Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1. magyar politikus, földművelésügyi miniszter, 1936 és 1938 között Magyarország miniszterelnöke. 1938-tól haláláig a képviselőház elnöke.
Gömbös 1936. október 6-án, egy Münchenhez közeli klinikán elhunyt. Szinte természetes volt, hogy utódja Darányi lesz, aki azonban az új feladatáért nem lelkesedett túlzottan. A személycseréhez sokan nagy várakozásokat fűztek, a Bethlen-csoport általános visszarendeződést várt a Gömbös előtti rendszerhez, míg mások (a „Gömbös-árvák”) pont hogy az elhunyt kormányfő személyében látták eddig a Nemzeti Munkaterv túl óvatos végrehajtását és radikális megoldásokat követeltek. Darányinak mindvégig ezen két csoport között kellett lavíroznia. Horthy 1936. október 10-én, Gömbös temetése napján, Darányit nevezte ki miniszterelnöknek, aki október 12-én alakította meg kormányát. Az új miniszterelnök az alkotmányos rend megőrzésének programjával úgy akart visszatérni a bethleni alapokhoz, hogy nem fordult élesen szembe Gömbös „politikai végrendeletével” sem. Fenntartotta a titkos választójog ígéretét, de előbb a kormányzói jogkört és a felsőház szerepét akarta növelni.
A Darányi-kabinet a felgyülemlő társadalmi és belpolitikai feszültségeket szociális intézkedésekkel is igyekezett enyhíteni. Az 1937. évi XIII. tc-ben felemelték a többgyermekes dolgozóknak járó családi pótlékot, illetve a XXI. tc. 8–18 napban meghatározott fizetett szabadságot vezetett be, valamint a munkásság részére meghatározták a 48 órás, közalkalmazottaknál pedig a 44 órás munkahetet, napi 8 órás munkaidő szabályozása mellett. A változtatások már a nyugat-európai viszonyoknak megfelelő voltak.[45] A szociális intézkedéseket elégtelennek találta az ún. népi írók egy köre, akik 1937 márciusában zászlót bontottak Márciusi Front néven, programjukban demokratikus átalakulást, valódi földosztást és sajtószabadságot követeltek. A szervezet rövidesen a különböző karhatalmi zaklatások, perek és belső ellentétek hatására elenyészett, de szellemi irányvonala meghatározó maradt a későbbiekben.
Darányi Kálmán miniszterelnök
A magyar haderő tarthatatlan állapotára reflektálva, 1938. március 5-én Darányi Győrben meghirdette az Imrédy Béla jegybankelnök által kidolgozott egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Ez az összeg öt évre volt előirányozva, de két év alatt felhasználták. A program költségvetésének 60%-a hadsereg, míg a maradék 40% infrastrukturális fejlesztésekre lett felhasználva, ennek ellenére a győri programnak nem a katonai, hanem gazdaságélénkítő hatása lett az igazán jelentős. A program az összeget hitelből illetve egy egyszeri, minden 50 ezer pengő feletti vagyonra kiterjedő, átlagosan 8%-os adóból kívánta előteremteni.[56] Darányi beszédében erélyesen felszólalt a bal- illetve jobboldali szélsőségesek ellen, kijelentve, hogy a világnézeti harc már „eldőlt a keresztény nemzeti irány javára”. A miniszterelnök a nyilas mozgalmakat is a bolsevizmus álcázott irányzatai közé sorolta.