Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6332) | | Bélyeg (3209) | | Egyéb régiség (4075) | | Ékszer (428) | | Ezüst, fémtárgy (888) | | Festmény (3332) | | Grafika, rézkarc (535) | | Hangszer (694) | | Képeslap (1439) | | Lámpa, csillár (1049) | | Militária, fegyver (815) | | Műszaki tárgyak (1959) | | Néprajzi tárgy (458) | | Óra (884) | | Papírrégiség (1315) | | Pénz, érme (1708) | | Porcelán, kerámia (4293) | | Szobor (853) | | Textil, szőnyeg (1235) | | Üveg, kristály (1061) | | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1873) | | Életmód, egészség (236) | | Gasztronómia (179) | | Gazdaság, üzlet (59) | | Gyerekkönyv (485) | | Idegen nyelvű (359) | | Irodalom, regény (1710) | | Lemez, CD, DVD (1264) | | Műszaki könyv (334) | | Művészeti könyv (796) | | Nyelvkönyv, szótár (182) | | Régi diafilm (155) | | Régi újság, folyóirat (1763) | | Sport (168) | | Tankönyv (531) | | Történelem (504) | | Tudományos könyv (464) | | Útikönyv, földrajz (263) | | Vallási könyv (588) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
|
|
Magyar Nagyasszonyok - Bornemissza Anna |
|
2021.03.26. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Borosjenői Bornemissza Anna
(~ 1630 – 1688)
|
Magyar Nagyasszonyok - Bornemissza Anna
Születési évét 1626-ra tette Kulini Nagy Benő és Sárváry Elek. Balás Ilona azonban rámutatott, hogy az nem valószínű, hogy Bornemissza Anna csak 28 éves korában ment volna férjhez, mégpedig ez esetben nála 5 évvel fiatalabb Apaffy Mihályhoz, mert azt a korabeli források feljegyezték volna. Édesapja Borosjenői Bornemissza Pál Bihar vármegyei régi nemes családból származott. I. Rákóczi György udvari főkapitánnyá nevezte ki és leánya Anna tulajdonképpen Lorántffy Zsuzsanna udvarában nevelkedett, s vallásos felfogásában őt követte. Ugyanott az erdélyi fejedelmi udvarban ismerte meg borosjenői Bornemissza Annát a Becse - Gergely nemből származó apanagyfalvi Apaffy Mihály, aki 1653. jún. 10-én feleségül vette. Apaffy résztvett II. Rákóczi György győzelmes moldvai és havasalföldi hadjáratában, majd pedig lengyelországi hadviselésében is, és 1657-ben a tatárok fogságába esett. Onnan váltotta ki négyévi Krimben töltött raboskodás után Bornemissza Anna 12 000 tallérért. Alighogy hazatért Erdélybe, ahol már három fejedelem is követte egymást a trónon egy éven belül, végül az erdélyi rendek a Marosvásárhely menti táborban Ali pasa kívánságára Apaffy Mihályt hívták meg ebesfalvi kastélyából. Az ingatag Apaffyra nagy hatással volt az okos, erélyes, higgadt és tapintatos felesége, aki ugyan azt írta Teleki Mihálynak 1773. jan. 8 - án Radnótról, hogy „de megmondtam Kegd nélkül már bizony nem cselekszünk, ő kegyelme is úgy akarja” mégis többször is ellenkezésbe került Apaffy fondorkodó kormányférfiával, Teleki Mihállyal. Telekinek ugyanis sikerült az italos Apaffyval fejedelemmel sógorának, br. Bánffy Dénesnek a kivégzését aláíratni 1674. decemberében. Erre Bornemissza Anna visszavonatta a fejedelemmel a halálos ítéletet, de mire futára odaért, húga férjét már Bethlenben kivégezték. Ezután Bornemissza Anna meghagyta Cserei fogarasi kapitánynak, hogy csak akkor hajtsa végre a halálos ítéleteket, ha a fejedelemasszony gyűrűs címerét rányomta a parancsra. Így menekült meg Béldi Pál 1676-ben, akinek a kivégeztetését Telekinek azonos eljárással sikerült aláíratni.
Bornemissza Annának kilenc gyermeke született, beleértve három leányt, de közülük egyedül az 1676. okt. 13-án született II. Apaffy Mihály nőtt fel, aki érthetően Bornemissza Anna szeme fénye lett. 1681. jún. 13-án elérte, hogy az öt éves gyermeket megválasszák erdélyi fejedelemmé, de a török atnamét csak 1684. aug. 7-én kapták meg.
A fejedelemasszonynak általában nemcsak az ország kormányzásában sikerült befolyását érvényesíteni, hanem a fejedelmi udvartartás gazdasági vezetését is kezében tartotta, sőt gazdasági tevékenységéről igen részletes naplót vezetett, amely Erdély gazdasági, sőt társadalmi életének is kincsesbányája. Szédeczky Béla adta ki 1911-ben, „Bornemissza Anna gazdasági naplói 1667-1690” címmel.
Keszei János a magyarországi születésű Rumpolt 1604-ben kiadott „Ein new Kochbuch”-ját németből lefordította és ezt a kéziratos kötetet Bornemissza Annának ajánlotta 1680-ban, amely az ő menye, Bethlen Kata révén a bethleni Bethlen családban öröklődött tovább és maradt fenn.
1684-et követően Bécs háromévi alkudozás után katonailag megszállta Erdélyt és így Apaffy Mihály fejedelemnek egyre hátrányosabb egyezményeket kellett elfogadnia. Az 1688. máj. 9-én aláírt fogarasi nyilatkozatot követően Apaffynét ez a gyászos fordulat, urának és családjának megalázása, reményeiben való keserű csalódása megtörte, ágyba döntötte.
Az erős jellemű nagyasszony 62 évesen 1688-ban, azzal a fájdalmas tudattal hunyta le szemét, hogy hiába élt, küzdött, szenvedett és hasztalan törekedett az ország régi fényének és hatalmának visszaállítására, mert a porta bukása nem az ő álmainak megvalósulását, hanem az ország függetlenségének lassú haldoklását vonta maga után. Igazságos, jólelkű asszony volt, higgadt, bölcs és jól irányította a józanon eszes, tudós, költői lelkű, de mámoros perceiben öntudatlanul zsarnokká vált fejedelem életét. Az Apaffyak által a XIV. században épített almakereki evangélikus templom Apaffy sírboltjában temették el. 1909-ben férjével, fiával és menyével együtt mind a négyüket a kolozsvári Farkas utcai református templomban temették el újra.
Bornemissza Anna
|
|
|
|
