| Régiség kategóriák: | | Antik bútor | | Bélyeg | | Egyéb régiség | | Ékszer | | Ezüst, fémtárgy | | Festmény | | Fotó | | Grafika, rajz | | Hangszer | | Képeslap | | Lámpa, csillár | | Másolat, reprodukció | | Metszet, nyomat | | Militária | | Műszaki régiség | | Műtárgy | | Néprajzi tárgy | | Numizmatika | | Óra | | Papírrégiség | | Porcelán, kerámia | | Szobor | | Textil, szőnyeg | | Üveg, kristály | | Vallási tárgyak | | Könyv kategóriák: | | Antik könyv | | Életmód, egészség | | Gasztronómia | | Gazdaság, üzlet | | Gyerekkönyv | | Idegen nyelvű | | Irodalom, regény | | Képregény | | Lemez, CD, DVD | | Műszaki könyv | | Művészeti könyv | | Nyelvkönyv | | Régi diafilm | | Régi újság, folyóirat | | Sport | | Tankönyv | | Történelem | | Tudományos könyv | | Útikönyv, földrajz | | Vadász könyv | | Vallási könyv | | Zenei könyv | | Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
|
| Partner oldalak: | | | | | | |
|
|
|
| Megkeresik a világ legrégebbi hajóroncsait |
|
| 2012.01.30. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Tengeri régészek csúcstechnológiás robotokkal fésülik át az Égei-tengert a minószi civilizáció hajói után kutatva.
|
Brendan Foley októberben kezdte meg négyhetes projektjét. A Kréta körül folyó kutatás során eddig ugyan több lelet is előkerült, de az igazi nagy fogás egy minószi hajóroncs lenne. Sokak szerint ez lehetetlen vállalkozás, de a massachusettsi Woods Hole Oceanographic Institution munkatársai nem ennyire borúlátóak: csúcstechnológiás robotokkal keresik az Égei-tenger legkorábbi hajóroncsait.
A régészek meglehetősen keveset tudnak a minószi civilizáció (i.e. 2700-1500) hajózási szokásairól, annak a kultúrkörnek a merész vállalkozásairól, amely többek között a krétai knósszoszi palotát is örökül hagyta, s amelyet elsősorban a görög mitológiából ismert Minótaurusz tett halhatatlanná.
A szakemberek elsősorban arra keresik a választ, hogy mitől lettek a minósziak sikeresek, s minek köszönhető az, hogy kapcsolatba tudtak kerülni a szomszédos (pl. az egyiptomi) kultúrákkal. Egy minószi hajó erre bizonyosan választ adna – már ha sikerül megtalálni, de erre vajmi kevés az esély.
A szakemberek szeme előtt a nyolcvanas években a Törökország déli részén feltárt bronzkori, Ulu Burunnak nevezett roncs példája lebeg, amely 11 különböző kultúra termékeivel a fedélzetén veszett hullámsírba.
A téma egyik avatott szakértője, Shelley Wachsmann nem kevesebbet állít, mint hogy a Tutanhamon korából származó hajó többet elárul az adott korról, mint például magának a gyermekfáraónak a pazar síremléke.
A minószi hajósnép volt, amely kereskedelmi kapcsolatait a Földközi-tenger térségének keleti részén kamatoztatta. Hihetetlen vállakozásaikat a görög történetíró, Thuküdidész is elismerte, aki leírja, hogy a minószi volt az első civilizáció, amely hadiflottát működtetett, de az ő hajósaik tisztították meg a tengert a kalózoktól is. S míg a többi korabeli nép szinte csak saját felségvizükön közlekedett, addig a minósziak Szíriáig, Ciprusig és Egyiptomig is elmerészkedtek.
A tudósok most egy újabb Ulu Burura várnak, amivel végre megtudhatják, hogyan fejlődtek a különböző kultúrák közötti kapcsolatok. "Az emberek hajókkal kommunikáltak egymással, ezért ha megtaláljuk őket, tisztább képet kaphatnánk az eddig még sötét múltról" – vélekedett Foley.
A torpedó alakú, szonárral és videokamerával felszerelt robot – amely az egyik második világháborús tengeralattjáró, a Gudgeonról kapta a nevét – a tengerfeneket vizslatta át Kréta kikötője, Heraklion alatt, de eredménytelenül fejezte be első misszióját. Onnan az északra levő, hajótemetőnek tartott Dia felé vette az irányt; a közeli sziklák Foley szerint halálos fenyegetést jelentettek a viharba keveredett hajók számára. A problémát az jelenti, hogy a minószi hajók roncsaira 3-4 méteres homok rakódhatott, ezért nagyon kétséges, hogy valaha is találnak ilyen emlékeket.
Forrás: MTI
|
|
|
|
RSS
h i r d e t é s