BERCSÉNYI LÁSZLÓ gróf, Franciaország marsallja
(Eperjes, 1689. augusztus 3. – Luzancy, 1778. január 9.)
Magyar hősök - Bercsényi László
A Rákóczi-szabadságharcot követően több száz magyar katona vonult emigrációba. Közéjük tartozott Bercsényi László gróf, Rákóczi főgenerálisának, Bercsényi Miklósnak a 22 éves fia. Az ifjú gróf 1701–1704 között a császáriak fogságában volt, majd Rákóczi mellé került. 1708-tól a Nemesi Kompánia tagja lett, s ebben az évben a trencséni csatában egyike volt azon apródoknak, akik a sebesült Rákóczit biztonságba helyezték. A szabadságharc végén már kapitány volt. A szatmári béke után előbb apjával együtt Lengyelországban élt, majd 1712-ben Franciaországba érkezett. XIV. Lajos, a Napkirály szolgálatába fogadta, s az év végén kinevezte a Ráttky-huszárezred viceóbesterévé. Első jelentős haditettét 1713-ban, Landau ostrománál hajtotta végre, amikor 100 főnyi osztagával szétvert egy számban nagyobb ellenséges egységet. 1718-tól a Ráttky-huszárok ezredese volt. 1719-ben XIV. Lajostól engedélyt kapott egy önálló huszárezred alapítására is. Ezrede első bevetésére az 1733–1735 közötti lengyel örökösödési háborúban került sor. 1738-ban XV. Lajos generálissá nevezte ki. 1741-ben az osztrák örökösödési háborúban ott volt Prága bevételénél, s a következő év augusztus 22-én sikeres kitörést intézett a várost körülfogó császári erők ellen. Prága kiürítése után ő fedezte az elvonuló francia hadsereg visszavonulását. 1746-ban, immáron altábornagyként az október 11-i rocoux-i csatában ő állította meg a lovasság visszavonulását, s személyesen vezette győztes rohamra huszárait. Kimagasló katonai teljesítményéért 1758. március 15-én XV. Lajos Franciaország marsalljává nevezte ki. Emlékét máig őrzi a francia Bercsényi László légi szálítású páncélos felderítő ezred.
