Fejes József Tibor 1956-os forradalmár
(1934–1959)
Fejes József Tibor lakatoshegesztő,
Corvin közi csoport
Fejes József Tibor 1934. március 5-én született Budapesten. Előbb menhelyre, majd egy földműveshez került Kolozsvárra, végül javítóintézetben tanulta ki a lakatoshegesztő szakmát. 1956 januárjában költözött vissza Magyarországra, a forradalom kitörésekor a VI. kerületi Vegyesipari Vállalatnál dolgozott. Október 24-én kapcsolódott be a budapesti eseményekbe: ott volt a jugoszláv követség előtti — a szovjet csapatok ENSZ-fegyveresek általi felváltását követelő — tüntetésen, majd a Vörös Csillag nyomda előtti demonstráción is. Részt vett a Tolnai Lajos utcai rendőrség megtámadásában és a politikai foglyok kiszabadításában , majd a Víg utcai rendőrkapitányság lefegyverzésében. Csatlakozott a Corvin közi fegyveres csoporthoz, tagja lett egy ÁVH-sokat felkutató műveleti egységnek, valamint járőrszolgálatot is ellátott.
Hős 56-os forradalmárok - Fejes József Tibor
A vádirat szerint október 30-án egy, a Rákóczi térnél történt igazoltatás alkalmával — többekkel együtt — agyonlőtte Balassa Jánost, az Államvédelmi Hatóság főhadnagyát, akinél fegyvert találtak. A korábbiakban jelzett, Life-magazinos fényképfelvételek az eset kapcsán készültek róla. Bár „szervezkedésben való tevékeny részvétel” volt ellene a legfőbb vádpont, az ügyészség az előbb említett gyilkosságra helyezte a hangsúlyt, amelynek körülményeit azonban az ellentmondó tanúvallomások miatt sem sikerült körültekintően tisztázni a nyomozás során. Forradalmi tettei aljasságának alátámasztására egy közért, valamint egy halott katona kifosztásával, vagyis további köztörvényes bűnökkel vádolták meg. A Corvin közi csoportot október 31-én otthagyta, majd másnap beállt a nemzetőrségbe, és a VI. kerületi tanácstól fegyvertartási engedélyt kapott. Nemzetőrként a Vöröskereszt raktáránál teljesített őrszolgálatot. November 4-én rövid ideig újra harcolt ugyan a Corvin közben, de a második szovjet intervenció túlereje láttán végül feladta a küzdelmet, és hazatért.
Fejest 1958. március 11-én tartóztatták le. Első fokon a Fővárosi Bíróság Tutsek Gusztáv vezette népbírósági tanácsa mozgalomban való részvétel és egyéb vádak alapján ítélte halálra. A vádpontok indoklása szerint a legsúlyosabb ítéletet érdemelte, hiszen „Mindazok a személyek, akik bár a munkásosztály gyermekeként születtek, de elárulták saját osztályukat, az imperialisták szekértolóivá váltak és szembefordultak a szocializmust építő hazánk érdekeivel, azok a szocializmust építő társadalomra nézve a legkimagaslóbb társadalom veszélyességet mutatták.” Az ítéletet a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Borbély János vezette Népbírósági Tanácsa 1959. április 7-én jogerőre emelte; Fejes József Tibort 9-én kivégezték.
