Mátyás király hadvezérei közül egynek a nevét sem kapta annyira szárnyaira a hírnév, mint a felvidéki kisnemesi családból származó Kinizsi Pálét. 17 éves korában állt be katonának Magyar Balázs kassai zsoldoskapitány, a későbbi neves hadvezér csapatába. Katonai tapasztalatait a felvidéki husziták elleni harcokban szerezte, majd Mátyás király testőrtisztjeként részt vett a Szabács elfoglalására indított, majd a II...
1480 nyarán 132 hajóból álló török flotta indult Sztambulból Dél-Itália felé. A törökök terve az volt, hogy elfoglalják Mátyás király apósának, II. Ferdinánd (Ferrante) nápolyi királynak az országát, majd innen észak felé hatolva Rómát, s aztán egész Itáliát. A török hajókat velencei vitorlások kísérték az Apuliaifélszigetig. A partraszálló hadak rövidesen megostromolták és bevették Otranto városát, s...
Hunyadi János halála után az ifjú király, V. László nem sok hálát mutatott az országát megóvó hős fiai iránt. Hunyadi Lászlót elfogatta és kivégeztette, a kisebbik fiút, Mátyást pedig fogságba vetette. Amikor az országos elégedetlenség elől Prágába menekült, Mátyást is magával vitte. V. László 1458. évi halála után a fogoly börtönajtaja csakhamar megnyílt, mert az ország rendjei az ifjú Mátyást választ...
1442-ben Mezid bég vezetésével hatalmas török had tört be Erdélybe. Hunyadi János erdélyi vajda hirtelen összeszedte a rendelkezésére álló erőket, s március 18-án Maroszentimrénél megtámadta Mezid hadát. A török túlerő azonban legyűrte a hősiesen védekező magyar sereget, s az ütközetben elesett Lépes György erdélyi püspök is. Hunyadit a kudarc nem törte le, a tartomány távolabbi pontjairól beérkező erősíté...
Zsigmond királyt a Habsburg-házból való Albert követte a magyar trónon. Rövid uralkodás után, 1440-ben halt meg, s ezt követően az országban ismét anarchikus viszonyok alakultak ki. A különböző főúri csoportok nem tudtak megegyezni az új uralkodó személyében. A jelöltek közül végül a Jagelló házból való I. Ulászló lengyel király került ki győztesen Albert utószülött fiával, a csecsemő Lászlóval szemben. Ul...
A XIV–XV. század fordulóján új, minden korábbinál veszélyesebb ellenség fenyegette Magyarország déli határait: az oszmán-török. A Kisázsiából kiindult oszmán-törökök a szerb, a bolgár, illetve a román fejedelemségek szövetségeseiként érkeztek a félszigetre, de aztán kihasználva ezek ellentéteit, a XIV. század végére több balkáni államot hódítottak meg vagy vontak fennhatóságuk alá. A Magyar Királyság ...
Arany János elbeszélő költeményének hőse Bihar megyei nemes család legfiatalabb fiúgyermeke volt. Ifjúságáról keveset tudunk, az oklevelek először 1348-ban említik. Ifjúkorában elsajátította a lovagi kultúra elemeit, a katonai ismereteket. 1352–1354 között Meggyesi Simon pozsonyi ispán mellett alispán és várnagy volt, majd az esztergomi érsek szolgálatába állt, s ott érseki lovag lett. Az 1360-as évek elején m...
Nagy Lajos király 1342. évi trónralépésétől haláláig legalább 35 hadjáratot indított, s többségükben személyesen vezette csapatait. Háborúi nagyobb részét az országon kívül vívta meg, s akciói Dél-Itáliától Lengyelországig, a dalmát tengerparttól Havasalföldig egyaránt kiterjedtek. E háborúk főleg az ország területének növelését, illetve a Magyar Királyság fennhatóságának kiterjesztését szolgált...
Károly Róbert rendezett és gazdag királyságot hagyott utódjára. Fia, I. Lajos, aki a történelemben a Nagy jelzőt kapta, már egy katonailag erős ország felett rendelkezett. Olyan országgal, amelyet immár nem dúltak belháborúk, s amely képes volt arra, hogy fennhatóságát más területekre is kiterjessze. Nagy Lajos király hadjárataiban kitűnő magyar hadvezérek sora vett részt. Az uralkodó nemcsak gyakorolta a katonai erén...
A magyar királyok már a XIII. században megmegújuló kísérletet tettek arra, hogy a Kárpátokon túli területeket meghódoltassák. Ezt a törekvést az Anjou-házi királyok is folytatták. Károly Róbert 1326-ban győzte le az Erdélybe betörő kunokat, akik valószínűleg a havasalföldi román vajda, Bazaráb biztatására nyomultak be magyar területre. Bazaráb 1325-ig a magyar király hűbérese volt, majd elpártolt, de már 1...
Az Árpád-ház kihalását követően közel két évtizeden át dúlta súlyos polgárháború az országot. A Csák, Kőszegi, Aba, Borsa, Kán, Subics nembéli tartományurak hadseregei egész országrészeket ellenőriztek, s a magyar trónra pályázó trónkövetelőket csak addig tá- mogatták, amíg nem kellett attól tartaniuk, hogy megerősödve, megtörik hatalmukat. A nápolyi Anjou-házból származó Károly Róbertnek hosszú éve...
IV. Béla már életében kénytelen volt ifjabb királlyá megtenni fiát, Istvánt, aki apjánál tehetségesebb volt a hadvezetésben, de türelmetlenebb abban, hogy megvárja, míg reá kerül a sor az utódlásban. Az ő udvarában kezdte szolgálatát a Csák nemzetség dunántúli ágából származó Máté. 1265-ben, amikor IV. Béla és István között polgárháborúra került sor, a március elején vívott isaszegi csatában Csák Máté...
1241-ben minden addiginél nagyobb veszedelem fenyegette Keletről a Magyar Királyságot. A Belső-Ázsiából nyugat felé terjeszkedő mongol törzsek egymás után hódoltatták meg az orosz fejedelemségeket. A tatárok 1241 telén közelítették meg az ország északi és keleti határait. Béla király régi hívét, a Tomaj nembéli Dénes nádort küldte az északi határok védelmére. Dénes 1224 óta töltött be különböző tisztségek...
A magyar hadügy a XII. századra komoly változásokon ment át. A környező államok modern, jobbára a nehézlovasság csatadöntő szerepére épülő taktikáját csak hasonló magyar hadsereg ellensúlyozhatta ki. A hadszervezet alapját a vármegyék dandárjai alkották az ispán vezetésével. A Bács megyei dandár parancsnoka, Dénes ispán éveken át sikerrel védelmezte az Al-Duna vonalát, s 1166-ban nagy győzelmet aratott Vranász ...
A XII. században a Magyar Királyság súlyos harcokat volt kénytelen vívni a Komnénoszok terjeszkedő bizánci birodalmával. E nehéz idő szak egyik nagy uralkodója volt II. Géza, aki gyermekként, 11 éves korában lépett trónra, s még nem volt felnőtt, amikor első hadjáratát vezette. Kálmán király állítólagos fia, Borisz herceg ugyanis 1146 tavaszán zsoldosaival elfoglalta Pozsony várát. Amikor azonban Géza hadigépekk...
Szent István halálát követően Magyarországot fél évszázadon át külső ellenség és polgárháborúk dúlták. A német-római császárok szinte minden király idején megkísérelték Magyarországot uralmuk alá hajtani. Keletről a nomád besenyők és úzok támadása fenyegetett, s a tisztázatlan trónöröklési szabályok miatt szinte minden uralkodó ellen törtek ki fölkelések. E harcokban tűnt fel Béla király második fia...
A kalandozó hadjáratok egyre gyakoribb kudarcai nyilvánvalóvá tették, hogy a magyarságnak más utat kell keresnie, ha meg akarja magát védeni hatalmas szomszédaitól. Géza fejedelem úgy vélte, hogy a magyarságnak meg kell találnia a békés egymás mellett élés módját szomszédaival, s ennek érdekében az országot be kell illeszteni az európai államok létező rendszerébe. Ebben a szellemben vette fel a kapcsolatokat a német-...
A honfoglalásról szóló legrészletesebb krónika írója, a XIII. század első felében alkotó P. mester a honfoglaló vezérek közé sorolta Lehelt. Neki tulajdonította a Galgóc vidéki morva terület meghódítását, s tőle eredeztette a Szovárd nemzetséget. A megbízhatóbb források szerint Lehel nem lehetett a honszerzők között, hiszen a X. század közepi kalandozó hadjáratok egyik vezetője volt. Bulcsú mellett ő vezette 955...
A honvisszafoglaló magyarság három tisztségviselő, a kende, a gyula és a horka vezetése alatt állt. A kende volt a törzsszövetség politikai vezetője, a gyula a fővezér, a horka pedig bírói hatalmat gyakorolt. Bíborbanszületett Konstantin szerint ez utóbbi tisztet Kál töltötte be a 900-as évek első évtizedeiben. A három tisztség azonban nem vált el egymástól élesen, s ezért nehéz ma már megállapítani, hogy a különbö...
Turul-házi Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honvisszafoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek vissza. Álmos fejedelem fia, akit valószínűleg mint kendét szakrálisan feláldoznak még a Kárpátok előtt vagy már Erdélyben. A Kárpát-medencét egyenes ági előde Attila király jogán foglalta vissza. Utódai 400 éven át ad...
Attila király halálát követően közel száz évvel az 560-as évek táján aztán egy újabb szkíta-fajú nép, a hunokéhoz hasonlóan lovasíjász nép érte el a Kárpát-medence keleti szélét. Az avarok kopjás, páncélos nehéz- és íjjal, szablyával felszerelt könnyűlovassága – amely elsőként használt vaskengyelt – pusztító hadjáratokat indított a bizánci birodalom ellen, s adófizetésre kényszerítette Róma...
Turul nemzetségből származó Attila királyunk (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb nagykirálya.
A Képes krónika szerint: "Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora."
A Képes krónika szerint 410 körül született Mundzuk (a magyar mondákban Bendegúz) fiaként.[1] Attila ...
A Bendegúz magyar eredetű férfinév. A Turul nemzetségből származó Bendegúz a mondák szerint Attila hun király apja volt. Bendegúz (390 – 434) hun nagykirály volt 415 és 420 között. A trónon őt előbb öccse, Ruga, majd fiai Bleda (magyar mondákban Buda) és Attila hun király követték. Nevének jelentése az ótörökben „gyöngy, ékszer vagy zászló.
Turul-házi Buda király Bendegúz nagykirály fia, Attila idősebb testvére. Valahol a mai Tiszántúl területén lévő központi hun orduban székelt, a fejedelmi székhely jórészt az ő korszakában épült ki. Ő hozta létre a történészek által politikai mesterműnek tekintett, a keletrómaiakkal kötött margusi (ma Orasje [Szerbia]) békeszerződést 435-ben, amit Bleda és Attila hun szokás szerint lóháton ülve tárgyalt meg s dik...
Attila nagykirály fia volt a Turul-házbeli Csaba királyfi. A székelyek mai napig imádott szakrális királya.
Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei veres...
Turul-házi Fajsz vagy Falicsi (10. század eleje – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája. 947 és 955 között uralkodott a Somogyi hercegség területén.
Falicsi/Fajsz uralkodásáról Bíborbanszületett Kónsztantinosz A birodalom kormányzásáról című művében írja, hogy a követjárás idején, 948-ban Falicsi a magyarok fejedelme (arkhón, kephalé proton). Ez az egyetlen forrás, am...
Turul-házi Géza – (945 – 997) magyar fejedelem 972 és 997 között. Apja Taksony fejedelem, anyja egy előkelő besenyő nő, valószínűleg Tonuzoba besenyő nemzetségfő leánya volt. Géza fiát, Istvánt tekintjük a magyar állam megalapítójának, aki ezt a munkát nagyban apja tevékenységére építette.
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Nimród királytól Attila királyon át eredezteti ma...
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Nimród királytól Attila királyon át eredezteti magát, amit a legújabb archeogenetikai kutatások is alátámasztanak melyek szerint szkíta-hun felmenőkig mutat a Turul-ház III. Béla királyból vett genetikai vonalak. Megállapításra került a Turul nemzetség Y haplocsoportja ami R1a-Arp ami szkíta és hun sírokban nagyon jellemző genetikai vonal....
Turul-házi Álmos fejedelem (819 – 895) a honvisszafoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja. A hét honvisszafoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt.
Álmos nevét Anonymus Almus, Bíborbanszületett Konstantin pedig Almudz (középgörög nyelv Αλμουτζ) alakban hagyományozta ránk. Ez a név a...
Nimród magyarosan Ménrót nekünk, magyaroknak azért fontos, mert ahogy azt gestáinkból is tudjuk, ő volt Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja.
Kézai Simon „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) című művében így ír: „A vízözön után a kétszázegyedik évben, az óriás Ménrót, a Jáfet véréből származó Thana fia, okulva a múlt veszedelmén, egész rokonságával együtt ...
Nimród magyarosan Ménrót nekünk, magyaroknak azért fontos, mert ahogy azt gestáinkból is tudjuk, ő volt Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja.
Kézai Simon „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) című művében így ír: „A vízözön után a kétszázegyedik évben, az óriás Ménrót, a Jáfet véréből származó Thana fia, okulva a múlt veszedelmén, egész rokonságával együtt...
Turul-házi Taksony – (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén. Zolta fejedelem fia, Árpád fejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. Anonymus krónikája szerint Anno Domini 931-ben született.
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Nimród királytól Attila királyon át eredezteti magát, amit a legújabb archeogenetikai kutatások is al...
Turul-házi Ügyek fejedelem – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér apja vagy nagyapja. Felesége Emese, Álmos anyja volt, aki a legenda szerint isteni álmot látott fiuk születése előtt.
Magát a dinasztia Turul nemzetségnek nevezi és Attila királytól eredezteti magát, amit a legújabb archeogenetikai kutatások is alátámasztanak melyek szerint szkíta-hun felmenőkig muta...
Turul-házi Zolta vagy Solt, Zsolt (896–949) Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték. A későbbi krónikák szerint nagyfejedelemként ő volt Árpád utóda.
Zolta fia a későbbi Turul-házi Taksony fejedelem volt, akinek fia volt Géza nagyfejedelem, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Mivel István 997 körül lépett érett ifjúkorba, Györffy György szerint &#...
Nádasdy Tamás nádor és Kanizsai Orsolya gyermeke I. Miksa udvarában apródoskodott, s itt sajátította el a politika művészetét. A hadakozás tudományának ismerete a Dunántúlon kiterjedt birtokokkal rendelkező családban nemcsak kötelező volt, hanem e birtokok – s velük az országrész – megtartásának legfőbb biztosítéka is. Nádasdy Tamás húszesztendős korában hagyta el az udvart, s ezt követően nem volt év...
Balassi Bálint apja, Balassi János bányavárosi főkapitány volt, ám Dobó Istvánnal együtt belekeveredett egy állítólagos összeesküvésbe. Az apa börtönbe került, a családnak pedig menekülnie kellett. Nem ez volt az utolsó alkalom, amikor Balassi Bálint menekülni kényszerült. 1575-ben Békés Gáspár Erdélyre törő táborához csatlakozott, de fogságba esett. Ám Báthori István fejedelem nem szolgáltatta ki a törökne...
A XVI. század végén kitört tizenötéves háborúban immáron lehetővé vált, hogy a Habsburg-birodalom fegyveres erői egy nagy európai szövetség keretén belül megkíséreljék a török kiűzését Magyarországról. E háború egyik legsikeresebb s talán legkiválóbb hadvezére, Pálffy Miklós gróf fiatal gyermekként került udvari szolgálatba. 1580-ban Pozsony vármegye főispánja és a pozsonyi vár főkapitánya volt, négy ...
Báthori István I. Ferdinánd király udvarában apródoskodott, ám később János Zsigmond erdélyi fejedelemhez csatlakozott. 1564-ben a fejedelemség egyik legfontosabb várának, Váradnak a kapitányaként óvta Erdély nyugalmát. 1571. május 25-én az erdélyi rendek őt választották fejedelmükké. Báthorinak nehéz dolga volt, hiszen Miksa király és császár is szerette volna uralma alá keríteni Erdélyt. Ám Báthori tisztáb...
A dunántúli, Veszprém megyei Gyulaffy család a XIII. századra vezetheti vissza családfáját, ám első kiemelkedő alakja a XVI. század végvári harcainak hőse, László volt. 1549-ben Telekessy Imre alatt száz lovas hadnagyaként sikeresen harcolt a székesfehérvári török őrség ellen. Ekkor Szigetvárott, 1551-től Pápán, 1557-től Győrben szolgált. 1551-ben Lippa ostrománál Nádasdy Ferenc nádor vezérlete alatt vitézke...
Mohács után 160 évig a Dunántúlon, a Felvidéken és az Alföld peremén húzódó végvárak rendszere védte a megmaradt országot az oszmánok ellen. E várak között voltak komoly erődítmények és néhány tucat katona által őrzött palánkok egyaránt. A térségükben folyó állandó harcokban alakult ki a magyar portyázó harcmodor. A harcokat nem nagy hadseregek, hanem kisebb lovascsapatok, merész egyéniségek vívták. A hős...
1552 után a török közel másfél évtizedig nem indított újabb jelentős támadást Magyarországon. 1566-ban azonban maga Szulejmán szultán állt hadai élére. A hírek szerint ismét Bécs ellen készült, ám útját állta a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb vára, Szigetvár. A vár parancsnoka, Zrínyi Miklós a török elleni harcban nőtt fel. Két testvére Mohácsnál esett el, ő maga részt vett Bécs 1529. évi védelméb...
A mohácsi vereség után az ország rövidesen három részre hullott szét. A nyugati és északi részek I. (Habsburg) Ferdinánd király fennhatósága alá tartoztak, keleten és Erdélyben Szapolyai János volt az úr, az ország középső részén pedig folyamatosan növekedett a török által megszállt terület. 1541-ben Buda is török kézre került, s a szultán és vezérei évről-évre újabb és újabb várakat foglaltak el. 1551-b...
Maléter Pál orvosi tanulmányait követően, 1940-ben vonult be katonának a magyar királyi honvédségbe, majd 1941–1943 között a Ludovika Katonai Akadémia hallgatója volt. 1943-ban hadnagyként került a frontra, de a szovjet hadsereggel vívott harcokban fogságba esett. 1944-ben partizániskolára jelentkezett, s 1945-ben csoportjával Tasnád környékén harcolt a németek ellen. 1945 után is megmaradt a hadseregben. Előbb Tildy ...
Az 1944. évi harcokban a magyar vadászrepülőknek többszörös ellenséges túlerővel kellett megküzdeniük. A bajtársiasság volt az a tényező, amely biztosíthatta a túlélést a reménytelennek látszó küzdelmekben és helyzetekben is. Debrődy György főhadnagy 1944 májusában már túl volt a 16. légi győzelmén, s jó sorsa mindig megóvta a haláltól. Pedig a légiharcok során gépét többször is lelőtték, s ő maga is...
A magyar légierő legeredményesebb vadászrepülője 18 éves korában már a titkos légierő katonája volt, s Börgönd repülőterén repülőhajózó kiképzésre jelölték. 1938-ban már vadászpilóta volt. 1942 júniusától az orosz fronton szolgált, de győzelmi sorozata azután kezdődött, hogy 1943-ban átképezték Messerschmitt Bf. 109. vadásztípusokra. Krasznoje orosz vadászrepülőterének megtámadásából visszatérv...
Versényi Tibort a Ludovika Akadémia elvégzése után 1933-ban avatták hadnaggyá. A Don-kanyarban harcoló magyar 2. hadsereg hadosztályai mellett önálló huszárszázadok is részt vettek az 1942–1943. évi harcokban. A Versényi százados vezette 7. önálló huszárszázadot a 7. könnyű hadosztály mozgó tartalékaként alkalmazták. 1942. július 4-én a Sztarij Oszkol felé történő előnyomulás során komoly harcokat vívot...
Barankay József édesapját Demjanovitsnak hívták, de később a család előnevére, Barankayra magyarosított. Fia, aki a keresztségben szintén a József nevet kapta, 1928-ban került a Ludovika Akadémiára, s 1932. augusztus 20-án avatták tüzér hadnaggyá. 1935-ben lett hadnagy, 1941-ben százados. 1942–1943-ban a 2. hadsereg páncélos hadosztálya gépvontatású osztályának ütegparancsnokaként vet részt a Don-melletti ha...
1941. augusztus elején a német és magyar egységek Umany környékén nagy szovjet erőket zártak körül. Augusztus 6-án e körülzárt erők kitörést kíséreltek meg. A kitörést végrehajtó erők felderítésére az 1. lovasdandár Merész László páncélgépkocsi szakaszát küldte ki. Merész egyik páncélgépkocsiját hátrahagyva, kettővel indult el. A golovanyevszki erdőhöz érve két század kozák lovasságba ütköz...
A második világháború harcaiban kevés magyar katona mondhatta magáról, hogy egyetlen alkalommal sem verték meg. Az örménymagyar családból származó Hollósy-Kuthy László közéjük tartozik. A mödlingi cs. és kir. műszaki katonai akadémián végzett, majd 1915-ben hadnagyi rangban került a 7. árkászzászlóaljhoz. Összesen 30 hónapot szolgált a fronton, s egyszer sebesült meg. 1918-ban fogságba esett, s csak egy ...
Oszlányi Kornél a kassai hadapródiskolában kezdte katonai tanulmányait. 1911-ben került az cs. és kir. 52. gyalogezredhez, s ennek soraiban vett részt az I. világháború harcaiban. A fronton fejlövést kapott, de felgyógyulása után visszatért, s a kelet-galíciai Nowicánál 1917 júliusában végrehajtott hőstettéért Tiszti Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. A világháborút főhadnagyi rangban fejezte be. Az összeoml...
4628 találat 93 oldalon | Megjelenített találatok: 351-400
