| Régiség kategóriák: | | Antik bútor | | Bélyeg | | Egyéb régiség | | Ékszer | | Ezüst, fémtárgy | | Festmény | | Fotó | | Grafika, rajz | | Hangszer | | Képeslap | | Lámpa, csillár | | Másolat, reprodukció | | Metszet, nyomat | | Militária | | Műszaki régiség | | Műtárgy | | Néprajzi tárgy | | Numizmatika | | Óra | | Papírrégiség | | Porcelán, kerámia | | Szobor | | Textil, szőnyeg | | Üveg, kristály | | Vallási tárgyak | | Könyv kategóriák: | | Antik könyv | | Életmód, egészség | | Gasztronómia | | Gazdaság, üzlet | | Gyerekkönyv | | Idegen nyelvű | | Irodalom, regény | | Képregény | | Lemez, CD, DVD | | Műszaki könyv | | Művészeti könyv | | Nyelvkönyv | | Régi diafilm | | Régi újság, folyóirat | | Sport | | Tankönyv | | Történelem | | Tudományos könyv | | Útikönyv, földrajz | | Vadász könyv | | Vallási könyv | | Zenei könyv | | Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
|
| Partner oldalak: | | | | | | |
|
| Művészeti fogalomtár: Arte povera |
| Vissza a művészeti fogalomtárba |
|
Arte povera: Az ~ magyarul szegény vagy szegényes művészetet jelent, és Germano Celant olasz művészettörténész javaslatára terjedt el. A kifejezés nem annyira külön irányzatot jelöl, inkább a hatvanas-hetvenes évek különféle nemzetközi mozgalmainak összefoglalására szolgál. 1969-ben megjelent Arte povera című könyvében Celant hangsúlyozza: olyan művészetről van szó, mely a magas művészettől korábban meglehetősen idegen, értéktelen anyagokból, anyaghalmazokból, tárgyi töredékekből épül fel: cementből, földből, filcből, gumiból, újságpapírból és így tovább. A "szegény", illetve "szegényes" jelző tehát nem az alkotások művészi értékére, hanem a felhasznált nyersanyagokra kíván vonatkozni. A szegényes kivitelezés és a mögötte meghúzódó gondolatiság a hatvanas-hetvenes évek számos kisebb-nagyobb irányzatának központi mozzanata, szinte elmaradhatatlan jellegzetessége. Korabeli könyveiben és tanulmányaiban Celant az ~ elnevezés alatt főleg olyan művészekről írt, akik más irányzatokban már előkelő helyet foglaltak el: Carl Andre, Joseph Beuys, Walter de Maria, Jan Dibbets, Hans Haacke, Joseph Kosuth, Richard Serra és mások egyes periódusairól vagy egyes alkotásairól. Ezek alapján némi joggal vetették fel a művészettörténészek és kritikusok a kérdést, hogy vajon szükség volt-e egyáltalán az ~ kifejezés bevezetésére.A végső választól függetlenül elmondhatjuk, hogy az ~ fogalomkörébe sorolt művek antiesztétikus külsejükkel provokatív jellegűek, ugyanakkor érzéki-konkrét voltukkal mindig adott szituációhoz kapcsolódnak. Az alkotások gyakran romlandó anyagból készültek, tehát idővel megsemmisültek, ami némi zavart okozott a műkereskedelemben. Ráadásul a művészek igencsak vonzódtak az emberi civilizációtól távol eső vidékhez, és műveiket gyakran ilyen, a közönség számára hozzáférhetetlen helyeken készítették el. Mindez a művészeti piac bojkottálásáról és a túlszervezett társadalomból való romantikus kivonulásról tanúskodik: a művész a varázslóhoz, a sámánhoz és az alkimistához vált hasonlatossá, aki a modern ipari technológiát elutasítva a lehető legegyszerűbb, legszegényesebb eszközök által kíván kapcsolatba kerülni a szellemi szférával.Az ~ legjelentősebb kiállításait Germano Celant szervezte: 1967-ben Genovában, 1968-ban Bolognában, 1969-ben pedig Milánóban. |
|
|