Mesetár: Wass Albert: Mese a tavasz-ébresztő kis cinegéről - Mese Népmese Mesék Népmesék
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövesse az Antikrégiség.hu Portált Facebookon!!


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6367)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3200)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3754)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (342)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (857)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3327)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (539)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (704)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1418)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1043)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (742)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (1992)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (414)
RSS feliratkozás: Óra Óra (835)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1274)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1665)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4222)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (818)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1226)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1087)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (244)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1848)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (247)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (192)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (59)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (430)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (352)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1692)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1229)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (304)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (772)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (166)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (146)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1701)
RSS feliratkozás: Sport Sport (168)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (513)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (478)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (458)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (235)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (579)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések

Antikrégiség.hu Mesetár - Wass Albert: Mese a tavasz-ébresztő kis cinegéről

Vissza az összes meséhez
Wass Albert: Mese a tavasz-ébresztő kis cinegéről

Már tudod azt, hogy miképpen keletkezett a tél, mely lefagyasztja az erdő zöldjét, hó alá temeti a mezőket, de azt még nem tudod, ugye, hogy mi okozza a tél végét s a tavasz érkezését? Nos, hadd mondjam el azt is.

Úgy történt ez, hogy amikor az állatok és madarak irigykedése és rosszasága miatt büntetésből az Erdő Angyala elővarázsolta a telet, és a madarak sorra fölkerekedtek és útra keltek, déli, melegebb vidékek felé – kivéve a mátyásmadarat, ugye, aki miatt mindez történt, és aki elég ügyes és élelmes volt ahhoz, hogy megéljen a jég hátán is –, csodálkozva vette észre az Erdő Angyala, hogy még egy másik madár is ott maradt. Egy egészen apró, fekete fejű, kékes-szürke tollazatú kis madárka, akinek cinege volt a neve. Felborzolta tollacskáit a hideg ellen, és ugrált ide, ugrált oda, bokorról bokorra, fáról fára, és éles kis csőrével ügyesen kiszedegette a hideg elől megbúvó pondrókat a fakéreg alól.

– Hát te miért maradtál itt, amikor mindenki más elment? – kérdezte az angyal.

– Mert én szeretem itt, szeretem, szeretem! – csivitelte a kismadár, vidáman.

– Nem félsz a hótól, hidegtől?

– Szeretem itt, szeretem! Ami kukac van, meglelem! – felelte a kismadár.

– S mi a neved? – mosolygott rá az angyal.

– Cinege! Cinege!

– Hát ide figyelj, kis cinege – mondta az angyal, elkomolyodva –, nagy szeretet s nagy hűség lakozik benned, bármilyen apró is vagy. Jutalmat érdemelsz. Tudod-e, mivel jutalmazlak meg? Rád bízom a tavaszt!

Erre már abbahagyta a kis cinege az ugrándozást.

– Hát azt hogyan? – bámult az angyalra.

– Azt úgy – felelte az angyal –, hogy a tavaszt, aki fák gyökere alatt alussza most álmát, semmi egyéb nem ébresztheti föl, csupán egy kis aranycsöngettyűnek a csilingelése. Semmi egyéb, érted? Amíg az a kis aranycsengettyű meg nem szólal, addig hó borít és fagy dermeszt itt mindent. Azt a kis aranycsengettyűt pedig neked kell megkeresned, cinege!

– Keresem én! Keresem én! – csivitelte lelkesen a kis cinege. – Csak azt mondd meg, hogy hol keressem!?

– Hát ez nem olyan egyszerű ám, kis cinege – mosolygott az angyal –, mivel mindössze egyetlenegy ilyen aranycsengettyű van az egész világon, és azt a hóvirág tündérkéje őrzi. Ő pedig, mint a többi virágtündérkék is mind, bemenekült a tél elől a föld melegébe, hóvirág gyökerébe. Azt kell hát megtalálnod először is, a hóvirág gyökerét. Föl kell ébresztened, hogy előbújjon a föld alól, s a hóvirág tündérkéje csilingelhessen aranycsengettyűjével, és fölébreszthesse a tavaszt. Nem könnyű feladat ez ilyen kis madárnak. Elvállalod-e, cinege? Rád bízhatom-e a tavaszt?

Tekergette a nyakát a kis cinege a bokor ágán ide-oda, gondolkodott, töprengett, mert bizony nehéz feladatnak látszott, és nagy felelősségnek. Végül aztán mégis csak megrázta tollait vidáman.

– Megteszem, megteszem! – csiripelte nekibuzdulva.

– Bízd csak reám, megteszem! Megyek is, megyek is, mert szép a tavasz, szeretem!

S azzal elindult, hogy megkeresse a hóvirág gyökerét. Szökdelt, ugrált fáról fára, bokorról bokorra.

– Mit csinálsz, bolond madár? – kérdezte a fenyőfa.

– Eredj és húzódj be egy meleg odúba, mint mások, megvész az Isten hidege!

– Nem tehetem! Nem tehetem – csivitelte a kis cinege. – Keresek, keresek, kis csengettyűt keresek, hóvirágot keresek!

Azzal ment tovább, ugrált, keresett.

– Bolond madár – mordult rá dideregve a mogyoróbokor –, ne mind ugrálj rajtam, maradj veszteg. Aludni akarok.

– Keresek, keresek, hóvirágot keresek! – csivitelte a cinege. – Keresem, míg meglelem!

– Leled a szemed világát – morgott rosszkedvűen a mogyoróbokor –, nem látod, hogy hó takar mindent? Eridj a dolgodra!

– Odamegyek, odamegyek! – felelte vidáman a cinege.

– Az én dolgom a tavasz! Keresem, keresem, ameddig csak meglelem!

Az erdő szélén meglátta a róka. Éhes volt, mert lent a faluban zárva tartotta a tyúkokat a gazda a hó miatt, a mező egerei pedig vackukba húzódtak be, a föld alá.

– Mit csinálsz, te szép kicsi madár? – kérdezte a róka, ravaszul.

– Keresek, keresek! – felelte a cinege vidáman. – Aranycsengettyűt keresek!

– Ó, hát ha csak annyi a bajod – mondta a róka –, azon könnyű segíteni. Van nekem csöngettyűm, kölcsön adom neked!

A kis cinege elcsodálkozott.

– Neked is van csengettyűd?

– Van hát. Itt a nyelvem alatt, látod? Gyere, csöngethetsz vele!

– De az angyal azt mondta, hogy a hóvirág csengettyűjét kell megkeresnem – aggodalmaskodott a cinege –, csak az ébresztheti föl a tavaszt!

– Dehogyis csak az – fondorkodott a róka –, az én csöngettyűm hangosabb, mint a hóvirágé. Gyere, próbáld meg, ha nem hiszed!

Már-már azon volt a kis cinege, hogy leszáll a rókához, és megnézi a nyelve alatt a csengettyűt, amikor a kökénybokorban megszólalt a nyúl.

– Oda ne menj hozzá, kicsi madár! Ravasz a róka, vigyázz! Nincsen őkelmének semmiféle csöngettyűje, csak egy nagy éhes torka!

Megbosszankodott ezen a róka, mert már szinte a szájában érezte a kis madarat.

– Megállj, te semmirevaló nyúl, megbánod ezt még!
Azzal beugrott a kökénybokorba, hogy elkapja a nyúl nyakát. De csak a kökénybokor tüskéi szurkálták össze az orrát, mert a nyúl se volt rest, s uccu, nekiiramodott a hólepte mezőnek. A róka meg utána. Azóta is kergeti, ha közben ki nem fáradt.

A kis cinege pedig ment tovább a maga dolga után. Fáról fára, bokorról bokorra, mert bizony fontos nagy felelősség terhelte, hiszen őrajta múlott az, hogy meddig tart a tél, meddig kell éhezzenek és fázzanak az erdő állatai. Kora reggeltől késő estig ott ugrált, szökdelt fáról fára, bokorról bokorra, nap nap után. Benézett ide, benézett oda, és egyre csivitelte:

– Keresek, keresek! Kis csengettyűt keresek! Hóvirág, hóvirág, merre vagy, hóvirág?

Végül is egy vén erdőszéli tölgyfa megsajnálta.

– Ne keresd a hóvirágot, kicsi madár, hiába keresed! Jég alatt, hó alatt, meg se hallja szavadat!
– Honnan tudod? – kérdezte megütközve a kis cinege.

– Onnan, lelkecském – felelte az öreg tölgyfa –, hogy itt alszik a hóvirág alattam. Hó takarja, avar takarja, fekete föld takarja.

– Itt van alattad? – örvendezett a kis cinege. – Hol? Hol?

– Látod azt a kis száraz gallyat a hó tetején? Pontosan ott. De hiába szólítod, úgyse hallja meg.

A kis cinege azért mégis alászállt a hóra, pontosan oda, ahol az a kis száraz gally hevert. Apró kis csőrével húzni, rángatni kezdte a gallyat, míg csak el nem mozdította onnan. Aztán apró kis karmaival kaparni kezdte a fagyott havat, kaparta, kaparta, míg belefájdultak a lábacskái, és még mindig csak alig kaparászta meg a hó tetejét.

Arra jött a szarvas.

– Hát te mit kapirgálod a havat, kismadár? – kérdezte jó szívvel. – Lefagy a lábad, lefagy a szárnyad. Fönt a fákon van a te helyed, nem itt a hóban.

– Fel kell ébresztenem a hóvirágot! – lelkendezett a kis cinege. Nála van az aranycsengettyű, mely meghozza a tavaszt! Azért próbálom elkaparni a havat, látod, hogy leszállhassak hozzá, a fagyott föld mélyére!

– Hát ha csak ennyi a baj, azon könnyen segíthetünk – mondta a jó szívű szarvas, azzal fölemelte az első lábát, és nagyot kapart vele a havon. Újra kapart egyet, és csak úgy repült csülke alól a hó mindenfele. Még egyet kapart, és már nem is maradt semmi hó azon a helyen, csak fagyott falevél, és a fagyott falevél alatt fagyott fekete föld. Még rá is lehelt a jó szarvas néhányszor a fagyott földre, hadd olvadjon hamarabb.

– Nos, aztán csak várnod kell, míg kibúvik a hóvirág a föld alól – mondta végül is –, többet már én se tehetek.

Azzal elment, ennivalót keresni a fagyott erdőben. A kis cinege pedig odaszállt a földre, ahonnan a szarvas elkaparta volt a havat, a nagy tölgyfa lábánál.

– Hóvirág! Hóvirág! Ébredj, ébredj, hóvirág! Kikelet! Kikelet! Csengetni kell, kikelet!

S hát bizony csak addig-addig ugrált, szökdelt, kapirgált és csivitelt ott egyhelyben, amíg egyszerre csak elődugta kis sápadt fejét a föld alól a hóvirág. Álmosan nézett körül.

– Ki ébresztett föl? Ki zavarta meg álmomat? – kérdezte durcásan. – Hiszen még hideg van! Havat látok mindenütt!

– Én ébresztettelek föl, én! – csivitelte vidáman a kis cinege. – Elég volt a télből, elég volt a hidegből! Rázd meg csengettyűdet, szép kicsi hóvirág, hadd legyen tavasz!

– Hát ha már fölébresztettél, kis madár – mondta a hóvirág-tündérke dideregve –, vessünk bizony véget a télnek, szaporán!

Azzal elővette nyakából kis aranycsengettyűjét, és megrázta ügyesen.

– Csiling-csiling! Csiling-csiling!
S lám, egyszerre csak ránevetett a nap a hóra, és a hó olvadni kezdett tőle mindenütt! Megmozdult a patak is, széttörte jégbilincsét, csobogni, dalolni kezdett megint, és amerre csak vitte a tavasz hírét, kipattant ott nyomban a füzek selymes barkája. Megelevenedett ám az erdő is! A hóvirág csilingelésére előbb a kis kakasmandikó dugta elő ügyelve rózsaszín fejét, majd példáját követte a vadjácint, a dongóvirág és odakint a mezőkön a martilapi, a vadbarack és a kökény. De akkor már ott volt a kis pacsirta is, és meghirdette a világnak a tavaszt. Nagy volt az öröm, akkora nagy, hogy a kis cinegéről meg is feledkezett mindenki.

De te nem feledkezel meg róla, ugye?

Hideg téli időben, ha ablakodon kinézel, és meglátsz odakint egy kis, fekete fejű, kékesszürke tollazatú madárkát ide-oda szökdösni a bokrokon, jusson eszedbe, hogy ő az a kis cinege, aki meg kell lelje számodra a tavaszt. Ha jól odafigyelsz, meg is hallod, amint vidáman mondogatja: „Keresek! Keresek! Kis csengettyűt keresek!”

Jól teszed, ha ablakpárkányodon enni is adsz neki, mert bizony nagy felelősséget hordoz ám szegény kis cinege, hiszen őrajta múlik a tavasz! S ha nem kell közben még élelmet is keresnie, hamarabb megleli a hóvirág búvóhelyét, és korábban lesz tavasz megint. Valahányszor szökdösni látod valahol, figyeld meg jól a szavát. Amikor csak azt hajtogatja egyre, hogy „keresek, keresek, keresek!”, akkor bizony még messzire van a tél vége. De amikor azt hallod vidám kis torkából, hogy „kikelet! kikelet! csengetni kell, kikelet!”, akkor tudhatod, hogy a kis cinege már meglelte a hóvirág tündérkéjének rejtekét, és a kis aranycsengettyű hamarosan csilingelni fog valamelyik fa alatt, és téli világodra ráébred a tavasz.

Ha pedig arról kívánnál meggyőződni, hogy igazat meséltem-e: nézd meg jól közelről a hóvirágot, és meglátod benne, pontosan a közepén, az aranycsöngettyűt is.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
Legfrissebb fórum témáink:
Tubákos szelence
festő szignó alapján
Festmény
Molnár C Pál
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
Szent kép
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Antik festmény, milyen régi? Mennyit érhet?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓK| RSS feliratkozás: Mesetár MESETÁR |  RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
Tubákos szelence
festő szignó alapján
Festmény
Molnár C Pál
Mennyit érhet kortárs vagy régi festményem?
Szent kép
Mennyit érhet antik tárgyam, régiségem?
Porcelán monogram
Antik festmény, milyen régi? Mennyit érhet?
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Tiktokon KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2024 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei