Galériások, műgyűjtők, kurátorok, művészeti intézményvezetők – 11 szakember érkezik május 22-én Romániából Budapestre, hogy részt vegyen kedden a műtárgypiacról szervezett konferencián a Műcsarnokban.
A nemzetközi képzőművészeti színtéren roppant sikeresnek mondható kolozsvári festészet felfutásának számos olyan tényezője van, amely az Ecsetgyár műtermeinek alkotóvilágát a galériák és a műkereskedelem működésének tágabb kontextusába helyezi. A Műcsarnokban július 1-jéig látható Európai utasok című kiállítás, amely átfogó képet ad a kolozsvári képzőművészet ezredforduló utáni legfontosabb fejleményeiről, lehetőséget ad arra is, hogy szakmabeliek és érdeklődők egy konferencia keretében betekintést nyerjenek azokba a folyamatokba, mechanizmusokba, amelyek ehhez a csöppet sem szokványos sikertörténethez vezettek.
A szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai országokban a kommunizmus idején radikálisan átalakult a műkereskedelem. A polgári műgyűjtést kapitalista jelenségként utasította el a hivatalos ideológia, a műkereskedelem pedig központosított állami nagyvállalatok kezébe került. A belső szocialista igényeket kiszolgáló, ideológiai kötöttségekkel terhelt szocialista képkereskedések a középszer uralmát és a tradicionális műformák konzerválódását képviselték. Bár az egyes országokban komoly eltérések voltak ezen a téren, Romániában még a nyolcvanas évek végén is zord idők jártak, miközben Magyarországon már készülődtek az első magángalériások.
A rendszerváltás után a magyar műkereskedelem jól indult, s több, főként a klasszikus (zömében 20. század eleji) festészetre koncentráló, magánkézben lévő, nagy aukciósház jött létre. A 2000-es években megerősödött a kortárs műtárgyakkal foglalkozó kereskedelmi galériák mezőnye is, de a gyűjtők köre is folyamatosan bővült. Budapesten valóságos galéria boomról beszélhetünk, noha a nemzetközi áttörés még várat magára, a klasszikus és kortárs műtárgyak piacát pedig erősen visszavetette a gazdasági válság. A román műkereskedelem az utóbbi pár évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, elsősorban azzal, ahogyan a nemzetközi művészeti világhoz kapcsolódott. A bukaresti és kolozsvári kortárs galériák mára komoly nemzetközi sikereket értek el. Nem érdektelen tehát annak a kérdésnek a felvetése, hogy milyen különbségek/hasonlóságok, törésvonalak mentén valósultak meg idehaza, illetve Romániában a különböző műkereskedelemmel kapcsolatos projektek, és milyen tanulságokat lehet (ha lehet) ezekből leszűrni.
A Műcsarnok és a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében megvalósuló konferencia magyar és román résztvevőinek minden bizonnyal izgalmas eszmecseréje közelebb vihet a kiutakhoz és megoldásokhoz.
Résztvevők
RÉSZTVEVŐK ROMÁNIÁBÓL:
Diana DOCHIA
Kurátor – Anaid Art Galéria, Bukarest
Alapító tag – Romániai Múzeumok Országos Szövetsége, Bukarest
Mihai POP
Alapító tag – Plan B galéria, Kolozsvár / Berlin
Joana GREVERS
Vezetőségi tag – Peggy Guggenheim Collection Museum, Velence
Kurátor, tulajdonos– 418 Contemporary Art Gallery, Bukarest
STURCZ János
Művészettörténész – Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
P. SZABÓ Ernő
Művészettörténész – Új Művészet, Budapest
LEDÉNYI Attila
Igazgató – EDGE Communication, Budapest
EINSPACH Gábor
Művészettörténész, kiadó – Art Magazin,
Szakértő – Kieselbach Galéria, Budapest
MOLNÁR Annamária
Elnök – Kortárs Galériák Egyesülete, Budapest
SZIPŐCS Krisztina
Kurátor – Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum, Budapest
ANDRÁSI Gábor
Főszerkesztő – Műértő, Budapest
KÖRMENDI Anna
Műgyűjtő, Budapest
TAKÁCS Gábor
Újságíró – Világgazdaság
Program
10.00 – 12.00
Köszöntő: Készman József, a Műcsarnok vezető kurátora, a rendezvény házigazdája
I. panel
- A műtárgy-kereskedelem alakulása a kommunizmus utáni időszakban
- Az INDEX Artmark kiadvány bemutatása
12.30 – 14.00
II. panel
- Árverések és művészeti vásárok
- Gyűjtők és „gyűjtögetők”
16.15 – 18.30
III. panel
- Galériák, múzeumok, művészek és kritikusok – stratégiai kapcsolatépítés, avagy sem?
- Kurátorok és szakértők Romániában és Magyarországon
