Régiség kategóriák: | Antik bútor (5827) | Bélyeg (3167) | Egyéb régiség (4187) | Ékszer (458) | Ezüst, fémtárgy (953) | Festmény (3337) | Grafika, rézkarc (523) | Hangszer (674) | Képeslap (1413) | Lámpa, csillár (1051) | Militária, fegyver (853) | Műszaki tárgyak (1873) | Néprajzi tárgy (469) | Óra (893) | Papírrégiség (1319) | Pénz, érme (1808) | Porcelán, kerámia (4310) | Szobor (871) | Textil, szőnyeg (1191) | Üveg, kristály (1119) | Vallási tárgyak (248) |
Könyv kategóriák: | Antik könyv (1864) | Életmód, egészség (264) | Gasztronómia (163) | Gazdaság, üzlet (54) | Gyerekkönyv (461) | Idegen nyelvű (365) | Irodalom, regény (1612) | Lemez, CD, DVD (1073) | Műszaki könyv (351) | Művészeti könyv (853) | Nyelvkönyv, szótár (176) | Régi diafilm (156) | Régi újság, folyóirat (1659) | Sport (167) | Tankönyv (509) | Történelem (489) | Tudományos könyv (477) | Útikönyv, földrajz (260) | Vallási könyv (558) |
Galéria: online tárlatok | Festmény kiállítás | Fotográfia kiállítás | Iparművészet | Kerámia kiállítás | Szobor kiállítás | Textil kiállítás | Történelmi kiállítás |
Segítség: |
 |
 |
Kövessen minket! |
 |
|
Hirdetések |  |
|
|
Érintetlen római kori szarkofágra bukkantak Környén |
|
2017.03.17. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Környe határában szántás közben egy még érintetlen szarkofágot találtak, amely egy 1700 évvel ezelőtt élt nő sírja volt - fejtette ki a tatai Kuny Domokos Múzeum régész főmuzeológusa. A márgából készült koporsót 40 centis mélységben lelték meg, csak ekétől származó sérülések voltak rajta.
|
A szarkofág belsejében a csontok anatómiai rendben feküdtek, a halott mellé szokatlanul sok, hét illatszeres üvegcsét helyeztek el – ismertette a pénteki lelet részleteit László János. A régész hozzátette, a felfedezés azért is ritka, mert a környéken, település közvetlen közelében még nem fordult elő ilyen leletanyag. A szarkofágban több bronz ruhakapcsot és díszítményeket találtak. A kőkoporsón felirat nem volt, így az elhunytról csak a vele eltemetett tárgyak alapján lehet ismereteket szerezni.
Környénél a rómaiak száz évvel a birodalom bukása előtt, a 360-as években négy méter vastag falú erődöt emeltek, melynek első falait és bástyáit az 1930-as években találták meg, amikor a halastavat leengedték. A falak zavarták a halgazdaságot, ezért fel akarták robbantani a maradványokat. A lelet értékét felismerve a község akkori főjegyzője értesítette a Magyar Történeti (ma Nemzeti) Múzeumot, melynek munkatársai megakadályozták a további pusztítást.
A Pannóniában épült tíz, úgynevezett belső-erőd közül a környei a legnagyobb, a falak több mint 90 ezer négyzetméternyi teret fogtak közre. Az erődön átfolyt az Által-ér, a létesítményben sok állatot tartottak. Nagy kiterjedése ellenére a belső-erődök közül ásatásra a legkedvezőtlenebb, mert a falu teljesen ráépült a római romokra, így egybefüggő feltárás nem végezhető.
A római falak az 907-es bánhidai csata idején még álltak, erről számolt be Kézai Simon a Gesta Hungarorum-ban. “Ezt a Szvatoplukot azután a magyarok… váratlan rajtaütéssel a Rákos folyónál, Bánhida mellett egy bizonyos városban, melynek még most is állnak romjai, egész hadseregével együtt megsemmisítették… E város romjai még ma is láthatók”.
Forrás: MTI
|
|
|
|