Születésnapi újság Ajándék újságok 12 14 oldalas szülinapi újság gólyahír
Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5710)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3047)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (4148)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (461)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (962)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3376)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (592)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (653)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1541)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1141)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (862)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1842)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (452)
RSS feliratkozás: Óra Óra (879)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1318)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1736)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4397)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (921)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1161)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1095)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (260)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1885)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (266)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (162)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (57)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (471)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (359)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1629)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (983)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (373)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (872)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (178)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (227)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1678)
RSS feliratkozás: Sport Sport (175)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (511)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (504)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (494)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (265)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (577)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek MOZGÓKÉPES HÍREK RSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR

Hazajáró 01.: Magas-Tátra - a magyar turistaság bölcsője

Megosztás

2013.02.13. | Kulturális hírek

Továbbítás e-mailben | Nyomtatás
Turisztikai magazinműsor - "Elindulni és hazatérni"

A „Hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját.

Duna Tv
Szerkesztő: Kenyeres Oszkár;
Operatőr: Schödl Dávid;
Rendezte: Moys Zoltán
Szereplők: Kenyeres Oszkár, Pintér János


Hazajáró Turisztikai magazinműsor epizodók


Hazajáró 01.: Magas-Tátra - a magyar turistaság bölcsője
Hazajáró 02.: Pieninek - A Magurán túl, a gorálok földjén
Hazajáró 03.: Torockói-hegység - Az ötödik szék titkai
Hazajáró 04.: Káposztafalvi-karszt - A Szepesség paradicsoma
Hazajáró 05.: Retyezát-hegység, a Kárpátok esszenciája
Hazajáró 06.: Hagymás-hegység - A csíki Alpok
Hazajáró 07.: Fagyalos-hegység - A Tisza szülőföldje
Hazajáró 08.: Kelemen-havasok I. - Wass Albert hagyatéka
Hazajáró 09.: Kelemen-havasok II. - Fent a gerincen
Hazajáró 10.: Csornahora-hegység - Ezüstföld kincse
Hazajáró 11.: Gyimes - A csángók patakországa
Hazajáró 12.: Hargita - A székelyek szent hegye
Hazajáró 13.: Számvetés - Pillanatképek a Hazajáró 2011-es vándorútjáról
Hazajáró 14.: Kócs-Havas - Árva és Liptó határhegysége
Hazajáró 15.: Kis-Fátra - A harmadik halom
Hazajáró 16.: Kalota-havas - Felszeg vigyázója
Hazajáró 17.: Téli Páring kóstoló - A Zsil ölelésében
Hazajáró 18.: Selmeci-hegység - Az aranygyík földje
Hazajáró 19.: Verseci-hegység - és a Delibláti-homokpuszták népe
Hazajáró 20.: Alacsony-Tátra - A gyömbér csoport téli gyönyörei
Hazajáró 21.: Tarcal-hegység - A déli végek ékszere
Hazajáró 22.: Körmöci-hegység - A magyar sísport aranybányája
Hazajáró 23.: Kojsói-havasok - Kassa igézetében
Hazajáró 24.: Kászonszék - Őrzők a keleti gyepűn
Hazajáró 25.: Királykő - A Kárpátok fejedelme
Hazajáró 26.: Fertőtáj - Tavasz a tónál
Hazajáró 27.: Muravidék - Hetéstől Őrségig
Hazajáró 28.: Kis-Kárpátok - A nyugati gyepű őre
Hazajáró 29.: Gömör-tornai-karszt I. - Alsó-hegytől Felső-hegyig
Hazajáró 30.: Gömör-tornai-karszt II. - A Bódva-völgytől Szádelőig
Hazajáró 31.: Görgény-fennsík I. - A székely tanyavilág zsindelyországa
Hazajáró 32.: Görgény-fennsík II. - Uz Bence nyomában
Hazajáró 33.: Sóvidék - A székely föld sója
Hazajáró 34.: Sóvidéki - dombság Hegyre szúrt falvak között
Hazajáró 35.: Csíki-havasok - Búcsú Csíksomlyón
Hazajáró 36.: Számvetés II. - Pillanatképek a Hazajáró tavaszi vándorútjáról
Hazajáró 37.: Magas Tátra II - A haza legmagasabb oltára
Hazajáró 38.: Rozsnyói-hegyek - Pásztortüzek Gömörben
Hazajáró 39.: Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei
Hazajáró 40.: Alsó-Garam-mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között
Hazajáró 41.: Bucsecs-hegység - Emléktúra az ezeréves határon
Hazajáró 42.: Középső-Ipoly-völgy - Balassagyarmattól Ipolyságig
Hazajáró 43.: Középső-Ipoly-völgy Hídverések Balogtól Ságig
Hazajáró 44.: Keresztény-Havas - Corona ékköve
Hazajáró 45.: Nagykő-havas - A hétfalusi csángók bércein
Hazajáró 46.: Zoboralja - A csitári hegyek alatt
Hazajáró 47.: Fogarasi-Havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén
Hazajáró 48.: Nagy-Fátra - Csöndes ősi Fátra
Hazatérő 49.: Pádis - Karsztvidéki kirándulások Czárán Gyula nyomdokán
Hazajáró 50.: Erdővidék 1. - Fehér karácsony Bardócszéken
Hazajáró 51.: Számvetés 3. - Erdők, hegyek, tanok és emberek...
Hazajáró 52.: Erdővidék 2. - Miklósvárszék
Hazajáró 53.: Gyergyói havasok - Téltemetés Székelyföld árkádiáján
Hazajáró 54.: Rozsály - Bérci tető - Bányavidék fölött
Hazajáró 55.: Gutin - hegység - A kárpáti vulkán taréja
Hazajáró 56.: Kőhát - A máramarosi só birodalma
Hazajáró 57.: Kelet Szlavónia - Feltámadás a romokból
Hazajáró 58.: Liptói havasok - A Rohács csoport őszi tüneményei
Hazajáró 59.: Háromszéki - havasok Határkerülés a kézdiszéki Szentföldön
Hazajáró 60.: Keleti - Beszkidek - Verecke híres útján
Hazajáró 61.: Radnai Havasok - A Kárpáti várfal keleti őrbástyája
Hazajáró 62.: Szabadkai homokhát - Betyárvilág Bácskában
Hazajáró 63.: Fogarasi-havasok 2. - Téli túra a Moldovánra
Hazajáró 64.: Muravidék 2. Őrségtől - Hetésig
Hazajáró 65.: Kőszegi - hegység Kék túra a "Pannon Alpokban"
Hazajáró 66.: Belényesi medence - Határtalan túra a Fekete Körös völgyében
Hazajáró 67.: Dél Hargita - Zarándoktúra Alcsíkban
Hazajáró 68.: Számvetés IV - A Mi Kárpátokunk



Hazajáró 01.: Magas-Tátra - a magyar turistaság bölcsője


Hazajáró 01.: Magas-Tátra - a magyar turistaság bölcsője


A turistaság legrégibb nyomai Magyarországon


A magyar turistaság bölcsője a Kárpátok, a Magas Tátra ölén ringott. Innen indult útnak a ma már terebélyes magyar turistaság és míg az Alpokban a XVIII. és XIX. század első felében is még meglehetős lassan fejlődött a hegymászás, addig a Magas Tátrában már a XVI. században vezettek szervezett iskolai kirándulásokat. Ez 1565 pünkösdjén volt. Az első ismert Tátrakutató Frölich Dávid, későbbi késmárki rektor volt. Frölich 15 éves korában, 1615-hen vitte véghez azt a nevezetes tátrai hegymászást, mely már sok vitára adott alkalmat a magyar turista irodalomban. Frölich szerint ugyanis a Lomnici csúcsot mászta volna meg - melyet akkoriban a Tátra legmagasahb csúcsának tartottak, - a leírás azonban inkább a Nagyszalóki csúcsra illik. Frölich fiatalabb éveiben azután bejárta majd egész Európát és csak 1639-ben jött haza. 1639-ben, Bártfán jelent meg műve, a "Medulla geographiae practicae" c. földrajzi munkája, amelyben azt írja, hogy a magasabb régiók kutatása céljából vállalkozott a Lomnici csúcs megmászására. Néhány évvel később Frölich "Viatorum" c. útitapasztalatait közlő útikönyve jelent meg, melyet a szepességi diákság hosszú időn keresztül használt tátrai útjainál. Frölich után egy késmárki orvos, Augustini Keresztély járt tudományos kutatásai során a Tátrában, 1640-ben. III. Ferdinánd Augustinit udvari orvosának nevezte ki és "ab Hortis" előnevet adományozta neki. Hogy ebben mennyi része volt tátrai kutatásainak és mennyi az orvosi képességeinek, azt nem lehet tudni. Igen érdekes a Magas Tátra leírása és az akkori turista viszonyok jellemzése az az 1683-ban megjelent Ungarischer Simplicissimus c. műben, mely egy 1655. évi leírást tartalmaz egy brestaui diáktól, aki Késmárkon Frölich tanítványa volt. Leírásából megállapítható, hogy nagy gyakorlata volt már ez időben a Szepességben a tátrai utak rendezése terén; képzett hegyivezetők voltak, akik indulás előtt megvizsgálták a diákok cipőit, térdvasakkal, karvasakkal és hegymászóbotokkal látták el őket. Mindezeken felül pontos útiterveket is készítettek előre.

A magyar turistaság történetében kétségkívül igen jelentős helyet fogtal el a Buchholtz-család. A családot nagy vándorlási kedv jellemezte. id. Buchholtz György tollából származik a Tátra első leírása: "Das weit und breit erschollene Zipser Schneegebürge". Buchholtz leírta a Nagyszalóki csúcs első megmászását is, melyet 1664. júliusban vitt véghez. Tízen indultak egy vadorzó kíséretében s a Tarajkáról érték el a Szalóki csúcsot, de csak négyen: a többiek útközben kidőltek. Az út három napig tartott. id. Buchholtz György két fia, ifj. Buchholtz György és Buchholtz Jakab is jelentős szerepet játszottak a magyar turista történelemben. ifj. Buchholtz György 1723-1737 között rektora volt a késmárki líceumnak s több iskolai kirándulást vezetett a Tátrába. Kirándulásai közül kettőt közölt: az első 1724-ben folyt le s Késmárkról a Kopahágóra és a Bélai Mészhavasokba irányult. Második utazása 1726-ban volt, a Zerge-horhosra. Tőle maradt fenn a Deményfalvi barlang elsŐ lerása és pontos felmérése. Buchholtz György 1717-ben elkészítette a déli Tátra látóképét s ezen 19 csúcsot nevezett meg. Buchholtz Jakab is nevezetes tagja a Tátra legrégibb hegymászóinak. 1754-ben Lotharingiai Ferenc császár megbízásából átkutatta a Kárpátokat. Művei közül leginkább a "Beschreibungen des wundervollen karpatischen Schneegebirges" című Tátraleírása értékes, mely 1783-ban az Ungarische Magazin III. kötetében jelent meg. 1746-ban hatalmas domborművet készített a Tátráról. A Magas Tátra ebben az időben mind ismertebb lett s mindig nagyobb, szélesebb körben fordult feléje a figyelem. Bél Mátyás (1684-1749), a XVIII. század legkiválóbb földrajzi írója volt a liptói Tátra első leírója. Leírása meglehetősen pontos. A Tátra első leírása 1772-ben jelent meg, Czirbesz J. A. tollából, "Kurzgefasste Beschreibung des karpatischen Gebirges" címen. A legrégibb Tátraleírást id. Buchholtz György ugyan már 1719-ben megírta, ez azonban csak 1899-ben jelent meg nyomtatásban. A külföldiek figyelmét ís felkeltette a Magas Tátra. Felkereste a Tátrát az osztrák Fichtel (1788), Hacquet (1792-94), az angol Townson Robert, akinek magyarországi útleírása 1797-ben jelent meg "Travels in Hungary" címen. Munkájában Alpine Excursions című fejezetben írta le tátrai útját melyet Hans Gross nevű vezetővel tett. 1813-ban Wahlenberg svéd botanikus látagatott el a Központi Kárpátokban. Elsőnek ismertette a Tátra egész flóráját. Műve 1814-ben Göttingenben jelent meg, "Flora carpathorum principalium" címen. Öt ével később, 1818-ban a neves francia geológus, Beudant kereste fel a Tátrát s megmászta a Lomnici csúcsot. Műve "Voyage mineralogiquie et geologique en Hongrie pendant l'année 1818" címen jelent meg. Bejárták a Magas Tátra vidékét az úttörők magyar követői is. Így Genersich Keresztély (1761-1826), a késmárki születésű tátrajáró, azután Mauksch Tamás (1749-1832), botanikus, aki tudományos kutatásai során majd az egész Tátrát bejárta. Még Berzeviczy Gergely (1765--1822), Asbóth János és Genersich Sámuel (1768-1844) voltak a kiemelkedőbb alakjai e kor turista történelmének mely Sydow Albert kutató útjával és addigi legpontosabb tátraleírásával le is zárult. Sydow részletes leírást közölt a Tátra földrajzáról, földtani viszonyairól, növényzetéről, állatvilágáról és lakosságáról. Művéhez egy Tátratérképet is csatolt. 1840-ben Frigyes Ágost szász király látogatott a Tátrába és megmászta a Krivánt s ugyanez évben Blásy Ede a Tengerszemcsrícsot mászta meg elsőnek. 1865-ben a Tátra. első menedékháza is felépült: a Tarpataki völgyben építette Tátnafüred akkori bérlője, Rainer János György, akiről a kis kunyhót azután el is neveztek. A kis védkunyhó építése azt bizonyítja, hogy a Tátra forgalma már meglehetősen fellendült s szüksegesnek látszott egy kis ház építése, hol a látogatók meghúzhatják magukat rossz idő esetén. És valóban, ekkor már a Tátrában, - bár még szervezetlenül, - erős turista élet folyt és egy turista egyesület alakítása előrevetette mar árnyékát.

Erdélyben is meglehetős távolra nyúlnak vissza a turistaság legrégibb nyomai. Brassóban már a XVI. században olyan divat volt a diákoknak a hegyi kirándulása, hogy vegül is tiltó rendelkezésekkel vetettek gátat a nagy kirándulási kedvnek.


A Magyarországi Kárpát Egyesület megalakulása

Mindezek azonban csak az eljövendő magyar turistaság szárnypróbálgatásai voltak. Az egyes elszigetelt jelenségek még nem jelentették a turistaság általános elterjedtségét. Külföldön csakhamar rájöttek, hogy ha jelentősebb eredményeket akarnak elérni a hegymászásban, akkor valami szervezetbe kell tömörülni, mert az egyének szétforgácsoló munkája helyett csak a közösségi munka az, mely átütő erejű sikert tud biztosítani. Hiszen a hegymászásban meglehetős éles formában jut kifejezésre az egymásrautaltság, az egymást segítő, támogató közösségi munka szükségessége. Ennek a felismerése vezetett 1857-ben Londonban az Alpine Club megalakulásához, melyet 1862-ben az Österreichischer Alpen Verein, 1863-ban a Schweizer Alpen Club és a Club Alpino Italiano és 1869-ben a müncheni Deutscher Alpen Verein megalakulása követett. Amíg tehát a Magas Tátrában már oly időben is találunk alapos és gyakorlott előkészületekkel, képzett hegyi vezetőkkel bíró turista életet, amikor az Alpokban nem is ismerték az ilyen szervezett hegymászást, addig az egyesületek alapítása és általában a hegymászók szervezett tömörítése terén a külföld megelőzött bennünket. A legrégibb időkben is a Kárpátokban, a Magas Tátra hegyóriásai között ringatták a magyar turistaság bölcsőjét, természetes tehát, hogy a szervezett turistaság mozgalma is innen indult el, itt tépdeste a gyermekcipőit. Nem magyar ember, egy ausztriai születésű, de lelkében magyar érzésű természetkedvelő, Wallmann Henrik dr. volt az, aki Jaeger Gusztávval 1871-ben egy felhívást bocsájtott ki, melyben felszólították a Kárpáthegység tövében lakókat, hogy tömörüijenek egy nemzetközi Kárpátegyesületbe.

Az ország minden részébe elküldött ezer felhívásra azonban mindössze hat válasz érkezett, köztük az alig húsz esztendős Déchy Mór, a későbbi híres Kaukázus kutató levele. Mind a hat levélíró helyeselte az egyesület alakítását de ez kevés volt egy országos egyesület létrehozásához. A felhívás két aláírója kedvét is vesztette ezáltal, de a mayyar turistaság szerencséjére Késmárkon akadt egy férfi, aki felvette az elejtett fonalat: Zimmermann Gyula líceumi tanár 1872-ben a tanártestület megbízásából újabb felhívást bocsátott ki, de az eredmény ismét lesujtó volt. Mindössze Zimmermann, az eszme lelkes harcosának az ívén volt 16 aláírás, mint tagjelentkezes, egyéb semmi. De a jó talajba elvetett mag, ha késett is kikelése, végül mégis csak virágba szökkent: 1873-ban Döller Antal nyugalmazott őrnagy, lelkes alpinista vette kezébe az ügy irányítását. 1873. május 11-én már előkészítő bizottság megválasztására hívták össze a jövendő egyesület tagjait s e napon határozta el Döller fáradhatatlan munkaja révén összeverbuvált kicsiny társaság a magyar Kárpátegyesület megalakítását. Május 18-án már az alapszabálytervezetek is készen voltak s a július 4-én kibocsátott belépesi felhívásban augusztus 10-re tűzték ki az alakuló közgyűlést. A jelzett időben Tátrafüreden meg is történt a történelmi nevezetességű közgyűlés, amikor is az egyesületnek már 250 tagja és 600 forint készpénze volt. Az egyesület első tisztikara a következőképpen alakult:
elnök: Görgey Gusztáv
alelnökök: Payer Hugó, Schwartz C.
titkár: Cserépy Nándor
pénztáros: Döller Antal
jegyző: Grosz Ernő

Megalakult tehát a Magyarországi Kárpát Egyesület s ezzel kezdetét vette a szervezett magyar turistaság sokat hányatott és sok viszontagságon keresztülment élete.

A Tátra korábban sem szűkölködött jeles és máig számon tartott Tátra-járókban, azaz olyanokban, akik eredményeket értek el tátrai útjaik, hegymászásaik nyomán a hegység feltárásában, megismertetésében és leírásában.

Csupán példaként érdemes említeni Frölich Dávid, Mauksch Tamás, a Buchholtzok, Posewitz Tivadar, Dénes Ferenc, Döller Antal nevét a régebbiek, a Komarnicki fivérek, (Gyula és Roman), valamint Grósz Alfréd nevét az újabb idők legjelesebbjei közül.

Alighanem földrajzi oka van annak, hogy a Magas-Tátra első megmászói, feltárói és leírói között nagy számmal találhatunk szepességieket. Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora már az 1590-es években rendszeresen vitte diákjait a Tátrába kirándulni. Aztán az első ismert magyar hegymászó, az ugyancsak késmárki geológus és matematikus Frolich Dávid leírja, hogy 1615-ben, diákként két osztálytársával megmászta a Tátra "legmagasabb csúcsát". A következő időkből is leginkább késmárkiaktól kapunk hírt a Tátráról, így id. Bucholtz György lelkésztől (1643-1723) és fiától, az 1688-1737 között élt ifj. Bucholtz György késmárki rektortól és öccsétől Jakabtól (1696-1759). Késmárk főorvosa. Ab Hortis Augustini Keresztély (1598-1650), a tátrai törpefenyőből készített Balsamum Hungaricum feltalájója szintén jeles tátrajáró volt. Használható Tátra leírást köszönhetünk Czirbesz András iglói lelkésznek (1732-1813) és Genersich Keresztély késmárki evangélikus lelkész 1807-ben megjelent német nyelvű munkája is a feltétlen említést érdemlők közül való.


Magas-Tátra

A Magas-Tátra a világ legkisebb terjedelmű magashegysége, azonban a Kárpátok hegyvonulatának legmagasabb pontjai itt találhatók. A mindössze 26 km-es főgerincű Magas-Tátra kis területe ellenére rendkívül gazdag, látványos magashegységi formakincset rejt, ahol megközelítőleg 120-190 tengerszem található. Kőzeteinek nagy részét gránit alkotja, helyenként találhatunk azonban mészkövet és palát is. A hegység a magyar hegymászás bölcsője. Nagy érdeme volt a Tátra feltárásában a Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE), és különösen az oly kiváló alpinistáknak, mint Déchy Mór, Téry Ödön vagy Thirring Gusztáv, valamint Grósz Alfréd.


A Tátra legmagasabb csúcsai:

A Magas-Tátra legmagasabb csúcsai

1. Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský ątít) 2655 m
2. Gerlachfalvi-őrtorony (Gerlachovská veľa) 2642 m
3. Lomnici-csúcs (Lomnický ątít) 2632 m
4. Jég-völgyi-csúcs (Ąadový ątít) 2627 m
5. Fecske-torony (Pyąný ątít) 2623 m
6. Hátsó-Gerlachfalvi-cs. 2616 m
7. Markazit-torony (Malý Ąadový ątít) 2611 m
8. Déli-Lavina-torony (Lavinový ątít) 2606 m
9. Kis-Gerlachfalvi-csúcs (Kotlový ątít) 2601 m
10. Északi-Lavina-torony (Lavinová veľa) 2600 m
11. Téry-csúcs (Malý Pyąný ątít) 2591 m
12. Nagy-Gerlachfalvi-torony 2581 m
13. Tátra-csúcs (Vysoká) 2560 m
14. Egenhoffer-csúcs (Strapatá veľa) 2565 m
15. Késmárki-csúcs (Keľmarský ątít) 2558 m

A Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsai

1. Tengerszem-csúcs (Rysy) 2499 m
2. Dénes-csúcs (Niżnie Rysy) 2430 m
3. Nagy-Mengfalvi-csúcs (Mięguszowiecki Szczyt) 2424 m
4. Keleti-Mengfalvi-csúcs (Czarny Mięgusz Szczyt) 2398 m
5. Középső-Menguszfalvi-csúcs (Po¶redni Mięgusz Szczyt) 2393 m
6. Csubrina (Cubryna) 2376 m
7. Hincó-tavi-torony (Hińczowa Turnia) 2372 m
8. Ökör-hát-torony (Wołowa Turnia) 2360 m
9. Békás-tavi-torony (Żabia Turnia Mięguszowiecka) 2335 m
10. Svinica (¦winica) 2301 m
11. Zerge-hegy (Kozi Wierch) 2291 m
12. Simon-torony (Żabi Koń) 2291 m

A Nyugati-Tátra legmagasabb csúcsai

1. Sebes (Bystrá) 2248 m
2. Jakubina (Jakubina) 2194 m
3. Baranyec (Baranec) 2184 m
4. Bánya-hegy (Baníkov) 2178 m
5. Ék-hegy (Klín) 2173 m
6. Bojtár (Pachoµa) 2167 m
7. Vastag-púp (Hrubá kopa) 2166 m
8. Alsó-Sebes (Niľná Bystrá) 2162 m
9. Bliszt (Blys») 2155 m
10. Jalóci-domb (Príslop) 2142 m
11. Vastag-hegy (Hrubý vrch) 2137 m
12. Három-púp (Tri kopy) 2136 m
13. Nagy-Köves (Veµká Kamenistá) 2127 m
14. Placslivo (Plačlivé) 2125 m
15. Vésett-kő (Kresanica) 2122 m


Menedékházak a Tátrában


Magas-Tátra

Hunfalvy-völgyi menedékház (felújítás alatt) 2250 m
Téry-menedékház (24 férőhely) 2015 m
Hosszú-tavi menedékház (16 férőhely) 1960 m
Szoliszkó menedékház (8 férőhely) 1830 m
Kő-pataki menedékház (8 fő) 1732 m
Sziléziai ház (36 szoba + 8 lakosztály, 88 férőhely) 1667 m
Zöld-tavi menedékház (56+52 férőhely) 1551 m
Poprádi-tavi Hegyi Szálló (143 férőhely) 1500 m
Majláth-menedékház (16 férőhely) 1500 m
Zamkovszky-menedékház (24 férőhely) 1475 m
Rainer kunyhó (szállás nélkül) 1320 m
Gyopár menedékház (20 férőhely) 1269 m
Bilík-menedékház (13 szoba – 28+9 férőhely) 1255 m

Lengyel-Tátra

Lengyel-Öt-tavi menedékház (68 férőhely) 1672 m
Murowaniec menedékház (116 féőhely) 1500 m
Halastavi menedékház (35+43 férőhely) 1406 m
Konrád-menedékház (20 férőhely) 1333 m
Kalata-réti Hegyi Szálló (42 szoba - 86 férőhely) 1198 m
Chochołowi menedékház (121 férőhely) 1146 m
Ornak menedékház (55 férőhely) 1108 m
Roztoka menedékház (75 férőhely) 1031 m
Nagy Turistaház - Zakopane (300 fő) 838 m

Liptói-Tátra

Zsári menedékház (40 férőhely) 1325 m
Zverovka menedékház (78+8 férőhely) 1020 m
Oravice menedékház (71+2 férőhely) 800 m



A Magas-Tátra 10 legje

A Tátra legje

A Magas-Tátra az 1200 km hosszú Kárpát-koszorú legmagasabb és legészakibb része. A viszonylag kis területre koncentrálódott értékes természeti szépségeivel az egész világból vonza a turistákat. Leggyakrabban nyugati és keleti részre osztják. Leglátogatottabb a keleti része, melyet két különálló geomorfológiai egységet alkot: a gránitból felépült Magas-Tátrát és a mészkőből felépült kevésbé elérhető Bélai-Tátrát (Belianske Tatry).

Az egyedülálló Bélai Tátra

Jellegzetes 14 km hosszú mészkőgerinc. Ez a természetileg és terepelrendeződés szempontjából - tipikus többlépcsős sziklás galériáival - különleges hegység ma szigorú természetvédelmi terület, a nagyközönség nem látogathatja. Az egyetlen turistaút, amelyről bepillanthatunk e lenyűgöző világba a Fehér-völgy (Monkova dolina) - Kopa-hágó (Kopské sedlo) egyirányú, zöld jelzésű oktatóösvény. Kiindulási pont a Sirató (®diarska vidla) és a Bélai-Tátra legmagasabb csúcsa - a Holló-kő (Havran) (2151,5 m) alatti vonzó környezetű jellegzetes gorál falu Zár (®diar), amely a turisták számára jó minőségű étkezési és szállás lehetőségeket nyújt.

Magastátra a legkiterjedtebb város

Magastátra várost közigazgatásilag a vonzó erdei környezetben lévő 15 tátrai település alkotja. Területe 39 816 hektár, ezzel Szlovákia legnagyobb kiterjedésű városa. A turistákat különösen Csorbató (©trbské Pleso), Ótátrafüred (Starý Smokovec) és Tátralomnic (Tatranská Lomnica) vonza. A településeket utak, nagy részüket vasút is összeköti. Az épületek építészeti jellegzetessége a gerendás szerkezet, díszes erkélyek, tornyocskák és meredek tetők. A szállodákon s panziókon kívül több híres klimatikus szantórium is épült.

A Tátra legvonzóbb attrakciója

Legvonzóbb turista attrakció a drótkötélpálya a turisták által másképp el nem érhető Lomnici-csúcsra (Lomnický ątít) (2634 m), a Magas-Tátra második legmagasabb csúcsára. A 15 személy kapacitású modern kabinos felvonó pár feledhetetlen perc alatt a Kő-pataki-tónál (Skalnaté pleso) összegyűlt embertömegből felviszi Önt a csend birodalmába. A csúcson 50 percet tölthet, ez idő alatt gyönyörködhet a Magas-Tátra sziklavilágában, a szlovák és lengyel tájban. A csúcson a büfén kívül a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legmagasabban lévő munkahelyét, csillagvizsgálló intézetét is megtalálja. Ha az ajánlatunk felkeltette az érdeklődését, ne felejtsen el magával vinni szép időt is.

A Tátra legtitokzatosabb világa

Ez a Tátra egyetlen turisták által látogatható barlangja - a Bélai-Cseppkőbarlang (Belianska jaskyňa), amely a Bélai-Tátra keleti végénél, a Kobold-hegy (Kobylí vrch) északi oldalán található. Ne hagyja magát eltántorítani a bejárathoz vezető 30 perces kaptatótól. Jutalmul megtekintheti az 1001 m hosszú cseppkőbarlangot. Biztosan lenyűgözi majd a tágas termekben látható szürkéskék mészkő, gazdag cseppkődíszítés.

A tátrai csúcsok csúcsa

A számos tátrai csúcs közül a legmagasabb a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský ątít) (2654,4 m). Nem a Tátra főgerincén fekszik, hanem a főgerincről déli irányba kibocsátott öt szárnyvonulat egyikén. Turisták önállóan nem látogathatják, csak hegyivezető kíséretében. A túra e jellegzetes katlannal rendelkező csúcsra a Sziléziai-házból (Sliezsky dom) indul. Eleinte a Felkai-völgyben (Velická dolina), majd a sziklafalon a Gerlachfalvi-próbán (Velická próba) át. A csúcsról a Batizfalvi-próbán (Batizovská próba) a Batizfalvi-völgybe (Batizovská dolina). A Gerlachfalvi-csúcs legmagasabb voltát 1838-ban Greiner Ludwig, Jolsván (Jeląava) letelepedett német erdész barométeres és szögmérés alapján határozta meg a Lomnici-csúcsról. Mindaddig a cipszerek a Lomnici-csúcsot, a lengyelel gorálok a Jég-völgyi-csúcsot (Ąadový ątít), a liptói szlovákok pedig a Krivánt (Kriváň) tartották a legmagasabbnak.

A legnagyobb tengerszem

A tátrai völgyek legcsillogóbb díszei a hegyi tavak - a tengerszemek. Szépségüket legvonzóbban éppen ez az elnevezésük - tengerszem - jellemzi. Mindegyikük gleccser eredetű. A Magas-Tátra szlovák oldalán a legnagyobb és legmélyebb a Nagy-Hincó-tó (Veµké Hincovo pleso) (területe 20,08 ha, mélysége 53,7 m), a Menguszfalvi-völgy (Mengusova dolina) felső részén tekinthetik meg. A Magas-Tátra legnagyobb tava a Halas-tó (Morskie Oko) a Tátra lengyel oldalán (34,9 ha, 51 m). A legmagasabban fekvő állandó tó a Kék-tó (Modré pleso) (2192 m). A nagyközönség által is járható, a Kis-Tarpataki-völgyet (Malá Studená dolina) a Jávor-völggyel (Javorová dolina) összekötő a Kis-Nyereg-hágó (Sedielko) alatt található a kis-tar-pataki oldalon.

A legmagasabb vízesés

A tátrai völgyek szemet gyönyörködtető látványa a falletöréseken lezúduló vízesések. A Tátra nyugati részén lévő vad, érintetlen Nefcer-völgy (Nefcerka) méltó dísze a Nefcer-vízesés (Kmetov vodopád) óriási zuhatagja (80 m magas, a közönség számára elzárt területen). Ez a legnagyobb tátrai vízesés hallható és részben látható is a Kapor-völgy (Kôprova dolina) bejárásakor. Turisták által elérhetők és látogatottak a Tar-patak (Studený potok) vízesései a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veµká Studená dolina), az Óriás-vízesés (Obrovský vodopád) a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina) vagy a Fátyol-vízesés (Skok) a Malom-pataki-völgyben (Mlynická dolina).

A legmagasabb tátrai sziklafal

A Magas-Tátra legmagasabb sziklafala a Weber-csúcs (Malý Keľmarský ątít) 900 m magas északi oldala. Állandó kihívást jelent a hazai és a külföldi hegymászók számára. Különösen értékesek e nehéz fal téli megmászásai. A turisták vagy a Zöld-tónál (Zelené pleso) lévő menedékháztól vagy a piros jelzésű útról, ami a házat a Kő-pataki-tóval (Skalnaté pleso) köti össze, csodálhatják meg. A hegymászók legkedveltebb fala a legendás Ganek-karzat (Galéria Ganku). A turisták a Tengerszem-csúcs (Rysy) (2500 m) megmászásákor gyönyörködhetnek benne a Hunfalvy-nyeregből (Váha).

A Tátra legnagyobb veszélyei

A legnagyobb objektív veszélyt a tátrai közegben mozgó turisták számára maga a sziklás terep és a hirtelen változó időjárás jelenti. Ez leginkább éppen a leglátogatottabb szezonban - nyáron - jellemzi a Tátrát. A jelentős lehűlést a nyári napok alatt gyakran viharok és jégeső is kíséri. Néha havazik is. Ilyenkor a romantikus séta életmentő harccá alakulhat át. Ez természetesen csak akkor történhet meg, ha a turisták a biztonságos hegyi tartózkodás valamelyik alapszabályát alábecsülték. E szabályokat minden turistakalauz közli.


Főbb Magas-Tátra túra útvonalak:

Talán a legfontosabb dolog, amiről mindenkinek tudnia kell, mielőtt túrát szervez, a téli zárlat. A Magas-Tátra turistaútjainak nagy része november 1-től június 15-ig le van zárva. Ennek természetvédelmi és balesetmegelőzési okai vannak, tartsuk tiszteletben. Ilyenkor déli oldalon a turistaházakig lehet felmennni (a Menguszfalvi-völgyben csak a poprádi tavi házig).Lengyelországban pedig nincs téli zárlat, ott időjárásfüggő, hogy mikor mit zárnak le.



Gerlachfalvi-csúcs: A Kárpátok teteje
A Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) a Kárpátok, és egyben a Magas-Tátra legmagasabb pontja, amelyről tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik a környező csúcsokra. Ezt a programot azoknak ajánljuk, akik számára már nem ismeretlen a via ferratázás élménye. (Budapest-Tátraszéplak /Tatranská Polianka/: kb. 320 km, Miskolc – Tátraszéplak: kb. 200 km). A Sziléziai házhoz (1670 m) magánúton lehet feljutni, amely sorompóval őrzött terület, így csak előzetes szállásfoglalás esetén engednek fel a házhoz.
1. nap:
06.00 órakor indulunk a Sziléziai háztól (1670 m), és a Batizfalvi-völgy felől a Batizfalvi-próbán át egy kuloárban mászunk fel a Gerlachfalvi-csúcsra, majd, miután kigyönyörködtük magunkat a csodálatos panorámában, a megtett úton visszaereszkedünk a Sziléziai házhoz.
Menetidő: 9-10 óra
Szintemelkedés: 1100 m



Lomnici-csúcs
1. nap:
Indulás 08.00 órakor a tátralomnici (Tatranská Lomnica) sífelvonó-állomásnál, ahonnan felvonóval (retúrjegy: 23 EUR/fő) megyünk a Lomnici-nyereghez, túránk kiindulópontjához.
Lomnici-nyereg (2193 m) - Lomnici-csúcs (2634 m) - Lomnici-nyereg
Menetidő: 5 - 6 óra
Szintemelkedés: 550 m



Kőpataki-tó - Késmárki csúcs - Wéber csúcs - Hunfalvi csúcs - Kőpataki-tó
1.nap:
Indulás 08:00 órakor a tátralomnici (Tatranská Lomnica) sífelvonó-állomásnál, ahonnan kabinos felvonóval (retúrjegy: 15 EUR/fő) megyünk a Kőpataki-tóhoz, túránk kiindulópontjához.
Késmárki-csúcs (Kezmarsky stít, 2556 m), Wéber-csúcs (Maly Kezmarsky stít, 2514 m), Hunfalvi-csúcs (Huncovsky stít, 2352 m)
Indulási és érkezési pont: Kőpataki-tó (Skalnaté pleso, 1764 m)
Menetidő: 6 - 7 óra
Szintemelkedés: 800 m



Ótátrafüred - Csorba-tó
1. nap:
Indulás 08:00 órakor az ótátrafüredi fogaskerekű állomás bejárata előtt, innen fogaskerekűvel Tarajkára megyünk, gyalogtúránk kiinduló pontjára.
Tarajka (Hrebienok, 1285 m) – Sziléziai-menedékház (1670 m), Lengyel-nyereg (Polsky hreben, 2200 m), Kis-Viszoka (Vychodná Vysoká, 2428 m) – Lengyel-nyereg – Rovátka (Sedlo Prielom, 2290 m) – Rabló-menedékház (Zbojnícka-chata, 1960 m) – Tarajka (menetidő: kb. 9-10 óra)
2. nap:
Tátralomnic – Csorba-tó-ra (22 km) autóval, amit a parkolóban hagyunk, majd innen kezdődik a gyalogtúránk.
Csorba-tó (Strbské pleso, 1355 m) – Poprádi-tó (Popradské pleso, 1494 m) – Szimbolikus temető – Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) – Csorba-tó (menetidő: kb. 9 óra)




Csorba-tó -Poprádi-tó - Tengerszem-csúcs (Rysy) - Csorba-tó
1.nap:
Kora délelőtt érkezünk meg túránk kiindulópontjára, a Csorba-tó alatti parkolóba (1250 méter), ahonnan már gyalogosan folytatjuk utunkat. Egy autóúton, hangulatos fenyvesek között túrázunk a Poprádi-tóig (1494 méter), ahol rákanyarodunk a hegytetőre vezető túraösvényünkre. A kezdeti fenyvesek lassan törpefenyőkké szelídülnek, majd ezek is elmaradnak, és elérkezünk a Nagy-Békás- tóhoz. Pihenésképpen körbetekintve, jól látszik már a Rysy teteje is. A tavat elhagyva egy rövid láncokkal biztosított szakaszhoz jutunk, ami már a menedékház alatti emelkedőt biztosítja. Innen már csak egy kis kitartás, és a 2250 méter magasan álló Rysy menedékházhoz érkezünk. Megpihenünk, feltölthetjük a készleteinket az elkövetkező csúcshódításhoz. A maradék 250 méter szintkülönbség leküzdésével elérjük a Tengerszem csúcsot (2499 méter). Teljes körpanoráma fogad bennünket, még a Lengyel-Tátra vidékére is ellátunk. A miután szívünkbe és fényképezőgépeinkbe rejtettük a hódítás pillanatait és a gyönyörű látványt, visszaindulunk a menedékház irányába, tovább ereszkedve a már ismert útvonalon érjük el túránk kiindulópontját.
Túratáv 22 km, szintkülönbség 1250 méter fel és le, a menetidő 8-9 óra



Csorba-tó, Poprádi-tó, Csorbató, Ótátrafüred
1.nap:
Dél körül érkezünk meg Felvidék legmagasabban fekvő településére, a Magas-Tátrában lévő Csorbatóra (1335 méter). Innen nem túl nehéz, de látványos gyalogtúrára indulunk a Poprádi-tóhoz. A túraösvény csodaszép fenyves erdőben kígyózik a tóparton lévő Horský hotelig. Innen, ha van kedvünk és erőnk, elsétálhatunk a tavat megkerülve a Szimbolikus-temetőhöz, amely a Tátra örök birodalmában bolyongó lelkeknek állít emléket. Mielőtt visszaindulnánk a már ismert ösvényen Csorbatóra, a menedékházban egy kis pihenőt tartunk, körülöttünk a Tátra sziklás csúcsai magasodnak. A túra után a hegység lábánál fekvő szállásunkra utazunk.
Szállás: vendégház
Távolság: 8 km, szintemelkedés fel: 350 méter, le: 350 méter.

2. nap:
Ótátrafüred, Tarajka, Bilíkova menedékéház, Kis-Tarpataki-völgy, Téry ház
Reggeli után elindulunk a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékházához. A Téry Ödönről elnevezett menedékház káprázatos természeti környezetben, hegyek ölelésében fekszik. Ösvényünk a Kis-Tarpataki-völgyben kígyózik felfelé, kezdetben fenyves erdőben, majd sziklás, jól járható hegyi ösvényen. Ebédidőben érkezünk meg a Téry-házba. A menedékház éttermében kipróbálhatjuk a tátrai hegyi-konyha finomságait.
Ebéd után még sétálunk egyet a menedékház környékén, majd túravezetőnk kalauzolásával a már ismert ösvényen visszaereszkedünk a Bilíkova menedékházba a híres Tarpataki vízesések érintésével.
Szállás: vendégház
Ellátás: reggeli
Távolság: 12 km, szintemelkedés fel, le: 750 méter.

3. nap:
Ótátrafüred, Fehérvíz-forrás, Zöld-tavi menedékház, Kopa-hágó
Szállásunkról a Fehérvíz-forráshoz utazunk (Biela voda), amely Tátralomnic szomszédságában található. Buszunkat hátrahagyva gyalog indulunk el a Késmárki Fehérvíz-völgyön (Dolina Keľmarskej Bielej vody).
Utunk fenyves erdőben halad, 2,5 -3 óra gyaloglás után érkezünk meg a Zöld-tavi menedékházhoz. Az 1551 méteren fekvő Zöld-tó környéke ideális kirándulóterep, a környező zárt völgyekben sokáig megmarad a hó és a jég, így a téli sportok szerelmesei is előszeretettel látogatják. A menedékházzal szemközt emelkedik a Tátra legmagasabb függőleges sziklafala, a Wéber (900 méter), a gigantikus Karbunkulus-torony, a Zerge- és a Fehér-tavi - csúcs. A menedékház éttermében megebédelünk, majd rövid pihenő után a piros jelzésen folytatjuk utunkat a Fehér-tóig (1615 méter), s tovább Fehérvíz -forrráshoz, ahol buszunk vár. Az esti órákban érkezünk Magyarországra.
Ellátás: reggeli
Távolság: 16 km, szintemelkedés fel: 850 méter, le: 850 méter.



Magas Tátra átkelés Lengyelországból a Csorba-tóig
1. nap:
Megérkezés Ótátrafüredre – Zakopane – Kuznice (850 m) –
Murowaniec menedékház (1500 m) (szállás: menedékház)
Szerdán délelőtt 10:00 órára várunk minden résztvevőt a szlovákiai Ótátrafüred (Stary Smokovec) településére, a Grand Hotel melletti parkolóba. Letesszük az autóinkat, majd a regisztráció és rövid ismerkedés után a hátizsákjainkkal együtt felszállunk egy menetrendszerinti autóbuszra, amivel Lengyelország felé indulunk. Zakopane a célunk, a Magas-Tátra északi, lengyel oldalának központja. A körülbelül két órás utazás során teljesen megkerüljük a hegységet, amin egy ötnapos gyalogtúra keretében fogunk átkelni. Az utazás után Zakopane központjába érkezünk, ahol tartunk egy rövid pihenőt. Lesz elegendő időnk arra, hogy megebédeljünk és tegyünk egy rövid sétát Zakopane hangulatos sétálóutcáján. Ezt követően gyalogosan indulunk el a Magas-Tátra felé, hogy menedékháztól menedékházig vándorolva átkeljünk a hegység gerincén és visszatérjünk a szlovákiai kiindulási pontunkba. Az ötnapos túra során egy közepes méretű hátizsákot kell magunkkal vinni, benne az öt napra szükséges legfontosabb felszerelésünkkel. A Zakopane melletti Kuznice faluba (850 m) már gyalog jutunk el; közben belépünk a Magas-Tátra Nemzeti Park területére. Egy jól járható, széles gyalogösvényen kezdünk fokozatosan emelkedni, miközben a fenyőerdő felett egyre közelibb hegycsúcsok jelennek meg. Az útvonalunk egyre meredekebben emelkedik, mígnem elérjük az 1499 m magas Kopami-hágót. Megpihenünk itt, majd folytatjuk túránkat egyre feljebb. Amint elérjük az erdőhatárt, kinyílik előttünk a panoráma és jól láthatjuk a Magas-Tátra előttünk húzódó főgerincét. Nemsokára megérkezünk az 1500 m magasan épült Murowaniec menedékházhoz, amely a közel száz férőhelyes befogadóképességével a Lengyel-Tátrában túrázók egyik legfontosabb megállóhelye. Táv: 7 km, szint: fel 710 m, le 50 m, menetidő: 2,5-3 óra. (***) A mai éjszakát ebben a menedékházban töltjük.

2. nap:
Murowaniec menedékház (1500 m) – Svinica csúcs (2300 m) –
Zawrat-hágó (2160 m) – Lengyel-Öt-tó menedékház (1670 m)
(szállás: menedékház)
Reggel a hátunkra vesszük felszerelésünket és magunk mögött hagyjuk a Murowaniec menedékházat (1500 m). Egyenesen a Magas-Tátra főgerince felé tartunk; szemben velünk az 1987 m magas Kasprówy csúcsot láthatjuk, ahová felvonó is vezet. Felkapaszkodunk a csúcsra, majd a remek panorámát ígérő hegygerincen folytatjuk tovább a túránkat. Hamarosan elérjük az 1952 méteres Liliom-hágót, amely elválasztja egymástól a Magas-Tátra központi részét a Nyugati-Tátrától vagy más néven a Liptói-havasoktól. Túránkat a főgerincen vezető meredek, sziklás, odafigyelést kívánó túraútvonalon folytatjuk, ahol néhány helyen a sziklához erősített láncok segítik az előrejutást. Hamarosan elérjük a 2300 m magas Svinica csúcsot, ahol megpihenünk. Ezt követően egy kitett szakasz következik, egészen a Zawrat-hágóig (2158 m), ahonnan könnyebben járhatóvá válik az ösvényünk. A hágóból dél felé fordulunk és meredeken leereszkedünk a Lengyel-Öt-tó völgyébe, amely a Lengyel-Tátra egyik legszebb, nehezen megközelíthető vidéke. Elhaladunk mind az öt tó mellett, mígnem megérkezünk mai szálláshelyünkre, az 1670 m magasan épült Lengyel-Öt-tó menedékházba. Táv: 10 km, szint: fel 900 m, le 730 m, menetidő: 7 óra. (****) Ezen a szállásunkon egy éjszakát töltünk.

3. nap:
Lengyel-Öt-tó menedékház (1670 m) – Morskie Oko menedékház (1410 m)
(szállás: menedékház)
Ezen a reggelen sokáig alhatunk, mivel egy rövidebb túraszakasz vár ránk. Először – a hátizsákjainkat a szállásunkon hagyva – elsétálunk a Lengyel-Tátra legnagyobb vízeséséhez, a mintegy 70 méter magas Siklawa-zuhataghoz. Ezután visszatérünk a Lengyel-Öt-tó menedékházhoz és immár a felszerelésünkkel együtt útnak indulunk az 1763 m magas Swistówka Roztocka hegyorom felé. Felkapaszkodunk a hegytetőre, majd a másik oldalon hosszasan ereszkedünk lefelé a Halas-völgy irányába. A magashegyi sziklás környezet után ismét gyönyörű fenyveserdőben túrázunk egészen a Morskie Oko tóig, ami magyarul Tengerszemet jelent. Az elnevezés innen ered, erről a csodálatos hegyi tóról kapták nevüket a tengerszemek. Az ebédünket már a Morskie Oko menedékház éttermében fogyaszthatjuk el. Táv: 5 km, szint: fel 200 m, le 460 m, menetidő: 3-4 óra. (**) Miután elfoglaltuk szobáinkat ebben a hangulatos turistaházban, a nap hátralévő része a pihenésé. Jó idő esetén akár meg is fürödhetünk a Morskie Oko vizében, vagy teljesen körbesétálhatjuk a tavat, amely gyönyörű természeti környezetben fekszik, lenyűgöző fenyvesek és kétezer méter feletti sziklacsúcsok által körbevéve. Ezen a délutánon kipihenhetjük az előző napi túra fáradalmait és rákészülhetünk a következő nap megerőltető túraszakaszára.

4. nap:
Morskie Oko menedékház (1410 m) – Fekete-tó (1583 m) –
Rysy csúcs (2503 m) – Rysy menedékház (2250 m) –
Poprádi-tó menedékház (1495 m) (szállás: menedékház)
Az ötnapos túránk legnehezebb, de talán a legszebb szakasza vár ma ránk. Reggel felkapjuk hátizsákjainkat és útnak indulunk, hogy a Magas-Tátra lengyel oldaláról átkeljünk a szlovák oldalra. Először elhaladunk a Morskie Oko (1395 m) mellett, majd egy rövid és meredek ösvényen felkapaszkodunk az 1583 m magasan fekvő Fekete-tó partjára. Közben egy szép vízesés mellett is elhaladunk. A Fekete-tó nevét a víz színéről kapta, mivel ezt a tavat olyan magas hegyek veszik körbe, hogy a nap csak alig-alig éri a vízfelszínt. Körbekerüljük a Fekete-tavat, majd nekilátunk annak a hosszú emelkedőnek, ami az ezer méterrel feljebb lévő Rysy csúcsra vezet. Sziklás ösvényre kell készülni, ahol egyes helyeken láncok segítik az előrejutásunkat. Az ösvény utolsó szakasza szinte egy lépcsőházra emlékeztet. Körülbelül három óra elteltével már ott állhatunk a Magas-Tátra egyik legszebb csúcsán, a 2503 m magas Rysyn vagy magyarul a Tengerszem csúcson. Az elénk táruló panoráma feledhetetlen, hiszen tiszta időben a hegység majd’ minden fontos hegycsúcsát megpillanthatjuk. Megpihenünk a hegytetőn, majd a másik oldalán leereszkedünk. Hamarosan a 2250 m magasan épült Rysy menedékházba érkezünk, ahol bizonyára mindenkinek jól fog esni a meleg ebéd. A Rysy házat magunk mögött hagyva hamarosan ismét egy rövid láncos szakasz következik, majd ezt követően egy szerpentinen és egy kellemes erdei ösvényen túrázunk egyre lejjebb. A túránk végén a Poprádi-tóhoz (1495 m) érkezünk, amely a Magas-Tátra egyik legszebb magashegyi vidéke. A tó partján álló hangulatos menedékházban foglaljuk el a szállásunkat. Táv: 10 km, szint: fel 1100 m, le 1015 m, menetidő: 8 óra. (****) A nap hátralévő része a pihenésé.

5. nap:
Poprádi-tó menedékház (1495 m) – Csorba-tó (1346 m) –
Ótátrafüred (1000 m) – Besenyőfalu – hazautazás
Túránk utolsó szakasza nagyon könnyű lesz, hiszen csak a Poprádi-tó és a Csorba-tó közti rövid távot kell megtennünk. Az első szakasz egy látványos panorámaúton halad, majd gyönyörű fenyvesekben túrázunk egészen a Csorba-tóig. Táv: 5 km, szint: fel 50 m, le 200 m, menetidő: 1,5 óra. (**) Itt felszállunk a Magas-Tátra jellegzetes magashegyi villamosára, amivel Ótátrafüredig utazunk. Elsétálunk a parkolóba, ahol az autóinkat hagytuk és ezzel véget ér programunk. A nap hátralévő részében – fakultatív jelleggel – közösen felkereshetjük Besenyőfalu termálfürdőjét, hogy itt pihenjük ki az elmúlt napok túráit. Ezt követően pedig nincs más hátra, mint a hazautazás.

Forrás: [Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 204-213. o.]
Hozzászólások: Új hozzászólás
Még nincs hozzászólás
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Porcelán monogram
Fritz Kochendorfer márvány szobra
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Giovanni Guerzoni mennyit ér?
Giovanni Guerzoni
Ki készítette a képet?
Kik a festők?
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Orosz porcelán monogram
Háborús tüzérségi stopperóra
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2018 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei