Csodaszarvas régiség- Könyv Portál
Csodaszarvas Kulturális és Műkereskedelmi Portál: online piactér antik műtárgy  kortárs régiség könyv
Belépés | Regisztráció
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (5473)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3011)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3512)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (459)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (891)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3256)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (579)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (623)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1346)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1033)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (808)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1786)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (442)
RSS feliratkozás: Óra Óra (828)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1287)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1658)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4355)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (549)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1067)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1056)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (252)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1890)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (282)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (191)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (57)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (434)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (368)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1838)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (917)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (369)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (894)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (155)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (225)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1643)
RSS feliratkozás: Sport Sport (176)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (517)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (589)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (565)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (250)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (613)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Csodaszarvas ebolt

Antikrégiség.hu Mesetár - Az ezeregyéjszaka meséi: A szamár, az ökör és a parasztgazda története

Vissza az összes meséhez
 
Megosztás
Oldal felvétele a könyvjelzők közé Tovább küldés emailben Nyomtatás
A szamár, az ökör és a parasztgazda története

Tudd meg, édes leányom, hogy élt egyszer egy kereskedő; volt vagyona, marhája, felesége, gyereke, és Alláh - magasztaltassék az ő neve! - megáldotta azzal a képességgel, hogy az állatok és madarak nyelvét értette. Ez a kereskedő termékeny vidéken lakott, volt egy szamara meg egy ökre is.

A két állat együtt lakott az istállóban. Egy napon az ökör, amikor belépett az istállóba, látta, hogy az egész helyiséget felsöpörték, megöntözték. A szamár jászlában szitált árpa, megrostált szecska volt, a szamár pedig nyugodtan hevert; őt a gazda csak néha-néha nyergelte meg, ha valami dolga akadt, aztán megint visszavezette az istállóba. Egy nap a kereskedő hallotta, amint az ökör így szól a szamárhoz: "Jó étvágyat és jó emésztést! Én a fáradtságtól összeroskadok, te meg pihensz, s szitált árpát raknak eléd. Néhanapján felül rád a gazda, aztán visszahoz; én meg örökké csak szántok, és a malmot hajtom." A szamár pedig így felelt: "Ha ki akarnak vinni a szántóföldre, és nyakadba akarják tenni az igát, vesd magad a földre, és akárhogy is vernek, ne állj fel, vagy ha felkelsz, feküdj le megint. Hogyha aztán visszavezetnek az istállóba, és babhüvelyt tesznek eléd, ne egyél belőle, mintha beteg lennél. Ne egyél, ne igyál két vagy három napig. Így majd kipihened a sok fáradozást meg törődést."

A kereskedő az egész beszélgetést végighallgatta. Mikor pedig a béres az ökör elé tette a takarmányt, az csak keveset evett belőle. Reggel aztán a béres ki akarta hajtani az ökröt a szántóföldre, de betegen találta. Ekkor a kereskedő így szólt: "Fogd be a szamarat, és az ökör helyett vele szánts egész nap." Mikor este visszajött a szamár, az ökör megköszönte neki, hogy az ő jóvoltából kipihenhette fáradtságát. De a szamár nem felelt rá, mert rettentően bánta már a dolgot. Másnap a gazda megint kivezette a szamarat, és szántott vele estig, és a szamár feltört szüggyel, holtfáradtan jött vissza. Az ökör szánakozva nézte a szamarat, hálálkodott neki, és nem győzte dicsérni. De ez azt mondta magában: "Nyugodtan éltem, pihentem, és csak kotnyelességemmel okoztam vesztemet." Aztán így beszélt az ökörhöz: "Halld, amit mondok, én jóakarattal szólok neked: hallottam, amint a gazdánk azt mondta, hogy ha az ökör nem kel fel fektéből, odaadja a mészárosnak, vágja le, és csináljon bőréből natát. Nagyon féltelek téged, ezért figyelmeztetlek. Béke legyen veled." Mikor az ökör meghallotta a szamár beszédét, magában így szólt: "Holnap kimegyek velük." Aztán megette a szénáját az utolsó szálig, még a jászolt is kinyalta utána. A gazda hallotta beszélgetésüket, és másnap virradatkor a feleségével bement az istállóba. Leültek, aztán jött a béres, ki akarta vezetni az ökröt. Mikor az meglátta gazdáját, csapkodni kezdett farkával, gyanús hangokat hallatott, és akkorákat ugrott, mint a bakkecske. A kereskedő majd hanyatt dűlt nevettében. Megkérdezte a felesége: "Min nevetsz?" - "Valamit láttam és hallottam - felelte a kereskedő -, de nem mondhatom el, mert akkor meghalok." - "Meg kell mondanod - szólt az asszony -, hogy miért nevettél, még ha belehalsz is." - "Nem mondom meg, mert félek a haláltól" - vetette ellen a férfi. "Biztosan engem nevettél ki" - erősködött az asszony, és addig unszolta, nyaggatta férjét, amíg levette a lábáról. Az ember, akit az asszony beszéde egészen megzavart, szólította gyerekeit, elküldött a kádiért meg a tanúkért, hogy végrendelkezzék, és hogy elmondja feleségének a titkot, aztán meghaljon. Mert végtelenül szerette feleségét, aki néki unokahúga és gyermekeinek anyja volt, meg aztán ő maga már százhuszadik évét járta.

Így hát összehívta a családját és az egész szomszédságot, és elmesélte nekik: felesége azt kívánja tőle, hogy elmondja titkát, pedig ha ezt megteszi, meg kell halnia. Erre mindnyájan az asszonyhoz fordultak: "Alláh szerelmére, mondj le kívánságodról, hiszen különben a te férjed, gyerekeid apja meghal!" De az asszony konok maradt: "Nem állok el tőle, amíg el nem mondja, még ha meg is hal." Erre a többiek elhallgattak. A férj pedig felkelt, otthagyta őket, bement az istállóba, hogy elvégezze a szertartásos mosakodást, aztán visszamenjen, elmondja a titkot és meghaljon.

Volt azonban a kereskedőnek ötven tyúkja mellé egy kakasa, s volt egy kutyája. És hallotta, amint a kutya rászól a kakasra: "Ilyen jókedvű vagy, amikor a gazdánknak meg kell halnia?" - "Már miért kellene?" - kérdezte a kakas. Erre a kutya elmondta neki az egész históriát. "Alláhra - kiáltott erre a kakas -, kevés esze van a mi gazdánknak. Lám, nekem ötven feleségem van; ha tetszik, megörvendeztetem, ha tetszik, megharagítom őket. Neki egyetlenegy felesége van, és evvel az eggyel se tud boldogulni. Miért nem tör le egy szederfaágat, megy be az asszony szobájába, és veri vele addig, amíg vagy belehal, vagy megbánja a dolgot, és soha többé nem lesz kíváncsi?"

Amikor a kereskedő végighallgatta, amit a kakas a kutyának mondott, megjött az esze, és elhatározta, hogy elveri feleségét.


Mikor idáig ért a történetben, a vezír így szólt leányához, Sehrezádhoz: "Talán én is úgy bánjak el veled, mint a kereskedő a feleségével?" - "Mit csinált vele?" - kérdezte Sehrezád.


A kereskedő előbb levágott néhány szederfaágat, elrejtette a szobájába, aztán bement feleségéhez, és azt mondta neki: "Gyere át hozzám, ott mondom el a titkot, hogy az emberek ne lássák, amikor meghalok." Az asszony átment férje szobájába, a gazda bereteszelte kettejük mögött az ajtót, aztán nekiesett a feleségének, és addig verte, amíg az félig elalélt, és azt nem mondta: "Megbántam, amit tettem." Aztán az asszony megcsókolta férje kezét és lábát, mert valóban megbánta viselkedését. Erre kimentek a szobából, és mindnyájan igen elégedettek voltak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

A vezír leánya végighallgatta apja meséjét, azután csak ennyit mondott: "Nem tágítok, meg kell történnie!" Apja tehát szépen kiöltöztette, és elment Sahriár királyhoz, Sehrezád pedig lelkére kötötte húgának: "Ha a királynál leszek, érted küldök. Akkor te eljössz, és mikor a király betelt velem, így szólsz hozzám: »Édes néném, mesélj nekem egy érdekes történetet, hogy megrövidítsd a virrasztás óráit« - és én elmondok majd egy mesét, amely, ha Alláh úgy akarja, megszabadít bennünket."

Ekkor apja, a vezír, elvezette a leányát a királyhoz. Sahriár megörült a leány láttára, és megkérdezte a vezírt: "Elhoztad, amit kívántam?" - "Igen" - felelte a vezír. Mikor pedig a király Sehrezádot ágyába akarta vinni, az sírni kezdett. "Mi bajod?" - kérdezte a király. A lány így felelt: "Ó, királyom, van nekem egy húgom, akitől el szeretnék búcsúzni." A király érte küldött; ő eljött, megölelte nénjét, és az ágy lábához ült. Miután pedig a király megfosztotta Sehrezádot leányságától, pihentek egy darabig, beszélgettek, végül Dunjazád így szólt nénjéhez: "Alláhra, édes testvérem, mondj egy mesét, hogy megrövidítsd virrasztásunk óráit." - "Nagyon szívesen, ha a kegyelmes király megengedi" - felelte Sehrezád. Mikor a király ezt meghallotta, minthogy álmatlansággal küzdött, és szeretett mesét hallgatni, megadta az engedelmet.

Sehrezád pedig mesélni kezdett.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
Porcelan jelzes
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
porcelán monogram
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍRRSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREKRSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓKRSS feliratkozás: Antikrégiség.hu Mesetár MESETÁRRSS feliratkozás: Naptár időpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Festő nevének megfejtése
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
Mit tudtok erről mondani?
segítség kérés festő szignójának a megfejtésében
Porcelan jelzes
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
Mennyit érhet?
porcelán monogram
Antikregiseg.hu műkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas műkereskedelmi portál

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek
Történelmi hírek

KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest
© 2017 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetőség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei