Szent László föltámad – De mi lesz a kun származású havasalföldi uralkodók sorsa? | Antikrégiség.hu
Születésnapi újság Ajándék újságok
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6286)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3237)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3720)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (359)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (897)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3286)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (539)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (701)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1381)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1026)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (733)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1981)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (430)
RSS feliratkozás: Óra Óra (835)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1268)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1644)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4385)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (810)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1222)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1077)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (242)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1866)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (237)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (186)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (59)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (449)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (362)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1759)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1219)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (318)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (784)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (176)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (150)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1691)
RSS feliratkozás: Sport Sport (170)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (541)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (477)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (459)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (244)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (579)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek MOZGÓKÉPES HÍREK RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR

Szent László föltámad – De mi lesz a kun származású havasalföldi uralkodók sorsa?

Megosztás

2012.10.03. | Történelmi hírek

Továbbítás e-mailben | Nyomtatás
Miközben Romániában gyanús módon leállíttatták a havasalföldi fejedelmek maradványainak genetikai vizsgálatát, Magyarországon komoly erőfeszítéseket fektetnek Árpád-házi királyaink ereklyéinek régészeti és antropológiai fölmérésébe.

Ritkán veszem kezembe a National Geographic folyóiratot, amióta a lap romániai és amerikai részlege összepaktált a Rosia Montana Gold Corporationnel, azzal a céggel, amelyik az erdélyi Verespatakon ciántechnológiával szeretne aranyat bányászni. Most mégis megtettem, mert a lap szeptemberi számának magyarországi kiadása címlapját a Szent László herma díszíti.

Győrben, amely élő Szent László kultusza miatt akár Nagyvárad testvérvárosa is lehetne, több tudományág magas rangú képviselője megvizsgálta a győri bazilikában őrzött Szent László hermát, a Szent Korona és a Szent Jobb utáni harmadik kiemelt nemzeti ereklyénket. A Zsigmond király idejében készült pompás fejereklyetartó eredetileg Váradon volt elhelyezve, de mivel a tordai országgyűlésen megfosztották jogaitól a katolikus egyházat, 1557-ben Varkocs Tamás, a váradi vár kormányzója erőszakkal elvette az őrkanonoktól a hermát, és Gyulafehérvárra szállíttatta. Innen mentette ki később Naprághy Demeter gyulafehérvári püspök, aki 1600-ban Prágába vitette, ahol kijavíttatta, a hiányzó drágaköveket pótoltatta. Később győri püspök lett belőle, és az ereklyetartót magával vitte, a lovagkirály koponyája így került végül Győrbe. A Nagyváradon őrzött másik herma László király nyakszirtcsontját őrzi.

A Patonay Lajos és Pálfi György által vezetett kutatócsoportot Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora segítette munkájukban. „Szemernyi kétségünk sem volt afelől, hogy valódi az ereklye, de nem titkoltuk volna el az eredményeket, ha a kutatók más következtetésre jutnak” – nyilatkozta a rektor a National Geographic-nek.


Szent László hermája
Megváltozhat a ma ismert román történelem
Itt jön be a képbe Románia, ahol a kulturális miniszter, Puiu Haşotti nem átallotta ország-világ előtt ismét letenni a garast a gyenge lábakon álló dák–római kontinuitáselmélet mellett. Történt ugyanis, hogy a miniszter nemrég leállíttatta a Basarab fejedelmi család származását célzó kutatásokat. A bukaresti régészeti intézet megpróbálta volna tisztázni, igaz-e az a feltételezés, miszerint a Havasalföldi Fejedelemség megalapításában kulcsszerepet játszó Basarab család valóban kun származású s nem román. A történész végzettségű Haşotti eredetféltő érvelése igencsak inog, mert mint fogalmazott: „talán fontos lenne az eredmény a tudomány számára, de ezek az uralkodók meghatározták nemzeti történelmünket és kisebb jelentősége van annak, hogy kun származásuk volt-e”. Pedig Valahia neve az első román források feltűnése előtt Kunország volt, ennek emlékét őrzik mai helynevek (Comana, Comanca, Comani), valamint a Coman családnév is – mint olvashatjuk A kun–román fejedelmek című cikkben a Székely Hírmondóban. Ebből a kun családfából származott aztán Mircea cel Bătrân, Vlaicu Vodă, Vlad Ţepes, Ştefan cel Mare, Petru Rareş és több más moldvai, havasalföldi uralkodó is.

Az elméletet évekkel ezelőtt már Neagu Djuvara, a mai román történetírás rangidős személyisége is felvetette, bizonyára Haşotti nagy bánatára. Djuvara szerinte a korabeli románnak nevezett – vagy hitt – uralkodóréteg kun volt, így a dinasztiaalapító I. Basarab is, aki az a legendabeli fejedelem is egyben, akit Negru Vodának, Fekete Vajdának nevezett el a nép. A Basarabnak adott Fekete vajda név az arcszínére utal, amint azt Aleppói Pál szíriai utazó és Miron Costin is feljegyezték: a románok a kunokat sötétebb bőrűeknek tartották. A darázsfészekbe nyúlt Djuvara persze már akkor tudta, hogy a román nemzeti érzékenység nem tudja megemészteni, hogy legnagyobb fejedelmei kunok voltak, vagyis hogy igaz történelmet írni veszélyes Romániában. Ennek ellenére remélhetően a nagyváradi–győri Szent László ereklye mostani vizsgálata eljut a bukaresti sajtó és az ottani tudományos közeg látókörébe is, ami bizonyára kínos helyzetbe fogja hozni a rögeszméihez ragaszkodó román kulturális tárcavezetőt, a hivatalos román iskolai történelemkönyvek szerzőiről nem is beszélve.

A Hargita Népében megjelent Kun rokonság? című 2006-os cikkben azt olvashatjuk, hogy a balkáni kunokat a románság olvasztotta be, de a Moldvába betelepedett székelyek és magyarok megúszták ezt a veszélyt, főként annak köszönhetően, hogy az egri püspök magyar főpapot nevezett ki föléjük, akinek székhelye Milcov város volt az azonos nevű folyó partján (a tatárok később eltörölték a föld színéről ezt a helységet). Ez a mozzanat szolgál alapjául a feltevésnek, hogy a moldvai csángók kun leszármazottak.

Kun csontokra nem lehet államot építeni
De maradjunk még a román (román?) uralkodóknál, mielőtt rátérnénk a győri herma vizsgálatának az eredményére. Tamáska Péter történész, a Magyar Hírlapban megjelent Fekete Vajda című cikkében nem kertel: kun csontokra bizony nem lehet államot építeni. A szerző a Magyar Katolikus Lexikont is idézi, amelyben az áll, hogy „A Dnyesztertől nyugatra lakó kun törzsek fejedelme, Barsz keresztény hitre tért, és a magyar király fennhatósága alá helyezte országát és népét”. Miután a milkói (Milcov) kun püspökség megszűnt a tatárjárás után, a vlah, vagyis az oláh lakosság került túlsúlyba. Tamáska megjegyzi, hogy a Basarab nem ortodox, hanem katolikus hiten volt, s ha a kunok szét is szóródtak és beolvadtak a többségbe, az udvarban az írásbeliség nem vlah, hanem egyházi szláv nyelven folyt. Közben azt se feledjük, hogy a források szerint a vlahok a 12-13. században jelentek meg Erdélyben és a Kárpátokon túlnyúló szörényi bánságban, s erősen kötődtek a megújult bolgár cársághoz.

A történész szerint, ha a csontok beszélni kezdenek, a ránk maradt hiteles adatok, krónikák, pápai és királyi oklevelek tanúságait a modern természettudomány is meg fogja erősíteni. Hát Romániában erre átlátszó módon fittyet hánynak.

Bukarest fél a DNS kutatásoktól
A bukaresti régészeti intézet kutatócsoportja már végzett DNS-vizsgálatot a 14. század második felében uralkodott Vlaicu Vodă maradványain, abból a célból, hogy tisztázzák végre a román vajdák eredetét. A Székely Hírmondó megkérdezte az ügyben Kádár Gyula történészt, a székelyföldi Történelmi Magazin folyóirat főszerkesztőjét. Mint a szakember elmondta, a Vlaicu vajda maradványait tartalmazó sírt 2012 június 28-án, a Román Tudományos Akadémia jóváhagyásával tárták fel. I. Basarab Vladislav, vagyis Vlaicu vajda 1325–1377 között élt, 1364-től uralkodott. Édesanyja magyar származású, a magyar királyok távoli rokona, Dobokay Klára volt. (Némely román történetíró Doamna Mariát emleget.) Vladislav, románosan Vlaicu édesapja Nicolae Alexandru, a vajdaságot alapító Basarab fia volt. A Basarabok kun–tatár származása nyilvánvaló, családfájuk visszavezethető egészen Dzsingisz kánig. Rásonyi László turkológus professzor szerint a Basarab szó jelentése „leigázó apa”, a török „bas” leigázni, lenyomni jelentéssel bír. A Havaselvét megalapító vajda az Aranyhorda hercege, Batu kán ükunokája, Dzsingisz kán hetedízigleni leszármazottja volt…

Arra a kérdésre, hogy miért baj az, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy I. Vladislav, románosított nevén Vlaicu vajda kun származású volt, Kádár így felelt: „Számukra jobb a mítosz, azaz a dák–római származtatás, az imaginárius őstörténet, mert azzal igazolni lehet a több ezer éves ősiséget Erdélyben és a mai Románia egész területén. Míg a kun származású vajdák létezésének elismerése azt mutatná, hogy a vlachokat, a románok elődeit, a hajdani Kunország területén a kun vezetőréteg szervezte államba. El kellene ismerni, hogy a román etnogenézis része a kun is. Ez baj Bukarestnek, mert még mindig fontosabb a »tiszta« dák–római származás tézise, mint elfogadni, hogy a román államiság kezdete a kunokhoz kötődik, tehát csak a 13-14. századig vezethető vissza. Nos, ezért kellett leállítani a DNS-vizsgálatokat is.”

A kutatás közben leállított román tudósok összehasonlítják Vlaicu DNS-ét az osztrák és orosz múzeumokban őrzött kun mintákkal. A DNS-mintákat begyűjtő fiatal kolozsvári történész, Alexandru Şimon szerint „mindenik történész azt állít, ami az eszébe jut. Mi ki akarunk törni ebből a zónából, és a bizonyítékok alapján érvelünk.”

Legyen így, de Kádár Gyula figyelmeztet is bennünket, mert szerinte a románság nyíltan és őszintén csak akkor fog beszélni erről, amikor már a székely tömbmagyarságot is felszámolták, úgy, ahogy Erdély magyar régióival és városaival tették.

Az ereklye tényleg I. László magyar királytól származhat
Ahogy a győri egyházmegye honlapján is olvashatjuk, az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt a tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is. Most, mondhatnánk, tudományos csatában vesz részt, a DNS és a genetikai kutatások nemzetközi mezején.

Az említett tudósok a hagyományos embertani mérések, tipizálások és szénizotópos kormeghatározás mellett DNS-mintát is vettek, valamint komputertomográfiás (CT) rétegfelvételeket is készítettek a király koponyájáról. Ezt nagy felbontásban és több beállítással is megtették. Mindezen túl előállították a koponya háromdimenziós műanyag másolatát. A kapott eredmények alapján Pálfi György antropológus, a Szegedi Tudományegyetem kutatója azt a következtetést vonta le, hogy „rendkívül karakteres vonásokat mutat a koponya, bizonyos jellegei 50-55 éves kora között elhunyt férfira, erőteljes izomzatra, fokozott fizikai tevékenységre utalnak. […] A koponyaereklyében talált fogak épsége azt sejteti, hogy hajdani tulajdonosuk jó körülmények között élt, az uralkodó osztály legfelső rétegéhez tartozott. […] Maga a koponya pedig alapvetően europid vonásokat mutat, helyenként mongoloid jelleggel. Az antropológiai vizsgálatok előzetes eredményei összecsengenek, a talált jellegek közül sok mutat arra, hogy az ereklye tényleg I. László magyar királytól származhat.”

A kutatók megjegyzik, hogy még inkább egyértelmű lenne az azonosítás, ha genetikai vizsgálatokra is mód nyílna, viszont ehhez férfiági Árpád-házi DNS anyagot kell nyerni. Ehhez előre láthatóan III. Béla király hitelesített csontjai fognak kontrollként szolgálni. Mende Balázs Gusztáv, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének a genetikusa szerint így fel lehetne rajzolni az Árpád-ház genetikai térképét, vagyis tisztázhatnák a királyi ággal összefüggésbe hozott maradványok eredetiségét is. Ha ezt meghallja Haşotti, talán menten kardjába is dől, mint ahogy Decebal tette a rómaiakkal való lepaktálás helyett.

Ám nem álltak itt meg a magyar kutatók. Kustár Ágnes, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológusa Vollmuth Krisztián és Balikó András szobrászművész közreműködésével elkészítette László szoborportréját is. A kutató szerint ez is megerősíti, hogy a koponya Szent Lászlóé lehet. „Igen jelentősek Molnár Erika és Pap Ildikó antropológusok eredményei, amelyek szerint a koponya europid-mongolid vonásokat mutat. Azért fontos ez a tény, mert tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok vezetőire jellemző volt az úgynevezett turáni típus.”

Bár a római katolikus egyházat gyakran érik vádak, hogy elrejti titkait, most ez cáfolatot nyert, ráadásul a 2011. szeptember 22-én megnyitott hermában található uralkodói koponya vizsgálatának eredményeit kiállítás, konferencia és tanulmánykötet formájában is szeretnék népszerűsíteni. A fent leírtak fényében reméljük, hogy román nyelvű kiadvány is napvilágot fog látni a témában, az egyháznak pedig hálát adhatunk, hogy királyainknak nemcsak az emlékét, hanem az ereklyéit is megóvták az évszázadok során.

Forrás: Történelemportál

Balázs D. Attila

Hozzászólások: Új hozzászólás
Még nincs hozzászólás
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Melyik festő aláírása lehet ez?
Porcelán készlet beazonosítása
festő szignó alapján
Porcelán jelzés keresés
NFT technológiák
comune di ferrara
Kérdés
Porcelán monogram
erről a jelzésről szeretnék többet tudni
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2022 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei