Hasznos tan�csok b�lyeg ad�s-v�telhez

V�ZJEL: A v�zjel�ll�s meg�llap�t�s�hoz a v�zjelet mindig a k�poldal fel�l kell n�zni. Persze sok esetben csak h�tulr�l l�tni a v�zjelet, de ekkor k�pzeletben meg kell "ford�tani". Egyes b�lyegek v�zjel�t neh�z meg�llap�tani, vagy esetleg nem is l�tszanak. C�lszer� a b�lyeget fekete lapra helyezni a k�poldallal lefel�, �s l�mpa alatt a legt�bb esetben sz�pen l�that�v� v�lik a v�zjel. A III-IV., �s az V-VI., v�zjelek megk�l�nb�ztet�se a legnehezebb, c�lszer� a katal�gusban kiemelt elt�r� jegyekere figyelni. Ugyanaz a b�lyeg m�sik v�zjellel nagyon �r�kes lehet. Sokan k�rdezik, hogy �rdemes-e v�zjelvizsg�l� k�sz�l�ket v�s�rolni? A v�lem�nyek megoszlanak, �tlagos anyag eset�n nem �rdemes beruh�zni. Egyes v�zjelek eset�n �rdemes keresni a v�zjelek k�z�tti sz�mv�zjelet, ez k�l�n�sen �rt�kess� teszi a b�lyeget.

B�LYEGZ�S: A b�lyeg funkci�ja, hogy fusson a post�n. Teh�t a b�lyegzett b�lyeg is �rt�k, s�t egyes gy�jt�k szerint csak a b�lyegzett b�lyeg a "b�lyeg". L�tezik sz�vess�gi b�lyegz�s, �s igazi postai b�lyegz�s. A b�lyegz�n l�v� d�tum sok esetben seg�ts�get ny�jt a b�lyeg kor�nak a meg�llap�t�s�hoz. K�l�n gy�jt�si ter�let a leb�lyegz�sek gy�jt�se. F�leg az 1913 el�tti b�lyegek est�ben �rdemes eltenni a sz�p �s olvashat� b�lyegz�s� b�lyegeket. Aki komolyan foglalkozik ezzel, annak �rdemes beszerezni a GUDLIN katal�gust (Gudlin Tam�s m�ve), ez alapj�n lehet �rt�kelni a leb�lyegz�seket. Sokan a k�s�bbi modern b�lyegeket is gy�jtik sz�p �s olvashat� helys�gb�lyegz�sekkel. Sajnos a g�pi b�rmentes�t�s elterjed�s�vel egyre ritk�bb az igazi b�lyegz�s. B�r az igazi b�lyeggy�jt�nek a g�pi b�rmentes�t�s is csemege, sokan ezeket is gy�jtik.

GUDLIN KAT�GUS: Gudlin Tam�s �ltal k�sz�tett katal�gus: MAGYARORSZ�G KLASSZIKUS POSTAB�LYEGZ�I.
Ez tartalmazza l�nyeg�ben az �sszes magyar b�lyegz�st, �s Ft-Eur� stb �rfolyamv�ltoz�sok miatt nem �rt�kben, hanem pontokkal "�rt�keli" az egyes leb�lyegz�seket. A katal�gus nem �rhet� el interneten, csak a kiadott k�nyv �s annak mell�klete (CD)
�gy tudom, hogy most 24.000.-Ft az �ra. 1 Gudlin pont 0.1-0.2 euro-t �r, teh�t egy 100 pontos b�lyegz�s "�rt�ke" 10-20 Euro hivatalosan.(ehhez j�n m�g a b�lyeg �ra) A hazai b�lyegpiacon kialakult egy saj�tos szorz�, az egyszer�bb esetekben a p�ld�ban eml�tett 100 pontos b�lyegz�s 1000.-Ft, + a b�lyeg �r�ke. A t�megb�lyegek eset�ben a b�lyeg �rt�ke elhanyagolhat�. Jobb b�lyegz�sekn�l ez a "szorz�" magasabb. A gyakori b�lyegz�sek 5-35, a ritk�k 40-100, a nagyon ritk�k 150-350, a rendk�v�l ritk�k 400-800 pontot �rnek. 800 feletti pontoz�s� b�lyegek csak n�h�ny p�ld�nyban ismertek, ill. nagyon kedvelt ritkas�gok. Fontos az, hogy milyen b�lyegen van a b�lyegz�s, van amikor a b�lyegz�s �rt�ktelen, de a b�lyeg dr�ga �s van amikor a b�lyegz�s �rt�kes egy egyszer�bb b�lyegen. Ma m�r nagyon nagy t�bora van a leb�lyegz�s gy�jt�knek, ill. kor�bban is sokan gy�jt�tt�k, de nem volt egy egys�ges szerkezetbe foglalt katalogiz�l�s. Ezt az �rt t�lti be a Gudlin katal�gus.
Egy-egy �rver�sen id�nk�nt megjelen� komolyabb leb�lyegz�sgy�jtem�nyek ak�r milli�s kiki�lt�si �ron is indulhatnak.

FALC: R�gebben a b�lyegeket "beragaszt�s" albumban tartott�k. Kis ragaszt� f�llel ragasztott�k be. Ezek a kis ragaszt�nyomokat nevezz�k falcnak, jel�l�s�k egy csillag (*). A ragaszt�f�l elt�vol�t�sa sor�n kis m�lyed�s keletkezhet a b�lyeg h�tulj�n, ezt ABLAK- nak h�vjuk. A korabeli b�lyegek eset�ben el�fordul, hogy sok falc. ill. falcnyom van a b�lyegen. B�r a falcos b�lyegnek egy bizonyos �rt�ke van, de az�rt nem mindegy, hogy ez egy halv�ny falcnyom, vagy falc-falc h�t�n...

FDC: Els�napi,�s eml�kb�lyegz�ses, b�lyeggel ell�tott alkalmi bor�t�k. A h�rom felt�telnek egy�tt kell lenni.

CM: Els�napi b�lyegz�s� k�peslap b�lyeggel, a b�lyegk�p megegyez�, vagy hasonl� a lap k�p�vel. Ma m�r nem adnak ki ilyet, ez�rt �rt�kesek.

B�LYEG�ZTAT�S: A b�lyegeket c�lszer� langyos v�zben �ztatni, �gy, hogy saj�t magukt�l v�ljanak le. Ezut�n �rdemes m�sik t�l v�zbe helyezni, majd �js�gpap�ron a k�ppel lefel� elhelyezve sz�r�tani. A t�k�letes sz�rad�s el�tt, a k�t feh�r lap k�z� helyezett b�lyegeket 1-2 napig k�nyvben pr�selj�k, t�bb k�nyvet helyezve r�. Ha a b�lyeg t�bb �ra alatt sem �zik le, akkor nem �rdemes vele foglalkozni.
Kev�sb� ig�nyes �ztat�s, pl. t�meganyag eset�n: a le�ztatott b�lyeget k�ppel lefel� �js�gpap�rra tessz�k, �s amikor m�g nedves, de nem csurog, akkor egy nagyobb m�anyag ed�ny (sz�raz) fal�ra tapasztjuk (pl. m�a t�l), a k�pes fel�vel. Amikor megsz�radt, akkor a b�lyeg mag�t�l leesik. Eg�sz j� min�s�get kapunk, ha esetleg kiss� hull�mos, vagy p�nd�r�dik, akkor �rdemes egy k�nyv lapjai k�z�tt pr�selni.
�j!!!
Az egyik kedves gy�jt�t�rsunk t�j�koztat�sa szerint az �jabban divatos �ntapad�s b�lyegek ragaszt�ja tiszta alkoholba val� �ztat�ssal lej�n. (5-10 m�sodperc)

ALBUM: A komolyabb b�lyegeket �rdemes jobb albumban tartani, MINDIG F�GG�LEGESEN, s�t sok b�lyeggy�jt� az albumokat f�gg�legesen lapozza. Az albumokat �vente egyszer-k�tszer �t kell lapozni. Az igen �rt�kes b�lyegeket ezen bel�l m�g tov�bbi v�delemmel is �rdmes ell�tni, pl jobb filacs�k, vagy �sszehajtott pergamin. A fekete lapos albumban jobban mutat a b�lyeg, de a hossz� �vek alatt esetleg el�fordul� letapad�s jobban nyomot hagy, mint a feh�r lapos album eset�n. Van ragasztott cs�kos, �s bev�gott cs�kos album. Mindkett�nek van el�nye �s h�tr�nya. Bizonytalan eredet� albumban jobb b�lyegeket nem �rdemes tartani.

V�S�RL�S: A b�lyeg val�ban �rt�kcikk, �s bizalmi dolog! Ha dr�ga b�lyeget olcs�n aj�nlanak, az gyan�s! Az olcs�n vett b�lyeget a komoly gy�jt� el�bb ut�bb kicser�li, mert az olcs�nak biztosan van valami hib�ja! �s ha kicser�li akkor m�r t�bbe ker�l, mintha egyszer megvette volna megb�zhat� helyr�l, m�g ha kicsit dr�g�bban is. Lehet, hogy hihetetlen�l hangzik, de a megb�zhat� elad�k nincsenek sokan!

�rver�seken, �s 1.-Ft os aukci�kon is nagyon vigy�zni kell!!! Bizonytalan elad�k - bizonytalan eredet� b�lyegeit nem szabad megvenni.

�VEK: Az �veket, �s a nagyobb blokkokat c�lszer� h�zilag k�sz�tett �vt�rol�ban tartani. (Genotherm, belet�ve kem�nyebb rajzlap) Sokan f�nyk�palbumban tartj�k, ez is j� megold�s, de ebben az esetben is �rdemes kartonlapot helyezni az �v m�g�, �S EZEKET IS ILLIK F�GG�LEGESEN T�ROLNI! A gy�ri �vt�rol�k nagyon dr�g�k.

RAGASZT�: A b�lyegek ragaszt�ja 1961 ig �llati eredet� volt, k�s�bb szintetikus. A korabeli b�lyegeken a kem�ny �llati eredet� ragaszt� k�nnyen megt�rik, ez�rt k�l�n�s gonddal kell kezelni. A megt�rt ragaszt� (gumit�r�s) cs�kkenti az �rt�ket. 1991- t�l sz�raz egyvez�s� b�lyegek is forgalomba ker�ltek. Nagyon fontos, hogy a b�lyeget mindig csipesszel kell megfogni, az ujjnyomos b�lyeg cs�nya, �s szinte �rt�ktelen.

SZ�P B�LYEG: Egy sz�p b�lyegnek �p a fogazata, sz�p, ujjnyom mentes a ragaszt�ja, �l�nk, friss a sz�ne. Nincs rajta t�r�s, hajl�s. Ha b�lyegzett, akkor sz�p a pecs�tel�se. A korabeli klasszikus (1913 el�tti) b�lyegek eset�ben elfogadhat� a foghiba, vagy egy�b elt�r�s. Persze az 1913 ut�ni foghib�s, �s �rt�kesebb b�lyeg is komoly �rt�k� lehet.A s�rgult, foltos b�lyeg eset�ben komoly vesz�lyt jelent, ha ezt gomb�sod�s okozta. Ezek t�nkre tehetik az eg�sz gy�jtem�nyt. Az olcs�bb id�szakb�l sz�rmaz� foltos b�lyegeket ez�rt a legjobb elk�l�n�teni, vagy kidobni.

�VSZ�L, VONALK�D: A b�lyegeket �vekben nyomj�k, �gy a sz�ls� b�lyegeken �vsz�l van, az �jabb kiad�sokn�l pedig az �v egyik oldal�n (t�bbnyire fel�l) vonalk�d. Egyes korabeli b�lyegeken el�fordul b�lyeg nagys�g� fogazott �vsz�l, ezt �resmez�nek nevezz�k, ezek �rt�kesek! Vannak �vk�z�pr�szes b�lyegp�rok is, ebben az esetben a b�lyeg �v k�zep�n van egy sz�les �vk�z�pr�sz. Ezeket a sz�les szeg�lyeket nem szabad elt�vol�tani, mert csak n�velik a b�lyeg �rt�k�t. Az �jabban kiadott vonalk�dos b�lyegek a b�lyeggy�jt�s leg�jabb ter�lete, a b�lyegkatal�gus is foglalkozik ezek �rt�kel�s�vel. Mivel egy teljes �ven csak 5-10 vonalk�d fordul el�, �rdemes ezeket beszerezni. Amikor a fogaz�s a vonalk�dok k�z�tt is v�gigfut, akkor m�g �rt�kesebb a b�lyeg. (l�sd a katal�gus idevonatkoz� le�r�s�t.)

Postab�lyeg t�rt�net:

A �Penny Black�, az els� postab�lyeg, Vikt�ria kir�lyn� arck�p�vel (1840)

A postab�lyeg vagy egyszer�, h�tk�znapi nev�n b�lyeg, �ltal�ban kis m�ret�, sz�nes rajzolat� �rt�kjegy, amelyet postai k�ldem�nyekre ragasztva b�rmentes�t�sre haszn�lnak. A b�rmentes�t�s azt jelenti, hogy a k�ldem�ny �tv�telekor a c�mzettnek a k�zbes�t�s�rt m�r nem kell fizetnie. A kifejez�s magyar�zata a b�lyeg t�rt�net�ben keresend�. Az els� postab�lyeg hivatalosan 1840. m�jus 6-�n ker�lt forgalomba Nagy-Britanni�ban.

Nagy-Britanni�ban a 19. sz�zad elej�re m�r annyira zavaross� v�lt a levelek k�zbes�t�s��rt fizetend� d�jak rendszere, �s annyira magasra emelkedtek a d�jak, hogy a keresked�k �s a tehet�sebb emberek a posta kiker�l�s�vel, mag�n�ton, esetleg felfogadott k�ld�nc�kkel juttatt�k c�lba leveleiket, ami a kir�lyi posta sz�m�ra jelent�s bev�telkies�st okozott. Mivel az �js�gok k�zbes�t�se kevesebbe ker�lt, mint a levelek�, a leg�lelmesebbek az �js�gra l�thatatlan tint�val �rt, vagy a cikkekben al�h�zott szavakb�l �sszeolvasand� �zeneteket juttattak �gy c�lba. Emellett abban az id�ben a c�mzettnek kellett a k�zbes�t�s�rt fizetni, a lev�l �tv�telekor. Ezt sokan megtagadt�k, mert a d�j 2-8 penny volt � ez abban a korban nem volt csek�lys�g �, r�ad�sul k�l�n illet�k j�rt a t�bboldalas lev�l�rt, de m�g a bor�t�k�rt is. A legenda szerint az is szok�sba j�tt, hogy egy egyszer� �zenetet m�r a lev�len elhelyezett apr� jelekkel is a c�mzett �rt�s�re adtak, �gy a lev�l �tv�tele sz�ks�gtelenn� v�lt. Az ilyen esetekben a k�zbes�t�s f�rads�ga, k�lts�ge megt�r�tetlen maradt.

A posta term�szetesen k�zd�tt a v�ls�gb�l val� kil�bal�s�rt, egyre t�bben s�rgett�k a posta reformj�t, az �gy m�g a brit parlament k�l�nbizotts�ga el� is ker�lt. A leg�g�retesebbnek a falusi tan�t�b�l lett f�tisztvisel�, Rowland Hill (1795-1879) terve bizonyult, amelyet m�r 1823-ban kidolgozott. A javaslat szerint ne a c�mzett, hanem a felad� fizesse a k�zbes�t�s d�j�t, el�re. Tov�bb� drasztikusan egyszer�s�teni kell a d�jszab�si rendszert, �s megfizethet�v� cs�kkenteni a d�jakat. 1839 nyar�n k�s�rletk�ppen bevezett�k a t�vols�gt�l f�ggetlen 2 pennys d�jszab�st, majd 1840. janu�r 10-�n �tt�rtek az 1 pennys d�jra. A reform annyira eredm�nyesnek bizonyult, hogy a korm�ny a reform tov�bbi gyakorlati l�p�seinek kidolgoz�s�val Hillt b�zta meg.

Megjegyz�sk�nt eml�ts�k meg, hogy b�r a t�vols�gt�l f�ggetlen k�zbes�t�si d�j Nagy-Britanni�ban �s m�g sz�mos tov�bbi orsz�gban is �jdons�gnak sz�m�tott, B�thory Istv�n lengyel kir�ly m�r 1583-ban rendeletben �rta el�, hogy a levelek�rt, tekintet n�lk�l a c�mzett lakhely�re, n�gy lengyel garas fizetend�.

Megoldand� volt m�g, hogy a levelek�rt el�re fizetend� d�jak lerov�sa c�lj�b�l ne legyen sz�ks�ges minden alkalommal a postahivatalokat felkeresni. Ennek �rdek�ben k�sz�teni kellett egy nehezen hamis�that� �rt�kjegyet, amely a postahivatalokban el�re megv�s�rolhat�, �s amelynek a lev�lre ragaszt�s�val hitelesen igazolhat� a postai d�j kifizet�se. A Times c�m� lapban meghirdetett p�ly�zatra mintegy 2700 p�lyam� �rkezett, olykor igen �tletesek, de a zs�ri nem tal�lt k�z�tt�k igaz�n megfelel�t. V�g�l az els� b�lyeg, a �Penny Black� Henry Corbould grafikus rajz�b�l sz�letett, amely William Wyon 1837-ben vert, az ifj� Vikt�ria kir�lyn�t �br�zol� eml�k�rm�je alapj�n k�sz�lt. Az �rt�kpap�rok �s bankjegyek nyom�s�val foglalkoz� Perkins, Bacon �s Petch c�g r�sz�re az ac�lmetszetet Charles Heath �s Frederick Heath v�sn�k�k k�sz�tett�k.

Rowland Hill feljegyz�sei szerint a megfelel� pap�r �s fest�k kiv�laszt�s�t�l kezdve sokf�le technikai neh�zs�ggel kellett megk�zdeni, de v�g�l 1840. m�jus 1-j�n megv�s�rolhat�k lettek az els� b�lyegek, �ri�si �rdekl�d�st �s forgalmat kiv�ltva, noha a b�lyeg hivatalosan csak m�jus 6-�n ker�lt forgalomba.

Mulats�gos �rdekess�g, hogy az els� b�lyeg elk�sz�t�i t�l j�l v�gezt�k el a munk�jukat. A postahivatalokban a lev�lre �t�tt b�lyegz� egyik c�lja, hogy regisztr�lja a lev�l felv�tel�nek hely�t �s idej�t; a m�sik, hogy a f�lig a b�lyegre �t�tt b�lyegz�lenyomat lehetetlenn� tegye a b�lyeg �jabb felhaszn�l�s�t egy m�sik lev�len. Nos, a Penny Black els� sorozatai olyan j� min�s�g� nyomatok lettek, hogy a b�lyegz�lenyomat lemoshat� volt r�luk an�lk�l, hogy ez a b�lyegen megl�tszott volna, �s �gy a b�lyeget a lev�lr�l le�ztatva �jb�l felhaszn�lhatt�k. A probl�m�r�l �rtes�lve az �jabb b�lyegeken m�r gyeng�bb min�s�g� fest�ket haszn�ltak.

A brit korm�ny �s a parlamenti fels�h�z Hill �rdemeit b�kez�en jutalmazta. A brit posta �gyvezet� titk�ra, k�s�bb f�igazgat�ja lett, 13 360 font sterling jutalmat utaltak ki sz�m�ra, nemesi rangra emelt�k, b�r�i c�met kapott, valamint a Bath-�rdemrendet, nyugd�jba vonul�sakor �ri�si, h�szezer fontos jutalomban �s �vi k�tezer fontos nyugd�jban r�szes�tett�k. A gazdag jutalmaz�s �rthet�, ha figyelembe vessz�k, hogy Angli�ban a post�ra adott levelek sz�ma az 1838. �vi 76 milli�r�l 1864-re 642 milli�ra n�tt.

A sikeresnek bizonyult �tlet bevezet�s�t k�vet�en n�h�ny �v m�lva m�s orsz�gokban is sor ker�lt az els� b�lyegek kiad�s�ra: Sv�jc, Braz�lia (1843), Oroszorsz�g, Finnorsz�g (1845), Amerikai Egyes�lt �llamok (1847), Franciaorsz�g, Belgium, Bajororsz�g (1849), Ausztria, Spanyolorsz�g, Sz�szorsz�g (1850), Rom�nia (1859).

A magyar b�lyeg

1848-ban, a szabads�gharc alatt Than M�r fest�m�v�sz megb�z�st kapott a Debrecenben m�k�d� Kossuth-korm�nyt�l az els� magyar b�lyeg terv�nek elk�sz�t�s�re. A b�lyegterv el is k�sz�lt, azonban a megval�s�t�s csak a nyomdai el�k�sz�t�sig juthatott.

1850 �s 1867 k�z�tt Magyarorsz�g, mint az Habsburg Birodalom egyik tartom�nya, az Osztr�k Postaigazgat�s al� tartozott. 1850. j�nius 1-j�n jelent meg az els� b�lyeg haz�nkban. Ez teh�t osztr�k b�lyeg volt, a rajta l�that� Habsburg k�tfej� sas hamarosan az elnyom�s jelk�p�v� v�lt.

Az els� magyar postab�lyeg-sorozatot a Kiegyez�s ut�n, 1867. j�nius 1-j�n bocs�tott�k ki (2 kr, 3 kr, 5 kr, 10 kr �s 15 kr c�mletekben, k�s�bb 25 kr �s 50 kr c�mletben is). A b�lyegeket, itthoni technikai felt�telek h�j�n, B�csben nyomtatt�k, �s az � imm�r �n�ll� � osztr�k posta is haszn�latba vette azokat. Ez sok vit�hoz vezetett, de a mai szakmai konszenzus szerint ez tekintend� az els� magyar b�lyegsorozatnak.

Az els�, Magyarorsz�gon nyomtatott magyar postab�lyeget 1871. m�jus 1-j�n bocs�tott�k ki. A b�lyeg a budai �llami Nyomd�ban k�sz�lt k�nyomatos elj�r�ssal

Jogi vonatkoz�sok:

A b�lyeghamis�t�s a gazdas�gi b�ncselekm�nyek k�z� tartozik. A magyar B�ntet� t�rv�nyk�nyv szerint b�lyeghamis�t�s b�ntett�t k�veti el az, aki forgalomba hozatal vagy felhaszn�l�s c�lj�b�l b�lyeget ut�noz vagy meghamis�t, illetve hamis vagy meghamis�tott b�lyeget erre a c�lra megszerez. B�ntetend� az is, aki hamis, meghamis�tott vagy felhaszn�lt b�lyeget mint val�dit, illetve fel nem haszn�ltat forgalomba hoz vagy felhaszn�l. A k�lf�ldi b�lyeg a belf�ldivel azonos v�delemben r�szes�l.

A b�lyeghamis�t�sok felismer�s�hez b�lyegszak�rt�kre van sz�ks�g.

�rdekess�gek

* A szok�sos n�gyzet vagy t�glalap alak� b�lyegek helyett n�ha m�s alak�, k�r, h�romsz�g, �tsz�g form�j�akat is forgalomba helyeznek. Sierra Leone �s Tonga p�ld�ul �ntapad� gy�m�lcs alak� b�lyegeket hozott forgalomba.
* Bhut�n a nemzeti himnusz lej�tszhat� v�ltozat�val ell�tott b�lyegeket adott ki.
* Andi Herzog legend�s g�lja l�that� r�vidfilm form�j�ban az osztr�k posta b�lyeg�n, amely t�bb szempontb�l is egyed�l�ll� az osztr�k filat�liai term�kek sor�ban. Ez az els� olyan b�lyeg amelyet lentikul�ris technik�val �ll�tottak el�. Vagyis egy filmfelv�tel 48 k�p�t helyezt�k egym�sra, amely a szeml�l� sz�m�ra egy kb. 3 m�sodperces filmszekvenci�t ad ki.

Kiad�s c�lja szerinti fajt�k

* Lev�lb�lyeg: az egyszer� b�lyeg. K�ldem�nyeken csomagsz�ll�t�kon jelzi, hogy mekkora �sszeggel b�rmentes�tett�k a k�ldem�nyt.
* Port�b�lyeg: arra szolg�l, hogy a hi�nyos b�rmentes�t�ssel vagy b�rmentes�t�s n�lk�l f�ladott postai k�ldem�nyeken jelezze a c�mzett �ltal fizetend� �sszeget.
* Hivatalos b�lyeg: a hat�s�gok, hivatalok, k�zint�zm�nyek haszn�lj�k b�rmentes�t�s�re.
* H�rlapb�lyeg: �js�gok, foly�iratok kedvezm�nyes b�rmentes�t�s�re haszn�lj�k.

Haszn�lat szerinti fajt�k

* Forgalmi b�lyeg: kifejezetten azzal a c�llal ker�l kibocs�t�sra, hogy postai k�ldem�nyekre ragasztva b�rmentes�t�sre haszn�lj�k.
* Alkalmi b�lyeg: a post�k els�sorban a b�lyeggy�jt�k sz�m�ra adj�k ki.

M�s b�lyegek

Formai jegyeiben hasonl�, de funkci�j�ban elt�r az illet�kfizet�sre haszn�latos �rt�kjegy, az illet�kb�lyeg. Ennek legismertebb, de csak egyik v�lfaja az okm�nyb�lyeg, mely a t�rv�nyekben meghat�rozott minden olyan illet�k megfizet�s�re �ltal�nosan haszn�lhat�, amelyre nem l�tezik a b�lyegen felt�ntetett rendeltet�s� saj�t illet�kb�lyeg. Ma m�r csak egyetlen ilyen, meghat�rozott rendeltet�s� illet�kb�lyegfajta van csak forgalomban, a k�zteherjegy, de r�gebben sok m�sf�le is l�tezett.

vissza az Antikr�gis�g.hu Akad�mia �sszes t�m�j�hoz