Megtalálták Pázmány Péter érsek sírját Pozsonyban | Antikrégiség.hu
Születésnapi újság Ajándék újságok
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6285)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3237)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3717)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (359)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (896)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3288)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (544)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (702)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1381)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1026)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (733)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1982)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (430)
RSS feliratkozás: Óra Óra (835)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1268)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1644)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4374)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (810)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1222)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1077)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (242)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1866)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (237)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (186)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (59)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (449)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (362)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1757)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1219)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (318)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (784)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (176)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (150)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1692)
RSS feliratkozás: Sport Sport (170)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (541)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (477)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (459)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (244)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (579)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek MOZGÓKÉPES HÍREK RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR

Megtalálták Pázmány Péter érsek sírját Pozsonyban

Megosztás

2010.01.25. | Történelmi hírek

Továbbítás e-mailben | Nyomtatás


Nagyitáshoz kattinson a képre! Megtalálták Pázmány Péter érsek sírját Pozsonyban
Megtalálták Pázmány Péter érsek sírját Pozsonyban.

Szenzációs bejelentést tett hét végi szentmiséjén Stanislav Zvolensky pozsonyi érsek. Megtalálták Pázmány Péter jezsuita hittudós, bíboros, esztergomi érsek földi maradványait a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélye alatt.
Az egykori magyar koronázó fővárosban és az egész Kárpát-medencében minden magyar ember számára rendkívüli, döntő jelentőségű ez a felfedezés. Az 1570-től 1637-ig élt tudós, filozófus, teológus, bíboros amellett, hogy korának egyik legjelentősebb gondolkodója, a korabeli magyar irodalomnak is kiemelkedő képviselője volt, pallérozott, csillogó stílusa a mai ember számára is élvezetes olvasmány.
Pázmány Péter Nagyváradon protestáns köznemesi családban született, ám a katolikus egyetemesség eszménye iránti rajongás tette a katolikus megújulás, a magyar jezsuita tudomány és irodalom jelesévé, aki számos magyar nemesi családot térített katolikus hitre. Belépett a jezsuita rendbe, a híres nagyszombati egyetemen, majd a bécsi papnevelő intézetben tanult, Pozsonyban jezsuita kollégiumot alapított. Mesterével, Forgách Ferenc esztergomi érsekkel a katolikus megújulás vezéralakja lett. Legfontosabb munkája az Isteni igazságra vezérlő kalauz, amely hitet tesz a katolicizmus mellett. Az egykori magyar főváros Szent Márton-dómja hamarosan a magyar katolicizmus vezéralakjának emlékhelye és szentélye lesz.


Pázmány Péter élete


Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek. Született Nagyváradon 1570. október 4-én, ősrégi magyar családból (l. Massai), meghalt Pozsonyban 1637. március 19-én.
Iskoláit szülőföldjén kezdte azután Kolozsvárra ment, ahol 1583-ban elhagyta a református vallást, s a katolikus egyházba visszatért. 1587-ben pedig a Jézus-társaságba lépett. A próbaidőt Krakkóban töltötte, a bölcseletet Bécsben tanulta, a hittudományokat Rómában.
1597-ben tanulmányi felügyelő lett a rend grazi nevelő-intézetében s a reá következő évben az ugyanottani egyetemen a bölcselet tanára.
1601-ben a sellyei rendházba küldték elüljárói, hogy hazájában mint hithírdető működjék a katolikus vallás emelésén. Kassán és Nyitra vármegyében működött nagy sikerrel. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai számosakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, így Forgách Miklós és Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst.
1603-ban ismét Grazban találjuk, ahol három évig a hittudományokat tanította.
1607-ben másodszor küldték hazájába, ahol Forgách esztergomi érsek vette udvarába. A reá következő évben országos figyelmet vont magára, ugyanis a pozsonyi országgyűlésen, mint rendjének képviselője, ennek érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi békekötés 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadja az országban a birtokszerzési jogot; majd arra bírta az érseket, hogy Nagyszombatban
1611-ben a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérelmére V. Pál pápa felmentette Pázmány Pétert szerzetesi fogadalmai alól.
1616. áprilie 25-én turóci préposttá s ugyanaz év szeptember 28-án az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké neveztetett ki.
A bíbort VIII. Orbántól kapta 1629-ben.
Pázmány Péter volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó utján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult, a protestantizmus fölött a diadalok hosszu sorját aratta. 1603-12-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyek a protestánsok leginkább megtámadtak. E műveket jelentőségére és hatására nézve meghaladja az Igazságra vezető Kalauz, amely 1613-ban jelent meg. Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira s így tárháza a katolikus vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek.
Pázmány Péter mint a magyar katolikus egyház feje felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe venni vallás szelleme és a pozitív törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestanzismus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangu családokszámát harmincra teszik. A már említetteken kívül nevezetesebbek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak. Õ vezette vissza az egyházba Zrinyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét Pált. Miután meg volt győződve arról, hogy főképp a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő s könnyítette meg a protestantizmus elterjedését s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni s a tiszta hitet fenntartani, azért
1619-ben. Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított,
úgyszintén Bécsben is egyet 1623-ban (közel 200,000 forintnyi áldozattal), amely máig is virágzik s alapítójának nevét (Pazmanaeum) viseli.
1635-ben 100.000 forintnyi alappal létesítette a magyar tudományos egyetemet, hittani és bölcseleti karral;
ez utóbb kiegészítve, az ország fővárosába helyeztetett át,
Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát;
Érsekújvárt és Körmöcön a ferencrendieknek kolostort alapított.
Politikai szerepléséből említést érdemel, hogy az 1618-iki országgyűlésen főleg az ő érdeme volt, hogy a gyermektelen II. Mátyás életében, utódjává Ferdinánd választatott meg. A Bethlen Gáborral való háboruskodások alkalmával főképp a békekötéseknél gyakorolta befolyását, I. Rákóczi Györggyel szivélyes viszonyban állott s míg élt, vissza tudta őt tartani attól, hogy a protestánsokkal és a törökkel szövetkezve, II. Ferdinánd ellen fegyvert ragadjon.
Pázmány Péter elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése (Magyar irodalom XII. köt. 37. old.) s mint a szó mesterét a "magyar biboros Cicero" névvel tisztelte meg nemzete. A világegyház története kevés főpapot mutat fel, a hazai egyházé egyet sem, aki Pázmány Pétert erényekben fölülmulta volna. Munkáinak száma körülbelül harmincat tesz ki. Nevezetesen:

Felelet a Magiari Istvan Sarvari Praedicatornac, az Orszag romlasa okairul, irt köniure (nagyszombat 1603);
Kempis Tamasnak az Krisztus követéséről négy könyvei (Bécs 1603);
Az mostani tamat vy tudomaniok hamissaganak Tüz nilvan valo bizonisaga (Graz 1605);
Keresztyeni Imadsagos könyv stb. (u.o. 1606, számos kiadást ért);
Kereszteni Felelet. A Megh Dücsőült Szentek Tiszteletirül, stb. (u.o. 1607);
Az Nagi Calvinus Janosnak hiszek egy Istene stb. (Nagyszombat 1609);
Egy keresztien Predikatortul, stb. (1609);
Alvinci Peternek sok tetovaazo kerenghesekkel, és czegheres gyalazatokkal fel halmozot feleletinek megrostalasa (1609);
Posonba löt Praedikatio stb. (1610);
Tanacskozas, mellyet kelljen a különböző vallások közül választani (Graz 1611), peniculus Papporum Apologiae Solnensis Conciliabuli. Stb. (pozsony 1610);
Logi Alogi, stb. (u.o.1612);
Isteni Igazsagra vezerlő kalauz (u.o. 1613), Csepregi Mesterseg stb. (Bécs 1614);
A Calvinista Predikatorok ingyenes erkölcsü tekelletessegének Tüköre (u.o. 1614) Az Igazsagnak gyözelme stb. (Pozsony 1614);
Diatribe Theologica de visibili Christi in terrris Eccelesia etc. (graz 1615);
Csepregi Szegenvallas (Prága 1616);
Evangeliumok és Epistolák (Bécs 1616 Sok kiadást ért);
Rövid Felelet két Calvinista könyvecskere (1620) Vindiciae Ecclesiasticae (Bécs 1620);
Az Magyar orszagi támadásoknak hamissan költött eredetének rövid velős Hamisitása (1620);
A setét haynal-csillag után budosó Luteristák vezetője stb. (Bécs 1627);
A 'Romai Anyaszentegyház Szokásából Minden vasarnapokra Es Egynehany Innepekre Rendelt Evangeliumokról Predikacziók (Pozsony 1636).
Összes, magyar és latin nyelven irott műveit most adja ki a királyi tudományegyetem hittani kara.
Kimerítő életrajzát megirta Fraknói (Frankl) Vilmos Pázmány Péter és kora, III. köt. (Pest 1868. 1870. 1872., a Magyar történelmi életrajzokban is ugyanő írta meg, 1885-86). Pázmány Péter levelezését kiadta a magyar tudományos akadémia (1873). Régibb életirói Timon Sámuel, Purpura Pannonica stb. (nagyszombat 1715); Bod Péter, Magyar Athenásban (Szeben 1766); Podhradszky József Pázmány Péter élete (Buda 1836); Toldy Ferenc, A magyar nemzet irodalomtörténete (Pest 1851); Rákóczy és Pázmány levelezését kiadta Szilágyi Sándor (Pest 1870). V.ö. Zellinger A., Egyházi irók iskolai tárának XXXVI. füzetét.
Magyar Katolikus Lexikon, 1930.


Hozzászólások: Új hozzászólás
Még nincs hozzászólás
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán készlet beazonosítása
festő szignó alapján
Porcelán jelzés keresés
NFT technológiák
comune di ferrara
Kérdés
Porcelán monogram
erről a jelzésről szeretnék többet tudni
Hollóházi porcelán szett
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2022 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei