A jómódú kereskedő édesapa a leszegényedett, előkelő famíliából származó báró Simunich Boldizsár császári brigadéros húgát vette feleségül. A Zágrábban születő kislány 13 évesen árván maradt, ezért 1843-ban nagybátyja, Simunich Boldizsár bécsi házába került. Részben polgári származása ellenére, jelentős örökölt vagyonával a legelőkelőbb bécsi körökbe találta magát. 1848 márc. 13-án a 18 esztendős Mária kalapvásárlásra indult, amikor magával ragadta az utca forradalmi hevülete. Egy ismerős cipészmester segítségével férfiruhába bújt és csatlakozott a forradalmárokhoz. Lebstück Károly álnéven a nemzeti gárdába jelentkezett. Az 1848. márciusi és októberi bécsi forradalomban, a jogászcsapatban küzdött, elég súlyosan meg is sebesült a fején.
A bécsi forradalom leverése után felgyógyulva női ruhában, Magyarországra menekült, ahol újra katonának öltözött és beállt a Győrben állomásozó, magyar szabadságharc mellé állt német légióba. Ez a légió Görgey Artúr honvéd tábornok visszavonuló seregéhez csatlakozott. Pest – Budán a tiroli vadászok csapatába kérte felvételét és ennek az egységnek a tagjaként harcolta végig az un. téli hadjáratot. 1849 januárban a tiroli vadászegység vezetője Guyon Richard, volt császári és királyi főhadnagy lett. Feladatuk az Északi – Kárpátok déli előterében lévő, az Igló és Eperjes városok közötti átjárást biztosító Branyiszló- hágó megtisztítása az ellenségtől. A sikerrel végződő csatában 1849. február 5 - én Lebstück Mária is részt vett. Továbbá a szabadságharc egyik legnagyobb és legvéresebb ütköztében, 1849. február 26. és 28. között derekasan harcolt. A Duna – Tisza közén előrenyomuló osztrák főerőket legyőző, Dembinszky Henrik tábornok vezette kápolnai csatában férfiakat megszégyenítő módon harcolt. Három osztrák lovas üldözte, amikor egy fűzfa törzse mögül sikerült kettőt lelőnie, a harmadikat pedig megfutamítania. A vezérkar látcsövön keresztül tanúja volt e tettnek, ezért Dembinszky tábornok hősiességéért hadnaggyá léptette elő. Nem sokkal ez után egy kisebb sérülés kapcsán kiderült, hogy nő és 1849 márciusában a tiroli vadászoktól átkérte magát a gyöngyösi Miklós huszárezredhez, ahol továbbra is álnéven kényszerült harcolni.
A tavaszi hadjárat minden csatájában részt vett. 1849 áprilisában egy 23 kocsiból álló lőszerszállítmányt sikeresen eljuttatott Szolnokról Komáromba. A hosszú út során többször is sikertelenül támadták meg. Merész vállalkozásának elismeréseként Görgey javaslatára Mészáros Lázár, korábbi honvédelmi miniszter – ekkor az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja – főhadnaggyá léptette elő. 1849 májusában, Buda visszafoglalásakor Mária főhadnagy az ostromlétrán felmászva, az elsők között vívott közelharcot az osztrákokkal. Az ugyancsak ott harcoló Jónák József tüzér századosba első látásra beleszeretett. Ezért az egyik budai bálon mindenki megrökönyödésére, női ruhában jelent meg. Görgey osztrák kémnek hitte és azonnal letartóztatta. Kossuth Lajos közbenjárására végül szabadon engedték.
1849. júliusában visszavonulás közben, Dorozsmán férjhez ment szerelméhez, majd csapatával Lugosra vonult. Öt nappal a világosi fegyverletétel után, mindkettőjüket elfogták. Hat hónapig az aradi várban raboskodott, gyermekét is a börtönben szülte meg. Férjének egész idő alatt csak egyszer engedték meg, hogy feleségét és gyermekét láthassa. Horvátországi internálása alatt férje meghalt, ő pedig megszökött és nővéréhez menekült, Győrbe. Özvegyen maradva, fiával együtt nagy nyomorban élt, ezért újból férjhez ment a győri Pasch Gyula festőhöz. A kiegyezést követően visszavonultságban élt 62 éves koráig, özvegységben és szegénységben bekövetkező haláláig. Bár horvát szülőföldjén jómód és becsülés lett volna sora, a magyar földön kívánt élni és meghalni.
Halála előtt tollba mondta visszaemlékezéseit, amelyeket Kiss Géza tett közé 1935-ben, a Hadtörténeti Közlönyben Lebstück Mária emlékiratai címmel. Újpesti házának falára 1935 márc. 15- én helyeztek emléktáblát. Kalandos élete és hősiessége többeket megihletett. Jókai Mórt több romantikus regényébe is beleszőtte életrajzi motívumait, sőt a Pesti Hírlapban maga írta nekrológját is. Népszerű operettjét Huszka Jenő zeneszerző 1942-ben komponálta Mária főhadnagy címmel, amely legendás hősnőnket közismertté tette.
