Születésnapi újság Ajándék újságok 12 14 oldalas szülinapi újság gólyahír
Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5462)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3022)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3504)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (454)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (891)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3292)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (577)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (634)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1340)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1084)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (810)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1795)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (427)
RSS feliratkozás: Óra Óra (840)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1271)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1719)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4370)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (541)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1062)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1054)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (251)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1878)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (278)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (159)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (57)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (426)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (386)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1821)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (931)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (363)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (918)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (154)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (227)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1636)
RSS feliratkozás: Sport Sport (173)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (517)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (588)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (564)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (248)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (614)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - A rozmaring királyfi

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A rozmaring királyfi (népmese)


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ennek a királynak volt három fia. Az öreg király évente be szokta járni az országot. Hát az egyik nap is elindult. Magához hívatta a legidősebb fiát. Azt mondja neki:
- No, édes fiam, neked mit hozzak a hosszú utamról?
- Édesapám, én csak arra kérem kendet, hogy hozzon nekem egy aranyszőrű paripát.
- Jól van, édes fiam, megveszem.
Bement a középső fiához, tőle is kérdi:
- No, édes fiam, neked mit hozzak erről a hosszú utamról?
- Nekem ne hozzon egyebet, édesapám, csak egy aranynyerget.
- Jól van, édes fiam, meglesz.
Avval megy a legkisebbik fiához, akit úgy szeretett, mint a szeme fényét. A legkisebbik fiú meg éppen a sarokban üldögélt, ott búslakodott. Kérdő tőle a király:
- Hát te ugyan miért búslakodsz, édes fiam?
- Már hogyne búslakodnék, felséges királyatyám, mikor kend ilyen hosszú útra indul, ilyen hosszú időre!
- Indulok, édes fiam, de most az a kérdésem, hogy neked mit hozzak erről a hosszú utamról.
- Felséges királyatyám, énnekem csak annyi a kérésem, hogy egy olyan rozmaringbokrétát hozzon, amilyet még a világon senki nem látott.
- Jól van, édes fiam, meglesz a kívánságod. De hát csak ezt a csekélységet kéred?
- Ezt a csekélységet, édesapám, mert évek óta erről álmodozom.
- Jól van, fiam, ha ez a kívánságod, meglesz. Még a király fiának se lenne olyan rozmaringbokrétája, amilyet még legényember nem tett a kalapjához?
A király elbúcsúzott a három fiától, lóra pattant, magához vette néhány emberét, és már indultak is. Mentek, mendegéltek, hát elértek egy nagy-nagy erdőbe. Az erdő közepén valaki megszólította a királyt:
- Hopp, hopp, felséges királyatyám, meglesz-e a rozmaringbokréta?
Felháborodik az egyik szolga:
- Ki merészelte a felséges királyt megszólítani?
Már ott is termett egy öregasszony a király lova előtt. Azt mondja:
- Én vagyok. Ott voltam, mikor a legkisebbik királyfi olyan gyönyörű rozmaringbokrétát kívánt a királytól, amilyet még emberi szem nem látott.
- Hát ha kívánta, meglesz, öreganyó! Már talán csak a király fiának meglesz! Olyan rozmaringbokrétát hozok neki, amilyen még senki legényfiának nem volt a kalapjánál.
- No jól van, akkor indulj utadra, de jól vigyázz minden szavadra!
Ment a király a kíséretével hetedhét országon keresztül. Mikor már az utolsó országba értek, azt mondja a szolgáknak:
- No, gyertek, menjünk a vásárba, hogy megvegyük az aranyszőrű paripát meg az aranynyerget!
Mindjárt rá is akadt a király az aranyszőrű paripára is meg az aranynyeregre is. Meg is vette. Rettenetesen nagy árat fizetett érte, mindenki csodálkozott rajta. No, még volt egy feladata. A legkisebbik fiának, akit a legjobban szeretett, nem vette még meg, amit kívánt.
Bejárta az egész vásárt, de bizony kedvére való rozmaringbokrétát nem talált. Azt gondolta, majd útközben hátha valahol ráakad.
Elindulnak hazafelé. Beérnek egy faluba, találkoznak egy lakodalmas menettel. Hej, egyik legénynek szebb rozmaringbokréta volt a kalapjánál, mint a másiknak! Gyönyörű szépek voltak, de egy sem tetszett a királynak, mert ő olyat akart vinni, amilyen még senki emberfiának nem volt a kalapjánál. Ment tovább nagy búsan hazafelé. Mikor aztán beért a városba, elért a palotája kapujáig, szaladt elébe a két idősebb fia, és szép illendő szóval köszöntötte. Egyiknek átadta az aranyszőrű paripát, a másiknak meg az aranynyerget.

- Hol van a legkisebb fiam? Hol van az öcsétek? Miért nem jön elém?
- Jaj, felséges királyatyám, nem tudjuk, mi történt vele, de mióta elmentél, azóta a szobájából ki nem mozdul, csak ott üldögél a sarokban, búslakodik, könnyezik.
Mindjárt rohant a király a fiához, igaz, hogy ő is elkeseredve, bánatosan.
- Édes fiam! Édes fiam! - kiáltott neki a király.
De a fú még a füle botját se mozdította.
- Mi történt veled, édes gyermekem? Igaz, hogy neked ajándékot, mert semerre sem kaptam, de hát azért nem kell olyan nagy búsulásnak adni a fejedet! Hiszen még eddig nem is tudtad.
- Tudtam én már, felséges királyatyám, mikor elindultál, hogy nem tudod azt nekem elhozni, amit kérek.
- No de ne búsulj, édes gyermekem, egy lehetőségünk van még.
- Milyen lehetőségünk lenne, felséges királyatyám, mikor bejártál hetedhét országot, és sehonnan se tudtál bokrétát hozni?
- Tudod mit, gyermekem? Kidoboltatjuk, hogy minden nőszemély jöjjön be a palotába, aztán mindegyik próbáljon meg rozmaringbokrétát kötni. Amelyik a legszebb lesz, legjobban fog tündökleni, legjobban fog neked tetszeni, az lesz a tied.
Bele is egyezett a fiú. Megparancsolta a király, rögtön verjék meg a dobokat, adják hírül mindenfelé, hogy minden nőszemély jöjjön a királyi palota udvarára bokrétát kötni. Amelyiknek a bokrétája legjobban fog tetszeni a királyfinak, azt fogja feleségül venni. A királyfi pedig olyan szép volt, hogy hozzá hasonól szépség nem is igen létezett akkoriban. Irigyelte is a két bátyja, ezért nem is sokat törődtek vele. De nemcsak szép volt, hanem kedves és szerény is.
Meg is jelentek ám hercegnők, grófnők, királykisasszonyok, bárónők, mindenféle úri dámák. Kötötte a rozmaringbokrétát egyik jobban, mint a másik, de bizony senkinek nem sikerült. Elkeseredett a király, hogy az Isten olyan gyermeket adott neki, aki még házastársat se fog találni, hiszen egy nyomorult rozmaringbokrétáért annyira odavan, hogy más nem is kell neki. Bármilyen szépet is hoztak, egyik se nyerte meg a tetszését. Erre minden tanácsadóját összehívta a király, tanakodtak, hogy mitévők legyenek. Ahogy ott tanácskoznak, beszélgetnek, bekopog valaki az ajtón. Hát egy öregasszony volt. Azt mondja:
- Adj' isten jó estét, felséges királyom!
- Adj' isten neked is. Mi járatban vagy?
Azt mondja az öregasszony:
- Hej, felséges királyom, mondtam én már azt régen, hogy nehezen hozod te meg a rozmaringbokrétát a királyfinak, mert nem ott kereskedel, ahol kell!
- Mondd hát, hol kell! Mondd, öreganyám! Tüstént mondd meg!
Odaültette a király az öregasszonyt maga mellé, az meg így szólt:
- Nem kell messzire menni, felséges királyom.
- Hát hova, mondd!
- Csak ide a kert sarkához, az öreg halász kunyhójába.
- Az öreg halász kunyhójába? álmélkodott a király.
- Oda ám! Ott van a gyönyörűséges szép rozmaringbokréta, amit még emberi szem nem látott.
- Ne beszél, öreganyám!
- De bizony, ott van!
A király menten katonának akart küldeni érte, de az öregasszony így szólt:
- Álljatok meg! Oda nem katonasereggel kell menni, oda magának a királyfinak kell elmennie!

El is indult a királyfi a kert sarkához, az öreg halász kunyhójába. Hát ahogy lépne be a kunyhó ajtaján, ott fekszik egy hatalmas oroszlán. Fogta volna a királyfi a kardját, hogy levágja az oroszlánt, de odaugrott hozzá az öregasszony, és rákiáltott:
- Hopp, királyfi, állj meg, a kardodat ne emeld, mert akkor tüstént vége a szép életednek! Menj csak oda, simogasd meg az oroszlánt, meglátod, beenged a kunyhóba.
Úgy is tett a királyfi. Odament, megsimogatta az oroszlánt, még meg is csókolta. Azt mondja az öregasszony:
- No, édes fiam, most már jól végezted a dolgodat, beléphetsz.
Ahogy belép a királyfi a kunyhóba, egy gyönyörűséges szép bölcsőt lát a sarokban. A bölcsőben egy aranyhajú gyermek, feküdt, de olyan igen szép volt, úgy sugárzott a szeme, mint a napsugár. Mellette a rozmaringbokréta. A királyfi érte nyúlt, de a gyermek megfogta a kezét, és megszólalt:
- Csak a rozmaringbokrétára van szükséged, királyfi?
- Dehogy, te tündérszép! Hiszen te szavakkal szólsz hozzám! Terád is szükségem van!
Avval a hóna alá vette a királyfi a bölcsőt, vitte volna hazafelé, de megint elébe fordult az oroszlán, s azt mondta:
- Nem mehetsz még el, királyfi! Ilyen könnyen azért nem jutsz hozzá a legszebb bokrétához!
- Mi a feladatom, mondjátok tüstént! Mindent megteszek, még az életemet is feláldozom.
Azt mondja az öregasszony a királyfinak:
- Tudd meg, ez az oroszlán itt ugyanolyan ember, mint aki a bölcsőben fekszik, de egy gonosz boszorkány elvarázsolta. Vissza kell változtatnod!
- Mit tegyek, öreganyám?
- Merülj alá a patak fenekére, ott találsz egy aranykulcsot, azt hozd fel!
A királyfi tüstént belevetette magát a patakba. Igaz, hogy nagy hullámok közt, de sikerült neki előkeresni az aranykulcsot. Amikor felvitte, az öregasszony a kulcsot háromszor megfordította, hát az öreg halász kunyhója mellett azon nyomban olyan szép aranypalota termett, hogy olyan még emberi szem nem látott. Eltűnt az oroszlán, eltűnt az öregasszony. Ugyan hová lettek? Hová is lettek volna? A trónon ültek. Egyik volt a király, a másik a királyné. Akkor aztán kereste a fiú a bölcsőt, de az sehol nem volt. Kérdi a királynét:
- Hol a bölcső? Hol van a gyermek, hol van a rozmaringbokréta?
- Tudd meg, királyfi, hogy azt a rozmaringbokrétát tizennyolc esztendő alatt kötötte a lányom, aki olyan szép, mint a napsugár.
Avval kinyitott a királyné egy ajtót, és hívatta a lányát. Hozta a királykisasszony a bokrétát. Hát az olyan gyönyörű szép volt, hogy minden szálán arany csüngött. De a királykisasszony is szép volt ám, olyan volt a szeme, mint a napsugár. Fogta a királyfi, kalapjához tűzte a bokrétát. Megölelték, megcsókolták egymást, aztán elindultak hazafelé. Hej, nagy volt az öröm a királyi palotában! Mert olyan szép feleséget talált a királyfi, mint ő maga volt.
Meg olyan rozmaringbokrétát, amilyet még soha emberi szem nem látott. Csaptak nagy lakodalmat, még most is mulatnak, táncolnak, ha meg nem haltak.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Porcelán monogram
Öngyujtò
Mennyit érhet?
Segitség kérés!
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán monogram
Porcelán monogram
Öngyujtò
Mennyit érhet?
Segitség kérés!
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei