Magyar Nagyasszonyok - Lesznai Anna |
|
2021.03.26. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Lesznai Anna iparművésznő, költő
(1885 - 1966)
|
Magyar Nagyasszonyok - Lesznai Anna
Zempléni Moskovitz Amália képző- és iparművész, költő, író és tanár. 1885-ben, a felvidéki Körtvélyesen született földbirtokos családban, falusi környezetben, nagypolgári életvitelben nevelkedett.
A birtokhoz közeli falu, Leszna nevét vette fel, az Annát csak művészként használta, barátai Málinak szólították. Szalonjában megfordult többek között Ady Endre, Kaffka Margit, Lukács György, Rippl-Rónai József. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól 8 évesen tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Ferenczy Károly, Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. 1913-tól 1918-ig Jászi Oszkár felesége; két fiuk született, házasságuk megszakadt ugyan, de barátságuk megmaradt.
1915-től a Vasárnapi Kör egyik alapítója, résztvevője. 1919-ben már Gergely Tibor grafikus, festő felesége, akivel egy évtizedig Bécsben, emigrációban élt. 1930-ban hazatértek Budapestre és két év múlva önálló kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. 1939-ben New York-ba emigráltak, ahol művészeti kurzust vezetett a magyar művészetről és a tervezés művészetéről. Nem sokkal halála előtt, Budapesten megjelent, Kezdetben volt a kert című önéletrajzi regénye emlékezés és korkép is egyben.
1966-ban halt meg, hamvait hazahozták.
Életműve legértékesebb részének és a magyar szecesszió kiemelkedő alkotásainak is az 1908. után, főleg az 1910-1920-as években készült - síkszerű, stilizált formákkal, az ábrázolt tárgy ornamenssé formálásával jellemezhető - meseillusztrációit, hímzés- és borítóterveit tekintjük. 1911-ben mutatkozott be először, a Nyolcak második kiállításának vendégművészeként, népies hímzett textíliáival. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. A legjobb magyar költőnők között tartjuk számon. Verses köteteit (Eltévedt litániák 1912, Édenkert 1918) akárcsak mesekönyveit (Mese a bútorokról és a kisfiúról) maga illusztrálta. Írófejedelmünk, Ady Endre Magunk szerelme és Ki látott engem? című köteteinek címlapját is ő tervezi.
Művészeti törekvése a „formába kerekedett világ” fölötti harmónia-teremtés.
Képző- és iparművészeti, valamint irodalmi életművének alapja a hosszú időn át alakított, mágikus-szimbolikus rendszerré formálódott világszemlélete. „Ősrégi, egy közös lélekben és lényegben hívő világból származik a mese.” – vallotta. A mezőkövesdi matyó asszonyoktól tanulta meg a népi szimbólumok eredetét, ősi tartalmakat, követhető, újraálmodható formákat fedezve fel bennük.
A kompozícióban – minden szép emberi törekvésnek szimbólumává vált – körtvélyesi kertben, kősziklára telepedve a híres Ady-párnát hímezi. Oldalánál attribútumai jelennek meg: babérkoszorú, magyar címeres, mezőkövesdi mintás drapéria, könyvek és festőpaletta. „Máli tűzijátékát rendezte a szeretetnek” nyilatkozta barátja, Balázs Béla. Arcán ez az örökké tartó szeretet ragyog. Lesznai Anna ma is érvényes szavait idézem:
„A hitünk ma még magunkat sem mozgatja meg – hát még hegyeket!
De hit ma: tudni, hogy van, és kell lennie hitnek, mely hegyeket mozgat.”
Lesznai Anna művésznő
|
|
|
