Régiség kategóriák: | Antik bútor (6332) | Bélyeg (3209) | Egyéb régiség (4075) | Ékszer (428) | Ezüst, fémtárgy (888) | Festmény (3332) | Grafika, rézkarc (535) | Hangszer (694) | Képeslap (1439) | Lámpa, csillár (1049) | Militária, fegyver (815) | Műszaki tárgyak (1959) | Néprajzi tárgy (458) | Óra (884) | Papírrégiség (1315) | Pénz, érme (1708) | Porcelán, kerámia (4293) | Szobor (853) | Textil, szőnyeg (1235) | Üveg, kristály (1061) | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | Antik könyv (1873) | Életmód, egészség (236) | Gasztronómia (179) | Gazdaság, üzlet (59) | Gyerekkönyv (485) | Idegen nyelvű (359) | Irodalom, regény (1710) | Lemez, CD, DVD (1264) | Műszaki könyv (334) | Művészeti könyv (796) | Nyelvkönyv, szótár (182) | Régi diafilm (155) | Régi újság, folyóirat (1763) | Sport (168) | Tankönyv (531) | Történelem (504) | Tudományos könyv (464) | Útikönyv, földrajz (263) | Vallási könyv (588) |
Galéria: online tárlatok | Festmény kiállítás | Fotográfia kiállítás | Iparművészet | Kerámia kiállítás | Szobor kiállítás | Textil kiállítás | Történelmi kiállítás |
Segítség: |
 |
 |
Kövessen minket! |
 |
|
Hirdetések |  |
|
|
Magyar Nagyasszonyok - Emese fejedelemasszony |
|
2021.03.26. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Emese fejedelemasszony ősanyánk, Álmos fejedelem felsége
|
Magyar Nagyasszonyok - Emese fejedelemasszony
Anonymus krónikájának 3. fejezetében a következőket olvashatjuk:
„Az Úr megtestesülésének 819 esztendejében Ügyek, mint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szittyaországnak, feleségül vette Dentü-Mogyerben Őnedbelia vezérnek Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki Álmos nevet kapta.
Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert áldott állapotban levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben föltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi mint szent -, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.”
A fent említett égberagadási jelenet mintegy térbe kivetült látomás megjelenik a kompozícióban a jurtasátor formáját idéző hátlapon a csodaszép alvó Emese alakja mögött. Ennek felületébe karcolva az álom lenyomata figyelhető meg.
A hitelességre törekedve a László Gyula professzor által rekonstruált, Czibakházán talált sírban fekvő fejedelemasszony viselete figyelhető meg Emese alakján.
Fejedelemasszonyi rangját a homlokát övező négy szív alakú palmetta formájú fejdísz mutatja, amelyeken egyébként éppen szembenéző párban, turulmadarak tűnnek fel.
Az Árpádok totem állata éppen a turul volt, így méltán viseli homlokán e fejedelemasszonyi koronát az a nő, akitől a legenda szerint származik az Turul-házi királyok folyama akik majd 500 évig vezették a magyarságot és alapítottak immár 1000 éve fennálló keresztény magyar államot a Kárpát-medencében szkíta-hun őseik nyomán.

Emese fejedelemasszony ősanyánk
|
|
|
|