Mindszentyről és a doni tragédiáról is megemlékezik idén a Zala Megyei Levéltár - Antikrégiség.hu műkereskedelmi portál: Régiség, műtárgy, könyv adás-vétel

Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen

Csodaszarvas műkereskedelmi portál - Antikrégiség.hu

RSS

Belépés | Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre:

Régi újság, folyóirat

Galéria: online tárlatok

Segítség:

Kövessen minket!

Partner oldalak:

ÖSSZES HÍR |

ÁRVERÉSI HÍREK |

KULTURÁLIS HÍREK |

TÖRTÉNELMI HÍREK |

MOZGÓKÉPES HÍREK |

NAPTÁR

Mindszentyről és a doni tragédiáról is megemlékezik idén a Zala Megyei Levéltár

2012.01.23. \| Kulturális hírek	Továbbítás e-mailben \| Nyomtatás
Mindszenty József zalaegerszegi évtizedeiről és a Don-kanyar nagykanizsai hőseiről is megemlékezik idén a Zala Megyei Levéltár (ZML), amelynek idei terveiről és tavalyi eredményeiről hétfőn tartottak sajtótájékoztatót. Az eseményen bemutatták a Riválisok polgárosodása – Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918. című dokumentumkötetet is. h i r d e t é s
Gyimesi Endre levéltári miniszteri biztos a kötet bemutatóját azzal vezette fel, hogy a dokumentumok megőrzése révén a következő nemzedék "a jövőt tudja építeni". – A levéltár az egységbe tartozás szimbóluma, ha elvesznek iratok, azzal mi vagyunk szegényebbek, ezért is fontos megőrizni ezeket a következő nemzedékek számára – fogalmazott. Utalt arra is, hogy Zalaegerszegen és Nagykanizsán tudományos kutatómunka szinte kizárólag a közgyűjteményekben és a levéltárban zajlik, amelyek most átmenetileg a kormányhivatalok fenntartásában működnek. A Foki Ibolya levéltáros által szerkesztett kötetről elmondta: olyan hiánypótló műről van szó, amely 180 dokumentum bemutatásával idézi fel Nagykanizsa és Zalaegerszeg – nyomaiban még ma is tapasztalható – rivalizálást, amely azonban hozzájárult ahhoz, hogy eltérő módon, de mindkét zalai mezőváros a polgárosodás útját választotta. Zalaegerszeg esetében a megyeszékhely státuszát régóta magáénak valló, jelentős értelmiségi, hivatalnoki réteget tömörítő igazgatási központról, Nagykanizsa esetében pedig kiterjedt gazdasági vonzáskörzettel, kiváló infrastrukturális adottságokkal rendelkező kereskedelmi centrumról van szó. Folyamatos kihívást jelentett, hogy Nagykanizsa többször is szerette volna megszerezni a megyeszékhely rangját. Gyimesi Endre a kötetben található számos érdekes adat között említette, hogy Zalaegerszeg például 1871 után másfél évtizedre elveszítette városi rangját, s nagyközséggé vált, míg Nagykanizsa rendezett tanácsú városként jelentős fejlődésnek indult. Az ötven évet felölelő, a város egészét vagy a polgárok mindennapjait érintő dokumentumokból az is kiderül, hogy abban az időszakban piperészek és kordoványosok – azaz nőiruha-kiegészítőkkel foglalkozó kereskedők, illetve különleges bőrművesek – is dolgoztak Zalaegerszegen. Molnár András, a ZML igazgatója az idei terveket ismertetve számolt be arról, hogy két történelmi évforduló kapcsán szerveznek tudományos emlékülést: Mindszenty József születésének 120., valamint a Don-kanyarba vezényelt katonák tragédiájának 70. évfordulója apropóján. Március végén Mindszenty bíboros – aki csaknem harminc éven át, Pehm Józsefként apátplébános volt a zalai megyeszékhelyen – születésnapjához kapcsolódik az emlékülés, amelyet alkalmi kiállítás is kísér. Ez utóbbin a zalai tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumok, és először nyilvánosság elé kerülő fotók láthatók majd a zalai közgyűjtemények és az esztergomi prímási levéltár jóvoltából. Októberben Nagykanizsán tartják a doni katonákra emlékező ülést, miután a nagykanizsai 9. könnyűhadosztály katonái jelentős részt képviseltek a frontra vezényeltek körében. Az évfordulóra egy egykori szemtanú fotókkal dokumentált visszaemlékezéseit kötetbe foglalják, de szeretnének digitális archívumot készíteni az egykori doni veteránok fénykép- és iratanyagaiból is. Káli Csaba, a ZML igazgatóhelyettese az elmúlt évi munkájukat összegezve elmondta, hogy tavaly 146 folyóméternyi új irat érkezett a levéltárba, amely ma már több mint 10 kilométernyi mennyiséget tárol raktáraiban. Folyamatosan dolgozzák fel és teszik elektronikus formában elérhetővé a Zalában őrzött iratokat és azok tartalmát, így a múlt évben 381 folyóméternyi irat rendezését végezték el és 609 iratfolyóméterhez készítettek kutatási segédletet. Jelenleg a 20. század második felében keletkezett tanácsi és pártjegyzőkönyveket rendezik, s ezeket a későbbiekben digitalizálni is fogják. Az elmúlt tíz év rekordját megdöntve tavaly 1200 esetben keresték fel kutatók a zalaegerszegi levéltárat. Forrás: MTI