Lázár Ervin meséit megelevenítő könyvillusztrációkat és bábokat felvonultató tárlat látható a Budapest Bábszínház Koós Iván Galériájában szombattól.
A 2012. január 30-ig látogatható kiállításon a többi között Gyulai Líviusz és Réber László alkotók Lázár Ervin történeteihez készített könyvillusztrációit tekintheti meg a közönség - mondta Cziráki Judit, a Budapest Bábszínház nemzetközi és pályázati referense.
A bábok között az érdeklődők láthatják A legkisebb boszorkány című előadás szereplőit, egyebek mellett Anya-Banyát és három lányát, Király Kis Miklóst, a sárkányt és a táltos paripákat, valamint a Szegény Dzsoni és Árnika főhőseit, kiskacsákat és egyéb kedves alakokat. A bábokat Orosz Klaudia bábtervező készítette.
Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című meséjéből Horváth Mária készített rajzfilmet, melyből a megnyitón és a kiállítás ideje alatt alkalmanként csoportoknak is vetítenek részleteket.
A Lázár Ervin meséinek emléket állító kiállítás, - melynek ötlete a Csodaceruza irodalmi folyóirat munkatársaitól ered - apropója, hogy a Budapest Bábszínház januárban bemutatja az író egyik legismertebb meséjét, A Hétfejű tündért.
Lázár Ervin Budapesten született, de szülőföldjének a Tolna megyei Alsórácegrespusztát tekintette, ahol családja 1938 és 1951 között
lakott. Szekszárdon érettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán, újságíró szakon tanult, később magyartanári diplomát szerzett.
Első meseregényét, A kisfiú meg az oroszlánok című könyvet a Móra Könyvkiadó jelentette meg 1964-ben. 1971-től szabadfoglalkozású író lett. Első novelláskötetét Csonka csütörtök címmel a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg. Ettől kezdve felváltva írt meséket és felnőtteknek szóló novellákat, valamint hang- és bábjátékokat.
Írásaira jellemző egyedi, a valóságot egyszerre a gyermek és a felnőtt szemszögéből szemlélő látásmódja, sajátos humora, nyelvének játékossága, ötletes szócsavarásai. 1973-ban jelent meg a Buddha szomorú című novellás, valamint A hétfejű tündér című mesekötete. 1979-ben látott napvilágot egyik legnépszerűbb műve, a Berzsián és Dideki, amelyben a főhősök nevét Fruzsina leányától "kölcsönözte", e meseregényéért 1982-ben Andersen-diplomával tüntették ki.
Ugyancsak nagy sikert aratott A Négyszögletű Kerek Erdő című kötete, amelynek ötletes nevű szereplőiben a felnőtt olvasók könnyen ráismerhettek bizonyos embertípusokra, a különböző helyzetekben megnyilvánuló emberi magatartásformákra. A könyv 1986-ban megkapta az Év Könyve jutalmat, amelyet 1989-ben, majd 1996-ban a Bab Berci kalandjai és a Csillagmajor című kötetek is elnyertek. Lovak, kutyák, madarak és A manógyár című kötetei elnyerték az Év Gyermekkönyve kitüntetést. A Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből mozifilm is készült, s a Csillagmajor című novelláskötet három elbeszélése alapján készült A porcelánbaba című film.
Munkásságáért 1974-ben József Attila-díjat, 1990-ben Déry Tibor-jutalmat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1996-ban Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért, 2005-ben pedig Prima Primissima Díjat kapott. Budapesten halt meg 2006. december 22-én.
