A texasi Corpus Christi városának Természettudományi Múzeuma hatvan éve őriz egy perui gyermekmúmiát, amelyet most először vetettek röntgenes vizsgálat alá a Driscoll Gyermekkórházban. Az apró múmiáról igen keveset tudni, a szakemberek arra sem vennének mérget, hogy legális úton került el Peruból. A múzeum hatvan évvel ezelőtti, 1957-es megnyitása alkalmával érkezett az intézet falai közé egy New York-i múzeum egykori alkalmazottja, a Természettudományi Múzeum első igazgatója, Aalbert Heine ajándékaként. A gyermekmúmia csupán az egyik értékes tárgy volt a számos ősi érték és maradvány közül, amelyet Heine hozott a múzeumba.
A múmiáról semmilyen létező feljegyzést nem találtak a címkéjén kívül, amelyről mindössze az olvasható ki, hogy az inka gyermekmúmia megközelítőleg kétezer éves lehet. Tekintve, hogy az inkák birodalma a Kr. u. 13. században alapult, a rövidke írás is igencsak hibás. A múmia első látásra úgy tűnhet, mintha egy egyszerű fonott kosárban pihenné örök álmát, pedig csupán egy tekercselt kötélzettel van felcsavarva. Az egyetlen potenciális információforrás a múmiáról az a kevéske textilanyag-maradvány, amely testének bizonyos felületein túlélte az eltelt évszázadokat. Ám ezek mindezidáig nem voltak túl beszédesek.
Az emberi maradványok kiállításával kapcsolatos hozzáállás nagyot változott Texasban a 20. század második felében, így a gyermekmúmia az 1980-as években lekerült a polcról, és a raktárba helyezték. Jillian Becquet gyűjteményigazgató kollégáival a múlt évben nyomozásba kezdett a ritka lelet történetét illetően, azzal a céllal, hogy visszakerülhessen hazájába. A múzeumi archívumok, régi újságcikkek, valamint egyéb feljegyzések és albumok közti kutakodás során több hasznos információra is rábukkantak.
A kutatási folyamat részeként elszállították a Driscolli Gyermekkórházba is, hogy röntgenes vizsgálat alá vessék. „Nem éppen egy átlagos beteg” – mondta tréfásan Suzi Beckwith, a kórház radiológiai osztályának munkatársa. „A méretéből kifolyólag eleinte úgy véltük, egy csecsemőkorú kisgyermekről van szó, azonban a képalkotó eljárást követően tisztán látszódott, hogy lábait magzatpózba húzták, így azt kell mondanunk, egy fiatal kislány maradványait láthatjuk becsomagolva” – tette hozzá. A vizsgálat célja az volt, hogy olyan, szabad szemmel nem látható tényezőket keressenek a lányon, amelyek segíthetik az antropológusokat, hogy kiderítsék, Peru mely részéből, mely kulturális csoportjából származhat.
A temetési pozíció röntgenkép általi megerősítése volt az egyik legfontosabb darab a kirakósban, ugyanis a különböző kulturális és etnikai csoportok különféle módon bocsátották túlvilági útjaikra halottaikat. A képalkotó diagnosztikusok segítségével az elkövetkező hetekben történő analízis során az elhunyt legapróbb sérülése, hege sem marad titokban a kutatók előtt, akik remélek, a perui követség szakértőivel együttműködve hamarosan fény derülhet a kislány származására. Corpus Christi Természettudományi Múzeumában állítólag a gyermekmúmia az utolsó, akiről nincs pontos információjuk a szakembereknek.
