Első alkalommal látható együtt a 19. századi magyar festőóriás, Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája Budapesten, a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállításán. A Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája kiállítás megtekinthető a Nemzeti Galériában 2010. november 23 - 2011. április 30. között.
Munkácsy Mihály három legjelentősebb bibliai témájú festményének a Magyar Nemzeti Galériában való bemutatására a debreceni Déri Múzeum felújítása ad alkalmat. Az Ecce Homo a debreceni Déri Múzeum, a Krisztus Pilátus előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton, a Golgota pedig Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtő tulajdona. A három mű évek óta a Déri Múzeum állandó kiállításának része. A Budapesten november 23-tól látható kiállítás különlegességét az adja, hogy a három óriási méretű festményt olyan, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, saját kezű kisebb változatok, valamint más olaj- és grafikai vázlatok kísérik, melyek eddig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság előtt.
Munkácsy Krisztus-trilógiája
Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését. A nagy Krisztus-kép így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.
Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. Ismerjük azokat a korabeli fényképeket, amelyeken a "keresztre feszített" Munkácsyt örökítette meg de Suse márki. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna a leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1895-ben a Golgota fő motívuma alapján festette meg a tőketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t.
A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-87-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar-amerikai tulajdonban vannak. Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított debreceni Déri Múzeumnak ajándékozta a művet. A trilógia első két darabja letétként került haza a múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt. Most, a Déri Múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont a trilógiának, elsőként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretű verziók kíséretében.
Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsáner kompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra.
Jegyárak: Teljes árú jegy: 2000 Ft Kombinált jegy: 3500 Ft (Munkácsy-trilógia + XIX. Nemzet és művészet) 3700 Ft (Munkácsy-trilógia + XIX. Nemzet és művészet + Félicien Rops, a belga szimbolizmus mestere) 2600 Ft (Munkácsy-trilógia + Félicien Rops, a belga szimbolizmus mestere)
Különleges könyvbemutató a Mátyás király évében, ahol kiderült, hogy a király közli a nagyvilággal a származását.
2018. július 2-án Budapesten a Barabás Villában bemutatásra került a három szerző könyve: Dr. Aradi Éva – Bakk István PhS – Dr. Gyárfás Ágnes: Múlt és Jelen. A pateszi pecséthengerektől a Kárpát-medencei szkítákon át az indoszkítákig címen. A könyvet Dr. Czeglédi Katalin nyelvész, szlavista, keletkutató mutatta be a nagy számban megjelent szakmai közönségnek.
A munkát tudatosan időzítették Mátyás király emlékévéhez.
A szervező Bakk István - aki egyben szerzőtársa is a könyvnek – felhívta a figyelmet arra, hogy a Bakk Endre Kanonok Alapítványnak a kezdeményezésére 2018. július 10-én 12 órakor egy percre főhajtással emlékezik az ország Mátyás királyra.
Továbbá bejelentette, hogy azon a napon, július 10-én a Bakk Endre Kanonok Alapítvány indítja el és kezdeményezi Mátyás király szentté avatását a Vatikánban.
Az indokok közül néhány: Mátyás király európai történelmi és uralkodói értéke vitathatatlan – itt bele kell érteni a Hunyadi család értékét is –, Európa keresztény történelmi értékékének az alapja. Mátyás király hozott létre elsőnek Európában állandó hadsereget. Ezzel megakadályozta azt, hogy Európa Bizánc sorsára jusson. Európa nem nélkülözheti azt a géniuszt, annak az uralkodói nagyságnak a tevékenységét, amelyet a Szentkoronán keresztül Mátyás király a magyar és az európai társadalom értékének a fölépítésében megvalósított.
A bemutatott könyv szakmai körökben is kiemelt figyelmet kapott. A könyvnek több célja van: egyrészt az, hogy a magyar társadalomban a honfitársainkat segítsék felkészíteni a más társadalmak, illetve kultúrák versenyének a kihívásaival szemben a szilárd önazonosságban rejlő állhatatosságra, másrészt, hogy tudatosítsák a székely és a magyar néperedet történelmi mélységeit, nemességét és páratlan sajátosságait. Olyan történelmi dokumentumok, okirati tények kerültek bele a kötetbe, amelyek támogatást jelenthetnek a magyarságtudat fenntartása és továbbadása szempontjából. Megfontolandónak tartják az oktatásban – a történelemtudat differenciált erősítése érdekében – az iskolai ajánlott olvasmányként történő bevezetését. A magyar népnek fontosak a nemzeti identitás, a nyelv, a születési hely és a hagyományok, amint a könyv előszavában idézett nemzetközi felmérések mutatói a világelsők között jelzik. De ezt ápolni kell! Ugyanakkor mindez párhuzamosan, ám eltérő módon és más-más történelmi múlttal fejlődött a magyaroknál, illetve a székelyeknél. A székely múlt adhatja a magyar nemzetnek az őstörténetét, amit a fejlődő tudomány, a genetika is támogat. Tehát a magyarságtudomány keretén belül is sok kérdésre ad választ ez a könyv. https://www.youtube.com/watch?v=ZH3gDvcR8Us
Bakk István
A székely magyar nemzet
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00039/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2017_1-2_062-070.pdf
PhS Bakk István: A székely magyar nemzet
https://www.youtube.com/watch?v=dLWOUsH8SpY
PhS Bakk Erzsébet – PhS Bakk István: A Boldogasszony-szigeti pálosok az ősi magyar Pálos-rend a Margit-szigeten
https://www.youtube.com/watch?v=-0igpAWm1rg
Írásban az 1-2. rész:
Bakk István - Bakk Erzsébet: A Boldogasszony-szigeti pálosok (1)
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00038/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2016_3_006-029.pdf
Bakk István - Bakk Erzsébet (2)
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00039/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2017_1-2_008-017.pdf
Folytatása a 3. rész a következő számban lesz!
Ősi gyöker 43. évf. 1-2. sz. (2015. január-június)
Bakk Erzsébet-Bakk István: Szakrális hagyományaink - a pálosok 11-15 p.
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00035/pdf/EPA02387_osi_gyoker_2015_1-2_011-015.pdf
Bakk István: A Pálos Rend szerepe a magyar nemzet életében, avagy miért apostoli királyság Magyarország?
http://www.youtube.com/watch?v=OC2w8lbv4ho
Az elhangzott előadás szöveg forrásai:
Megjelent az ŐSI GYÖKÉR magyar kulturális szemle 2013. szeptember-decemberi száma XLI. évf. 4. sz.
Ősi gyökér XLI. évf. 4. szám
Ősi gyökér XLI. évf. 3. szám
Már kapható Budapesten a Széll Kálmán téri pavilonban
Megvásárolható:
http://www.animakonyv.hu/index.php?BODY=Browser&OP=listContent&CAT_ID=713
Bakk István - Bakk Erzsébet: P. Árva Vince atya, az egyetlen magyar pálos emlékére
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00003/pdf/
A Duna Televízió adásában Bakk István nyilatkozata a Magyar
Kormányról: Duna TV, Pálos Passió című könyv bemutatója
„A médiumok diktálta zűrzavar és erkölcsi mélypont számára is van határ. Tudjuk, hogy a mesékben sem űzheti tovább a banya a kishős királyfit és táltos csikaját, csak a határig. Itt ugyan kitép még egy szálat a csikó farkából, de az üldözésnek vége, itt a határ! Eddig és ne tovább. Nemzetünk sorsában ezt a határt a magyar alapítású Pálos Rend iránti érdeklődés szabta meg. ..”
http://indavideo.hu/video/passio_4
Bakk István-Bakk Erzsébet
P. Árva Vince atya, az egyetlen magyar pálos emlékére
Bakk István
Sipos Antal az 1934-ben "visszatelepült" pálosok első halottja
2013. JÚNIUS 5-6-7-8. 20.30 (esőnap június 9.) KECSKEMÉTI ARBORÉTUM (6000 Kecskemét, Nyíri út 48.)
„Színházunk hagyományteremtő szándékkal hozta létre a produkciót 2012-ben. Reményeink szerint minden évben, június első hétvégéjén megmutathatjuk nézőinknek a kecskeméti Újvilág Passiót, idén, június 5-e és 8-a között láthatja a nagy közönség a festői szépségű Arborétumban. Jézus Krisztus, a Megváltó szenvedéstörténete az egyik legismertebb témakör az irodalomtörténetben. A Kecskeméti Katona József Színház most arra vállalkozott, hogy az ismert eseményeket szabadtéren, a hagyományokhoz ragaszkodva, ám mégis azoktól kissé eltérő módon mutatja be. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok. Történetünk szerint a rend százhuszonhat tagja elkísérte Kolumbuszt híres felfedezőútján."
Kecskeméti Passió 2012.
A papokat Izabella spanyol királyné kérte a magyar rendfőnöktől, azzal a feladattal,
hogy tartsák a bátor hajósokban a lelket; valamint hogy később terjesszék a hitet a
távoli földrészen, az Új Világban. A magyar pálosok
(a „fehérbarátok”) ekként meghatározó szereplői voltak Amerika történetének, úgy is,
mint az európai kultúra és műveltség terjesztői. A kecskeméti előadás sajátossága,
hogy a pálosok szemszögéből mutatja be az ottani eseményeket, a térítés kezdeti stádiumait.
Passiónk így egyszerre jellegzetesen magyar, ugyanakkor a világ felé kinyíló ablak.
Nem utolsósorban azzal, hogy annak a Hadnagy Bálintnak 1511-ből származó
(eredetileg pálos rovásírással magyarított) passiószövegét használja alapanyagként,
amelynek mai magyar nyelvű változata alig néhány éve vált ismertté,
Árva Vince pálos szerzetes atya munkássága nyomán."
P. Árva Vince OSP (a titkos klandesztin pálosok rendfőnöke: 1961-1989)
Könyvajánló: A Bakk Endre Kanonok Alapítvány és a Miskolci Bölcsész Egyesület közös kiadása
Bakk István-Bakk Erzsébet-Gyárfás Ágnes: Pilisi Pálos Passió
(MBE, Miskolc, 2011.)
Köszöntjük az Olvasót!
A médiumok diktálta zűrzavar és erkölcsi mélypont számára is van határ. Tudjuk, hogy a mesékben sem űzheti tovább a banya a kishős királyfit és táltos csikaját, csak a határig. Itt ugyan kitép még egy szálat a csikó farkából, de az üldözésnek vége, itt a határ! Eddig és ne tovább.
Nemzetünk sorsában ezt a határt a magyar alapítású Pálos Rend iránti érdeklődés szabta meg. A pálosság a jelenkori útvesztőben eligazító tábla. „Szellemi küldetésünk plátói szilárd alapja” az erkölcs remekbe szabott építményét viseli. Megtépázott lelkünk keserve keresi az erkölcs égi házát a Pálosok magyarországi alkotásaiban. Itt a lélek megnyugszik, mert rátalál a szépre, a jóra, az igazra. Ezzel már be is vallottuk, miért írtuk meg ezt a kis könyvet. Dolgozataink írása közben áthatotta lelkünket a Pálos szellemiség és leegyszerűsítette a kaotikus jelenkor megoldhatatlannak tűnő gondját. Éreztük, hogy szellemi vezeklésben veszünk részt, egymást követve kapaszkodunk fel a hegyfokon megbúvó kápolna, az égi város palotája felé. Követjük Árva Vince Atya útját, aki Szent Özséb és Első Remete Szent Pál nyomdokain vezérli az égi utat kereső magyarokat.
A magyar irodalomtörténet adós a középkori szakrális irodalom feldolgozásával, bemutatásával, a Pálos-irodalom pedig még az irodalomtörténet fogalmi rendszerébe sem került be, pedig jellegzetes, különleges alkotásokkal gazdagította líránk, prózánk, szakrális színdarabjainknak sorát.
Könyvünk a passió-val foglalkozik. Műfaji, tartalmi szempontból járjuk körül, s eljutunk ahhoz a meredek kaptatóhoz, melynek a végén az eligazító táblán az áll, hogy a hősének is lehet passió.
E kérdés tisztázása során jutottunk el Hadnagy Bálint szerzetes könyvéhe, amely nemcsak Remete Szent Pál sorsát mutatta be és viszonyát a magyar alapítású rendhez, hanem egy Da Vinci kód szerű leckét is feladott: ki írta a Krisztus Urunkról szóló hősének passiót, s mi az igazi címe.
Mindezek értelme a Pilisi Passió Játékok újbóli elindításának ügye, s egyben Árva Vince Atya egykori kérésének teljesítése. A kutatók között immár ominózussá lett passió-hőséneket Ő adta át a Bakk házaspárnak kutatás és ezután előadás céljából. Ezért könyvünkben elsőként a Pilisi Pálos Passió terén elért kutatásainkat ismertetjük.
Szerettünk volna kedveskedni az Olvasónak régi nyelvemlékek egyszerű olvasatú közzétételével (Ómagyar Mária siralom, Gyulafehérvári sorok). Magyar nyelvű érthető leírásukat olvasva a szépség áhítata ringatja lelkünket. Bemutatunk még az 1400-1500-as évszázad fordulójának szellemi kincseiből egy verses művet (Ének Jézus Krisztus kínszenvedéséről), egy gyönyörű prózai leírást, regényes fejezetet egy Máriáról szóló epikus műből, és retorikailag, nyelvileg is remekbe szabott pálos prédikációt, amely Thébai Szent Pál ereklyéinek hazahozatala alkalmából hangzott el.
A Bakk házaspár a Pilisi Passió hagyományait folytatja, a Miskolci Bölcsész Egyesület pedig a népi imádságok látomásélményein alapuló, népzenei ihletésű passió-hagyomány alapjait fektette le Hampó József gyűjtésével és zenéjével.
Fogadják szeretettel munkánkat.
Kérdésem a következő: azt halottam, hogy a nyugdíjas
látogatóknak 500.ft a belépő? Igaz e ez a hír?
Nagyon szeretnénk megnézni, kisnyugdíjasok is!
Köszönettel.
