Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.
A Neander-völgyi emberek körülbelül 30 000 éve tűntek el a Földről, előtte azonban keveredhettek a mai ember ősével, és szaporodóképes utódokat hozhattak létre - állítják az Új-Mexikó Egyetem kutatói. Jeffrey Long és munkatársai 1983 ma élő ember genetikai állományát elemezték, akik Afrikában, Európában, Ázsiában, Óceániában és Amerikában élnek.
A kutatók a genetikai állomány olyan régióit vizsgálták, amelyek "ujjlenyomatként" őrzik az örökítőanyag ősibb szakaszait (ezeket mikroszatellita helyeknek nevezik). Miután elemezték a DNS itt található bázissorrendjeit, egy olyan evolúciós fát készítettek, amely segít megmagyarázni az itt található genetikai variációkat: a leglogikusabbnak az a feltevés bizonyult a kutatók szerint, hogy a Neander-völgyiek populációi kétszer is keveredhettek a mai ember ősével. A feltevések szerint a Homo neanderthalensis vagy a Homo heidelbergensis lehetett ez a Neander-völgyi emberfaj.
A kutatócsoport a fosszilis maradványok adatainak elemzése alapján 60 000, illetve 45 000 évvel ezelőttre teszi az emberfajok találkozásának időpontját. Az első esetben mindez a Földközi-tenger térségében, a második esetben pedig Kelet-Ázsiában történhetett. A fajok találkozására már azt követően került sor, hogy az első Homo sapiens elhagyta Afrikát: erre utal az az eredmény, hogy a kutatók nem találtak a fajok kereszteződésére utaló nyomokat a mai afrikai emberek genetikai állományában - írja a Nature News.
Az Új-Mexikó Egyetem kutatási eredményeit a közeljövőben mások is megerősíthetik. Svante Pääbo (Max Planck Intézet, Leipzig) és kollégái ugyanis nemrég számoltak be arról, hogy elkészültek a Neander-völgyi ember teljes genetikai állományának nyers bázissorrendjével. Pääbo és munkatársai korábban ugyan kizárták a fajok egymással történő szaporodásának lehetőségét, a kutatók azonban egyelőre nem a teljes genetikai állomány vizsgálatára alapozták feltevésüket.
Ugyanez a kutatócsoport nemrég egy új, eddig ismeretlen emberfajra utaló fosszilis leletet is feltárt: amint arról rovatunk is beszámolt, Pääbo és munkatársai - a magyar Viola Bence részvételével - egy ujjcsontból kivont mitokondriális DNS alapján végeztek teljes genomelemzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy egy korábban nem ismert emberfaj maradványait sikerült megtalálni a szibériai Altáj hegységben lévő Gyenyiszova-barlangban.
A lelet korát 30 000 és 48 000 év közé teszik, ami nagyjából egyezik azzal az időszakkal, amikor a mai ember őse és a Neander-völgyiek egymás mellett élhettek. Az újonnan feltárt maradvány - bár még nem tudni, milyen fajról van szó - később talán az Új Mexikó Egyetem kutatóinak új eredményeiről is teljesebb képet adhat - írja a Nature.
A kutatás eredményeit az American Association of Physical Anthropologists idei éves találkozóján ismertették.
