Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu-n http://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu műkereskedelmi portálon hu <![CDATA[2017.04.06. - Mégsem nyílvessző okozhatta Ötzi halálát]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/eddig_ismeretlen_michelangelo-rajz_kerult_el_3885.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/eddig_ismeretlen_michelangelo-rajz_kerult_el_3885.php
Az Ötzi testén végzett legújabb röntgen- és CT-vizsgálatok alapján a kutatók vitatják az eddigi elképzelést, amely szerint a jégember egy, a vállába fúródott kő nyílhegy okozta sérülésbe halt bele. A bőrbe meglepően kis felületen behatoló lövedék ugyan átszakított egy véreret, komolyabb szövetkárosodást Rühli szerint nem okozott. A belső vérzés „mindössze” 100 milliliternyi vérveszteséggel járt – vonta le Rühli kollégáival a végső következtetést. Ez elég ahhoz, hogy sok kellemetlenséget okozzon, de nem halálos – tette hozzá a kutató.
A szakember úgy véli, a gleccsermúmia fején található számos mélyedés és törés sem bizonyulhatott halálosnak. Vannak kutatók, akik Ötzi fejsérülései miatt úgy gondolják, hogy a jégembert leütötték, amibe belehalt. Rühli és csapata viszont úgy gondolja, a koponya sérülései inkább arra utalnak, hogy Ötzi véletlenül elesett és beverte a fejét, miközben a nehezen járható terepen sétált. A kora rézkori vadász halálakor egy medveszőr fejfedőt viselt, amely esésekor feltehetően megvédte a fejét a komolyabb sérüléstől, véli Rühli.
]]>
Tue, 02 May 2017 18:05:50 +0200
<![CDATA[2017.04.24. - Miért ábrázolták a nyulakat a középkorban szadista vadállatokként?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/miert_abrazoltak_a_nyulakat_a_kozepkorban_szadista_vadallatokkent__3884.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/miert_abrazoltak_a_nyulakat_a_kozepkorban_szadista_vadallatokkent__3884.php
Természetesen meg kell jegyezni, hogy a nyulakra gyakran kártékony rágcsálókként tekintett a természethez jóval közelebb álló ókor és középkor embere. Idősebb Plinius (Kr. u. 23-79) jegyezte le, hogy a Baleár-szigeteken (Ibiza, Mallorca) elszaporodó nyulak elleni harchoz a helyiek Augusztus császártól felfegyverzett csapatokat kértek.

A középkori kéziratok miniatúráin igen sok furcsaságra bukkanhatunk, kezdve az emberi és állati testrészekből összetákolt hibrid élőlényektől kezdve a csigákkal harcoló lovagokon át egyéb groteszk szörnyekig bezárólag. Az ábrákon sokszor – középkori mércével mérve – komikus jelentek is helyet kaptak, mint például egy falábú borbély vagy egy saját maga alatti faágat fűrészelő férfi.

A nyulak már azokban az évszázadokban is legfőképpen a gyávaság szimbólumai voltak, amely azonban igen hasznos tulajdonság volt akkor is. Tulajdonságuk ellenére meglepően gyakran kerültek az ebédlőasztalra. Mindemellett ők testesítették meg a tehetetlenséget és az ártatlanságot, továbbá néhány ábrázoláson a passzív, ám „beleegyező” szexualitást is: több, szexuális fűtöttségű miniatúrán farkasok ugrálnak a nyulakon. Egyes középkorászok szerint pontosan ebből a gondolkodásmódból eredhetett a (főként a 13-15. századi) miniatúrákon is fellehető, általában humornak szánt nyúlbosszú, amelynek eredményeként az öntudatukra ébredt fülesek élvezettel nyilazzák le a kutyát vagy akasztják fel a rájuk vadászó embert. A középkori ábrázolásokon lévő nyulak bosszúja olykor egy-egy konkrét személy gyávaságát, esetleges rossz tulajdonságait jelenítik meg és állítják pellengérre, máskor az értelmetlen emberi brutalitásra utalnak.]]>
Tue, 02 May 2017 18:02:42 +0200
<![CDATA[2017.04.09. - Háromszáz év után egy digitális rekonstrukción csodálhatjuk meg a kanizsai várat]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/haromszaz_ev_utan_egy_digitalis_rekonstrukcion_csodalhatjuk_meg_a_kanizsai_varat_3883.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/haromszaz_ev_utan_egy_digitalis_rekonstrukcion_csodalhatjuk_meg_a_kanizsai_varat_3883.php
Balogh András, a Pazirik Kft. ügyvezetője elmondta: cégük mintegy 70 történelmi épület - köztük 20 vár - grafikai megjelenítését valósította meg eddig. Kiemelte: a rendelkezésre álló dokumentumok, képek alapján a 900 négyzetméter alapterületű várkastély 1380-as és 1440-es állapotát, valamint a később köré épült, nagyjából 900-szor 600 méteres területet elfoglaló vár 1600-as képét adja vissza a munkájuk. A hozzávetőlegesen 1500 munkaórát igénylő grafikai ábrázolásokat hosszú évtizedek régészeti, kutatói, történelmi munkáira alapozták.

Kelenik József, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese, a kanizsai várral 1988 óta foglalkozó szakértő rámutatott: a ma már nem létező kanizsai erődről mintegy 200 oldalnyi írásos dokumentum maradt fent, de a korábbi régészeti kutatásokat és a korabeli ábrázolásokat is felhasználták, hogy a lehető legpontosabban tudják megmutatni, milyen is lehetett egykor az építmény.

Egyedül a várkastély épült kőből és téglából, az öt bástyájú várfal építéséhez azonban csak földet és fát használtak, ezért is tűnhetett el viszonylag gyorsan a nyoma. A kisebb épületeket, a térképeken, rajzokon jelölt kutat vagy a vár bejáratát sok esetben csak úgy tudták megjeleníteni, hogy a máig fennmaradt hasonló építmények részleteit vették alapul - említette a kutató.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa országgyűlési képviselője nagyszabású tervek első lépéseként beszélt a most elkészült digitális rekonstrukcióról, hozzátéve, hogy a várost vonzó idegenforgalmi célponttá tehetné, ha újjáépülne a várkastély. Felidézte, hogy régi terve ez a városnak, "kézzel foghatóvá tenni" a történelmet, Kanizsa várát és mítoszát, amelyhez olyan személyiségek kapcsolódnak, mint Kanizsai Dorottya, a mohácsi vész egyik hőse vagy Thury György, Kanizsa egykori várkapitánya.

A város napjára időzített bemutató kapcsán Dénes Sándor polgármester arról beszélt, hogy 1245-ben, IV. Béla adománylevelében tűnt fel először Kanizsa neve, ezt ünneplik ezekben a napokban a városban. Az egykori várat ugyan az 1700-as évek elején elpusztították, de Nagykanizsán jó néhány olyan épület áll még ma is, amelynek kövei az egykori várból származnak.

Horváth Balázs elmondta: a digitális rekonstrukciót várhatóan a jövő héten tárják a nagyközönség elő a www.kanizsavar.hu oldalon. A tervek szerint háromdimenziós nyomtatással makett is készül, illetve a továbbiakban animációra, valamint virtuális várlátogatásra is szeretnék alkalmassá tenni a grafikai munkát.]]>
Tue, 02 May 2017 17:57:44 +0200
<![CDATA[2017.04.17. - Megújult a legendás magyar versenyló, Kincsem egykori gödi otthona]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megujult_a_legendas_magyar_versenylo__kincsem_egykori_godi_otthona_3882.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megujult_a_legendas_magyar_versenylo__kincsem_egykori_godi_otthona_3882.php
A nagyszabású beruházásnak köszönhetően egy kulturális és közösségi funkciókat nyújtó komplexum jött létre, amelyben a Kincsem pályafutását bemutató emlékhely mellett kialakítanak egy kulturális ismereteket közvetítő állandó és időszaki kiállításokat befogadó teret, de helyet kap benne a hagyományos helyi mesterségeket bemutató terem, valamint a kerékpáros turizmust kiszolgáló "bringapont" és egy kávézó is.

Az ingatlan felújítása során rekonstruálták az eredeti homlokzatot és kialakítottak egy előadásokra, vetítésekre, zenei és táncprogramokra alkalmas, többfunkciós termet is. A látogatókat akadálymentes vizesblokkok szolgálják, a térburkolattal ellátott nagy, négyszögletes udvar pedig szabadtéri színpadként is funkcionálhat.]]>
Tue, 02 May 2017 17:54:31 +0200
<![CDATA[2017.03.14. - 400 ezer éves koponyatöredékre bukkantak Portugáliában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/400_ezer_eves_koponyatoredekre_bukkantak_portugaliaban_3811.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/400_ezer_eves_koponyatoredekre_bukkantak_portugaliaban_3811.php
“Ez a Portugáliában talált eddigi legrégebbi, európai szinten pedig az egyik legrégebbi emberi fosszília” – mondta a kutató, hangsúlyozva, hogy Európa ennyire nyugati részén soha nem találtak még a nagyjából 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és 11 500 évvel ezelőtt véget ért pleisztocén korból származó megkövesedett emberi maradványokat.

A koponya számos olyan vonást hordoz, amelyekkel együttesen még nem találkoztak a kutatók emberi fosszíliákon. Bizonyos jegyek a neandervölgyiekre, mások egyéb, ugyancsak kihalt primitív emberfélékre utalnak. A kutatók szerint az, hogy ilyen pontosan sikerült meghatározni a korát ennek a különböző jellegzetességet ötvöző leletnek, segíthet más emberi maradványok korának a megállapításában és talán a neandervölgyiek ősének megtalálásában is. A kutatók folytatják a munkálatokat a barlangban, remélve, hogy rábukkannak a koponya gazdájának többi maradványára is.

Forrás: MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:49:41 +0200
<![CDATA[2017.03.11. - Tanulhattak egymástól a hunok és a pannóniai telepesek]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tanulhattak_egymastol_a_hunok_es_a_pannoniai_telepesek_3810.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tanulhattak_egymastol_a_hunok_es_a_pannoniai_telepesek_3810.php
A Cambridge-i Egyetem munkatársaként dolgozó Susanne Hakenbeck és kollégái az egykori római provincia, Pannonia területére összpontosították a kutatásukat, és a modern kori Magyarország területén található 5. századi temetőkből származó emberi maradványokat elemeztek. A kutatók megvizsgálták az izotópokat az öt helyszínről begyűjtött csont-, dentin- és fogzománcmintákban. A stroncium- és oxigénizotópok magas aránya a nomád életmódra, míg a nitrogén- és szénizotópok magas előfordulási aránya a pásztorokra és földművesekre jellemző étrendre utal.

A PLoS One című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy az egyes népek és az egyének szintjén is rendkívül változatosak voltak az étkezési szokások. Mindez pedig azt sugallja, hogy az embercsoportok egy sor különböző létfenntartási stratégiákat alkalmaztak, és sok egyénnek jelentősen megváltoztak az étkezési szokásai az élete során. A nomádok talán áttértek a kisebb nyájak kezelésére, és többet foglalkoztak földműveléssel, míg a telepesek belekóstolhattak a pásztorkodásba.

Mindebből az következik, hogy a Római Birodalom alkonyán a határvidékek lakóira nem csupán az erőszak volt jellemző, hanem képesek voltak az együttműködésre és az együttélésre is. "Az írott források erőszakról, árulásról és azonnal megszegett megállapodásokról szólnak, de ez nem a teljes igazság" - húzta alá Hakenbeck. Hozzátette: "a kutatásunk bepillantást enged a késő Római Birodalom határvidékein élő átlagemberek életébe, ahol a nomád állattartók földművesekké, a földművesek pedig állattartókká válhattak".

Forrás: MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:48:20 +0200
<![CDATA[2017.03.06. - Germán harcos sírjára bukkantak Hódmezővásárhely közelében]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/german_harcos_sirjara_bukkantak_hodmezovasarhely_kozeleben_3809.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/german_harcos_sirjara_bukkantak_hodmezovasarhely_kozeleben_3809.php
Varga Sándor közölte, noha a sírt korabeli rablók megbolygatták - több értékes, különleges tárgy is előkerült: egy ezüstből készül érme, ezüst övcsat, szíjvég, illetve egy szíjelosztó karika. Ez utóbbi ötvösmunka ebből a korszakból egyedülálló a Kárpát-medencében, hasonló tárgyak csak jóval északabbról a mai Lengyelország, Németország, illetve a Baltikum területéről kerültek elő. A sír tudományos fontosságát növeli az eredeti helyzetben megmaradt, közel 40 centiméter hosszú vaslándzsa, és a harcos pajzsának vasból készült maradványa is.

A régész elmondta, elsősorban a harcossal együtt eltemetett tárgyak alapján következtetnek a férfi származására, de az embertani jellemzők is erre utalnak. A férfi csontozata rendkívül vaskos, és termete is kiemelkedik a szarmaták közül. Bár pontos becslés csak az alaposabb embertani vizsgálatok alapján adható, a férfi testmagassága elérhette a két métert - közölte az ásatásvezető.

Forrás:MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:46:46 +0200
<![CDATA[2017.03.17. - Érintetlen római kori szarkofágra bukkantak Környén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/erintetlen_romai_kori_szarkofagra_bukkantak_kornyen_3807.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/erintetlen_romai_kori_szarkofagra_bukkantak_kornyen_3807.php
Környénél a rómaiak száz évvel a birodalom bukása előtt, a 360-as években négy méter vastag falú erődöt emeltek, melynek első falait és bástyáit az 1930-as években találták meg, amikor a halastavat leengedték. A falak zavarták a halgazdaságot, ezért fel akarták robbantani a maradványokat. A lelet értékét felismerve a község akkori főjegyzője értesítette a Magyar Történeti (ma Nemzeti) Múzeumot, melynek munkatársai megakadályozták a további pusztítást.

A Pannóniában épült tíz, úgynevezett belső-erőd közül a környei a legnagyobb, a falak több mint 90 ezer négyzetméternyi teret fogtak közre. Az erődön átfolyt az Által-ér, a létesítményben sok állatot tartottak. Nagy kiterjedése ellenére a belső-erődök közül ásatásra a legkedvezőtlenebb, mert a falu teljesen ráépült a római romokra, így egybefüggő feltárás nem végezhető.

A római falak az 907-es bánhidai csata idején még álltak, erről számolt be Kézai Simon a Gesta Hungarorum-ban. “Ezt a Szvatoplukot azután a magyarok… váratlan rajtaütéssel a Rákos folyónál, Bánhida mellett egy bizonyos városban, melynek még most is állnak romjai, egész hadseregével együtt megsemmisítették… E város romjai még ma is láthatók”.

Forrás: MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:43:46 +0200
<![CDATA[2017.02.15. - Egy olasz kutató megfejtette da Vinci igazi kódját?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_olasz_kutato_megfejtette_da_vinci_igazi_kodjat__3793.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_olasz_kutato_megfejtette_da_vinci_igazi_kodjat__3793.php
“Igen valószínű, hogy Leonardo személyes értelmet adott a freskóra festett drágaköveknek, a viselőjüket jellemző erényeket asszociálva mindegyikhez” – magyarázta Sangalli. A Jézus ruháján látható smaragd Sangalli magyarázata szerint a béke hozója és az újjászületés szimbóluma, Szent János öltözékét gyémánt díszíti, ami “világos utalás a szeretett apostol fénylő spiritualitására és tiszta szívére”. András ruhájának kék drágaköve leginkább arra a középkori hagyományra utal, mely az apostolhoz a zafírt kapcsolta, a Jelenések könyvének 21. fejezetében leírt, az eljövendő “új Jeruzsálem” kőfalának alapjait ékesítő egyik drágakövet.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:54:09 +0100
<![CDATA[2017.02.20. - Pusztító szalmonellajárvány okozhatta az aztékok vesztét]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/pusztito_szalmonellajarvany_okozhatta_az_aztekok_vesztet_3792.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/pusztito_szalmonellajarvany_okozhatta_az_aztekok_vesztet_3792.php
1519-ben, amikor a Hernán Cortés vezette spanyol hódítók megérkeztek Mexikóba, az őslakosok száma mintegy 25 milliót tett ki. Egy évszázaddal később számuk már csak mintegy egymillió körül mozgott. A legnagyobb járványokat az aztékok által használt navatl nyelven dögvészt jelentő cocoliztli néven emlegették. Két – egy 1545-ben és egy 1576-ban kitört – cocoliztli mintegy 7-18 millió embert ölt meg a mexikói felföld lakosai közül. A városokban nagy árkokat ástak, és a papok reggeltől napnyugtáig gyakorlatilag semmi mással nem foglalkoztak a testek gödrökbe történő bedobálásán kívül – állapított meg egy ferences szerzetes, aki szemtanúja volt az 1576-os járványnak.

Sokáig nem volt konszenzus abban a tekintetben, hogy mi okozhatta a cocoliztlit, de a kanyarót, a tífuszt, valamint a himlőt is lehetséges okokként emlegették. 2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a szárazsággal súlyosbított haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött. Az 1545-ös járvány nagyságrendjét a tudósok a 14. századi Európán végigpusztító fekete halálhoz hasonlították.

Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a vélhetően 1545 és 1550 között pusztító cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genonját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálni tudta. Manapság ez a baktérium – elsősorban a fejlődő országokban – hastífuszt és egyéb tífuszszerű betegségeket okoz. A betegek mintegy 10-15 százaléka hal bele a fertőzésbe.

Schroeder szerint könnyen elképzelhető, hogy a baktérium okozta a járványt, María Ávila-Arcost, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem evolúciósgenetika-szakértőjét azonban nem győzték meg az eredmények. Vannak ugyanis, akik szerint nem baktérium, hanem vírus okozta a cocoliztlit, ezt azonban nem lehet kimutatni a most nyilvánosságra hozott kutatás során használt módszerrel. Krause és kollégáinak eredményeit támasztja alá azonban azok a bioRxiv oldalon nemrég közzé tett tanulmány, amely felvetette annak a lehetőségét, hogy a Salmonella Paratyphi C Európából érkezett Mexikóba.

Egy, a Warwicki Egyetem mikrobiológusa, Mark Achtman által vezetett csoport összegyűjtötte és szekvenálta a baktériumtörzs egy 1200 körül meghalt, a norvégiai Trondheimben eltemetett fiatal nő maradványaiból kinyert genomját. Ez a legkorábbi, a szalmonellatörzs létezésére utaló bizonyíték, amely a tanulmány szerint arra utal, hogy a baktériumtörzs jelen volt Európában. Bár Schroeder szerint ez még önmagában nem bizonyítja azt, hogy az európaiak vitték magukkal a baktériumot az Újvilágba, a hipotézis semmiképpen sem elvetendő. A Salmonella Paratyphi C-vel fertőzött emberek egy kis hányada nem betegszik meg, így akár egészséges spanyolok is megfertőzhették a természetes ellenálló-képesség híján lévő mexikói őslakosokat. Krause és csapata szerint, mivel a Paratyphi C bélsáron keresztül terjed, a spanyol hódítás alatt a társadalmi rend felbomlásának következtében előállt kedvezőtlen higiéniás viszonyok kiváló táptalajt biztosíthattak a szalmonella terjedésének.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:51:45 +0100
<![CDATA[2017.02.16. - 3000 éves gyereklábnyomokra bukkantak egy egyiptomi palota maradványainál]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/3000_eves_gyereklabnyomokra_bukkantak_egy_egyiptomi_palota_maradvanyainal_3791.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/3000_eves_gyereklabnyomokra_bukkantak_egy_egyiptomi_palota_maradvanyainal_3791.php
A gyermekek lábnyomai 15-17 centiméteresek, ami modern gyermekek esetében 3-5 évesekre utal – fejtette ki a feltárás vezetője, Henning Franzmeier. A régészek a lábnyomok alapján nem jelenthetik ki, hogy egynél több gyermek járt a gödörben, mivel a nyomok nem maradtak fenn elég jó állapotban, a köztük lévő különbségek pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy magabiztos kijelentést fogalmazzanak meg a habarcsot összetapicskoló gyerekek számáról.

A Nílus legkeletibb ágán, Kairótól mintegy 105 kilométerre, északkeletre felépített Per-Ramszesz II. Ramszesz 66 éves uralkodása alatt (Kr. e. 1279-1213), valamint az ezt követő évszázadban virágzó város volt. A város mintegy 25 négyzetkilométeres kiterjedésével a késői bronzkor egyik legnagyobb települése volt a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten – mondta Franzmeier.

A város műemlékeit és templomait azonban kifosztották, az építkezésekhez felhasznált köveket Taniszban, valamint más városokban hasznosították újra. Per-Ramszesz elhagyott és elfelejtett városával több ezer évig senki sem foglalkozott. Mára a felszínen semmi nyoma nem maradt a város ragyogó múltjának, mágneses eszközök segítségével azonban sikerült azonosítani a helyi maradványokat.

A módszer segítségével meghatározták az egykori falak elhelyezkedését. 1996 és 2012 között Helmut Becker, a Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal geofizikusa, valamint munkatársai végeztek vizsgálatokat a helyszínen, egy mintegy 2,6 négyzetkilométeres területen, amely így az egyik legnagyszabásúbb felmérés volt a régészet történetében.

A szakértők azonosították többek között a Franzmeier csapata által feltárt épületegyüttest is. A mintegy kétszázötvenszer százötven méteres komplexum hasonló méretű, mint a Ramesszeum néven ismert thébai halotti templom, és Franzmeier szerint a központi rész egyértelműen egy temploméra emlékeztet.

A gyermeki jelenlét oka rejtély. Bár a gyerekmunkára az ókori Egyiptomban nem vonatkoztak a modern kori nyugati világban bevezetetthez hasonlóan szigorú szabályok, ám a lábnyomok olyan kicsik, hogy nem feltételezhető, hogy „tulajdonosaikat” (vagy tulajdonosukat), 3-5 éves gyerek(ek)et is dolgoztatták.

A következő ásatási szezonban folytatni fogják az egyelőre csak részlegesen megtisztított gödörnél folyó munkálatokat. A kutató specialisták munkálatokba történő bevonását tervezi annak érdekében, hogy a lábnyomokról többet tudjanak meg. A gödörben festett – fekete sárga, piros és a kék több árnyalatában pompázó – vakolatdarabokat is találtak, amelyek többsége azonban túl kicsi volt ahhoz, hogy bármilyen motívumot azonosítsanak. A kutatók egyelőre nem tudták azonosítani a törmelék eredetét, ám feltételezhetően a hatalmas épületegyütteshez tartoztak.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:48:44 +0100
<![CDATA[2017.02.14. - Nem sikerült még megfejteni a 7000 éves szobrocska rejtélyét]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/nem_sikerult_meg_megfejteni_a_7000_eves_szobrocska_rejtelyet_3790.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/nem_sikerult_meg_megfejteni_a_7000_eves_szobrocska_rejtelyet_3790.php
Az újkőkori szoboralakok többségét ugyan puha kőzetből faragták, ez az alkotás azonban kemény kőzetből készült, annak ellenére, hogy a készítőjének nem álltak rendelkezésére a szükséges fémeszközök. A szobrocska magasabb a neolitikus alkotások többségénél, amelyek ritkán nagyobbak 35 centiméternél. "Készítésének módját és méretét tekintve, ez a szobor egyike az új kőkorszakbeli Görögország ritka és egyedi alkotásainak" - összegezte a kurátor.

A szakember szerint további fejtörést jelent számukra az alak nemének meghatározása, illetve annak eldöntése, hogy a készítő a megfelelő eszközök hiányában mondott le az apró részletek kifaragásáról vagy szándékosan aszexuális figurát készített. A régészek úgy vélik, mivel a szobor felülete csiszolt, ezért az alkotás befejezett, ugyanakkor fenntartják azt, hogy ha a készítőnek lettek volna megfelelő eszközei, akkor még finomabb munkát végzett volna.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:43:11 +0100
<![CDATA[2017.02.24. - Atomrobbanást hajtottak végre a németek 1944 őszén?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/atomrobbanast_hajtottak_vegre_a_nemetek_1944_oszen__3789.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/atomrobbanast_hajtottak_vegre_a_nemetek_1944_oszen__3789.php
A Washingtoni nemzeti Levéltárban most titkosítás alól feloldott, APO 696 jelű elemző dokumentumok arra engednek következtetni, a náci Németország közel állt ahhoz, hogy még a háború vége előtt sikeresen tesztelhessen egy atombombát. A Bild által megszerzett akta 1944 és 1947 között készült, és számos tudós keze nyomát viselte, akik a német atombomba-kutatás lehetőségeit, fejlesztéseit, esetleges előállítását és még esetlegesebb gyakorlati alkalmazását vették górcső alá. A jelentés előkészítéséhez számos brit és amerikai hírszerző tevékenységére volt szükség. A beszámolók többsége megerősítette, hogy a németeknek nem volt annyi idejük, hogy végső áttörést érjenek el a kutatások során, ám 1944 végére már a kezükben volt egy kezdetleges robbanófej.

Állítólag egy német tesztpilótától, bizonyos Hans Zinssertől kaptak először információt, amely szerint Lübeck mellett, Ludwigslust (Mecklenburg-Elő-Pomeránia) közelében az égen egy gombafelhő emelkedett a magasba 1944 októberében. „A gomba alakú felhő mintegy 7 ezer méter magasan állt anélkül, hogy bármilyen látható kapcsolata lett volna a robbanás helyével. Az erős elektromos zavarok lehetetlenné tették a rádiókommunikációt” – szólt a közlés.

Becslése szerint közel tíz kilométer széles lehetett a gombafelhő, amelynek a közelében erős lökéshullámok nehezítették a repülést. Egy órával később egy másik pilóta hasonló jelenségről számolt be szintén Ludwigslust közelében. A szakértők szerint talán ugyanarról (vagy időben közeli) eseményről lehet szó, amelyről a majd később említendő (Mussolini által a német csodafegyver tesztelésének megtekintésére küldött) Luigi Romersa olasz tudósító is nyilatkozott. A dokumentumokban szereplő kutatók jelentése végül abban állapodott meg, hogy a nukleáris robbanást kiváltó láncreakció hiányzott a német kísérletből, ám egyikük sem tudott magyarázatot adni, hogy pontosan mi történt Ludwigslust mellett 1944 őszén.

Formálódó tudósgárda

1939 áprilisában a német birodalmi hadügyminisztériumba levél érkezett a hamburgi egyetemtől, amelynek előadói jelezték egy olyan robbanóanyag előállításának lehetőségét, amelynek pusztító ereje sokszorosa a hagyományos robbanóanyagénak. Ennek nyomán az ügy kezelésére létrejött a német „Urán Társaság” („Uranverein”), míg a koordinációs tudományos központ az akadémiai szerepet betöltő berlini Vilmos Császár Fizikai Intézet (Kaiser-Wilhelm-Institut für Physik) lett. Az intézet vezetését a 30-as években Werner Heisenberg, a kvantummechanika megalapítója, a háborús Németország nukleárisenergia-programjának vezetője vette át, aki megkapta a hamburgi, a lipcsei és a heidelbergi egyetem legjobb atomfizikusait.

A tudósgárda és az ipari háttér megvolt, kellett még tíz tonna fémes urán és öt tonna nehézvíz, mint láncreakció-moderátor. Az uránt a megszállt Csehszlovákiából és Belgiumból szerezték be, ám nehézvizet akkoriban csak Norvégiában állítottak elő, ahová a Wehrmacht 1940 áprilisában tört be. A nehézvíz előállítója Oslótól mintegy 180 kilométerre nyugatra a Norsk-Hydro társaság vemorki (Rjukan mellett) üzemegysége volt. (A nehézvíz deutériumoxid, atomreaktorokban neutronfékező anyagként használják. A vízbontó-üzemekben 5-7 ezer liter közönséges vízből nyerhető egy liter nehézvíz.) 1942 derekától a hitleri vezetés már az atomfegyver megalkotásának konkrét határidőiben gondolkodott. Werner Heisenberg (aki egyes vélemények szerint szándékosan késleltette a munkálatokat) két-öt év alatt tartotta reálisnak a német atomarzenál megteremtését.

Igen közel járhattak hozzá

A szövetségesek gondosan tanulmányozták a fejleményeket, beleértve a Franciaországhoz, Csehszlovákiához és Norvégiához vezető szálakat, és arra jutottak, hogy ki kell iktatni a norvégiai „nehézvíz-forrást”. Több brit titkosszolgálati akció kudarca után az angolok hozzájárultak ahhoz, hogy a norvég ellenállási mozgalom hat kommandósa hajtsa végre a Norsk-Hydro meredek hegyoldalba épített objektumának felszámolását. Nekik 1943. február 27-én sikerült felrobbantaniuk a nehézvíztárolót, majd szerencsésen átjutottak Svédországba. A Gunnerside névre keresztelt akció sikere után elnyúlt az üzem helyreállítása és olyan őrizetet kapott, hogy újabb felszámolási akció már reménytelennek látszott. A norvég ellenállási mozgalom azonban minden nehézvizet szállító német tartályhajó indulásáról tájékoztatta az angolokat és a Királyi Légierő megtette a magáét. Ráadásul 140 B-17-es 1944 novemberében szőnyegbombázással teljesen letarolta a helyreállított norvégiai üzemet.

Nem látszott kizártnak, hogy a német atomfizikusok még találnak módot jelentősebb mennyiségű plutónium előállítására, például urán-grafit reaktor segítségével. A második világháború már-már végéhez közeledett, amikor német tudósok az SS felügyelete alatt, utolsó eszközeikkel megkíséreltek atombombát építeni. Bevetésének kellett volna az előrelátható vereséget elhárítani, és a nemzetiszocialista vezetésben egyszerűen csak csodafegyverként emlegették. Ennek megfelelően 1944. októberben Rügenen és 1945 márciusában Türingiában atomfegyver-kísérleteket végeztek.

Luigi Romersa, az olasz Corriere della Sera egykori haditudósítójának beszámolója szerint a Hitlernél tett 1944. októberi látogatása után egy balti-tengeri szigetre repülhetett, ott pedig szemtanúja volt egy különleges erejű robbantásnak, villámfényt látott, különleges védőöltözékben tevékenykedő embereket, akik „hasadóbombáról” beszéltek. 1945 márciusában pedig egy szovjet forrás szerint (amelyet maga Sztálin is kézhez kapott) Türingiában két nagy erejű robbantást hajtottak végre, és „a magasba emelkedő bombák feltehetően 235-ös uránnal voltak töltve, erős radioaktív hatásuk volt”.

Érdekesség, hogy az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák kifejlesztésén mintegy 125 ezer ember, köztük hat későbbi Nobel-díjas dolgozott. Végül is a „Manhattan-terv” megvalósítási költsége mai áron elérné a 30-40 milliárd dollárt. „A náci Németország maroknyi fizikussal és ennek az összegnek töredékével majdnem ugyanilyen eredményt ért el” – állapította meg Rainer Karlsch német történész még 2005-ben, hozzátéve, hogy a három kísérlet hétszáz halálos áldozatot is követelt.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:34:00 +0100
<![CDATA[2017.01.16. - A középkori zarándokoknak is komoly szerepe lehetett az európai leprajárványokban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kozepkori_zarandokoknak_is_komoly_szerepe_lehetett_az_europai_leprajarvanyokban_3771.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kozepkori_zarandokoknak_is_komoly_szerepe_lehetett_az_europai_leprajarvanyokban_3771.php
Simon Roffey, a Winchesteri Egyetem kutatója elmondta, hogy a csontvázon végzett vizsgálatok rávilágítanak egy lehetséges útra, amelyen a lepra elérhette Angliát. "A 11. századtól a 14. századig Nyugat-Európában példátlanul sok leprakórházat hoztak létre. Vajon a lepra, amely már évszázadok óta jelen volt, miért sújtotta hirtelen ilyen nagy mértékben a nyugat-európai társadalmat?" - tette fel a kérdést a tudós, aki szerint a csontváz adhat választ erre a kérdésre.

A kutatók a vizsgálat során azért jutottak arra a megállapításra, hogy a feltárt csontváz egy zarándok maradványa lehet, mert a csontok mellett megtalálták egy fésűkagyló héját, amely a Santiago de Compostelában járt zarándokok közismert szimbólumának számított. Az azonban továbbra is rejtély, hogy a zarándok hogyan találkozott az ázsiai leprabaktériummal.

"A középkori Nyugat-Európában hagyományosan a keresztes lovagokat okolták a lepra elterjesztésével. Ugyanakkor a kórházakban már évtizedekkel a keresztesek előtt is megjelentek leprás esetek" - mutatott rá Roffey. Hozzáfűzte: a winchesteri kutatás eredménye arra utal, hogy a zarándoklat is közrejátszhatott a lepra nyugat-európai elterjedésében.

A leprát a Mycobacterium leprae baktérium okozza. A betegség sokáig lappanghat, lassan hatalmasodik el, és a bőr pusztulásával, a szövetek elhalásával és a test deformálódásával jár. Az évezredeken át az emberiséget sújtó betegség megjelenését először az ősi Kínában, Egyiptomban és Indiában jegyezték fel. A világ egyes részein ma is előfordulnak leprás esetek, de a betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:14:08 +0100
<![CDATA[2017.01.09. - Hatalmas bukást vártak, elsöprő sikert hozott az első dobozos sör]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatalmas_bukast_vartak__elsopro_sikert_hozott_az_elso_dobozos_sor_3770.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatalmas_bukast_vartak__elsopro_sikert_hozott_az_elso_dobozos_sor_3770.php
Az American Can Company 1933-ban fejlesztette ki az első olyan fémdobozt, amely egy műanyag bevonat segítségével megfelelő szigetelést biztosított ahhoz, hogy a sör ne veszítse el jellegzetes ízét. Az újfajta sörtárolókra a Gottfried Krueger Sörfőzde csapott le, amely még abban az évben 2000 doboz „Krueger Különleges Söre” nevű készítményt osztott szét hűséges fogyasztói között, amelyhez egy, az új termék minőségével kapcsolatos kérdőívet is mellékeltek. Mivel a kóstolók több mint 90 %-a pozitív visszajelzést küldött, a cég nem sokkal később úgy döntött, eljött a piaci megmérettetés ideje.

Az üvegesnél könnyebben tárolható, gyorsabban lehűlő és tartósabb sörösdobozok kinyitásához egy külön eszközt fejlesztettek ki. Az első napokban még sok vásárló vitte vissza az üres dobozt – gondolva, hogy a sörösüveghez hasonlóan ezt is újrahasznosítják –, ezért rá kellett írni a termékre, hogy „nem utántölthető”.

A hatalmas sikernek köszönhetően 1935 folyamán több nagy sörgyártó is elkészítette a maga dobozos sörét, és év végén már Nagy-Britanniában is megjelent az új csomagolású ital. A hitleri Németországnak azonban nem tetszett az ötlet, és egészen 1951-ig kellett várni, mire a németeknek is megadatott a lehetőség, hogy dobozból igyák a sört.]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:11:22 +0100
<![CDATA[2017.01.14. - A legenda szerint jövendőmondással is segítette apját Szent Margit]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legenda_szerint_jovendomondassal_is_segitette_apjat_szent_margit_3769.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legenda_szerint_jovendomondassal_is_segitette_apjat_szent_margit_3769.php
A királyi pár megtartotta ígéretét: Margitot hároméves korában átadták a veszprémi Domonkos-rendi nővéreknek. Béla új kolostort építtetett lánya számára a Buda közelében fekvő Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten), itt tette le Margit 12 éves korában a fogadalmat. A mélyen vallásos, jámbor, alázatos és szerény lány teljes lényét az Úrnak szentelte: szülei - politikai okokból - több alkalommal is férjhez akarták adni, ám ő nem volt hajlandó elhagyni a zárdát.

Apja ki tudta volni eszközölni, hogy lányát Róma felmentse a fogadalma alól, Margit azonban az első férjjelöltet, a lengyel uralkodót látni sem óhajtotta, Ottokár cseh királlyal azonban hajlandó volt találkozni. A látogatás rosszul végződött, mert Margit szépsége az apácaöltözék ellenére is elbűvölte Ottokárt, aki hangot is adott elragadtatásának. Margit erre felháborodott, indulatosan kijelentette, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem még egyszer kitegye magát ilyesminek, apjával pedig határozottan közölte: egyszer s mindenkorra Krisztus jegyese marad.

Margit betartotta a rend szigorú szabályait, leszoktatta nővértársait arról, hogy királylányként kezeljék. Keményen sanyargatta magát, a legalantasabb munkákat is örömmel végezte, önfeláldozóan ápolta a betegeket. Vezekelt az apja és testvére, a későbbi V. István közti viszály megszűnéséért is, nem hiába: ők ketten éppen a Nyulak szigetén kötöttek békét. Életének alapszabályai a következők voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás tudományának is, amivel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjainak közepette. Saját halálának óráját is megjósolta: 1271. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban.

Boldoggá avatására már 1276-ban sor került, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben engedélyezték hivatalosan, s 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa, ünnepe január 18-án van. Életének történetét először az 1300-as években vetették latinul papírra, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Nevét több templom viseli, alakja számos irodalmi műben feltűnik, ezek közül talán a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:08:07 +0100
<![CDATA[2017.01.19. - Római kori ˝hűtőszekrényt˝ próbálnak ki kutatók]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/romai_kori__hutoszekrenyt__probalnak_ki_kutatok_3768.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/romai_kori__hutoszekrenyt__probalnak_ki_kutatok_3768.php
A hús, az osztriga és a sajt, valamint az ókorban igen kedvelt jéghideg bor tárolására a melegebb időszakokban szükség volt valamilyen hűvös helyre. Erre nyújthatott megoldást a száraz falú, négy méter mély verem, amelyet a téli hónapokban hóval és jéggel töltöttek meg és szalmával fedtek be.

Annak ellenőrzésére, hogy a hó és a jég valóban megmaradt-e a nyár folyamán, Schwarz és csapata a Bázel közelében lévő Kaiseraugsthoz tartozó Augusta Raurica római romváros egyik aknáját próbálja ki. Az első, tavaly végzett kísérlet nem sikerült. "Az időjárás túl enyhe volt, egy adagban hordtuk be az összes havat, így az nem tudott összetömörödni, ami tartósabbá tette volna" - fejtette ki a kutató.

Ezúttal több alkalommal, bizonyos idő elteltével rétegeznék a havat a veremben. Schwarz kiemelte: a klímaváltozás miatt manapság Augusta Raurica környékén lényegesen kevesebb hó hullik, mint az 1. században vagy a 2. század elején, amikor a verem a hó- és jégtartalékok tárolását szolgálta. Az azóta eltelt időben más változás is történt: a Rajna már nem szállít jeget. Amióta az 1920-as években megépültek az első nagy erőművek, már nem sodor a víz nagy jégtáblákat Kaiseraugst mellett. A régészek szerint a rómaiak ezeket is a jégverembe rakták. Ennek pótlására a kutatók tömbjeget használnak.

Az év során a tudósok folyamatosan mérik a verem hőmérsékletét és a levegő nedvességtartalmát az üreg talajánál, a felső részein és a vermen kívül. Zöldségekkel gyakorlati tesztet is terveznek. Hogy valóban használták-e hűtőként a vermet, a kísérlet nem tudja bizonyítani. "De meg akarjuk mutatni, hogy elméletileg lehetséges" - fogalmazott Schwarz.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:05:44 +0100
<![CDATA[2017.01.30. - Teljesen érintetlen, 1700 éves hajóroncsot találtak Spanyolországban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/teljesen_erintetlen__1700_eves_hajoroncsot_talaltak_spanyolorszagban_3767.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/teljesen_erintetlen__1700_eves_hajoroncsot_talaltak_spanyolorszagban_3767.php
Odalent mintegy kétezer amforát és kisebb agyagedényt találtak, előbbiek valószínűleg Észak-Afrikában készültek, utóbbiak pedig Portugália déli részéről származhatnak. Élelmiszert szállítottak bennük. A feltételezések szerint a hajó Afrikából tartott a kontinensre, Spanyolországba vagy Franciaországba, és a rossz idő okozhatta vesztét.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:00:17 +0100
<![CDATA[2016.12.30. - Tényleg csak alkoholt ittak az emberek a középkorban?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tenyleg_csak_alkoholt_ittak_az_emberek_a_kozepkorban__3760.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tenyleg_csak_alkoholt_ittak_az_emberek_a_kozepkorban__3760.php
Bár a középkori emberek ritkán írtak a víz szeretetéről, ebből nem következik az, hogy ne is ittak volna. Számos forrástípus által nyerhetünk betekintést a középkori vízfogyasztás rejtelmeibe. A középkor századai során orvosi szövegek és egészségügyi kézikönyvek sokaságában jegyezték fel a tiszta forrásból származó ivóvíz jótékony hatásait. Paulosz Aiginitész 7. századi bizánci orvos például arról értekezett, hogy „az összes dolog közül a vizet használják a legtöbbet mindenféle étrendben. Szükséges tudni, hogy a legjobb víz íz- és szagmentes, a legnagyobb élvezetet nyújtja ivás közben és ránézésre is tiszta.”

Számos feljegyzés található arra nézve, amikor valakinek vízivást javasoltak, vagy azt, hogy a vizet öntse hozzá egy másik italhoz. A 12-13. században írt Regimen sanitatis Salernitanum amellett érvel, hogy a hűsítő forrásból történő ivás remekül oltja a szomjat, de az esővíz még ennél is jobban. Ebéd mellé a kézikönyv azonban bor fogyasztását javasolta, mivel a vízről úgy tartották, lehűti a gyomrot. Eközben egy 15. századi olasz szerző az anyáknak azt javasolta, hogy tartózkodjanak a hideg víz megivásától, mivel az nem tesz jót a magzatnak, így jobban teszik, ha folyadékbevitel gyanánt bort fogyasztanak.

Középkori városokhoz kapcsolódó forrásokban szintén felhívták a figyelmet a vízivás, valamint a helyi vezetők azon erőfeszítéseinek fontosságára, amelyek révén biztosították a nép vízhez való hozzáférését. Leon Battista Alberti, a neves reneszánsz építész, a De re aedificatoria című munkájában megindokolta, miért fontos, hogy a városok ivóvízellátása biztosítva legyen: úgy vélte, a városiaknak nemcsak az ivás, mosás, és kertművelés, a tímárok, valamint a ványolók munkájának megkönnyítése érdekében van szükségük nagy vízmennyiségre, hanem azért is, mert egy váratlan tűzeset esetén az ivási célra félretett jobb minőségű víz mellett a maradékot oltási célokra lehet felhasználni. ]]>
Sun, 01 Jan 2017 14:11:47 +0100
<![CDATA[2016.12.28. - Rómától a majákig – több száz világvégét élt már túl az emberiség]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/romatol_a_majakig___8211__tobb_szaz_vilagveget_elt_mar_tul_az_emberiseg_3759.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/romatol_a_majakig___8211__tobb_szaz_vilagveget_elt_mar_tul_az_emberiseg_3759.php
Az i. sz. 4. században élt püspök, Tours-i Szent Márton 375 körül egyik írásában kifejtette, véleménye szerint a világ véget fog érni, még mielőtt a 400. év beköszöntene. Franciaország i. sz. 397-ben elhunyt védőszentje szerint „nem kétséges, hogy az Antikrisztus már megszületett.” A középkor hajnalán hárman is megjósolták, hogy Jézus Krisztus második eljövetelére 500-ban számíthat az emberiség. Az i. sz. 160 és 240 között élt Sextus Julius Africanus szerint a világnak a teremtés utáni 6000. évben lesz vége. Feltételezése szerint Ádám megszületése és Krisztus feltámadása között 5531 év telt el, így a második eljövetelre legkésőbb az 5. század legvégén sor fog kerülni, s ezt a kalkulációt az egyik legfontosabb harmadik századi római teológus, Hippolytus és Irenaeus, Lugdunum püspöke is megerősítette.

A következő évszázadokban több jövendölés „pontosította” a közelgő világvégét, azonban a középkoriak zöme abban egyetértett, hogy az első millennium idején biztosan eljön az apokalipszis, amit a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápán kívül több teológus is megjósolt. Már az ezt megelőző évben is zavargások törtek ki az apokaliptikus paranoiában szenvedő Európában, s sokan a vallási megújulás kezdetét is ehhez az időszakhoz kötik; sokan eladományozták vagyonukat, böjtölésbe kezdtek, szegényeket istápoltak, zarándoklatra mentek, a börtönöket pedig kiürítették. Bár az 1000. év végén semmi nem történt, a felfokozott vallásos hangulat nem hagyott alább, miután a teológusok egyszerűen áthelyezték a dátumot: 1033-ra, Jézus halálának és feltámadásának ezredik évfordulójára és második eljövetelére.

Az egyik első csillagászati világvége-jóslás 1186. szeptember 15-re tette az armageddont, mondván, mind a hét akkor ismert égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) abban az időben fog 10 fokon belül együtt állni. Toledói János szerint ekkor az emberiség nagy része elpusztul, s csupán néhányan fogják túlélni a baljóslatú napot. A vallási ellentétek is nyomot hagytak a jóslatokban: az 1216-ban elhunyt III. Ince pápa a világvégét 1284-re jövendölte, az iszlám felemelkedésének igen szimbolikus 666. évfordulójára. S mikor 1347-ben kitört a kontinensen a nagy pestisjárvány, a néhány éven belül a lakosainak 40 százalékát elvesztő Európa joggal hihette, hogy hamarosan meglátja az apokalipszis négy lovasának égi vágtáját.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jan 2017 14:08:35 +0100
<![CDATA[2016.12.17. - Tízezer évvel ezelőtt élt őseink is ehettek zabkását]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tizezer_evvel_ezelott_elt_oseink_is_ehettek_zabkasat_3758.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tizezer_evvel_ezelott_elt_oseink_is_ehettek_zabkasat_3758.php
Richard Evershed, a tanulmány egyik készítője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a Szahara térségében hajdanán teljesen másképpen használták a korai edényeket, mint a világ más részein. Az edényeket később állati eredetű termékek feldolgozására használták. "Ez a legkorábbi ismert közvetlen bizonyíték a növényfeldolgozás gyakorlatára a világon. Az eredmények szerint a korai észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek nagyon sokféle növényt fogyasztottak, köztük gabonaféléket és magokat, leveles, valamint vízinövényeket" - fogalmazott Julie Dunne, az egyetem munkatársa.

A Szahara hajdan zöld szavanna volt, tele tavakkal és folyókkal. Nagytestű állatok, többek között vízilovak és elefántok lakták. Dunne szerint a hőálló edények feltalálása jelentősen kiszélesítette az evésre alkalmas növények palettáját, hiszen olyanok is elérhetővé váltak, amelyek korábban ehetetlenek, vagy épp mérgezőek voltak.

Az edénytöredékek mellett talált köveket valószínűleg őrlésre használták, ami azt sugallja, hogy a gabonafélékből lisztet készíthettek. A kutatók szerint az is lehet, hogy hosszú ideig forralták a gabonaféléket egyfajta zabkását készítve, amellyel átvészelhették a húsmentes időszakokat. Az edényeket kétszer találták fel az emberi történelem során: egyszer 16 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában, majd mintegy 12 ezer évvel ezelőtt Észak-Afrikában.

A korai emberek először gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozhattak, amelyek puhák és könnyen emészthetőek voltak. A növények fás részeit később megperzselhették a tűzön, hogy ehetőbbé tegyék őket. Az edények megjelenésével és a növények megfőzésével aztán sokkal ehetőbb, vagy épp kevésbé mérgező táplálékot tudtak nyerni. A megfőzött növényeket megőrizhették későbbi felhasználásra, valamint a csecsemők etetésére is alkalmasak lehettek, aminek következtében a babák már nem függtek annyira az anyjuktól, így a nők több gyereket tudtak szülni.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jan 2017 14:05:01 +0100
<![CDATA[2016.11.11. - Megtalálhatták az első puritán bevándorlók települését]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_az_elso_puritan_bevandorlok_telepuleset_3752.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_az_elso_puritan_bevandorlok_telepuleset_3752.php
Az archeológuscsoport borjúcsontokat, puskagolyókat, kerámiatárgyakat és egy faoszlop maradványaira utaló barnás talajt talált. David Landon, az egyetem professzora szerint a leletek meggyőző bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a sejtések szerint egykor a Burial Hill környékén álló első település egy részét fedezték fel.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 21:16:58 +0100
<![CDATA[2016.11.21. - Különleges avar kori temetőket tártak fel]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kulonleges_avar_kori_temetoket_tartak_fel_3751.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kulonleges_avar_kori_temetoket_tartak_fel_3751.php
Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel. A temetők korát ásatással határozták meg, mind a hat temetőből 2-3 sírt, összesen tizenötöt tártak fel és dokumentáltak 3D-s eszközök segítségével. A feltárások nem várt eredményt hoztak: mind a hat temető avar korinak bizonyult, de a temetők korának egyezését még különösebbé teszi azok földrajzi koncentrációja, ugyanis egy körülbelül 800 méter sugarú körön belül, egymáshoz viszonylag közel fekszenek.

Mivel viszonylag kevés sírt tártak fel, a temetők belső időrendjére a leletek alapján csak korlátozottan lehet következtetni. A sírok mellékletanyaga jól példázza az elszegényedő avarság helyzetét: bronz fülbevalók, edények, állatcsontok, csatok, kések, néhány sírból övveretek kerültek ki. A legkorábbi temetkezés a 7. század végére, a legkésőbbi a 8-9. század fordulójára keltezhető.

A szakember szerint az avar kori temetők sűrűsödése Várong határában számos kérdést vet fel. A helyszínen végzett korábbi régészeti kutatások, terepbejárások során nem került elő egyetlen avar kori település nyoma sem. A terület részleges beépítettsége és erdők miatt egyelőre csak óvatosan lehet kijelenteni, hogy a temetők népessége feltehetően nem sűrűn megtelepült falvakban lakott. A légi felvételeken ugyanakkor számos lineáris nyom rajzolódik ki a temetőket behatárolva, illetve körülöttük, amelyek egy része méretük és jellegük alapján talán - árokkal körülvett, földből emelt - állattartó karám lehetett.

Ódor János Gábor hozzátette: a magyar honfoglalás előtti évszázadokban itt élt emberek életmódja, természeti környezete, tájhasználata és esetleges további régészeti hagyatékuk meghatározása további vizsgálatok tárgya lehet, amelyhez a régészek nem ásatással, hanem például talajradaros kutatással juthatnak közelebb.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:54:04 +0100
<![CDATA[2016.11.29. - Csodatévő szent viking király egykori sírjára bukkantak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/csodatevo_szent_viking_kiraly_egykori_sirjara_bukkantak_3750.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/csodatevo_szent_viking_kiraly_egykori_sirjara_bukkantak_3750.php
A legenda szerint éppen Gibraltár környékén hajózott, amikor egy ragyogó alak jelent meg előtte, és visszaküldte Norvégiába. A hazafelé a kereszténységet is felvevő Olaf már papokkal együtt lépett ki hajójából otthonában 1015-ben. Az ország királyát és kiskirályait legyőző uralkodó regnálása – Nagy Kanut dán uralkodó ténykedésének köszönhetően – nem tartott sokáig: a kereszténység elterjedéséért sokat küzdő Olaf 1028-ban menekülni kényszerült a Kijevi Ruszba, később pedig svéd területekre, majd 1030-ban a stiklestadi csatában hősi halált halt.

Miután elesett az ütközetben, a közép-norvégiai Trondheimben temették el. A helyiek körében keringő, Olaf csodatetteivel kapcsolatos történetek villámgyorsan elterjedtek Norvégiában, így néhány hónappal földbe helyezését követően, sírját megnyitották, és – az egyház tanítása szerint – teste romlatlan állapotban került elő. A Grimkell püspök által azonnal szentnek nevezett király csontjait végül a Szent Klement templomban helyezték „örök” nyugalomra, írta a Live Science.

A Norvég Kulturális Örökség Kutató Intézet munkatársai úgy vélik, hogy az előbb említett templom maradványaira bukkantak ásatásaik során. A kőből készült alapok, valamint egy kis kút mellett az épület keleti végénél egy téglalap alapú, szintén kőből készült tárgyról úgy vélik a szakértők, hogy a templom főoltárára bukkantak, amely alatt lehetett a szent második sírja.

„A norvég történelem szempontjából ez egy egészen egyedülálló helyszín” – mondta Anna Petersén, a régészeti feltárás vezetője. Hozzátette: „a norvég nemzeti identitás alapjai Szent Olaf tiszteletéből kialakuló kultusz köré épültek fel, és gyakorlatilag most azon a helyen vagyunk, ahol minden elkezdődött”. A király népszerűsége gyorsan terjedt, és nem állt meg Norvégia határainál, neki szentelt templomok sora épült Skandináviában, de még Angliában és Itáliában is. Olaf helyi kanonizációját III. Sándor pápa 1164-ben erősítette meg, és avatta szentté. A mai történészek egyébként úgy vélik, a romantikus nacionalizmus időszakában igencsak elnézőek voltak az erőszakot és a brutalitást sem megvető középkori viking királlyal, aki a nemzeti függetlenség és büszkeség jelképévé vált.

A viking mondák szerint számos csodát tévő szent földi maradványait később Trodheimbe költöztették, sírja fölé pedig a Nidarosi katedrálist húzták. Az 1070 és 1300 között épült templom még ma is áll, habár a számos tűzeset, újjáépítés és felújítás miatt már rá sem lehet ismerni.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:50:39 +0100
<![CDATA[2016.11.17. - Hátborzongató szertartásokról mesélnek a 9500 éves dél-amerikai sírok]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatborzongato_szertartasokrol_meselnek_a_9500_eves_del-amerikai_sirok_3749.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatborzongato_szertartasokrol_meselnek_a_9500_eves_del-amerikai_sirok_3749.php
Strauss és kollégái 26 emberi temetkezést vizsgáltak meg. Megdöbbenve konstatálták a maradványok sokszínűségét és komplexitását egy olyan dél-amerikai régióban, ahol a vadászó-gyűjtögető közösségekről a kutatók úgy gondolták, rendkívüli egyszerűséget és homogenitást mutattak. A szakemberek a csontokon vágás és darabolás jeleit és tűz nyomait is felfedezték. Egy fejet amputált kezekkel együtt temettek el, és voltak olyan koponyák, amelyekből a fogakat szándékosan eltávolították.

A koponyát egy esetben egyfajta temetési tárolóeszközként használták fel. A feldarabolt és égetett csontokat ugyanazon ember koponyájában helyezték el. A kutatók arról is beszámoltak, hogy egyes feldarabolt és a rajta lévő hústól megfosztott csontokon rágás jeleit és égő lágy szövetek nyomait is megtalálták, ami a rituális kannibalizmus egy változatára utal. A maradványok elemzéséből kiderült, hogy a csonkítás gyakorlata, amelyet a csontok szigorú szabályok szerint történő eltemetése követett, a holtakkal való bánásmód központi eleme volt.

8200-8600 évvel ezelőtt aztán egy újabb változás figyelhető meg: az ebből az időszakból származó sírokban már a testcsonkítás nyomait magukon nem viselő csontvázak töltötték meg. Strauss szerint a leletek azt mutatják, hogy a kulturális sokszínűség már 10 ezer évvel ezelőtt is számottevő mértékben jelen volt Dél-Amerikában.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:45:50 +0100
<![CDATA[2016.11.21. - Gepida sírok mellett egy 8000 éves lelet is előkerült egy geszti ásatáson]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/gepida_sirok_mellett_egy_8000_eves_lelet_is_elokerult_egy_geszti_asatason_3748.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/gepida_sirok_mellett_egy_8000_eves_lelet_is_elokerult_egy_geszti_asatason_3748.php
A leendő tornaterem és iskola helyszínén találtak nagyjából nyolcezer éves, a kora újkőkorból származó edényeket, amelyek vélhetően egy olyan balkáni néptől származhatnak, amely délről vándorolt be a Kárpát-medencébe, és hozta magával a növénytermesztés, az állattartás és az edénykészítés ismeretét. A nyolcvanas évek óta nem nagyon találtak ezen a vidéken ebből a korból származó leleteket - emelte ki a régész.

Szintén rengeteg díszített edény bukkant elő a zömében agyagnyerő gödrökből is, amelyek ötezer évesek lehetnek, ebből a korszakból, a késő rézkorból még egy kemencét is találtak. Egy nagyjából 2500 éves, szkíta időkből származó kút is látható vált a szakemberek számára, de azt az omlásveszély és a talajvíz miatt most nem tudták teljes egészében feltárni. Hét, 5-6. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Bácsmegi Gábor szerint egy kivételével mindegyiket kirabolták már nem sokkal a temetést követően, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták. A sírokban így is maradtak értékek: találtak edényeket, egy jó minőségű lándzsahegyet, egy nyakláncot és egy agancsból faragott fésűt.

A régész elmondta: ez a leletanyag lepte meg őket leginkább, mert nem gondolták, hogy a területen gepida temető lehet, ráadásul gepida leleteket nagyon keveset találtak Békés megyében, csak néhány temetőt sikerült feltárni, 2011 óta nem bukkantak semmire. "Jász-Nagykun-Szolnok megyében számos gepida települést is feltártak, ami alapján biztosak voltunk benne, hogy Békésben is kell, hogy nyomuk legyen" - fogalmazott.

A gepidák vélhetően a hunok előtt, az 5. században érkeztek a Kárpát-medencébe, Attila seregében számos gepida harcos is szolgált. A hun vezér halála után a Kárpát-medence keleti felében ők ragadták magukhoz a hatalmat, míg 567-ben leverték őket a langobárdokkal szövetkező avarok. A legfiatalabb leletek 16. századiak, abból a korszakból több gabonás vermet találtak, ami arra utalhat, hogy a geszti főutca már évszázadokkal ezelőtt is létezhetett - folytatta Bácsmegi Gábor.

A szakember kifejtette: a terepi munkát befejezték, most kezdődnek a rekonstrukciós munkák. Elárulta: megtalálták egy óriás, legalább 2 méteres, széles alsó állkapcsú gepida harcos koponyáját, amelyen szeretnék elvégezni az arcrekonstrukciót. "Nagyon félelmetes harcos lehetett" - fogalmazott. Ezen túl az ásatást is lehetne folytatni, mert valószínűleg csak a gepida temető szélét tárták fel - tette hozzá.]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:43:23 +0100
<![CDATA[2016.10.03. - A részeg szex mellett több pózt is kerülendőnek tartottak a viktoriánus korban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_reszeg_szex_mellett_tobb_pozt_is_kerulendonek_tartottak_a_viktorianus_korban_3712.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_reszeg_szex_mellett_tobb_pozt_is_kerulendonek_tartottak_a_viktorianus_korban_3712.php
A viktoriánus korban még azt is tisztátalannak minősítették a magazinok, ha egy nő megtisztította az intim testrészeit. Bár az embernek sokszor más a benyomása, és nosztalgiával tekint a korra, valójában rendkívül egészségtelen viszonyok között kellett élniük az embereknek: a szemét elöntötte az utcákat, és még az orvosok sem sokat adtak a higiéniára (ez a század végén persze megváltozott) – magyarázza Therese Oneill. A dezodorok csak a századforduló környékén jelentek meg, ezért a nők ehelyett illatosított szerekkel locsolták magukat – gyakorlatilag mindenhol. Illatosított hajolajok, illatosított hintőpor, és minden, amit a nők magukra kentek, sűrű virágillatú volt, hogy így próbálják meg elfedni az egyébként meglehetősen erős testszagokat. Ráadásul manapság már ezeket az illatosított szereket és parfümöket is nehezen viselné el az orrunk. A viktoriánus korban például az ámbráscetek belsőségeiből kinyert ámbra meglehetősen népszerűnek számított.

Az orvosok ennek ellenére nem ajánlották a gyakori fürdést, mivel úgy tartották, a test annak hatására túlságosan sebezhetővé válna, és jóval fogékonyabb lenne a fertőzésekre. Az ajánlott módszer a hideg szivaccsal végzett mosakodás volt. Ami a hajmosást illeti, a nőknek azt tanácsolták, a tiszta ammóniát hígítsák meleg vízzel, és az egy nyert szert masszírozzák a fejbőrbe. Mivel a vízzel reakcióba lépő ammónia erősen maró hatású vegyületet eredményez, a nők a hajukban található piszok mellett olykor a fejbőrük egy részétől is megszabadultak. Samponként emellett hagymaitalt is javasoltak, amely feltehetően nem segített abban, hogy kevésbé megterhelő legyen az emberek orra számára az egyébként is szagokkal telített környezet.

Bár a viktoriánus korban már ismerték a sminket, a felhasznált alapanyagok a legkevésbé sem voltak bőrbarátnak nevezhetők, sőt, olykor egyenesen mérgezőnek bizonyultak. A szemceruza gyakran ugyanabból az anyagból készült, mint a tinta, az „érzéki hatás” érdekében a szembe csepegtetett nadragulyakivonattól kitágult a pupilla, az alapozó korai őséhez pedig jelentős fehérólom-mennyiséget is felhasználtak. Fiatalos arcbőrük a nők aludhattak úgy, hogy lefekvés előtt nyers állati zsiradékkal kenték be az arcukat, a marhahús pedig a ráncok eltüntetésére szolgált.

A nők persze arra is odafigyeltek, hogy leadják a felesleges kilókat, amihez szintén „csodaszerek” tárháza állt rendelkezésükre. Egyes fogyasztószerek valódi mérgeket is tartalmaztak (például arzént vagy sztrichnint), és volt olyan módszer is, amelynek részeként le kellett nyelni egy galandférget, amelynek megöléséhez később még több gyógyszer kellett.

Forrás: MTI]]>
Thu, 03 Nov 2016 08:54:12 +0100
<![CDATA[2016.10.08. - Megosztja a németeket Hitler bunkerjének másolata]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/_megosztja_a_nemeteket_hitler_bunkerjenek_masolata_3711.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_megosztja_a_nemeteket_hitler_bunkerjenek_masolata_3711.php
Giebel a dpa német hírügynökséggel közölte: a másolatot csak idegenvezetővel lehet megtekinteni, egy olyan bunkerben, amelyet eredetileg 3500 emberre terveztek, és a háború végén 12 ezren laktak benne, szemben a Führer tágas bunkerével. A közelben található, a nácik bűntetteit dokumentáló berlini Terror Háza, azaz a Topographie des Terrors múzeum hatásvadászatnak nevezte a másolatot.

Forrás: MTI]]>
Thu, 03 Nov 2016 08:50:56 +0100
<![CDATA[2016.10.14. - Több száz év után felnyitották Jézus sírját]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_szaz_ev_utan_felnyitottak_jezus_sirjat_3710.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_szaz_ev_utan_felnyitottak_jezus_sirjat_3710.php
Az elmozdítás után a márványlap alatt régi kötőanyagokat találtak, valamint egy régebbi, a keresztesek idejéből származó, tizenkettedik századi márványlapot a kereszt jelével. Csütörtökön a görög szakemberek eljutottak a szikla szintjéig, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztus teste volt. A feltárást dokumentálják, és eredményeiről a közeljövőben beszámolnak majd. A restaurálási munkálatok május végén kezdődtek meg, miután történelmi egyezség született a görög ortodoxok, az örmény egyház, és a római katolikus ferences rend között a közösen elvégzendő helyreállításról, amelyet a görög kormány és magánadományok, köztük Jordánia királya is pénzzel támogatott.

A márványszentélyt legutóbb 1947-ben erősítették meg kívülről vasgerendákkal, mert több kisebb földrengés nyomán már akkor olyan rossz állapotban volt, hogy összedőlésétől tartottak, de a belsejében akkor nem végeztek felújítást. A szentély mostanára annyira veszélyessé vált, hogy másfél évvel ezelőtt a rendőrség néhány órára lezárta a zarándokok elől, ami hatalmas felháborodást okozott a keresztény egyházak körében, mert a rendőrség előzetes értesítés és tanácskozás nélkül döntött a szerinte látogathatatlanná vált építmény lezárása mellett. Azonban ez az esemény fél évvel ezelőtt létrehozta az összefogást a felújításról a különböző keresztény egyházak között.

Az egyezmény értelmében az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem felelős a munkálatokért, amelyeket a görög ortodox pátriárka és a római katolikus egyházhoz tartozó Szentföld őrzői rend képviselői felügyelnek. A restaurálás során felújítanak minden vascsövet, titánrudakat helyeznek a kövekbe és különleges anyagokat fecskendeznek a sziklába megerősítése érdekében. A szentély egyes részeit elszállítják, majd felújítva építik vissza.

Forrás: MTI]]>
Thu, 03 Nov 2016 08:46:23 +0100
<![CDATA[2016.09.22. - Feltérképezték az emberiség vándorlásának útvonalát]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/felterkepeztek_az_emberiseg_vandorlasanak_utvonalat_3678.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/felterkepeztek_az_emberiseg_vandorlasanak_utvonalat_3678.php
Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem szakértője és kollégái 83 ausztrál bennszülött és 25 pápua-új-guineai örökítőanyagát elemezte. Tanulmányuk szerint ez a csoport 58 ezer éve vált el az európaiaktól és az ázsiaiaktól, 37 ezer évvel ezelőtt pedig szétvált a két rész fejlődési vonala, jóval azelőtt, hogy tízezer éve térben is elszakadt egymástól a két populáció. Az ausztrál populáción belül aztán további alcsoportok alakultak ki, vélhetően a természetes akadályokat jelentő puszták miatt.

Bár a két kutatás egyetlen időszakra talált bizonyítékot, amikor a Homo sapiens kivándorolt Afrikából, a szakértők nem zárják ki, hogy több kivándorlási hullám is lehetett. Erre talált utalást csapatával Luca Pagani, a tartui Észt Biocentrum tudósa. Kimutatták, hogy pápua-új-guineai emberek mintegy két százalékának örökítőanyaga arra utal, hogy elődeik korábban hagyták el Afrikát, mint más eurázsiaiak.

A modellek nem olyan nehezen összeegyeztethetők egymással, mint ahogyan az tűnik - írják a Washingtoni Egyetem szakértői, Serena Tucci és Joshua Akey a Nature magazinban. Szerintük elképzelhető, hogy több kivándorlási hullám volt, miközben az emberek csak kevés, vagy egyáltalán semmi nyomot nem hagytak hátra a mai nem afrikaiak örökítőanyagában. Az, hogy egyes populációk látszólag nyom nélkül tűntek el a Földről, az emberiség történetében többször előfordult.

Forrás: MTI]]>
Tue, 04 Oct 2016 19:45:43 +0200
<![CDATA[2016.09.21. - Középkori királyi palotára bukkantak Nagy-Britanniában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kozepkori_kiralyi_palotara_bukkantak_nagy-britanniaban_3677.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kozepkori_kiralyi_palotara_bukkantak_nagy-britanniaban_3677.php
Faye Minter, a projekt koordinátora elmondta, hogy a 23 méter hosszú 9 méter széles építmény egykoron királyi palota, vagy csarnok lehetett. Valószínűnek nevezte, hogy a térségben királyi sírokra is bukkannak. Minter úgy vélte, hogy ugyanarról a palotáról van szó, amelyet egy 8. századi könyv írója, Bede Venerabilis megemlít az angol nép történetéről szóló művében, amelyben rendlaeshami királyi faluról ír.

A felfedezésről részletesen egy hétvégén tartandó konferencián számolnak be a szakemberek - olvasható a BBC News honlapján. A régészek találtak mintegy négyezer leletet, köztük alaposan megmunkált fémtárgyakat, érméket, súlyokat, amelyek közül mintegy ezer angolszász eredetű.

Forrás: MTI]]>
Tue, 04 Oct 2016 19:44:19 +0200
<![CDATA[2016.09.24. - Ősi római pénzérméket találtak Japánban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/osi_romai_penzermeket_talaltak_japanban_3676.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/osi_romai_penzermeket_talaltak_japanban_3676.php
A Kacureni vár a 12. és a 15. század között működött, és ebben az időben élénk kereskedelem zajlott Kína és a délkelet-ázsiai térség között. A római fémpénzek értékes történelmi leletet képeznek, arra utalnak, hogy kapcsolat létezett Okinava szigete és a Nyugat között - hangsúlyozta közleményében az urumai oktatási hivatal.

A római kori pénzérméket a város helytörténeti múzeumában teszik közszemlére november 25-ig. A római érméken kívül találtak Kacurenben egy fémpénzt a 17. századi Oszmán Birodalomból is, és további öt kerek fémtárgyat, amelyek ugyancsak érmék lehetnek.

Forrás: MTI]]>
Tue, 04 Oct 2016 19:42:35 +0200
<![CDATA[2016.09.10. - Attila korabeli hun aranyak kerültek elő]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/attila_korabeli_hun_aranyak_kerultek_elo_3675.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/attila_korabeli_hun_aranyak_kerultek_elo_3675.php
A leletek megkutatott környezetében sírt nem találtak, így az előkerült anyag jellege alapján a hun kori „áldozati leletek” közé sorolható, amelyből alig néhány ismert a Kárpát-medencéből (Szeged-Nagyszéksós, Pécs-Üszögpuszta, Pannonhalma, Bátaszék).

Az új lelet gazdagsága, a leletek száma révén egy, ezen együttesekből alkotott – fiktív, mert mindegyik értéke felbecsülhetetlen – rangsorban a nagyszéksósi lelet után következne. Velük szemben azonban ebben az esetben kivételesen ismert a kontextus, amely gyakorlatilag először teszi lehetővé a hun kori áldozati rítus leírását, illetve kulturális összefüggései közé helyezését.

Nagyon ritka eset, hogy a társadalomtörténeti – így történeti vagy régészeti – kutatásban egy új forrás, ez esetben leletegyüttes tenne lehetővé minőségi változást. A minden téren kivételes új lelet esetében ez teljesül. Jelentősége – egyedülálló értéke mellett is – szakmai szempontból beláthatatlan, teljesen átrajzolja a korszak temetkezési rítusáról, illetve a Kárpát-medence és a sztyeppe közötti kapcsolatokról – máig leginkább toposzként továbbélő, néha évszázados megállapítások alapján alkotott vagy ilyenek által befolyásolt – képünket.

Ehmann Gábor, a lelet beszolgáltatója, hatalmas szolgálatot tett a magyar kultúrának.]]>
Tue, 04 Oct 2016 19:39:55 +0200
<![CDATA[2016.09.19. - Értékes sportrelikviák kerültek vissza Magyarországra]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/_ertekes_sportrelikviak_kerultek_vissza_magyarorszagra_3674.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_ertekes_sportrelikviak_kerultek_vissza_magyarorszagra_3674.php
Az 1996-ban elhunyt Kovács Dezső mostohagyermekei a relikviák méltó, Magyarországon történő megőrzése érdekében keresték fel a Magyar Nemzeti Múzeumot. Az intézmény örömmel fogadta Dr. Peter Spyers-Duran professzor Floridából érkező levelét, amelyben felajánlotta féltve őrzött családi hagyatékukat. Nagylelkű adományuknak köszönhetően a már említett ezüst dísztál mellett öt kupa, egy pólóütő, Kovács Dezső kengyele, fotók, nyomtatványok kerültek vissza Magyarországra. A család a hagyaték múzeumi feldolgozására, a tárgyak állagmegőrzésére is figyelmet fordított: ebből a célból 500 dollárt különített el az intézmény számára.

A 20. század történelmi viharaiban elszármazott családokkal vagy az itthon maradottak örökségeként értékes tárgyak, relikviák sokasága került a határon túlra. Reméljük, hogy a most felajánlott tárgyakat még több hazatérő emlék, hagyaték követi majd.

Forrás: MTI]]>
Tue, 04 Oct 2016 19:37:50 +0200
<![CDATA[2016.09.04. - 5000 éve öleli egymást a Tatabányán talált rézkori emberpár]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/5000_eve_oleli_egymast_a_tatabanyan_talalt_rezkori_emberpar_3673.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/5000_eve_oleli_egymast_a_tatabanyan_talalt_rezkori_emberpar_3673.php
A régészek a sír közelében további nyolc helyen végeztek feltárást, három helyen egy-egy teljesen ép edényt találtak, melyet valószínűleg szándékosan helyeztek el az elhunytak közelében, mert egy padkával is védték a tárgyakat. A további helyszíneken pattintott kőeszközök kerültek elő.

Kisné Cseh Julianna elmondta, érdemes további figyelmet fordítani az építkezéssel érintett területre, mert ebben a korban még nem különültek el a temetők és az emberi lakhelyek, így a környéken sírok és településnyomok egyaránt előfordulhatnak.

Forrás: MTI]]>
Tue, 04 Oct 2016 19:36:16 +0200
<![CDATA[2016.08.31. - Körcsatorna is állhatna a mai Nagykörút helyén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/korcsatorna_is_allhatna_a_mai_nagykorut_helyen_3670.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/korcsatorna_is_allhatna_a_mai_nagykorut_helyen_3670.php
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1870-es létrejötte kellett ahhoz, hogy alig negyed évszázad alatt a mocsaras városárkot kertes házakon, disznóólakon, gazdasági épületeken átvágva körúttá alakítsák. (A Közmunkák Tanácsában a kormány és a főváros képviselői egyenlő számban foglaltak helyet, hatáskörébe tartozott többek között a döntés a városszerkezetet érintő stratégiai kérdésekben.) A Nagykörút építését az 1871. évi XLII. törvénycikk írta elő, amely pontosan megszabta a körút egyes szakaszait is (a Dunától a Váci útig, a Váci úttól a Sugár útig, a Sugár úttól a Kerepesi-útig (a mai Rákóczi út), a Kerepesi-úttól az Üllői-útig és az Üllői-úttól a Dunáig, és egy Három bárány, azaz Podmaniczky utcai kiágazás). A jogszabály tizenöt évi adómentességet nyújtott a körút mentén épülő házaknak, továbbá 900 ezer forint kölcsönt biztosított a munkálatokra, ezt később 500 ezer forinttal megtoldották.

Az építkezés nem indult zökkenőmentesen, amiben közrejátszott az 1873-as gazdasági válság is. Az első szakasz 1883-ig tartott, ekkor nyitották meg a Nyugati pályaudvar előtti és a Kemnitzer (Dohnányi Ernő) - Király utcák, illetve a József és Stáció (Baross Gábor) utcák közti szakaszt. Fordulat akkor következett be, amikor Tisza Kálmán kormányfő 6,5 millió forintos hitelt adott a Közmunkatanácsnak, amelyből újabb telkeket tudtak venni, és folytathatták az építkezést a kitűzött vonalon. A Margit hídtól az Üllői útig tartó szakasz 1888-ra készült el, a Lipót út (a mai Szent István körút) befejezését 1891-ben az Árpád-malom kisajátítása tette lehetővé.

A körúton gombamód nőttek ki a földből az eklektikus bérházak, a városközpontba vezető Kerepesi út mellett fölépültek az első szállodák, a Népszínház és a New York-palota. Lebontottak 251 szedett-vedett épületet, felhúztak a helyükön 253 tízszer akkorát. A négy kilométernél is hosszabb körút íve a Margit hídtól indult, és a déli híd kijelölt helyénél, a Boráros téren ért véget. (A dunai átkelő, a Horthy Miklós, ma Petőfi híd csak 1937-ben készült el.)

A huszonöt évig tartó munkák során a Margit hídtól a Boráros térig 4141 méteres utat alakítottak ki, amelynek szabályozási szélessége 45 méter, az úttest 25-28, a járdák 8-10 méter szélesek voltak. Az úttest két szélén az omnibuszt 1887-től váltotta fel a gyorsabb és népszerűbb villamos. A villamossíneket szakaszosan fektették le, majd 1945-ben az úttest közepére helyezték át. A körúton közlekedik a 4-6-os villamos, amely a világ legforgalmasabb páros villamos vonala. A Körút alatt húzódó vízvezetékek és a főgyűjtőcsatorna lehetővé tette, hogy komfortos lakások várják a beköltözőket. A Körút kialakítását követően a város peremén is felélénkült az építkezési kedv. A Teréz és Erzsébet körutakat új számozással 1950-ben vonták össze Lenin körút néven, az eredeti állapotot 1990-ben állították vissza.

A teljes hosszában felújított Nagykörutat 101 évvel kialakítása után, 1997. szeptember 13-án avatták fel. A munkák során összesen 5,2 kilométer villamospályát újítottak fel, és mintegy százezer négyzetméter aszfaltot használtak fel. Kicserélték a síneket, díszburkolatot fektettek le, és gömbsüvegsorral választották el a villamospályát az úttesttől. Felújították a szennyvízcsatornákat, a víz- és gázvezetékeket, az elektromos és postai kábeleket, továbbá új házi bekötéseket készítettek. A járdákat is újra burkolták, új tűzcsapokat és utcaképbe illő kapcsolószekrényeket helyeztek ki. A négyéves beruházás akkori áron 5 milliárd forintba került, amelynek 54 százalékát világbanki hitelből fedezték, a többit a BKV Rt. finanszírozta.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Sep 2016 17:39:00 +0200
<![CDATA[2016.08.30. - „Magyar Vatikán” megépítését tervezték az esztergomi Várhegyen]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/___8222_magyar_vatikan__8221__megepiteset_terveztek_az_esztergomi_varhegyen_3669.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/___8222_magyar_vatikan__8221__megepiteset_terveztek_az_esztergomi_varhegyen_3669.php
A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel - Rudnay utasításai szerint - hatalmas épületegyüttest, valóságos magyar Vatikánt álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János - Kühnel unokaöccse - az alaprajzot módosítva kibővítette a kriptát, majd Kühnel halála, 1824 után a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Már álltak a főfalak, a kupolát tartó pillérek és a pillérek közti boltozatok, amikor 1831-ben Rudnay érsek meghalt.

Az érseki szék hét évig betöltetlen maradt, csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packhot ugyanebben az évben meggyilkolták, s Kopácsy az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára. Hild a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel az épület monumentális hatását fokozta. Kopácsy érsek 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán. Jóllehet az érseki szék ismét két évig üresen állt, Hild erélyének köszönhetően a munka folytatódott.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt, és a déli harangtorony is hiányzott. Az avatóünnepségen a Ludwig Mooser salzburgi mester által épített hárommanuálos, 49 regiszteres orgona kíséretével mutatták be Liszt Ferenc énekkarra és zenekarra írt Esztergomi miséjét, amelyet maga a szerző vezényelt. (Az orgona jelenleg ötmanuálos, 77 regiszterrel.) Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be. A belső tér neoreneszánsz berendezése még évtizedeken át folyt, az építkezés költségei túllépték a hatmillió koronát.

Az esztergomi bazilika - bár több építész alkotása - összefogott, harmonikus épület, a magyar klasszicizmus egyik csúcsa. A Dunának háttal, 50 méteres magaslaton álló épület méltósággal uralja a környéket. Alaprajzát és belső terét a hosszanti és centrális téralkotás ötvöződése jellemzi, a középső, kupola alatti térből rövid kereszthajók indulnak. A főszékesegyház méretezése is impozáns, alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118, szélessége 49 méter, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter. Két oldalt 57 méter magas harangtornyok emelkednek, a bazilika három óriási harangja a déli toronyban lakik. A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel, drámai kontrasztban az épület dísztelen tömegével. A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak, s 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal.

A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket Franz Anton Danninger műhelye készítette. A főoltárkép Tiziano nyomán Michelangelo Grigoletti munkája, a Mária mennybevitele a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe. A Bazilika kincstára hazánk leggazdagabb egyházi gyűjteménye, egyiptomi stílusú kriptájában a 19. század közepétől eltemetett esztergomi érsekek síremlékei láthatók, itt nyugszanak Mindszenty József hercegprímás 1991-ben hazahozott hamvai is. 1993-ban a templom tetőszerkezete leégett, az újjáépítés 94 millió forintba került. 1998-ban passaui mesterek felújították a templom három harangját, a legrosszabb állapotban a több mint 2 méter átmérőjű, 5,8 tonnás nagyharang volt. Az épület 2005-ben díszvilágítást kapott.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Sep 2016 17:34:24 +0200
<![CDATA[2016.08.22. - Fém alkatrészei is voltak a fáraókat szállító naphajóknak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/fem_alkatreszei_is_voltak_a_faraokat_szallito_naphajoknak_3668.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fem_alkatreszei_is_voltak_a_faraokat_szallito_naphajoknak_3668.php
A fém alkatrészek Hufu fáraó második naphajójának egy darabjához, egy nyolc méter hosszú, 40 centi széles, négy centi vastag fadarabhoz tartoztak. Az u-alakú fémek Josimura Szakudzsi japán egyiptológus szerint evezőtartók voltak, amelyeket azért szereltek fel, hogy a fa evezők ne súrlódjanak a fa hajótesthez. Mohamed Musztafa Abdel-Megid, az ókori egyiptomi hajóépítés szakértője, minisztériumi illetékes egy kairói sajtóértekezleten elmondta, hogy az egyiptomi ásatásokon feltárt hajók maradványai között eddig még nem bukkantak fém alkatrészekre.

A Nagy Piramis közelében folytatott ásatásokon eddig hét naphajót tártak fel a régészek. Hufu hajóit két különálló gödörben fedezték fel 1954-ben a Nagy Piramis keleti és déli oldalán. A Kheopsz piramis a három gízai piramis legnagyobbika. Ebben a piramisban temették el Hufu fáraót, aki 4500 évvel ezelőtt uralkodott.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Sep 2016 17:30:47 +0200
<![CDATA[2016.08.14. - Tüzesvascsók és a kopasz atya – ki volt Gül baba?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tuzesvascsok_es_a_kopasz_atya___8211__ki_volt_gul_baba__3667.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tuzesvascsok_es_a_kopasz_atya___8211__ki_volt_gul_baba__3667.php
Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt. Életéről nem sokat tudni, még az sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt. Állítólag 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak. A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Díszes temetést kapott, amelyen a krónika szerint maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé.

Gül Baba alakja köré a kezdetektől legendák fonódtak. Már arab írással feljegyzett nevének eredetét és jelentését is többféleképp magyarázzák. A legtöbben a Rózsák Atyja (gül rózsát, baba atyát jelent) fogadják el, mások szerint Kel Babának hívták (a kel kopaszt jelent, s a török szerzetesek tarra nyírták fejüket), ami akkor változott Gülre, amikor sírja körül rózsabokrok kezdtek nőni. Megint más feltevések szerint a szertartások során képes volt arra, hogy bántódás nélkül megcsókolja a dervisek által "gülnek" nevezett tüzes vasat, de olyan vélemény is akad, hogy a bektásiak minden vezetőjüket Gül Babának hívták. A legvalószínűbb, hogy a gül szót átvitt, misztikus értelemben használták: Gül Baba Rózsa apó volt, de nem a mulandó földi világban növő rózsák atyja, hanem a bektási rend rózsafája.

Az alakjával kapcsolatos legtöbb feljegyzés a rózsák szerelmeséről szól, aki egy rózsaolaj-gyártó muszlim bolgártól leste el az illatszer készítésének titkát. Az igazi rózsaolajhoz helyi rózsafákra volt szükség, de a bolgárok féltve őrizték a csemetéket. Neki mégis sikerült nagy szemű rózsafüzérbe rejtve rózsamagokat hoznia Budára. A harcoló dervisnek már nem volt ideje virágültetéssel bíbelődni, de sírját aztán beborították a rózsák. Gül Baba legendája ihlette Huszka Jenő 1905-ben bemutatott operettjét, majd 1955-ben ennek Kalmár László által rendezett zenés kosztümös feldlgozását is, Gábor diák címmel.

Gül Baba sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. A Rózsadomb délkeleti lejtőjén, egy támfalakkal övezett kis kertben, kőzsámolyon áll a nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület, kváderkőből épült külső homlokzata egyszerű, bejárata keleten nyílik. A bektási rendhez tartozó dervisek kolostort is építettek a türbe mellé, az épületegyüttesre először egy 1559. évi adóösszeírás utal.

A törökkori magyarországi építmények közül valószínűleg ez a sírkápolna a legismertebb a muszlim világban. A törökök olyan nagy becsben tartották, hogy az 1699. január 26-i karlócai békében a szultán megbízottai feltételként szabták a budai síremlék fennmaradását. A törökök kiűzése után a türbe és a környező terület a jezsuitáké lett, akik barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. A rendet Mária Terézia 1773-ban feloszlatta, ezután magánház lett. A 19. századtól már érkeztek ide török zarándokok, és az isztambuli kormány 1885-ben felújíttatta. A türbét 1914-ben nyilvánították hivatalosan műemlékké. Az emlékművet többször felújították, jelenleg is folyik a régészeti feltárás és a rekonstrukció, a munkálatok 2017-ben fejeződnek be.

Forrés: MTI]]>
Sun, 04 Sep 2016 17:26:23 +0200
<![CDATA[2016.08.04. - 14. századi pálos kolostor romjait tárták fel Zalában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/14__szazadi_palos_kolostor_romjait_tartak_fel_zalaban_3666.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/14__szazadi_palos_kolostor_romjait_tartak_fel_zalaban_3666.php
A régészeti munkálatok során megtalálták a kolostor keleti falának csaknem 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Ez utóbbi leglátványosabb bizonyítéka a sekrestyéből nyíló, kőből faragott vízelvezető vályú. Ennek közelében kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak. A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehoztak az önellátásra berendezkedett szerzetesek.

Mivel az egyetlen okleveles említésen kívül nem tudni más írásos emlékről a vállusi kolostorral kapcsolatban, a régészek szeretnék a leletek segítségével rekonstruálni a pálosok itteni történetét. Az eddigi eredmények alapján a kolostort a 14. század első felében alapíthatták a szerzetesek. Nagyjából 150-200 éven át lehetett használatban, ugyanis a cseréptöredékek kora alapján a 16. század elején már elpusztulhatott - foglalta össze Simmer Lívia.

A Göcseji Múzeum régésze azt is hozzátette: ha az alapító sírját, netán a kolostor konyháját vagy a rendház egykori hulladékgödrét sikerülne megtalálni, az nagyban segítene választ adni a ma még nyitott kérdésekre. Az egyetlen magyar alapítású - 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott - férfi szerzetesrend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az ásatás helyszínén elmondta, hogy a romok feltárását a vállusi önkormányzat, magánszemélyek, valamint a Keszthelyi-hegység erdeit kezelő Bakonyerdő Zrt. anyagi támogatásával sikerült elkezdeniük. A mostani kéthetes időszakra azt a célt tűzték ki, hogy meghatározzák a kolostor pontos alaprajzát, a kapcsolódó épületek helyét, a föld alatt rejtőző romok állagát. A távlati elképzelés az, hogy a kéktúra útvonalához közel eső romok bemutathatóvá váljanak, mert ez turisztikai szempontból is fontos lenne a térség számára.

Az igazgató hozzáfűzte azt is, hogy nagyobb anyagi forrás kellene ahhoz, hogy a vállusi ásatás helyén, illetve az itt talált leletek alapján természettudományi vizsgálatok - például pollenanalízis, archeozoológiai és antropológiai vizsgálatok - segítségével a lehető legpontosabb adatokhoz jussanak a pálosok egykori életéről és körülményeiről.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Sep 2016 17:21:04 +0200
<![CDATA[2016.07.29. - Brutális méretű viking fejszére bukkantak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/brutalis_meretu_viking_fejszere_bukkantak_3647.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/brutalis_meretu_viking_fejszere_bukkantak_3647.php
A gigantikus méretű baltán nem találtak semmilyen díszítő elemet, még egy egyszerű feliratot sem, szinte kizárt, hogy csupán mutatóba készült. „Ez nem luxusfegyver volt” – tette hozzá a szakértő. Továbbá a sírban lévő elhunyt mellett nem is fedeztek fel semmilyen más sírleletet a fejszén kívül, amiből a kutató arra következtet, hogy eltemetői a férfit csak és kizárólag harcosként definiálták.

A haarupi viking sír körül – amelyet a dánok a dødehus (halálház) szóval illetnek – egy négy méter széles és 13 méter hosszú fapalánk húzódik. A temetés a kutatók becslése szerint 950 körül zajlott le. A nemeket csupán a sírmellékletek és a ruházat alapján tudták azonosítani, ugyanis az egyetlen emberi maradvány, amely túlélte az elmúlt évszázadokat, az az asszony fekete haja volt.

Az ezüst és arany szálakkal átszőtt, igen finom anyagból készült ruhájú nő egy fakocsira emlékeztető koporsóban aludta örök álmát, ami a korszak hagyományos temetkezési szokása volt egy társadalmilag magas ranglétrán álló asszony számára. Továbbá néhány kulcsot is találtak mellette, ami megerősíti a korábbi feltételezést. Az egyik kulcs a sírban található fa ékszerdobozt nyitotta.

Nielsen szerint nem lehet egyértelműen állítani, hogy a sírban lévő pár férj és feleség voltak (elképzelhető, hogy testvéri szálak fűzték őket egymáshoz), az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a helyi közösség nagyhatalmú párjáról van szó. A pár eltemetése után valamikor a sírba temettek egy másik férfit is, aki mellett szintén találtak egy fejszét, bár ez normál méretű volt. A régész szerint valószínűleg a nagyfejszéjű férfi utódja vagy leszármazottja lehet a második elhunyt. A kutatók kiemelték, hogy a temetkezési helyszín merőben különbözik a korszakban szokásos eljárásoktól, további különös tény, hogy a közvetlen közelükben nem is tártak fel másik sírt.

A Haarupban eltemetett három főnek, valamint a környéki sírokban lévő vikingek a sírokban talált leletek alapján minden bizonnyal széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal bírtak, ugyanis Baltikumból származó kerámiacsészéket, valamint közel-keleti ezüst pénzérméket (dirham) fedeztek fel mellettük.

Forrás: MTI]]>
Tue, 02 Aug 2016 13:02:50 +0200
<![CDATA[2016.07.27. - Római kori erőd kapujának tornyát tárták fel Környén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/romai_kori_erod_kapujanak_tornyat_tartak_fel_kornyen_3646.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/romai_kori_erod_kapujanak_tornyat_tartak_fel_kornyen_3646.php
Szabó Ádám hozzátette, a Magyar Nemzeti Múzeum az 1930-as évek vége óta folytat tervszerű ásatásokat a területen. A most előkerült pénzérmék is alátámasztják, hogy az erődöt a 360-as években építhették, száz évvel a római birodalom bukása előtt. Vincentia első falait és bástyáit akkor találták meg, amikor a halastavat leengedték. A falak zavarták a halgazdaságot, ezért fel akarták robbantani a maradványokat. A lelet értékét felismerve a község akkori főjegyzője értesítette a Magyar Történeti (ma Nemzeti) Múzeumot, melynek munkatársai megakadályozták a további pusztítást.

Az azóta végzett kutatások alapján kiderült, a Pannóniában épült 5-6, úgynevezett belső-erőd közül a környei a legnagyobb, a falak több, mint 90 ezer négyzetméternyi teret fogtak közre. Az erődön átfolyt az Által-ér, a létesítményben sok állatot tartottak. A létesítmény nagy kiterjedése ellenére a belső-erődök közül a ásatásra a legkedvezőtlenebb, mert a falu teljesen ráépült a római romokra, így egybefüggő feltárás nem végezhető - ismertette Szabó Ádám.

A római falak az 907-es bánhidai csata idején még álltak, erről számolt be Kézai Simon a Gesta Hungarorumban; "Ezt a Szvatoplukot azután a magyarok... váratlan rajtaütéssel a Rákos folyónál, Bánhida mellett egy bizonyos városban, melynek még most is állnak romjai egész hadseregével együtt megsemmisítették... E város romjai még ma is láthatók".

Forrás: MTI]]>
Tue, 02 Aug 2016 12:57:18 +0200
<![CDATA[2016.06.05. - Mégis modern hamisítvány lehet a "Jézus feleségéről" szóló papirusztöredék]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megis_modern_hamisitvany_lehet_a__jezus_felesegerol__szolo_papirusztoredek_3637.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megis_modern_hamisitvany_lehet_a__jezus_felesegerol__szolo_papirusztoredek_3637.php
Az annak idején a Harvard Theological Review című szaklapban ismertetett kutatás a 8. századi Egyiptomot jelölte meg a töredék származási helyéül. A The Atlantic magazin honlapjának múlt heti cikke azonban logikátlanságokat tárt fel a papirusz tulajdonosa, Walter Fritz floridai üzletember történetében arról, hogy miként tett szert a dokumentumra, továbbá a Kingnek adott eredetiségigazoló okmányban is felfedeztek bizonyos ellentmondásokat.
]]>
Fri, 01 Jul 2016 11:09:21 +0200
<![CDATA[2016.06.29. - Több mint félezer év óta a magyarok miatt szól a déli harangszó]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mint_felezer_ev_ota_a_magyarok_miatt_szol_a_deli_harangszo_3636.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mint_felezer_ev_ota_a_magyarok_miatt_szol_a_deli_harangszo_3636.php
A hírre a Borgia családból származó III. Callixtus pápa, aki 1455 áprilisában lett a katolikus egyház feje, keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa 1456. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén adta ki "Cum hiis superioribus annis" kezdetű imabulláját, amely az egész keresztény világ számára elrendelte, hogy imádkozzon a keresztes seregek győzelméért. (Érdekesség, hogy a bulla eljutott Mainzba is, ahol Gutenberg német és latin nyelven is kinyomtatta.) A bulla többek között azt is elrendelte, hogy naponta háromszor, azaz nem csak reggel és este, hanem délben is harangozzanak, hogy a hívők a törökök ellen harcolókért imádkozhassanak. (Korábban már volt rá példa, hogy bizonyos egyházmegyékben pénteken délben megkonduljanak a harangok, de ez a szokás Jézus szenvedésére emlékeztetett, és a mai péntek három órai harangozás előképének tekinthető.)

A III. Callixtus által meghirdetett keresztes hadjáratból semmi sem lett, de Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek katonák. Magyarországon az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János szervezett keresztes sereget, Nándorfehérvár védelmét a törökverő hős, Hunyadi János, Magyarország főkapitánya irányította. Az ostrom alig egy héttel a pápai imabulla kihirdetése után, július 4-én kezdődött. A törökök július 21-én indították meg döntő rohamukat az addigra szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, de öldöklő küzdelemben visszaverték őket. Másnap a Száva bal partjáról - Hunyadi parancsa ellenére - átkelő, Kapisztrán vezette keresztesek támadásba lendültek, és mikor a szultán ellenük küldte lovasságát, az alkalmat kihasználó Hunyadi a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, és szétszórta a megzavarodott török derékhadat. A csatában a szultán is megsebesült, és végül a törökök felszerelésüket hátrahagyva menekülni kezdtek. A győzelem két fő részese nem sokkal élte túl a diadalt, mindketten pestisben haltak meg, Hunyadi augusztus 11-én, Kapisztrán október 23-án.

A nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést. Az örömhír Európa számos városába a pápai imabullával egy időben, sőt sok helyre azt megelőzve érkezett meg. Így előfordult, hogy a harangokat a győzelem hírére kongatták meg, és a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári csatával. Maga a pápa augusztus 6-án értesült a diadalról, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. (Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.) A pápa bullájának is új értelmezést adott: "Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek."

III. Callixtus bulláját VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én megújította, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség. Ma minden plébánia legalább egy templomában kötelező a déli harangozás, és Magyarországon a legtöbb protestáns gyülekezetben is harangoznak délben, a harangok csak a húsvéti nagyhét utolsó napjain némulnak el, amikor "Rómába mennek".]]>
Fri, 01 Jul 2016 11:03:47 +0200
<![CDATA[2016.06.10. - Súlyos testi elváltozásokkal kellett megküzdeniük a kasztrált operaénekeseknek]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/sulyos_testi_elvaltozasokkal_kellett_megkuzdeniuk_a_kasztralt_operaenekeseknek_3635.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/sulyos_testi_elvaltozasokkal_kellett_megkuzdeniuk_a_kasztralt_operaenekeseknek_3635.php
A maradványokat az egyetem kórbonctani múzeumának laboratóriumába szállították, ahol a csontokat CT- és röntgenvizsgálatoknak vetették alá. A kutatók mindeddig egyetlen operaénekes, Carlo Maria Michelangelo Nicola Broschi, vagyis Farinelli maradványait tanulmányozták. A Scientific Reportsban megjelent tanulmányban a szerzők kiemelik, a kasztrált énekesek sok esetben magasabbak voltak, mint hasonló beavatkozáson át nem esett társaik, Pacchierotti például több mint 182 centi magas volt. „A kasztráltak szokatlanul magasak voltak, nagy, hordó alakú mellkassal, gyermekekre jellemző gégével és hosszú, nyurga lábakkal” – olvasható a tanulmányban.

„Pacchierotti csontjai megerősítik ezen jellemzőket, különösen a magasság tekintetében, amely a combcsontok, sípcsontok és felkarcsontok hossza alapján mintegy 191 centiméter lehetett.” A vizsgálat során epifízis vonalakat (csöves csontok ízületi vége) találtak Pacchierotti csípőtaréjain, amelyek általában 23 éves korban összeforrnak, 35 éves kor után pedig eltűnnek. A CT-vizsgálat csigolyatörést és csontsűrűség-csökkenést is kimutatott, és a kutatók szerint a hormonális hatások miatt a kasztráltaknál könnyebben alakulhatott ki csontritkulás és különböző gerincbetegségeknek is jobban ki voltak téve.

Az énekesek csontelváltozásai azonban nem csak a kasztrációra vezethetők vissza. A kutatók szerint Pacchierotti nyakcsigolyái nagyon elkoptak, és meszes csőrképződés nyomai is kimutathatók voltak, amelynek oka a csontritkulás mellett a fej és a nyakak próbák alatt történő folyamatos mozgatása volt. A bizonyítékok alapján ezeket a tüneteket a szakértők szerint akár szakmai ártalomnak is tekinthetjük. A kutatók úgy vélik, az eredmények azért rendkívül jelentősek, mivel hasonló tüneteket először mutattak ki egy kasztrált énekes maradványai segítségével.

A kutatók emellett három légzőizom esetében is megfigyeltek elváltozásokat, valamint a lapockákon is találtak olyan nyomokat, amelyek arra utalnak, hogy Pacchierotti a próbák alatt gyakran használta a karjait. A vizsgálat szerint az énekes a gége megkímélése érdekében különleges testtartással is igyekezett elérni, hogy hangja tökéletes maradjon. Kasztrációja és csontproblémái ellenére a 81 éves koráig élt énekesnek számos érzéki kapcsolata volt élete során – tették hozzá a kutatók.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jul 2016 11:01:53 +0200
<![CDATA[2016.06.13. - Így tették tönkre Rákosiék a magyar parasztokat]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_tettek_tonkre_rakosiek_a_magyar_parasztokat_3634.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_tettek_tonkre_rakosiek_a_magyar_parasztokat_3634.php
A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen. A párt minden eszközzel arra törekedett, hogy lerombolja a hagyományos paraszti életformát és a gazdákat földjeik elhagyására kényszerítse. A támadások célkeresztjébe - a szovjet mintának megfelelően - a kuláknak bélyegzett nagygazdák kerültek, akiket a felvilágosultan gondolkodó politikusok már a két háború között parasztpolgárnak neveztek.

Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára 1948. augusztus 20-án kecskeméti beszédében hirdette meg a "kuláküldözést" mint a szocializmus építésének, a mezőgazdaság kollektivizálásának fontos eszközét. (A kulák orosz eredetű szó, jelentése ököl, illetve gazdag paraszt.) Az államhatalom a kulákokat a kapitalista rendszer utolsó maradványainak, a mezőgazdaság szocialista átszervezése fő akadályozóinak tekintette. A kulákokat a "dolgozó nép" ellenségének kiáltották ki, és megindult a béreseket foglalkoztató módosabb parasztok módszeres üldözése; országosan mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván. Kuláknak az minősült, akinek 25 hold vagy annál több szántója, 5 hold vagy annál több szőlője volt, továbbá a cséplőgép-tulajdonosok és a malmot üzemeltetők, a gyakorlatban azonban a helyi pártvezetőség döntött arról, ki kerüljön fel a kuláklistára.

A kulákokat különösen sújtotta a beszolgáltatás, az adó feletti, valószerűtlenül magas teher, amely teljesen ellehetetlenítette őket. Sok kulákká minősített embert a lakásából melléképületbe költöztettek ki, a házába pedig betelepedtek a helyi pártfunkcionáriusok. Volt, aki nem bírta elviselni a zaklatásokat és öngyilkosságot követett el, másokat otthonukban vertek agyon vagy a börtönben elszenvedett testi bántalmazások következtében vesztették életüket. Nem csoda, hogy a gazdák tömegével ajánlották fel "önként" földjüket az államnak.

A kulákokat megbélyegezték, igazolványukban ott virított a nagy K betű, amely iskolás gyermekeik neve mellett is szerepelt az osztálynaplóban. Gyerekeiket középiskolába csak nehezen vagy egyáltalán nem vették fel, legfeljebb lakóhelyüktől távol, felsőoktatási intézménybe pedig még a legjobbak sem kerülhettek. Nagykorúságuk elérése után ezért sokan költöztek a városokba, mert ha munkásként dolgoztak, néhány év múlva már bejutottak az egyetemre, főiskolára.

A Sztálin halála után, 1953 júniusában Nagy Imre vezetésével megalakuló kormány számos korrekciós intézkedést hozott, a kulákok számára az amnesztiarendelet és a kuláklista eltörlése bizonyult a legfontosabbnak. A kulákkérdés azonban nem került le a napirendről, a pártvezetés Rákosi vezette sztálinista szárnya mindent megtett azért, hogy a kulákokkal szembeni gyűlöletet tovább szítsa. A kulákokat tették felelőssé a kényszerrel létrehozott termelőszövetkezetek felbomlásáért, de azért is, ha a téeszek gyenge eredményt értek el.

Az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-rendszer már inkább a kiegyezésre törekedett a parasztsággal. 1959 tavaszán törvényerejű rendelet szabályozta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, csoportok alakításának feltételeit és működési módját, lehetővé téve nemcsak a volt "kizsákmányolók" belépését, hanem azt is, hogy két év után a vezetőségbe is bekerülhessenek. Ezzel a kádári rendszer elismerte, hogy szükség van e réteg szaktudására, szorgalmára, és lehetőséget adott arra, hogy a korábban kuláknak bélyegzettek a helyi társadalomban visszaszerezzék elvesztett helyüket. Az első emléknapon, 2012. június 29-én Kecskemét főterén emlékművet állítottak a kuláküldözést elszenvedett embereknek, 2014. június 22-én pedig emléktáblát avattak az üldözött, megalázott és kifosztott hazai kulákoknak Csömörön, a kommunizmus áldozatainak tiszteletére létrehozott emlékhelyen.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jul 2016 10:59:54 +0200
<![CDATA[2016.06.28. - Mi állhatott a középkoriakat transzba ejtő „táncoló pestis” hátterében?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/mi_allhatott_a_kozepkoriakat_transzba_ejto___8222_tancolo_pestis__8221__hattereben__3633.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/mi_allhatott_a_kozepkoriakat_transzba_ejto___8222_tancolo_pestis__8221__hattereben__3633.php
A „betegség” átterjedt Liège-re, Utrechtre, Tongresre és más németalföldi városokra is. A középkorban az egyház számos képviselője úgy gondolta, hogy a „betegeket” feltehetően az ördög fertőzte meg, esetleg egy szent átka okozza szenvedéseiket. Olaszországban tarantizmusnak nevezték a jelenséget, amelyről úgy vélték, egy pók csípése okozza, vagy a betegek esetleg ilyen módon próbálnak megszabadulni a szervezet az ízeltlábúak által befecskendezett méregtől.

Vannak, akik szerint a háttérben az általában rozsban, de emellett árpában, búzában és zabban is előforduló, hallucinogén hatást kiváltó gomba, az anyarozs (más néven varjúköröm) okozta ergotizmus (anyarozsmérgezés) állt. Robert E. Bartholomew azonban a Skeptical Inquirer 2000. júliusi-augusztusi számában felhívta rá a figyelmet, hogy nem minden, a táncőrület által érintett régióban fogyasztottak rozst az emberek. A „járványok” ráadásul nem is mindig az esős évszakokban törtek ki, amikor a gomba „kivirágzott” a rozsföldeken.

A vitustánc elnevezést később a magyar népnyelv által nyavalyatörésnek elnevezett szervi idegbetegségre kezdték el használni, amelyet elsősorban a gyermekkorban megfigyelhető kar- láb- és fejrángások jellemeznek. A latinul chorea Sancti Vitinek nevezett betegség tünetei azonban nem feleltethetők meg a középkori táncőrületekről tudósítók által megfigyelt rángásoknak.

A táncőrület 1518 júliusában Strasbourgban is kitört, amikor egy Frau Toffe nevű asszony táncához egy hónapon belül több mint négyszázan csatlakoztak. A helyzeten rontott a problémához minden bizonnyal jó szándékkal közelítő tisztviselők viselkedése is, akik úgy gondolták, a betegeknek csak arra van szükségük, hogy „kitáncolják” magukból a kórt. A táncosok számára céhcsarnokokat is rendelkezésre bocsátottak, és még profi zenészeket is felfogadtak, hogy így tartsák lázban a táncosokat.

John Waller úgy véli, a különös jelenség mögött akár egyfajta transz által generált tömeghisztéria is állhatott, amelyet betegségek és éhezés válthatott ki: 1374-ben a Rajna menti régióban például még csak nem régen voltak túl az igazi pestisjárványon. Bartholomew azonban nem ért egyet ezzel a magyarázattal, mivel a források tanúsága szerint a táncolók közül sokan más területekről érkezett emberek voltak, akik különös szokásukkal ámulatba ejtették a helyieket. Erre utalnak Radulphus de Rivo Decani Tongrensis című krónikájában leírtak, miszerint a „különös szektához” tartozó táncolók olyan ördögök neveit sorolták, akikről a helyiek korábban nem hallottak. Petrus de Herenthal XI. Gergely pápáról írt életrajzában szintén egy Aachenben megjelenő „furcsa szektáról” számolt be, míg a Chronicon Belgicum Magnumdescribes „táncosok szektájának” nevezte a résztvevőket. Bartholomew szerint miután a táncosok megkezdték különös szertartásukat, mások is becsatlakoztak hozzájuk, miután a hasonlóan féktelen viselkedéssel kapcsolatos tilalmakra vonatkozó aggályaikat félretették.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jul 2016 10:57:44 +0200
<![CDATA[2016.05.25. - Hitchcockkal is forgatott az egyetlen Oscar-díjas magyar színész]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hitchcockkal_is_forgatott_az_egyetlen_oscar-dijas_magyar_szinesz_3631.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hitchcockkal_is_forgatott_az_egyetlen_oscar-dijas_magyar_szinesz_3631.php
A feltűnően magas, jóképű, bajszos fiatalember főként hősszerelmes szerepeket kapott, amelyekben jellemábrázoló képességét is megcsillogtathatta, a kritika szerint képes volt klublevegőt teremteni egy hatalmas színpadon is. Berlinben Max Reinhardt rendező irányításával játszott, itthon Fedák Sári partnere volt az Andrássy úti Színházban. A Vígben A Noszty fiú esete Tóth Marival Stromm ezredesét alakította, Csehov Cseresznyéskertjében Trofimov, A három nővérben Andrej, G. B. Shaw Nagy Katalinjában Potemkin volt. A filmvásznon 1918-ban debütált A szfinx címszerepében, négy évvel később Bécsben Korda Sándorral forgatta a Sámson és Delila című alkotást.

Élete 1927-ben vett gyökeres fordulatot, amikor Adolph Zukor, a hollywoodi Paramount Stúdió elnöke a lengyel születésű Pola Negri partnerének szerződtette a Rachel című némafilmben. A szülőhazájában sztárnak számító színész nehezen szokta meg, hogy válogatásokra és próbafelvételekre kell járnia. Paul Lukas néven 1928-ban a Moszkvai lány című filmben szerepelt először, a szintén magyar Bánky Vilma oldalán. Hamarosan világhírű lett, összesen mintegy száz film főszerepét játszotta el, ünnepelték a Broadwayn is Ibsen Nórájának Rank doktoraként.

Pályáján nehézséget okozott a hangosfilm megjelenése, mert ezután az erőteljes mimikát és a hangsúlyos gesztusokat visszafogottabb alakítás váltotta fel. Bár kiejtése miatt többször elkeseredett, önérzete nem hagyta, hogy más hangján szólaljon meg filmjeiben. Fél év megfeszített nyelvtanulás után a Paramount Stúdió olyan elégedett volt a próbafelvétellel, hogy ötéves megállapodást írtak alá vele, immár beszélő színészként.

Férfias megjelenése, lenyűgöző egyénisége, eleganciája a hős jellemszerepekben érvényesült legjobban. A harmincas években egyaránt játszott fekete-fehér amerikai filmdrámában (Mindenki nője) és romantikus alkotásokban (Szigorúan erkölcstelen). A George Cukor rendezte Fiatal asszonyok című dráma női főszerepét Katharine Hepburn és Joan Bennett alakította, ebben a filmben Lukács egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is énekelt, a dal szövegét ő ültette át németről angolra. Az évtized második felében Angliában is forgatott romantikus vígjátékot (Vacsora a Ritzben) és krimit Alfred Hitchcockkal (Londoni randevú).

Az 1933-tól amerikai állampolgár Lukács legnagyobb sikerét az Őrség a Rajnán című fekete-fehér filmben aratta, amelyben partnere Bette Davis volt. (Lillian Hellman darabját előbb a Broadwayn vitte sikerre.) Az antifasiszta háborús drámában nyújtott alakításáért 1943-ban megkapta a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, begyűjtötte a Golden Globe-díjat, a New York-i filmkritikusok kitüntetését. A színész 1960-ban csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán.

Pályafutása során játszott még kalandfilmben (a 20 000 mérföld a tenger alatt című Verne-regény Walt Disney-féle feldolgozásában), zenés vígjátékban (az Acapulcói kalandban többek közt Elvis Presley és Ursula Andress volt a partnere), tévéfilmben (a pályafutását akkor kezdő James Deannel) és televíziós sorozatokban (FBI, Hotel Paradis). Utoljára 1970-ben lépett kamera elé egy tévéfilmben.

A háromszor nősült Lukácsnak két szenvedélye volt: az állatok segítése, szinte minden kóbor kutyát hazavitt, a másik pedig a repülés, magánrepülőgépét gyakran ő vezette. Mindezek mellett kiválóan teniszezett. Az eddigi egyetlen magyar születésű Oscar-díjas színész 1971. augusztus 16-án nyaralás közben halt meg a marokkói Tangerben. Felesége előző nap hunyt el, az átélt izgalmak miatt ő másnap kapott szívinfarktust, és az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Kívánságára Spanyolországban temették el, sírja Málaga városában található.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 May 2016 18:36:15 +0200
<![CDATA[2016.05.30. - Döntetlen született az I. világháború legnagyobb tengeri csatájában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/dontetlen_szuletett_az_i__vilaghaboru_legnagyobb_tengeri_csatajaban_3630.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/dontetlen_szuletett_az_i__vilaghaboru_legnagyobb_tengeri_csatajaban_3630.php
A nagy összecsapásra csak a háború 1914. júliusi kitörése után két évvel került sor. A német haditengerészet vezetői ugyanis tisztában voltak azzal, hogy nem bocsátkozhatnak a győzelem reményében nyílt csatába az egész brit flottával. Az 1916 elején kinevezett új főparancsnok, Reinhard Scheer admirális stratégiája a Németországot blokád alatt tartó brit flotta folyamatos zaklatására, tengeralattjáró-támadásokra és a brit partok elaknásítására épült, majd az erőviszonyok kiegyenlítődése után az ellenfélre nézve kedvezőtlen körülmények között akart csatát kierőszakolni. Miután II. Vilmos császár a semleges országok tiltakozása miatt 1916 áprilisában elrendelte a korlátlan tengeralattjáró-háború befejezését, az admirális ütközetre szánta el magát.

Scheer csak a brit flotta egy részét akarta előcsalogatni, hogy megtámadja és megsemmisítse azt, de nem tudta, hogy a német kódkönyv egy példánya a britek kezére jutott, így Londonban megfejtették üzeneteit. Az akciót a németek május közepére tervezték, de különböző nehézségek miatt csak a hónap végén vághattak bele. A csaléteknek szánt negyven hajó május 31-én futott ki Franz von Hipper admirális vezetésével, őt néhány órával később követte a főerő is - ugyanekkor indította útnak a brit parancsnok, Sir John Jellicoe admirális az egész brit flottát különböző skóciai kikötőiből.

Az ütközetre a dániai Jütland-félszigettől északra, a Skagerrak-szorosban került sor 1916. május 31-én, délután. A brit flotta számban felülmúlta a németet: 37 nehéz csatahajó és 113 könnyebb fegyverzetű hajó állt szemben a 21 német nehéz csatahajóval és 72 könnyebb fegyverzetű hajóval. A csata bevezetéseként von Hipper és az üldözésére küldött, Sir David Beatty admirális irányította brit egység bocsátkozott ágyúharcba mintegy tíz mérföld távolságból. A németek öt hajót vesztettek, de az angolok rövid idő alatt két csatacirkálót és négy csatahajót, amelyek több ezer emberrel fedélzetükön szálltak a hullámsírba. Beatty, nyomában immár az egész német flottával, észak felé hátrált megmaradt hajóival, ahol a németek legnagyobb döbbenetére bekacsolódott a harcba a Jellicoe vezette "Grand Fleet" is.

Az ütközet második szakaszában, este fél hétkor a két hajóhad kétszer is összecsapott, ezúttal a németek voltak hátrányosabb helyzetben, mert a lenyugvó nappal szemben kényszerültek harcolni. A hadvonalba felfejlődött brit flotta első ágyútüze visszavonulásra késztette Scheert, aki nem sokkal később, sorait rendezve újra felvette a harcot. Jellicoe ismét felülkerekedett, a német hajókat hetven közvetlen találat érte, a németek viszont egy újabb brit csatacirkálót küldtek a tenger mélyére. Scheer az éjszaka leszállta után elrendelte a visszavonulást, Jellicoe csapdától, illetve tengeralattjáró-támadásoktól tartva nem vette üldözőbe. A brit veszteség 6094 halott, 3 csatacirkáló, 11 egyéb csatahajó, német oldalon 2550 halott, 1 csatacirkáló és tíz csatahajó volt.

Jóllehet mindkét oldalon diadaljelentések jelentek meg az újságokban, a közvélemény Londonban és Berlinben is kiábrándultan, vereségként értékelte a csatát. Stratégiailag a britek érték el céljukat: ugyan számban több hajót vesztettek, de megőrizték hegemóniájukat a tengereken, a német flotta a háború végéig már nem bocsátkozott, bocsátkozhatott nyílt csatába.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 May 2016 18:33:36 +0200
<![CDATA[2016.05.23. - Márványból épült állomásán is áthalad a transzszibériai vasút]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/marvanybol_epult_allomasan_is_athalad_a_transzsziberiai_vasut_3629.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/marvanybol_epult_allomasan_is_athalad_a_transzsziberiai_vasut_3629.php
Az első szerelvény 1903. július 13-án indult el a Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok közötti útra, és a 9508 kilométert 16 nap alatt tette meg. A Bajkál-tavat elkerülő szakasz csak 1905 októberére készült el, addig a szerelvényeket kompon szállították át a tavon. A vasútvonalat teljesen csak 1916 októberére fejezték be, addig évente mintegy 670 kilométernyi vágányt fektettek le. A gyors ütemben folyó munkálatok költségei csillagászati összegre, 1,5 milliárd aranyrubelre rúgtak.

A világ leghosszabb vasútvonalának jelenlegi hossza 9289 kilométer (a tarifarendszer miatt a jegyért 9298 kilométer után kell fizetni), a kiinduló állomás Moszkva Jaroszlavli pályaudvara. (Az 1917. évi forradalomig a vasút Szentpétervárról indult, és egy rövid ideig - az 1904-1905-ös orosz japán háborúig - végállomása Port Arthur volt.) A vasút két kontinensen fut keresztül, Európában 1777, Ázsiában 7512 kilométert tesz meg, a két földrész közti határvonalat Pervouralszk város közelében egy obeliszk jelzi. A 87 megálló között öt milliós nagyváros van - Moszkva, Perm, Jekatyerinburg, Omszk és Novoszibirszk -, jó néhányat azonban a térképen is nehéz megtalálni. A legnagyobb állomás az 1940-ben épült novoszibirszki, amely sokáig a Szovjetunió legnagyobb pályaudvara volt. A vonat megáll a világ egyetlen, márványból épült vasútállomásán is, a Bajkál-tó melletti Szlugyanka városkában. A vágányok 207 kilométer hosszan futnak a Bajkál-tó mellett, amely 1637 méteres legnagyobb mélységével a világ legmélyebb tava, az utolsó 39 kilométert pedig az Amuri-öböl partján teszi meg a vonat.

A "Transzszib" útja 16 nagyobb folyót keresztez, köztük van a Volga, a Káma, az Ob, a Jenyiszej, az Oka és az Amur. Utóbbi ekkor már mintegy 2 kilométer széles, a szerelvény áthalad a Hornak fölött is, amelynek a legnagyobb a vízszint-igazodása (9 méter), a Hilok pedig arról ismert, hogy 1897-ben áradásával nagy pusztítást végzett a Bajkálon túli vonal nyugati részén. 1989-ben a vasút Ufa környéki szakaszán történt hatalmas gázrobbanás, a balesetben több mint hatszázan vesztették életüket.

A transzszibériai vasútvonal legnyugatibb állomása Moszkva, a legkeletibb Habarovszk, a legdélibb Vlagyivosztok, a legészakibb Kirov - de nem ez a leghidegebb pont, hanem a Bajkálon túli Mogocsa, ahol -62 Celsius-fokot is mértek. A vasútvonal legmagasabbra a Bajkálon túli Jablonova hegységben kapaszkodik (1040 méterre), Vlagyivosztok előtt 30 kilométerrel viszont egy rövid szakaszon a tengerszint alatt néhány méterrel fut. Leghosszabb hídja, amely az Amur felett ível át, több mint 2,6 kilométer; összesen 15 alagúton halad át (a leghosszabb mintegy 7,2 kilométer), illetve nyolc időzónát keresztez, így az utasoknak minden nap órát kell állítaniuk.
A vasutat széles, 1524 mm-es nyomtávval építették az európai 1435 mm-essel szemben, és kezdetben csak egy vágánnyal, így a forgalom egyszerre csak egy irányban bonyolódhatott. A teljes villamosítás 2002 decemberében fejeződött be, ma már a legmodernebb szerelvényeken légkondicionálás, zuhanyzókocsi és televízió szolgálja az utasok kényelmét. A fülkék két-, illetve négyágyasak, a helyjegy csak egy ágyra jogosít a közös hálókocsiban.

Ma már nem feltétlenül kell a vonatra felszállni ahhoz, hogy valaki végigélvezze az utat, az interneten ugyanis virtuálisan követhető az utazás, az érdeklődők a vonatok belsejéről is tájékozódhatnak a világhálón. A több mint 9 ezer kilométeres távolságot a leggyorsabban - 6 nap, 1 óra és 59 perc alatt - a Rosszija-expressz teszi meg. A transzszibériai vasút a teherszállítás szempontjából is igen jelentős - a Moszkva és Vlagyivosztok közötti vonalon évente több mint 120 millió tonna árut szállítanak. A világ leghosszabb vasútvonala a filmeseket is megihlette, forgattak róla dokumentumfilmet, és több játékfilmnek is helyszíne. Az utolsó orosz cári ékszerész, Carl Peter Fabergé egyik ékszertojása egy felhúzható kis aranyvonatot rejtett, a tojást körbevevő szürke szalagra pedig a vasút térképét rajzolták.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 May 2016 18:30:34 +0200
<![CDATA[2016.05.16. - Rejtélyes, van Goghra emlékeztető múmiára bukkantak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes__van_goghra_emlekezteto_mumiara_bukkantak_3628.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes__van_goghra_emlekezteto_mumiara_bukkantak_3628.php
„A projekt még folyamatban van. Öt múmiával kezdtünk, két felnőttel és három gyerekkel” – mondta Mercedes González, az Instituto de Estudios Científicos en Momias nevű tudományos szervezet igazgatója. A nagyon száraz talajnak köszönhetően természetes úton mumifikálódott holttestekről ruházatuk alapján megállapították, hogy a késő 18. század és a 19. század közepe között haltak meg. A férfiak közül sokan szerzetesi ruhát viseltek. „Spanyolországban nagyon gyakorinak számított, hogy az embereket egy szerzetesrend szokásai szerint temették el. A múmiák közül néhányat annak ellenére temettek el a ferencesek szokásai szerint, hogy nem voltak szerzetesek” – magyarázta González. Az igazi szerzeteseket mezítláb temették el. A quintói múmiák egy espadrille néven ismert aragóniai cipőt viseltek. „Szalmából és pamutból készültek, és a parasztok hordták őket” – tette hozzá González.

A múmiák többségének a haja és a szakálla is tökéletes állapotban konzerválódott. „A haj általában nagyon jól megmarad száraz környezetben, főként abban az esetben, ha nincsenek a porvafélékhez hasonló rovarok” – magyarázta a kutató. A „van Gogh-múmiát”, aki feltehetően a negyvenes éveiben halt meg, szintén ferences ruházatba öltöztették, de ezenkívül keveset tudunk róla, a betegségeiről, valamint halálának okairól. „A szövettani vizsgálat eredményeire várunk, amelyeket számos nemzetközi – olaszországi, koreai, nebraskai és brazíliai – intézetben folytattak le” – mondta González. Megjegyezte, hogy az aragóniai régión számos járvány söpört végig a 18-19. században. A 18. században himlő- és sárgalázjárvány pusztított, míg a 19. században kolera szedte számos alkalommal az áldozatait.

Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem biológiai antropológusa szerint az a körülmény, hogy a múmiák remek állapotban konzerválódtak, egy minimális mértékben invavíz, mélyreható kutatást tesz lehetővé a csont- és lágyrészbetegségekkel kapcsolatban. „Amennyiben beigazolódik, hogy néhányan kolerában haltak meg, megfontolandó lenne egy vizsgálat lefolytatása, amellyel beazonosítanák a történelmi koleratörzseket, amelyek aztán információval szolgálhatnának a Vibrio cholerae baktérium mikroevolúciójáról” – mondta Bianucci.

A gyermekmúmiák nagy száma arra utal, hogy a legtöbben járványok következtében haltak meg. Az eddig megvizsgált gyermekekről kiderült, hogy 6-9 hónapos és 7 éves koruk között hunytak el. González a kutatás előzetes eredményeit az augusztusban, Limában megrendezendő Múmiatanulmányok Világkongresszusán fogja ismertetni. „Akkorra már reméljük, hogy a »van Gogh-múmia« nevét is sikerül kiderítenünk, és az életéről is többet fogunk tudni” – magyarázta a kutató.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 May 2016 18:26:45 +0200
<![CDATA[2016.05.08. - Nem csak két öccse lehetet Hitlernek]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/nem_csak_ket_occse_lehetet_hitlernek_3627.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/nem_csak_ket_occse_lehetet_hitlernek_3627.php
Kotanko úgy véli, ezek után nem tartható a történészeknek az az álláspontja, hogy Adolf Hitlert, a későbbi náci diktátort gyerekkorában azért vette volna körbe különös gondoskodással édesanyja, Klara, mert ő maradt egyedül életben, miután három gyermeket is elvesztett. A történész szerint fontos kérdés: hogyan dolgozta fel a hároméves Adolf Hitler testvérének születését és halálát? Vajon tisztában lehetett-e újszülött öccse állapotával, és ez hogyan hatott rá?

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 May 2016 18:22:55 +0200
<![CDATA[2016.04.30. - Sörkert, ócskapiacok és lebujok helyén épült fel a Vígszínház]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/sorkert__ocskapiacok_es_lebujok_helyen_epult_fel_a_vigszinhaz_3608.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/sorkert__ocskapiacok_es_lebujok_helyen_epult_fel_a_vigszinhaz_3608.php
Ezen felháborodva Fekete József, a Magyar Salon szerkesztője és Silberstein-Ötvös Adolf színikritikus mozgalmat indított a német színjátszás kiszorítására, új kőszínház felépítésére. Először a mai Royal Szálló helyét foglalták le, de a később megalakult Vígszínház Egylet végül a kiépülő Nagykörúton, a Lipót (ma Szent István) körút északi oldalán, a Margit híd és a Nyugati pályaudvar között vásárolt telket. Itt sörkert állt, amelyet gőzmalmok, fatelepek, ócskapiacok és lebujok vettek körül, a telek mögötti mocsaras területen bűnözők is bujkáltak. A lapok szerint két héttel a színháznyitás előtt olyan volt a környék, "mint egy amerikai gyarmatváros keletkezése első napjaiban".

A színházépítés két mentora Keglevich István gróf, a Nemzeti Színház és az Opera korábbi intendánsa és Faludi Gábor színházi jegybizományos lett, akik az ötletadókat félreállítva kerültek a társaság élére. Az egylet politikai okokból évi húsz német előadást vállalt, emiatt viszont az Országgyűlés nem szavazta meg a várt kölcsönt. Ekkor Keglevich az arisztokráciát, Faludi a pénzvilág képviselőit nyerte meg az ügynek: három bank összesen 400 ezer, Faludi és Szécsi Ferenc 100-100 ezer forintot adott, további 600 ezret részvények kibocsátásával teremtettek elő.

A főváros első jelentős magánszínháza a színházépítésben már hatalmas jártasságot szerzett osztrák Fellner és Helmer cég neobarokk tervei szerint épült a Lipót (ma Szent István) körúton. A munkálatok 1895. április 3-án kezdődtek, az épület szeptember 24-re már tető alá is került. Közép-Európa egyik legszebb színházi épülete ma 1102 néző befogadására alkalmas, homlokzata hármas tagolású, barokkosan díszített. Az épület belsejében a díszes földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre. A nézőtér hármas páholysorral készült, az oszlopokat kariatidák helyettesítik.

Az olvasópróbákat 1896. április 2-án kezdték, a főpróbát április 30-án előkelő közönség előtt rendezték. A másnapi nyitóelőadás nem sikerült fényesen: Jókai műve megbukott, a május 6-i előadást megtisztelő I. Ferenc József is elszunyókált rajta, majd a szünetben távozott. Egy ideig úgy látszott, hogy a színház is erre a sorsra jut, az első két évet veszteséggel zárták, de Bisson Az államtitkár úr és Potter Trilby című darabja már kasszasiker volt.

A Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór Kolozsvárról jött Pestre, s a vidéki társulatok vezető színészeiből és fiatal tehetségekből az ország egyik legjobb társulatát kovácsolta össze. A társulatnak később tagja volt többek között Varsányi Irén, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Frida, majd Jávor Pál, Darvas Lili, Muráti Lili, Somlay Artúr, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Ráday Imre, Ajtay Andor ás Páger Antal. 1921-ben a színház részvénytöbbsége amerikai kézbe került, az igazgató Jób Dániel lett.

A teátrum a magyar színjátszás fontos műhelye lett, itt játszottak először hétköznapi ruhában, természetes hangon és életszerű helyzetekben, de itt született meg a modern magyar polgári dráma is. A Vígből indult a világhír felé Molnár Ferenc, itt aratta sikereit darabjaival Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő, Lengyel Menyhért, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor. A Vígszínház játszott először Csehov-sorozatot és sok fontos külföldi szerzőt: Hauptmannt, Shaw-t, Pirandellót, Maugham-ot, Wilde-ot. Budapest ostroma alatt, 1944-ben az épület megsérült, csak 1951-re építették újjá, és a Magyar Néphadsereg Színházaként nyílt meg újra. Többszöri átszervezés után 1960-ban kapta vissza a Vígszínház nevet, kamaraszínháza, a Pesti Színház 1967-ben nyílt meg a Váci utcában, 1995-től működik Házi Színpad elnevezésű stúdiója.

Az 1974 óta műemléki védettséget élvező Vígszínházat 1993-ban teljesen felújították, a társulat - amely egy évig a Nyugati pályaudvar mellett felállított színházsátorban játszott - 1994. augusztus 22-én tért vissza az épületbe. A kétmilliárdos felújítás során az épület külsőleg és belsőleg is megújult, a színpadba a legmodernebb technikát építették be, s ismét felfüggesztettek egy hatalmas csillárt a nézőtéren. Az épület két új emelettel és egy 80-100 néző befogadására alkalmas stúdiószínpaddal, illetve teremmel is bővült. A 120 éves Vígszínházat május 1-jén fővárosi, vidéki és határon túli színházak, külföldi és hazai művészek köszöntik. A társulat egész nap programokkal várja a közönséget, az ünnepi eseménysorozat különleges esttel zárul színészek, rendezők, írók, képzőművészek, zenészek, színházi szakemberek részvételével.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 May 2016 11:06:55 +0200
<![CDATA[2016.04.27. - Már az ókori görögök is megemlékeztek az édesanyákról]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_az_okori_gorogok_is_megemlekeztek_az_edesanyakrol_3612.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_az_okori_gorogok_is_megemlekeztek_az_edesanyakrol_3612.php
Az anyák napjának legújabb kori hagyománya az Egyesült Államokból terjedt el. Julia Ward Howe költő, politikai aktivista kezdeményezésére először 1872-ben Bostonban szervezték meg az ünnepet, amelyet Woodrow Wilson elnök 1914-ben nyilvánított hivatalos ünneppé; időpontja az ügy érdekében sokat fáradozó Anna Jarvis édesanyjának emlékére került május második vasárnapjára. A különböző országokban más és más napokon ünneplik az anyákat, Magyarországon ez az időpont május első vasárnapja.

A gyorsan népszerűvé vált ünnepre a kereskedők is hamar felfigyeltek, mert kiugró bevételt hozott a virágosoknak, a képeslapgyártóknak és az ajándékkereskedőknek. Maga Jarvis hevesen - és eredménytelenül - tiltakozott ez ellen, egy tüntetés során még a törvénnyel is szembekerült, élete végén pedig már nem akarta nevét az ünneppel kapcsolatba hozni.

Európában az 1920-as években a virágkereskedők szervezetei javasolták az anyák napja átvételét. A kezdeményezést 1924-ben Ausztriában a katolikus egyház is felkarolta, hogy az elvilágiasodás ellenében a természetes és egészséges élet, az anyaság mellett emeljen szót. Az anyák napján a nagymamákat is köszöntik. Egy közelmúltbeli felmérés szerint világszerte anyák napjára esik a legtöbb külföldi hívás, számuk még az újévit is meghaladja.

Magyarországon is az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé. Az ünnephez kapcsolódóan Magyarországon 1990 óta az anyák napját követő hétfőn - a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesületének kezdeményezésére - az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját is megrendezik.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 May 2016 10:18:27 +0200
<![CDATA[2016.04.09. - Nádba tekert, női múmiát fedeztek fel Peruban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/nadba_tekert__noi_mumiat_fedeztek_fel_peruban_3611.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/nadba_tekert__noi_mumiat_fedeztek_fel_peruban_3611.php
A kutatók az asszony társadalmi helyzetét a megszokott módszer szerint a sírmellékletek alapján igyekeztek megállapítani. Viszonylag könnyű dolguk volt, ugyanis a különböző helyekről származó, értékes portékák (az előbb felsoroltak mellett még ékszereket, valamint gyümölcsökkel és magvakkal teli edényeket is találtak) alapján szinte biztosra lehet mondani, hogy nem a szegényebb néprétegekből származott.

Solís kollégái szerint az asszony Kr. e. 2500 körül élt, abban az időszakban, amikor a mai Peruban piramisok építésébe kezdtek. Ezen tény azonban nem támasztja alá a nő haláláról szóló eddigi elképzeléseket. „A carali civilizáció településein az emberáldozat nem volt túl gyakori” – mondta Solís az Andina hírügynökségnek. Hozzátette: a tárgyi leletek, valamint az eltemetés helyszíne a nemek közötti egyenlőségről tanúskodnak, véleménye szerint elképzelhető, hogy nem csupán a férfiak, hanem a nők is elérhették a társadalmi ranglétra csúcsait.

Az asszony mellett egy kagylókból (egészen pontosan a Spondylus kagylónembe tartozó fajok) font nyakláncot, valamint majom- és madárformákra faragott, csontból készült brossokat is találtak. Mint a kutató elmondta, a korabeli perui társadalmak életében a zene nagy szerepet játszott. Mindezzel arra utalt, hogy néhány héttel ezelőtt a közeli, Supe Puertói ásatás során 32 darab furulyát fedeztek fel a Kr. e. 2600 és 2000 között lakott Caralban. Hozzátette: a kereskedelem révén a mai Peru területén szinte bárhová eljuthattak ezek a hangszerek.

Habár az ősi amerikaiak ugyanabban az időben építették piramisaikat, mint az egyiptomiak, a Norte Chicói civilizációról mégis sokkal kevesebb információnk van, mint afrikai társaikról. Pedig a monumentális építkezések ténye komplex és igen jól szervezett társadalomra utal mindkét területre vonatkozólag. A régészek eltérő véleményen vannak a tengerparttól távolabbi városok megítélésével kapcsolatban. Egyesek szerint az Asperóhoz hasonló halászfalvakból kiindulva alakulhattak ki, míg mások úgy vélik, a közeli völgyek népessége alapíthatta a távoli városokat.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 May 2016 10:13:57 +0200
<![CDATA[2016.04.24. - Rejtélyes rajzolatot fedeztek fel a Nazca-vonalak közelében]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_rajzolatot_fedeztek_fel_a_nazca-vonalak_kozeleben_3610.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_rajzolatot_fedeztek_fel_a_nazca-vonalak_kozeleben_3610.php
A felfedezést a National Geographic spanyol nyelvű internetes oldalán olvasható, a japán kutatócsoport hétéves munkájáról szóló beszámolóban említik. A cikk szerint Szakai Maszato, a Jamagatai Egyetem kutatója egy nyelvét öltő képzeletbeli állat ábráját véli felismerni a rajzolatban. Az újabb geoglifát a Nazca-vonalaktól 15 kilométerre, egy sivatagos vidéken találták.

Ugyanez a japán kutatócsoport 2015 júliusában 24, korábban ismeretlen geoglifát fedezett fel Nazca városától másfél kilométerre északra. A 2300-2500 éves georajzok egy lámához hasonló állatot és más, nehezen felismerhető lényeket ábrázolnak. A világörökségi listán is szereplő, 1927-ben felfedezett Nazca-vonalak állatokat, állatszerű lényeket, növényeket és geometriai alakzatokat ábrázolnak. A csak a magasból felismerhető rajzolatok 1400-2100 évesek.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 May 2016 10:09:23 +0200
<![CDATA[2016.04.20. - 600 kiló római érmére bukkantak csatornamunkálatok közben]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/600_kilo_romai_ermere_bukkantak_csatornamunkalatok_kozben_3609.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/600_kilo_romai_ermere_bukkantak_csatornamunkalatok_kozben_3609.php
A 3-4. század fordulójára datálható bronzérméken Maximianus és Konstantin császárhoz köthető feliratok láthatók. A kutatók úgy vélik, az érmék nem kerültek forgalomba, mivel kopásnyomok gyakorlatilag alig vehetők észre rajtuk. Az érméket feltehetően a katonák és köztisztviselők kifizetésére szánták. „[Az érmék] többségét újonnan verték, és néhányat közülük feltehetően nemcsak bronzban, hanem ezüstben is megmártottak” – magyarázta Navarro.

A hatóságok felfüggesztették a csatornamunkálatokat, mivel a helyszínen régészeti feltárásokat fognak folytatni. A rómaiak i. e. 218-ban foglalták el az Ibériai-félszigetet, és egészen az 5. század elejéig, a vizigót invázióig uralták a területet.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 May 2016 10:04:30 +0200
<![CDATA[2016.02.19. - Évekig élt bigámiában Adolf Hitler féltestvére]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/evekig_elt_bigamiaban_adolf_hitler_feltestvere_3575.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/evekig_elt_bigamiaban_adolf_hitler_feltestvere_3575.php
Az azonban történelmi tény, hogy Alois 1914-ben Bridget nélkül visszatért Németországba. A férfi egyes visszaemlékezések szerint egyszerűen elhagyta feleségét és fiát, mások azonban megesküsznek rá, hogy Bridget csak azért nem tartott Aloisszal, mert apjához hasonlóan túlságosan erőszakos lett. Az asszonyt az első világháborút követően arról értesítették, hogy egykori férje meghalt, hamarosan azonban kiderült, hogy a férfi nagyon is él, sőt, mivel újraházasodott, a német hatóságok bigámiával vádolták meg.

Patrick Hitler 18 éves korában meglátogatta édesapját, és ekkor találkozott nagybátyjával, Adolf Hitlerrel is. Patrick és édesanyja 1939-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol Patrick az USA-ban előadásokat tartott „őrült bácsikájáról”, Bridget pedig Sógorom, Adolf címmel írt egy könyvet. Félve attól, hogy esetleg hátrányos megkülönböztetés érheti őket a Führer rokonával való kapcsolatuk miatt, az USA-ban ragadtak.

Patrick 1942-ben Franklin Delano Roosevelt amerikai elnökhöz fordulva kérte besorozását az amerikai hadseregbe, de a férfi csak 1944-ben nyert felvételt a tengerészgyalogosok közé. Háromévnyi szolgálat után sérülés miatt leszerelték, vezetéknevét – édesanyjával együtt – Stuart-Houstonra változtatta, megházasodott (feleségétől, Phyllis Jean-Jacques-tól négy fia született) és Long Islanden telepedett le, ahol vérminták kórházak számára történő elemzésével foglalkozó céget alapított (a háború alatt orvosi alakulatnál szolgált). Szomszédaik szerint a család nem élt élénk társasági életet, nem szívesen láttak senkit a házukban. Bridget 1969-ben, fia 1987-ben, 76 éves korában halt meg.

Forrás: MTI]]>
Tue, 01 Mar 2016 18:57:06 +0100
<![CDATA[2016.02.09. - Indián betörések miatt törhetett ki a boszorkányhisztéria Salemben]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/indian_betoresek_miatt_torhetett_ki_a_boszorkanyhiszteria_salemben_3574.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/indian_betoresek_miatt_torhetett_ki_a_boszorkanyhiszteria_salemben_3574.php
A gyermekkorában elárvult, kissé tébolyult Sarah Good koldusként tengette életét. A másik megvádolt egy Tituba névre hallgató karibi szolgáló volt, aki sötét bőrével keltett feltűnést a puritán bevándorlók között. A sort Sarah Osborne zárta, aki korábban egy örökösödési ügyből kifolyólag összetűzésbe keveredett a helyiek körében nagy befolyással bíró Putnam családdal, amelynek egyik fiatal hölgy tagja, Ann Putnam is a vádlók között volt.

Titubát hamar megtörték az ítészek, vallomást tett, amelyben elismerte, hogy megkörnyékezte az ördög. A szolgálónő elárulta azt is, hogy több boszorkány is működik a településen azzal a gonosz szándékkal, hogy elpusztítsa a puritánokat. Egyre több fiatal lány zuhant ijesztő, látomásokkal teli transzba, amelynek eredményeképpen nemcsak Salem, hanem a környező települések börtönei is megteltek.

Az ámokfutás csak 1692 októberében ért véget, amikor a Massachusetts kormányzója, akinek ekkor már a feleségét is boszorkánysággal vádolták, feloszlatta az a bírói testületet. A boszorkányőrület mérlege szomorú: 20 embert, köztük egy papot és egy közrendőrt is kivégeztek. A tömeghisztéria okairól több elmélet látott napvilágot, de a legmeggyőzőbb magyarázattal talán a telepesek környezetének vizsgálata szolgált. A betelepült puritánok számára az újvilág tele volt veszélyekkel. Az állandósuló indián betörések miatt nem érezték biztonságban magukat, így a folyamatos stressznek kitett lakosokon lassan eluralkodott a paranoia.]]>
Tue, 01 Mar 2016 18:54:00 +0100
<![CDATA[2016.02.22. - Kossuth Lajos is hatással volt Lincoln leghíresebb beszédére]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kossuth_lajos_is_hatassal_volt_lincoln_leghiresebb_beszedere_3573.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kossuth_lajos_is_hatassal_volt_lincoln_leghiresebb_beszedere_3573.php
A szervezet első, bemutatkozó rendezvényén Kossuth Lajosra emlékeztek a meghívott amerikai vendégek, akik érdekes előadást is hallhattak Kossuth Lajosról, s arról, hogyan befolyásolta Kossuth Ohio államban 1852-ben elmondott beszéde Abraham Lincoln amerikai elnök híres gettysburgi beszédét. Lincoln - aki köztudomásúan nagyra becsülte Kossuth tevékenységét - 1863-ban a pennsylvaniai Gettysburgben, a polgárháború egyik nagy csatájának helyszínén mondta el az amerikai történelem egyik leghíresebbé vált beszédét, amelyben a többi között így fogalmazott: a népből, a nép által és a népért választott kormány soha nem tűnhet el a Föld színéről. Kossuth Lajos 1852-ben az ohiói Columbusban mondott beszédet, amelyben hasonlóképpen fogalmazott.

Forrás: MTI]]>
Tue, 01 Mar 2016 18:53:21 +0100
<![CDATA[2016.02.28. - Több mázsa kétezer éves érme volt elásva egy kínai gazda telkén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mazsa_ketezer_eves_erme_volt_elasva_egy_kinai_gazda_telken_3572.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mazsa_ketezer_eves_erme_volt_elasva_egy_kinai_gazda_telken_3572.php
A Hszin-dinasztiát a Han-dinasztia (i .e. 202-i.sz. 220) egy Vang Mang nevű kormányzója alapította és a haláláig maradt fenn. Trónra kerülése után királyságának székhelyét Hszian városba, az akkori Csanganba helyezte. Vang arról volt nevezetes, hogy uralkodása idején valutareformot hajtott végre, ekkor többfajta pénzérmét is veretett. Ezzel a korabeli feljegyzések szerint azonban csak súlyosbította a pénzügyi válságot. A Nancuo faluban talált érmék pontos értékét tisztításuk után régészek fogják megállapítani, majd a helyi múzeum kapja meg őket - közölték a Hszinhua hírügynökséggel.

Forrás: MTI]]>
Tue, 01 Mar 2016 18:44:43 +0100
<![CDATA[2016.01.28. - Őfelsége kalóza, aki miatt az Armada Angliára támadt]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_kaloza__aki_miatt_az_armada_angliara_tamadt_3571.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_kaloza__aki_miatt_az_armada_angliara_tamadt_3571.php
I. Erzsébet királynő figyelmét felkeltette a fiatal tengerész, s 1572-ben privateer megbízást adott neki, azaz lényegében királyi engedéllyel foszthatta ki II. Fülöp spanyol király birtokait és hajóit. Még abban az évben végrehajtotta első akcióját: két hajóval és 73 emberrel elfoglalta a panamai Nombre de Dios városát, de az ütközet közben megsebesült, felgyógyulása után tovább fosztogatta a spanyol településeket. Útközben átszelte a panamai földszorost, és első nem spanyol európaiként pillantotta meg a Csendes-óceánt. 1573-ban arannyal és ezüsttel megrakodva tért vissza Angliába, de Erzsébet éppen ekkor kötött fegyverszünetet Spanyolországgal, úgyhogy tetteit hivatalosan nem méltányolhatták.

Az immár gazdag és híres Drake 1577-ben azt a titkos megbízást kapta a királynőtől, hogy keresse meg Dél-Amerika déli partjain a Csendes-óceánra vezető átjárót, majd fosztogassa végig a kontinens nyugati partján a spanyol településeket. Drake öt hajóval és 200 fős legénységgel indult útnak, vezérhajója a Pelican volt, amelyet út közben Golden Hindre (Aranyszarvas) keresztelt át. Az út tele volt viszontagságokkal: egyik hajóparancsnoka összeesküvést szőtt ellene, a főkolompost az argentin partoknál statáriális bíróság elé állította és kivégeztette. A Magellán-szorost 1578 augusztusában érték el, a viharban a hajók szétsodródtak. Az Aranyszarvasnak sikerült 16 nap alatt átvergődnie a Csendes-óceánra, egyik másik hajó visszatért Angliába, a többinek nyoma veszett. Drake a hajót kijavítva északnak indult Dél-Amerika partjainál, s minden útjába eső várost és gályát kirabolt - ezek mind védtelenek voltak, mert nem számítottak ellenséges támadásra. Csaknem bizonyos, hogy eljutott Kaliforniáig, amelyet I. Erzsébet nevében birtokba vett, egyes vélemények szerint már Vancouvernél járt, amikor a hideg visszafordulásra kényszerítette. (Sok történész szerint Drake szándékosan hamis adatokat jegyzett a hajónaplóba, hogy félrevezesse a spanyolokat, ha a könyv netán kezükbe kerül.)

1579. júliusban nyugatnak fordult, és csak 68 nap után talált szárazföldre, vélhetően a Palau-szigetekre, Új-Guineától északra. A Maluku- (Fűszer-) szigeteken a zsákmányolt arany egy részén fűszereket vásárolt, s a portugál hajózási vonalaktól távol vitorlázva, a Jóreménység-fokát megkerülve 1580. szeptember 26-án vetett ismét horgonyt Plymouth kikötőjében. Drake Magellán után a másodikként kerülte meg a Földet, de ő volt az első, aki körbevezette hajóját (Magellánt a Fülöp-szigeteken egy csetepatéban megölték). A hajó tömve volt arannyal és drága fűszerekkel, az utat támogató befektetők 47-szeres haszonra tettek szert. A spanyol követ tiltakozott a kalózkodások ellen, s Drake kiadatását kérte, válaszul Erzsébet 1581-ben a Golden Hind fedélzetén lovaggá ütötte, az én kalózomnak nevezte, bár megjegyezte, hogy törvény szerint a fejét kellene vetetnie.

Drake Plymouth polgármestere lett és parlamenti képviselő, de csak néhány évet töltött békében. Az angol-spanyol viszony 1585-ben végletesen megromlott, s a királynő ismét a spanyol gyarmatok zaklatásával bízta meg kedves kalózát. Drake 25 hajóból álló flottája Kolumbiában, a Zöldfoki-szigeteknél, Floridában és Nyugat-Indiában fosztott ki városokat és gályákat, megrendítve a spanyolok morálját. II. Fülöp részben ezen feldühödve rendelte el a Nagy Armada felállítását, hogy elfoglalja Angliát. Drake megelőző csapásként 1587 áprilisában behatolt Cádiz megerősített kikötőjébe, ahol 30 spanyol hajót pusztított el, ahogy kortársai mondták, "megperzselte a spanyol király szakállát". A Nagy Armada 1588. évi támadása idején altengernagyként, az angol erők helyettes parancsnokaként meghatározó szerepe volt a győzelemben, népszerűsége tetőpontjára hágott, Anglia hőseként ünnepelték.

1589-ben sikertelenül próbált meg a spanyol uralom ellen küzdő portugálok segítségére sietni, a kudarc után ismét Plymouth polgármestereként ténykedett. Utolsó expedíciójára 1595-ben küldte a királynő, de a spanyolok ezúttal már felkészülten várták. Puerto Rico elleni támadása kudarcot vallott, a trópusi láztól megtizedelt flottája egyre nyugatabbra sodródott. A fertőzést Drake is megkapta, s 1596. január 28-án, a panamai Portobelo közelében meghalt. Tengerészhez illően a tengeren temették el, ólomkoporsóban. Drake nevét viseli a Dél-Amerika és a Déli Shetland-szigetek közti átjáró, amelybe behatolt, de sosem haladt át rajta. Híres hajója, az Aranyszarvas másolatai Londonban és Brixhamben láthatók. A brit tengerészek közül csak Nelson admirális örvend hozzá hasonló népszerűségnek.

Forrás: MTI]]>
Fri, 29 Jan 2016 17:00:50 +0100
<![CDATA[2016.01.29. - Az ortodoxok 1200 év után újra egyetemes zsinatot tartanak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ortodoxok_1200_ev_utan_ujra_egyetemes_zsinatot_tartanak_3570.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ortodoxok_1200_ev_utan_ujra_egyetemes_zsinatot_tartanak_3570.php
A zsinatnak megfigyelők szerint történelmi jelentősége lehet. Utoljára ugyanis 787-ben, a mai Törökország területén lévő Nikaiában (Nicea) tartottak egyetemes zsinatot az akkor még egységes keresztény egyházban. Azóta - az 1054-ben a római egyháztól elszakadt - keleti egyházak részvételével nem tartottak egyetemes zsinatot.

Az ortodox zsinatot már 1961 óta tervezik összehívni, és eredetileg Isztambulban tartották volna meg, ahol a görög ortodox egyház székhelye is van. Az Oroszország és Törökország között elhidegült viszony miatt azonban végül Kréta szigetére esett a választás.

Forrás: MTI]]>
Fri, 29 Jan 2016 16:51:30 +0100
<![CDATA[2016.01.18. - A vérét is megihatták az 1200 éve feláldozott perui nőknek]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_veret_is_megihattak_az_1200_eve_felaldozott_perui_noknek_3569.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_veret_is_megihattak_az_1200_eve_felaldozott_perui_noknek_3569.php
„Egy nagyjából 1200 éves templomot találtunk, amelynek volt egy, a papok által a nők isteneknek való feláldozására használt titkos kamrája. A helyiséget magáncélú szertartásokra használták. A rituálék helyszínéül szolgáló helyiség teljesen fennmaradt” – mondta el a felfedezésről az ásatás vezetője, Edgar Bracamonte. A régészek a csontvázak mellett kerámiaedényekre és egy láma maradványaira is rábukkantak. A kutatók feltételezik, hogy a nőket áldozati szertartás keretében ölhették meg.

Mindegyik koponya kelet felé, az Andok irányába néz, ami (a maradványok mellett elhelyezett tárgyakkal és állatcsontokkal egyetemben) arra utalhat, hogy az áldozatok olyan, inkák megjelenése előtti civilizációhoz tartozhattak, mint a moche (vagy mocsika), a wari és a cajamarca. A felfedezés egyúttal arra is rávilágít, hogy szoros kapcsolat lehetett a preinka kultúrák között. A koponyák pozíciója pedig azért is érdekes, mert a moche és a lambayaque kultúrához tartozó, feláldozott férfiak maradványait teljesen másképpen helyezték el.

„Ami különösen felkeltette a figyelmünket, az egy körülbelül 24 éves fiatal lány szokatlan pozíciója volt. A rámpa közepén helyezték el kerámiaedények és egy láma maradványai társaságában. Ez a felfedezés azért nagyon fontos, mert felfedi számunkra a mocsikák és a lambayaque kultúra közötti szoros kapcsolatot” – magyarázta Bracamonte.

Mint a kutató beszámolt róla, mindegyik áldozatot más helyen találták meg. A tudósok úgy vélik, hogy a nőket olyan szertartáson áldozták fel, amelynek akár még a vérük megivása is a részét képezhette. Mivel azonban a területen korábban nem találtak ebből az időszakból származó maradványokat, az áldozati szertartások pontos részletei nem ismertek, ám könnyen elképzelhető, hogy később az inkább is merítettek belőlük rítusaik során. Az áldozatok feltételezések szerint fogolyként vagy rabszolgaként kerülhettek a lambayaque kultúra területére.

Forrás: MTI]]>
Fri, 29 Jan 2016 16:41:34 +0100
<![CDATA[2016.01.11. - Félmeztelenül harcoltak a női gladiátorok?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/felmeztelenul_harcoltak_a_noi_gladiatorok__3568.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/felmeztelenul_harcoltak_a_noi_gladiatorok__3568.php
A női gladiátor a földre, valószínűleg a legyőzött ellenfelére néz. A precíz, életszerű ábrázolás azt sugallja, hogy a szobrot egy valós személyről mintázhatták – nyilatkozta Manas. Azt nem tudni, hogy a jelenleg a hamburgi Museum für Kunst und Gewerbeinben őrzött alkotás pontosan honnan származik.

A szobrok ritkaságára kézenfekvő magyarázat lehet, hogy női gladiátorok csak elenyésző számban voltak jelen az ókori Rómában. Septimius Severus császár i.sz. 200-ben tiltotta el a szebbik nem tagjait a véres párbajoktól, de a történetírók körülbelül egy tucatnyi utalást hagytak az utókorra. A másik ismert ábrázolás Halikarnosszoszból származik (a dombormű ma a British Museumban tekinthető meg), a képen két nő küzd egymással.

Manas szerint egyértelműen gladiátorral van dolgunk, mivel a női atlétákat például sohasem ábrázolták félmeztelenül, de árulkodó jel még a szobor bal térdén látható kötés, a testtartás – írja a kutató az International Journal of the History of Sport legújabb számában. Anna McCullough, az Ohio Állami Egyetem professzora azonban arra figyelmeztet, hogy van egy lényeges kérdés, ami kétségessé teheti az identifikációt: a szobron ugyanis nincs sisak, lábvért vagy más páncél.

„A készítőnek egyetlen oka volt arra, hogy félmeztelenül ábrázolja a harcost: megmutatni, hogy ez nem férfi, hanem egy női gladiátor” – magyarázta McCullough. Azt Manas is elismeri, hogy a nőkön biztosan volt még valami (pajzs vagy sisak), amikor beléptek az arénába, ezért valószínűleg ebben az esetben arról lehet szó, hogy a nő eldobta ezeket a győzelem pillanatában, a szobrász pedig ebben a helyzetben örökítette meg.

Forrás: MTI]]>
Fri, 29 Jan 2016 16:36:01 +0100
<![CDATA[2016.01.22. - Megfejtették a fejeikkel a lábaik között eltemetett gladiátorok rejtélyét]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megfejtettek_a_fejeikkel_a_labaik_kozott_eltemetett_gladiatorok_rejtelyet_3567.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megfejtettek_a_fejeikkel_a_labaik_kozott_eltemetett_gladiatorok_rejtelyet_3567.php
A sírokat a mai yorki Driffield Terrace egyik kertje alatt találták meg, amely az egykori római város határánál feküdt. A területről úgy vélik, hogy egy különleges temetkezési hely volt azok számára, akik gladiátorként harcoltak, vagy egy arénában haltak meg.

A férfiak zömét lefejezték minden bizonnyal a haláluk előtt, esetleg utána. A fejüket általában a lábaik közé, vagy a lábuk tetejére, olykor pedig a mellkasukra helyezték. Borzalmas haláluk ellenére becsülettel eltemették őket, sokuknál különböző temetkezési tárgyak is voltak. A csontvázak vizsgálatai során megállapították, hogy mindegyiküknek volt régi, begyógyult harci sérülése, továbbá az elemzések azt is kimutatták, hogy egy kivételével mindegyiknek barna haja és barna szeme volt.

Egy évtized után ismét elővették a csontokat, és a Yorki, Durhami, Readingi, Sheffieldi, Dublini, valamint az Utrechti Egyetem szakértőiből álló kutatócsoport egy úttörő vizsgálat alá vetette őket. A radioaktív izotópok segítségével megállapították hogy hány évet éltek. Kilenc csontvázon egy teljes genomelemzést is lefuttattak: közülük heten az említett római temetőből származtak, továbbá egy vaskori (római kor előtti) nőt és egy angolszász férfit is górcső alá vettek.

A vizsgálatok szerint a yorki rómaiak genetikailag hasonlítanak a kelet-yorkshire-i Meltonban talált vaskori asszonyra, ami azt sugallja, hogy mindannyian a környékről származtak. Az izotóp-változatok szerint sok időt tölthettek Britannián kívül is. A férfiak gyermekkorukban meglehetősen rossz egészségügyi állapotnak örvendtek. A további elemzések azt is megállapították, hogy a rómaiak genetikailag már nem a Yorkshire-ben, hanem Walesben élőkkel mutatnak bizonyos fokú rokonságot.

„Ezek az eredmények megerősítik a Római Birodalom kozmopolita jellegét még ezen a félreeső, északi vidéken is” – magyarázta Dan Bradley, a Dublini Trinity College molekuláris genetikusa. „Az izotóp- és a genomkutatás figyelemreméltó eredményeket produkál az utóbbi időben a római világ lakosságának és migrációs mintáinak megértésében” – mondta Christine McDonnell, a Yorki Régészeti Alap kurátori vezetője. Hozzátette: „ez a rendkívül izgalmas, pionír munka egy jövőbeli alap lehet a csontvázak eredetének megértésében. A későbbiekben finomodhatnak a módszerek, és még jobban le tudjuk majd szűrni, hogy egyes emberek egykoron mely vidékeken éltek.”

Forrás: MTI]]>
Fri, 29 Jan 2016 16:30:48 +0100
<![CDATA[2016.01.01. - Fesztivál ajánló - 2016. januári fesztivál események]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2016__januari_fesztival_esemenyek_3555.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2016__januari_fesztival_esemenyek_3555.php
A Koffein Éjszakája Budapesten január 8-9.

XI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál a Fővárosi Nagycirkuszban január 7-11.

Forraltboros Kalandozások Jégvirágtól Borvirágig a Monori Pincefaluban (Strázsa-hegy), Szent Orbán tér és Környéke január 9.

Újévi Gálakoncert Siófokon, a Kálmán Imre Kulturális Központ színháztermében 2016. január 8-án, pénteken 19.00-kor.

Szerelmes Kalandtúra Keszthelyen a Balaton Színház Básti termében január 6-14.

Pótszilveszteri buli a Zalakarosi Fürdőben január 8. 21.00.

Mr.& Mrs Veszprémi Esküvő Kiállítás január 9-10.

You and Me Zalaegerszegi Esküvő Kiállítás Zalaederszegen január 10.

Made in Pécs Fesztivál január 8-9.

V. Jubileumi Hagyományőrző Gasztronómiai Böllérfesztivál Kakucson január 9.

XI. Menyegző Esküvői Kiállítás Szegeden az IH Rendezvényközpontban január 9-10
]]>
Mon, 04 Jan 2016 11:14:47 +0100
<![CDATA[2015.12.15. - Démonbiztos csörgőket találtak egy 4500 éves csecsemősírban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/demonbiztos_csorgoket_talaltak_egy_4500_eves_csecsemosirban_3548.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/demonbiztos_csorgoket_talaltak_egy_4500_eves_csecsemosirban_3548.php
„A figurák üregesek voltak, és minden bizonnyal a mai csörgőkhöz hasonló funkciót tölthettek be, ha egymáshoz értek, különböző hangokat lehetett előcsalogatni belőlük” – írta Poljakov a Szentpétervári Történeti Intézet. A szakértők szerint a most feltárt figuráknak kettős szerepük volt: egyrészt a gyermek játékai lehettek, másrészt a gonosz lelkektől óvták meg őket. „A hagyományos kultúrákban a bajelhárító szerepű figura mindennapos látvány lehetett a bölcsőkben” – tette hozzá a kutató.

A régészek ugyanakkor nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy a sírban megtalált szobrocskák nincsenek összefüggésben a bölcsővel, és csupán azért kerültek a kis holttest mellé, hogy „megkönnyítsék” a túlvilágra való átjutást.

A csecsemőnek továbbá egy igen érdekes fejfedője is volt. A gyermek délnyugati irányba mutató fején 11 darab, vörösrézből készült lemezkét fedeztek fel, mindegyiken volt két-két lyuk, ahol össze lehetett fűzni őket. „A sapka minden bizonnyal egyfajta díszítés volt, a koponya bal oldalán pedig egy fülbevalót is találtunk” – magyarázta Poljakov.

A csecsemőt más felnőtt emberekkel együtt egy kurgánban temették el. A szakértők szerint az elhunytak egykoron a bronzkori Okunev-kultúra tagjai közül kerültek ki. A gyermek eltemetésekor az írás művészete még nem bukkant fel ebben a régióban, a helyi civilizáció tagjai a réz és a bronz gyártásában és feldolgozásában jeleskedtek, így számos penge, tőr, fejsze, a horgászat során használatos horog, valamint egyéb dísztárgy került elő a területről, fejtette ki Esin a Live Sciencenek.

„A kurgánban temetkező emberek korai pásztorok voltak. A közeli sziklákon számos ábrázolás jeleníti meg az állatokat (főként a bikákat), valamint a szekereket és egyéb kocsikat” – írta a kutató. Az Okunev-kultúra tagjai antropomorf, részben emberi, részben állati vonásokkal bíró istenségeket tiszteltek, a szakértők szerint bonyolult mítoszaik és összetett rituáléik voltak.

Forrás: MTI]]>
Mon, 04 Jan 2016 08:48:15 +0100
<![CDATA[2015.12.28. - Három tucatnyi hajóroncs került elő Bizánc kikötőjéből]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/harom_tucatnyi_hajoroncs_kerult_elo_bizanc_kikotojebol_3551.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/harom_tucatnyi_hajoroncs_kerult_elo_bizanc_kikotojebol_3551.php
A munkáknak idén év végén lett vége, árulta el a Múlt-kornak Serdar Egemenoğlu régész, aki azt is elmondta, hogy a legtöbb munkát most az itt talált amphora-típusok meghatározása, készítési idejének megállapítása, a restaurálás és a konzerválás adta. A nagy földmunkákkal már néhány éve végeztek. Az ásatás számos fontos, érdekes eredményt hozott. Harminchat bizánci hajóroncsot találtak a területen, de neolitikus lábnyomok is előkerültek, és több ponton sikerült tisztázni a Kr. e. I. évezred legfontosabb kikötőjének szerkezetét, illetve a kiterjedéséről is pontosabb képet kaptak a kutatók, a kikötő világítótornyát és hullámtörőjét is megtalálták.

Az egyik legizgalmasabb lelet a Yenikapı 12 nevű 8 méter hosszú és 2.8 méter széles hajóroncs, árulta el Egemenoğlu. A hajó a 9. században süllyedt el a rakományával együtt, amiből leginkább a krími amphorák maradtak meg, de cseresznyemagokat is találtak a hajóban. Az ásatásokon 18-19. századi oszmán épületek alapjait is azonosították, amelyeket a feltöltött kikötőre építettek. A múzeum munkatársai szerint újabb hajóroncsok is lehetnek az újkori struktúrák alatt, írta a Hürriyet Daily News. Az útépítő cég tart attól, hogy a munkálatok elhúzódhatnak, ezért határozottan sürgeti, hogy minél előbb távolítsák el a területről a régészeti leleteket.

Forrás: MTI]]>
Mon, 04 Jan 2016 08:46:04 +0100
<![CDATA[2015.12.07. - Befejeződött a nagyváradi vár felújítása]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/befejezodott_a_nagyvaradi_var_felujitasa_3550.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/befejezodott_a_nagyvaradi_var_felujitasa_3550.php
A munkálatok befejezése alkalmából tartott hétfői bemutatón Huszár István alpolgármester képviselte az önkormányzatot. "Évekkel ezelőtt feltettem magamnak a kérdést: mi kell hogy történjék ebben az országban, hogy befejeződjék a történelem és a városrendezés elleni merénylet? És lám, eljött ennek az ideje is. Beteljesült egy álom. Most az a feladatunk, hogy élettel töltsük meg a várat, hogy a térség turizmusának a súlypontjává válhasson" - idézte a hírügynökség a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikust. A nagyváradi Közép-Európa egyik legjobban megőrzött olasz reneszánsz stílusban épített vára. Az ötszögű, sarokbástyákkal körülvett vár 1570-1618 között nyerte el mai formáját. A kommunizmus idején tömbházakkal körbeépített épületegyüttest a román hadsereg használta, a kilencvenes évek elején került önkormányzati tulajdonba. Felújítása 2010-ben kezdődött az Európai Unió forrásainak felhasználásával.

Forrás: MTI]]>
Mon, 04 Jan 2016 08:42:31 +0100
<![CDATA[2015.12.12. - Bármelyik magyar a Gulágon találhatta magát 1945 telén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/barmelyik_magyar_a_gulagon_talalhatta_magat_1945_telen_3549.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/barmelyik_magyar_a_gulagon_talalhatta_magat_1945_telen_3549.php
A Vörös Hadsereg, amely 1944 szeptemberében lépett a trianoni Magyarország területére, december 22-én adta ki 0060 számú parancsát, ez rendelte el a 17-45 év közötti munkaképes német származású férfiak és a 18-30 év közötti munkaképes német származású nők mozgósítását. Eszerint hadbíróság elé kerülnek, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, és családtagjaikra, továbbá "bűntársaikra" is szigorú megtorlás vár. Az utasítást végrehajtó szovjet belügyi katonák - bár a létszámot kizárólag német nemzetiségűekkel kellett volna feltölteniük - válogatás nélkül elvittek mindenkit, számukra csak az volt fontos, hogy összetereljék a parancsnokaik által meghatározott számú embert a kényszermunkára.

Az események leírásakor a történészek sokszor csak az egyre fogyatkozó számú túlélők legendává szövődő visszaemlékezéseire hagyatkozhatnak. A szájhagyomány szerint az "orosz" katonák megnyugtatásul azt ismételgették: "malenkaja rabota", azaz kis munka. Az oroszul nem tudó érintettek ezt "málenkij robotnak" értették, s a kifejezés így honosodott meg. A katonák nemegyszer igazoltatás címén állították meg a járókelőket, akiket aztán teherautókra ültettek és elvittek, sorsukról hozzátartozóik semmit sem tudtak meg.

A "kis munka" évekig évig tartó kényszermunka - romeltakarítás, építkezés, bányászat stb. - volt a Szovjetunióban. Az elhurcoltak legalább egyharmada odaveszett, a többség 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mivel otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került. A kommunista magyar, csehszlovák, román, szovjet kormányoktól segítséget nem kaptak, a magyar hivatalos szervek a kényszermunkát "hadifogolyügyként" kezelték.

Az elhurcoltak növekvő száma miatt az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz érkezett kérelmek hatására a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság már 1945. március 18-án rendeletet adott ki a "Vörös Hadsereg által elszállított" emberek összeírására. A foglyok szabadon bocsátását azonban csak akkor lehetett volna kezdeményezni, ha a családtagok megadják a fogoly pontos szovjetunióbeli címét, ami persze egyenlő volt a lehetetlennel.

Senki sem volt biztonságban

A foglyok, akiktől minden használható tárgyat elvettek, a zömmel a vasúti csomópontok közelében felállított gyűjtőtáborokba kerültek. A zsúfoltság, a hideg, a járványok, az éhezés már itt megtizedelte őket, a szovjet táborokban aztán még többen haltak meg. A magyar foglyok zöme a donyeci iparvidéken, a Krím-félszigeten és az Urálban végzett kényszermunkát, de sokakat irányítottak Grúziába és Azerbajdzsánba, illetve Dél-Szibériába.

Jóllehet ekkoriban még a budapesti utcán sem érezhette magát senki biztonságban, a legrosszabbul a svábok és a kárpátaljai magyarok jártak. A magyarországi németek közül már 1944-45 fordulóján, néhány hét alatt hozzávetőleg 32 ezer embert deportáltak, Kárpátalján 1944 novemberétől több mint tízezer magyar és német férfit hívtak be jóvátételi munkára. Ők a szolyvai gyűjtőtáborból kerültek a hírhedt Gulag munkatáboraiba, a kevés túlélőt a Szovjetunióban háborús bűnösnek tekintették.

A szovjet Belügyi Népbiztosság Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatóságának 1949. december 20-i összefoglaló jelentése a magyar foglyok számát 534 539 főben adta meg, akiknek egyharmada volt civil. Mivel nyilvántartásba vételükre a szovjet táborokban került sor, ebben nincsenek benne azok, akik még a gyűjtő- és tranzittáborokban, valamint a kiszállítás közben haltak meg, miként a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és elpusztult több tízezer magyar katona sem. A foglyok száma így 600-700 ezer lehetett, más becslések szerint elérhette akár a 900 ezret is; a kivégzettek, az elpusztultak száma mintegy 200 ezerre tehető.

A túlélők zöme betegen tért haza, sokan munkaképtelenné váltak, s a nyolcvanas évek végéig szót sem ejthettek megpróbáltatásaikról. Különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, akik 1949-től a Gulagon belül a politikai elítéltek akkor létrehozott koncentrációs táboraiba kerültek. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar közül csak öt-hatezer szabadult, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

A "málenkij robot" részleteinek feltárása - a témában megjelent könyvek, tanulmányok nagy száma ellenére - a magyar történettudomány fontos feladata. A túlélő egykori kényszermunkásokat az 1997 júniusában hatályba lépő személyi kárpótlási törvény juttatta nyugdíj-kiegészítéshez. Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Az időpont megválasztását ahhoz kapcsolták, hogy 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezett haza a Szovjetunióból.

Magyarországon számos helyen állítottak emléket a szomorú történelmi eseménynek (Berkenye, Kazincbarcika, Pécs Szerencs, Taksony, Vállaj, Vásárosnamény, Záhony stb.). A határon túl is több helyütt alakítottak ki emlékhelyeket: Kárpátalján az egykori gyűjtőtábor tömegsírjának közelében építették fel a Szolyvai Emlékparkot, Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben emléktáblát avattak.

Forrás: MTI]]>
Mon, 04 Jan 2016 08:40:11 +0100
<![CDATA[2015.11.07. - Kifutófiúból lett az Aranycsapat vezéregyénisége Bozsik József]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kifutofiubol_lett_az_aranycsapat_vezeregyenisege_bozsik_jozsef_3545.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kifutofiubol_lett_az_aranycsapat_vezeregyenisege_bozsik_jozsef_3545.php
A politikai változások miatt 1949-től Budapesti Honvéd néven szereplő Kispestben bontakozott ki tehetsége. A csapat a hamarosan világverő magyar Aranycsapat gerincét alkotta, az 1950-es évek első felében túlzás nélkül a világ legjobb klubcsapatának számított, a magyar bajnokságot például 1952-ben veretlenül nyerte. Bozsik a klubhűség megtestesülése volt, soha nem játszott másik egyesületben: csaknem két évtized alatt 447 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 33 gólt szerzett és ötszörös magyar bajnok lett. Érdekesség, hogy a sportsajtóban Bozsik II. néven is említették, mert bátyja, az 1952-ben elhunyt Bozsik István egy ideig a Kispest csapatának kapusa volt.

Tökéletes labdakezelés, nagyszerű rúgótechnika, kivételes játékintelligencia, helyzetfelismerés és irányítóképesség jellemezte játékát. Jobbfedezet posztjáról negyven-ötven méteres, mindig pontos, tért ölelő átadásokkal hozta helyzetbe társait, elsősorban barátját, Puskás Öcsit, akivel szavak nélkül is értették egymást. Fénykorában őt tartották a világ legjobb támadó fedezetének, ő volt az első klasszikus középpályás. Nem volt igazán gyors, de rendkívül jó helyezkedéssel, mozgékonyságával és lendületességével hozta zavarba az ellenfél védelmét.

Huszonkét éves korában került a világverő magyar válogatottba, amelyben 1947. augusztus 17-én a bolgárok ellen mutatkozott be. Az Aranycsapattal megnyerte az 1952-es helsinki olimpiát, a döntőben a jugoszlávokat 2-0-ra legyőzve hozták el az aranyérmet társaival, 1952-ben ő lett az év játékosa. Emlékezetes gólt lőtt 1953. november 25-én az angoloknak a Wembley Stadionban játszott és 6-3-ra megnyert "évszázad mérkőzésén". Ekkor jegyezte meg egy fanyar humorú újságíró, hogy "ez a képviselő megérdemelné, hogy miniszterelnök legyen". Bozsik ugyanis ekkor parlamenti képviselő volt.

Az 1954-es, svájci világbajnokságon a toronymagasan esélyes magyar válogatott meglepetésre csak második lett, az NSZK ellen 3-2-re elvesztett döntő a várt ünnep helyett nemzeti gyásznappá vált Magyarországon. Az 1956-os forradalom idején a Honvéd illegális dél-amerikai túrán járt, amelyen a játékosok többsége úgy döntött, hogy külföldön folytatja pályafutását. Bozsik hazajött, pedig kapott ajánlatot Spanyolországból, tovább játszott a Honvédban és a nemzeti tizenegyben. Tagja volt az 1958-as svédországi világbajnokságon tizedik helyen végzett válogatottnak, 1959-ben a Honvéddal megnyerte a Közép-európai Kupát.

A címeres meztől 1962-ben, harminchét évesen az Uruguay elleni 1-1-es mérkőzésen búcsúzott. Magyarországon elsőként ő érte el a százszoros válogatottságot, halála után két évtizeddel, 2000-ben 101-szeres válogatott lett - szerepelt ugyanis 1958-ban egy Libanon elleni mérkőzésen, amely addig nem hivatalos találkozónak számított. Rekordját Király Gábor állította be idén. Válogatott mérkőzésein 11 gólt szerzett. Visszavonulása után is "kirakatban maradt": a Honvéd szakosztályvezetője volt, 1966-ban és 1967-ben edzőként 47 alkalommal ült a csapat kispadján. Egyetlen mérkőzésen, 1974-ben Bécsben a magyar válogatottat is irányította szövetségi kapitányként. Korai halálát szívelégtelenség okozta 1978. május 31-én.

Bozsik József pályafutása során rengeteg elismerésben részesült. A Honvéd játékosaként hivatásos katonatiszt lett, 1950-ben századossá léptették elő, 1953-ban országgyűlési képviselővé választották, a rendszer kivételezettjei közé tartozott. Katonai rendfokozatától, kitüntetéseitől és mandátumától 1957-ben a Honvéd illegális túrája miatt megfosztották. 1996-ban posztumusz ezredessé léptették elő. A válogatott oszlopaként, a szurkolók kedvenceként, az egyetlen százszoros válogatottként azonban ezután is biztos egzisztenciát mondhatott magáénak. 2000-ben Kispest és 2013-ban Budapest posztumusz díszpolgára címben részesült, 1986 óta nevét viseli a Budapest Honvéd stadionja. Róla nevezték el a szőnyi általános iskolát, a Nyíregyháza labdarúgó akadémiáját és a labdarúgó utánpótlás-programot. Fia, Bozsik Péter maga is labdarúgó, majd edző lett, 2006-ban szövetségi kapitánnyá is kinevezték. A magyar labdarúgás történetében addig még nem volt példa arra, hogy apa és fia is üljön a válogatott kispadján.

Forrás: MTI]]>
Tue, 01 Dec 2015 09:48:23 +0100
<![CDATA[2015.11.13. - A Szovjetunióba hurcolt 800.000 magyar élete maga volt a pokol]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szovjetunioba_hurcolt_800_000_magyar_elete_maga_volt_a_pokol_3544.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szovjetunioba_hurcolt_800_000_magyar_elete_maga_volt_a_pokol_3544.php
Már 1944 előtt is került néhány száz magyar - csaknem kivétel nélkül emigráns kommunisták - ezekbe a táborokba. A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről mintegy 800 ezer embert hurcolhattak a Szovjetunióba, ahonnan csak átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek haza, ha túlélték a megpróbáltatásokat az embertelen körülmények között. Egy 1949. évi szovjet összesítés a magyar foglyok számát 534 539 főben adta meg, egyharmaduk civil volt. Ez a szám azonban nem tartalmazza azokat, akik még a gyűjtő- és tranzittáborokban, valamint a kiszállítás közben haltak meg, s nincs benne a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és meghalt több tízezer magyar katona sem. A foglyok száma egyes becslések szerint 600-700 ezer lehetett, más becslések szerint számuk elérhette akár a 900 ezret is.

A túlélők legnagyobb része 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mert otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került. A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben meghaltak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető. A kényszermunkások között különösen nehéz sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált különösen súlyossá, ekkor hozták létre ugyanis a Gulágon belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak öt-hat ezer élte meg a szabadulást, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

2014-ben az emléknapon Szerencsen avattak emlékművet, Budapesten az V. kerületi Honvéd téren található a Gulág áldozatainak 1993-ban felállított emlékköve. A kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, és társadalmi párbeszéd indult arról, hogy emlékművet állítsanak a több százezer magyar áldozatnak.

A parlament Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő indítványát elfogadva kérte fel a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Szovjetunióba hurcoltakról. A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulág rabtelepeire a "magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján".

A képviselők kimondták, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát. A határozat szorgalmazta, hogy állítsák fel a Szovjetunióba hurcoltak emlékművét. A határozati javaslatot benyújtó képviselőnő édesapja, a 2011 októberében elhunyt Menczer Gusztáv egyike volt a Gulágot túlélőknek, és társadalmi szervezetek, egyebek között a Szovjetunióban Volt Magyar Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnökeként, több szakkönyv szerzőjeként dolgozott a politikai üldözöttek helyzetének javításáért, a történelmi igazság feltárásáért.

Forrás: MTI]]>
Tue, 01 Dec 2015 09:44:49 +0100
<![CDATA[2015.11.21. - Így akarta Hitler eltörölni a föld színéről Londont]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_akarta_hitler_eltorolni_a_fold_szinerol_londont_3543.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_akarta_hitler_eltorolni_a_fold_szinerol_londont_3543.php
A szövetségesek mindenesetre mindent elkövettek a csodafegyvernek helyt adó bunkerkomplexum lerombolása érdekében. Az amerikaiak azt tervezték, hogy egy „drónnal” (egy távirányítású, 12 tonna robbanóanyaggal megrakott nehézbombázóval) megtámadják a mimoyecques-i létesítményt, a projekt azonban balul sült el. Joe Kennedy Jr. pilótát, a későbbi amerikai elnök bátyját, valamint Wilford Willy másodpilótát azzal bízták meg, hogy 1944. augusztus 12-én egy B-24 Liberator fedélzetén közelítsék meg a bunkert, majd miután elérték a megfelelő magasságot, és jó irányba állították a gépet, ugorjanak ki belőle. A tervek szerint innentől kezdve egy másik, nem messze szálló repülő vette volna át az irányítást a gép felett. Kennedyék gépe azonban 20 perccel a felszállás után, Blythburgh felett váratlanul felrobbant.

Kennedy és társa halálának körülményeit több évtizeden át homály fedte, nemrég azonban kiderült, hogy a bomba élesítési mechanizmusa során fellépő meghibásodás – bizonyos alkatrészek túlhevülése – okozta a tragédiát. A hiba kijavítására tett minden próbálkozás csak tovább rontott a helyzeten, és a bomba végül idő előtt felrobbant. Mint kiderült, a küldetés – és így a két pilóta halála – hiábavaló volt. A szövetségesek nem tudták, hogy a létesítmény egy 1944. július 6-án bombatámadásban már gyakorlatilag elpusztult. Nyolc Tallboy bombát dobtak le a komplexumra, amely ennek következtében helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A területet 1944. szeptember 5-én végül 3. kanadai gyalogos hadosztály foglalta el.

Forrás: MTI]]>
Tue, 01 Dec 2015 09:40:31 +0100
<![CDATA[2015.11.30. - Szinte biztos, hogy van valami Tutanhamon sírjának falai mögött]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/szinte_biztos__hogy_van_valami_tutanhamon_sirjanak_falai_mogott_3542.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/szinte_biztos__hogy_van_valami_tutanhamon_sirjanak_falai_mogott_3542.php
A hónap elején már végeztek infravörös hőkamerás vizsgálatokat a Királyok völgyében található sír északi falán, s ezek előzetes eredményei hőmérsékleti különbségeket mutattak ki, ami rejtett kamrák létezését jelezheti. Nofertiti Ehnaton fáraónak, a XVIII. dinasztia tizedik uralkodójának a főfelesége volt. Sírjának holléte az egyiptológia mindmáig talán legnagyobb megoldatlan rejtélye. Tudósok egy része feltételezi, hogy a férje által alapított fővárosban, Amarnában helyezték nyugalomra, míg mások úgy vélik, holtteste egyike annak a két múmiának, amelyeket korábban a Királyok völgyében találtak.

Nofertiti Berlinben lévő híres mészkőmellszobrát 1912-ben Amarnában találták meg. A királynéról DNS-vizsgálatok eredménye alapján egyes tudósok feltételezik, hogy ő volt Tutanhamon anyja.Több egyiptomi régész ugyan kétli, hogy a Reeves által szorgalmazott projekt Nofertiti sírjának felfedezésével zárul, azt sokan valószínűsítik, hogy a falak mögött titkos kamrákra fognak lelni. Tutanhamon i. e. 1323 körül halt meg. Érintetlen sírját pompás arany halotti maszkjával a Királyok völgyében fedezte fel és tárta fel Howard Carter brit egyiptológus 1922-ben.

Forrás: MTI]]>
Tue, 01 Dec 2015 09:34:37 +0100
<![CDATA[2015.10.07. - Már kőkorszaki őseink is építettek ökoházakat]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_kokorszaki_oseink_is_epitettek_okohazakat_3517.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_kokorszaki_oseink_is_epitettek_okohazakat_3517.php
A régészek szerint a ház falát egy hatalmas, kovakővel kirakott, kidőlt fa törzse szolgáltatta. A fa által hagyott gödröt kövekkel rakták ki, és mintegy tíz méterrel arrébb egy faoszlopot vertek a földbe, hogy ennek segítségével húzzák fel az otthon fölé a nádfedeles vagy állatbőrből készült tetőt. A vadászó-gyűjtögetők tűzrakóhelyüket jól láthatóan a tetőtől távol alakították ki. Otthonukat éjszakánként – a mai hőtárolós kályhákhoz hasonlóan – nagy, felmelegített kövek segítségével tartották melegen. Mindez arra utal, hogy a középső kőkorszak embere magasabb fejlettségi szinten állt, mint azt a kutatók korábban gondolták. A bizonyítékok azt mutatják, hogy őseink kiválóan alkalmazkodtak a környezetükhöz, és rendkívüli ügyességgel használták ki a természet kínálta előnyöket.

A fatörzs szénizotópos vizsgálata alapján kiderült, hogy a lelet az i. e. 4336 és 4246 közötti időpontra, vagyis a késő mezolitikum-kora neolitikum időszakára datálható. Mint Jacques kifejtette, a felfedezés arra vezetheti a tudósokat, hogy felülvizsgálják korábbi álláspontjukat, miszerint a Stonehenge kontinensről érkező építői érintetlen területre érkeztek, mivel úgy tűnik, a területen a viszonylag távoli múltba visszavezethető kultúrával rendelkező mezolitikumi közösséggel találkozhattak. Mint a kutató kifejtette, ha alaposabban megvizsgáljuk a rituális épületegyüttes megépítésének körülményeit, többet megtudhatunk a mezolitikum emberéről, mint korábban gondoltuk.

A Buckingham Egyetem kutatóinak Blick Meadnél (Stonehenge első építőinek táboránál) folytatott ásatásait közel egy évtizede vezető Jacques úgy véli, a terület kulcsfontosságú lehet a Nagy-Britanniában letelepedett első közösségek életmódjának kutatása szempontjából. A régészek i. e. 7600-ra (amikor Nagy-Britannia még nem volt sziget), valamint az i. e. 4246-ra datálható leletre is rábukkantak a területen. A lelőhelyen találtak többek között bölény-, lazac- és pisztránglakomákra utaló nyomokat, de mezolitikumi őseink a békacombot sem vetették meg, mintegy 8 évezreddel azelőtt, hogy az a francia konyha egyik ínyencfogásává vált volna.

Az UNESCO, valamint a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) tisztviselői szerdán ellátogattak a lelőhelyre, és Jacques-kal, valamint csapatával együtt ki fogják értékelni a látottakat. Jacques komolyan aggódik az A303-as út tehermentesítésére szánt alagút megépítése miatt. Mint kifejtette, az az érzékenység, ahogyan a mezolitikum embere viszonyult a környezetéhez, éles ellentétben áll azzal, ahogyan a 21. század brit kormányai közelítenek a kérdéshez, mivel azt szeretnék elérni, hogy a természet és a történelem alkalmazkodjon a mi szükségleteinkhez, és nem fordítva. A kutató azonban reméli, a kormány végül fel fogja ismerni a lelőhely történelmi kutatásban játszott fontos szerepét. Nem mindenki ért azonban egyet Jacques-kal. Az alagút megépítésének számos támogatója van a szakmán belül: többek között a Historic England és az English Heritage nevű szervezet is a kezdeményezés mellé állt.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Nov 2015 19:26:09 +0100
<![CDATA[2015.10.07. - 11,6 millió éves gibbonszerű lény írhatja át az emberszabású majmok történetét]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/_11_6_millio_eves_gibbonszeru_leny_irhatja_at_az_emberszabasu_majmok_tortenetet_3516.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_11_6_millio_eves_gibbonszeru_leny_irhatja_at_az_emberszabasu_majmok_tortenetet_3516.php ]]> Sun, 01 Nov 2015 19:16:08 +0100 <![CDATA[2015.10.11. - Hét éven át kísértette a szellemnő a brit hajósokat]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/het_even_at_kisertette_a_szellemno_a_brit_hajosokat_3515.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/het_even_at_kisertette_a_szellemno_a_brit_hajosokat_3515.php
Alldridge hozzátette, hogy nagyon gyakran érezte valamilyen láthatatlan erő jelenlétét. Bár egy ideig a kapitány nem tulajdonított különösebb jelentőséget a dolognak, egy éjszaka azonban a kormánymester azzal keltette fel álmából, hogy menjen a fedélzetre, mert az őrszem a mennybe mutató nőt látott. Allridge mérges lett, és azt mondta a kormányosnak, hogy küldje vissza az őrszemet a fedélzetre, és utasítsa, hogy maradjon is ott reggelig. Amikor azonban a kormányos megpróbált érvényt szerezni az utasításnak, a férfi görcsös rángatózásba kezdett.

Allridge nem sokkal később megtudta egy Mr. Phillips nevű paptól, hogy a hajón korábban is történtek már furcsa dolgok. Egy alkalommal a személyzet egyik női tagja lement a Skócia és Írország között közlekedő hajó nők számára fenntartott kabinjába, ahol egy gyönyörű fiatal nőt talált átvágott torokkal. Sohasem tudták meg, hogyan halt meg a hölgy. A hajót ezután egy időre használaton kívül helyezték, egészen addig, amíg a vitorlást át nem vette Allridge és csapata. Bár a kapitány maga is szkeptikus volt a szellemek létezésével kapcsolatban, miután több emberét is azután mentesítette a szolgálat alól, hogy állításuk szerint láttak egy átlátszó női alakot az ég felé mutatni, kezdett megbékélni a gondolattal, hogy valóban egy szellemhajóval van dolga.

A végjáték különösen félelmetesre sikeredett. Az Asp egy napon Pembroke kikötőjébe hajózott, hogy ott javításokat végezzenek rajta. A kísértet már az első éjszakán megjelent a hajón. Az őrszem beszámolója szerint a női alak szokásához híven az égre mutatott, majd elkezdett a férfi felé sétálni a parton. Az őrszem elővette a puskáját, és megkérdezte az alaktól, hogy kit tisztelhet a személyében. Az udvariatlan szellem azonban ahelyett, hogy válaszolt volna, egyszerűen átsétált a fegyveren, amelyet a férfi azonnal elejtett, és az őrházhoz rohant. A következő szolgálatba álló őr már valamivel bátrabb volt, mivel a szellemet meglátva már el is sütötte a fegyverét, hogy riassza az őrséget. Egy harmadik őr története szerint a nőalak a régi temető egyik síkövén állva mutatott az ég felé, majd fokozatosan eltűnt.

Attól az éjszakától kezdve a kísértetet nem lehetett látni vagy hallani a hajó fedélzetén, mint ahogy a korábbi furcsa zajok is megszűntek. A történet pikantériáját az adja, hogy bár a kalózok többsége rendkívül babonás volt, Allridge-ről ez nem mondható el. Leveléből tudjuk, hogy még az esetek után is szkeptikus maradt a kísértethistóriákkal kapcsolatban, ám addig szilárd meggyőződése komolyan megingott, mivel ha egy egyszerű átverésről lett volna szó, azt nehezen lehetett volna hét éven át úgy folytatni, hogy valaki ne leplezze le a legénység tréfás kedvű tagját.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Nov 2015 19:10:07 +0100
<![CDATA[2015.10.26. - Kirándulás közben találtak rá egy 1200 éves viking kardra]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kirandulas_kozben_talaltak_ra_egy_1200_eves_viking_kardra_3514.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kirandulas_kozben_talaltak_ra_egy_1200_eves_viking_kardra_3514.php
A természet szerelmese, Goran Olsen akkor találta meg az értékes tárgyat, miközben megállt pihenni Haukeliben, egy Oslótól mintegy 250 kilométerre nyugatra fekvő, vadászatra és halászatra kijelölt területen. A fegyver egy ismert, Kelet- és Nyugat-Norvégiát összekötő hegyi ösvényen található sziklák alatt feküdt. Ekerhovd szerint a kard remek állapotban történő fennmaradásához hozzájárult, hogy a hegyeket az év legalább hat hónapjában jég és hó borítja, és a területen nyáron sem magas páratartalmú a levegő. Hozzátette, hogy az ösvényen gyakran találnak régészeti leleteket. Ekerhovd szerint a kard egy temetkezési helyről is származhat, de az sem kizárt, hogy egy útközben balesettet szenvedő, vagy halálra fagyó utazóé volt.

A markolat nélkül megtalált régészeti lelet 77 centiméter hosszú, és kovácsoltvasból készült. A részletekből ítélve a szakértők arra következtetnek, hogy a kardot valamikor i. sz. 750 körül készíthették, ám figyelmeztettek, hogy egyelőre csak becslés, amelyeket megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokkal egyelőre nem támasztottak alá. A vaskitermelés magas költségeinek köszönhetően az ehhez hasonló kardok státuszszimbólumnak számítottak a vikingek körében, és a tárgy Ekerhovd szerint feltételezhetően egy tehetős személy tulajdonában volt.

A leletet jelenleg a Bergeni Egyetemi Múzeum őrzi, ahol megkezdték a tárgy helyreállítását. A lelőhely feltárása érdekében tavasszal indítanak régészeti expedíciót a kutatók. Mint Ekerhovd elmondta, a szakembereket nagy örömmel tölti el a felfedezés, amely újabb adatokkal járulhat hozzá a viking történelem kutatásához.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Nov 2015 19:01:57 +0100
<![CDATA[2015.09.04. - 10 tény a német városok elleni szőnyegbombázásokról]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/10_teny_a_nemet_varosok_elleni_szonyegbombazasokrol_3499.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/10_teny_a_nemet_varosok_elleni_szonyegbombazasokrol_3499.php
2. A szövetségesek mintegy 1,6 millió tonna bombát dobtak le a német városokra, ebből mintegy 1,1 millió tonnát a háború utolsó évében. A támadások megközelítőleg ezer települést érintettek. Egyes források szerint 3,5 millió, más adatok szerint 4,8 millió lakás dőlt romba, és 56 ezer 14 éven aluli gyermek halt meg.

3. A II. világháború alatt a RAF német városokkal szembeni bombázásai következtében 7,5 millióan, más források szerint 13 millióan váltak hajléktalanná. A bombázások után Kölnben minden lakosra 31,4, míg Drezdában 42,8 köbméter törmelék jutott.

4. Az Egyesült Királyságban a német városokkal szembeni légi háború alternatívájaként felmerült többek között, hogy a betakarítás megakadályozása érdekében vasból készült karóvégeket dobnak le a szántóföldek felett.

5. A bombázások célja elsősorban a civilek, főként az ipari dolgozók moráljának megtörése volt. A brit felsőházban Lord Salisbury és George Bell chichesteri püspök, valamint a katonai vezetők közül is többen felszólaltak az erkölcsi szempontból nem vállalható, főként a civil lakosság ellen irányuló bombatámadások miatt.

6. A légi háború a világhírű történész, A. J. P. Taylor számításai szerint a brit haditermelés egyharmadát emésztette fel, de egy 1945. januári német számítás szerint nem voltak teljesen értelmetlenek: előző évben ugyanis a tervezettnél többek között 35 százalékkal kevesebb tank, 31 százalékkal kevesebb repülő készült, és kétmillió munkást kötött le a légvédelem.

7. A Hamburg elleni 1943. júliusi bombatámadásban összesen kétszáz kilométernyi utca, köztük a lakóhelyiségek majdnem fele, 277 ezer lakóépület pusztult el teljesen. A légitámadással okozott tűzviharban akkora volt a hőség, hogy a bombázópilóták még a gépük falán is érezték a több km-re felcsapó lángok okozta forróságot.

8. A Hamburg elleni légitámadást követően a romok eltakarításához kivezényelt fegyintézeti rabok olykor csak lángvágóval tudtak maguknak utat vágni a legyektől és csúszós nyüvektől hemzsegő légoltalmi pincékben.

9. Az 1945. februári, Drezda elleni bombázás mintegy 25-30 ezer áldozatot követelt, és 95 ezer lakóépületet rombolt le. Egy theresienstadti lágerben raboskodó fogoly visszaemlékezése szerint Drezda bombázása alatt zárkája ablakából kivehető volt az onnan 70 km-re fekvő, égő város fénye, és a bombák becsapódását is hallani lehetett.

10. A Pforzheim elleni légitámadásban 1945. február 23-án 20 ezren haltak meg, vagyis a város minden harmadik lakosa. A nagaszaki atomtámadásban minden hetedik ember halt meg.]]>
Wed, 07 Oct 2015 10:14:32 +0200
<![CDATA[2015.09.07. - Akikből az osztrák önkény aradi özvegyeket csinált]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/akikbol_az_osztrak_onkeny_aradi_ozvegyeket_csinalt_3498.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/akikbol_az_osztrak_onkeny_aradi_ozvegyeket_csinalt_3498.php
Történetükben azonban a „férfias elszántság” mellett nagy szerepet játszottak azok az asszonyok is, akik hűségesen kitartottak választottjuk oldalán, és akik életét szintén gyökeresen megváltoztatta a szabadságharc. Méltó társaik voltak férjeiknek, és legtöbbjük a diktatúra nehéz idején is képviselte azokat az értékeket, amelyekért a tábornokok az életüket áldozták. Ezekről az asszonyokról keveset tudunk, most vegyük mégis sorra a vértanúk hitveseit, akikből az osztrák önkény aradi özvegyeket csinált.

A legismertebb közülük Damjanich János fiatal özvegye, Csernovics Emília (1819-1909), aki szeretett férjét hatvan évvel élte túl. Annak ellenére, hogy a tábornok arra bíztatta, válasszon új társat magának, ő haláláig gyászolta. 1849 őszén Damjanich törött lábbal, ágyban várta az ítéletét. Hitvese, akivel csak két évig élhetett boldog házasságban, amíg lehetett, maga ápolta a beteget.

A szerb származású asszony gyermek- és ifjúkorát Aradon töltötte. Szerelme a nála tizenöt évvel idősebb, szintén szerb Damjanich János századossal sokáig reménytelennek tetszett, a leány anyja, Bosnyák Zsófia ugyanis ellenezte a házasságot. A vidám természetű, nagyhangú Damjanichnak nem volt jó híre, kicsapongó és költekező életet élt. Végül 1845-ben jegyezték el egymást, majd a katonaságtól várt házassági engedély késése miatt csak 1847 augusztusában kelhettek egybe. Ekkor a katona férj Temesvárra kérte áthelyezését, s a fiatal pár itt rendezkedett be. Damjanich hadosztályparancsnoka, későbbi hóhéra, Haynau többször vendégeskedett a házaspár temesvári otthonában. Damjanich származása ellenére büszke volt magyarságára, házasságukban ő vezette be, hogy magyarul beszéljenek egymással. „Miért beszél maga mindig németül – figyelmezette Emíliát –, hiszen ez Magyarország, s mi magyarok vagyunk.”

Forrás: MTI]]>
Wed, 07 Oct 2015 10:10:53 +0200
<![CDATA[2015.09.17. - A magyar történelem ismeretlen dokumentumai kerültek elő a Vatikánból]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_tortenelem_ismeretlen_dokumentumai_kerultek_elo_a_vatikanbol_3497.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_tortenelem_ismeretlen_dokumentumai_kerultek_elo_a_vatikanbol_3497.php
A most bemutatott, a Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban megjelent, Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297-1536) című kiadvány két kötetével immár 15-re bővült azoknak a köteteknek a száma, amelyeket a 2004-ben megkezdett vatikáni levéltári kutatások eredményeként jelentettek meg a kutatók. "Ezek közül öt 2012 után, tehát már az MTA Lendület programjának a támogatásával készült" - mondta a kutatócsoport vezetője. A történész szerint a szélesebb közönség körében továbbra is erős a most kiadott forrásgyűjtemények által megjelenített kor iránti érdeklődés. Felhívta a figyelmet arra, hogy az általuk feldolgozott időszak utolsó száz évét a Magyar Királyságnak az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szembeni küzdelme határozta meg.

Ebben a harcban pedig a pápaság is jelentős szerepet játszott. "A sorozat első kötetében sok dokumentumot publikáltunk arról, hogy a törökök elleni védelem szervezésében milyen diplomáciai lépések történtek" - mondta Tusor Péter, hozzátéve, hogy a reneszánsz kor pápasága a lehetőségeihez képest minden támogatást megadott a Hunyadiaknak és a Jagellóknak a Magyar Királyságot dél felől egyre jobban megközelítő veszedelem ellen. A pápák Itáliát és magát Rómát is fenyegetve érezték, de a kor európai politikai és katonai viszonyai nem tettek lehetővé olyan egységes fellépést, mint amilyen évszázadokkal korábban, a keresztes háborúk idején bontakozott ki.

A történész úgy látja, hogy Magyarországon ma is rendkívül élénken él az 1456-os nándorfehérvári diadal emléke, hozzátette ugyanakkor, hogy a III. Callixtus pápa által elrendelt harangszóval kapcsolatban még mindig több tévhit tartja magát. Kiemelte, hogy már korábbi kutatások is meggyőzően tisztázták: a pápa nem a győzelmet akarta a harangozással megünnepeltetni, hiszen a török hadak három nappal az ő harangozásra való felhívása után kezdték meg a vár ostromát. Nem igaz az sem, hogy III. Callixtus déli harangszót rendelt el a török veszély miatt. Arra adott utasítást, hogy a harangok délután 3 és 6 között félórás időközökben szólaljanak meg. A déli harangszó csak évtizedekkel később vált általánossá, miután azt Jézus szenvedésének emlékére a konstanzi zsinaton elrendelték.

Forrás: MTI]]>
Wed, 07 Oct 2015 10:06:32 +0200
<![CDATA[2015.09.30. - Megröntgenezték Pompeji megkövült lakóit]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megrontgeneztek_pompeji_megkovult_lakoit_3496.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megrontgeneztek_pompeji_megkovult_lakoit_3496.php
A kutatás meglepetésekkel szolgált: a röntgenfelvételek elárulták, hogy Pompeji lakosainak az eddig véltnél sokkal jobb volt az életszínvonala. A megvizsgált holttestek a fogazata kiváló állapotban volt. A kutatók szerint ezt az magyarázza, hogy hússzegény táplálkozást követtek, és nem fogyasztottak cukortartalmú ételeket.

Ugyanakkor számos foguk töredezett volt, mivel az ókorban foggal téptek és törtek sok mindent más eszközök használata helyett. Az is kiderült, hogy mindegyikük koponyacsonttörést szenvedett. A vulkánkitörésben összedőlt épületek darabjai sebezhették meg őket, majd a forró hamu betemette holttestüket. Pompejiben a 19. század végétől 86 megkövült holttest került elő. Az idén tavasszal restaurált maradványok az ásatások területén külön kiállításon láthatók.

Forrás: MTI]]>
Wed, 07 Oct 2015 10:03:24 +0200
<![CDATA[2015.08.05. - 10 tény a paróka történetéről]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/10_teny_a_paroka_torteneterol_3485.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/10_teny_a_paroka_torteneterol_3485.php
2. Mivel az ókori Rómában a szőke volt a legdivatosabb hajszín, a nők – köztük a prostituáltak többsége – gyakran viseltek a germán törzsek nőtagjainak hajából készített parókát.

3. A paróka a Római Birodalom bukását követően mintegy ezer évre kiment a divatból, majd I. Erzsébet, a kopaszságát rejtegetni igyekvő XIII. Lajos, majd utóda, a tíz parókakészítőt felfogadó XIV. Lajos révén terjedt el újra a kora újkori Európában, főként az arisztokrácia körében.

4. A parókadivat 1665-re Velencébe is eljutott, ám a városi hatóságok 1668-ban törvénytelennek nyilvánították a viselését. A hajpótlék a betiltás hatására azonban csak népszerűbb lett, így a rendeletet néhány évvel később visszavonták.

5. A legjobb minőségű parókák emberi hajból készültek, ám előfordult, hogy gyapjúból és a lovak sörényéből is állítottak elő hajpótlékot. A hajpótlékok olyan díszesek és bonyolultak voltak, hogy felhelyezésük több óráig is eltartott, így viselőjének célszerű volt ülve aludnia, ha másnap nem akarta megismételni az unalmas procedúrát.

6. A folyamatosan illatosított, rizsporozott és viaszolt parókákat nem mosták, így a parazitafertőzések melegágyai lettek, ahol a tetvek mellett olykor még lepkék, valamint egerek is tanyát ütöttek.

7. A 17. század második felében Angliában egy átlagos paróka egy londoni közember heti fizetésébe, 25 schillingbe került, de egy díszesebb póthajért akár 800 schillinget is elkérhettek.

8. A parókák idővel olyan sok pénzbe kerültek, hogy Párizsban rendkívül gyakorivá vált a parókalopás. A 17. század végére a parókakészítésből és a póthaj exportjából származó összegek már a francia állam egyik legnagyobb bevételi forrását jelentették.

9. Az anekdota szerint I. Péter cár 1716-ban, Danzigban (a mai Gdanskban) egy istentiszteleten annyira fázott, hogy levette a város polgármesterének fejéről a parókát, és a sajátjára tette. A szertartás után visszaadta a tárgyat.

10. Miután Nagy-Britanniában 1795-ben adót vetettek ki a rizsporra, a francia forradalom után pedig Franciaországban is nemkívánatossá vált a póthaj viselése, a parókák népszerűsége jelentősen visszaesett.]]>
Wed, 02 Sep 2015 08:34:15 +0200
<![CDATA[2015.08.07. - Hétezer éves a leukémia legrégebbi ismert esete]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hetezer_eves_a_leukemia_legregebbi_ismert_esete_3484.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hetezer_eves_a_leukemia_legregebbi_ismert_esete_3484.php Wed, 02 Sep 2015 08:30:23 +0200 <![CDATA[2015.08.11. - Ritka fotók kerültek elő Jesse Jamesről]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/ritka_fotok_kerultek_elo_jesse_jamesrol_3483.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/ritka_fotok_kerultek_elo_jesse_jamesrol_3483.php
Forrás: MTI]]>
Wed, 02 Sep 2015 08:26:39 +0200
<![CDATA[2015.08.19. - A neandervölgyi barlangjában meleg víz is volt]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_neandervolgyi_barlangjaban_meleg_viz_is_volt_3482.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_neandervolgyi_barlangjaban_meleg_viz_is_volt_3482.php
A legmeghökkentőbb, amit a szakemberek felfedeztek, az egy lyuk a tűzrakóhely közelében, amelyet az ősember a víz megmelegítése során használhatott. A többi lelet elhelyezkedése folytán a kutatók megállapították, hogy hol hajtották álomra fejüket a barlang lakói, hová gyűjtötték a szemetet, a lakhely melyik pontját készítették kőszerszámaikat, illetve dolgozták fel az elejtett állatokat. A csontokból az derült ki, hogy a neandervölgyi főként szarvast és vadkecskét evett, ám olykor vadló is került az asztalra.

A neandervölgyi ősember 200-250 000 éve jelent meg és körülbelül 40-28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen, majd ezt követően – máig tisztázatlan okokból – kihalt. A neandervölgyi eltűnésére számos magyarázat született, ami folyamatos vitát generál a tudományos közösségben; sokak szerint a modern ember a kognitív képességeinek fölényét kihasználva kerekedetett felül és szorította ki a neandervölgyi embert – így tudott többek között jobb, fejlettebb fegyvereket gyártani és ennek köszönhetően kezdett változatosabban táplálkozni. Ám az is elképzelhető, hogy a neandervölgyi egyszerűen asszimilálódott.

Az utóbbi években egyre több minden derül ki a neandervölgyiek életmódjáról, ami azt sugallja, hogy egyáltalán nem voltak primitívek. Többek között fény derült rá, hogy női-férfi munkamegosztás volt köztük, készítettek csonteszközöket, már 67 ezer évvel ezelőtt is sült húst ehettek, valamint ételeiket megfőzték, barlangvéseteket hagytak maguk után, eltemették halottaikat, gyermekeikre – akiket erős érzelmi kötődés fűzte közvetlen társadalmi csoportjukhoz – példás módon ügyeltek, takaros barlangjaikat pedig rendben tartották. Lassan érdemes lenne leszámolni azzal az idejét múlt nézettel, miszerint a neandervölgyi egy piszkos és durva emberszabású volt, aki az életét azzal töltötte, hogy az egyik állati tetemtől a másikig vánszorgott.

Forrás: MTI]]>
Wed, 02 Sep 2015 08:18:26 +0200
<![CDATA[2015.08.25. - Megtalálhatták az arannyal teli náci szellemvonatot]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_az_arannyal_teli_naci_szellemvonatot_3481.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_az_arannyal_teli_naci_szellemvonatot_3481.php
Marika Tokarska, a walbrzychi kerület egyik képviselője elmondta, hogy egy, két ismeretlen (a beszámolók szerint egy lengyel és egy német) embert képviselő ügyvédi iroda kereste fel őket levélben, amelyben elég pontosan leírták a vonat méreteit, valamint a rakományát, továbbá azt állították, ismerik a tartózkodási helyét. A leírás szerint a vonat 150 méter hosszú, a vagonok pedig tele vannak fegyverekkel, nemesfémekkel és egyéb értéktárgyakkal, többek között mintegy 300 tonna arannyal. A levél tartalma szerint a két férfi elárulja a vonat pontos tartózkodási helyét, cserébe a tartalmának tíz százalékát kérik.

A történészek szkepticizmusa ellenére (az első levélből szerintük az derül ki, hogy az ismeretlen annyira nincsenek tisztában a helyszín topográfiájával) a lengyel hatóságok állítólag ígéretet tettek a két férfit képviselő ügyvédi irodának, hogy teljesítik kérésüket. „Úgy gondoljuk, hogy a vonatot valóban megtalálták, a levél tartalmát komolyan vesszük” – mondta Tokarska az Associated Pressnek.

A Gazeta Wyborzca lengyel napilap egy névtelen forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a kincsvadászok egy földradar segítségével 70 méter mélyen találtak rá a szellemvonatra. Más források szerint pedig arra utalnak, hogy Walim városának (Wałbrzychtól mintegy 12 kilométerre délkeletre) régóta nem használt pályaudvara alatt lehet a rejtélyes aranyvonat. A helyszínen még idén májusban hat darab, illegális fúrt lyuk bukkant fel.

Walbrzych kerületi kormányzója már felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, valamint a tűzszerészekkel, hogy ha valóban létezik a vonat, biztonságosan tudják megközelíteni, valamint a még éles robbanószereket időben hatástalanítsák. A szakértők szerint – ha a vonat létezik és valóban tele van 70 éves robbanóanyagokkal és fegyverekkel – a metángáz csapdába kerülhetett a föld alatt, ami hirtelen kiszabadulva könnyen robbanást idézhet elő.

A különös történet szélsebesen terjed Európában, és egyre több turista veszi Walbrzych felé az irányt, hogy első kézből származó információkra tegyen szert, valamint hogy szemtanúja legyen az esetleges történelmi felfedezésnek. Számtalan, a wroclawi pletykához hasonló történet kering az egykori Harmadik Birodalom területén, ám mindezidáig csak kevés bizonyult igaznak. Hátha most nem kell csalódnunk.

Forrás: MTI]]>
Wed, 02 Sep 2015 08:13:25 +0200
<![CDATA[2015.07.14. - Kaukázusi elődeinknek köszönhetően ihatunk tejet]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kaukazusi_elodeinknek_koszonhetoen_ihatunk_tejet_3476.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kaukazusi_elodeinknek_koszonhetoen_ihatunk_tejet_3476.php
A Dán Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatásból kiderült, hogy a jamnaják elsősorban Dél-Oroszország kaukázusi régiójában éltek, majd tömeges elvándorlásuk következtében szinte egész Európában megjelentek. A tudósok szerint ez volt a történelem egyik legnagyobb szabású népvándorlása, amelynek nagyságrendje akár az amerikai kontinens benépesítésével is párhuzamba állítható.

A jamnaják vándorlását megelőzően egy vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népesség élt a kontinensen, de a kaukázusiak megjelenését követően megkezdődött a géntérkép és a szokások átalakulása. A jamnaják fémmegmunkálásban szerzett szakértelmüket és szarvasmarha-állományukat is magukkal hozták, és nekik köszönhetően jelentek meg Európában a barna szemért és világos bőrért, valamint a laktóztoleranciáért felelős - mutálódott - gének is.]]>
Mon, 03 Aug 2015 09:41:50 +0200
<![CDATA[2015.07.07. - Kétezer éves római mozaikpadlót tártak fel Grúziában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/ketezer_eves_romai_mozaikpadlot_tartak_fel_gruziaban_3475.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/ketezer_eves_romai_mozaikpadlot_tartak_fel_gruziaban_3475.php Mon, 03 Aug 2015 09:36:24 +0200 <![CDATA[2015.07.11. - 70 éves a leghírhedtebb Benes-dekrétum]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/70_eves_a_leghirhedtebb_benes-dekretum_3474.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/70_eves_a_leghirhedtebb_benes-dekretum_3474.php
A második világháború végén újjáalakult Csehszlovákia vezetői az ország széteséséért a német és magyar nemzetiséget tették felelőssé. Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram deklarálta a németek és magyarok kollektív bűnösségét, a program kihirdetését számos magyarellenes megnyilvánulás, munkából való elbocsátások, utcai atrocitások, internálások követték. Májustól aztán egymást érték a két kisebbség teljes jogfosztásáról intézkedő köztársasági elnöki rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok.

Edvard Benes 1935-től volt Csehszlovákia köztársasági elnöke, hivataláról 1938 októberében, a müncheni döntés után mondott le. A politikus 1945. május 16-án ismét elfoglalta az államfői széket, de hivatalosan csak majdnem egy évvel később, 1946. június 19-én választották meg a tisztségre. Benes 1945 májusa és az Ideiglenes Nemzetgyűlés október végi megalakulása között elnöki dekrétumokkal kormányzott. A 143 rendeletet 1946 márciusában utólag, visszamenőleges hatállyal emelték törvényerőre, s többségük még ma is hatályos. A dekrétumok nagyobb része az ország újjáépítésével foglalkozott, de 33 közvetlenül vagy közvetve a nem szláv nemzetiségek ellen irányult, korlátozva alapvető jogaikat.

A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint az állam egyéb ellenségei vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásáról, mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal megfosztotta a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak. A hontalanná vált németeket és magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált vállalkozásaik kártalanítás nélküli kisajátítása, egy újabb alkotmányrendelet pedig lehetővé tette a hatóságok által megbízhatatlannak minősített személyek őrizetbe vételét is.

A dekrétumok lehetővé tették továbbá a magyar közalkalmazottak elbocsátását, nyugdíjuk, szociális segélyük, egészségügyi ellátásuk megvonását, a magyar nyelvhasználat betiltását a közhivatalokban és az egyházi szertartásokon, a magyar hallgatók kizárását az egyetemekről, a magyar kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását, a magyar nyelvű könyvek, újságok kiadásának megtiltását, magyar nemzetiségű személy még polgári pert sem indíthatott.

A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó kormány az országból hárommillió németet telepített ki. A magyar kisebbség felszámolása érdekében - mivel a nagyhatalmak az egyoldalú kitelepítéshez nem, csak a lakosságcseréhez járultak hozzá - változatos módszereket vettek igénybe. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező személyt, internálták a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek a lakásait is elkobozták. 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre. Beindult a reszlovakizáció, amely lehetőséget adott "az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak" a visszatérésre az anyanemzethez, gyakorlatilag a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést és az állampolgári jogok megszerzését ígérte.

Ezzel a "nyomásgyakorlással" sikerült megegyezésre kényszeríteni a budapesti kormányt a magyarellenes politikát betetőző lakosságcseréről. 1947. április 12. és 1949. június 5. között 73 273 szlovák hagyta el Magyarországot, Szlovákiából 89 660 magyart űztek el, de több tízezer volt azok száma, akik már a deportálások idején menekültek át Magyarországra, egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban.

Az 1948 februári kommunista hatalomátvételt - szovjet nyomásra - enyhülés követte. Az 1948. október 25-i törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát. A két ország 1949. július 25-i megállapodása értelmében az áttelepített magyarok vagyona fejében Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a fizetendő 30 millió dollárnyi háborús jóvátétel hátralévő részét. A kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették.

A Benes-dekrétumok visszavonását, hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását - mind a szudétanémetek, mind a magyarok esetében - a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993-ban létrejött Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nem tűzte napirendre. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból "eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok".

Forrás: MTI]]>
Mon, 03 Aug 2015 09:26:57 +0200
<![CDATA[2015.07.30. - Világháborús bunkert találtak egy csepeli óvoda udvarán]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/vilaghaborus_bunkert_talaltak_egy_csepeli_ovoda_udvaran_3473.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/vilaghaborus_bunkert_talaltak_egy_csepeli_ovoda_udvaran_3473.php
A hetvenes években a Kiss János altábornagy utcában épült Bóbita óvodában is több tízmillió forint értékű munkákat végeznek, ennek során találták a II. világháborús betonbunkert. A most megtalált létesítményt az önkormányzat valószínűleg végleg felszámolja, amit azzal indokolnak, hogy "a háborús múlt soha többé ne kísértse" az óvodásokat és az ott dolgozókat.

]]>
Mon, 03 Aug 2015 09:20:54 +0200
<![CDATA[2015.07.28. - Különös eseményre derült fény a maják hidegháborújában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kulonos_esemenyre_derult_feny_a_majak_hideghaborujaban_3472.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kulonos_esemenyre_derult_feny_a_majak_hideghaborujaban_3472.php
Siyaj K’ahk’ erői i. sz. 378-ban érkeztek meg a maja alföldre, azon célból, hogy megfosszák hatalmától Tikal városállam uralkodóját, és megalakítsanak egy merőben új politikai világrendet a maja birodalmon belül, amelynek öröksége továbbra is parázs vitákat szolgáltató téma a történészek körében.]]>
Mon, 03 Aug 2015 09:15:52 +0200
<![CDATA[2015.06.03. - Ujjlenyomatot találtak egy 6000 éves agyagedényen Dániában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/ujjlenyomatot_talaltak_egy_6000_eves_agyagedenyen_daniaban_3470.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/ujjlenyomatot_talaltak_egy_6000_eves_agyagedenyen_daniaban_3470.php
A tölcséres szájú edényeket az első dániai földművesek használták. Az agyagtárgyaknak - amelyekről az ún. tölcséres szájú edények kultúrájának időszakát (i.e. 4000- i.e. 2800) elnevezték - lapos aljuk, és tölcséres kialakítású nyakuk volt.

A korszak első feléből származó kerámiákra még csak enyhe díszítettség volt jellemző, ám ahogy idővel a korabeli mesterek tudása megnőtt, a tárgyak is egyre díszítettebbek lettek. Az edényekbe számos módon, többek között ujjal is belevéshették a különböző motívumokat a korabeli fazekasok.

A régészek 2014 őszén már 5000 éves lábnyomokat is felfedeztek a Lolland szigetén található feltárási területen. A leletek révén egyre komplexebb képet kaphatunk a neolitikum idején a mai Dániában élt emberek életéről.

Forrás: MTI]]>
Mon, 29 Jun 2015 21:39:29 +0200
<![CDATA[2015.06.23. - Az antiküthérai hajó még mindig őrzi titkait]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_antikutherai_hajo_meg_mindig_orzi_titkait_3469.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_antikutherai_hajo_meg_mindig_orzi_titkait_3469.php
Az antiküthérai leletek iránti érdeklődés – leszámítva Jacques Cousteau hetvenes évekbeli expedícióit – igazából csak 2012 végén élénkült meg. Brendan Foley (Woods Hole Oceanográfiai Intézet) és görög kollégája, Aggeliki Simossi nagy felbontású kamerákkal felszerelt víz alatti szerkezeteket küldött a tenger fenekére, hogy megvizsgálják, van-e alapjuk a többek között a hatalmas méretű márványdarabokról szóló helybéli legendáknak és rejteget-e még további kincseket a tenger Antiküthéra közelében.

A legnagyobb feltárt tárgy az ólomból készült hajóhorgony volt, de előkerült egy amfora, illetve számos, az évezredek alatt berozsdásodott bronztárgy töredék. A szakemberek szerint még sok kincs lapulhat a tenger fenekén, tudván azt, hogy Cousteau-nak elég volt néhány négyzetmétert felkutatnia, hogy több mint kétszáz lelettel – köztük érmékkel, ékszerekkel és bronzszobrocskákkal – térjen vissza.

2012 és 2014 között a kutatók a tengerfenékről készült háromdimenziós képek segítségével azt a következtetést vonták le, elképzelhető, hogy két roncsot rejt a tengerfenék, s könnyen lehet, hogy a két hajó ugyanabban a viharban süllyedt el, ugyanis a roncs és rakománya körülbelül egy 60-szor 35-60 méternyi területen szóródott szét, ami túl nagy egy ókori hajóhoz képest. „A bizonyítékok szerint ez az ókor leggazdagabb hajóroncsa” - mondta Brendan Foley.

A világ legrégebbi számítógépe?

Az ókori világ Titanicjának leghíresebb szállítmánya az ún. antiküthérai szerkezet volt, amelyet egyfajta antik „analóg számológépnek”, „számítógépnek”, illetve órának tartanak a szakemberek. A feltehetően asztronómiai számolásokra használt szerkezetre 1902. május 17-én, 40 méter mélységben, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett, egy elsüllyedt római hajóroncsban bukkantak szivacshalászok.

Egy legalább 30 - mások szerint 70 darab - fogaskerék által működtetett szerkezetet kell elképzelnünk, amely előre jelezte a Nap, a Hold, valamint az öt bolygószomszédunk mozgását. A naptár tárcsái mozgathatóak voltak, így a napév megfelelő negyedévéhez lehetett igazítani. A fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett. A bronzból készült és fatokban elhelyezett tárgyon több ezer írásjel és egyéb szimbólum található.

Az elülső lemezen lévő tárcsa a görög és az egyiptomi naptárt mutatta, a hátul lévők segítségével pedig a Hold mozgásait, s fogyatkozásainak idejét lehetett kiszámítani. A 2100 éves szerkezet segítségével jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadása után a Vénusz-átvonulást is ki lehetett számolni. A 2006-ban indult Antikythera Mechanism Research Project vezetője, Mike Edmunds véleménye szerint a találmány elképesztő precizitással működött. Csak egy példát említve: ugyan a Hold ellipszispályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton, de a szerkezet ezt is figyelembe vette a bolygómozgások előrejelzésénél.

Az antiküthérai szerkezet megalkotóját és születésének helyét a múlt sűrű homálya fedi. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a mechanikai csoda valószínűleg Korinthoszban vagy Szürakuzában készült, s az utóbbi város híres szülöttje, Arkhimédész (i. e. 287-212) tervezte meg, mások szerint azonban Poszeidóniosz görög sztoikus gondolkodó, esetleg Hipparkhosz görög csillagász alkothatta meg. Arkhimédészt i. e. 212-ben ölték meg Szürakuza kifosztásakor, azonban a „mechanikus számítógépet” szállító kereskedelmi hajó valamikor i. e. 70 és i. e. 60 között süllyedt el, bár ez még nem zárja ki, hogy az ókor legnagyobb matematikusa készítette.

Antiküthéra, ahol ma csupán 44-en élnek, az ókor egyik legforgalmasabb tengeri útvonalán fekszik. A sziget a kilikiai kalózok egyik támaszpontjául szolgált, érdekesség, hogy a tengeri útonállók egy alkalommal magát az ifjú Julius Caesart is elfogták, s váltságdíjat követeltek érte. A későbbi imperátor nem felejtette el ifjonti kalandját, s keresztre feszíttette elrablóit.

Forrás: MTI]]>
Mon, 29 Jun 2015 21:34:41 +0200
<![CDATA[2015.06.18. - A fattyak háborújáról mesél a szkíta arany]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_fattyak_haborujarol_mesel_a_szkita_arany_3468.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_fattyak_haborujarol_mesel_a_szkita_arany_3468.php
A Kaukázusban egy új kurgánra bukkantak, amely érdekes felfedezést tartogatott a kutatóknak. A halomsírban arany leleteket találtak, amelyek a szkíták sötét világáról meséltek, s alátámasztották a görög történetíró, Hérodotosz írásait, amelyek a nomádok kábítószer-használatairól szóltak.

„Egy ilyen felfedezés évszázadonként egyszer adódik” - mondta Anton Gass, a berlini Porosz Kulturális Örökség Alapítvány (Stiftung Preußischer Kulturbesitz) régésze. A halomsírt még 2013-ban - egy kábelfektetést megelőző régészeti feltárás keretében - fedezték fel orosz kutatók Andrej Belinszki vezetésével, azonban a sírrablók miatt mindezidáig titokban tartották.

Belinszki eleinte pesszimista volt a kurgán belsejével kapcsolatban, elmondása szerint mérget vett volna rá, hogy az elmúlt évszázadokban a sírrablók legalább egyszer már meglátogatták. Szerencsére tévedett: egy vékony agyagréteg alatt egy négyszögletes alakú, széles és lapos kövekkel bélelt kamrára bukkantak, amelyben 2400 éves aranykincsek lapultak. Felfedeztek két darab sisakformájú aranyedényt, három aranyból készült ivópoharat, súlyos aranygyűrűket, két nyakgyűrűt és egy arany karkötőt. A leletek súlya összesen 3,2 kilogramm volt.

Miután megvizsgálták az aranyedényeket, kiderült, hogy a bennük talált fekete ragadós anyag marihuána és ópiumszármazék. A felfedezés alátámasztotta Hérodotosz állítását, miszerint a szkíták bizonyos növények elégetéséből nyernek füstöt, ami „nem ugyanaz, mint a görög gőzfürdő (...) a belélegzése után kiáltoztak”. A kutatók szerint az edényeket sör, illetve erős ópiumfőzet ivására használták, míg a kannabiszt a közelben égethették el. „Ahhoz nem fér kétség, hogy a két kábító hatású növényt egyidejűleg alkalmazták” - mondta Gass.

Miután letisztogatták az edényeket, tisztán látszódott a rajtuk lévő ábrázolás. Az egyiken egy szakállas férfi látható, aki lemészárolja a fiatal harcosokat. A másikon mitológiai lények fedezhetőek fel: egy griffmadár egy lovat és egy szarvasbikát tép szét egy kietlen tájon, amely Belinszki szerint a szkíta alvilágot jeleníti meg.

„A harcosok cipőjüktől kezdve a hajukig nagyon élethűek. Soha nem láttam még a szkítáknál ilyen részletes ábrázolást a fegyverekről és a ruhákról” - magyarázta Belinszki. Gass szerint a mészárlást bemutató jelenet a Hérodotsz által is megemlített fattyak háborújáról szól, amely során 28 éven át harcban álltak a szomszédos Perzsiával. Amikor végre hazatértek, idegeneket találtak a sátraikban, ezek az idegenek pedig a mostohagyermekeik voltak, ugyanis az egyedül hagyott feleségeik magányukat a rabszolgákkal igyekeztek feledtetni. A dühös harcosok lemészárolták feleségeik fattyait.

Belinszki szerint ugyanakkor az ábrázolás metaforikus, s talán egy szkíta uralkodó halálát követő hatalmi harcra utalhat. „Amikor a király meghalt, káosz keletkezett, majd az alvilág lényei is újjászülettek” - magyarázta elméletét.

Forrás: MTI]]>
Mon, 29 Jun 2015 21:19:26 +0200
<![CDATA[2015.06.08. - Így néz ki egy 2500 éves, lasszót hajító szkíta amazon]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_nez_ki_egy_2500_eves__lasszot_hajito_szkita_amazon_3467.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_nez_ki_egy_2500_eves__lasszot_hajito_szkita_amazon_3467.php
Az edénykét a vizsgálatok szerint i. e. 480-450 között készíthették, és egy görög asszony ékszerei, illetve piperekészletei kaptak helyet benne. Mayor szerint a különös jelenet - vagyis hogy egy nő küzd a görög harcosok ellen - egzotikusnak , ugyanakkor eléggé bomlasztónak is számított, hiszen új, a hagyományostól igen eltérő szerepben tüntette fel a görög nőket, ami a hagyományos női szerepek felforgatásaként is értelmezhető.

Az amazont abban pillanatban ábrázolják, mielőtt a kötelet eldobva elfogná az emberi zsákmányt. Hátranéz a válla felett, kezében pörgeti a lasszót, míg a görög harcos a pajzsa mögé kuporodik, hogy kivédje a támadást, védelme mögül csak a dárda hegye kandikál ki. „A kötél többi része - amely a képen lila színt ölt, akárcsak a cipője - a dereka köré volt tekerve, a lasszó hurkát pedig helyesen, a csomó közelében fogja. A rajzon szereplő amazon technikája kitűnő, ugyanis ebből a pozícióból lehet a legpontosabban eldobni a lasszót” - magyarázza a kutató. A csatabárdja is a keze ügyében van, hogy az alkalmas pillanatban megadja a kegyelemdöfést az ellenfelének, tette hozzá.

Mayor szerint a tároló dobozka díszítése tökéletes bizonyítéka annak, hogy az ókori Athénban ismerték a lovas szkíta amazonok különleges harci technikáját. Az ókori görög és római történetírók közül egyébként többen is feljegyezték, hogy a szkíta lovas íjászok ügyesen használták harc közben a lasszót. Hérodotosz például egy alkalommal 8 ezer sztyeppei nomád lovasról számolt be, akik tőrrel és fonott bőrből készült lasszóval voltak felfegyverkezve és Dareiosz perzsa király hadseregében szolgáltak.

Számos más forrás is megemlítette, hogy a szkíta elővédek kötélhurkokat dobtak az ellenségre, hogy soraikat megzavarják, a kötél vége pedig a saját lovaikhoz volt erősítve. Pomponiusz Mela római történetíró is beszámolt i. sz. 43-ban, hogy a Fekete-tengertől északra élő harcos asszonyok mesterei a lasszódobásnak.

„Rengeteg felfedeznivaló akadhat még a kicsinyke dobozzal kapcsolatban, amely értelmezhető a csábítás művészeteként, vagy az ókori Athén férfi és női attitűdök egymáshoz való különös kapcsolataként is” - mondta David Saunders, a J. Paul Getty Museum munkatársa, aki a görög festmények és ikonok szakértőjének számít.

Forrás: MTI]]>
Mon, 29 Jun 2015 21:14:45 +0200
<![CDATA[2015.06.26. - Honfoglalás előtti leleteket tártak fel Zalaváron]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalas_elotti_leleteket_tartak_fel_zalavaron_3466.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalas_elotti_leleteket_tartak_fel_zalavaron_3466.php
Ritoók Ágnes, az MNM régésze elmondta: idén az Árpád-korban itt állt, nagyjából ötvenszer hatvan méteres monostor körítőfalának egy szakaszát tárták fel. A honfoglalás után kialakított megyeközpont gazdasági udvarát is szinte teljesen körül tudták határolni. A fakerítésekkel övezett térség még fel nem kutatott részén a következő években a várakozások szerint "reprezentatív világi épületek" maradványait tárhatják fel.

A május végén kezdett és a hét végén záruló ásatási szezonban - a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásának jóvoltából - a magyarok bejövetele előtti időszak számos tárgyi leletére is rábukkantak. Különleges, sokfülű, vagy éppen érdekes díszítésű edények töredékei, számos üvegablak és -pohár töredéke, az ipari tevékenység maradványaiként bronz és vas olvadékok, valamint komoly mennyiségben állatcsontok kerültek felszínre. Ritoók Ágnes sajátos érdekességként egy arasznyi, de súlyos bronzöntvényt, egy repülőgép makettjét is megmutatta, bizonyítva, hogy a közeli sármelléki repülőtéren egykor állomásozott szovjet katonák is itt hagyták a nyomaikat.

A nemzeti múzeum sajtóanyaga felidézi: a Dunántúl a 8. század végétől a Karoling Birodalom része volt, ahol Priwina fejedelem építette ki központját. A 9. századi városias település legalább három nagyobb részből állt, 870-ben három templomát említik. A honfoglalás idején a lakosság egy része távozott, az épületek pusztulásnak indultak, majd az államalapítást követően, 1019-ben a templomok közül Szent István csupán egy templomot építtetett újjá, és azt Szent Adorján tiszteletére szenteltette. Mellette monostor létesült, és itt működött a megyeközpont gazdasági egysége is.

A 15. században erőddé alakított monostor a kora újkorban végvárként, mocsaras környezetében megbújva, sikeresen állt ellen az oszmán támadásoknak, de az 1702-ben elrendelt felrobbantással végleg pusztulásra ítélték. Az utóbbi években a kutatás egyedülálló leletek sorozatát hozta napvilágra: harangöntő gödör, üvegkészítő, ötvös-, kovács- és agancsfeldolgozó műhelyek, szövő- és fonóházak leleteit. Közülük is kiemelkednek azok az ugyancsak 9. századi palacktöredékek, amelyekre glagolita betűkkel feliratot véstek. Egész Európában ezek az első, és egyelőre egyedüli tárgyi bizonyítékai annak, hogy a glagolita írást a 9. században már ismerték, és azt Cirill és Metód tanítványai az akkori Mosaburgban már használták.

Forrás: MTI]]>
Mon, 29 Jun 2015 21:10:26 +0200
<![CDATA[2015.06.29. - Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_millio_ezustermet_tarolhattak_a_parthenon_tetotereben_3465.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_millio_ezustermet_tarolhattak_a_parthenon_tetotereben_3465.php
Egy rendelet szerint i. e. 433-ban például hatalmas mennyiségű pénzt, 3000 talentumot szállítottak az Akropoliszra. Ekkoriban a legnagyobb értékű érme az ezüst tetradrachma volt, egy talentum pedig 1500 tetradrachmát ért. Ez pedig azt jelenti, hogy 3000 talentum 4,5 millió - mintegy 78 tonna tömegű - ezüst tetradrachmával volt egyenértékű. Csak összehasonlításképpen: egy manapság az amerikai hadsereg által használt M1 Abrams harckocsi 62 tonnát nyom.

Ha hihetünk az ókori történetíróknak, az athéni tartalékok akár 10 ezer talentumra is rúghattak, ami azt jelenti hogy 260 tonnányi érmét is tárolhattak a Parthenónban. A kutatók azonban felhívták arra a figyelmet, hogy akár aranypénz is lehetett a készletekben, ebben az esetben pedig - mivel az arany mintegy 14-szer többet ért egy ezüstnél - kisebb súllyal számolhatunk. Ez azonban nem túl valószínű, mivel Athén hatalmas ezüstkészletekkel rendelkezett, így elsősorban ezt a nemesfémet használták fel érmeverésre.

A történetírók nem tettek említést arról, hogy a Parthenón tetőterét mire használták fel. Bár maga a tetőtér elpusztult, az oda vezető lépcső egy darabja fennmaradt az utókor számára, amely valószínűleg sokkal inkább gyakorlati, mint ceremoniális funkcióval bírt. A kutatók feltételezése szerint ezen a lépcsőn vihették fel a tetőtérbe az érmekészleteket. Az érméket a könnyebb számolás érdekében szabványméretű dobozokban tárolhatták.

A szakértők szerint az tetőtér egykor 19-szer 50 méteren területen terült el, középen pedig három méter magas volt. A feltehetően ciprusfagerendákból álló padló nagy felülete biztosíthatta, hogy a készletet viszonylag nagy területen szórják szét, így a padló elbírhatta az érmehalmokat.

A Parthenón központi fekvése miatt az emberek könnyen hozzáférhettek a pénzükhöz, a bűnözők viszont nehezebben közelíthették meg a készleteket, mivel a Pallasz Athéné templomába való betörést rendkívül szigorúan büntették. "Bár nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy az érméket több épületben tartották, a legbiztonságosabb hely a tetőtér volt" - hívta fel rá a figyelmet Spencer Pope, a kanadai McMaster Egyetem professzora.

Forrás: MTI]]>
Mon, 29 Jun 2015 20:59:44 +0200
<![CDATA[2015.04.24. - Hősi halottak őrizték a fáraók hadseregének központját]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hosi_halottak_oriztek_a_faraok_hadseregenek_kozpontjat_3458.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hosi_halottak_oriztek_a_faraok_hadseregenek_kozpontjat_3458.php
A kapu mellett a régészek felfedeztek egy téglából készült raktárt, valamint egy, a 26. dinasztia korából származó temetőt, amelyeknek „lakói” a sérüléseikből következően csatákban hunytak el.

A 350 kilométer hosszú, a Földközi-tengerrel párhuzamos erődrendszer Tharu váránál kezdődött és egészen a Sínai-félsziget északi részén lévő Rafah-ig húzódott. Az utóbbi, a mai egyiptomi-izraeli határon található város mindig is része volt az ókori Egyiptomnak. A Hórusz út egyfajta mélységi védelmet jelentett a királyságnak a keletről érkező, nagyobb támadások idején, amelyek megakadtak az egyes erődöknél, s a várvédők feltartóztathatták a támadó seregeket, amíg a felmentő hadak meg nem érkeztek. A védőket a part menti vizeknél gályák is segítették.

Ugyanakkor nem csupán a honvédelem során tudták kihasználni az egyiptomiak az erődrendszert, hanem a támadó hadjáratok idején is. Az egyik legnagyobb hódító fáraó, III. Thotmesz (i. e. 1479-1425) - aki 17 hadjáratával Egyiptom legnagyobb területi növekedését érte el - egy alkalommal húszezres seregével úgy tett meg 400 kilométert Szíria felé, hogy az ellenség észre sem vette.]]>
Wed, 06 May 2015 11:21:27 +0200