Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6185) | | Bélyeg (3193) | | Egyéb régiség (4086) | | Ékszer (436) | | Ezüst, fémtárgy (905) | | Festmény (3332) | | Grafika, rézkarc (538) | | Hangszer (703) | | Képeslap (1419) | | Lámpa, csillár (1039) | | Militária, fegyver (826) | | Műszaki tárgyak (1974) | | Néprajzi tárgy (444) | | Óra (880) | | Papírrégiség (1290) | | Pénz, érme (1754) | | Porcelán, kerámia (4324) | | Szobor (845) | | Textil, szőnyeg (1256) | | Üveg, kristály (1082) | | Vallási tárgyak (253) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1868) | | Életmód, egészség (244) | | Gasztronómia (187) | | Gazdaság, üzlet (59) | | Gyerekkönyv (521) | | Idegen nyelvű (369) | | Irodalom, regény (1729) | | Lemez, CD, DVD (1266) | | Műszaki könyv (336) | | Művészeti könyv (804) | | Nyelvkönyv, szótár (186) | | Régi diafilm (159) | | Régi újság, folyóirat (1736) | | Sport (167) | | Tankönyv (529) | | Történelem (499) | | Tudományos könyv (463) | | Útikönyv, földrajz (263) | | Vallási könyv (582) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
Antikrégiség.hu Mesetár - A palóc meg az egri nagytemplom |
| Vissza az összes meséhez |
|
A palóc meg az egri nagytemplom
Mikor a híres egri székesegyházat fölépítették, a vidékről sokan bejártak, főleg vasárnap, az új templomnak s a zenés nagymisének bámulására. Többek között Mézes Pesu Istenmezejéről szintén elment Bera nevű fiával a templomoldalba, szekerestül.
- Te, Bera, te csak maradj itt a lovakkal, hogy el ne hajtsák; én bemegyek a misére - mondta Pesu, s azzal bement a templomba.
Az érseki mise eltartott tovább egy óránál. Azalatt Bera elunta magát odakint. Rátámadt hát a nagy sokára kijött öregre:
- Hát kelmed mit tátotta olyan sokáig a száját, hiszen már délre jár?
- Hej, Bera Lettél volna csak ott! Ahogy nézegettem a nagy képeket meg ablakokat, hát egyszer csak meghúzzák a csengőt. De olyan nagy volt az, mint nálunk a kisharang! Arra aztán kijött rengeteg sok pap gyertyával! De annyi volt ott, mint kutyában a bolha! Legutoljára pedig kijött egy vén, mérges pap. Azon nyomban igen megharagudott, hogy ő bizony nem misézik. Kapta magát, leült a székre. Odafenn a kóruson meg elkezdtek muzsikálni. Egy nagy, hosszú német meg ott integetett a muzsikusok közt egy bottal, hogy táncoljanak már. De bizony a sok német csak nézegetett egymás szeme közé, de egyikük se merte elkezdeni! Nem vagyok rest, beugrok a közepére, lehajtom a csuhaujjamat, rákezdem a kállai kettőst! No, nem is kellett egyéb! Rámzúdul a rettentő sok német, hogy kidobnak, mert itt nem szabad táncolni. De én sem hagytam magamat, azt mondtam, hogy nem tudtam a szokást, de ha nem szabad, ne muzsikáljanak. Erre aztán otthagytak. De a vén pap csak sehogy sem akart misézni. Egy pap már a könyvet is elébe tartotta, hogy mondja már; de biz az csak vonogatta a vállát, akárhogy hajlongtak is előtte! Egyszer aztán egyik mégis kitalálta a szíve szándékát. Kapta magát, egy nagy tátogó csukafőt a pap fejébe nyomott, egy nagy ezüst kampósbotot meg a kezébe adott. Erre aztán megmozdult a pap, mert már majdnem dél volt; így mondta el nagy nehezen a misét. Odafent meg a kóruson, örömükben, hogy meg tudták mozdítani a helyéből, elkezdtek trombitálni meg kerepelni. Így lett nagy sokára vége a misének. Pedig azt gondoltam, mikor az a sok pap nekiszaladt az oltárnak, hogy úgy elrántják azt a misét hirtelenében, hogy nekem nem is marad belőle. De hát nem is értenek ezek úgy hozzá, mint a mi papunk, mert az egymagában is hamarabb elrántja, ez meg szerszámostól, papostól sem éri végét.
|
|
|
