http://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött mozgóképes hírek az Antikregiseg.hu műkereskedelmi portálon hu http://www.antikregiseg.hu/hirek/fonogram_dijas_a___8222_pimaszul_jo__8221__kerekes_band_1928.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fonogram_dijas_a___8222_pimaszul_jo__8221__kerekes_band_1928.php
Bródy János, a FreshFabrik, a Kiscsillag, Yonderboi és a Kerekes Band is Fonogram-díjat kapott a magyar zenei gálaesten kedden a Millenáris Teátrumban. Az év hazai dala Vastag Csaba és Vastag Tamás Őrizd az álmod című száma lett, az életműdíjat Horváth Attila kapta az eseményen.

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) által rendezett díjátadón tizenhárom hazai és öt külföldi kategóriában adták át a szakmai zsűri által odaítélt Fonogram-díjakat. Az év hazai daláért folyó versenyben a közönség szavazatai döntöttek.]]> Tue, 15 May 2012 15:27:59 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/4__nemzeti_vagta_-_2011_szeptember_14_-18__1017.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/4__nemzeti_vagta_-_2011_szeptember_14_-18__1017.php
2011-ben is megrendezésre kerül új tulajdonosok vezetése alatt a Nemzeti Vágta. Az eseményre szeptember 14-18 között kerül sor. A rendezvénysorozat fő eseménye a történelmi korokat idéző lovasverseny lesz. A Vágta Korzó is felépül ismét az Andrássy úton, valamint Magyarország különböző tájainak ételei és borai mutatkoznak be az Országkonyhán.


Nemzeti Vágta 2011

Az ország különböző pontjaiból érkeznek majd lovak és lovasok, hogy megküzdjenek a vándordíjért. A díj nem más, mint egy 1840-es évek beli huszárszablya, melyhez tíz milliós díj is dukál. Idén is lesz jótékonysági sztárfutam, kocsitoló verseny és számos hazai híresség vesz részt majd a rendezvény programjain. A hírességek futamában a sztárfutamban a tét valamely, a közszereplő által megnevezett alapítvány támogatása a nyereménnyel. A tavalyi év győztese Pintér Tibor volt, aki az idén is beszáll az elsőségért folyó küzdelembe. Többek között láthatjuk majd Hajas Lászlót és Kaszás Gézát is az indulók között. A szabályok az idén oly módon változtak, hogya hazai hírességek kizárólag csak magyar lovakkal indulhatnak.

A Nemzeti Vágta sikerének titka a szervezők szerint a jól megalapozott szakmai döntésekkel támogatott szervezés. Az idei évben Lázár Vilmos vehette át a Nemzeti Vágta elnöki posztját. Testvérével Lázár Zoltánnal és Mondok Józseffel igazgatják tovább a rendezvényt. Geszti Péternek a rendezvény kreatív igazgatójának hosszabb távú céljai is vannak. Reményei szerint a rendezvénysorozat a Kárpát-medence egyik legnagyobb rendezvénysorozatává válhatna.

A budapesti rendezvényt 15 Elővágta előzi majd meg az ország különböző pontjain. A budapesti helyszínen Országkonyha, a Széchenyi pályán lovas és szakmai programok várják az ide látogatókat. A Hősök terén kialakított Vágta pályát erre a célra fejlesztett granulátummal borítják majd. Összesen 8000 négyzetméternyi ingyenesen megtekinthető terület áll majd a közönség rendelkezésére a 11 fizetős lelátó mellett. 4 óriskivetítő szolgálja majd a közönséget, valamint 100 sátor épül majd fel az Andrássy úton, mely a települések és a szponzorok bemutatását hivatott szolgálni.

A budapesti Nemzeti Vágtán összesen 500 ló szerepel majd. Az RTL Klub is közvetíti a nagyszabású eseményt, mely Magyarország legnagyobb köztéri sportközvetítése lesz.

]]> Wed, 07 Sep 2011 09:34:34 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/elkeszult_a_mohacsi_csata_animacios_szimulacioja_1012.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/elkeszult_a_mohacsi_csata_animacios_szimulacioja_1012.php
“1526 augusztus 29-én a magyar hadtestek hátuk a Borza pataknak vetve várakoztak a több mint háromszoros túlerőben lévő török seregre” - mondja a tanár, és a tábla bal felső sarkából a jobb alsó sarokig tekergő csíkot húz, majd a csík alá rajzol egy hevenyészett téglalapot. “A török seregek a pataktól délre, egy természetes teraszon vonultak fel dél körül” - mondja a tanár miközben még egy nagy téglalapot skiccel fel a táblára, hogy ezzel be is fejezze a csatatér és a csapattestek felvázolását.

Ezután már csak nyilak jelölik a Tomori Pál vezette nehézlovasság előretörését, akik Szulejmán seregének bal szárnyát rohamozva megfutamították a teljes ruméliai hadtestestet, sőt egyes források szerint néhány nehéz páncélzatú lovas egészen a szultán sátráig jutott. De végül a közel 12 ezres magyar lovasságot a janicsárok sortüze mégis megállította. A balról ívben a török téglalap felé kanyarodó lovasság mellett azért egyenes nyíl jelöli a főleg külföldi, német, cseh és lengyel zsoldosokból álló gyalogságot, amely az ágyúk előtt a török centrumot támadta. Majd jönnek a további nyilak: a magyar roham második lépcsője, a török ellentámadás, majd a magyar gyalogság bekerítése. Végül egy gyors, erőteljes satírozás jelzi a közel 8 ezer fős magyar gyalogos hadtest teljes pusztulását, és a tábla szélén egy határozott, már-már dühös pont a helyet, ahol II. Lajos a belefulladt a kiáradt Csele-patakba.

Amikor a tanár krétás kezét nadrágjába törli, és visszafordul az osztály felé, már csak a legstréberebbek próbálják füzetbe másolni a téglalapokat, nyilakat és az eszeveszett satírozást. A többiek az évtizedtől függően már vadul köpőcsöveznek, amőbáznak, a Snake-et nyomják az alsókategóriás Nokián, vagy az Angry Birds-zel játszanak veszettül. És a mohácsi csata már örökre csak téglalapokat jelent, meg a Csele-patakot, ami érthetetlenül olyan iszonytatóan nagyra duzzadt, hogy még egy király is belefulladt lovastul.

Nem rendezi, betáplálja

Ezen a sok évtizedes oktatási kudarcon akart változtatni Baltavári Tamás történész hagyományőrzőkből, hadtörténészekből, programozókból, grafikusokból, vágókból és utómunka-szakemberekből álló csapatával, amikor a Total War számítógépes stratégiai játék segítségével lemodellezték a teljes mohácsi csatát [1]. (A munkában többek közt részt vett Partig Rómeó vágó, Hajnal Ödön grafikus és Magyar Zoltán programozó.) Persze nem csak a középiskolásoknak segíthet, ha látják ahogy a kamera átsuhan a török sereg közel hat kilométer hosszú arcvonala felett, vagy ahogy a fémbe öltözött lovasával együtt közel ezerötszáz kilós csatamén nekiindul a rohamra, hanem azoknak is, akik rendszeresen a History Channelen, vagy a Spektrumon kötnek ki a fotelben szörfözés végén, de a második világháború nagy tankütközetei és Hannibál híres csatái után vágynak már valami hazaira is.

Ráadásul a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett, jelenleg pedig a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanító Baltavári nem instruálta Tomori Pált, Szapolyai Györgyöt, Szulejmánt vagy a török sereg oldalán harcoló francia tüzéreket. Nem úgy rendezte a filmet, ahogy Peter Jackson a Helm-szurdoki csatát. Hanem a játék segítségével a fellelhető történeti források alapján modellezte a csatateret, a seregeket, az egyes egységeket, a parancsnolási és irányítási rendszert, aztán betáplálta az ismert taktikát, és várt, hogy a virtuális hadseregek pont ugyanazt tegyék, mint amit 1526-ban a törökök és a magyarok. Több tucat verziót futtattak le, folyamatosan változtatva az egyes egységek morálját és fegyveres képzettségeit, amíg megkapta a helyes verziót. így tulajdonképpen a majdnem 25 perces kisfilm nemcsak elmeséli, hogy mi is történt akkor Mohács mellett, hanem arról is elmond valamit, hogy mennyire voltak jól képzettek a szemben álló felek, és persze hogy mennyire hittek a győzelemben.]]> Tue, 30 Aug 2011 10:46:21 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/42__debreceni_viragkarneval_2011_08_15__-_21__987.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/42__debreceni_viragkarneval_2011_08_15__-_21__987.php
A virágkarnevál Debrecen egyik legnagyobb és az ország egyik leglátogatottabb rendezvénye. Évente több százezer látogató kíváncsi a nem mindennapi virágkompozíciókra. Öt napon keresztül, folyamatos programok várják a szórakozásra, kikapcsolódásra vágyó látogatók százezreit. Könnyedebb műfajok is jelennek meg a Kossuth téren. A fellépők kiválasztásánál az ismertségen kívül a szervezők nagy figyelmet fordítottak, hogy az adott műfaj értéket közvetítsen az érdeklődők felé.

Európa egyetlen karneválja, amely ekkora virágkompozíciókat vonultat fel egyszerre. A történelmet tekintve, immár negyvenegy éves múltra visszatekintő rendezvény augusztus. 20, amely Szent István napjához és az új kenyér ünnepléséhez fűződik. A karneváli programok augusztus. 15-20-ig folyamatosan gondoskodnak az ünnepi hangulatról, amely zene, tánc és a virágok sokaságában telik. Az egyeztetések még folytatódnak, de a Békési Városi Fúvószenekar szóbeli meghívást kapott 2010 augusztusára, a nagy múltú Debreceni Virágkarneválra. Bagoly László karnagy a Békés Mátrixnak elmondta, nagy megtiszteltetés részükre a lehetőség, amely még tovább öregbítheti a zenekar hírnevét. Debrecen tehát újra virágba borul. A Debreceni Virágkarnevál már nem csupán egyetlen nap: az utóbbi években csaknem egyhetes szórakoztató centrummá bővült.

]]> Mon, 15 Aug 2011 10:21:02 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/186__anna-bal_-_balatonfured_2011__julius_23__938.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/186__anna-bal_-_balatonfured_2011__julius_23__938.php
A 186. Anna-bál és kísérőrendezvényei.


A bált minden évben izgalmas és színvonalas kísérőrendezvények vezetik fel. A várost megérinti a korabeli hangulata, és keringőre csábítja a szerelmeseket. Az eseménysor egyik legszívhezszólóbb momentuma a „Balatoni Szívhalászat” egy feldíszített hajó fedélzetéről. A Kisfaludy Színpad műsora színházi, zenés, táncos előadásaival felejthetetlen élményt nyújt a látogatóknak. Az esti utcabálon mindenki táncra perdülhet. És a bált követő napon megismerhetjük az új bálkirálynőt és udvarhölgyeit.
Az Anna-Bál története

A legelső Anna-Bál 1825-ben Szentgyörgyi Horváth Fülöp János lányának, Anna Krisztinának lett megrendezve a város Gyógy terén álló Horváth-házban. Ezen a bálon ismerkedett meg Anna a férjével, Kiss Ernővel, aki később az aradi vértanúk egyike volt. A bált 1957-től már a felújított, ma már Anna Grand Hotelben rendezik meg. Tradícióvá vált, hogy a város önkormányzata előbálozónak meghívja a 18. életévüket betöltött füredi lányokat és a hölgyek közül megválasztják a Bál Szépét. A Bál Királynő és két udvarhölgye Herendi vázát kap ajándékba.

Az Anna-Bál kísérőrendezvényeit 2011. július 21. és 24. között rendezi meg Balatonfüred Városa.

Jegyárak: 45000, 50000, 55000, 60000 Ft

2011. július 22 - július 24. között rendezi meg Balatonfüred Városa.]]> Mon, 18 Jul 2011 11:06:23 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kekszalag_europa_legregibb_es_leghosszabb_tokerulo_vitorlasversenyenek_tortenete_936.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kekszalag_europa_legregibb_es_leghosszabb_tokerulo_vitorlasversenyenek_tortenete_936.php
Céljuk az volt, hogy a ver­seny „nemcsak a hajók tökéletességét, a konstruktőrök munkáját, hanem a vitorlázók rátermettségét, kitartását, navigációs tudomá­nyát is erős próbára tegye”.

A szervezők főleg a ’20-as években rendezett Forgách Balázs­ vándordíj tapasztalataiból merítettek. (Ezt a versenyt főleg a Bala­tonföldvár–Keszthely–Balatonföldvár, Balatonföldvár–Kenese, Ke­nese–Balatonfüred távokon, általában a felsorolt résztávokon na­ponként futották. A verseny így 3–4 napig tartott.) A Hungária Yacht Club vezetői viszont egy megállás nélküli versenyt szerettek volna, amelynek végén a leggyorsabb hajó nyer. Egy olyat, amilyen még nem volt a Balaton történetében. „Egy 140-160 km-es navigá­ciós verseny – a partok érintése nélkül – nagy figyelmet, hajós felké­szültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajós erényekért óhajt a Hungária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek első díja a Balaton kék szalagja volna.”Az első Kékszalag kiírásához képest ugyan többször változtak a szabályok az elmúlt bő hetven évben, de az alapgondolat – többé-kevésbé – végigkíséri a verseny történetét. A védnökök, mind a sport, mind a politikai élet tekintetében jól csengő nevek voltak abban a korban. Az összes nagyobb vitorlás klub a nevét és támogatását adta a Kékszalaghoz.A magyar vitorlás szövetség elnöksége 2001 október 30-án döntött arról, hogy a kékszalag versenyeket minden évben megrendezik. A páratlan években sorra kerülő versenyeket a "hagyományos" jelzővel illetik, ezeken szigorúbbak az osztályokra vonatkozó szabályok, míg a páros években a "nyílt kékszalagra" kerül sor, ahol gyakorlatilag az egyetlen korlátozás, hogy egytestűek indulhatnak.
2010-től ezt a korlátot is feloldja a magyar vitor­lás szövetség egy, 2006-ban elfogadott határozata.
A szakértők döntő többségének véleménye szerint az új fehérszalag versenyek (magyar vitorlás szövetség rendezett három, teljes távú tókerülő versenyt, a szokásossal ellentétes irányba vitorlázva, fehérszalag néven.1996, 1998, 2000) semmivel sem kisebb értékűek, mint a kékszalag regatták. Természetesen a 2002-től megrendezésre került nyílt kékszalagok is ide tartoznak.]]> Sun, 10 Jul 2011 16:53:16 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_leica_a_vilag_legdragabb_fenykepezogepe_879.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_leica_a_vilag_legdragabb_fenykepezogepe_879.php
Egy névtelenséget kérő ázsiai vásárló adta meg a nem remélt összeget a Leica márkájú fényképezőgépek sorozatgyártásának megkezdése előtt készült, rendkívül ritka kameráért, amelynek értékét előzetesen 350-450 ezer euróra taksálták a patinás Westlicht galéria becsüsei.

A 200 ezer eurós kikiáltási árú ősfényképezőgép egyike (a 7-es sorozatszámot viselő példánya) annak a 25 tesztkamerának, amelyet a wetzlari Ernst Leitz Optikai Művek készített két évvel a később világhírűvé vált Leica fényképezőgép piaci bevezetése előtt. Az üzem iratai szerint ezt a példányt annak idején New Yorkba küldték szabadalmaztatás céljából, így az első "exportált" Leica fényképezőgépnek számít.

]]> Sun, 29 May 2011 20:20:15 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/csiksomlyoi_punkosdi_bucsu_2011__875.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/csiksomlyoi_punkosdi_bucsu_2011__875.php
Az előző évekhez hasonlóan most is fontosnak tartjuk hangsúlyozni: a csíksomlyói pünkösdi búcsú elsősorban zarándoklat, és szeretnénk, ha – történelmi múltjához hűen – vallási cselekmény is maradna! A legfontosabb tehát az, hogy a Csíksomlyóra zarándokolók az Isten imádását, a boldogságos Szűz Mária tiszteletét tartsák szem előtt, és tudatosítsák magukban, hogy a bűnbánati gyakorlatok, a gyónás, az áldozás és a szentmisén való részvétel mellett a zarándoklatnak az áldozatvállalás is része.
Évről évre megtapasztalhatjuk azonban, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsúsok között sokan vannak olyanok, akik nem a lelki-vallásos tartalmat és lelkületet keresik, hanem annak alkalmaként használják fel, hogy a keresztény értékrendtől merőben eltérő csoportidentitásukat mutogassák. Ennek a több éve megfigyelhető jelenségnek a megemlítésével nem szeretnénk senkit bántani, de mint a kegyhely őrei úgy gondoljuk, hogy ezek a megnyilvánulások nem találkoznak a búcsús zarándoklat alapvető értelmével, szerepével, amely a bűnbánatban, az Istennel való közös találkozásban, a Mária-tiszteletben keresendő.
Törekedjünk tehát a búcsújárás szerepének megőrzésére úgy egyénileg, mint közösségi szinten, hogy keresztényekként megfelelő magatartásunkkal méltó folytatói lehessünk és maradhassunk őseink hitének, a csíksomlyói búcsújárás hagyományainak! Meggyőződésünk, hogy a közös imádkozásban és a közös Szűzanya-tiszteletben megnyilvánuló tiszta hit az Istenre való rátalálás mellett minden magyar egymásra találásának a kegyelmévé is válik. (Fr. Péter Arthur OFM csíksomlyói ferences házfőnök) ]]> Wed, 25 May 2011 15:41:36 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/husvet_a_keresztyeny_vilag_legnagyobb_unnepenek_tortenete_819.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/husvet_a_keresztyeny_vilag_legnagyobb_unnepenek_tortenete_819.php
Húsvét története

A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.

A keresztény világ Húsvét ünnepének kialakulása a zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Az Ótestamentum szerint ekkor, az Egyiptomot ért tíz csapás közül utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így a Halál Angyala őket nem bántotta. A Pészah ünnepének előestéjén fogyasztották el a szokásos Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt. Jézus letartóztatásának estéjén a Szédert ülte meg tanítványai körében, amelyet az "Utolsó Vacsora" néven ismerünk. Ezen az estén adta őt át Júdás a katonáknak, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis Rex Iudeae (Názáreti Jézus Judea királya). Miután Poncius Pilátus nem volt hajlandó ítélkezni felette, a zsidó nép dönthetett, hogy Barabás vagy Jézus részesüljön kegyelemben. Az emberek Barabást választották. Így Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a Golgota hegyére, a zsidó Húsvét pénteki napján megfeszítették. Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban az Olajfák Hegyén temette el. A barlang szája elé egy nehéz követ görgettek, Pilátus pedig őröket állítatott, mert a jövendölés szerint a harmadik napon Jézus el fogja hagyni a sírt. Másnap szombat, azaz sabbath volt, ilyenkor a tízparancsolat törvényei szerint pihenőnapot kell tartani minden hívőnek. A komoly előírások miatt családja és tanítványai csak vasárnap mehettek el megint nyugvóhelyéhez. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították. Két angyal ült a barlangban, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus is.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé (ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben).

A Húsvét magyar neve arra utal, hogy régen, a 40 napon át tartó nagyböjt után – ami Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére, önmegtartóztatásra tanít – ekkor ettek először húst az emberek, „hús vettek magukhoz". A Húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, a húsvétot megelőző 40 napos böjti időszaktól egészen pünkösdig. Latin neve: Septuagesima – hetvened (mert hetven napig tart), húsvéti időnek is nevezik. A nagyhét – a Húsvét előtti hét – a virágvasárnappal kezdődik. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére ezen a napon az emberek barkaággal mennek a templomba. A szertartás része a barkaszentelés. Nagycsütörtök Jézus szenvedéseinek kezdete. E nap egyetlen miséjén elnémulnak a harangok – „a harangok Rómába mennek” – és egészen nagyszombat délutánjáig hallgatnak. Nagycsütörtökhöz tartozik a lábmosás szertartása – tizenkét öreg ember lábát megmossák –, melyet még a Habsburg-ház uralkodói is elvégeztek. A szertartás onnan ered, hogy Jézus is megmosta tanítványainak lábát. Nagypénteknek a néphagyományban is többféle megnyilatkozása van. Az emberek kivonultak a falu szélén álló Kálvária dombra, megálltak a stációállomások kápolnáinál, végigjárták Krisztus keresztvitelének útját. Jeruzsálemben egy szerzetes kereszttel a hátán teszi meg a Golgotára vezető utat. A templomokban letakarják az oltárokat. A hagyomány szerint a fiatalok nagypénteken hajnalban a patakra mentek megmártózni. Aki ezen a napon folyóvízben megmosakodott, az egész évben szerencsés lett. Viszont nem szabadott ezen a napon állattartással és földműveléssel kapcsolatos munkát végezni, nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret sem.

Aztán szombat este újra megszólalhatnak a harangok, megszentelik a tüzet és a vizet. Úgy tartották, hogy akit az „új vízzel" keresztelnek meg, az egész életében szerencsés lesz. Ezért kapcsolódik még mindig sok helyen a nagyszombati szertartásba a keresztelés szertartása. Húsvét vasárnapjához tartozott az ételszentelés. A délelőtti misére letakart kosárral mentek az emberek, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézust, mint áldozatot jelképezi, a bor pedig Krisztus vérét. A tojás az újjászületés jelképe. Ahogyan a tojásból új élet születik, úgy hoz Jézus is új életet. A tojás a családi összetartást is jelképezi. A hagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztani a húsvéti tojást, hogy ha valamikor eltévednének, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és hazataláljanak. A pap megáldotta az ételeket, melyek elfogyasztásával fejeződött be a hosszú böjti időszak.

A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti Julián-eljárás.

A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

A római katolikus egyház húsvéti szertartásai:

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

Nagycsütörtök


Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:

1. Keresztelendők olaja
2. Betegek kenete
3. Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.


Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.]]> Sat, 23 Apr 2011 09:30:16 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/xviii__budapesti_nemzetkozi_konyvfesztival_2011__aprilis_14-17__818.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/xviii__budapesti_nemzetkozi_konyvfesztival_2011__aprilis_14-17__818.php
A Fesztivál a Millenárison – intellektuális légkörét megőrizve – korszerű, folyamatos bővülésre alkalmat adó, igényes környezetben, könnyen megközelíthető, központi helyen várja a látogatóit.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományosan vendégül látja a világ legrangosabb íróit, költőit, akik közül a díszvendég veheti át Budapest Főpolgármesterétől a Budapest Nagydíjat.

Díszvendégként mutatkozik be évről évre egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma és könyvkiadása.
A 2011-es könyvfesztivál díszvendégeként az Európai Unió országai állítanak közös standot.

A már közel húszéves múltra visszatekintő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál korábban soha nem szolgált rá annyira a nemzetközi jelzőre, mint idén. Negyven országból érkeznek kiállítók, alkotók, kiadói szakemberek április 14-17. között Budapestre, s a külföldi kiállítói standok is nagyobb alapterületet foglalnak el, mint eddig bármikor. Köszönhető mindez annak, hogy a világ jegyzett könyvvásárai közül a magyar könyvfesztivál szervezőinek jutott először eszébe, hogy hazánk uniós elnökségének tiszteletére és apropóján ne egy országot vagy nyelvi régiót hívjunk meg díszvendégül, hanem magát a közösséget, az Unió minden tagországát, természetesen nem a gazdasági, piaci érdekközösséget, hanem a sokszínű és soknyelvű európai kultúrát, az Unió országainak könyvkiadását, kortárs irodalmát, jeles alkotóit. Megszólítottuk a diplomáciai testületeket, kulturális intézeteket, hogy közreműködésükkel vendégül láthassuk az európai irodalom jeles képviselőit, s egy reprezentatív közös uniós standon bemutathassuk az Unió mind a 27 országa kortárs irodalmi könyvkiadásának átfogó válogatását.]]> Wed, 13 Apr 2011 17:31:50 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/fenyhidakon_at_-_egry_jozsef_gyujtemenyes_kiallitasa_a_kogart_hazban_813.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fenyhidakon_at_-_egry_jozsef_gyujtemenyes_kiallitasa_a_kogart_hazban_813.php
Egry József a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. A "Balaton festője"-ként vonult be a köztudatba, de életműve technikában és témában rendkívül gazdag, és magán viseli a múlt századelő szellemi újításainak jegyeit. Egry a magyar művészettörténetben alapvetően a Gresham körhöz kapcsolható, azonban olyan egyéni és sajátos festői világot képvisel, amely egyedülálló nemcsak a hazai, hanem az egyetemes festészet történetében is. Oldott, levegős technikája, - amely a védjegyévé vált - az olajpasztell, a grafika és az olajfestmény határán mozog. ]]> Mon, 11 Apr 2011 11:40:19 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/xxiii__tavaszi_hadjarat_kozep-europa_legnagyobb_katonai_hagyomanyorzo_rendezvenysorozata_807.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/xxiii__tavaszi_hadjarat_kozep-europa_legnagyobb_katonai_hagyomanyorzo_rendezvenysorozata_807.php
Mintegy 80-100 lovas hagyományőrző – jórészt huszárok – járják be az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat útvonalait 35 település érintésével, Magyarországon és a Felvidéken. Az 1989 óta zajló programsorozaton közel 60 katonai hagyományőrző és 50 más társadalmi szervezet vesz részt. ]]> Thu, 07 Apr 2011 17:58:56 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/jubileumi__30__orszagos_tanchaztalalkozo_es_kirakodovasar_799.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/jubileumi__30__orszagos_tanchaztalalkozo_es_kirakodovasar_799.php
A Táncháztalálkozó a hagyományos népművészet és a színpadi előadóművészet, a falu és város, az archaikus és modern izgalmas egymásra hatásának eleven megjelenítése, a nagyközönség aktív közreműködésével. Szombatra magas színvonalú Ínyenctáncházat és haladó tánctanítást tervezünk. Szeretnénk széles körben bemutatni minél több, kevésbé ismert tájegység, falu táncát, zenéjét és viseletét. Ezzel párhuzamosan a küzdőtéren természetesen folytatódik a nagy érdeklődésre számot tartó Aprók Bálja. Az esti gálaműsor első részében hagyományőrző együttesek várunk hazánkból, a második részben kiemelkedő néptáncegyütteseink lépnek fel a Néptánc Gálán.

Vasárnap a küzdőtéren „Tánchagyományaink” címmel tánctanítások és bemutatók lesznek a legjelentősebb Kárpát-medencei tájegységek és a hazai nemzetiségek felsorakoztatásával. Emellett kamaratermi programként Aprók táncával, kézműves játszóházzal és tücsökringatóval szórakoztatjuk a gyermekeket. Délután jubiláló népzenei együttesek műsoraival és zenés beszélgetésekkel várjuk a látogatókat. A nap kiemelkedő pontjaként szerkesztett Gálaműsor lesz a történelmi Magyarország területéről meghívott hagyományőrző személyiségek, a Népművészet Ifjú Mesterei, Aranysarkantyús és Aranygyöngyös szólisták közreműködésével.

A Népzenei kamarakoncertek mindkét napon folytatódnak, amelyekkel elsősorban a népzeneoktatásnak és a műkedvelőknek igyekszünk bemutatkozási lehetőséget biztosítani. Évek óta nagy várakozás előzi meg a mindkét napon délután megrendezésre kerülő néptánc kamaraműsort, melyekben kiemelkedő táncosok és zenekarok egy-egy tájegység táncát és zenéjét dolgozzák fel és mutatják be. Az örömtelien nagyszámú jelentkezésekre való tekintettel az elmúlt két évhez hasonlóan ismét mindkét napon megtartjuk a zeneiskolások koncertjét, „Tágasságot nekünk is!” címmel. A rendezvény Össznépi Mulatsággal, azaz nagy közös össztánccal zárul.

]]> Sun, 03 Apr 2011 14:47:09 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/18__mugyujtok_ejszakaja_-_2011__marcius_10__775.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/18__mugyujtok_ejszakaja_-_2011__marcius_10__775.php
Ezúttal is remek képzőművészeti eseményeken vehetnek részt a vizuális kultúra iránt érdeklődők és a képzőművészetet megismerni kívánók a budapesti galéria-negyedben; az V. kerületi Falk Miksa utcában és környékén délután 5 órától éjfélig. A Műgyűjtők éjszakájának összes programja továbbra is ingyenes. A március 10-i rendezvény alkalmából hat kortárs képzőművészeti kiállítást, egy tematikus és egy magángyűjteményből válogatott tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők, de állandó kiállításokkal is várják a nagyérdeműt, és mint eddig mindig, ezúttal is színesíti a programot egy jazz-koncert.
A Kálmán Makláry Fine Arts Gallery a magyar származású kortárs képzőművészek egyik legismertebbike, Csernus Tibor alkotásaiból szervez kiállítást. A galéria 2007-ben, a festő 80 éves korában rendezett műveiből egyéni tárlatot, ez volt az utolsó, még életében létrejött egyéni kiállítás, melyet a hazai közönség is láthatott. A most megnyíló tárlattal a galéria emléket kíván állítani a 20. század második felének hagyományos figuratív festészetében a legkiemelkedőbb alkotók közé tartozó Csernusnak. A kiállítás premierje is tartalmasnak ígérkezik, hiszen a tárlatot Kratochwill Mimi művészettörténész és Lajta Gábor festőművész nyitja majd meg.


Egy másik kiemelkedő alkotó, Konok Tamás, Kossuth-díjas festőművész elmúlt húsz évben készített Mikroludium sorozatából mutat be ötvenhárom darabos válogatást a Prestige Galéria. A vegyes technikával készült művek közös jellemzője, hogy mindegyik egy-egy 30x30 centiméteres keretbe foglalható. Az alkotások minimalista eszközökkel képesek érzékeltetni a sík és a tér, a szín és a forma, a geometrikus és architektonikus elemek elválaszthatatlan kapcsolatát. A modern absztrakció hagyományait követő mester puritán, szűkszavú munkái a statikusságot feloldó dinamikáról és energiáról árulkodnak.
A művek kis méreteik ellenére egyszerre "nagyvonalúak" és költőien cizelláltak.
A kiállítást Kozák Csaba művészeti író nyitja majd meg a Műgyűjtők éjszakáján.
A Pintér Galéria és Aukciósház ezúttal is több programmal várja az érdeklődőket, így Szent Patrik napja tiszteletére az Ír Nagykövetség az ír-magyar kapcsolatok egyik szimbolikus tárgyának bemutatását vállalta a galériában: a győri Könnyező Szűz Mária kegykép történetét ismerheti meg a közönség a tárlaton, emellett a győri kincstár egyházi gyűjteményéből láthatnak az érdeklődők válogatást, melyek kapcsolódnak a kegytárgyhoz. Az est második programja Prutkay Péter: Dobozolt kor-képek című nagyszabású kiállításának megnyitója, a tárlatot Wehner Tibor nyitja meg. A dobozokba komponált alkotásokban a régi és az új rekvizitum, az ereklye és a tömegtermelési tucat-tárgy, a kordokumentum és az autonóm mű-kreáció szabadon találkozik, keveredik, és szervesen egyesül. A dobozba zárt, színpadszerű térben a kezdeti motívumok, illetve szimbolikus töltetű tárgyak - például a fészek, a tojás, a labirintus - mellett egyre több a közelmúltra és a jelenkorra hivatkozó tárgy, tömegkultúra-árucikk, illetve ezek ironikus szemlélettel átalakított darabjai.]]> Tue, 08 Mar 2011 10:29:17 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_partusok_csalhattak_torbe_az_elveszett_romai__ix__legiot_768.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_partusok_csalhattak_torbe_az_elveszett_romai__ix__legiot_768.php
Hova lett az Augustus császár korában a Pannóniában is állomásozó IX. Hispana légió? Ötezer római katonának veszett nyoma, pedig az ókori alakulat legyőzhetetlennek számított. A történészek eddig azt feltételezték, hogy a légiót 83-ban Britanniában barbár törzsek pusztították el. A nagy létszámú, rövid karddal, hajítódárdával, vérttel és pajzzsal felfegyverzett katonákból egy csontdarab sem maradt fenn.]]> Mon, 28 Feb 2011 19:00:20 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/66_eve_fejezodott_be_budapest_ostroma_753.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/66_eve_fejezodott_be_budapest_ostroma_753.php
Budapest ostroma

A harcok karácsony napjára érték el a fővárost. A városban mentek a villamosok, mindenki utolsó bevásárlásait intézte. Ebbe a hangulatba toppant be délután az első néhány szovjet páncélos, amely erőszakos felderítés közben nagy riadalmat okozva egészen a János kórházig tört előre. Csatatérré változott a város. A hadijelentések ismerős helyekről szólnak. Az utca két oldala, amely pár nappal ezelőtt csak az utca két oldalát jelentette, most két világot választott el egymástól. Két világbirodalom határát jelentette, amelyen nem lehet életveszély nélkül átlépni. Benépesültek az óvóhelyek. A város a föld alá költözött.

A harcok napról napra keményebbek és könyörtelenebbek lettek. A szovjet túlerő lassan, de biztosan érvényesült napról napra nagyobb területet csavarva ki a védők kezéből. December 27. és január 1. között a 2. Ukrán Front csapatai szorosan felzárkóztak a Pesti hídfőre. Január 9-re elestek Pest külső kerületei, január 15.-re pedig minden a Nagykörúton kívül lévő terület. Kíméletlen harc folyt a Margit szigeten. Pest feladása után a szovjet minden erejét Budára koncentrálhatta: január 30-ra a védők Buda külső területének teljes feladására kényszerültek. Mindkét fél borzalmas veszteségeket szenvedett el, anyagban és emberéletben egyaránt. Mindenki tudta, hogy a város védőinek egyetlen esélyük van a megmenekülésre: a felmentés.

A tervezett felmentéssel kapcsolatban két tervváltozatot dolgozott ki a vezérkar. A déli megoldás esetén a csapatok Székesfehérvártól kiindulva páncélosok számára kedvező terepen támadhattak volna. A felvonuláshoz azonban öt napra és 900 köbméterrel több üzemanyagra lett volna szükség, mint az északi változatban. Az északi megoldás előnye a gyorsabb felvonulás és a kisebb üzemanyagigény volt, de a Vértes és a Pilis szűk útjai és erdei miatt a páncélosok alkalmazása előrelátható nehézségekbe ütközött. Végül az északi megoldás mellett döntöttek: a művelet 1945. január 1-én este indult Konra fedőnévvel.

A IV. SS-páncéloshadtest este 19 óra 30 perckor megindította támadását, amely a kezdeti sikerek ellenére ötnapi szakadatlan, igen heves helységharcok után Bicske és Zsámbék körzetében a szovjetek szívós védekezésén fennakadt. Január 9-ére virradó éjszaka a németek áthelyezték támadásának súlypontját a balszárnyra. Ezzel megindult a Konrad 2-hadművelet. A támadás a Pilisben csak heves erdei harcok árán lassan nyert tért. Január 11-én a Westland-ezredcsoport a magyar 1. SS-rohamvadászezred részeivel közösen támadva betört Pilisszentkeresztre, és másnap el is foglalta. Noha a támadásban részt vevő katonák 21 kilométerre a fővárostól már közel látták Budapest sikeres felmentését, a valóságban erejük csak a védőkhöz vezető folyosó létrehozásához lett volna elegendő, de megtartására már nem. Ezen esetleg ki lehetett volna hozni a védőket, de ezt Hitler semmilyen körülmények között nem akarta. Ekkorra már nem bízott a támadás sikerében, és parancsot adott, hogy a támadókat csoportosítsák át Székesfehérvártól délnyugatra a déli megoldáshoz.

A január 18-án reggel 5 órakor induló Konrad 3-hadművelet céljaként a Duna keleti irányban történő elérését, s ezzel a Balaton és a Vértes között elhelyezkedő szovjet csapatok elvágását jelölték meg. Ezután kellett volna észak felé fordulva áttörni Budapest felé. A támadás kezdetben a bátor és makacs szovjet védekezés ellenére meglepően sikeres volt. Január 19-én reggel a német 3. páncéloshadosztály Dunapentelénél elérte a Dunát, s a németek ezzel 24 óra leforgása alatt kettévágták a 3. Ukrán Frontot. Január 20-án a 3. páncéloshadosztály egy része észak felé fordult, de Adony előtt a szovjetek megállították. Január 22. reggelre magyar és német csapatok borzalmas helységharcok után visszafoglalták Székesfehérvárt. Január 25-ig a IV. SS-páncéloshadtest nagyjából a Váli-víz mentén húzódó vonalat érte el, de itt elakadt. A támadók még egy utolsó kísérletet tettek. Január 26-án délután, miután 16.00 óra tájban nagy nehézségek közepette és hatalmas veszteségek után átkeltek a Váli-vízen, sikerült rádiókapcsolatba lépniük a Budapesten harcolókkal. Egy rövid pillanatra felcsillant a remény. Ám a parancsnoki harckocsiban hamarosan vették a támadás beszüntetését és a visszavonulást elrendelő rádióparancsot is. Ekkor voltak a támadó német csapatok legközelebb a bekerített fővároshoz. Ezzel Budapest erőd sorsa megpecsételődött.

]]> Sat, 12 Feb 2011 13:08:14 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/ujjaszuletett_a_szentendrei_kovacs_margit_muzeum_737.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/ujjaszuletett_a_szentendrei_kovacs_margit_muzeum_737.php
Mint arról Czene András, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője beszámolt, a mintegy kilenchónapos felújításnak köszönhetően modern városi kiállítóhellyé alakult az egykor Kovács Margit által kiválasztott műemlék épület.

Korszerűsítették a gépészeti rendszereket, megszépültek a belső terek és 21. századi informatikai megoldások segítik a látogatókat a tájékozódásban. A csaknem 110 négyzetméteres, Kocsis József Ybl-díjas építész tervei alapján készült új épületszárnyban kávézó és múzeumi bolt található, de itt kapott helyet az interaktív, három dimenziós vetítésre is alkalmas előadóterem, ahol lehetővé válik az alkotások "virtuális körbejárása". Az információszerzést érintőképernyős terminálok segítik, a termekben nagyméretű LCD képernyőkön többek között portréfilmek és Kovács Margit alkotásait bemutató filmek futnak.

]]> Sat, 22 Jan 2011 14:56:44 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/wass_albertre_emlekeznek_bonyhadon_723.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/wass_albertre_emlekeznek_bonyhadon_723.php
A megemlékezést a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központ és a Wass Albert Törzsasztal hetedik alkalommal rendezi meg.

Szombaton megkoszorúzzák Wass Albert Széchenyi téren álló szobrát, ahol Holtmaros református lelkésze, az író családjával rokonságban álló Bartha József fog emlékezni. Az ünnepséget táncház követi, amely a bukovinai székely betlehemes népszokást, a csobánolást idézi fel a Bartina zenekarral.]]> Thu, 06 Jan 2011 17:08:40 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalaskori_sirhelyeket_talaltak_nagykorun_632.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalaskori_sirhelyeket_talaltak_nagykorun_632.php
Kedden kezdődött azoknak a honfoglaláskori sírhelyeknek a feltárása, amelyeket egy építkezésnél, az alapok ásásakor fedeztek fel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörűben. Az eső miatt alaposabban csak szerdán láthatnak hozzá a régészek a leletek feltárásához, amire kevés idejük van, hiszen emiatt csúsznak a nagykörűi bölcsőde építési munkálatai.

Madaras László, a szolnoki Damjanich Múzeum régésze a Független Hírügynökségnek elmondta: három sírhelyet fedeztek fel, ebből egyet teljesen kettévágott a munkagép. Az eddig megvizsgált leletek között övet, zablát, kengyelt, lószerszámokat találtak, ezekből arra következtettek, hogy gazdag temetkezési helyre bukkantak. Az első sírban lovával együtt temették el egy honfoglaláskori törzs egyik tagját - mondta a régész.

A Nagykörű központjában megtalált sírhelyek feltárására egy hónapot kaptak a szakemberek.]]> Sat, 06 Nov 2010 15:29:49 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalaltak_a_szegedi_var_deli_falat_530.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalaltak_a_szegedi_var_deli_falat_530.php
Fogas Ottó ásatásvezető régész a helyszínen elmondta, a mai talajszint alatt három méter mélységben megtalált két és fél méteres szélességű faldarab helyzetéből immáron pontosabban meghatározható, merre húzódott a legendás szegedi vár, s ma mely épületek alatt találhatók az erődítés korabeli ábrázolásokról és térképekről ismert, de ma már nem látható fontosabb részei.

A feltárt falrészlet arról is elárul titkokat a szakembereknek, hogy milyen technikával építkeztek a XIV-XV. század fordulóján. A feltárás során a mindennapi élet különböző nyomait is megtalálták a régészek, a legtöbb lelet kerámiatöredék, amely a kormeghatározásban nyújt segítséget a kutatóknak – tudatta Fogas Ottó.]]> Wed, 15 Sep 2010 19:42:23 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/19__budavari_borfesztival_kiallitas_es_vasar_2010_szeptember_8-12_498.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/19__budavari_borfesztival_kiallitas_es_vasar_2010_szeptember_8-12_498.php
„Alig várjuk, hogy ez év szeptemberében is megrohamozhassuk a Budai Várat, hogy öt napra elfoglaljuk, és birtokba vegyünk mindent, amit a 19. Budavári Borfesztiválon találunk. És bizony van mit zsákmányolni... Együtt van itt minden, ami szem-szájnak ingere, és ami nemzeti kultúránkat jelenti: hagyomány, zene, tánc, költészet, és természetesen a mindent átölelő bor. A bor, ami hosszú évszázadok óta szomorúságában és jókedvében is hűséges társa a magyar embernek” - mondta Szarka Gyula, a Ghymes együttes énekese.

A Borkiállítás és Vásárra megváltott karszalag egyszeri ingyenes belépést biztosít a szeptember 8-12. között megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásárra.
A nagykorúvá vált az idén szeptember 8-a és 12-e között megrendezésre kerülő Budavári Borfesztivál, Közép-Európa egyik legrangosabb, legnépszerűbb szakmai rendezvénye, művészeti fesztiválja, ahol a számtalan eseményt az emberiség leginkább kultikus terméke, a bor fogja össze. Az eseményen évről-évre több tízezren ismerkednek meg a kulturált borfogyasztás művészetével, a borok készítőivel, a magyar gasztronómia és népzene különlegességeivel.

A fesztivált szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. 19 éve tartó célkitűzése megismertetni az érdeklődőkkel a legkiválóbb magyar borokat, a világ nemes borait. Személyes találkozásra hívni a borászokat és borkedvelő barátokkal, mosolyt csalni az emberek arcára és felejthetetlen élményt nyújtani mindenkinek. Ezért igazán érdemes Budapestre, Magyarországra látogatni!




]]> Tue, 24 Aug 2010 08:50:51 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/megkezdtek_zrinyi_miklos_egyetlen_magyar_varanak_feltarasat__487.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megkezdtek_zrinyi_miklos_egyetlen_magyar_varanak_feltarasat__487.php
A zalai Belezna és a somogyi Őrtilos közigazgatási területének határán, a Horvátországot Magyarországtól elválasztó Mura folyó közelében folyik az ásatás, amelyet a két település önkormányzatának, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a két megye múzeumi igazgatóságának együttműködésével sikerült elindítani.

A feltárást vezető Padányi József, a nemzetvédelmi egyetem tanára vadregényes területre kalauzolta el az MTI tudósítóját. Az 1661-ben épült földvár környéke mára ugyanis sűrű erdővé változott, holott a korabeli leírások szerint itt még akkor alig állt néhány fa. A vár területe az erdőben egy dombtetőn található, s mint a feltárás vezetője elmondta: Zrínyi Miklós tudását dicséri a vár helyzete. Két oldalról a Mura vízfolyása, egy oldalról egy felduzzasztott halastó védte, így az őt támadó törökök csak egy irányból, egy szűk 300 méteres sávban tudták megközelíteni.

]]> Thu, 05 Aug 2010 12:04:48 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/24__mestersegek_unnepe_a_buda_varban_2010__augusztus_19-22__496.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/24__mestersegek_unnepe_a_buda_varban_2010__augusztus_19-22__496.php
A MESTERSÉGEK ÜNNEPE, az élő népművészet fóruma, immáron huszonnegyedik alkalommal kerül megrendezésre. A Budai Vár történelmi környezetében négy napon keresztül kézműves mesterek működő műhelyekben mutatják be a tradicionális népi mesterségek fortélyait, a közönséget is bevonva az alkotás folyamatában. A látogatók megismerhetik a fafaragók, gyékényszövők, kovács, fazekas, hangszerkészítő, szövő, hímző, kékfestő, csipkeverő, nemezkészítő, szíjgyártó, kerékgyártó, kádár, kosárfonó, tojásfestő, mézeskalács-készítő mesterségekkel. A népművészeti hagyományok egyszerű elemeit a gyerekek is kipróbálhatják. A mesterség bemutatók mellett a kézművesek népművészeti kirakodóvásáron kínálják eladásra portékáikat. A színpadokon hagyományőrző magyar és külföldi énekesek, táncosok és zenekarok lépnek fel. Egész nap vásári komédia, utcaszínház, bábszínház, gyermekprogramok, esténként pedig táncház szórakoztatja a közönséget.


Rendezvény neve:

MESTERSÉGEK ÜNNEPE

Rendezvény ideje:

2010. augusztus 19-22.

Helyszín: Budapest – Budavári Palota

Főszervező: Népművészeti Egyesületek Szövetsége


Jegyárak:
Felnőtt jegy: 1500,- Ft
Gyermekeknek 4-14 éves korig és nyugdíjasoknak: 500,- Ft

Információ: Népművészeti Egyesületek Szövetsége
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
06 1-214-35-23, 06-1-214-31-47
neszfolk@nesz.hu www.nesz.hu


]]> Wed, 04 Aug 2010 12:57:10 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/elarverezik_munch_egyik_madonnajat_a_londoni_bonhams_aukcioshazban_449.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/elarverezik_munch_egyik_madonnajat_a_londoni_bonhams_aukcioshazban_449.php
Elárverezik Edvard Munch egyik kézzel festett Madonna-nyomatát, az alkotás értékét 700 ezer fontra (mintegy 241,5 millió forintra) becsülik.


A hírt a Bonhams aukciósház jelentette be Münchenben, ahol a norvég festő Madonna-litográfiáját péntekig tekinthette meg a közönség. A művész 1895 és 1902 között készített egy Madonna-sorozatot. A jövő hónapban kalapács alá kerülő alkotás 1895-ben született, s a mostani volt az első alkalom, hogy a nagyközönség láthatta a fedetlen keblű és ledér tekintetű Madonna e korai változatát.

"Munch hét évig vissza-visszatért a Madonna-témához, lenyűgöző megcsodálni ennek az ikonnak egy ilyen korai ábrázolását" - mondta Robert Kennan, a Bonhams egyik igazgatója. A szakember szerint igen ritka alkalom, hogy egy ilyen művészettörténeti jelentőségű mű piacra kerül. Az árverést július 13-án Londonban tartják.

Forrás: MTI

]]> Wed, 30 Jun 2010 09:25:38 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/_latogatoi_rekordot_dontott_az_art_basel_a_vilag_legnagyobb_kortars_muveszeti_vasara__442.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_latogatoi_rekordot_dontott_az_art_basel_a_vilag_legnagyobb_kortars_muveszeti_vasara__442.php
Látogatócsúccsal zárult vasárnap az Art Basel, a világ legnagyobb kortárs művészeti vására.


Idén a nemzetközi művészvilág találkozójára több mint 62500 művész, gyűjtő, kurátor és művészetkedvelő érkezett a világ minden részéről. A szervezők tájékoztatása szerint a művészeti anyagoknak és az egyes városokat bemutató prezentációknak egész héten nagy sikerük volt.

Az ötnapos vásár idejére az előzetes becslések szerint 61 ezer vendéget vártak.

A világ 37 országából érkezett mintegy háromszáz galéria több mint 2500 művész alkotását mutatta be: a modern stílus klasszikusai mellett feltörekvő fiatal alkotók műveit is, amelyeket főként az Art Statements szekcióban tekinthettek meg a látogatók.

A felvonultatott galériák számát tekintve az Egyesült Államok állt az élen 72 galériával, a második helyet Németország vívta ki 53 kiállítóval.

Forrás: MTI

]]> Tue, 22 Jun 2010 10:00:31 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/bemutattak_caravaggio_feltetelezett__foldi_maradvanyait_439.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/bemutattak_caravaggio_feltetelezett__foldi_maradvanyait_439.php
A toszkánai Porto Ercole tengerpartján ásott tömegsírban találták meg azokat a csontokat, amelyek az ezeket egy éve kereső olasz tudóscsoport szerint a festő Caravaggio földi maradványai.

"Nyolcvanöt százalékos bizonyossággal merem állítani, hogy ezek a csontok Michelangelo Merisitől származnak" - jelentette ki egy Ravennában tartott sajtótájékoztatón a Caravaggio földi maradványait kereső olasz kutatócsoport vezetője, Giorgio Gruppioni professzor. A tudósok munkáját koordináló Gruppioni a barokk festő csontjait is megmutatta. Egy éve kutatják Itáliában az 1610. július 18-án elhunyt mester maradványait, és talán nem véletlen, hogy éppen halála 400. évfordulóján sikerült őket megtalálni.

Ahogyan életét, Caravaggio halálát is számos titok övezi: a mai napig nem tudni, hogy a barokk festészet zsenije gyilkosság áldozata lett-e, ahogyan a legenda tartja, szifiliszben vagy más járványban hunyt-e el. Annyi volt biztos a 2001-ben megtalált halotti levél szerint, hogy Merisit a Grossetótól nem messzi Porte Ercole egykori temetőjének tömegsírjában ásták el.

Caravaggio Nápolyból éppen Rómába tartott, a neki megbocsátó pápához igyekezett, útközben érte a halál. A Porto Ercoléhoz közeli kórház korabeli feljegyzései szerint magas lázban hunyt el, és mivel errefelé idegen volt, a külföldieknek fenntartott közös sírban helyezték el a tengerparton. Úgy tűnik azonban, hogy a festő bűneit feloldó pápai bocsánat híréről kevesek tudtak, mivel a fény-árnyék technikájának egyedülálló mesterét név és dicsőség nélkül temették el. A helyi püspök utasítása az volt, hogy a lázban elhunyt férfi testét mélyre ássák el.
A tudósok éppen ezért Porto Ercole volt temetője területének legalsó rétegeiben keresték Caravaggiót. Nem volt könnyű feladat, hiszen a XVII. századi közös síron ma már lakóházak állnak.

A bolognai és a salentói egyetem más tudományos intézményekkel együttműködésben végzett munkája több fázisból állt: a tömegsír feltárása után az itt talált férfiak maradványainak korát a karbonvizsgálat segítségével határozták meg.
Majd azokat a csontokat válogatták össze, amelyekben magasabb volt az ólom és higany aránya. Ezt tartalmazták ugyanis a Caravaggio korában használt festékek. Mivel Caravaggiónak nem voltak egyenes leszármazottjai, a szelektált csontokat a Merisi és Merisio vezetéknevű olaszok DNS-ével vetették össze. A tudósok által azonosított csontokkal egy erős alkatú, 170 centiméter magas férfit rekonstruáltak - ilyen volt Caravaggio.

"Történelmi feljegyzések, antropológia, biológia, technológia támasztja alá, hogy ezek Caravaggio csontjai, nincs kétség" - hangoztatta a kutatásban résztvevő történész, Silvano Vinceti, az olasz kulturális és környezeti örökség országos bizottságának elnöke.

Azt még nem tudni, hol fogják őrizni az olasz festészet zsenijének csontjait, de nem kétség, hogy sokan lesznek rá kíváncsiak. A Rómában rendezett és a napokban bezárt Caravaggio-kiállításra félmillióan látogattak el.


]]> Fri, 18 Jun 2010 10:20:06 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/rekordot_varnak__picasso_abszintivo_cimu_festmenyetol_437.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/rekordot_varnak__picasso_abszintivo_cimu_festmenyetol_437.php
Pablo Picasso spanyol festő korai, kék korszakának egyik ritkasága a Christie’s aukciósház júniusi londoni árverésének legdrágábbra becsült tétele.


Az Ángel Fernández de Soto portréja (más néven Az abszintivó) című festménytől 30-40 millió fontot (9-11,7 milliárd forintot) várnak, ilyen magas értékre még egyetlen európai árverésre bocsátott művet sem taksáltak. Az 1903-as keltezésű Picasso-képet Andrew Lloyd Webber világhírű zeneszerző adja el, és a remélhetőleg befolyó csillagászati összeg a nagy-britanniai művészetet és kultúrát támogató alapítványát gazdagítja majd.

Ezt a műalkotást már 2006 novemberében is szerepelt a Christie’s kalapács alá kerülő tételei között, de az utolsó órában vissza kellett vonni, mert egy német állampolgár azt állította, hogy a festményt gyakorlatilag ellopták családjától a nácik. Egyik ősét, Paul von Mendelssohn-Bartholdy berlini bankárt arra kényszerítették, hogy más műalkotásokkal együtt nyomott áron eladja 1934-ben - hangoztatta.

"Ezt az óvást peren kívüli egyezséggel rendeztük, és a felperes a festményre támasztott minden igényét visszavonta, így az alapítvány szabadon értékesítheti a képet" - hangsúlyozta most közleményében az aukciósház.

A június 23-i árverést azután tartják, hogy a vetélytárs Sotheby’s februári aukcióján Alberto Giacometti svájci szobrász életnagyságú bronzszobra, a L’Homme qui marche (Sétáló ember) 104,3 millió dolláros (19,88 milliárd forintos) leütései áron kelt el. Ezzel megdöntötte a 104,2 millió dolláros (19,86 milliárd forintos) előző rekordot, amelyet egy másik Picasso-kép, az 1905-ben festett Fiú pipával (Garcon á la pipe) ért el 2004-ben New Yorkban.

Jussi Pylkkanen, a Christie’s európai, oroszországi és közel-keleti részlegének igazgatója szerint Ángel Fernández de Soto portréja "évtizedek óta az egyik legértékesebb műalkotás, amelyet árverésre bocsátottak".

Picasso 1899-ben találkozott a portré modelljével, Ángellel és kétszer is közös műtermen osztoztak Barcelonában. Az aukciósház szerint de Soto "sokkal több időt szentelt az ivásnak, mint a művészetnek", és barátja szenvedélye miatt Picasso kénytelen volt egy másik műtermet bérelni, hogy dolgozni tudjon. De Soto 1938-ban halt meg a spanyol polgárháborúban.

Andrew Lloyd Webber alapítványa szintén egy árverésen jutott hozzá a festményhez 1995-ben New Yorkban 29,2 millió dollárért (durván 5,6 milliárd forintért). Azóta Picasso három műve is 50 millió dollárt (9,6 milliárd forintot) meghaladó áron talált új gazdára, a rózsaszín korszakban született Fiú pipával című képét pedig a világ legdrágább festményeként tartják számon. A spanyol festő Vincent van Goghot taszította le trónjáról, aki egy 1990-ben elért 82,5 millió dolláros (15,7 milliárd forintos) festményárral 14 éven át a világ legértékesebb művészének számított.

Forrás: MTI

]]> Wed, 09 Jun 2010 17:47:50 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_fekete-feher_felvetelek_hoditottak_a__new_york-i_nemzetkozi_fotovasaron_310.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_fekete-feher_felvetelek_hoditottak_a__new_york-i_nemzetkozi_fotovasaron_310.php
A fekete-fehér felvételek hódítottak a vasárnap zárult New York-i nemzetközi fotóvásáron, ahol egyes felvételekért több százezer dollárt is elkértek.

A kortárs fotóművészet mindig is jelen volt a vásáron, de bizonyos gyűjtők nehezen váltanak át színesre, és még kevésbé vonzó számukra a digitális felvétel mondta el a Park sugárúti vásárt szervező Nemzetközi Fotóművészeti Kereskedők Szövetségének (AIPAD) elnöke, Stephen Bulger.


A kereskedőszövetség által 1970 óta megrendezett, vásárral egybekötött kiállítás főleg a fényképezés úttörőinek és az 1950-70-es évek nagyjainak műveit vonultatja fel.

Adolphe Braun fotóművész 1856-ban készült, virágcsokrot ábrázoló csendéletét például 6000 dollárra taksálták. A vásáron kínált legértékesebb alkotás az 1958-ban elhunyt amerikai fotóművész, Edward Weston meztelen nőt ábrázoló mellképe volt: most először állították ki, és a tulajdonosa 650 ezer dollárt

Forrás: MTI

]]> Thu, 27 May 2010 09:07:28 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/berlin_nem_szolgaltatja_vissza_a_nofertiti_szobrot_egyiptomnak_418.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/berlin_nem_szolgaltatja_vissza_a_nofertiti_szobrot_egyiptomnak_418.php
Visszautasítja Egyiptomnak a Nofertiti-mellszobor visszaadására irányuló követeléseit a német kulturális miniszter.


"Nofertiti büsztje Berlinben marad!" - jelentette ki Bernd Neumann. Elmondta: a berlini Neues Museum egyiptomi gyűjteményének legnagyobb kincse 1913-ban egy ásatás után a leletek elosztásával jogosan került Németországba a Német Keleti Társaság, majd a porosz állam segítségével. Neumann hangsúlyozta: "Ez kétségtelenül bizonyítható dokumentumokkal is. Egyiptom követelései nélkülöznek minden jogi alapot".

Záhi Havvász, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára korábban már követelte, hogy Németország adja vissza az országnak a több mint háromezer éves mellszobrot. Múlt héten bejelentette: hamarosan hivatalos kiadatási kérelmet fog benyújtani.

Neumann szerint az 1913-as leletelosztás folyamatát és kimenetelét a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány már többször bemutatta és részletezte. Hangsúlyozta: akkoriban megegyeztek abban, hogy a német régészcsoport a leleteket két részre osztja, az egyiptomi kormányt képviselő régészek pedig kiválaszthatják az egyik részt. Az egyiptomiak a Nofertiti díszes mellszobrát is tartalmazó leleteket a németeknek adták, így a büszt jogosan van Berlinben.

Havvász korábban úgy nyilatkozott, véleménye szerint a mellszobor csalással és a valóság elkendőzésével került Németországba, mivel Ludwig Borchardt, a büszt megtalálója kevésbé jelentős felfedezésként próbálta feltüntetni a szobrot, hogy ne legyen akadálya Berlinbe szállításának. Megtévesztésül azt jegyezte fel, hogy a királyné szobrának mészkő feje egy hercegnő festett gipsz mellszobra - állt a Havvász által még decemberben kiadott korábbi közleményben. A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány vitatja Havvász állítását.

A büszt egy szobrásztanulmány, amely Thotmesz egyiptomi szobrász amarnai műhelyéből származik. Nofertiti (jelentése: "a szépség megérkezett") a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó felesége volt. Életét és sorsát számos rejtély övezi, ahogy semmi biztos nem ismert a családjáról sem.

A szenzációs leletet James Simon berlini mecénás 1913-ban szerezte meg Egyiptomban Ludwig Borchart régész feltárásai nyomán. Az egyiptomi kormány már a múlt század húszas éveiben visszakövetelte Berlintől a mellszobrot.

Forrás: MTI

]]> Tue, 25 May 2010 17:13:21 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_csiksomlyoi_punkosdi_bucsu_2010_programja_406.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_csiksomlyoi_punkosdi_bucsu_2010_programja_406.php
Csíksomlyón a búcsújárás 1567 pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én (PÜNKÖSD SZOMBATJÁN) a székelyek a Hargita Tolvajos-tetőjén (ott, ahol a 3-as kereszt áll) legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni, hogy vegyék fel az unitárius vallást a római katolikus vallás helyett. A férfiak, amíg harcoltak, addig a nők és a gyermekek a csíksomlyói kegytemplomban imádkoztak, hogy Szűz Mária tartsa meg őket az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban. Amikor a férfiak legyőzték János Zsigmond seregét a Tolvajos-tetőn (ott, ahol a 3-as keresztet is van) a kalapjukba nyírfaágat tettek a győzelem jeléül és úgy mentek vissza a csíksomylói kegytemplomhoz, hogy hálát adjanak a Szűz Anyának, hogy megsegítette őket és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban.
És azóta vissznek haza a zarándokok nyírfaágat a csíksomlyói Pünkösdi zarándoklatukkor és a hagyomány szerint azóta imádkoznak annyi Miatyánkat, Üdvözlégyet és Hiszek egyet, ahány levél van a nyírfaágon, hogy a Szűz Annya Őket is megsegítse. Azóta évről-évre több 100.000-en zarándokolnak ide Csíksomlyóra Máriához a magyarok nagyasszonyához és a székelyek védŐszentjéhez. E napon minden év Pünkösdjén 560-700.000 zarándok jön el Csíksomlyóra Mária lábához a Kárpát-medencéből, a Moldvai csángók Bákó megyéből, Nyugat Európából és Kanadából.



A Csíksomlyói Pünkösdi búcsú 2010 programja - Erdély

Csíksomlyó, a kegyhely Május 17-23. a Zarándoklat Hete!
Május 22-a Pünkösd Szombatja, a búcsús Zarándoklat Napja!

A csíksomlyói búcsú ünnepi és liturgikus rendje; szentmisék rendje:
- reggel 6 - 7 és 8 órakor a kegytemplomban. Az ünnepi búcsús szentmise kint a Kissomlyó - és a Nagysomlyó - hegy közötti térségen, a szabadtéri oltáron lesz megtartva. A pünkösdszombati zarándoklat Csíksomlyóra ősi alapokon, történelmi pilléreken épül fel. Elsődleges célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, immár 568 éve. (1442-től.)
Mint zarándoklat, - ezzel egyidőben - bűnbánati gyakorlat is: Az út fáradalmának, a nagytömeges zsúfoltságnak, a nap hevének, a vízhiány miatti szomjazás kellemetlenségének önkéntes vállalása, türelmes elviselése által vezekel a keresztény ember személyes bűneiért. Az imádságban, a közös szentmiseáldozatban való részvételben, szentgyónásban, szentáldozásban megtisztul a lélek, felmagasztosul hitbeli és emberi mivoltában. Ezt jelenti a búcsús zarándoklat Csíksomlyóra.


Pünkösdi Búcsú ünnepi programja - Csíksomlyó

CsíksomlyóMájus 21 – 24

Május 21 - péntek, 1900 órakor - nyitó szentmise.

Éjszaka virrasztás a Kegytemplomban.

Május 22 - szombat, Pünkösdi Nagybúcsú

Szentmisék: 700, 800, 1900 órakor a Kegytemplomban

1230 ünnepi szentmise a Hármashalom oltárnál

Éjszaka virrasztás a Kegytemplomban.

Május 23 – vasárnap, Pünkösd ünnepe

Szentmisék: 700, 800, 1030, 1900 órakor a Kegytemplomban

Május 24 – hétfő, Pünkösd másodnapja

Szentmisék: 800, 1030, 1900 órakor a Kegytemplomban

]]> Wed, 19 May 2010 09:24:10 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/csiksomlyoi_punkosdi_bucsu_2010_majus_21_-_24__407.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/csiksomlyoi_punkosdi_bucsu_2010_majus_21_-_24__407.php
Csíksomlyón a búcsújárás 1567 pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én (PÜNKÖSD SZOMBATJÁN) a székelyek a Hargita Tolvajos-tetőjén (ott, ahol a 3-as kereszt áll) legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni, hogy vegyék fel az unitárius vallást a római katolikus vallás helyett. A férfiak, amíg harcoltak, addig a nők és a gyermekek a csíksomlyói kegytemplomban imádkoztak, hogy Szűz Mária tartsa meg őket az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban. Amikor a férfiak legyőzték János Zsigmond seregét a Tolvajos-tetőn (ott, ahol a 3-as keresztet is van) a kalapjukba nyírfaágat tettek a győzelem jeléül és úgy mentek vissza a csíksomylói kegytemplomhoz, hogy hálát adjanak a Szűz Anyának, hogy megsegítette őket és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban.
És azóta vissznek haza a zarándokok nyírfaágat a csíksomlyói Pünkösdi zarándoklatukkor és a hagyomány szerint azóta imádkoznak annyi Miatyánkat, Üdvözlégyet és Hiszek egyet, ahány levél van a nyírfaágon, hogy a Szűz Annya Őket is megsegítse. Azóta évről-évre több 100.000-en zarándokolnak ide Csíksomlyóra Máriához a magyarok nagyasszonyához és a székelyek védŐszentjéhez. E napon minden év Pünkösdjén 560-700.000 zarándok jön el Csíksomlyóra Mária lábához a Kárpát-medencéből, a Moldvai csángók Bákó megyéből, Nyugat Európából és Kanadából.



A Csíksomlyói Pünkösdi búcsú 2010 programja - Erdély

Csíksomlyó, a kegyhely Május 17-23. a Zarándoklat Hete!

Május 22-a Pünkösd Szombatja, a búcsús Zarándoklat Napja!

A csíksomlyói búcsú ünnepi és liturgikus rendje; szentmisék rendje:
- reggel 6 - 7 és 8 órakor a kegytemplomban. Az ünnepi búcsús szentmise kint a Kissomlyó - és a Nagysomlyó - hegy közötti térségen, a szabadtéri oltáron lesz megtartva. A pünkösdszombati zarándoklat Csíksomlyóra ősi alapokon, történelmi pilléreken épül fel. Elsődleges célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, immár 568 éve. (1442-től.)
Mint zarándoklat, - ezzel egyidőben - bűnbánati gyakorlat is: Az út fáradalmának, a nagytömeges zsúfoltságnak, a nap hevének, a vízhiány miatti szomjazás kellemetlenségének önkéntes vállalása, türelmes elviselése által vezekel a keresztény ember személyes bűneiért. Az imádságban, a közös szentmiseáldozatban való részvételben, szentgyónásban, szentáldozásban megtisztul a lélek, felmagasztosul hitbeli és emberi mivoltában. Ezt jelenti a búcsús zarándoklat Csíksomlyóra.


Pünkösdi Búcsú ünnepi programja - Csíksomlyó

Csíksomlyó Május 21 – 24

Május 21 - péntek, 1900 órakor - nyitó szentmise.

Éjszaka virrasztás a Kegytemplomban.

Május 22 - szombat, Pünkösdi Nagybúcsú

Szentmisék: 700, 800, 1900 órakor a Kegytemplomban

1230 ünnepi szentmise a Hármashalom oltárnál

Éjszaka virrasztás a Kegytemplomban.

Május 23 – vasárnap, Pünkösd ünnepe

Szentmisék: 700, 800, 1030, 1900 órakor a Kegytemplomban

Május 24 – hétfő, Pünkösd másodnapja

Szentmisék: 800, 1030, 1900 órakor a Kegytemplomban

]]> Mon, 10 May 2010 17:14:31 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_lathato_pecsett_a_munkacsy-trilogia__389.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_lathato_pecsett_a_munkacsy-trilogia__389.php
Szombaton megnyílt a Munkácsy Mihály három legjelentősebb bibliai témájú festményét bemutató kiállítás Pécsett: az Ecce Homo, a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotások együtt először és feltehetően utoljára láthatóak a baranyai megyeszékhelyen.




A trilógia utolsó darabját, a Krisztus Pilátus előtt című festményt állítják fel Pécsett.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere a tárlat helyszínén, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében tartott pénteki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kiállítás a pécsi Európa Kulturális Fővárosa program egyik egyedi és valószínűleg megismételhetetlen fő eseménye, amely nem jöhetett volna létre a debreceni Déri Múzeum nagylelkű felajánlása, közreműködése nélkül.

A politikus megjegyezte: a trilógia bemutatásával Pécs másodszor tiszteleg a magyar művészettörténet egyik legnagyobb alakja előtt, hiszen az Amerikában élő magyar üzletember, Pákh Imre gyűjteményéből összeállított Munkácsy - Képek Amerikából című kiállítássorozatnak 2006-ban a Dunántúl legnagyobb városa is egyik állomása volt. Páva Zsolt örömének adott hangot, hogy a négy évvel ezelőtti pécsi Munkácsy-tárlat sikere és a trilógiát megelőző mostani várakozás azt jelzi: ma is jelentős az igény és az érdeklődés a komoly művészeti értékek iránt.

Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora arról szólt, hogy az Ecce Homo, a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt tizenhat év munkásságát öleli fel, s e monumentális alkotások Munkácsy legjelentősebb bibliai témájú festményeinek tekinthetők. Kitért arra, hogy közülük az Ecce Homo azért is különleges, mert ez volt a művész utolsó képe, melyet már nagyon betegen készített.

Gamus Árpád, a Pécsi Galéria vezetője elmondta, hogy a trilógiát október 31-ig, hétfő kivételével minden nap délelőtt tíztől este hat óráig láthatja a közönség. A kedvezményes belépők 1000, a teljes árúak 1500 forintba kerülnek. A vezető reményét fejezte ki, hogy a látogatók száma eléri a négy évvel ezelőtti Munkácsy-kiállításét, a képekre akkor hatvanezren voltak kíváncsiak.

A szervezők korábban elmondták: a három alkotás kölcsönadásához mindegyik tulajdonos - Hajdú-Bihar megye önkormányzata, Pákh Imre műgyűjtő és a kanadai Hamilton Galéria - is hozzájárult. A megállapodás jelentős, mert bár a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festményt az elmúlt években többször szállították a tengerentúlra és vissza, az Ecce Homo nyolcvan éve nem hagyta el a Déri Múzeum falait.

Mindez kevés lett volna a kiállítás megszervezéséhez. Pécs mintegy harmincmillió forintot költött arra, hogy eleget tegyen a tárlat szigorú feltételeinek. A Pécsi Galériának át kellett alakíttatnia az egyedüli helyszínként szóba jöhető gimnáziumi dísztermet. A szerződésben különböző műszaki, klíma- és biztonsági berendezések elhelyezését írták elő, a falakat pedig a legjobb hatás elérése érdekében angolvörösre festették. A képek védelme érdekében a teremben állandó 20 Celsius-fokot és 50 százalékos páratartalmat szükséges biztosítani, a műkincsekre éjjel-nappal őrök vigyáznak.

Forrás: bama.hu

]]> Tue, 27 Apr 2010 16:59:06 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/szazezer_latogato_a_degas-tol_picassoig_cimu_tarlaton_382.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/szazezer_latogato_a_degas-tol_picassoig_cimu_tarlaton_382.php
Százezer látogató a Degas-tól Picassóig című tárlaton.

Már több mint százezren tekintették meg a Szépművészeti Múzeum Degas-tól Picassóig című kiállítását; a tárlat vasárnap zárna, de a múzeum tárgyal a kölcsönadó Puskin Múzeummal, hogy a remekművek még Budapesten maradhassanak.


A január végén megnyílt tárlaton kiállított ötvenöt mű a francia festészetnek a XIX. század közepétől a XX. század elejéig tartó időszakáról ad áttekintést.

A kiállításon az impresszionizmus, a XIX. század utolsó évtizedének szimbolizmusa, a fauve-ok és a kubisták által fémjelzett első avantgárd mozgalmak fontosabb műveivel találkozhatnak a látogatók, többek között Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Matisse és Picasso alkotásaival.

Bár a tárlat vasárnap bezárna, a Szépművészeti Múzeum tárgyalásokat folytat a kölcsönadó Puskin Múzeummal, hogy a remekművek még Budapesten maradhassanak.

Forrás: mno.hu

]]> Mon, 26 Apr 2010 09:28:32 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/brutalis_eroszakkal_igaztak_le_a_spanyolok_az_inkakat_331.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/brutalis_eroszakkal_igaztak_le_a_spanyolok_az_inkakat_331.php
Brutális erőszakkal igázták le a spanyolok az inkákat

A kutatók egy félezer éves perui temetőben első alkalommal azonosították a spanyol hódítás inka áldozatait, akiket különösen brutális kegyetlenséggel mészároltak le.


Az európai hódítók egyeseket puskákkal és kézifegyverekkel lőttek le, másokat láncokkal, kalapácsokkal vertek agyon - jelentek meg a kutatás részletei az American Journal of Physical Anthropology legújabb számában (Violence and weapon-related trauma at Puruchuco-Huaquerones, Peru).

A Wyomingi Egyetem antropológusa, Melissa Murphy vezette vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a csontokon nehéz kimutatni a kardok okozta sebeket, ami azért különös, mert a korszak forrásai szerint ez volt a katonák kedvelt fegyvere. Murphy szerint azonban Pizarro seregének többsége szerencsevadászokból és kalandorokból, nem pedig katonákból állt, így más eszközeik voltak, és a sebesülések is ezzel magyarázhatók.

Emellett nagyon sok olyan sérülést is megállapítottak, amelyeket inka fegyverek okoztak: ezeket a hódítók a velük együttműködő indián törzsektől kaphatták. A sebek nyomai még a kutatókat is meglepték, akik elmondásuk szerint sosem szembesültek még ekkora brutalitással: az eltemetettek mindegyike kegyetlen, fájdalmas és iszonyatos halált halhatott.

Ezt erősíti meg Haagen Klaus, az opremi Utah Valley Egyetem kutatója is, aki szerint a spanyol hódítás első pillanatairól nagyon keveset tudunk. A régészeti leletek és cserepek alapján nagyjából rekonstruálhatók az események, és az, hogy az uralkodó 1532-es elfogása után még körülbelül 40 évre volt szükség a térség viszonylagos pacifikálásához, ez azonban nem mehetett könnyen.

Murphy csoportja 258 felnőtt férfi maradványait ásta ki két temetőből: szerinte lehetséges, hogy az elsőben az 1536-os, Limához közeli, spanyol ellenes felkelés áldozatait tárták fel, akiket családtagjaik temethettek el. A másik temetőbe jóval kevesebb, csak inka fegyverektől származó sebekbe belehalt személyek kerültek: a szakértők szerint ők a belső villongások áldozatai lehettek, amikor a helyiek leszámoltak az uralkodó elittel.

Forrás: mult-kor.hu

]]> Fri, 09 Apr 2010 11:54:54 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/ujra_lathato_a_feszty-korkep_opusztaszeren_323.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/ujra_lathato_a_feszty-korkep_opusztaszeren_323.php
A portalanítás és a terepasztal felújítása, átalakítása után áprilistól újra látható Feszty Árpád A magyarok bejövetele című monumentális alkotása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

Az ebből az alkalomból tartott ünnepségen Kerényi János országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években sora érkeztek a segélykérő felhívások az emlékparkból, hogy a rotunda beázása miatt veszélybe került a Feszty-körkép. Az intézmény azonban nem kapott kormányzati forrást a károk elhárítására, csak egy uniós pályázat és a Csongrád Megyei Önkormányzat támogatása tette lehetővé a hibák kijavítását.

Az elmúlt hetekben tíz restaurátor és díszítőszobrász dolgozott a 120 méter kerületű és 15 méter magas festmény és a terepasztal portalanításán, a beázás okozta hibák és az elmúlt évek során keletkezett kisebb sérülések kijavításán.



A látogatók a körképet ezentúl új szemszögből is megcsodálhatják, mivel az emlékpark uniós támogatásból megvalósuló 640 millió forintos fejlesztésének keretében egy részben átlátszó üveglapokból készült, a terepasztal felett vezető ösvényen a korábbinál jóval közelebb mehetnek a képhez.

A monumentális alkotás története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napoleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő: a bibliai özönvíz történetét akarta vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta, mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Végül apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy fesse meg inkább a honfoglalást.

A magyarok bejövetele 1894 tavaszára készült el, több festőtársa - köztük Medgyánszky László - is segítségére volt a hatalmas munkában. A képet 1894. május 13-án mutatták be először a budapesti millenniumi kiállításon, a vásznat később lebontották és Londonba vitték a világkiállításra. 1909-ben került vissza Budapestre.



Eredeti épületét a Szépművészeti Múzeum építése miatt lebontották, ezért "ideiglenes" faépületben kapott helyet a Városliget mutatványosai között. A második világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is megsérült.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark kialakítása 1970-ben kezdődött, ekkor határozták el, hogy Feszty körképét a restaurálás befejeztével itt mutatták be újra. Megkezdődtek a restaurálási munkálatok, és a rotunda építése is, ami azonban 1979-ben abbamaradt. A vászon darabjait újra hengerekben raktározták el, végül 1991 és 1995 között egy lengyel restaurátor-csoportnak köszönhetően született újjá az alkotás, amelyet eddig mintegy négymillió ember látott.


Forrás: www.opusztaszer.hu

]]> Fri, 02 Apr 2010 13:22:09 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/xxii__tavaszi_hadjarat_kozep-europa_legnagyobb_katonai_hagyomanyorzo_rendezvenye_321.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/xxii__tavaszi_hadjarat_kozep-europa_legnagyobb_katonai_hagyomanyorzo_rendezvenye_321.php
XXII. Tavaszi Hadjárat 2010. Április 01. - május 22.

Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata 1849 - 2010

Alapító: Történelmi Lovas Egyesület - 1989

- A Tavaszi Emlékhadjáratról első állomása
április 01. - április 08.
- Felvidéki hadjárat április 23. - április 26.
- Budavár május 22.


Április 1-én indul útjára Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata a Magyar Hagyományőr Világszövetség, az érintett önkormányzatok, művelődési intézmények és a helyi hagyományőrző egyesületek rendezésében.

Mintegy 80-100 lovas hagyományőrző – jórészt huszárok – járják be az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat útvonalait 35 település érintésével, Magyarországon és a Felvidéken. Az 1989 óta zajló programsorozaton közel 60 katonai hagyományőrző és 50 más társadalmi szervezet vesz részt.

Az Emlékhadjárat útvonalát az egyes településeken nagyszabású koszorúzási ünnepségek, történelmi előadások, népzenei és néptánc műsorok, rock koncertek, huszárkonyha főzőbemutatók, zenés katonai hagyományőrző parádék és nem utolsó sorban látványos csatabemutatók szegélyezik, amelyeken gyalogsági alakulatokkal, tüzérséggel és a még több lovassal gyarapodik a résztvevők száma.

A 22. Tavaszi Emlékhadjárat áprilisi rendezvényeinek kiemelt helyszínei Boldog, ahol 2-án zajlik csatabemutató, Jászberény, ahol 3-án motorosok és huszárok együtt masíroznak a város főterén, Tápióbicske-Nagykáta, ahol a legnagyobb huszárkonyha bemutató, és az ugyancsak legnagyobb csatabemutató látható majd 4-én, Isaszeg, ahol a csatabemutatót egész napos kulturális rendezvények egészítik ki, és a felvidéki Búcs, ahol 24-én a Felvidéki Rockszínház szervezésében az úgynevezett Felvidéki Hadjárat népzenei és rock koncertekkel gazdagodik.


A Tavaszi Emlékhadjárat résztvevői saját korhű ruházatukkal, felszereléseikkel és történelmi fegyvereikkel idézik fel a magyar történelem egyik igen jelentős katonai sikereket felmutató hadi eseménysorozatát. Helyszínről helyszínre haladva építik ki táborhelyeiket, ahol az emberek étkezéséről, szállásáról, a lovak istállózásáról, takarmányozásáról, a programok lehetőleg balesetmentes megvalósításáról kell gondoskodni alapvetően. Az élő történelemóráknak is tekinthető programok minden bizonnyal sok ezer gyerek és felnőtt számára jelentenek majd feledhetetlen élményt és egyúttal ösztönzőt a magyar kultúra ápolására, népszerűsítésére. A nagy tavaszi rendezvénykígyó - a szervezők szándéka szerint - hozzájárul a történelemszemléletű gondolkodásmód erősítéséhez, és a kiterjedt nemzetközi ismeretségek révén, az európai kulturális kapcsolatok erősödéséhez is.


Kapcsolat: Fülöp Tibor Zoltán
tel.: 20 366 8943
e-mail: fuloptiborz@gmail.com
Részletes program: http://www.lovasok.hu/index.php?i=26678#tortenet

]]> Tue, 30 Mar 2010 16:07:14 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_mohacsi_csata_nem_volt_szegyenletes_vereseg_316.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_mohacsi_csata_nem_volt_szegyenletes_vereseg_316.php
Baltavári a Károli Gáspár Református Egyetem Kora Újkori Gazdaság- és Művelődéstörténeti Tanszékének tanársegédje, de a doktoriját a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzi majd meg, mivel a hadtörténet az egyik szakterülete. Doktorijának témája a kora újkori csaták parancsnoklási és irányítási rendszerének modellezési lehetőségei, évek óta dolgozik ezen, természetesen a Total War sorozattal.


A játékkal készült csatarekonstrukciók remek illusztrációs anyagok lehetnek, de ez a cél másodlagos Baltavári kutatásában a korhűség mögött. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a történész a parancsnoki kommunikációt is korrekten modellezi. A stratégiai játékokban a játékos madártávlatból lát mindent, a kameranézetet kedve szerint állítgathatja, és utasításai azonnal eljutnak a csapatokhoz. A valóságban azonban a tábornok nem a csatamező felett lebegett, hanem általában lóhátról szemlélte az eseményeket, csak az alapján hozhatott döntéseket, amit látott és megtudott, és utasításait még el is kellett juttatnia a zászlóaljparancsnokokhoz (akik szintén hozhattak önálló döntéseket).

Ezen túl Baltavári amit lehet, a korabeli forrásokból merít: a csata koreográfiáját, az egységek mozgását a forrásokhoz igazítja, a katonák korhű páncélzatát és felszerelését pedig segítőivel egyszerűen belerajzolja a programba, ha nincs olyan virtuális harcos, ami kellene a modellezéshez. Még a játék motorjába is belenyúlnak néha, hogy a csapatok morálján, állóképességén és néhány fizikai jellemzőn állítsanak. Bő egy tucat ember dolgozik a történésszel a csaták bizonyos munkafázisain, „Egy hagyományőrző csapat az egységek kinézetével foglalkozik, egy másik a programozással, egy harmadik a videóvágással – én még el tudom számolni a magam részét úgy, hogy a doktorimat készítem, de mindenki más lelkesedésből segít” – fogalmaz Baltavári.

A csaták játékbeli terepasztalait régi térképek és visszaemlékezések, modern mérések, illetve a Google Earth alapján modellezik, de a teljes élethűség így sem valósítható meg. „Még a XIX. századi csatáinkról sem rendelkezünk olyan anyaggal, hogy legalább zászlóaljszinten meg tudjuk pontosan határozni a csapatok mozgását. Ha ismeretlen elemekkel találkozunk, több lehetséges verziót lemodellezzük, ez viszonylag egyszerű a Total Warral” – mondja a történész, aki a rekonstrukciókon túl szeretné, ha ez a szemlélet, illetve a játékmotor, mint segédeszköz jobban elterjedne a hasonló kutatásokkal foglalkozó szakemberek körében.


A történész szerint a kora újkor (1492-1815) a legizgalmasabb időszak csatamodellezési szempontból, mert ebben a korszakban olyan hadügyi forradalom zajlott, hogy a használt taktikák százévenként teljesen megváltoztak. A Baltaváriék által lemodellezett három csata közül kettő ebbe az időszakba esik. Az egyik a mohácsi vereség, a másik az 1809-es győri csata, amelyben Napóleon serege pofozta le a magyar nemesi felkelést. A magyarok mindkét modellezéséhez a Medieval II: Total Wart használták, a harmadik csatához, az időszámításunk előtti 216-ban a rómaiak és a punok között lezajlott cannaei ütközethez pedig a Rome: Total Wart.

„A győri csata volt az első munkaanyagunk, ezen még sokat gyakoroltunk, ma már nem vagyok minden szempontból megelégedve vele. De azért van olyan jó, hogy egyes részletei bekerüljenek egy, a győri helytörténeti múzeum megbízásából készült filmbe” – mondja Baltavári. „A cannaei csata pedig régi szívügyem, klasszikusan ezt az ütközetet tekintik a bekerítés iskolapéldájának. Azonban csak két szűkös történelmi forrásból ismerjük a csatát, és a modellünk azt mutatta, hogy ezeket a forrásokat néha felül kell bírálnunk. A bekerítés nem történhetett meg úgy, ahogy Polübiosz leírta.”



A mohácsi csata modellezése a legkomolyabb az eddigiek közül, a rekonstrukción még az utolsó simításokat végzik Baltaváriék – a YouTube-on egyelőre csak a csata trailere érhető el (van egy másik Total War-os mohácsi csata is a videomegosztón, de azt nem a történész készítette, és nem korhű). A fiatal kutató filmesekkel is tárggyal, szeretné, ha a csatamodell bekerülne egy hadtörténeti sorozatba, illetve pár hónapon belül egy önálló, nagyjából húszperces rövidfilmet is készít a csatáról.
Mohácsi tévhitek

„Olyan prekoncepciók élnek az emberekben, amiket szeretnék eloszlatni. Sokak fejében a mohácsi ütközet vállalhatatlan katasztrófaként él, ahol a magyar hadsereg szereplése borzalmas volt” – magyarázza Baltavári. „Ez nem igaz, ahhoz képest, hogy veszítettünk, nagyon jól szerepeltünk ebben az ütközetben, mindent kihoztunk magunkból, csak az ellenfél jobban szervezett és nagyobb volt, ráadásul technikailag is kicsit fejlettebb.”

A magyar és a török sereg létszámáról eltérőek a becslések. A magyar létszámot nagyjából be lehet lőni 22-28 ezer fő közé, de a törököknél nagyobb a szórás. Az biztos, hogy Szulejmán serege legalább kétszeres, de nem kizárt, hogy háromszoros-négyszeres túlerőben volt. Ez például egy olyan pont, ahol Baltaváriéknak nem segítettek eleget a korabeli források: választottak egy sereglétszámot, és azt használták a rekonstrukcióban. „Ha valakinek más elképzelése van a csatáról, azt is könnyen le tudjuk modellezni” – utal a történész a Total War motorjának erényeire.

A korabeli török források azt állítják, hogy ötszáz török esett el a mohácsi csatában, de a történészek szerint ez a szám jóval több volt. „Nagyon valószínű, hogy a magyar sereg veszteségéhez képest nagyobb volt a török veszteség” – mondja Baltavári. A magyar veszteségeket 12-18 ezer körül feltételezik.


Azt egyébként török források is említik, hogy a tízezer fős magyar lovasság oldalba kapta a török sereget, és olyan erővel rohamoztak, hogy az első lovasok Szulejmán sátrához is eljutottak, és a szultán őrsége gyűrte le őket. „Aztán ahogy a roham lendülete megtört, a lovasság beleragadt a török seregbe. Ilyenkor a lovasságnak az volt a dolga, hogy visszavonuljon, újrarendeződjön és megint rohamozzon. Mohácsnál azonban nem volt már második lovasroham – hogy miért nem, nem tudjuk, de a többféle csataforgatókönyv modellezése ilyen kérdésekre is segíthet választ adni” – mondja a történész.


Baltavári szerint az igazi tragédia Mohácsnál nem az, hogy elvész a seregünk egy része – mert előtte is, utána is többször képesek voltunk megint ekkora sereget felállítani –, hanem a király elvesztése. Hogy ez miként történt, arról sincsenek pontos információk azon túl, hogy a csata helyszínétől 10-15 kilométerre északra II. Lajos belefulladt a Csele-patakba.

„Én úgy képzelem, hogy a török könnyűlovasság nem engedte meg, hogy a menekülő királynak akár egy szusszanásnyi pihenője legyen, és a páncélosokat hordó magyar lovak elfáradtak” – mondja Baltavári. „A megáradt Csele-patakon nem sikerült az átkelés, de akkoriban ott még nem volt folyamszabályozás, egy-egy áradás nem azt jelentette, hogy nagyon megnőtt a vízmagasság, hanem a patak elöntötte és elmocsarasította a parti sekély területeket. A király egy ilyen részen kerülhetett víz alá, és lehet, hogy sérülten egyméteres vízből sem tudott felállni.”

A húszperces rövidfilm nyár elejére készül el, és ha nem csap le rá egy dokumentumfilm-producer sem, felkerül a YouTube-ra. A későbbiekben Baltavári szeretne más csatákat is megrendezni a Total War terepasztalain. „Be merjük vállalni, hogy a rekonstrukciókból egy önálló sorozatot készítünk, egészen határozott koncepciónk van” – mondja. „Tíz csatát választottunk már a honfoglalástól 1848-ig. Most próbálunk erre forrást találni, pályázatokat keresünk.”

]]> Sun, 28 Mar 2010 12:39:14 +0200 http://www.antikregiseg.hu/hirek/dresch_mihaly_szaxofonos_kapja_iden_a_szabo_gabor-dijat_299.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/dresch_mihaly_szaxofonos_kapja_iden_a_szabo_gabor-dijat_299.php
Dresch Mihály szaxofonos kapja idén a Szabó Gábor-díjat, Gyémánt László festőművész pedig a Pernye András-díjat; a Magyar Jazz Szövetség elismeréseit a műfaj március végi ünnepén adják át.


"Az elismeréseknek mindig örül az ember, a Szabó Gábor-díjat ráadásul egy szakmai zsűri döntése alapján ítélik oda, és a műfaj hazai életműdíjaként tekintenek rá. A díj nem csak az én érdemem; az elmúlt évtizedekben nagyon sok remek zenészkollégával játszottam együtt, akik segítettek a pályám során" - mondta Dresch Mihály.

A szaxofonost a műfaj egyik stílusteremtőjeként tartják számon, mivel előszeretettel ötvözi a magyar népzenét és a jazzt. Mint megjegyezte, ebben már gyermekkora meghatározó volt. "Egy Földes nevű községben voltam gyerek, ahol keresztmamám sok lakodalomban volt szakács. Számomra életre szóló élményt jelentett az az élő népzene, amit ezeken a lagzikban hallottam, a hatások később, a konzervatórium elvégzése után is megmaradtak bennem" - fejtette ki a Dresch Quartet vezetője.

Kitért arra, hogy többször járt Erdélyben, és bár ott nem gyűjtött zenét, nagyon érdekelték őt az ottani emberek, a muzsika. A szaxofonos hozzáfűzte: a jazznek megvan az a tulajdonsága, hogy nyitott, bármiféle oltást befogad, és ebből új zene keletkezhet.

Az 54 éves Dresch Mihály elmondta: zenéjében nem tervez nagy változásokat; célja, hogy a Dresch Quartet muzsikáját még tökéletesebbé és még hitelesebbé tudja tenni. Kvartettjének tagja még Lukács Miklós (cimbalom), Szandai Mátyás (bőgő) és Baló István (dob). Tavalyi lemezük, a Ritka madár az év magyar jazz produkciója hanglemezen kategóriában Gramofon-díjat kapott.

Márkus Tibor, az 1990-ben alakult Magyar Jazz Szövetség elnöke hangsúlyozta: Dresch Mihály teljesen magyar jazzt valósított meg munkásságával. "Azok közé tartozik, akik a magyar gyökereket a jazz műfaj jellegzetességeihez alakítja. Nagy köszönet illeti Szabados Györgyöt, aki ezt a koncepciót annak idején elindította, az ő szárnyai alól került ki Dresch Mihály is, aki hosszú évek óta töretlenül bizonyítja ennek a fúziónak a létjogosultságát" - fejtette ki a szövetség elnöke.

Az egykori világhírű jazzgitárosról elnevezett Szabó Gábor-díj egy zenészeknek szóló életműdíj, azok a muzsikusok kaphatják meg, akik zenei tevékenységükkel elismerést vívtak ki. A Magyar Jazz Szövetség titkos szavazással évente egy személynek ítéli oda.


A Pernye András-díjat 2009-ben alapította a Magyar Jazz Szövetség; az elismerést olyan személyek kaphatják, akik a jazz ügyét nem zenészként, hanem szervezőként, szerkesztőként, újságíróként, esetleg más művészeti ágak képviselőjeként, vagy más módon segítik, támogatják. A díjat tavaly Maloschik Róbert, a Magyar Rádió zenei szerkesztője vehette át, idén Gyémánt László festőművész kapja.

A művész hétfőn megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) képzőművészeti díját is; akkor elmondta: festés közben főként jazzmuzsikát hallgat. Ez a "szerelem" nyolc éves kora óta tart; az elmúlt évtizedekben megfestette a magyar és a nemzetközi jazzzélet kiválóságait, és több lemezborítót is készített.

A Szabó Gábor-díjat a Magyar Jazz Ünnepe rendezvénysorozat keretében március 26-án, a Pernye András-díjat előző napon adják át a Budapest Jazz Clubban.

Forrás: mno.hu

]]> Wed, 10 Mar 2010 14:24:22 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/uj_arveresi_rekord_aron_kelt_el_alberto_giacometti_szobra_londonban_258.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/uj_arveresi_rekord_aron_kelt_el_alberto_giacometti_szobra_londonban_258.php
Minden idők árverési rekordját eredményezte a Sotheby's aukciós ház szerda esti londoni licitje, amelyen bruttó 65 millió fontért (19 milliárd forintért) kelt el a múlt században élt svájci szobrász, Alberto Giacometti egyik alkotása.


A leütési árrekordot a L'Homme qui marche I című, életnagyságú, 1961-ben készült bronzfigura aukciója hozta. A Sotheby's közlése szerint ez a legmagasabb ár, amelyet hivatalos árverésen műalkotásért valaha is megadtak.

Az ismeretlen vevő telefonon licitált. Az előzetes árbecslés 12-18 millió font közé taksálta a várható bevételt; az induló 12 millió fontról alig nyolc perc alatt jutott el a licit a leütési rekordig.

A szobrot a Commerzbank AG bankcsoport bocsátotta árverésre. A befolyt vételárat a pénzintézet által támogatott jótékonysági alapítványok, illetve múzeumok között osztják szét.

A szerda esti árverés, amelyen modern és impresszionista alkotásokra lehetet licitálni, általában is igen eredményes volt: az összbevétel megközelítette a 147 millió fontot (44 milliárd forint). Londoni művészeti aukció soha ekkora bevételt még nem hozott.

Fotó:mti/epa

]]> Thu, 04 Mar 2010 17:06:18 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/paul_gauguin_megtalalta_a_boldogsagot_francia-polineziaban__292.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/paul_gauguin_megtalalta_a_boldogsagot_francia-polineziaban__292.php
Sokak szerint Francia Poinéziában van az „igazi déltengeri paradicsom”. Tahitit korallzátonyok szegélyzik. Szépségét a festő, Paul Gauguin tette halhatatlanná, aki 1895-től 1901-ig élt itt, és olyan írok is megörökítették, mint Pierre Loti és Hernam Melville.

Paul Gaughin: A „Boldogság” című, békét sugárzó képe annak az eszménynek a jegyében született, amelyről Gauguin azt remélte, a déltengeri vidék életében talál majd rá a valóságban is.

Hiva Oa szigeten töltötte életének utolsó szakaszát Paul Gauguin, itt is temették el. Róla nevezték el a szigeten megnyílt kulturális központot, de vajon Paul Gauguin megtalálta itt a boldogságot?

Nézzék meg a festő sírjáról és rekonstruált házáról készült videót.

]]> Thu, 18 Feb 2010 16:31:15 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/xiv__csango_bal_a_petofi_csarnokban_265.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/xiv__csango_bal_a_petofi_csarnokban_265.php
A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület 2010. február 6-án (szombaton) tizennegyedik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Petőfi Csarnokban. A XIV. Csángó Bál fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A szervezők a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.


A rendezvény alapvető célja, a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Fesztiválunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor keretében. A műsort követő, hajnalig tartó táncház pedig alkalmat teremt, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak. A programnak ebben a részében moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó táncokat, énekeket. Emellett bemutatjuk Petrás Mária keramikus alkotásait.

PROGRAM

DUNA TEREM

Színpadi műsor – Tisztelet Erdélyi Zsuzsannának
19.00 - 21.00

19.00
Megnyitóbeszédet mond: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke
19.10
Hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséből, Somoskából, Pusztinából, Hidegsépatakáról, Görbepatakáról, Gyimesbükkről, Nádasfaluból.

Vendégeink lesznek: Antal Tibor, Antim Ioan, Hodorog András, Kátai Zoltán, Kovács Miklós, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Nyisztor Ilona, Petrás Mária, Róka Szabolcs, Tímár Viktor, a Berka és a Credo Együttes, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Kobzos Együttes, a Kőketánc Gyerektáncház, a Cantigas Együttes, a Juhász Családi Zenekar, a Somos és a Szigony, a Zurgó Együttes és Enyedi Ági, valamint a Lippentő és a Szentendre Táncegyüttes.

Táncház:
21.30 – 04.10

21.30-22.15 Legedi László István, Hodorog András, Mandache Aurél, Roman Stefan, Benke Grátzy
22.15-23.00 Tímár Viktor, Antal Tibor és a Szigony Zenekar
23.00-23.45 Kovács Miklós, Antim Ioan, Benke Félix
23.45-00.30 Somos Együttes
00.30-01.15 Juhász Családi Zenekar
01.15-02.00 Zurgó Együttes
02.00-02.45 Fanfara Complexa
02.45-03.30 Szigony Zenekar
03.30-04.15 Berka Együttes

SZERET TEREM

Koncertek és táncházak, fotó – kiállítás, könyvbemutató
16.30 - 04.50

16.30 - 18.15
Kőketánc Gyerektáncház

21.05 – 21.15
Könyvbemutató:

Csoma Gergely: Az elhagyott idő - 33 év a Moldvai csángók között című könyvét bemutatja: Pataki János.

Koncertek és táncházak:

21.15-22.00 a Dresch Quartett koncertje
22.10-22.40 Nyisztor Ilona, László Erzsébet és a pusztinai hagyományőrző együttes koncertje
22.50-23.20 Kátai Zoltán és Róka Szabolcs koncertje
23.30-00.00 a Kobzos Együttes koncertje
00.00-01.00 Hodorog András, Roman Stefan, Benke Róbert
01.00-02.00 Berka Együttes
02.00-03.00 Tímár Viktor, Antal Tibor és a Juhász Családi Zenekar
03.00-04.00 Legedi László István, Hodorog András, Mandache Aurél, Roman Stefan, Benke Grátzy
04.00-04.50 Fanfara Complexa

TÁZLÓ TEREM

Kiállítás: 21.00

Kiállításunkon Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthetik meg. A kiállítást Kóka Rozália énekes, mesemondó nyitja meg.



]]> Fri, 05 Feb 2010 19:33:16 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/rekonstrualtak_a_gonyunel_talalt_romai_fogado_koepuletet_262.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/rekonstrualtak_a_gonyunel_talalt_romai_fogado_koepuletet_262.php
Fogadó a határon – római kori útállomás Gönyűn
2007 nyarán egy nagy méretű római kőépület, egy útállomást maradványait tártuk fel Győrtől nyugatra, Gönyűn. Az épülő E.On erőmű területén folyó ásatás különösen jelentős volt abból a szempontból, hogy a környéken az elmúlt időszakban ez volt az egyetlen római kori épület, amely teljes egészében feltárásra került.

A Gönyűn feltárt útállomás Arrabona (Győr) (10 római mérföld) és Ad Statuas (Ács-Vaspuszta) (5 római mérföld) segédcsapati tábora között feküdt.

A terület központjában egy kőalapozású, vályogfalas épület került elő, amelynek négy helyisége a bejárat körül helyezkedett el, az épület hátsó részét pedig egy nagyobb udvar foglalta el.


Az épületet egy nagyobb kerítőárok vette körbe, amely a déli részen megszakadt – itt alakítottak ki egy kavicsozott bejárót, amely a limesutat kötötte össze az épülettel. A kocsikat, szekereket az épület előtt hagyták (ez lehetett a „parkoló”), itt a bekötőút a kerítőárkon belül kiszélesedett. Több helyen sikerült a talajba mélyedő keréknyomokat megfigyelni. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a bejárat előtti területen a járószintbe taposva egy kulcs is előkerült.


A nagyjából észak-déli tájolású, négyszögletes épület megépítésekor a derékszögekkel nem sokat törődtek, szinte egyik sarok sem sikerült 90 fokosra, valószínűleg annak a kis dombocskának a formáját követte, amelyre építették.

A falaknak csak az alapozását, illetve több helyen már az alapozás árkát találtuk meg, ezek egy 16,7 × 21,8 méteres épületet jelöltek ki. Az épület falainak 60 cm széles (= kb. 2 római láb) kőalapozása volt. Az alapozás tetején a habarcsot elkenték, majd erre húzták fel a vályogtéglákból álló falat.


Az épületet a hagyományos tetőcseréppel (imbrexekkel és tegulákkal) fedték le. A bejárattól jobbra eső helyiségben ugyanis majdnem épségben megtaláltuk az épület kemencéjét, amely a helyiség délkeleti sarkához támaszkodott.

A feltárás során ebből a helyiségből és a körülötte levő területről került elő a kerámia leletanyag nagy része, amely között számos olyan edény is volt, amely csak konyhai használatban terjedtek el. A kutakból vett földminták számos olyan maradványt tartalmaztak, amelyek konyhai hulladékként kerülhettek oda.

A gabonafélék mellett volt itt konyhakerti hüvelyes (kismagvú lencse, takarmánybükköny), olaj- (mák) és rostnövény (len), fűszernövény (kapor, pasztinák), sőt dísznövény (kerti szegfű) magja is, többnyire szenült állapotban. Annak bizonyságául, hogy a termesztett gabonából ételeket készítettek, szenült ételfélék: kása- és kenyérmaradványok is előkerültek.


A kerítőárkon kívül három kutat tártunk fel. Az egyikbe, amely legközelebb volt az épülethez, rengeteg tetőfedő tégla került, köztük több bélyeges darab, valószínűleg az épület megépítésekor vagy átépítésekor. Ugyanennek az aljában egy beleesett sárga korsót is találtunk.

A második kútban viszont majdnem az egész hordóra bukkantunk: 80 cm magasan állt eredeti helyén rendkívül jó állapotban. Ez szolgált a kút béléséül. A fadongák abroncsát fűzfavesszőből készítették, mégpedig úgy, hogy a vesszőt meghajlítva rátekerték a hordóra, majd végeit hánccsal tekerték össze.

A kerítőárkon kívül, a két fenti kút között egy tegulával lefedett kutya sírja került elő. A kistestű kutya valószínűleg házi kedvenc lehetett, mivel nem csak egyszerűen elásták a földbe, hanem téglákkal lefedték, azaz eltemették.

A leletanyagról néhány szót: a konyha körül természetesen nagyszámú kerámia és állatcsont került elő, amely intenzív sütés-főzésről árulkodott több mint 100 éven keresztül.

Meglepő volt a nagyszámú bélyeges tégla előkerülése: 130-ból 88 db-ot a legio I adiutrix-szal lehet kapcsolatba hozni. Ez a csapttest Kr. u. 97-ben érkezett Brigetioba, a mai Komárom–Szőny területén elhelyezkedő legiotáborba. A legio neve a bélyegeken LEG.I.AD.PF rövidítésben jelenik meg.






Az épület felhagyása a falak módszeres elbontásával történt. Először a vályogfalat dönthették le, amelynek maradványait a tetőt alkotó téglákkal együtt az épület körüli kerítőárokba terítették szét. Ezt követően a kőalapozás köveit több helyen kiszedték, ennek esett áldozatául a konyhában levő kemence is, amelynek sarkát az épület falával együtt kitermelték és minden bizonnyal elszállították építőanyagnak.

A feltárás során nem találtunk arra utaló nyomot, hogy az épület támadás vagy betörés áldozatául esett volna. Elképzelhető, hogy a Kr. u. 2 - 3. . század folyamán bekövetkező klímaváltozások következtében a Duna és a talajvíz-szint megemelkedése miatt hagyják fel az állomást.


A kiállítás részlete a győri Xántus János Múzeumban
A pontosabb keltezéshez a dendrokronológia segítségét is igénybe vettük. Mindkét faszerkezetű kútból vettünk mintát, amelyeket Grynaeus András vizsgált meg: ezek alapján a 2. sz. kút tölgyből készült hordóját legkorábban Kr. u. 220-ban kivágott fákból állították össze.

Bár az épület a limesút mentén, katonai területen állt, mégsem tudjuk egyértelműen a katonasághoz, a határvédelmi építmények közé sorolni. Keskeny falai és gyenge struktúrája, nem biztosított védelmet, illetve sem kerítés, sánc, vagy paliszádfal nem védte. Ezért inkább az útállomások sorába tudjuk illeszteni, azaz elsősorban a hírnökök és futárok által használt állami postaszolgálat egyik eleme lehetett, ahol lovakat lehetett váltani, esetleg pihenni, megebédelni, szükség esetén pedig aludni egyet.

A feltárásról 2010. április 4-ig időszaki kiállítás látható a győri Xántus János Múzeumban, amelyen további információk, fotók és a Gönyűn talált leletek is megtekinthetőek.


Rekonstrukció: Pazirk kft.
Forrás: Bíró Szilvia

]]> Fri, 05 Feb 2010 17:34:54 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/iii__balassi_napok_a_kali-medenceben_salfold_kozsegben_261.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/iii__balassi_napok_a_kali-medenceben_salfold_kozsegben_261.php
Balassi Napok Salföldön
2010. 01. 13.


Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Káli-medencében található Salföld községben a Balassi Napok katonai hagyományőrző rendezvény.

Program:

Február 13-án (szombaton) két szekérrel, török lovasok kíséretében indul a menet a kolostor felé. Útközben a magyar és török seregek megütköznek egymással, majd a törökök elinalnak és a várat (kolostort) elfoglalják. A hős magyar seregek megostromolják az erődítményt, elűzve a hordákat.

Közben lehetőség nyílik forraltborozásra és birkapörkölt evésre.

Délutántól evés-ivás-mulatság a Major egyik fűtött helyiségében.

A jobb oldalon található videon tekinthetik meg a Balassi Napokat rendező helyi Salföldi Kopjások bemutatóját, érdemes megtekinteni.

Érdeklődni a 06-87-472-028 számon lehetséges.

]]> Fri, 05 Feb 2010 13:02:25 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/szenzacios_zalavari_lelet_a_keleti_frank_birodalom_korabol_255.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/szenzacios_zalavari_lelet_a_keleti_frank_birodalom_korabol_255.php
Szenzációs leletre bukkantak a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Régészeti Intézetének munkatársai az egykori Keleti Frank Birodalom határán, a mai Zalavár környékén. A szakemberek a Priwina gróf egykori uradalmi központjának területén folytatott ásatás során egy 9. századi cseréptöredéket találtak, amely a világon ismert legkorábbi glagolita írásjeleket tartalmazó régészeti felfedezésnek számít.

Zalavár története
"A hely jelentőségét az adja, hogy itt a honfoglalás közvetlenül megelőző évszázadban, a 830-as évektől egy Priwina nevű szláv, legalábbis szláv származásúnak mondott előkelő kapott birtokot Német Lajos keleti frank uralkodótól és birtokainak központját éppen itt, egy mocsaraktól övezett szigetszerű kiemelkedésen rendezte be" – mondta el a Múlt-kornak Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. Szerinte a korban ez egy városias település volt: a 870-71-es leírás 3 templomról és Priwina erődjéről tudósít.

"Kialakítottak egy olyan érseki központot, amelyben több emeletes fapalota állt" - tette hozzá Szőke Béla Miklós, az MTA Régészeti Intézetének szakembere. Szerinte erre azért volt szükség, mert 840, Priwina érkezése és 870, az irat születése közötti időszakban 33 templomot építettek meg és szenteltek fel Zalavár körzetében.


A keleti frank uralkodó, Német Lajos hűbérese, Priwina tehát néhány évtized alatt valóban felvirágoztatta az új őrgrófságot. A birodalom határán Mosapurc (Mocsárvár) néven egy olyan erős központot alapítottak, ahol maga a salzburgi érsek is örömmel múlatta idejét, sőt Liupram érsek gyakran a karácsonyt és a szilvesztert is Zalavárott ünnepelte. Az egyik templomot 850. január 24-én Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, míg egy másikban a mártír Hadrianus (Szent Adorján) romlatlan testét őrizték, amely egyben a grófság legtekintélyesebb keresztény szentélyének is számított. Zalavár Priwina letelepedésével Alsó-Pannónia központjává vált és később, a honfoglalás után is jelentős településnek számított.

"Az Árpád-kor szempontjából ez azért izgalmas terület, hiszen a 11. századtól kezdődően itt volt Zala megye központja, István király monostort alapított itt és a későbbi források, mint Zala megye központjáról beszélnek Zalavárról" - hangsúlyozta Ritoók. Szerinte a mostani kutatásoknak is az az egyik célja, hogy kiderítsék, pontosan mik tartoztak ehhez a megyeközponthoz.

A régészek 1948 óta, 61 éve kutatják az évezredes múlt nyomait Zalaváron, amely a szakemberek szerint a Karoling időszaknak, a honfoglalás előtti évszázadnak az egyik legfontosabb kárpát-medencei lelőhelye. Az évtizedes régészeti munka során már sikerült lokalizálni az erődítményeket, feltárták az egykor monumentálisnak számító, 855-860 között épített Hadrianus templomot és tavaly lokalizálták a Szent János templomot is, amelynek területén idén is folyik a régészeti munka.

]]> Tue, 02 Feb 2010 13:42:09 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_katyni_meszarlassal_nyit_a_hodmezovasarhelyi_galeria_243.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_katyni_meszarlassal_nyit_a_hodmezovasarhelyi_galeria_243.php
A katyni mészárlásról szóló kiállítással nyit január 22-én a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum fejlesztése során kialakított új időszaki kiállítóhely, a Galéria.


A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre a szovjet hadsereg a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik.

A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban (lengyelesen: Katyń), a Tver melletti Mjednojében és a Harkov elővárosát képező Pjaticsaki erdeiben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték.(A több helyszínen végrehajtott tömeggyilkosság ezért kapta a nevét Katyńról.) Szintén ehhez az eseményhez kapcsolják annak a 7000 személynek a meggyilkolását, akiket az oroszok Nyugat-Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna börtöneiben tartottak fogva hadifogolystátusz nélkül, jóllehet közel 1000 lengyel tiszt is volt köztük. A vérengzéseknek magyar áldozata is volt, Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora.

A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja.

A számszerű adatokat itt és később főként az O¶rodka KARTA – Indeks represjonowanych című kiadvány alapján közöljük, melyet 2002-ben adtak ki St. Ciesielski, W. Materski és A. Paczkowski professzorok szerkesztésében – e kiadvány adatai eltérnek a más kiadványokban megjelentektől.
Az orosz politika a mai napig nem ismeri el a katyni vérengzést.


Almási István alpolgármester elmondta: az Emlékpont 198 millió forintból megvalósított látogatóbarát fejlesztését az Európai Unió csaknem 160 millió forinttal támogatta. A beruházás keretében egy 115 négyzetméteres időszaki kiállítóhellyel, látogatóbarát szolgáltatásokkal és egy több mint hetven négyzetméteres raktárral is bővült a XX. század második felének vásárhelyi történelmét bemutató közgyűjtemény.

Az új épületszárny terveit - a főépületet, illetve a budapesti Terror Háza Múzeumot is jegyző - F. Kovács Attila Kossuth-díjas építész készítette el.

Mint arra Almási István rámutatott, az Emlékpont állandó kiállítása egyedülálló a magyar múzeumi palettán, hiszen egy város néz szembe saját múltjával az intézmény falai között. Az új épületszárny azonban lehetővé teszi, hogy az állandó tárlat mellett időszaki kiállításoknak is helyet adjon a múzeum.

Az első ilyen kiállítás, amely a Magyar kultúra napján nyílik meg, a katyni mészárlás eseményeivel, borzalmaival ismerteti meg a látogatókat.

Karol Biernacki, a Szegedi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás végignézése akár egy másfél órás elmerülés is lehet a történelemben. A tárlat 48 molinóból áll, és nemcsak magáról a mészárlásról szól - amikor a második világháború idején a szovjetek több mint húszezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg -, de bemutatja Lengyelország két világháború közötti történetét, a szeptemberi hadjáratot, a lengyel katonák fogságba esésének történetét és a tábori életet is.

A molinókból álló tárlat - amelyet korábban már láthatott a budapesti Terror Háza Múzeumban a közönség - Hódmezővásárhelyen olyan tárgyi emlékekkel is kiegészül, melyek az egykori kivégzettek sírjaiból kerültek elő - tette hozzá Karol Biernacki, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy az emberek lássák, a katyni mészárlás nem lengyel ügy, hanem az egész emberiséget érinti, "hiszen közönséges népirtás volt, amiről beszélni kell".

A tárlat március 15-ig látható majd Hódmezővásárhelyen.

]]> Fri, 22 Jan 2010 17:24:05 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szenzacios_tiszavasvari_avar_kori_lelet_atirhatja_a_honfoglalas_tortenetet_234.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szenzacios_tiszavasvari_avar_kori_lelet_atirhatja_a_honfoglalas_tortenetet_234.php
Tiszavasvári - Régészeti szenzációt tártak fel Tiszavasvári határában, ami a honfoglalás kori történelmet is új megvilágításba helyezheti.

Csütörtök délben érkezett a hír, aranyat találtak az avar kori sírok feltárása közben. A helyszínt nehéz megtalálni, egy agyagbánya közelében nagy kiterjedésű területen folynak a kutatások. A kutatás vezetője Lukács József régész megmutatta, miből látható, hogy nagyjából 1300 évvel ezelőtt hova temették halottaikat az avarok.

Elmondta: időszámítás szerinti 600 körül egy népes kolónia élt ezen a területen. Korábban több mint 80 sírt találtunk, most 41-et fedeztünk fel, közülük sikerült többet feltárni, és várjuk a régészeket, hogy a lelet kiemeléssel a változékony, vagy inkább esőre hajló időt megelőzzék. Az egyik sírban megtaláltuk az egyik előkelő vezető csontjait, mellette két arany karika fülbevalót, bár az akkori szokás szerint egy fülbevalót viseltek. Az öv csatja is szépen kivehető, nem zárható ki, hogy az is arany. Derék magasságban még vannak olyan fémből készült töredékek, amik egy tegez díszei lehettek.

A megállapodás szerint a téglagyár biztosítja a feltárásokat, és ha jól fogy a tégla, akkor még további nagy területeket kutatnak át, mert a beruházás területének növelése előtt ez követelmény. A tavalyi feltárások során az itt élő népesség szegényebb részének sírjait tártuk fel, a mostani rész az előkelőké lehetett. A terület déli részén több tucatnyi ház maradványait találtuk meg, így ezt a kort sikerült alaposan feltérképezni. A lelet akár segíthet átértékelni a Honfoglalás kori történelmet is, ugyanis sokak felfogása szerint az országba érkező magyarok nem találkozhattak avarokkal, azok addigra kihaltak, a mostani lelt szerint akár azoknak lehet igaza, akik ezzel szemben azt tartották, hogy a beérkező magyarok találkozhattak, keveredhettek az itt élő avarokkal.

Forrás: szon.hu

]]> Tue, 12 Jan 2010 20:39:11 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalas-kori_aranylelet_a_szeged_melletti_othalmi_dombon_192.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalas-kori_aranylelet_a_szeged_melletti_othalmi_dombon_192.php
Ritkaság számba menő, honfoglalás kori leletet, aranyból készült szem- és szájfedőket találtak a Móra Ferenc Múzeum régészei egy lovas sírban a Szeged melletti Öthalmi dombon.

Forrás: erdely.ma


Az egykori szovjet katonai gyakorlótér hathektáros területén összesen nyolc honfoglalás kori sír került elő, ebből hat lovas sír, amelybe a harcossal együtt eltemették lovának koponyáját is – mondta a Paluch Tibor ásatásvezető régész a feltárásról tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a másik két sír egyikébe egy asszonyt, a másikba egy gyermeket temettek.

Az egyik lovas sírban a halottra arany szem- és szájfedőt helyeztek, a vékonyra kalapált aranylemezek szerepe az volt, hogy letakarja a halott lelkét. Ugyanebben a sírban a harcossal együtt eltemetett ló szemére itáliai ezüst pénzérmét tettek.

Az arany szem- és szájfedő ritkaságnak számít a Kárpát-medencében, hasonló leletre csupán egyszer, a hatvanas években Eger közelében bukkantak a magyar régészek – közölte a szakember.

Zombori István múzeumigazgató elmondta, hogy az Öthalmi domb ismert régészeti lelőhely, már a Szegedet romba döntő nagy 1879-es árvíz után találtak itt honfoglalás kori sírokat. Ekkor a területről 1,5-2 méternyi homokot termeltek ki, az így nyert nyersanyaggal töltötték föl a város területét. Az irodalmi adatok alapján számos honfoglalás kori sírra bukkantak ekkor, feltételezhető tehát, hogy a környezetéből kiemelkedő terület fontos temetkezési hely lehetett.

Egészen a XIX. századi folyószabályozásig a térség a Tisza vízjárta területe volt, így az itt élők a magaslatokra telepedtek le. Ezért nem véletlen, hogy a Móra-múzeum régészei a leendő homokbánya területén indított megelőző feltárás során összesen négy korszak nyomaira bukkantak: a honfoglalás kori sírokon kívül előkerültek leletek a felső-paleotikumból, a vaskorból és az Árpád-kor utáni időszakból is – közölte a szakember.
]]> Mon, 04 Jan 2010 19:30:48 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ellopott_seuso-kincs_nyomaban_2__resz__212.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ellopott_seuso-kincs_nyomaban_2__resz__212.php
Az ellopott Seuso-kincs nyomában 2. rész

A kincs mint egység.


A kincs ma ismert darabjainak tisztázatlan eredete miatt fontos volt annak megállapítása, hogy a tárgyak egy együtteshez tartoztak-e eredetileg is, vagy csupán a közelmúltban kevertek össze egymáshoz nem tartozü darabokat a nagyobb anyagi haszon reményében. A tárgyakkal 1984-ben eladásra kínáltak két mészkôfejet is, amelyekrôl kiderült, hogy azokat késôbb helyezték az edények közé, hogy állítólagos közel-keleti eredetüket ezáltal is alátámasszák. A tizenöt edény viszont valóban összetartozik, és közülük kisebb funkcionális egységeket, készleteket is sikerült elkülöníteni a tárgyak azonos díszítése és méretei alapján (ld. a tárgylistát). A készletek darabjai közötti hasonlóságon kívül a leletegyüttes tárgyai között további hasonlóságok figyelhetôk meg: így pl. a geometrikus kancsók és az amfora nyakát hasonló módon díszítették; a dionüszikus jelenetek pedig nemcsak az egyik kancsón, hanem az amforán is feltûnnek. Az Achilles- és "Meleagros"-tál hasonló méretei és mitologikus jelenetei miatt szintén összetartozik. Ezt az összetartozást a rézüst belsô falán, a talajlerakódásban megfigyelt tálperem-lenyomatok is igazolják. Az üstbe díszített oldalukkal lefelé fordítva helyezték bele a négy nagy tálat: legalulra a "Meleagros"-tálat, föléje a geometrikus díszû és az Achilles-tálat, majd a kincsnek nevet adó Seuso-tálat. A kincset árverésre bocsátani kívánó társaság által megbízott oxfordi kutatók útmutatásai alapján egy olyan számítógépes rekonstrukciós rajzot is készítettek, amely azt szemlélteti, hogy az elrejtéskor a tárgyakat hogyan helyezték el az üstben.


A leletegyüttes tárgyainak további formai elemzése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a tárgyakat külön-külön és mint együttest is egy történeti fejlôdési folyamatba illesszük, annak részeként értelmezzük, és így megállapítsuk azt a korszakot és azt a régiót, amikor és ahol a tárgyak készültek. A formai elemzés azon a felismerésen alapszik, hogy a tárgyat készítô mester mindig egy bizonyos, adott történelmi helyzetben, e helyzet közvetett vagy közvetlen hatása alatt fejti ki tevékenységét, azaz a konkrét tárgy kivitelezése megfelel a szakma hagyományainak, a mester képzettségének, illetve a vásárló vagy megbízó elvárásainak. A tárgyak formájához a legjobb analógiákat a Kr. u. 4. századból, annak is inkább a második felébôl ismerjük. A kézmosómedence, a Seuso-tál és az Achilles-tál igen közeli párhuzamai a svájci Kaiseraugstban elôkerült ezüstkincsben találhatók meg. Svájci kutatók megállapítása szerint ezt a kincset Kr. u. 351-ben rejthették el. Amennyiben növekvô sorrendben táblázatban ábrázoljuk a 4. századból ismert római ezüstedények súly- és méretadatait, akkor azt a tendenciát figyelhetjük meg, hogy az idô elôrehaladtával a tárgyak súlya és méretei jelentôsen megnövekszenek. Ebben a táblázatban a kaiseraugsti kincs tárgyai a táblázat elsô felében, míg a Seuso-kincs tárgyai -- amelyek a legnagyobb és legsúlyosabb római kori ezüstedények közé tartoznak -- a táblázat végén helyezkednek el. Jelenleg egyetlen olyan római kori ezüsttálat ismerünk, amely súlyosabb a Seuso-kincs Achilles-táljánál, I. Theodosius császár Kr. u. 388-ban készített missoriumát. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a Seuso-kincs legjellemzôbb tárgyainak készítési kora is a két idôpont, azaz a 4. század közepe és a 4. század vége között keresendô. A Seuso-kincs tárgyaihoz leginkább hasonló funkciójú és formájú tárgyakat szintén a Kr. u. 4. század második felébôl, a kelet-európai régióból ismerünk. Például az amfora legjobb párhuzamai a Concestiben (Moldva), illetve Boroczycében (Volhínia) elôkerült ezüstamforák.

Forrás: XXI. század -RTL KLUB

]]> Thu, 17 Dec 2009 19:21:58 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ellopott_seuso-kincs_nyomaban_3__resz_213.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ellopott_seuso-kincs_nyomaban_3__resz_213.php
Ki, mikor és hol használta az edényeket?

A kincs tárgyai közül formai tekintetben legérdekesebb a római ezüstök között egyedülálló vödörpár. Ezt a vödörformát fából készítve és ezüst- vagy bronzveretekkel díszítve gyakran megtaláljuk a Kr. u. 4. századi germán fejedelmi temetkezések emlékanyagában (pl. Sackrau Sziléziában, Osztrópataka és Czéke Kelet-Szlovákiában). A tárgyak funkciójának leginkább megfelelô forma kiválasztását szintén az adott történelmi szituáció határozza meg, így a germán edényforma jelenléte a Seuso-kincsben arra utal, hogy a kincs egykori birtokosa barbár származású, de a római birodalomban élô elôkelô római lehetett. A tárgyak stílusában, azaz a konkrét formák megvalósításában alkalmazott mûvészi eszközöknek a vizsgálata szintén alátámasztja a készítés idejérôl és a használat helyérôl korábban tett megállapításainkat. A geometrikus minták, a nielló és a mitológiai jelenetek alkalmazására a 4. századi római ezüstökön számos példát találunk Skóciától Moldáig, azonban a Seuso-kincs legjellegzetesebb formájú edényein, a vödrökön alkalmazott griff-protomékra és a gyöngysoros dísz elé helyezett dekoratív mellképekre a legjobb példát a Polgárdiban talált ezüsttripus (összecsukható haromlábú állvány, amelyet nagyméretû tálak alátámasztására használtak) esetében találjuk meg. A tripus öntött, tömör lábai ugyanúgy téglalap keresztmetszetûek, mint a Hippolytus-kancsó füle (amely a maga nemében egyedülálló a római kori ezüstök között). Hasonló kivitelû, bronzból öntött tripuslábat Trierbôl ismerünk. A polgárdi tripus és a Seuso-kincs legtöbb darabja is valószínûleg a Mosel-vidéken, vagy éppen Trierben készült. A polgárdi tripus és a Seuso-kincs vödreit egy másik jellegzetes vonás is összekapcsolja. Mind a tripuson, mind a vödrökön az ötvösmester beütött pontokkal jelölte meg azokat a helyeket, ahová a tárgyak összeszerelése során a külön elkészített alkatrészeket fel kell forrasztani. A tripus és a kincs egyébként funkcionálisan és kölcsönösen kiegészítik egymást: a kincs nagyméretû táljaihoz eredetileg tripus is tartozott (ennek ábrázolását megtaláljuk a Seuso-tál középsô medallionján, sôt a tálak peremének alján feltehetôen egy tripus tartókampójától származó karcolások is megfigyelhetôk). A polgárdi tripus méreteit tekintve ugyanúgy a legnagyobbak közé tartozik, mint a Seuso-kincs edényei. Technikai hiányosságaik is közösek: a nagytisztaságú ezüstbôl készült, közvetkezésképpen puha anyagú tripus és a kancsók nagy méretükhöz képest nem rendelkeznek kellô szilárdsággal, ezért a tripus szinte saját súlyát is alig bírja megtartani, és a kancsók talpa is letörött a használat során.

A tárgyak formái, szimbolikája és a tárgyakon ábrázolt jelenetek tartalmi elemzése alapján Tóth Endre arra a következtetésre jutott, hogy a kincs egy esküvôi ajándéknak szánt tálalókészlet darbjaiból áll. Valóban, a Hippolytus-készlet ital felszolgálására szolgálhatott a férfi számára, míg az illatszeres szelence, amelynek oldalán annak tulajdonosnôjét szolgái kíséretében szépítkezés közben ábrázolták, az ifjú ara számára készített ajándék lehetett. A többi darab, mint pl. a kézmosó készlet, közös használatú volt. A Seuso-tál középsô medalionjának körirata, amelyben jókívánságokat fogalmazott meg a tárgyak ajándékozója, tovább a medalionban ábrázolt esküvôi lakomajelenet is összhangban áll a tárgyak nászajándék jellegével. A verses köriratban megnevezték a megajándékozott Seusót, aki a kincs eredeti tulajdonosa volt. Ez a név eddig más forrásból ismeretlen, formai elemzése arra utal, hogy viselôje germán lehetett. A névforma ún. bôvített rövid alak, ahol az egy szótagra (SEV-) rövidített eredeti névhez egy kicsinyítô képzôt (-SO) illesztettek. A medalion további jellegzetessége, hogy itt nem csupán dekoratív céllal ábrázoltak egy lakomajelenetet, hanem azt két kis címkébe illesztett felirattal konkretizálták is.


Az egyik ló mellé odaírták nevét is: INOCENTIVS, és a lakoma helyszínét is pontosan meghatározták. A kereveten lakomázó társaság elôtt elterülô víztükör mellé odaírták a PELSO nevet. Ez a földrajzi név jól ismert az antik írott forrásokból és egyértelmûen a Balatonnal azonosítható. A földrajzi terület pontos megjelölésébôl arra következtethetünk, hogy a kincs tulajdonosának életében fontos szerepet játszott a Balaton vidéke, valószínûleg itt terültek el birtokai. A kincs némelyik edényének hátoldalán a készítés, illetve a használat során bekarcolt feliratokat találunk. A kulturális és földrajzi hovatartozás tekintetében az utóbbiak fontosak számunkra. Három feliratot is találunk (a geometrikus tál, az egyik vödör és az illatszeres szelence alján, amelyek a tárgyak leltári listába vételérôl tanúskodnak. Leltárra utaló felirattal a kaiseraugsti kincs esetében is talákozunk, a Seuso-kincsnél azonban részben latin betûkkel, részben rúnákkal, de mindhárom esetben germán nyelven karcoltak számneveket az edényekbe. A Balaton tágabb körzetében, Veszprém és Fejér megyékben éppen a Kr. u. 4. század második felétôl kezdôdôen ismerünk több rúnafeliratot. Ezek feltûnése annál is inkább szembeszökô, mivel a rúnafeliratok egyébként ritkaságszámba mennek. A Seuso-kincs feliratai és a kelet-pannóniai rúnafeliratok közötti viszony tisztázása még a jövô kutatásának feladata.

A rézüst

A kincs elrejtésének körülményeit homály fedi. Csupán annyi biztos, hogy nagyméretû edényekbe (ezek közül az egyik nagyméretû üstöt ismerjük) helyezték a tárgyakat és egy föld alatti üregben rejtették el azokat. Az elrejtés okát nem ismerjük. Ha háborús veszély miatt ásták el, akkor erre Kelet-Pannónia 4. század végi történelme több alkalmat is kínálhatott, de jelenleg nem tudjuk pontosan beazonosítani az idôpontot. Kézenfekvô lenne az elrejtést a Kr. u. 374 nyarán lejátszódott súlyos harci cselekményekkel indokolni, amikor az aratásra készülô tartományt hirtelen lerohanták a Duna bal partján élô barbárok -- és ezt az üst külsô faláról vett koromminta C14-es vizsgálata is alátámasztja --, de szóba jöhet az utána következô nyugtalan negyedszázad egésze is.


A üst -- a kincslelet ma ismert részének legkevésbé esztétikus darabja -- a kincset behatóan tanulmányozó Marlia Mango szerint a legfontosabb támpontokat szolgáltatja az elrejtés idejének és helyének meghatározásához. Az üst oldala két meghajlított és összeszegecselt rézlemezbôl készült, míg alját egy harmadik, enyhén domborított lemezbôl alakították ki. A fenéklemezt ún. fogazott varrattal erôsítették az oldalhoz, amely úgy készült, hogy a fenéklemez szélét nagyjából szabályos közönként bevagdalták, minden második kis nyelvet kihajlítottak, a nyelvek közé helyezték az oldallemez alsó szélét, majd a nyelveket lekalapálták és leforrasztották.


Megállapította, hogy ilyen nagyméretû, törékeny és nehezen mozgatható edényt nem szállítottak nagy távolságra, így azt ott rejtették el, ahol az ilyen üstöket használták. Mango az üst formai elemzése után nem talált ilyen nagyméretû üstöt a Közel-Keleten. Az ottani fogazott varrattal készített edények mind legfeljebb fazéknyi méretûek és késôbbiek a kincs készítési koránál. Mango véleménye szerint a koromminta C14-es vizsgálati eredményébôl Kr. u. 616 körüli, vagy még késôbbi elrejtésre lehet következtetni. Olyan nagyméretû és hasonló formájú üstöket, mint amilyenbe a Seuso-kincset rejtették, csak a római birodalom rajnai és dunai tartományából, illetve az ettôl északra elterülô szabad germán területekrôl ismerünk. A Seuso-kincs üstjével azonos struktúrájú és azonos technikával készült nagyméretû üstök elterjedési területe még ennél is pontosabban körülhatárolható: ilyeneket eddig kizárólag Pannónia területérôl, és fôleg a Balaton környéki, Kr. u. 4. század második felére keltezett régészeti leletekbôl ismerünk. A technika csak késôbb terjed el kelet felé, ahol mind a mai napig használják. Ez a primitív edénykészítési eljárás elárulja, hogy azok a mûhelyek, amelyek ilyen üstöket készítettek, csupán helyi igényeket szolgáltak ki a 4. század vége elôtt Pannóniában. A Seuso-kincs üstje egyébként már az elrejtéskor rossz állapotban volt, többször foltozták, minden bizonnyal sebtében kapták elô, amikor az ezüstöket gondosan becsomagolva el akarták rejteni. Egyet kell értenünk Marlia Mangóval abban, hogy ilyen nehézkesen mozgatható szállítmányt nagy távolságra nem vihettek. Az ezüstöket minden bizonnyal ott rejtették el, ahol korábban használták, azaz a Balaton környékén. A Pannóniában talált fogazott varratos üstök némelyikében szintén tárgyakat (érmeket és mezôgazdasági eszközöket) rejtettek el. Ez a szokás, az értékek üstbe rejtése, szintén csak a római birodalom rajnai és dunai tartományából ismert.

A kincs tulajdonjogi vitája nem fejezôdött be. Remélhetôleg a per végleges lezárása után a leletegyüttes valódi küldetését betöltheti és olyan gyûjteménybe kerül, ahol az érdeklôdôk zavartalanul tanulmányozhatják, és az alappublikáció után elhárulnak azok az akadályok, amelyek a részletes feldolgozást, a tudományos megismerést, az eredeti történelmi kontextus megállapítását ma még hátráltatják. Az eddigi vizsgálatok eredménye alapján azonban véglegesen el kell vetni a kincs közel-keleti használatának és elrejtésének gondolatát.

Forrás: XXI. század - RTL KLUB

]]> Thu, 17 Dec 2009 19:21:35 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ellopott_seuso-kincs_nyomaban_1__resz_211.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_ellopott_seuso-kincs_nyomaban_1__resz_211.php
Az ellopott Seuso-kincs nyomában 1. rész

Vér és arany - a rejtélyes Seuso-kincs 2006-ban ismét előkerült Londonban. Egy feltárás alatt álló grandiózus római palotából? A kérdések egymást követik: ki találta meg a hatalmas késő római ezüstleletet? Ki ölte meg Sümegh József kiskatonát? Ki vitte ki az országból a kincseket?

Vezető hazai és angol régészek szerint is magyarországi származású a híres Seuso kincs, ami egy több tízmilliárd forint értékű római kori ezüst étkészlet.
Visy Zsolt pécsi régésznek a Society of Antiquaries of London előtt a közelmúltban tartott előadása után ismét a figyelem középpontjába került a mesés Seuso-kincs: vezető hazai és angol régészek szerint is Magyarország a legvalószínűbb származási helye.

A professzor a lapnak kifejtette: a 14 edény csak a töredéke a feltehetően 248 darabos teljes leletnek, s ennek nagy része valahol Magyarországon lappang. A téma szakértője, Hajdú Éva hiányolja a határozott kormányzati szándékot a lelet visszaszerzésére, amire eddig százmilliókat költött az állam.

A magyar álláspont szerint egy pannóniai magas rangú polgár elásott ezüstje a Seuso-kincs. A rajta található speciális jelzés arra utal, hogy Seuso nevű tulajdonosa és az őt megajándékozók is keresztények voltak.

A kincs egy részét az 1970-es évek közepén Sümegh József találta meg, aki színezüst tálakat és kancsókat lelt, amiket másfél évtized múlva New Yorkban a Sotheby's árverésén Seuso-kincsek néven ismert meg a világ. Sümegh Józsefet 1980-ban valószínűleg meggyilkolták (felakasztva találták egy pincében), de az ügyészség vizsgálata öngyilkosságnak minősítette az esetet.


Valószínűleg innen származnak, talán visszatérnek

1982-ben az angol Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját, ezek azóta az ő tulajdonában vannak. A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított ellene a tulajdonjog bizonyítására, de mindegyik a lord javára dőlt el.

A Sotheby's aukciós ház 1990-ben már megpróbálta értékesíteni a gyűjteményt, egy nappal azután azonban, hogy a kollekcióból rendezett New York-i kiállítást megnyitották. Először Libanon, majd egymás után Magyarország és az akkori Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be, azon az alapon, hogy a kincset az ő területükön találták meg, és a gyűjteményt vissza akarják kapni.

Libanon végül ejtette igényét, míg Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország keresetét elutasította a New York-i esküdtszék, a két ország pedig a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett.

A londoni Bonhams aukciósház központjában is közszemlére bocsátották a szakmai alapon összeválogatott, meghívott szakértői közönség számára a páratlan, késő római kori kincseket. A 14 darabból álló ezüstkészlet értékét egyes becslések 60 és 100 millió font (20,7- 34,5 milliárd forint) közötti összegre teszik.

Legismertebb része az a tál, amelyről az egész lelet a nevét kapta. A nagy átmérőjű darab közepén aprólékos vadászjelenetek láthatók, ezeket latin felirat veszi körül, a kincs feltételezett tulajdonosának és családjának ajánlva a készletet. Balodalon, a tál belsejében pedig nem más áll, mint az a szó, amely a magyar tulajdoni igény egyik megalapozója: Pelso, vagyis a Balaton latin neve.

A magyar fél számos közvetett bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy a kincsek magyar földön kerültek elő. Közülük az egyik a 4. századi, késő római kori villa Szabadbattyán területén, erről a környékről származhatnak a kincsek. Perdöntő bizonyítéknak azonban az számíthatna, ha előkerülne valahonnan a földből egy hasonló tárgy, a kollekció egyik további darabja.

Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát.

Forrás: XXI. század - RTL Klub

]]> Thu, 17 Dec 2009 18:48:28 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/archiv_felvetel_salvador_dalirol_alkotas_kozben_171.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/archiv_felvetel_salvador_dalirol_alkotas_kozben_171.php
Archív szürrealista felvétel, ahogy Salvador Dalí egy rinocérosszal szembesíti Vermeer festőművész Csipkeverőjét.

]]> Fri, 20 Nov 2009 10:17:49 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/desi_huber_aukcio_az_arte_galeria_szervezeseben__163.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/desi_huber_aukcio_az_arte_galeria_szervezeseben__163.php
Több, mint 8 hónapi feldolgozó munka után az őszi aukciós szezon egyik csemegéje az Arte Galéria és Aukciósház 34. árverése.
Az anyag Dési Huber Istvánné, született Sugár Stefánia hagyatékából állt össze. Az anyag különlegessége, hogy a grafikák és festmények mellett jelentős dokumentum és fotó anyag kerül kalapács alá.

Fontos információ!
A kiállítás az Arte Galériában a Ferenczy utcában van, de az árverés, az eredeti elképzelés szerint a Virág Judit Galériában lesz, szeptember 12-én.

Íme egy rövid ízelítő a kiállításból:



A VG mai száma így vezeti be az aukciót:
"Az Arte jövő pénteki árverésén Dési Huber Istvánné hagyatéka kerül kalapács alá. Dési Huber István 1944-es halála után az özvegy kizárólag férje munkásságának méltó elismertetésén dolgozott, így Dési Huber teljes életművét – köztük számtalan festményt és több mint félezer grafikát – a Szombathelyi Képtárnak adományozta. Ennek következtében – ahogy Marsó Diana, az Arte vezetője lapunknak elmondta – ritkán szerepelnek árveréseken Dési Huber-művek, hiszen jelentős hányaduk be van zárva a múzeumok (Szombathelyi Képtár, pécsi Janus Pannonius Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria) falai közé. Ez nem kedvez a művész népszerűségének, s ezáltal nem járul hozzá a Dési Huber-művek értékének a növekedéséhez. Az Arte elmúlt 33 árverésén összesen 35 Dési Huber-mű bukkant fel, amelyek – kettő kivételével – mind elkeltek.
A mostani árverésen nagyobbrészt az özvegy tulajdonában maradt dokumentumok kerülnek kalapács alá. A számos kéziratot, jegyzetet, levelezést, papírrégiséget, fotót, néhány festményt, grafikát, bútort és szobrot most először láthatja a közönség. Az aukció jelentősége, hogy ezúttal olyan kortörténeti dokumentumok nyernek nyilvánosságot, melyek a két háború között jelentkező művészeti tendenciák, valamint a Dési Huber-életmű kutatásához újabb adalékokkal szolgálhatnak..."

]]> Fri, 13 Nov 2009 15:27:31 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/okori_vilagot_rejt_egy_csaladi_haz_dunakeszin_97.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/okori_vilagot_rejt_egy_csaladi_haz_dunakeszin_97.php
I.sz. 370 táján, Valentinianus császár utasítására, kikötőerődnek készült az a római létesítmény, amelynek maradványai 2002-ben kerültek elő Dunakeszin. A ma is működő rév közelében, egy magántelken építkező tulajdonos bukkant rá az évezredes nyomokra, amelyeket közel 7 éve Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze kutat. Hirschberg Attila, tulajdonos és a múzeum együttműködésének köszönhetően néhány hete egy kiállítás keretében már a nagyközönség is megismerheti a családi házban rejtőző ókori világot.

Dunakeszi egyetlen római kori emléke Valentinianus stratégiai tervének egyik első lépéseként a 370-es években épült fel a Duna partján, néhány kilométerre a gödi erődtől. A császár a biztonságos folyami átkelés lehetőségét szerette volna megerősíteni, ezért katonái a túlparton, a mai Horányi révnél is felhúztak egy erődöt. 1877-ben Rómer Flóris kutatott a területen, amely aztán folyamatosan beépült.

„Egy nagyon sűrűn beépített területről van szó, ahol az 1930-as évektől folyamatosan épültek házak, és ezek szinte teljesen lefedték az erődöt. Ezen építmény központi tornyának az egyik sarkát kerestük, a kutatásnak az volt a célja, hogy az egész építmény kiszerkeszthető legyen, hiszen itt nincs lehetőségünk arra, hogy a teljes mértékben feltárjuk az erődítményt” – mondta el a Múlt-kornak Mráv Zsolt, ásatásvezető régész.



Az egykori kikötőerőd alaprajzának elkészítése mellett a szakértők bevonásával 2009-re elkészült egy kiállítás is a családi ház pincéjében, ahol az eredeti, ódon falak mellett a több éves régészeti kutatás leleteit is bemutatják. Hirschberg Attila, tulajdonos szerint a néhány hete megnyílt tárlatra az általános iskola ötödikesei és a középiskolát kezdő diákok, az önkormányzattal megállapodva, kötelező jelleggel látogatnak el. A tulajdonos továbbá kiemelte: a kiállítás egy különleges miliőben fogadja a látogatót, hiszen egy családi ház falain belül, mégis az eredeti helyén tekinthetik meg a pincébe zárt történelmet.

„A helyszínen 2002-ben egy családi ház építésébe kezdtek. A tulajdonos nem is sejtette, hogy mit rejt a telke. Nagyon jó együttműködés alakult ki a Magyar Nemzeti Múzeum és a tulajdonos között, amelynek eredménye nemcsak a helyreállított rom, hanem egy itt megnyíló kiállítás lett” – folytatta Mráv, aki szerint a kiállításon egyrészt a Dunakanyar szerepét mutatják be a késő római kori határvédelemben, másrészt pedig az itt talált leleteket ismertetik. A tárlatot a Nemzeti Múzeum tárgyaival egészítették ki, de a legérdekesebb darabok között dunakeszi leletek is vannak. Ilyenek többek között azok a bélyeges téglák, amelyek megőrizték az erődöt építő katonák, Maxentius, Dalmatius és Ursicinus neveit.

Az iskolások és a turisták így egy évezredes világ nyomait ismerhetik meg a dunakeszi római erődben, amely Hirschberg Attila reményei szerint néhány éven belül még nagyobb figyelmet is kaphat. A tulajdonos szerint ugyanis a római limes pannóniai szakasza 2012-ben világörökségi helyszínné válhat, közel 200 objektum van ezen a listán, minden olyan katonai és polgári létesítmény, amely az UNESCO követelményeknek is megfelel. Hirschberg Attila emellett azt is reméli, hogy a dunakeszi kikötőerőd és a kiállítás követendő példa lesz majd a jövőben, továbbá bízik benne, hogy a tárlat a dunai turizmus egyik kedvelt állomáshelyévé válhat.

]]> Mon, 02 Nov 2009 10:11:51 +0100 http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_busojaras_is_a_vilag_szellemi_kulturalis_oroksegei_kozott_15.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_busojaras_is_a_vilag_szellemi_kulturalis_oroksegei_kozott_15.php
A tangó mellett a mohácsi hagyomány is a megőrzendő nem tárgyi emlékek listájára került. Az UNESCO kormányközi bizottság Abu Dzabiban döntött erről.


A mohácsi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az UNESCO kormányközi bizottsága az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dzabiban tartott ülésén 111 pályázatból 77-et, köztük Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást támogatta. A nemzetközi jegyzékben így már a világ 167 szellemi értéke szerepel.

Szekó József, Mohács polgármestere hangsúlyozta: nagy elismerés és siker a város számára, hogy az UNESCO úgy döntött, Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel a listára. Úgy vélte, mindez elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaké, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is. Amellett, hogy ez az elismerés Mohácsot az egész világon ismertté teszi, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár - tette hozzá.

A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város.

Az UNESCO, azaz az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete kezdeményezésére 2003-ban jött létre az a nemzetközi egyezmény, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott.

A cél az, hogy az épített és természeti örökséghez hasonlóan a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére is felhívják a figyelmet, megőrizve azokat az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára.

]]> Fri, 09 Oct 2009 18:10:08 +0200