Művész adatbázis: Árkay Aladár festő, építész (1868–1932) - Antikrégiség.hu műkereskedelmi portál: Régiség, műtárgy, könyv adás-vétel

Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen

Csodaszarvas műkereskedelmi portál - Antikrégiség.hu

RSS

Belépés | Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre:

Régi újság, folyóirat

Galéria: online tárlatok

Segítség:

Kövessen minket!

Partner oldalak:

Művész adatbázis: Árkay Aladár festő, építész (1868–1932)

Vissza a művész adatbázisba

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő.

Életpályája:

Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé." [1]

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.[2] Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról irt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.[3]
Munkái [szerkesztés]

* 1896 - 1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin-tér 8 (Kallina Mórral).[4]
* 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III.díj
* 1899. Városi szökőkút pályázat. I.díj.
* 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I.díj. (Kallina Mórral).
* 1905 - 1906. Babocsay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a (Aréna út)[5]
* 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
* 1907 - 1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41. (Kallina Gézával)
* 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott I.díj. (Kallina Mórral)[6]
* 1909. Kispest munkáslakás tipusok pályázat. Megvétel. (Kallina Gézával)
* 1911 -1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 7.[7]
* 1910 -13. Bírák és Ügyészk lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza. (Budapest, XII. Ráth György utca - Tóth Lőrinc utca - Istenhegyi út - Határőr utca).
* 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapst, XII. Ráth György utca 24.
* 1913. Nemzeti Színház pályázat.[8]
* 1913. Bristol mozgoképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér.
* 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel.
* 1916. Budapest Székesfőváros krematórium pályázat. Megvétel.
* 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat.
* 1917. Budapest. Rákospalotai református templom pályázat.[9]
* 1910 - 1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában.
* 1922 - 1923. Városmajori római katolikus templom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (Műemlék).
* 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat.
* 1924 - 1925. A "Rákócziánum" kápolnája. Budapest, II. Keleti Károly utca 39.
* 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13. (átalakítva és bővítve).
* 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály - Sashalom. Református kultúrház. (Csaba Rezsővel).
* 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
* 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom. (A Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel).
* 1929. Győr. Városi színház tervpályázat (megvétel)[10]
* 1929. Kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma.
* 1929 - 1940. MOHÁCSI FOGADALMI TEMPLOM. (Fiával Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be).
* 1931. Ortodox keresztények ferencvárosi temploma.
* 1931 - 1933. Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom. (fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült).

Legfrissebb mozgóképes hírünk: