Vitéz nemes belényesi Heppes Aladár alezredes (Arad, 1904. november 20. – Ridgefield (Amerikai Egyesült Államok), 1988. augusztus 15.) magyar vadászpilóta.
A „Pumák” parancsnoka.
Édesapja, belényesi Heppes Aladár (1874–1915), Arad vármegye másodfőjegyzője, a magyar királyi 2.dik népfelkelő huszárezred főhadnagya. Anyja, Hormuth Jozefa asszony volt. Atyja, idősebb Heppes Aladár, 1915-ben hősi halált halt az orosz fronton, ezért Aladár és bátyja, Miklós hadiárvaként katonaiskolába került. Középiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte el, és ennek köszönhetően felvették a Ludovika Akadémiára. 1928. augusztus 20-án évfolyamelsőként avatták tüzér főhadnaggyá.
Heppes Aladár alezredes
1928-ban átkérte magát a titkos légierőhöz, ahol a bátyja is szolgált. 1929-ben elvégezte a repülőgép-vezető kiképzést, és megkapta az Arany Sast. 1931-ben a kaposvári 3. Légifényképező Alcsoport (közelfelderítő század) első tisztje. Megnősült, házasságából két gyermek született.
Szombathelyen képezték ki vadászrepülőgépre 1935-ben. A rejtett légierő időszakában Székesfehérváron hozták létre az úgynevezett időjelző alcsoportot, amit később Veszprémbe telepítettek át. Ez az egység valójában egy vadászrepülő század volt Fiat CR.32-esekkel felszerelve. A század elsőtisztje Heppes Aladár volt. Ekkoriban tervezte meg az üvöltő pumafejet, amely napjainkig legendás hírnévvel bír. 1938-ban előléptették századossá, és kinevezték az 1/3., majd később 2/2. hadrendi számú Puma század parancsnokává. 1941-ben a Budapest védelmére szervezett 5/I. vadászosztály parancsnoka lett.
1942 decemberében osztályával a keleti frontra vezényelték. 1943. január 12-én megindult a szovjet ellentámadás. A magyar csapatoknak – köztük a repülőknek is – hátrálniuk kellett. Az Ilovszkojére áttelepült magyar erőket bekerítették. Az első kitörési kísérlet során a bekerítés parancsnoka, vitéz Csukás Kálmán vk. alezredes hősi halált halt. A parancsnokságot Heppes Aladár vette át. A bekerítésből végül, nagy veszteségek árán, némi német segítséggel sikerült kitörni. A keleti fronton 24 bevetést repült. Az elsőt Reggiane Re 2000-rel, a többit Bf 109-cel. A Messzerrel 4 légi győzelmet aratott 1943 őszi hazavezényléséig. 1944 elején a tapolcai vadász harckiképző repülőosztály parancsnoka volt. 1944 tavaszán az USAAF többször támadta hazánkat nagyszámú bombázó kötelékekkel. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek hatására úgy döntött, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében egy egységes vadászrepülő ezredet kell létrehozni. A cél az volt, hogy minél több vadászt lehessen egyidejűleg a bombázókötelékek és kísérőik ellen bevetni.
1944. május 1-jén alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma vadászrepülő osztálya – a tervezett 101. vadászrepülő ezred első egysége. Ekkor tűnt fel harmadszorra az üvöltő vörös pumafej valamely magyar vadászegység harci gépein. Heppes Aladárt április 6-án a légierő parancsnokságára rendelték, és kinevezték az osztály parancsnokává. A megalakulástól kezdve mindaddig, amíg le nem tiltották a bevetésekről (szeptember 30.), amikor tehette, ő vezette az egységét. 9 bevetés alatt 4 légi győzelmet ért el az amerikai négymotorosokkal szemben. A keleti fronton és a honi légvédelemben összesen 33 bevetést repült, ezalatt 8 légi győzelmet aratott. 1944 végén az osztályt ezreddé bővítették, a parancsnok – természetesen – Heppes Aladár lett. 1945. február 1-jén alezredessé nevezték ki. 1945. május 5-én katonáival együtt adta meg magát az amerikai erőknek.
