1956 őszén, a magyar nép világtörténelmet írt és fellázadt a kommunista zsarnokság ellen.
A pesti srácok az 1956-os forradalom mellett fegyvert fogó budapesti felkelők között nagy számban harcoló tizenéves fiúk és lányok közismert elnevezése. A pesti srácok alakja a forradalom egyik közkedvelt jelképévé vált.
1956 forradalma óriási áldozatokat követelt. A magyar nép, a pesti srácok, halálos sebet ejtettek a kommunizmuson. Olyan sebet, ami azonnal üszkösödni kezdett. Mansfeld Péter, Kósa Ferenc vagy Futó János társainak 1956-ban alig néhány nap jutott. Ahogy jó száz évvel korábban a márciusi ifjakat, Petőfi, Jókai vagy Vasvári társait a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje fűtötte, ugyanúgy a pesti srácok küzdelme is a szabadságról szólt. A tét a puszta létezés, a gondolkodás és érzés, a lélegzetvétel szabadsága volt. Ők voltak 1956 forradalmának legifjabb hősei. Nem volt mit veszíteniük. Sokuk alig bírta cipelni a puskát. A kamaszok konokságával lázadtak fel a szabadságért, egy félelem és szorongás nélküli életért. (...)
Az október 24-én Budapestre bevonuló orosz tankok ellen összességében néhány ezer felkelő vette fel a fegyveres harcot. Többségük munkásfiatal, kisebb részük diák, köztük sok tizenéves fiú. Ők voltak a már sokszor levertnek hitt felkelést minden túlerő és észszerűség ellenére tovább folytató és győzelemre vivő „pesti srácok"
Hős 56-os forradalmárok - Pesti srácok
A legtöbb pesti srác a lakosságának erős nemzeti érzelméről már akkor is régóta híres Ferencvárosban harcolt, a Corvin közben, illetve a kerület többi ellenállócsoportjában. A Corvin-közben a szovjet 33. gépesített gárdahadosztályra mértek vereséget, 17 tankjukat lőtték ki egyetlen nap alatt. A Ferencvárosban öt nagy csoport alakult: a Hámán Kató (ma Haller) utcai, a Ferenc körúti, a Tűzoltó utcai, a Berzenczey utcai–Ferenc téri, valamint a Tompa–Ráday utcai csoport. De „citadellává” vált a kerület több különálló épülettömbje is.
Dr. Pestessy József orvos így emlékszik a Corvin köz srácaira: „A Molotov-koktéltól sérült gyerekek gyakran tenyerükön égési sebekkel kerültek be a Kilián laktanya pincéjében működő segélyhelyre. A betegellátás után a pesti srácok nem várták meg a teljes gyógyulást, újra részt vettek az utcai harcokban azzal, hogy »Tudunk már ezzel hajítani…«”
