10-11. századi település nyomára bukkantak a régészek az egri érseki palota kertjének részleges feltárása során. A leletek valódi jelentőségét csak további feltárás tudná tisztázni.
Nagyitáshoz kattinson a képre! „Amikor a kutatást elkezdte a Visegrádi Mátyás Király Múzeum a Heves Megyei Múzeum megbízásából, mint a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori szakmúzeuma, arra számítottunk, hogy egy késő középkori utca részletét sikerül majd feltárni. Késő középkori épületet nem találtunk, leszámítva egy valószínűleg a török korban épült és leégett faházat, azonban a fellelt kora középkori cserépanyag legalább ennyire fontos a település múltja feltárásának szempontjából” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.
A régészek azért remélték, hogy a késő középkori Eger egyik utcája futhatott a kertben, mert írásos adatok maradtak fenn arról, hogy amikor a püspökség (érsekséggé csak a 19. század elején emelték) a török hódoltság után visszaköltözött a városba, régi házakat kapott meg: ezekre épült a ma látható érseki palota. Mivel egy uniós program keretében a barokk épületet felújítják, sor kerülhetett a palotában a régészeti feltárásokra és a falkutatásokra, amely során találtak a barokk kornál korábbi épületrészleteket, több faragott, festett középkori kőre pedig másodlagosan beépítve bukkantak rá a palota falaiban.
„Logikus volt a feltételezés, hogy ha a mai palota egy hajdani házsorra épült, szemben vele visszabontott alapokat, vagyis egy másik házsort találunk majd” - jelentette ki Kováts István, a visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársa, feltárásvezető régész. „Azonban itt nem voltak késő középkori falak. Valószínű, hogy egyáltalán nem volt ezen a helyen késő középkori beépítés, ez a terület a mostani főutca házainak hátsó kertje volt. Persze mivel mi az érsekség megbízásából, a beruházás előtt kötelező feltárást végeztük el, csak a megadott helyen kutathattunk.”
A késő középkor hiányáért a kora Árpád-kori leletek jelenthetnek kárpótlást. A cseréptöredékekre két és félméteres mélységben találtak rá.
„Az elsődleges vizsgálatok alapján a 10-11. századból származnak, pontosabban csak később lehet majd datálni őket” - jelentette ki Merva Szabina, kora középkoros régész. „A viszonylag nagy tömegük arra utal, hogy nem szórványleletről van szó, hanem egy településhez tartozhatnak.”
Az egri belváros kora középkoráról kevés adatot ismer a történelmi topográfia. A 11. század elején alapított püspökség a várhegyen volt (itt épült fel a székesegyház is), a völgyben valószínűleg kisebb falvakban éltek az emberek. A mai klasszicista székesegyház helyén korábban plébániatemplom állt, elképzelhető, hogy a püspöki palota kertjében talált leletek a templomhoz tartozó, még azonosítatlan falu emlékei.
„Mindenképpen érdemes volna folytatni a feltárást a kert többi részén is” - mondta Buzás Gergely. „A török utáni időszakban a barokk város a rendelkezésre álló helyeket beépítette, így szinte alig van Eger belvárosában olyan terület, ahol megmaradhattak volna a kora középkor leletei. A püspöki palota kertje lehetőséget jelent, hogy jobban megismerhessük a 10-11. századi, a későközépkori és a törökkori Eger városának történelmét.”
