Felgyő - Arany palmettával díszített honfoglalás kori sarkantyút talált Béres Mária és Szabó Krisztina régész a felgyői Cseh-tanyánál egy honfoglalás kori hulladékgödörben. Eddig ilyenre még sosem bukkantak a Kárpát-medencében.
Erősen korrodált fémdarabnak tűnt megtalálásakor az a felgyői kerékpárút melletti, Cseh-tanya közelében előkerült lelet, amelyről kiderült, hogy egy X. századból származó arany palmettával, azaz díszítéssel ellátott sarkantyú. Béres Mária régész, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója irányításával zajlott a leletmentés annak az ásatásnak a közelében, amelyet évtizedekkel ezelőtt László Gyula professzor vezetett. Akkor jobbára bronz- és avarkori leletek kerültek elő.
– Hamuval, állatcsontokkal és összetört edényekkel volt tele az az eredetileg gabonatároló veremnek használt gödör, amelyből a sarkantyú előkerült. Ezt a vermet azután kezdték el szeméttel feltölteni, hogy az eredeti funkciójára alkalmatlanná vált, mert gombákkal, baktériumokkal és férgekkel szennyeződött. Az úgynevezett rózsási típusú edénytöredékek alapján tudtuk beazonosítani a velem együtt kutató Szabó Krisztina régésszel közösen, hogy ezt a gödröt a honfoglaló magyarok használták. Hasonló edénytöredékeket egyébként korábban a közeli Szegváron is feltártunk már. E cserepek közül került elő ez az aranyozott palmettával díszített sarkantyú, amely a maga nemében szenzációs. A honfoglaló magyarok ugyanis nem használtak ilyet, hiszen a nomád harcmodorhoz nem kellett. Sarkantyú legelőször a XI. század eleji magyar leletanyagból került elő, hiszen az a páncélos lovasság megjelenésével terjedt el, mint a lovak irányításának újabb eszköze – mondta Béres Mária régész.
Hozzátette: azt, hogy a sarkantyút vélhetőleg egy tehetősebb magyar használta, onnan lehet tudni, hogy klasszikus honfoglalás kori, aranyból készült palmetta motívum díszíti. Ráadásul a minta, amelyet a XI. században már nem is használtak, úgy fut rajta, hogy azt viselése közben jól lehetett látni.
– Csak az a biztos, hogy a Kárpát-medence egyik legkorábbi arany palmettával díszített sarkantyúját találtuk meg, de nem tudjuk, hogy idehaza készítették vagy a korszak legjelentősebb fegyvergyártó műhelyében, Kijevben. Ezt csak az anyag vizsgálatával lehet majd megállapítani. Az sem lehet tudni, hogy egykori viselője azért csináltatta magának, mert látta a nyugat-európai harcosokon, vagy csak kíváncsi volt, hogyan lehet vele a lovat irányítani. Elképzelhető, hogy divatból vagy rangjelzőként hordta – tette hozzá a régész.
Béres Mária úgy véli, annak idején nem jelenthetett különleges értéket, hiszen végül a szemétbe dobták.
6–8 ezer tárgy került elő ugyanezen a feltáráson. A régészek nagy mennyiségű edénytöredéket, bronzkori hamvasztásos temetkezés nyomait, emlékeit, honfoglalás kori leleteket és egykori településnyomokat tártak fel. A leletek restaurálása, rendszerezése jelenleg is tart.
