Turul-házi III. István ( Székesfehérvár, 1147 nyara – Esztergom, 1172. március 4.), az Árpád-házból származó magyar és horvát királyi herceg, Magyarország és Horvátország királya 1162-től 1172-es haláláig. István II. Géza magyar király és Kijevi Eufrozina királyné legidősebb fiúgyermeke volt. Viszonylag rövid ideig tartó uralkodását trónviszályok kísérték, ellenkirályokkal (II. Lászlóval és IV. Istvánnal) kellett küzdenie hatalma megtartásáért.
Mindezek ellenére István próbálta felvirágoztatni királyságát, nevéhez kötődik az első magyar városi kiváltságok kiadása, ezzel az önkormányzatiság meghonosítása. Ezeket a privilégiumokat elsőként Székesfehérvárnak adományozta, ez volt az úgynevezett fehérvári jog, mely később a magyar városi kiváltságrendszer elsődleges jogalapjává vált.
A trónon fivére, a hozzá és apjukhoz, Turul-házi II. Gézához hasonlóan tehetséges Béla herceg követte.
Turul nemzetség - III. István király
III. István 1147-ben született Székesfehérvárott, keresztapja VII. Lajos francia király lett, aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult át az országon. Istvánt 1152-ben hivatalosan is trónörökösnek nevezték ki, amit ellenségesen figyelt Géza két fivére, László és István, akik Konstantinápolyban, I. Mánuel bizánci császár udvarában várakoztak bátyjuk halálára, ami végül 1162. május 31-én következett be. III. Istvánt néhány nap múlva megkoronázták. Királyként mögötte állt anyja és Lukács esztergomi érsek. Eufrozina elsősorban a német területekkel fennálló jó viszony kiépítésében segített. István nagyrészt anyja politikájának köszönhetően vehette feleségül 1168-ban Babenbergi Ágnest, II. Henrik osztrák herceg herceg leányát.
III. Istvánt apja halála után néhány nappal megkoronázták. Királyként mögötte állt anyja, Eufrozina anyakirályné és Bánfi Lukács esztergomi érsek. Eufrozina elsősorban a Német-római Birodalommal fennálló jó viszony kiépítésében segített. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1168-ban István feleségül vehette Anna ausztriai hercegnőt, II. Henrik herceg lányát.
