A Hagyományok Háza nyílt héttel, valamint fotó- és dokumentumkiállítással ünnepli alapításának 10. évfordulóját. Az intézmény történetét bemutató tárlatot Sebő Ferenc nyitja meg kedden délután a Budai Vigadóban, csütörtökön pedig bemutatják a Magyarországi Kallós Alapítvánnyal közös kiadásában megjelenő Adok néktek aranyvesszőt című kötetet, Kallós Zoltán és Korniss Péter könyvét.
A Budai Vigadóban kedden délután megnyílt kiállításon fotókkal, dokumentumokkal idézik meg az elmúlt évtized történéseit: a ház létrejöttét, a benne működő Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) munkáját, a tanfolyamokat, a gyerekfoglalkozásokat, az archiválási munkát, a kiadványok elkészítését – közölte Serfőző Melinda sajtóreferens.
Az elmúlt évtizedben csaknem 800 ezer néző látta a Magyar Állami Népi Együttes 1689 előadását, megjelentettek több mint 370 kiadványt. Negyvenezernél is több gyerek vett részt a Hagyományok Háza ismeretterjesztő foglalkozásain vagy versenyein és mintegy 13 ezer kérést teljesítettek a könyvtárosok. A nyílt héten egyebek között lesz aprók táncháza, mesemondás, táncvásár, jelmez- és díszletkiállítás, betekinthetnek az érdeklődők a Magyar Állami Népi Együttes munkájába, a gazdag kosztümtárba és bevezetik őket az értékes Martin Médiatárba is.
A Hagyományok Háza nyílt hete szorosan kapcsolódik a szombati és vasárnapi Kulturális örökség napjaihoz. Így aki hét közben nem ért rá, a hétvégén részt vehet több programon: vezetéssel lehet megtekinteni a Budai Vigadó épületét, viselet- és jelmezbemutatót is tartanak, valamint megismertetik a látogatókat a nemezeléssel, gyöngyfűzéssel, csuhéfonással.
A Hagyományok Háza és a Magyarországi Kallós Alapítvány közös kiadásában megjelenő Adok néktek aranyvesszőt című fotóalbumot, Kallós Zoltán és Korniss Péter munkáját csütörtökön a két szerző jelenlétében mutatják be a Fő utcai Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Novák Ferenc ugyanott nyitja meg a Kallós Zoltán gyűjteményi anyagából létrejött kamara-kiállítást, amelyen az erdélyi és a csángó népi kultúra tárgyi világát jelenítik meg szőttesek, bútorok, használati tárgyak segítségével. A tárlat október 3-ig látható.
Kallós Zoltán 1926-ban született a mezőségi szórványvidéken, Válaszúton. Gyermekévei idején a vegyes nemzetiségű faluban anyanyelvével párhuzamosan a román és a cigány nyelvet is megtanulta. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, a Zeneművészeti Főiskolán, ahol Jagamas János tanítványa volt, ő ösztönözte arra, hogy tudatosan folytassa a már diákkorában elkezdett gyűjtéseit.
Az 1970-es évektől kezdve jelennek meg egyedülálló balladagyűjteményének kötetei. 1992-ben létrehozta alapítványát. Az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom egyik életre hívója, népzenei és néptánc táborok szervezője. A válaszúti Kallós-kúriában 1998 augusztusában nyitotta meg először kapuit az a néprajzi kiállítás, amely csakhamar élénk érdeklődést keltett nemcsak Erdélyben, hanem Európában, valamint más földrészek magyar és más nemzetiségű közösségeiben is.
