https://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu mûkereskedelmi portálon hu https://www.antikregiseg.hu/hirek/matyas_kiraly_nyomaba_eredhetunk_egy_uj_internetes_adatbazisnak_koszonhetően_4138.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/matyas_kiraly_nyomaba_eredhetunk_egy_uj_internetes_adatbazisnak_koszonhetően_4138.php
Egy középkori itinerarium összeállítása komoly tudományos munkát igényel. Elsőként össze kell gyűjteni valamennyi adatot, amelyeket leginkább az adott uralkodó által kiadott oklevelekben találhatunk meg. Ezek a dokumentumok rendszerint tartalmazzák a kiállítás helyét és idejét, így azok sorba rendezésével már megteremthető az adattár alapja. Egy ilyen sorban azonban gyakran szembesülhetünk azzal, hogy a vizsgált király valamelyik nap az ország egyik felében tartózkodik, majd másnap több száz kilométerrel arrébb. Eme ellentmondások (minthogy ekkora távolságok megtétele ilyen rövid idő alatt a korban nem volt lehetséges) magyarázata, hogy a királyok nevében és pecsétjük alatt gyakran más személyek is bocsátottak ki okleveleket. Ezen problémák feloldása csak akkor lehetséges, ha a kutató tisztában van az adott kor kormányzatának és kancelláriájának működési gyakorlatával is, így kellő kritikával tudja elemezni a rendelkezésre álló adatokat.

A Horváth Richárd által elvégzett munka eredményét most a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai jóvoltából a széles közvélemény is megismerheti egy internetes adatbázis formájában.
http://matyaskiraly.natarch.hu/

Mátyás király és Aragóniai Beatrix ismert tartózkodási helyeit a kutatók egy térképen ábrázolták, amelyet tetszésünk szerint állíthatunk be. A képernyő bal felső részén kiválaszthatjuk, hogy Mátyás vagy Beatrix tartózkodási helyére vagyunk kíváncsiak, míg alul egy idővonalon beállíthatjuk, hogy melyik évet vagy éveket szeretnénk megvizsgálni. Az egyes tartózkodási helyeket jelző ikonokra kattintva további információkat is kaphatunk, elsősorban arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen levéltári vagy egyéb forrásból tudjuk, hogy a király az adott nap ott járt.

Jobb alul a lejátszás ikonra kattintva (vagy a léptető nyilak segítségével) nyomába is eredhetünk a több mint fél évezrede élt „Igazságos” uralkodónak. Például 1458-ban elkísérhetjük a fiatal Mátyást prágai börtönétől egészen Budáig, később mellette lehetünk moldvai, csehországi és ausztriai hadjárataiban, de 1490-ben végigkövethetjük azt, amint a királyi pár utolsó közös útjára indul Budáról a magyar uralom alatt álló Bécsbe.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:28:07 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/sokaig_agyonhallgattak_banffy_miklos_erdely-trilogiajat_4136.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/sokaig_agyonhallgattak_banffy_miklos_erdely-trilogiajat_4136.php
Az I. világháború idején támogatta Tisza István miniszterelnök politikáját, a vesztes háború végén felesküdött a Magyar Nemzeti Tanácsra. 1918 novemberében Bethlen Istvánnal és Jancsó Benedekkel megalakította budapesti Székely Nemzeti Tanácsot, amely az Erdélyben alakult székely nemzeti tanácsok véleményét képviselte a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon és külföldön is próbált pártfogókat találni a székelység ügyének. A Tanácsköztársaság és a fehérterror idején visszavonultan élt, arcképfestéssel foglalkozott.

Bánffy Miklós 1921 áprilisától 1922 végéig a Bethlen-kormány külügyminisztere és egy ideig kisebbségügyi minisztere volt. Ő érte el, hogy a trianoni döntést követően népszavazást írjanak ki az Ausztriának ítélt magyar területek hovatartozásáról, ennek eredményeként került vissza Sopron és térsége Magyarországhoz. Jelentős szerepet játszott a magyar hadifoglyok hazatérésében Oroszországból és abban is, hogy Magyarország 1922 szeptemberében a Népszövetség tagja lett.

1926-ban, miután visszakapta birtokai egy részét, hazatért erdélyi, bonchidai kastélyába, román állampolgár és az erdélyi magyar szellemi élet egyik vezetője lett. Részt vett az 1926-os marosvécsi Helikon találkozón, támogatta az erdélyi színjátszást és képzőművészetet. 1928 és 1944 között az Erdélyi Szépmíves Céh elnöke és a református egyház főgondnoka volt, 1939-ben az ő vezetésével jött létre a Romániai Magyar Népközösség a magyarság kulturális és gazdasági-társadalmi képviseletének ellátására.

Észak-Erdély 1940-es visszacsatolása után a magyar országgyűlés felsőházi tagja lett. 1943-ban Kállai Miklós kormányfő megbízásából Bukarestben folytatott puhatolózó tárgyalásokat, de eredménytelenül, mivel a románok Észak-Erdély visszaadását követelték, 1944-ben Horthyt próbálta rábírni a kiugrásra. Bonchidai kastélyát a visszavonuló németek felgyújtották, a lángok között pótolhatatlan értékek semmisültek meg. 1944 után részt vett az erdélyi magyar irodalom újjászervezésében, az Utunk munkatársa lett. A németekkel való kollaborációval vádolták, emberként és íróként is megaláztatásokban volt része, birtokait elkobozták. Bánffy Miklós 1949-ben betegen és szegényen költözött Budapestre, itt halt meg 1950. június 6-án, a kolozsvári családi kriptába csak 1976-ban temethették el.

A zene, a festészet, a színpadi rendezés és a szépirodalom egyaránt érdekelte. Tervezett jelmezeket és díszleteket, 1934-ben és 1935-ben Szegeden megrendezte Az ember tragédiáját. A bemutatóra meghívta Octavian Gogát is, aki az előadás láttán döntött úgy, hogy románra fordítja Madách remekművét. Érdekelte a lótenyésztés, nagy műértő és műgyűjtő is volt, az 1922-es genovai konferencián külügyminiszterként politikustársairól készített karikatúrái külön albumban jelentek meg. Grafikusként Balázs Béla, Tompa László és Tamási Áron műveit, valamint az Erdélyi Helikon folyóiratot illusztrálta.

Íróként a konzervatív irodalmi hagyomány megújítására törekedett, korai elbeszéléseinek témáját részben az arisztokrácia életéből, részben Erdély történetéből merítette. A harmincas évekig részben közéleti elfoglaltságai miatt, részben mert úgy érezte, igazi nevén csak főúri dilettánsnak tartanák, műveit Kisbán Miklós néven publikálta. Első drámáját, a Naplegendát Ady is lelkesen üdvözölte, későbbi színműveiben történelmi személyiségek alakját idézte fel, a Nagyúr című drámában Attila hun királyét, a Martinovicsban a császári ügynökből vértanúvá vált politikusét és kiváló elbeszéléseket is publikált (Farkasok, Havasi történet, A császár titka).

Legnagyobb vállalkozása az Erdélyi történet című nagyszabású trilógiája volt, amely az erdélyi arisztokrácia sorsát, világának széthullását ábrázolja: Megszámláltattál... (1934), És híjával találtattál (1937), Darabokra szaggattatol (1940). Művét sokáig agyonhallgatták, csak évtizedek után fedezték fel újra, első megjelenése után hat évtizeddel fordították le angolra, spanyolra és németre. Utolsó éveiben emlékiratain dolgozott, A magyar politika kritikája című tanulmánya politikusi múltját összegezte.

Nevét 2001 decemberében jegyezték be a Magyar Örökség Aranykönyvébe, 2007-ben posztumusz Magyar Művészetért Díjjal tüntették ki, 2012-től a Külügyminisztérium szakkönyvtára viseli a nevét. Idén decemberben Raab Péter készítette szobrát Sopronban állították fel. A nevét viselő vándordíjat a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti tanácsa adományozza a színház előző évadának legkiemelkedőbb művészi teljesítményéért.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:27:22 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/tibet_magaslatait_is_meghoditotta_a_rejtelyes_gyenyiszovai_ember_4174.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/tibet_magaslatait_is_meghoditotta_a_rejtelyes_gyenyiszovai_ember_4174.php
Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban - írja a BBC.com. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet a csont.

Jean Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck Intézet kutatója, a tanulmány társszerzője szerint meglepő volt egy ősi emberi faj létezésére utaló bizonyítékot ilyen magasságokban találni. "Az ember elődeit, neandervölgyi embert, a gyenyiszovai embert, a Homo sapiens korai formáit tekintve nyilvánvaló, hogy ezek a fajok korlátozottan képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez" - mondta el a szakértő.

Európában több helyen találtak neandervölgyi maradványokat, ezeket a helyszíneket másfél évszázada tanulmányozzák a szakértők. "A legmagasabb helyszínek 2000 méteres magasságban találhatók. Nem sok ilyen van, és valószínűleg nyáron járhattak oda a neandervölgyiek vadászni" - fejtette ki Hublin. A Tibeti-fennsíkon talált gyenyiszovai leletről elmondta, hogy a fennsík nyilván elegendő forrást biztosított az embereknek ahhoz, hogy ott éljenek és ne csak alkalmanként látogassanak el oda.

Mivel a szakértők nem találtak DNS-t a Hsziaho-állkapocscsontban, az egyik őrlőfogból vontak ki proteint, amelyet ősprotein-elemzési módszerrel vizsgáltak. "Proteinelemzésünk szerint a Hsziaho állkapocscsont egy olyan homininpopulációhoz tartozik, amely közeli rokonságban volt a Gyenyiszova-barlangból származó emberekkel" - mondta Frido Welker társszerző, a Koppenhágai Egyetem munkatársa. A hominin az emberelődök hominidae alcsaládjába tartozó törzs, az evolúciós családfán ennek leszármazottja a homo faj.

A felfedezés magyarázatot ad arra, miként lehet, hogy a Gyenyiszova-barlangban talált egyedek olyan génvariánssal rendelkeztek, amely megvédi őket nagy magasságban a hipoxiától, vagyis oxigénhiányos állapottól. Ez eddig rejtély volt, mivel a szibériai barlang mindössze 700 méterrel a tengerszint felett található.

A ma élő tibetiek és a szomszédos népek ugyanezzel a génvariánssal rendelkeznek, mely valószínűleg onnan származik, hogy a Homo sapiens keveredett a gyenyoszivai emberrel több ezer évvel ezelőtt. "Csak feltételezni tudjuk, hogy ilyen környezetben élve a természetes szelekció megőrzött minden olyan mutációt, mely megkönnyíti létezést az oxigénszegény légkörben. Az elmélettel megmagyarázható, hogyan jutott el ez a mutáció a mai tibetiekhez" - mondta Hublin.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:26:54 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/herodotosz_altal_is_leirt_hajoroncsot_talaltak_egyiptomban_4152.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/herodotosz_altal_is_leirt_hajoroncsot_talaltak_egyiptomban_4152.php
Egy csoport kutató a mai Alexandria városának partjaitól mintegy 6,5 kilométerre a Földközi-tenger fenekén lévő ókori kikötőváros, Thonisz-Hérakleión vizsgálata közben tett hatalmas felfedezést: 70-nél is több hajóroncsra bukkantak. A régészek szerint ezek egyike, egy igen jó állapotban megmaradt példány, szinte szó szerint megegyezik a Hérodotosz által leírt „barisszal”.

A 17-es hajóként listázott lelet eredetileg akár 28 méter hosszú is lehetett. Félhold alakú hajótestének 70 százaléka fennmaradt, vaskos deszkái pedig akáciából vannak, és hosszú fa vezetőbordák fogják össze őket. „Hérodotosz azt írta, a hajóknak nagy belső bordáik vannak. Senki sem tudta igazán, ez mit jelent” – mondta el Damian Robinson, az Oxfordi Tengeri Régészeti Központ igazgatója. „Ezzel a felépítéssel korábban nem találkozott a régészet. Aztán felfedeztük ezt a konstrukciót ezen a hajón, és teljesen az, amiről Hérodotosz beszélt.”

Mielőtt Kr. e. 331-ben megalapították volna Alexandriát, Thonisz-Hérakleión (a város egyiptomi, illetve görög neve) volt a világ egyik első számú kikötővárosa, amely az egész görög világból Egyiptomba érkező hajókat fogadta. Az Amun-Gereb isten óriási temploma köré épült város napjaink Velencéjére hasonlított összetett csatornahálózatával. Nem élhette túl azonban egy sor természeti katasztrófa csapásait, amelyek miatt először a központját adó sziget süllyedt a tengerbe a Kr. u. 2. században, majd utolsó részeit a 8. században nyelte el a víz.

A város romjait 2000-ben fedezte fel az Abu Kir-öbölben egy, az Európai Vízalatti Régészet Intézménye alá tartozó kutatócsoport, amelyet Franck Goddio francia régész vezetett. A mostani feltárások nem csupán az említett hajók, de aranypénzek, szobrok és a város nagy templomának megtalálását is eredményezték. Alexander Belov régész hajóroncsszakértő, aki Goddióval is dolgozott, nemrég könyvet adott ki eredményeikről, „A 17-es hajó: egy barisz Thonisz-Hérakleiónból” című műben Belov az egyiptomi és a mediterrán hajóépítési hagyomány közé helyezi a hajót, és feltérképezi a roncs és a Hérodotosz által leírt hajó közötti egyezéseket.

A „történetírás atyját” számos alkalommal megvádolták már azzal, hogy több kitalált dologról írt, mint valódiról, ez az eset azonban nem tartozik ezek közé. Hérodotosz maga nem utazott el a legtöbb helyre, amelyről írt, ehelyett utazók beszámolóira hagyatkozva írt a távoli vidékekről. Ritkán azonban igazolódnak a leghihetetlenebbnek tűnő beszámolói is: ez történt az 1990-es években is, amikor kiderült, mire is gondolt, amikor Ázsia messzi földjeinek „aranyásó hangyáiról” írt.

Hérodotosz arról írt, a hangyák, amelyek „nagyobbak egy rókánál, de nincsenek akkorák, mint egy kutya”, aranyat ásnak elő a földből. A leírást sokáig nem tudta mire vélni a történetírás, mígnem Michel Peissel francia néprajzkutató a Himalájában rá nem bukkant a megfejtésre: egy India és Pakisztán határánál lévő elszigetelt fennsíkon élő mormotákról volt szó, melyek a fennsík földjébe járataikat ásva valóban aranyport hoznak a felszínre – annyit, hogy a helybéliek több ezer éve összegyűjtik a mormotaodúk körül. Mint kiderült, egyszerű félrefordításról lehetett szó, mivel az ókori perzsa nyelven a „mormota” szó tükörfordításban „hegyi hangyát” jelent. A teljesen véletlen és váratlan felfedezés a „barisz” hajóhoz hasonlóan azt bizonyítja, Hérodotosz igyekezett a valóságra törekedni írásaiban.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:26:25 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/eltemetett_viking_hajora_bukkantak_norvegiaban_4150.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/eltemetett_viking_hajora_bukkantak_norvegiaban_4150.php
Terje Gansum, a Vestfold megyei szóvivő hétfőn elmondta, hogy a viking korszakban a hajót temetkezéshez használták. A hajót Norvégia legjelentősebb kulturális örökségi helyszínén, a borrei temetkezési halmoknál fedezték fel. A terület jelenleg régészeti nemzeti park, ahol a viking korszak második legnagyobb épületének maradványait is megtalálták.

Gansum emlékeztetett arra, hogy a vikingek hajói legalább 15 méter hosszúak voltak. A régészek még nem tudják, hogy a most megtalált hajó milyen hosszú lehetett, mert a radar szerint csak egy része maradt fenn. A lelet azonban megerősíti, hogy a viking korszakban ez a terület fontos politikai és kulturális központ lehetett.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:26:05 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/dns-vizsgalattal_allapitottak_meg_a_stonehenge_epitőinek_szarmazasat_4175.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/dns-vizsgalattal_allapitottak_meg_a_stonehenge_epitőinek_szarmazasat_4175.php
A tovább vándorló emberek észak felé haladtak a mai Franciaországon keresztül. Ők valószínűleg nyugati irányból Wales-en vagy Délnyugat-Anglián keresztül érkeztek meg Nagy-Britanniába. A szénizotópos kormeghatározás szerint az újkőkorszaki emberek nyugatra valóban valamennyivel korábban érkeztek, de ennek feltárása a jövőbeli kutatások feladata.

A vizsgálatok után úgy tűnik, hogy az újkőkorszaki bevándorlók vezették be a nagy kövek, avagy megalitok felhasználásával készülő műemlékek hagyományát. A Wiltshire-ben található Stonehenge e hagyomány részeként jött létre. Annak ellenére, hogy Nagy-Britannia nyugati részét vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek lakták a gazdák érkezésekor, a tesztek szerint a két csoport DNS-e nem keveredett kimutathatóan.

A tanulmány során a vadászó-gyűjtögető emberek DNS-t is elemezték. Az egyik vizsgált csontváz a Cheddar Manként ismert ősemberé volt, amely maradvány kora Kr. e. 7000-re tehető. DNS-e szerint a legtöbb európai vadászó-gyűjtögető emberhez hasonlóan sötét bőre és kék szeme volt. A további eredmények kimutatták, hogy az újkőkorszaki emberek bőre halványabb, szemük barna, hajuk pedig fekete vagy sötétbarna színű volt.

Forrás: MTI ]]> Tue, 16 May 2023 15:25:30 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/ep_tojasokat_talaltak_egy_tobb_ezer_eves_kinai_sirban_4153.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ep_tojasokat_talaltak_egy_tobb_ezer_eves_kinai_sirban_4153.php
Lin kifejtette: a tojások szimbolizálhatják egy új élet kezdetét, melyet az elhunyt az újjászületésen keresztül remélt elérni, de utalhatnak egyszerűen arra is, hogy a sírhely tulajdonosa életében szeretett tojást enni, és ezért szeretett volna magával vinni belőle a túlvilágra. Kínában nem először találtak tojásokat régi sírhelyek feltárásakor, ám különleges esetnek számít, hogy épségben fennmaradt tojásra leljenek, ugyanis a tojáshéj ritkán marad ép ilyen hosszú időn keresztül. A délnyugaton fekvő Kujcsou tartományban 2015-ben találtak egy tojást egy 2000 évesnél régebbi sírban, de az az ásatást végző régész ecsetének érintésére azonnal darabokra tört.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:24:56 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legnagyobb_aztek_uralkodok_sirhelyet_talalhattak_meg_mexikovarosban_4149.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legnagyobb_aztek_uralkodok_sirhelyet_talalhattak_meg_mexikovarosban_4149.php
Az egyelőre csak részben feltárt, 500 éves lelőhelyről továbbá több, kovából készült és gyöngyházzal, valamint drágakövekkel gazdagon díszített kés is előkerült. A tárgyakat kör alakban helyezték el a minden bizonnyal szertartást végző papok. A kör közepén egy nagy, szögletes kő ládában helyezkedett el a jaguáráldozat, számos egyéb kincs társaságában – a láda tartalmának egyelőre körülbelül egytizedét vizsgálták meg.

A jaguár mellett volt egy atlatl (a lándzsahajítást elősegítő eszköz), az állat hátára pedig egy faragott fa lemezt helyeztek, amely Huitzilopochtli jelképe. A nyugati irányba néző nagymacskára ezen kívül nagy számú, a tengerből származó ajándékot helyeztek, köztük kagylókat, élénk színű tengeri csillagokat és korallokat. Ezek valószínűleg a vizes alvilágot jelképezték, amelyen keresztül az aztékok hite szerint a Nap éjszakánként áthaladt, mielőtt keleten újra felkelt volna. „Óriásiak most a várakozásaink” – mondta el az ásatást vezető régész, Leonardo López Lujan. „Ahogy mélyebbre megyünk, úgy gondoljuk, újabb igen gazdag tárgyakat találunk.”

Egy rózsás kanalasgém, a flamingókkal rokon vízimadár maradványai is előkerültek az áldozati ajándékok között. A madarat az uralkodókkal és a harcosokkal hozták kapcsolatba az aztékok – ezek jelképezték lelküket, amint az alvilágba száll. „Van egy hatalmas mennyiségű korall, amely eltakarja, amit lejjebb láthatunk” – mondta el Miguel Baez régész, az ásatást végző csapat tagja.

Az áldozati sírhely az egykori legnagyobb azték templom, az egyszerűen Nagy Templomnak (Templo Mayor) nevezett piramis lépcsőjének lábánál található, a nyüzsgő Zócalo tértől nem messze. A legkorábbi történeti feljegyzések az azték uralkodók végső nyughelyeként is említik a Nagy Templomot, amely mintegy 15 emelet magasan tornyosult az azték főváros, Tenochtitlán fölé, mielőtt az 1521-es spanyol hódítást követően lerombolták. A minden azték uralkodó által némileg bővített szentélyt a világegyetem közepének tartották, tetején pedig két templom volt található – az északabbi a vihar-, eső- és termésisten Tlalocé, a délebbi pedig a had- és napisten Huitzilopochtlié. A mostani lelőhely a déli templom egykori helyéhez van közelebb.

Három azték uralkodó temetkezéséről van némi tudomása az utókornak. Az 1469 és 1502 között egymás után uralkodott három fivér, Axayacatl, Tizoc és Ahuitzotl elhamvasztott maradványait a több évtizeddel később, már a spanyolok idején keletkezett krónikák szerint a most feltárás alatt álló kör alakú emelvényben helyezték el gazdag ajándékokkal és feláldozott rabszolgák szívével együtt. 2006-ban az azték földistennő, Coatlicue monolitikus szobrára bukkantak a közelben, a rajta lévő felirat az 1502. évnek felelt meg – ekkor halt meg a harmadik fivér, Ahuitzotl.

Három azték uralkodó temetkezéséről van némi tudomása az utókornak. Az 1469 és 1502 között egymás után uralkodott három fivér, Axayacatl, Tizoc és Ahuitzotl elhamvasztott maradványait a több évtizeddel később, már a spanyolok idején keletkezett krónikák szerint a most feltárás alatt álló kör alakú emelvényben helyezték el gazdag ajándékokkal és feláldozott rabszolgák szívével együtt. 2006-ban az azték földistennő, Coatlicue monolitikus szobrára bukkantak a közelben, a rajta lévő felirat az 1502. évnek felelt meg – ekkor halt meg a harmadik fivér, Ahuitzotl.

A legnagyobb uralkodó sírja?

Ahuitzotl is 1486 és 1502 között uralkodott, és az azték birodalom legnagyobb területi terjeszkedését vezényelte le. Az ő fia, Cuauhtémoc lett később az Azték Birodalom utolsó uralkodója. Elizabeth Boone, az amerikai Tulane Egyetem ősi Mexikó-szakértője szerint Ahuitzotl temetése minden bizonnyal óriási jelentőségű esemény lett volna, és pazar megemlékezésekkel járt volna. Szerinte a jaguáráldozat akár magát Ahuitzotl-t is jelképezheti mint nagy harcost. „Lehet, hogy Ahuitzotl is ott van abban a ládában” – mondta.

A jaguáráldozat mellett a régészek találtak egy kisebb kőládát, melynek tartalma felső rétegében kopálrudak vannak. Ezeket az azték papok tömjén gyanánt égették szertartásaikon, így akár egy uralkodói temetésen is. Ennek a ládának sem tudták még megvizsgálni a tudósok az alsóbb rétegeit. Mellette egy másikban 21 darab, kovából készült és gazdagon díszített, harcosokat ábrázoló kést találtak, valamint egy, a jaguár hátán lévőhöz hasonló korongot, ez azonban gyöngyházból készült. Ebben a ládában egy miniatűr pajzs és atlatl is találhatók.

A ládákhoz közel rendeztek el az azték papok egy másik kör alakú áldozati kompozíciót, melynek közepén egy kilenc évesre becsült fiúgyermek maradványai vannak. Hátán a jaguáréhoz hasonló Huitzilopochtli-korong található, nyakában egy jáde gyöngyökből álló nyaklánc, vállaihoz rögzítve pedig héjacsontokból készült szárnyak. A nagymacskáéhoz hasonlóan az ő szívét is kitéphették az áldozat keretében, azonban ezt még vizsgálatoknak kell megerősíteniük.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:24:35 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_a_majak_es_a_spanyolok_utolso_csatajanak_helyet_4173.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_a_majak_es_a_spanyolok_utolso_csatajanak_helyet_4173.php
A leletegyüttes rendkívüli jelentőséggel bír, mivel a sziget spanyol uralom alá kerülése előtti utolsó ütközet maradványait jelentheti. A korábbi feltételezések a csata helyszínét nyugatabbra helyezték. „Az írott források és kicsit a megérzéseink szerint terveztük meg a merüléseket” – mondta Krzemień. „Azokat a helyeket akartuk megvizsgálni, amelyek fontosnak tűnnek az itza maja csoport történetében”.

A tó felszíne alatt a kutatók olyan tárgyakat is találtak, amelyek a maja temetkezési és áldozati rituálékra jellemzők, mint például tömjénfüstölőket, üvegpengéket és kerámiaedényeket, ezek közül néhány állati csontokat is tartalmazott, de volt, amelyikre rituális jeleket véstek. A tárgyak arra mutatnak, hogy ez a hely egyfajta rituális központ is lehetett az itza maják számára.

„Ez igazán jó kezdetet jelent a szokásaik, hiedelmeik és kultúrájuk megismeréséhez” – mondta Krzemień. A páratlan felfedezés ellenére azonban a kutatócsoport óvakodik a messzemenő következtetések levonásától a további vizsgálatok és kutatás előtt. Krzemień elmondása szerint a következő lépés annak megerősítése, hogy a helyszín valóban a tárgyak eredeti környezete – azaz annak kizárása, hogy esetleg máshonnan sodorhatta őket ide a víz. Ha ez kizárható, akkor kijelenthető lenne, hogy a tónak legalábbis ezen része szent volt a maja kultúra számára.

Ez azonban még nem minden. Az őslakos civilizáció áldozati tárgyaira bukkantak 600 kilométerre innen, Chichén Itzá ősi maja városánál is, amely a mai Mexikó területén található. Itt egy másik tudóscsoport bukkant titokzatos víz alatti barlangokra, ahol egy meglehetősen régi koponyát találtak, amelyben a maják tömjént égethettek. Guillermo de Anda, az expedíciót vezető régész elmondása szerint vélhetően emberáldozatról van szó, azaz a kivégzett ember levágott fejében égethettek tömjént, mielőtt a vízbe dobták. A szakértők szerint azonban nehéz megállapítani, pontosan mikor is ölhették meg a személyt.

A víz alatti barlangokat csupán nemrég fedezték fel, így de Anda csapata volt az első, akik átkutathatták azokat. A régész elképzelhetőnek tartja, hogy a barlangok egy cenotéhoz, azaz természetes vízmedencéhez vezethetnek, a maják ugyanis ezeket szent helyeknek tartották. Lehetséges, hogy Chichén Itzá legnagyobb piramisa, a spanyolul El Castillo („a vár”) névvel illetett, Kukulkán istennek szentelt templom alatt is lehet egy ilyen képződmény. Ez megmagyarázná azt is, hogy a város miért pont oda épült. Ahogy egyre több nyoma kerül elő a letűnt őslakos civilizációnak, úgy válik láthatóvá igazán, mennyire keveset is tudunk jelenleg a majákról.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:23:59 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/diszes_temetest_rendeztek_a_voros_baronak_az_őt_lelovő_britek_4178.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/diszes_temetest_rendeztek_a_voros_baronak_az_őt_lelovő_britek_4178.php
A gépfegyver és a szögesdrótakadályok azonban lehetetlenné tették a lovas hadviselést és Richthofen hamarosan a gyalogosok mellett szorongott a lövészárokban. Amikor áthelyezését kérte, szállásmesteri beosztást ajánlottak fel neki, amit felháborodva utasított el, feletteseinek ezt írta: „Nem azért jöttem a háborúba, hogy tojásokat és sajtokat gyűjtögessek”. Végül a formálódó légierőhöz osztották be, jóllehet kezdetben alkalmatlannak vélték: pilótaengedélyét csak nehezen szerezte meg, első felszállásakor összetörte gépét és a légiirányítók épületét is. Két testvére is híres pilóta lett, Wolfram nevű öccse a spanyol polgárháborúban annak a Condor légiónak a parancsnoka volt, amely porrá bombázta Guernica városát.

A keleti fronton végzett felderítő missziók után Franciaország fölött indult éles bevetésekre. Az első világháborúban a pilóták még jobbára közelharcot vívtak, a párbaj kimenetelében döntő szerepe volt a személyes bátorságnak, a manőverező képességnek, a helyzetfelismerésnek. Richthofen első ellenfelét Champagne fölött lőtte le, de mivel a gép a francia vonalak mögé esett, a „szabályok” szerint nem könyvelhette el. Teljesítményét látva a német pilóta-ász, Oswald Boecke újonnan formálódó elit vadászegységéhez osztották be.

Első légi párbaját 1916. szeptember 17-én nyerte meg, a diadal után ezüst kupát rendelt, amelybe a dátumot és az ellenséges gép típusát vésette. Ezt a szokását sokáig megtartotta, csak a hatvanadik kupa után hagyott fel vele, amikor berlini ötvöse már nem jutott ezüsthöz - az ón kupát nem tartotta magához méltónak. Richthofen 1916 novemberében tizenegyedik légi harcában hosszú és heves küzdelem után legyőzte a legnevesebb brit pilótát, Lance Hawker őrnagyot, s ezzel legendává vált.

Tizenhatodik győzelme után megkapta a legmagasabb német katonai kitüntetést, és saját egység élére került. Légi századát rendkívüli mozgékonysága és a rikító színekre festett gépek miatt az újságírók „repülő cirkusznak” nevezték el. Maga Richthofen vörös színű, háromfedeles Fokker géppel repült, ezért nevezték el a franciák „vörös ördögnek”, az angolok pedig „vörös bárónak” - utóbb ez a jelző vált fogalommá.

Richthofen, ha csak lehetett, kerülte a bravúrokat és a kockázatokat, hideg fejjel, pontosan taktikázva aratta egyik diadalt a másik után. Gépének szélességét a tervezők lerövidítették, így fordulékonyabb lett ellenfeleinél. A vörös báró csak 1917 áprilisában 22 brit gépet lőtt le, volt olyan nap, hogy egymás után négyet. 1917 júniusában bevetés közben fejlövést kapott, s az orvosok minden erőfeszítése ellenére sem gyógyult fel teljesen, élete hátralevő részében orrvérzés, kínzó fejfájás gyötörte.

Betegágyán megírta önéletrajzát, amelyben nem fukarkodott saját maga dicséretével - „minden, ami az égben van, hozzám tartozik”, írta többek között. A könyv Németországban bestseller lett, még angolra is lefordították, igaz, erősen cenzúrázva. A jól működő német háborús propagandagépezet emberfölöttivé növesztette a báró alakját, azt terjesztették, hogy a britek külön egységet állítottak fel lelövésére, s hogy aki harcban végez vele, azonnal megkapja a Viktória-keresztet.

Richthofent - mivel a vezetés attól tartott, hogy hírneve miatt halála katasztrofális hatással lenne a háborús morálra - megpróbálták rábeszélni az irodai munkára. Ő erre nem volt hajlandó, tovább folytatta a repülést, s 1918 áprilisára már nyolcvan győzelemmel dicsekedhetett, többel, mint bárki más a hadviselő felek soraiban. A végzet 1918. április 21-én érte utol 25 éves pilótát. Egy harminc gép részvételével vívott légi ütközetben vesztette életét a Somme folyó közelében, az ausztrál gyalogság állásai fölött. Richthofen egy kanadai újoncot üldözött alacsony magasságban, amikor gépét találat érte. A brit légierő szerint a halálos lövést a kanadai Roy Brown repülő százados adta le, az ausztrálok szerint viszont egy Cedric Popkin nevű őrmester a lövészárokból. A báró még le tudta tenni gépét a mezőn, de nem sokkal később belehalt sebeibe.

A britek ünnepélyes temetést rendeztek az első világháború legeredményesebb vadászpilótájának, koporsóját hat díszegyenruhás tiszt vitte, sírjánál díszegység adott sortüzet. (A szinte teljesen épen maradt repülőgépet viszont teljesen darabjaira szedték az emléktárgyra vadászó katonák.) A holttestet 1925-ben a franciaországi temetőből a családi sírboltba helyezték át, nem sokkal később a nácik pompázatos külsőségek között Berlinben temették újra el. Manfred von Richthofen 1975 óta Wiesbadenben, testvérei mellett nyugszik. Alakja a populáris kultúra része lett, életéről készült képregény, regény, fél tucat film és még sláger is, s természetes, hogy számítógépes repülőszimulátor-programokban is repülhetünk vele.

Forrás: MTI]]> Tue, 16 May 2023 15:23:15 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php Mon, 27 Sep 2021 18:12:39 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php Mon, 27 Sep 2021 18:09:57 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 18:01:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:56:18 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:54:28 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:49:34 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:45:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:42:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:40:19 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:30:56 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:29:01 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:25:59 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:23:23 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:19:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:17:23 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php Mon, 27 Sep 2021 16:54:52 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php Mon, 27 Sep 2021 16:51:59 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php Mon, 27 Sep 2021 16:50:25 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php Mon, 27 Sep 2021 16:42:41 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php Mon, 27 Sep 2021 16:35:24 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php Mon, 27 Sep 2021 16:29:16 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php Mon, 27 Sep 2021 16:26:37 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php Mon, 27 Sep 2021 16:22:54 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php Mon, 27 Sep 2021 16:20:26 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php Mon, 27 Sep 2021 16:18:07 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php Mon, 27 Sep 2021 16:13:15 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php Mon, 27 Sep 2021 16:10:35 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php Mon, 27 Sep 2021 16:03:29 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php
A hegyes-dombi várban lakott Réka királyné, aki Attilának három fiúgyermeket szült. A nagy király ide tért meg pihenni, ide hívta hűséges vitézeit is. Itt pihentek, vadásztak és mulattak a csaták után.

De egyszer a nagy vidámságot szomorúság váltotta fel: Réka királyné, aki beteg sem volt, hirtelen halállal meghalt.

A hunok meggyászolták a király feleségét, aztán tanakodni kezdtek, ugyan hová temessék el. Végül elhatározták, hogy a vár udvarából a nagy követ a hegy oldalán lehengerítik, és ahol a kő megállapodik, ott lesz a temetés helye.

Úgy is történt. A nagy követ lehengerítették, és a kő az út meg a völgyben folyó kis patak között állt meg. Azon a helyen sírt ástak a királynénak, keserves gyásszal meggyászolták, eltemették, és a sírra azt a nagy követ ráfordították. A követ azóta is Rika kövének, az erdőt pedig Rika erdejének nevezik.

Így szólt e mese vala dicső Attila királyunkról igaz táltosok regéibül]]> Tue, 31 Aug 2021 22:37:40 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php
A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.

A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve. A Turáni ló most már 2019 óta hivatalosan elfogadott magyar lófajta.]]> Mon, 30 Aug 2021 11:37:01 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_a_turani_fajtaju_lo_bejutott_a_12__nemzeti_vagta_dontojebe_balatonfoldvar_szineiben_4635.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_a_turani_fajtaju_lo_bejutott_a_12__nemzeti_vagta_dontojebe_balatonfoldvar_szineiben_4635.php
Az idei évben immár XII. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta / National Gallop Budapesten a Hősök terén.

A verseny különlegességét az adja városunknak, hogy ebben az évben első alkalommal Balatonföldvárt is lovas fogja képviselni a versenyen, méghozzá a Kereki Pelsonius Ménes jóvoltából. A futamokon Vörös Georgina lovas, MI-7 Becse P nevű Turáni fajtájú lovával indul és reméljük szép eredményt érnek majd el.
Szurkoljunk hát mindannyian október végén lovasunknak és lovának, aki teheti pedig látogasson ki a versenyre és élje át személyesen ezt a fantasztikus eseményt.
Köszönet Parti Imrének és a Pelsonius Ménes felajánlásának, hogy az általuk tenyésztett lóval Balatonföldvár Város képviseletét vállalták.

]]> Mon, 30 Aug 2021 11:32:02 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php
Sikeres a Turáni ló a versenysportban is

A 2019-es év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.]]> Mon, 30 Aug 2021 11:19:23 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php
A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve.

Turáni lovak sikerei a lovassportokban:

Mihók Orchidea rövid beszámolója a Somorjai távlolas versenyről

Az idei év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.

A turáni lovak tenyésztését Kereki Pelsonius Ménes]]> Mon, 30 Aug 2021 10:45:28 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona_4632.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona_4632.php Thu, 26 Aug 2021 13:10:57 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_szent_korona_4631.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_szent_korona_4631.php Thu, 26 Aug 2021 13:09:02 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_magyar_szent_korona_4630.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_magyar_szent_korona_4630.php Thu, 26 Aug 2021 13:06:39 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_szent_korona_4629.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_szent_korona_4629.php Thu, 26 Aug 2021 13:04:33 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_leo_papanal_targyal_romaban_4623.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_leo_papanal_targyal_romaban_4623.php Thu, 26 Aug 2021 13:00:36 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_menfoi_csata_1044-ben_aba_samuel_kiraly_a_nemetek_ellen_kuzd_4628.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_menfoi_csata_1044-ben_aba_samuel_kiraly_a_nemetek_ellen_kuzd_4628.php Thu, 26 Aug 2021 12:57:58 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_elfogatja_az_erdelyi_gyulat_4627.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_elfogatja_az_erdelyi_gyulat_4627.php Thu, 26 Aug 2021 12:56:49 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_gyozelme_kean_bolgar_vezer_folott_4626.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_gyozelme_kean_bolgar_vezer_folott_4626.php Thu, 26 Aug 2021 12:54:58 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_a_turul-hazi_magyarok_bejovetele_attila_jogan_4625.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_a_turul-hazi_magyarok_bejovetele_attila_jogan_4625.php Thu, 26 Aug 2021 12:53:19 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_megostromolja_aquileia_varosat_4624.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_megostromolja_aquileia_varosat_4624.php Thu, 26 Aug 2021 12:51:47 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/lackfi_andras_hos_diadala_a_tatar_arany_horda_felett_1345-ben_4622.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/lackfi_andras_hos_diadala_a_tatar_arany_horda_felett_1345-ben_4622.php
Lackfi András apja, Kerekegyházi Lack középbirtokos, birtokai Arad és Csanád vármegyében voltak. 1345–1352 között székely ispán, 1350–1352 között nápolyi helytartó, 1353–1354 között macsói bán, 1355–1356 között soproni ispán, 1356-tól 1359-ig erdélyi vajda volt.

A hazai történelemkönyvek a magyarok legkisebb vereségét is katasztrófának állítják be, ezzel szemben világraszóló győzelmeinket rendre eltitkolják. Az iskolai tankönyvekben nem olvasunk a 907-es pozsonyi csatáról vagy a székelyek 1345-ös győzelméről, amikor is Lackfi András vezetésével a magyar hadak először győzték le a félelmetes Arany Horda seregét.]]> Tue, 10 Aug 2021 18:35:29 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:19:18 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:18:39 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:15:36 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:13:26 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:10:40 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:08:15 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:05:34 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:04:00 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 11:01:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 10:59:03 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 10:54:15 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 10:45:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 10:34:50 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 10:22:41 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 10:18:26 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 10:12:36 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 09:59:28 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 09:54:42 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 09:48:27 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php
A 896-os Árpádi bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]> Wed, 21 Jul 2021 09:29:51 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php
Aranycsapat 1954 VB
Ezüstcsapat 1938 VB
Bronzcsapat 1964 EB

Aranycsapat emléknapja május 23.
Ezüstcsapat emléknapja június 19.
Bronzcsapat emléknapja június 20.]]> Sat, 19 Jun 2021 12:28:26 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php Fri, 18 Jun 2021 18:26:57 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php Fri, 18 Jun 2021 18:25:29 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php
A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]> Fri, 18 Jun 2021 10:11:07 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php
A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]> Fri, 18 Jun 2021 09:39:56 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php Tue, 04 May 2021 15:28:46 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php Thu, 29 Apr 2021 15:42:06 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php Thu, 29 Apr 2021 15:38:35 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php Thu, 29 Apr 2021 15:32:55 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php Thu, 29 Apr 2021 15:30:23 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php Thu, 29 Apr 2021 15:27:12 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php Thu, 29 Apr 2021 15:23:10 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php Thu, 29 Apr 2021 15:19:52 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php Thu, 29 Apr 2021 15:14:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23
]]> Tue, 27 Apr 2021 20:03:11 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:50:57 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:48:18 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:42:11 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:40:51 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:35:45 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:33:41 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:25:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:23:13 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:15:41 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:12:32 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]> Tue, 27 Apr 2021 19:07:35 +0200