| Régiség kategóriák: | | Antik bútor | | Bélyeg | | Egyéb régiség | | Ékszer | | Ezüst, fémtárgy | | Festmény | | Fotó | | Grafika, rajz | | Hangszer | | Képeslap | | Lámpa, csillár | | Másolat, reprodukció | | Metszet, nyomat | | Militária | | Műszaki régiség | | Műtárgy | | Néprajzi tárgy | | Numizmatika | | Óra | | Papírrégiség | | Porcelán, kerámia | | Szobor | | Textil, szőnyeg | | Üveg, kristály | | Vallási tárgyak | | Könyv kategóriák: | | Antik könyv | | Életmód, egészség | | Gasztronómia | | Gazdaság, üzlet | | Gyerekkönyv | | Idegen nyelvű | | Irodalom, regény | | Képregény | | Lemez, CD, DVD | | Műszaki könyv | | Művészeti könyv | | Nyelvkönyv | | Régi diafilm | | Régi újság, folyóirat | | Sport | | Tankönyv | | Történelem | | Tudományos könyv | | Útikönyv, földrajz | | Vadász könyv | | Vallási könyv | | Zenei könyv | | Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
|
| Partner oldalak: | | | | | | |
|
| Művész adatbázis: Adler Mór festő (1826–1902) |
| Vissza a művész adatbázisba |
Adler Mór (Óbuda, 1826. május 24. – Budapest, 1902. október 12.) magyar festő
Élete és munkássága:
Zsidó származású volt. A magyar úttörő festők egyike. 1848-ban telepedett le Pesten, ahol 76 éves korában, mint a magyar festők nesztora halt meg. A pesti Műegyletnek 1851-ben rendezett kiállításán szerepelt először Tonett-csendélet című képével és ezután 58 éven át állította ki képeit. Főleg arcképeket és csendéleteket festett pontos, aprólékos kivitelben. Pesten korán feltűnt a Weiszenberger-féle rajziskolában, honnan a bécsi akadémiára ment. Itt Ender és Kupelwieser a történelmi és vallásos festészet akkori híres művelői lettek a tanárai (1842-1845). Bécsben Jacobovics közkórházi orvos számára készített patológiai tárgyú rajzokkal tartotta fenn magát. Bécsből a nagy stílus mesterei, Zimmermann és Schnorr von Carolsfeld Münchenbe vonzották (1845), majd 1846-1848 között a párizsi akadémián Horace Vernét és Delaroche mellett, azután pedig Drolling magániskolájában tanult. Hosszú pesti tartózkodását csak néha szakította meg német, olasz és franciaországi tanulmányútjaival. Az 1896-iki millenniumi kiállításon arcképeinek és csendéleteinek még egy kisebb gyűjteményével, halála előtt utoljára pedig édesanyjának nagy szeretettel festett arcképével az 1900-1901-iki téli tárlaton vett részt. A Magyar Történelmi Arcképcsarnokban Eötvös József báró egy arcképe (1872), a Szépműveszeti Múzeumban egy csendélete van. Számos magántulajdonban levő arcképén kívül egy önarcképe az Ernst Múzeumban 1913-ban rendezett magyar Biedermeier-kiállításon volt látható. |
|
|