Az ellopott Seuso-kincs nyomában 3. rész | Antikrégiség.hu
Születésnapi újság Ajándék újságok
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6286)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3234)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3717)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (359)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (896)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3291)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (545)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (702)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1381)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1031)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (735)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1982)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (430)
RSS feliratkozás: Óra Óra (835)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1268)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1644)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4376)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (825)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1222)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1077)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (242)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1866)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (237)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (186)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (59)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (449)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (362)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1757)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1219)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (318)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (784)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (176)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (150)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1692)
RSS feliratkozás: Sport Sport (171)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (541)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (477)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (459)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (244)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (579)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek MOZGÓKÉPES HÍREK RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR

Az ellopott Seuso-kincs nyomában 3. rész

Megosztás

2009.12.16. | Kulturális hírek

Továbbítás e-mailben | Nyomtatás


Nagyitáshoz kattinson a képre! Az ellopott Seuso-kincs nyomában 3. rész
Ki, mikor és hol használta az edényeket?

A kincs tárgyai közül formai tekintetben legérdekesebb a római ezüstök között egyedülálló vödörpár. Ezt a vödörformát fából készítve és ezüst- vagy bronzveretekkel díszítve gyakran megtaláljuk a Kr. u. 4. századi germán fejedelmi temetkezések emlékanyagában (pl. Sackrau Sziléziában, Osztrópataka és Czéke Kelet-Szlovákiában). A tárgyak funkciójának leginkább megfelelô forma kiválasztását szintén az adott történelmi szituáció határozza meg, így a germán edényforma jelenléte a Seuso-kincsben arra utal, hogy a kincs egykori birtokosa barbár származású, de a római birodalomban élô elôkelô római lehetett. A tárgyak stílusában, azaz a konkrét formák megvalósításában alkalmazott mûvészi eszközöknek a vizsgálata szintén alátámasztja a készítés idejérôl és a használat helyérôl korábban tett megállapításainkat. A geometrikus minták, a nielló és a mitológiai jelenetek alkalmazására a 4. századi római ezüstökön számos példát találunk Skóciától Moldáig, azonban a Seuso-kincs legjellegzetesebb formájú edényein, a vödrökön alkalmazott griff-protomékra és a gyöngysoros dísz elé helyezett dekoratív mellképekre a legjobb példát a Polgárdiban talált ezüsttripus (összecsukható haromlábú állvány, amelyet nagyméretû tálak alátámasztására használtak) esetében találjuk meg. A tripus öntött, tömör lábai ugyanúgy téglalap keresztmetszetûek, mint a Hippolytus-kancsó füle (amely a maga nemében egyedülálló a római kori ezüstök között). Hasonló kivitelû, bronzból öntött tripuslábat Trierbôl ismerünk. A polgárdi tripus és a Seuso-kincs legtöbb darabja is valószínûleg a Mosel-vidéken, vagy éppen Trierben készült. A polgárdi tripus és a Seuso-kincs vödreit egy másik jellegzetes vonás is összekapcsolja. Mind a tripuson, mind a vödrökön az ötvösmester beütött pontokkal jelölte meg azokat a helyeket, ahová a tárgyak összeszerelése során a külön elkészített alkatrészeket fel kell forrasztani. A tripus és a kincs egyébként funkcionálisan és kölcsönösen kiegészítik egymást: a kincs nagyméretû táljaihoz eredetileg tripus is tartozott (ennek ábrázolását megtaláljuk a Seuso-tál középsô medallionján, sôt a tálak peremének alján feltehetôen egy tripus tartókampójától származó karcolások is megfigyelhetôk). A polgárdi tripus méreteit tekintve ugyanúgy a legnagyobbak közé tartozik, mint a Seuso-kincs edényei. Technikai hiányosságaik is közösek: a nagytisztaságú ezüstbôl készült, közvetkezésképpen puha anyagú tripus és a kancsók nagy méretükhöz képest nem rendelkeznek kellô szilárdsággal, ezért a tripus szinte saját súlyát is alig bírja megtartani, és a kancsók talpa is letörött a használat során.

A tárgyak formái, szimbolikája és a tárgyakon ábrázolt jelenetek tartalmi elemzése alapján Tóth Endre arra a következtetésre jutott, hogy a kincs egy esküvôi ajándéknak szánt tálalókészlet darbjaiból áll. Valóban, a Hippolytus-készlet ital felszolgálására szolgálhatott a férfi számára, míg az illatszeres szelence, amelynek oldalán annak tulajdonosnôjét szolgái kíséretében szépítkezés közben ábrázolták, az ifjú ara számára készített ajándék lehetett. A többi darab, mint pl. a kézmosó készlet, közös használatú volt. A Seuso-tál középsô medalionjának körirata, amelyben jókívánságokat fogalmazott meg a tárgyak ajándékozója, tovább a medalionban ábrázolt esküvôi lakomajelenet is összhangban áll a tárgyak nászajándék jellegével. A verses köriratban megnevezték a megajándékozott Seusót, aki a kincs eredeti tulajdonosa volt. Ez a név eddig más forrásból ismeretlen, formai elemzése arra utal, hogy viselôje germán lehetett. A névforma ún. bôvített rövid alak, ahol az egy szótagra (SEV-) rövidített eredeti névhez egy kicsinyítô képzôt (-SO) illesztettek. A medalion további jellegzetessége, hogy itt nem csupán dekoratív céllal ábrázoltak egy lakomajelenetet, hanem azt két kis címkébe illesztett felirattal konkretizálták is.


Az egyik ló mellé odaírták nevét is: INOCENTIVS, és a lakoma helyszínét is pontosan meghatározták. A kereveten lakomázó társaság elôtt elterülô víztükör mellé odaírták a PELSO nevet. Ez a földrajzi név jól ismert az antik írott forrásokból és egyértelmûen a Balatonnal azonosítható. A földrajzi terület pontos megjelölésébôl arra következtethetünk, hogy a kincs tulajdonosának életében fontos szerepet játszott a Balaton vidéke, valószínûleg itt terültek el birtokai. A kincs némelyik edényének hátoldalán a készítés, illetve a használat során bekarcolt feliratokat találunk. A kulturális és földrajzi hovatartozás tekintetében az utóbbiak fontosak számunkra. Három feliratot is találunk (a geometrikus tál, az egyik vödör és az illatszeres szelence alján, amelyek a tárgyak leltári listába vételérôl tanúskodnak. Leltárra utaló felirattal a kaiseraugsti kincs esetében is talákozunk, a Seuso-kincsnél azonban részben latin betûkkel, részben rúnákkal, de mindhárom esetben germán nyelven karcoltak számneveket az edényekbe. A Balaton tágabb körzetében, Veszprém és Fejér megyékben éppen a Kr. u. 4. század második felétôl kezdôdôen ismerünk több rúnafeliratot. Ezek feltûnése annál is inkább szembeszökô, mivel a rúnafeliratok egyébként ritkaságszámba mennek. A Seuso-kincs feliratai és a kelet-pannóniai rúnafeliratok közötti viszony tisztázása még a jövô kutatásának feladata.

A rézüst

A kincs elrejtésének körülményeit homály fedi. Csupán annyi biztos, hogy nagyméretû edényekbe (ezek közül az egyik nagyméretû üstöt ismerjük) helyezték a tárgyakat és egy föld alatti üregben rejtették el azokat. Az elrejtés okát nem ismerjük. Ha háborús veszély miatt ásták el, akkor erre Kelet-Pannónia 4. század végi történelme több alkalmat is kínálhatott, de jelenleg nem tudjuk pontosan beazonosítani az idôpontot. Kézenfekvô lenne az elrejtést a Kr. u. 374 nyarán lejátszódott súlyos harci cselekményekkel indokolni, amikor az aratásra készülô tartományt hirtelen lerohanták a Duna bal partján élô barbárok -- és ezt az üst külsô faláról vett koromminta C14-es vizsgálata is alátámasztja --, de szóba jöhet az utána következô nyugtalan negyedszázad egésze is.


A üst -- a kincslelet ma ismert részének legkevésbé esztétikus darabja -- a kincset behatóan tanulmányozó Marlia Mango szerint a legfontosabb támpontokat szolgáltatja az elrejtés idejének és helyének meghatározásához. Az üst oldala két meghajlított és összeszegecselt rézlemezbôl készült, míg alját egy harmadik, enyhén domborított lemezbôl alakították ki. A fenéklemezt ún. fogazott varrattal erôsítették az oldalhoz, amely úgy készült, hogy a fenéklemez szélét nagyjából szabályos közönként bevagdalták, minden második kis nyelvet kihajlítottak, a nyelvek közé helyezték az oldallemez alsó szélét, majd a nyelveket lekalapálták és leforrasztották.


Megállapította, hogy ilyen nagyméretû, törékeny és nehezen mozgatható edényt nem szállítottak nagy távolságra, így azt ott rejtették el, ahol az ilyen üstöket használták. Mango az üst formai elemzése után nem talált ilyen nagyméretû üstöt a Közel-Keleten. Az ottani fogazott varrattal készített edények mind legfeljebb fazéknyi méretûek és késôbbiek a kincs készítési koránál. Mango véleménye szerint a koromminta C14-es vizsgálati eredményébôl Kr. u. 616 körüli, vagy még késôbbi elrejtésre lehet következtetni. Olyan nagyméretû és hasonló formájú üstöket, mint amilyenbe a Seuso-kincset rejtették, csak a római birodalom rajnai és dunai tartományából, illetve az ettôl északra elterülô szabad germán területekrôl ismerünk. A Seuso-kincs üstjével azonos struktúrájú és azonos technikával készült nagyméretû üstök elterjedési területe még ennél is pontosabban körülhatárolható: ilyeneket eddig kizárólag Pannónia területérôl, és fôleg a Balaton környéki, Kr. u. 4. század második felére keltezett régészeti leletekbôl ismerünk. A technika csak késôbb terjed el kelet felé, ahol mind a mai napig használják. Ez a primitív edénykészítési eljárás elárulja, hogy azok a mûhelyek, amelyek ilyen üstöket készítettek, csupán helyi igényeket szolgáltak ki a 4. század vége elôtt Pannóniában. A Seuso-kincs üstje egyébként már az elrejtéskor rossz állapotban volt, többször foltozták, minden bizonnyal sebtében kapták elô, amikor az ezüstöket gondosan becsomagolva el akarták rejteni. Egyet kell értenünk Marlia Mangóval abban, hogy ilyen nehézkesen mozgatható szállítmányt nagy távolságra nem vihettek. Az ezüstöket minden bizonnyal ott rejtették el, ahol korábban használták, azaz a Balaton környékén. A Pannóniában talált fogazott varratos üstök némelyikében szintén tárgyakat (érmeket és mezôgazdasági eszközöket) rejtettek el. Ez a szokás, az értékek üstbe rejtése, szintén csak a római birodalom rajnai és dunai tartományából ismert.

A kincs tulajdonjogi vitája nem fejezôdött be. Remélhetôleg a per végleges lezárása után a leletegyüttes valódi küldetését betöltheti és olyan gyûjteménybe kerül, ahol az érdeklôdôk zavartalanul tanulmányozhatják, és az alappublikáció után elhárulnak azok az akadályok, amelyek a részletes feldolgozást, a tudományos megismerést, az eredeti történelmi kontextus megállapítását ma még hátráltatják. Az eddigi vizsgálatok eredménye alapján azonban véglegesen el kell vetni a kincs közel-keleti használatának és elrejtésének gondolatát.

Forrás: XXI. század - RTL KLUB





Hozzászólások: Új hozzászólás
Még nincs hozzászólás
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán készlet beazonosítása
festő szignó alapján
Porcelán jelzés keresés
NFT technológiák
comune di ferrara
Kérdés
Porcelán monogram
erről a jelzésről szeretnék többet tudni
Hollóházi porcelán szett
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2022 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei