Mintegy 7 ezer éve eltemetett, zsugorított, balra fektetett férfi csontvázára, maradványaira bukkant a dr. Gyucha Attila és dr. William A. Parkinson régész vezetésével dolgozó nemzetközi archeológuscsoport a napokban Szeghalom külterületén a valamikori Kovácshalom település helyén.
Sugaraival kellemesen cirógat a márciusi nap, amikor a Sebes-Körös töltésén a fokhidi gátőrháznál Kovácshalom felé veszem az irányt. A töltés oldalában magányos őzbak harapja a sarjadzó füvet, a motor zúgására eliramodik.
A Sebes-Körös jelenlegi ásott medrétől északra elterülő Kovácshalom települést a középső neolitikum végén, csaknem 7 ezer évvel ezelőtt alapíthatták. A területet mintegy jó évszázada Szeghalmy Gyula, majd 1969-ben Bakay Kornál is kutatta.
A 2000-ben kezdődött Körös Regionális Régészeti Program keretében dolgozó kutatócsoport az előző évben Szeghalom-Kovácshalom telljét, illetve a körülötte egykoron létezett településrendszert vette górcső alá, vizsgálva a települések közötti időrendi, szerkezeti és funkcionális kapcsolatokat is. A középső neolitikum végén és a késő neolitikum folyamán alakultak ki ugyanis a hosszú ideig, sok száz, de akár több ezer ember által is intenzíven lakott tellek és az azokat övező nagyméretű települések rendszere. Idén a tavalyi eredmények alapján nyitottunk meg két kisebb szelvényt a lelőhely szélén — tudatta dr. Gyucha Attila.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Dél-alföldi Regionális Irodája vezetője elmondta: az egyik legtekintélyesebb amerikai tudományos szervezet, a National Science Foundation, illetve a Field Múzeum által is támogatott program keretében dolgozó, összesen 25, magyar, amerikai, görög, olasz, ciprusi és kanadai kutató, illetve régészhallgató a feltárással párhuzamosan, úgynevezett nem romboló módszerekkel jelenleg is vallatja a hajdan volt település múltját.
A dr. William A. Parkinson, a chicagói Field Múzeum régésze, illetve dr. Gyucha Attila vezette, nemzetközi régészcsapat a március 19-én kezdődött s április idusáig tartó projekt keretében már eddig, mintegy 20 hektárt fésült át, szisztematikusan összegyűjtve a múlt felszínre került tárgyi emlékeit. Április derekáig újabb 10 hektárnyi területen végzik el a szisztematikus felszíni gyűjtéseket s mintegy harminc hektárnyi területen a magnetométeres felmérés is megtörténik.
A tavalyi szisztematikus felszíni gyűjtőmunka, magnetométeres vizsgálat, a megtelepedést befolyásoló környezeti sajátosságok elemzését szolgáló terepmodell, valamint a településhasználat rekonstrukcióját célzó talajkémiai vizsgálatok eredményei alapján most két kisebb szelvényt nyitottak meg, egykori épületek feltárására. Teljesen váratlanul került elő a mintegy 7 ezer éve eltemetett, zsugorított, balra fektetett férfi csontváza, maradványa. Mellékletet, ékszereket, vele eltemetett használati tárgyakat nem találtunk, ez a temetkezési forma az adott korra teljesen jellemző. Munkánkat a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága is segíti. A leletek a feldolgozást, a szükséges vizsgálatokat követően a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba kerülnek — taglalta a részleteket dr. Gyucha Attila.
