A ma élő emberek elődei – akik a Stonehenge-t építették – egy tanulmány szerint nyugatra tartottak a mediterrán térségen keresztül, mielőtt megérkeztek volna a mai Nagy-Britannia területére.
A kutatók az újkőkorszakban Britannia-szerte élő emberek maradványaiból kivont DNS-t hasonlították össze az akkoriban Európában élő emberekével – írja a BBC. Az újkőkorszakban élők feltehetően Anatóliából, vagyis a mai Törökországból az Ibériai-félsziget felé tartottak, mielőtt észak felé vették volna az irányt. Nagy-Britanniába Kr. e. 4000 környékén értek el. Az elemzések során kiderült, hogy a korai brit gazdák DNS-e áll a legközelebb az újkőkorszaki ibériai emberek DNS-hez. Ezek az ibériai emberek elszakadtak a mediterrán térségen átkelő embercsoporttól.
A tovább vándorló emberek észak felé haladtak a mai Franciaországon keresztül. Ők valószínűleg nyugati irányból Wales-en vagy Délnyugat-Anglián keresztül érkeztek meg Nagy-Britanniába. A szénizotópos kormeghatározás szerint az újkőkorszaki emberek nyugatra valóban valamennyivel korábban érkeztek, de ennek feltárása a jövőbeli kutatások feladata.
A vizsgálatok után úgy tűnik, hogy az újkőkorszaki bevándorlók vezették be a nagy kövek, avagy megalitok felhasználásával készülő műemlékek hagyományát. A Wiltshire-ben található Stonehenge e hagyomány részeként jött létre. Annak ellenére, hogy Nagy-Britannia nyugati részét vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek lakták a gazdák érkezésekor, a tesztek szerint a két csoport DNS-e nem keveredett kimutathatóan.
A tanulmány során a vadászó-gyűjtögető emberek DNS-t is elemezték. Az egyik vizsgált csontváz a Cheddar Manként ismert ősemberé volt, amely maradvány kora Kr. e. 7000-re tehető. DNS-e szerint a legtöbb európai vadászó-gyűjtögető emberhez hasonlóan sötét bőre és kék szeme volt. A további eredmények kimutatták, hogy az újkőkorszaki emberek bőre halványabb, szemük barna, hajuk pedig fekete vagy sötétbarna színű volt.
