Régiség kategóriák: | Antik bútor (5827) | Bélyeg (3167) | Egyéb régiség (4200) | Ékszer (459) | Ezüst, fémtárgy (953) | Festmény (3335) | Grafika, rézkarc (524) | Hangszer (674) | Képeslap (1413) | Lámpa, csillár (1053) | Militária, fegyver (862) | Műszaki tárgyak (1872) | Néprajzi tárgy (468) | Óra (895) | Papírrégiség (1318) | Pénz, érme (1808) | Porcelán, kerámia (4311) | Szobor (872) | Textil, szőnyeg (1190) | Üveg, kristály (1120) | Vallási tárgyak (248) |
Könyv kategóriák: | Antik könyv (1865) | Életmód, egészség (264) | Gasztronómia (164) | Gazdaság, üzlet (54) | Gyerekkönyv (461) | Idegen nyelvű (365) | Irodalom, regény (1612) | Lemez, CD, DVD (1073) | Műszaki könyv (351) | Művészeti könyv (853) | Nyelvkönyv, szótár (176) | Régi diafilm (156) | Régi újság, folyóirat (1659) | Sport (167) | Tankönyv (509) | Történelem (489) | Tudományos könyv (477) | Útikönyv, földrajz (260) | Vallási könyv (558) |
Galéria: online tárlatok | Festmény kiállítás | Fotográfia kiállítás | Iparművészet | Kerámia kiállítás | Szobor kiállítás | Textil kiállítás | Történelmi kiállítás |
Segítség: |
 |
 |
Kövessen minket! |
 |
|
Hirdetések |  |
|
|
Feltárulnak a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatai |
|
2017.12.08. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Az őskori európai populációk, az őslakos vadászok-gyűjtögetők és a később érkező első földművesek közötti lokális keveredéseket, genetikai interakciókat tárja fel a Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös tanulmánya, amelynek eredményeiről a Nature című tudományos folyóirat új számában adtak hírt.
|
A tanulmány célja, hogy modellezze az őskori európai populációk genetikai kapcsolatait, interakcióit. David Reich (Harvard Medical School, Boston) vezetésével a munkacsoport olyan kérdésekre kereste a választ, hogy vajon a földművesek már a vándorlásuk során keveredtek-e az őslakosokkal. Hogyan, milyen ütemben történhetett a keveredés a két populáció között Európa különböző vidékein? - olvasható az MTA tudományos cikket összegző közleményében.
Mint írják, az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Ezeknek a jégkori vadászoknak hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait.
Mark Lipson matematikus (Harvard Medical School, Boston) és Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus (MTA BTK) elsőszerzőségével közölt 130 új, genomszinten elemzett humán minta közül 90 Magyarország területéről származik. A hazai mintasort - amely jelenleg a legrészletesebb az egész világ őskori genetikai kutatását tekintve - úgy alakította ki a Régészeti Intézet munkacsoportja, hogy reprezentatív legyen szinte valamennyi újkőkori és rézkori régészeti kultúrára és időszakra, a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt. A magyarországi minták elsődleges feldolgozása (a DNS kinyerése és úgynevezett DNS-könyvtár készítése) az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában történt.
Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a vadászó-gyűjtögetők genetikai örökségének aránya Európa mindhárom vizsgált régiójában fokozatosan nőtt az újkőkor (és rézkor) három évezrede során. Folyamatos génáramlást figyeltek meg a kutatók a kevesebb vadászó-gyűjtögető elemmel bíró földműves populációk felé olyan közösségekből, melyek több vadászó-gyűjtögető örökséget hordoztak. Ez a génáramlás a Kárpát-medencében volt a legalacsonyabb mértékű, de itt is megkezdődött már az újkőkor legkorábbi időszakában.
Fontos megjegyezni, hogy az őslakos vadászók-gyűjtögetők is a Homo sapiens fajhoz tartoztak, mert ekkorra a Neander-völgyi ember már kihalt. A Kárpát-medencébe érkezett földművesekről elmondható, hogy bevándorlásuk után nem sokkal kapcsolatot létesítettek helyi vadászó-gyűjtögető közösségekkel. Az Alföldön élő földművesek gyorsabban keveredtek az őslakosokkal, mint a dunántúliak, ennek a kapcsolatnak a legtöbb genetikai nyoma Magyarország északkeleti területein jelentkezett. Az interakció a két népesség között kölcsönös volt.
A Kárpát-medence népességére felállított modell alapján egy kezdeti vadászó-gyűjtögető népességtől származó impulzust határoztak meg a kutatók, mely a földművesek génállományának csupán 2-5 százalékát érintette. Majd az ezt követő időszakokban folyamatos beáramlással a vadászó-gyűjtögető genetikai örökség a rézkori populációkban már elérte a 10-12 százalékos szintet. „Ez azt jelenti, hogy igen dinamikus volt a vizsgált közel 3000 éves időszak a népességek kapcsolatait tekintve, annak ellenére hogy komolyabb bevándorlást a rézkor vége előtt nem tapasztaltunk” - idézik a közleményben Szécsényi-Nagy Annát. A kutató hozzátette: „Ma a Kárpát-medencében Kr.e. 6000-3000 között élt emberek genetikai történetét ismerjük legpontosabban az őskorból”. A tanulmány példaként szolgálhat további, hasonlóan részletes adatsorok felállítására más területeken, hogy részleteiben is megismerhessük Európa őskori embereinek íratlan történetét - olvasható a közleményében.
Forrás: MTI
|
|
|
|