Bálint Endre (Budapest, 1914. október 27. – Budapest, 1986. május 3.) magyar festő és grafikus, a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakja.
Életpályája:
1914-ben értelmiségi családban született, apja, Bálint Aladár a Nyugat ismert képzőművészeti kritikusa volt, nagybátyja Osvát Ernő. 16 éves korában felvették a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafikai osztályába, reklámgrafika szakra, de hamarosan kiderült, hogy a festészet iránt is erősen vonzódik. Húsz éves korában három hónapra Párizsba utazott, az ott megismert modern festészet kötelezte el későbbi pályáján.
Hazatérése után, 1935-ben Vaszary János magániskolájában megismerkedett Vajda Lajossal, akivel hamar emberi-művészi barátságot kötött. 1936-ban Aba Novák Vilmos magániskolájában tanult. Szentendrén Vajda Lajos és Korniss Dezső köré sok fiatal festő tartozott 1937-től 1940-ig, köztük volt Bálint Endre is. 1936-ban megbetegszik tüdőbajban. 1938-ban rendezik meg első gyűjteményes kiállítását a Tamás Galériában. Ettől kezdve a modern magyar művészet fejlődésével foglalkozó kritika figyelmének középpontjában állt, főként a jelentékeny műtörténész és -kritikus, Kállai Ernő becsüli sokra, aki 1939-1942-ben a Népszava rendszeres műkritikusa.
1945-ben az Európai Iskola nevű művészcsoport egyik alapító tagja, 1948-ig évente gyűjteményes kiállításon szerepel. 1947-ben hosszabb időt tölt Párizsban, megismeri André Bretont, és részt vesz a Nemzetközi Szürrealista Világkiállításon. Idehaza 1956-ig nem rendezhetett kiállítást, a tiltott kategóriába került.
Bálint Endre sírja Budapesten. Farkasréti temető: 24/3-1-18.1957 és 1962 között Párizsban élt. Itt készültek híressé vált Biblia-illusztrációi. 1962 után Magyarországon fokozatosan átkerült a tűrt kategóriából a támogatottba. Számos kiállításon vett részt képeivel külföldön, majd itthon is. Élete utolsó évtizedében minden lehetséges kitüntetést megkapott, halála előtt a Kossuth-díjat is. 1986-ban tüdőbajban halt meg, hosszú betegeskedés után, még alkotóereje teljében.
Legutóbb 2007-ben rendezett műveiből emlékkiállítást a budapesti Home Galéria.
Művészete:
Festészete dadaista, konstruktivista, szürrealista és absztrakt irányokat vett, de lírai alaphangját a legmerészebb szabad asszociációk közepette is megőrízte.
Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, mintegy 10 db. képe van a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott, de nagyon sok műve magántulajdonban van.
Művei (válogatás):
1936 Önarckép (akvarell, tus, papír, 455 x 293 mm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
1937 Szobám Binderdorféknál (tempera, papír, 33 x 60 cm; magántulajdonban)
1939 Gyertyafénynél : (I.) (linóleummetszet, 34 x 20 cm; magántulajdonban)
1940 Gyertyafénynél : (II.) (linóleummetszet, 34 x 20 cm; magántulajdonban)
1940 Gyertyafénynél : (III.) (linóleummetszet, 34 x 20 cm; magántulajdonban)
1941 Gyertyafénynél : (IV.) (linóleummetszet, 34 x 20 cm; magántulajdonban)
1942 Önarckép (tempera, papír, 40 x 28 cm; magántulajdonban)
1946 Csendélet (olaj, fa, 45 x 22 cm; magántulajdonban)
1946 Csendélet hallal (pasztell, papír, 420 x 550 mm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
1948 Szentendrei ház (olaj, fa, 21 x 25,5 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
1952 Gyökértánc (olaj, vászon, 25 x 33 cm; magántulajdonban)
1952 Kőmadár (olaj, vászon, 35 x 24 cm; magántulajdonban)
1957 Csendélet-életcsend (akvarell, papír, 220 x 290 cm; magántulajdonban)
1959 Szobor temetőben (olaj, vászon, 50 x 61 cm; magántulajdonban)
1959 Hastingsi házak (olaj, fa, 43 x 24 cm; magántulajdonban)
1959 Honvágy (olaj, fa, 80 x 155 cm; magántulajdonban)
1960 Népligeti álom (olaj, vászon, 61 x 61 cm; magántulajdonban)
1961 Roueni látomás (olaj, fa, 96 x 50 cm; magántulajdonban)
1963 Groteszk temetés (olaj, vászon, 92 x 66 cm; magántulajdonban)
1965-66 Mágikus éj Szentendrén (olaj, vászon, 79,8 x 100 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
1969 Busó tánc (olaj, fa, 74 x 37,5 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
1969 Füstölgő (olaj, vászon, 30 x 60 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
1969 Itt nyugszik (olaj, fa, 118 x 73 cm; magántulajdonban)
1970 Prométheusz születése (olaj, vászon, 30 x 65 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
1973 In memoriam Bartók (Olaj, fa; magántulajdonban)
1976 Hommage à Franz Kafka (olaj, fa, 30 x 30 cm; magántulajdonban)
1978 De profundis (olaj, fa, 42 x 38 cm; magántulajdonban)
(Év nélkül) Téli motívum : Zsennye (olaj, deszka; 12 x 67 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)
(Év nélkül) Pléhkrisztus (monotypia, karton, 18 x 48 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)
(Év nélkül) Emlékködök (monotypia, karton, 41 x 35 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)
Írásai (válogatás):
Hazugságok naplójából (1972)
Életrajzi törmelékek (1984)
Sorsomról van szó (1987)
Társasági tagság:
Európai Iskola
Díjai:
Érdemes művész (1973)
Munkaérdemrend arany fokozata (1975)
Kiváló művész (1982)
Kossuth-díj (1985)