Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6033) | | Bélyeg (3173) | | Egyéb régiség (4138) | | Ékszer (443) | | Ezüst, fémtárgy (957) | | Festmény (3429) | | Grafika, rézkarc (537) | | Hangszer (692) | | Képeslap (1430) | | Lámpa, csillár (1055) | | Militária, fegyver (835) | | Műszaki tárgyak (1963) | | Néprajzi tárgy (444) | | Óra (878) | | Papírrégiség (1313) | | Pénz, érme (1795) | | Porcelán, kerámia (4318) | | Szobor (848) | | Textil, szőnyeg (1221) | | Üveg, kristály (1078) | | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1902) | | Életmód, egészség (244) | | Gasztronómia (167) | | Gazdaság, üzlet (57) | | Gyerekkönyv (525) | | Idegen nyelvű (365) | | Irodalom, regény (1647) | | Lemez, CD, DVD (1188) | | Műszaki könyv (348) | | Művészeti könyv (840) | | Nyelvkönyv, szótár (183) | | Régi diafilm (159) | | Régi újság, folyóirat (1702) | | Sport (174) | | Tankönyv (531) | | Történelem (488) | | Tudományos könyv (479) | | Útikönyv, földrajz (266) | | Vallási könyv (564) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
|
|
Feltárulnak a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatai |
|
2017.12.08. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Az őskori európai populációk, az őslakos vadászok-gyűjtögetők és a később érkező első földművesek közötti lokális keveredéseket, genetikai interakciókat tárja fel a Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös tanulmánya, amelynek eredményeiről a Nature című tudományos folyóirat új számában adtak hírt.
|
A tanulmány célja, hogy modellezze az őskori európai populációk genetikai kapcsolatait, interakcióit. David Reich (Harvard Medical School, Boston) vezetésével a munkacsoport olyan kérdésekre kereste a választ, hogy vajon a földművesek már a vándorlásuk során keveredtek-e az őslakosokkal. Hogyan, milyen ütemben történhetett a keveredés a két populáció között Európa különböző vidékein? - olvasható az MTA tudományos cikket összegző közleményében.
Mint írják, az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Ezeknek a jégkori vadászoknak hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait.
Mark Lipson matematikus (Harvard Medical School, Boston) és Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus (MTA BTK) elsőszerzőségével közölt 130 új, genomszinten elemzett humán minta közül 90 Magyarország területéről származik. A hazai mintasort - amely jelenleg a legrészletesebb az egész világ őskori genetikai kutatását tekintve - úgy alakította ki a Régészeti Intézet munkacsoportja, hogy reprezentatív legyen szinte valamennyi újkőkori és rézkori régészeti kultúrára és időszakra, a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt. A magyarországi minták elsődleges feldolgozása (a DNS kinyerése és úgynevezett DNS-könyvtár készítése) az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában történt.
Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a vadászó-gyűjtögetők genetikai örökségének aránya Európa mindhárom vizsgált régiójában fokozatosan nőtt az újkőkor (és rézkor) három évezrede során. Folyamatos génáramlást figyeltek meg a kutatók a kevesebb vadászó-gyűjtögető elemmel bíró földműves populációk felé olyan közösségekből, melyek több vadászó-gyűjtögető örökséget hordoztak. Ez a génáramlás a Kárpát-medencében volt a legalacsonyabb mértékű, de itt is megkezdődött már az újkőkor legkorábbi időszakában.
Fontos megjegyezni, hogy az őslakos vadászók-gyűjtögetők is a Homo sapiens fajhoz tartoztak, mert ekkorra a Neander-völgyi ember már kihalt. A Kárpát-medencébe érkezett földművesekről elmondható, hogy bevándorlásuk után nem sokkal kapcsolatot létesítettek helyi vadászó-gyűjtögető közösségekkel. Az Alföldön élő földművesek gyorsabban keveredtek az őslakosokkal, mint a dunántúliak, ennek a kapcsolatnak a legtöbb genetikai nyoma Magyarország északkeleti területein jelentkezett. Az interakció a két népesség között kölcsönös volt.
A Kárpát-medence népességére felállított modell alapján egy kezdeti vadászó-gyűjtögető népességtől származó impulzust határoztak meg a kutatók, mely a földművesek génállományának csupán 2-5 százalékát érintette. Majd az ezt követő időszakokban folyamatos beáramlással a vadászó-gyűjtögető genetikai örökség a rézkori populációkban már elérte a 10-12 százalékos szintet. „Ez azt jelenti, hogy igen dinamikus volt a vizsgált közel 3000 éves időszak a népességek kapcsolatait tekintve, annak ellenére hogy komolyabb bevándorlást a rézkor vége előtt nem tapasztaltunk” - idézik a közleményben Szécsényi-Nagy Annát. A kutató hozzátette: „Ma a Kárpát-medencében Kr.e. 6000-3000 között élt emberek genetikai történetét ismerjük legpontosabban az őskorból”. A tanulmány példaként szolgálhat további, hasonlóan részletes adatsorok felállítására más területeken, hogy részleteiben is megismerhessük Európa őskori embereinek íratlan történetét - olvasható a közleményében.
Forrás: MTI
|
|
|
|
