Legfrissebben feltöltött hírek az Antikregiseg.hu-n https://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött hírek az Antikregiseg.hu mûkereskedelmi portálon hu <![CDATA[2022.06.17. - Ezért is kell odafigyelni az édesanyák boldogságára]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/ezert_is_kell_odafigyelni_az_edesanyak_boldogsagara_4670.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ezert_is_kell_odafigyelni_az_edesanyak_boldogsagara_4670.php
Mit jelent a hála? Észrevenni a jót, a szépet, azokat az apró örömöket az életben, amelyek jóleső melegséggel töltik el a szívet. Anyák napján kicsit toljuk arrébb laptopunkat, tegyük el okostelefonunkat, és töltsük együtt az időt édesanyánkkal, akinek oly sokat köszönhetünk. A várandósság hónapjai, az aggódás, az álmatlan éjszakák és a tőle kapott tanítások mind okot adnak arra, hogy elismerjük, ünnepeljük, és boldoggá tegyük őt. Márpedig az ő boldogsága mindennél többet ér, hiszen kutatások kimutatták: a depressziós anyukának a gyermekei is stresszesebbek.

Bagdi Bella életmódfejlesztő tréner, énekesnő szerint, ahogy a párunk vagy egy közvetlen munkatársunk hangulata is nagymértékben befolyásolhatja a lelkiállapotunkat, úgy a szülő-gyerek kapcsolatra is igaz ez. „A gyerekek olyanok akarnak lenni, mint a szüleik. Akarva akaratlanul átveszik a szülői mintákat, amely a felnőtt életükben nagyon meghatározó lesz. Ezért fontos, hogy az anyák ne csak a gyereküket akarják boldoggá tenni, hanem saját magukat is, mert a gyerek akkor lehet igazán boldog, ha az anyuka is az” – hangsúlyozza az országos Boldogságprogram elindítója.

„Valójában a legértékesebb örökségünk, amit a gyermekeinkre hagyhatunk, az nem a vagyonunk, hanem azok a minták, ahogyan élünk. Ezért szülőként felelősségünk fejleszteni a boldogságszintünket a gyermekeink boldogságának érdekében” – szögezi le Bella hozzátéve, hogy ebben nagy segítséget nyújthat a Boldogságprogram, ami a pozitív pszichológia boldogságtudományának eszköztárával ismerteti meg az anyákat is.]]>
Fri, 17 Jun 2022 14:22:19 +0200
<![CDATA[2022.06.17. - Tévhitek a magzati szűrésekről]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/tevhitek_a_magzati_szűresekről_4669.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/tevhitek_a_magzati_szűresekről_4669.php
A várandósok gyakran az interneten próbálnak informálódni a különféle vizsgálati módszerekről, ám a világhálón sajnos téves információk garmadája kering. Dr. Elekes Tibor klinikai genetikus segítségével összegyűjtöttük a magzati szűrésekkel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

A kombinált szűrés biztos eredményt ad

A várandósság alatt elvégezhető kombinált teszt – azaz a genetikai ultrahang vizsgálat és vérvétel – nagyon fontos vizsgálat, amely a kromoszóma-rendellenesség előfordulásának valószínűségére, kockázatára mutat rá, biztos eredményt azonban nem ad. Amennyiben ez a kockázati érték magas, úgy további vizsgálatokat javasolnak a kismama számára

Minden kromoszóma vizsgálat veszélyezteti a magzatot

Ha a fent említett kombinált teszt eredménye emelkedett kockázatot mutat, magzati kromoszóma vizsgálat elvégzése javasolt. „E vizsgálatról a legtöbb szülőben a pocakhoz közelítő tű és az 1%-os vetélési kockázat képe jelenik meg, jogosan. Ez az eljárás ugyanis magzatvíz- vagy méhlepény-mintavétellel történik, és valóban rejt magában kockázatot. Ugyanakkor ma már nem ez az egyetlen módszer a magzati kromoszóma-rendellenességek kimutatására” – magyarázta Dr. Elekes Tibor, a PrenaTest Központ genetikusa. Manapság elérhetőek ugyanis az ilyen orvosi beavatkozást nem igénylő, ún. non-invazív prenatális genetikai tesztek, amelyek a magzatra nézve teljesen biztonságosak, mert anyai vérből, egyszerű vérvétel segítségével lehet elvégezni ezeket.

A non-invazív vizsgálat mindenre választ ad

Bizonyos kromoszóma-rendellenességek, mint például a Down-kór gyanúja esetén kiváló alternatívát nyújtanak a kockázatos „hasba szúrós” beavatkozásokkal szemben. Ezek a vizsgálatok közel 100%-os pontossággal mutatják ki a Down-kór, az Edwards-kór vagy a Patau-kór jelenlétét a magzatban, de más eredetű fejlődési rendellenességek kiszűrésére nem alkalmasak – ezek hatékony kiszűréséhez alapos, magas színvonalú ultrahangvizsgálat szükséges.

35 év alatt nem fontos a Down-kór szűrés

Napjainkban a leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, amelynek kockázata együtt nő a várandós anya életkorával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 35 évnél fiatalabb várandósok esetében ne lenne szükség az ilyen jellegű szűrővizsgálatokra. „A legtöbb Down-kórral sújtott gyermeket, fiatalabb édesanyák hozzák világra” – hívta fel a figyelmet a szakorvos.

Ha a családban nem volt Down-kór, nem szükséges a szűrés

Az esetek több mint 90%-ában a Down-kór minden korábbi családi előzmény nélkül alakul ki a magzatban, ezért a magzati Down-kór szűrés minden várandós számára javasolt. Amennyiben a gyermeket váró szülőknek már volt korábbi, rendellenességgel sújtott terhessége, fontos a genetikussal történő konzultáció – optimális esetben még a fogamzás előtt, hogy ismétlődési kockázat esetén időben megtervezhessék az elvégezendő speciális vizsgálatokat.]]>
Fri, 17 Jun 2022 14:20:39 +0200
<![CDATA[2022.06.17. - Így gyógyítható a körömbenövés orvosi beavatkozás nélkül!]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_gyogyithato_a_korombenoves_orvosi_beavatkozas_nelkul__4668.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_gyogyithato_a_korombenoves_orvosi_beavatkozas_nelkul__4668.php
Körömbenövés gyógyítása - így történhet

A körömbenövés gyógyítása hagyományos esetben orvosi beavatkozás útján, műtéttel történik, azonban ezt sokan szeretnék elkerülni. Egy műtét ugyanis rengeteg felesleges stresszel és fájdalommal jár, valamint a beavatkozás után sem múlik el még napokig sem a fájdalom.

Erre nyújt remek megoldást az Arkada kezelés, amely csaknem fájdalommentesen oldja meg a körömbenövés problémáját. A technika lényege, hogy a pedikűrös szakember, aki a megfelelő pedikűrös továbbképzés keretein belül elsajátította a képzés minden elemét, akár egy kezelés nyújtásával tud segíteni abban, hogy az érintett körömlemez egészségesen nőjön a továbbiakban.

Arkada kezelés - így zajlik
Az Arkada kezelés során a pedikűrös alaposan kikérdezi az érintettet a problémáiról, valamint megvizsgálja az érintett körmöt és lábat. Ezután átbeszéli a pácienssel, hogy pontosan mi is lesz a kezelés menete, illetve ismerteti vele a 10 napos előkezelés részleteit, mely során az Arkada tc16 szérum használatával kell elkészítenie az érintett területet.

Amint letelik a 10 nap és az érintett terület készen áll a kezelésre, a pedikűrös végrehajtja magát a technikát. Az Arkada technika során a pedikűrös szakember körmönként haladva az Arkada kockának nevezett eszközzel kivezeti a benőtt körmöt, amely a továbbiakban így a megszokott, egészséges módon fog nőni. A kezelés után az Arkada acryl segítségével rögzíti a körmöt. A kezelés minden eleme fájdalommentes.

A kezelés után a pedikűrös ajánlja az Arkada tc16 szérum használatát további 10 napig. Az utókezelés leteltével a szakember ellenőrzi az érintett körmöket és amennyiben szükséges, rövidít is rajta. Egészen addig kell havonta egyszer ellenőriztetni az érintett területet a pedikűrössel, amíg az Arkada acryl teljesen le nem nő.]]>
Fri, 17 Jun 2022 14:18:21 +0200
<![CDATA[2022.06.17. - Visszér kezelése – így szabadulhatsz meg tőle]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/visszer_kezelese_–_igy_szabadulhatsz_meg_tole_4667.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/visszer_kezelese_–_igy_szabadulhatsz_meg_tole_4667.php
Mi is az a visszér?
A visszér lényege, hogy az adott vénában a billentyűk zárása nem megfelelő, emiatt rossz az áramlás. Ennek eredményeképpen a vér pangani kezd az adott területen, az ér fala pedig kitágul. Ez hozza létre azt a látványt, amivel már mi is találkozunk: duzzadt, kanyargós, széles, kék ereket, melyek minél közelebb vannak a felszínhez, annál inkább kidudorodnak.

Sokan úgy gondolnak a visszérre, mint valami esztétikai problémára, pedig közel sem az, legalábbis nem merül ki ennyiben. A visszérrel nem csak az a baj, hogy nem szép látvány, hanem az is, hogy kezeletlen állapotban egy sor szövődmény léphet fel, amik pedig már igen súlyosak lehetnek.

Kinél alakulhat ki visszér?
Jellemzően 35-40 éves kor fölött jön elő, de lényegében bárki lehet érintett, a visszér nem válogat. Megfigyelhető ugyanakkor genetikai hajlam, tehát ha az idősebb felmenők küzdenek ezzel a problémával, akkor magunk is számíthatunk rá. Környezeti tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában, úgymint a mozgásszegény életmód, valamint a túl sok állással, vagy épp ellenkezőleg, túl sok üléssel járó munkavégzés.

Megelőzésképp annyit tehetünk, hogy igyekszünk rendszeresen mozogni, ülve nem lógatjuk a lábunkat, hanem ha lehet, akkor feltesszük valahová. A keringést javító ételek, vitaminok, ásványi anyagok is segíthetnek valamelyest, de semmi sem helyettesíti a végtagok rendszeres mozgatását! Munka közben is időnként álljunk fel, sétáljunk pár percet!

Mik lehetnek a visszér szövődményei?
Nos, eleinte jellemzően fájdalom fog jelentkezni az érintett területen: a lábfájás elég jellemző azoknál, akiknél az alsó végtag hajlamos visszeresedésre. A fájdalom mértéke fokozatosan változik. Eleinte csak nagyobb megterhelés hatására érezzük, mondjuk egy hosszú, kirándulással töltött nap után. Később azonban már egyre inkább előjön a fájdalom magától is, míg végül szinte állandóvá válik, és olyan mértékűvé, ami már határozottan rontja az életminőséget.

Ezzel azonban sajnos nincs vége a sornak. A kezeletlen visszér következménye lehet lábszárfekély, mélyvénás trombózis, vagy éppen tüdőembólia. utóbbi kettő akár halálos kimenetelű is lehet, éppen ezért nem szabad félvállról venni a „csak egy visszeret”.

Vannak-e visszeres lábra krémek, balzsamok?
Szerencsére számos készítménnyel találkozhatunk, amik a visszeres lábon hivatottak segíteni. Eltüntetni valószínűleg egyik sem fogja a visszeret, de azért lehet tenni, hogy ne romoljon tovább a helyzet, valamint, hogy a fájdalom enyhüljön.

Ezek a készítmények mindenekelőtt csökkentik a visszeres láb fájdalmát, mérsékelik az elnehezedettség érzését. Serkentik továbbá az érintett területen a keringést, így nem fog tovább romlani a helyzet.

Visszér kezelése házilag
A visszér kezelése házilag leginkább a végtagok mozgatásából áll, ugyanis ezzel lehet leginkább elősegíteni a vér áramlását a problémás részeken. Fontos tudni, hogy az ugrálással és erőlködéssel járó mozgásformák a visszereseknek kerülendők. Az úszás ugyanakkor nagyon jót tesz, ahogy a sétálás is.

Létezik kifejezetten visszértorna, ami azokat a területeket mozgatja át leginkább, amik érintettek, serkenti az izompumpák működését. Ezt érdemes elsajátítani, hogy javítani tudjunk a saját állapotunkon.

Üléskor a lábunkat ne lógassuk, puffra, alacsony székre tegyük fel. Zuhanyzásnál nem jó se a hideg, se a túl forró víz, kellemesen langyosat válasszunk. Ha van túlsúly, azt minél előbb le kellene adni, hogy ezzel se terheljük a végtagokat, ez ugyanis fokozza a nyomást a vénákban!

A visszér gyógyszeres kezelése
Sajnos van az a pont, amikor a visszeret már nem lehet kordában tartani a vény nélkül kapható készítményekkel, illetve az otthoni praktikákkal. Ebben az esetben az orvos felkeresése javasolt. Számos opció van, amivel lehet kezelni a visszeret, persze a helyzet súlyosságától függ, hogy melyiket választja az orvos.

Receptre írható krémek, balzsamok is léteznek, de szóba jöhet műtét, lézeres eltávolítás, valamint szkleroterápia is, ami egy speciális eljárás. Ennek során injekciókkal steril gyulladást idéznek elő, az érintett érszakasz pedig ennek hatására elhal, majd felszívódik.

Minél hamarabb jutunk orvoshoz, annál több esély van az invazív kezelések megúszására, ezért nem érdemes sokáig halogatni – a visszér magától nem múlik el!]]>
Fri, 17 Jun 2022 14:09:43 +0200
<![CDATA[2022.06.17. - Mennyire egészséges valójában a tea?]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mennyire_egeszseges_valojaban_a_tea__4666.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mennyire_egeszseges_valojaban_a_tea__4666.php
“Számos adat létezik a tea pozitív hatásairól a vérkeringésre, a vércukorszintre és az immunrendszer működésére nézve” - mondja Andreas Michalsen professzor, természetgyógyász.

Elmondása szerint arra nézve is vannak adataink, hogy a tea erős rákmegelőző hatással bír, amiért a benne megtalálható EGCG nevű anyag felel. Ez egyéb egészséges antioxidánsok mellett nagyobb mennyiségben van jelen a zöld teában, mint a fermentált fekete teában. A zöld tea tehét egészségesebbnek tekinthető.

Bátran ihatjuk a gyógynövényből készült teákat is, amelyek azonban a szó szoros értelmében nem teák, hiszen a nem a teanövény leveléből, hanem más növények szárából, leveleiből és virágából készülnek.

A professzor arra is számos példát hozott, melyik tea mire hasznos. A kamilla például kiváló gyulladáscsillapító, míg a citromfű gyomornyugtató és az emésztési panaszokat enyhíti. A borsmenta frissít és élénkít, míg a gyömbér segít a fertőzések leküzdésében, a hárs pedig kiváló fájdalomcsillapító.]]>
Fri, 17 Jun 2022 13:56:46 +0200
<![CDATA[2021.10.01. - Mesék Attila királyról - Nimród király fiai, Hunor és Magyar]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Nimród királyról és néki fiairól: Hunorról és Magyarról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 18:12:39 +0200
<![CDATA[2021.09.30. - Mesék Attila királyról - Keve vezér elfoglalja Pannóniát a Tárnokvölgyi csatában]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki apjáról Bendegúz királyról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 18:09:57 +0200
<![CDATA[2021.09.28. - Mesék Attila királyról - Etele király temetése a Tiszába]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 18:01:21 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Csaba és Aladár vetélkedése Isten kardjáért]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:56:18 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Csaba és Aladár csatája]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:54:28 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele király álomlátása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:49:34 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Gyöngyvér és Ildikó]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:45:21 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele bosszút áll a kataláni csata után]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:42:21 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Kataláni ütközet a népek csatája]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:40:19 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Égi Hadúr végzése]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:30:56 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Hazát kereső hunok]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:29:01 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele király és Leó pápa]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:25:59 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele király Róma ellen indul]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:23:23 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Csaba királyfi a Hadak útján]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:19:48 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Buda király várost épít]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turuln emzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 17:17:23 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Buda és Etele a királyi testvérek]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak hívtak.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:54:52 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila leleplezi az orgyilkost]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és az ő elleni merényletről.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:51:59 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és szerelmes kezesei]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és szerelmes kezeseiről.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:50:25 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és szerelmes kezesei]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és szerelmes kezeseiről.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:42:41 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila királlyá választása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki királlyá választásáról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:35:24 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila hadjáratai és Aquiléja ostroma]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és Aquiléja ostromáról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:29:16 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila lakomája és Priszkosz rétor]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki lakomájáról Priszkosz rétor leírásában.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:26:37 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila halála és temetése]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról ésnéki haláláról és temetéséről]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:22:54 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila király fiai]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php
éges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki fiairól.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:20:26 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Isten kardja]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és a Isten kardjáról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:18:07 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és az özvegyasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turulnemzetségből való Attila királyról és és az özvegyasszonyról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:13:15 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és a mutatványosok]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turulnemzetségből való Attila királyról és a fránya mutatványosokról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:10:35 +0200
<![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila Páduában]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turulnemzetségből való Attila királyról és a Páduaikról.]]>
Mon, 27 Sep 2021 16:03:29 +0200
<![CDATA[2021.08.31. - Mesék Attila királyról - Réka királyné sírja]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php
Székelyudvarhely közelében, rengeteg erdők sűrűjében emelkedik egy magas domb, olyan magas, hogy máshol hegynek is beillenék. Ezen a híres Hegyes-dombon állott Attila király egyik legszebb vára.

A hegyes-dombi várban lakott Réka királyné, aki Attilának három fiúgyermeket szült. A nagy király ide tért meg pihenni, ide hívta hűséges vitézeit is. Itt pihentek, vadásztak és mulattak a csaták után.

De egyszer a nagy vidámságot szomorúság váltotta fel: Réka királyné, aki beteg sem volt, hirtelen halállal meghalt.

A hunok meggyászolták a király feleségét, aztán tanakodni kezdtek, ugyan hová temessék el. Végül elhatározták, hogy a vár udvarából a nagy követ a hegy oldalán lehengerítik, és ahol a kő megállapodik, ott lesz a temetés helye.

Úgy is történt. A nagy követ lehengerítették, és a kő az út meg a völgyben folyó kis patak között állt meg. Azon a helyen sírt ástak a királynénak, keserves gyásszal meggyászolták, eltemették, és a sírra azt a nagy követ ráfordították. A követ azóta is Rika kövének, az erdőt pedig Rika erdejének nevezik.

Így szólt e mese vala dicső Attila királyunkról igaz táltosok regéibül]]>
Tue, 31 Aug 2021 22:37:40 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Becse P a turáni ló bejutott a 10. Nemzeti Vágta döntőjébe Bálványos képviseletében]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php
Becse P a turáni ló bejutott a 10. Nemzeti Vágta döntőjébe Bálványos képviseletében

A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.

A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve. A Turáni ló most már 2019 óta hivatalosan elfogadott magyar lófajta.]]>
Mon, 30 Aug 2021 11:37:01 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Becse a turáni fajtájú ló bejutott a 12. Nemzeti Vágta döntőjébe Balatonföldvár színeiben]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_a_turani_fajtaju_lo_bejutott_a_12__nemzeti_vagta_dontojebe_balatonfoldvar_szineiben_4635.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_a_turani_fajtaju_lo_bejutott_a_12__nemzeti_vagta_dontojebe_balatonfoldvar_szineiben_4635.php
Balatonföldvár zászlaja is megjelenik Budapesten 2019. október 19-20. között a Nemzeti Vágta döntőjében.

Az idei évben immár XII. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta / National Gallop Budapesten a Hősök terén.

A verseny különlegességét az adja városunknak, hogy ebben az évben első alkalommal Balatonföldvárt is lovas fogja képviselni a versenyen, méghozzá a Kereki Pelsonius Ménes jóvoltából. A futamokon Vörös Georgina lovas, MI-7 Becse P nevű Turáni fajtájú lovával indul és reméljük szép eredményt érnek majd el.
Szurkoljunk hát mindannyian október végén lovasunknak és lovának, aki teheti pedig látogasson ki a versenyre és élje át személyesen ezt a fantasztikus eseményt.
Köszönet Parti Imrének és a Pelsonius Ménes felajánlásának, hogy az általuk tenyésztett lóval Balatonföldvár Város képviseletét vállalták.

]]>
Mon, 30 Aug 2021 11:32:02 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Sikeres a magyar Turáni lófajta a lovas versenysportokban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php
A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve. A Turáni ló most már 2019 óta hivatalosan elfogadott magyar lófajta.

Sikeres a Turáni ló a versenysportban is

A 2019-es év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.]]>
Mon, 30 Aug 2021 11:19:23 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Turáni ló most már hivatalosan elfogadott magyar lófajta]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php
Parti Imre lótenyésztőt, aki most azon dolgozik, hogy a shagya-arab fajtával keresztezze az akhal-tekét, és egy új lófajtát tenyésszen ki, aminek a turáni ló nevet adta. A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.

A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve.

Turáni lovak sikerei a lovassportokban:

Mihók Orchidea rövid beszámolója a Somorjai távlolas versenyről

Az idei év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.

A turáni lovak tenyésztését Kereki Pelsonius Ménes]]>
Mon, 30 Aug 2021 10:45:28 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - A Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona_4632.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona_4632.php
A Szent Korona]]>
Thu, 26 Aug 2021 13:10:57 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - A magyar Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_szent_korona_4631.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_szent_korona_4631.php
A magyar Szent Korona]]>
Thu, 26 Aug 2021 13:09:02 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Őfelsége a magyar Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_magyar_szent_korona_4630.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_magyar_szent_korona_4630.php
Őfelsége a magyar Szent Korona]]>
Thu, 26 Aug 2021 13:06:39 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Őfelsége a Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_szent_korona_4629.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_szent_korona_4629.php
Őfelsége a Szent Korona]]>
Thu, 26 Aug 2021 13:04:33 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi Attila király Leó pápánál tárgyal Rómában]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_leo_papanal_targyal_romaban_4623.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_leo_papanal_targyal_romaban_4623.php
Képes Krónika - Turul-házi Attila király Leó pápánál tárgyal Rómában]]>
Thu, 26 Aug 2021 13:00:36 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Ménfői csata 1044-ben Aba Sámuel király a németek ellen küzd]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_menfoi_csata_1044-ben_aba_samuel_kiraly_a_nemetek_ellen_kuzd_4628.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_menfoi_csata_1044-ben_aba_samuel_kiraly_a_nemetek_ellen_kuzd_4628.php
Képes Krónika - Ménfői csata 1044-ben Aba Sámuel király a németek ellen küzd]]>
Thu, 26 Aug 2021 12:57:58 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi István király elfogatja az erdélyi Gyulát]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_elfogatja_az_erdelyi_gyulat_4627.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_elfogatja_az_erdelyi_gyulat_4627.php
Képes Krónika - Turul-házi István király elfogatja az erdélyi Gyulát]]>
Thu, 26 Aug 2021 12:56:49 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi István király győzelme Keán bolgár vezér fölött]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_gyozelme_kean_bolgar_vezer_folott_4626.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_gyozelme_kean_bolgar_vezer_folott_4626.php
Képes Krónika - Turul-házi István király győzelme Keán bolgár vezér fölött]]>
Thu, 26 Aug 2021 12:54:58 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - A turul-házi magyarok bejövetele Attila jogán]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_a_turul-hazi_magyarok_bejovetele_attila_jogan_4625.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_a_turul-hazi_magyarok_bejovetele_attila_jogan_4625.php
Képes Krónika - A turul-házi magyarok bejövetele Attila jogán]]>
Thu, 26 Aug 2021 12:53:19 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi Attila király megostromolja Aquileia városát]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_megostromolja_aquileia_varosat_4624.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_megostromolja_aquileia_varosat_4624.php
Képes Krónika - Turul-házi Attila király megostromolja Aquileia városát]]>
Thu, 26 Aug 2021 12:51:47 +0200
<![CDATA[2021.08.10. - Lackfi András hős diadala a tatár Arany Horda felett 1345-ben]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/lackfi_andras_hos_diadala_a_tatar_arany_horda_felett_1345-ben_4622.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/lackfi_andras_hos_diadala_a_tatar_arany_horda_felett_1345-ben_4622.php
Lackfi András (1310 körül – 1359) erdélyi vajda. Nevéhez fűződik az Erdélybe betörő tatárok felett 1345-ben aratott páratlan győzelem.

Lackfi András apja, Kerekegyházi Lack középbirtokos, birtokai Arad és Csanád vármegyében voltak. 1345–1352 között székely ispán, 1350–1352 között nápolyi helytartó, 1353–1354 között macsói bán, 1355–1356 között soproni ispán, 1356-tól 1359-ig erdélyi vajda volt.

A hazai történelemkönyvek a magyarok legkisebb vereségét is katasztrófának állítják be, ezzel szemben világraszóló győzelmeinket rendre eltitkolják. Az iskolai tankönyvekben nem olvasunk a 907-es pozsonyi csatáról vagy a székelyek 1345-ös győzelméről, amikor is Lackfi András vezetésével a magyar hadak először győzték le a félelmetes Arany Horda seregét.]]>
Tue, 10 Aug 2021 18:35:29 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - 896-os Honfoglalás]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:19:18 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Árpád fejedelem Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php
Turul-házi Árpádok Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:18:39 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Magyarok bejövetele 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:15:36 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Árpád Honfoglalása 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:13:26 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Árpádok Honvisszafoglalása 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:10:40 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Magyar Honvisszafoglalás 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:08:15 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Magyar Honfoglalás 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:05:34 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honfoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:04:00 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Turul-nemzetség Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php
Turul-nemzetség Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:01:21 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Turul-házi Árpádok Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php
Turul-házi Árpádok Honvisszafoglalása

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:59:03 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglalás]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php
Honvisszafoglalás

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:54:15 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:45:48 +0200
<![CDATA[2021.07.21. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Árpád fejedelem]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér - Árpád fejedelem

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:34:50 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Huba vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér - Huba vezér

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:22:41 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Töhötöm vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér - Töhötöm vezér

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:18:26 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Tas vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér - Tas vezér

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:12:36 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Kond vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér - Kond vezér

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:59:28 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Ond vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér - Ond vezér

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:54:42 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Előd vezér]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php
Honvisszafoglaló Hét Vezér - Előd vezér

A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:48:27 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Álmos nagyfejedelem]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php
Turul-házi Álmos fejedelem

A 896-os Árpádi bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:29:51 +0200
<![CDATA[2021.06.17. - Magyar Labdarúgás Szentháromsága]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php
Magyar Labdarúgás Szentháromsága:

Aranycsapat 1954 VB
Ezüstcsapat 1938 VB
Bronzcsapat 1964 EB

Aranycsapat emléknapja május 23.
Ezüstcsapat emléknapja június 19.
Bronzcsapat emléknapja június 20.]]>
Sat, 19 Jun 2021 12:28:26 +0200
<![CDATA[2021.06.17. - Gábriel arkangyal Magyarország őrangyala ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php
Egy legenda szerint III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedelme is követelte. III. Ottó 1000-ben megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. Ottó és II. Szilveszter pápa úgy döntött, hogy a koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki.]]>
Fri, 18 Jun 2021 18:26:57 +0200
<![CDATA[2021.06.17. - Magyarország őrangyala Gábriel arkangyal]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php
Egy legenda szerint III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedelme is követelte. III. Ottó 1000-ben megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. Ottó és II. Szilveszter pápa úgy döntött, hogy a koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki.]]>
Fri, 18 Jun 2021 18:25:29 +0200
<![CDATA[2021.06.18. - Magyar Aranycsapat 1954 VB]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php
Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezésére dr. Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára április 1-jén, Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján hirdette meg az Aranycsapat Emlékévet.

A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]>
Fri, 18 Jun 2021 10:11:07 +0200
<![CDATA[2021.06.18. - Aranycsapat emléknapja május 23.]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php
Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezésére dr. Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára április 1-jén, Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján hirdette meg az Aranycsapat Emlékévet.

A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]>
Fri, 18 Jun 2021 09:39:56 +0200
<![CDATA[2021.05.04. - Ősmagyar vallás - Hadúr]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php
A Hadak Ura, vagy röviden Hadúr a régi magyar vallásban a tűz istene volt, később a háború istene lett. A magyar mitológiában Arany Atyácska és Arany Anyácska, a két főisten harmadik fia volt. Sok testvére volt, két bátyja volt a Napkirály és Szélkirály. A mennyben, a Világfa tetejének első szintjén volt Arany Atyácska vára, alatta a Napkirály Arany Erdeje, alatta a Szélkirály Ezüst Erdeje, és Hadúr Réz Erdeje volt a harmadik. Itt élt ő az istenek kovácsaként. Nagy férfi volt hosszú hajjal és tiszta réz páncéllal és fegyverekkel, mert a réz volt az ő szent féme. Feltételezések szerint ő készítette a legendás kardot, Isten kardját. amelyet Attila fedezett fel és amellyel biztosította a hatalmát. A magyarok régen fehér csődört áldoztak neki csata előtt.]]>
Tue, 04 May 2021 15:28:46 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas --- Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:42:06 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas --- Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:38:35 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas -- Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:32:55 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas - Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:30:23 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:27:12 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas -- Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:23:10 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas - Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:19:52 +0200
<![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ]]>
Thu, 29 Apr 2021 15:14:48 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Havas Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php
Boldogasszony Anyánk - Havas Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23
]]>
Tue, 27 Apr 2021 20:03:11 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Tűzszentelő Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php
Hétboldogasszony - Tűzszentelő Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:50:57 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Tűzszentelő Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php
Boldogasszony Anyánk - Tűzszentelő Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:48:18 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Sarlósboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php
Boldogasszony Anyánk - Sarlósboldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:42:11 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Sarlósboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php
Hétboldogasszony - Sarlósboldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:40:51 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Nagyboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php
Hétboldogasszony - Nagyboldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:35:45 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Nagyboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php
Boldogasszony Anyánk - Nagyboldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:33:41 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Kisboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php
Boldogasszony Anyánk - Kisboldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:25:48 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Kisboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php
Hétboldogasszony - Kisboldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:23:13 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Havas Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php
Boldogasszony Anyánk - Havas Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:15:41 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Gyümölcsoltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php
Boldogasszony Anyánk - Gyümölcsoltó Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:12:32 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Gyümölcsoltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php
Hétboldogasszony - Gyümölcsoltó Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:07:35 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Földtiltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_foldtilto_boldogasszony_4575.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_foldtilto_boldogasszony_4575.php
Hétboldogasszony - Földtiltó Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:00:59 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Földtiltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_foldtilto_boldogasszony_4574.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_foldtilto_boldogasszony_4574.php
Boldogasszony

A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 18:49:45 +0200
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Enéh]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_eneh_4573.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_eneh_4573.php
Magyar Nagyasszonyok - Enéh királyné

Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.

A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől... két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták."

Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.
A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.]]>
Fri, 26 Mar 2021 16:12:02 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Ankisza]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_ankisza_4572.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_ankisza_4572.php
Magyar Nagyasszonyok - Ankisza

Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.

A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől... két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták."

Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.
A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.]]>
Fri, 26 Mar 2021 16:08:33 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Zsolnay Júlia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsolnay_julia_4571.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsolnay_julia_4571.php
Magyar Nagyasszonyok - Zsolnay Júlia

Sikorski Tádéné Zsolnay Júlia a „legnagyobb magyar fazekasként” tisztelt, Zsolnay Vilmos kisebbik leánya. Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia ma is működő, egyik legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette ki a XIX. század utolsó harmadában.

Technikai találmányok sora fűződik Zsolnay Vilmos nevéhez. A korábban említett eozin máz és pirogránit mellett, az első találmánya az 1870-es évek során a porcelánfajansz. A kínai porcelán anyagának finomsága, mázainak színvilága elvarázsolta. Ezt 1400 Celsius fokon égetik, de ezen a hőmérsékleten a színező festékek nagy része elég. Számos kísérlet után, 1877 végére sikerült máz feletti díszítéssel, alacsonyabb hőfokon égő mázat létrehozni. Az 1250-1280 Celsius fokon égetett elefántcsontszínű Zsolnay-porcelán felületének dekorálására nem porcelánfestéket használt, hanem az alapmázba keverte a szintesteket és azt tollal felvíve a felületre, plasztikus és ragyogó színű mintákat tudott kivitelezni. Az általa kidolgozott technika azóta is egyedülálló a világon és a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ma is csodálatos darabokat készít belőlük.

A Zsolnay család termékei külföldi bemutatkozások alkalmával, a világkiállításokon – Bécs, 1873; Párizs, 1878; Sydney, 1879; Chicago, 1893; Brüsszel, 1897 – számos díjat nyertek el. A kor kerámiaművészetét meghatározó, nemzetközi stiláris és technikai irányvonalat követve, a formagazdagság mellett, a magas színvonal sem maradt el. Az 1870-es évek közepén, a gyár fejlődésében a Zsolnay család tagjainak is nagy része volt. A fiú, Miklós a megrendelőkkel való kapcsolat megteremtésében, ápolásában vette ki részét, a lányok pedig a díszítőtervezésben kísérleteztek. Júlia nevéhez döntően a perzsa, az indiai és a lótuszvirág motívum díszítő ornamentikái köthetők. Férje, a lengyel származású, híres bécsi építész, Sikorski Tádé, 1883-tól a gyár művészeti vezetője lett. Tervezőművészként jelentős szerepe volt az épületdíszítő burkolatok fejlesztésében, ő tervezte a Zsolnay-mauzóleumot. Júlia függetlenítve magát a gyártól, festőművész lett. Gyermekei születése után, sőt idős korában is alkotott.

Az államosítás után, mindenétől megfosztva, Miklós fia lakásában élt és 93 évesen halt meg. Festményeit magángyűjtemények őrzik.

Zsolnay Júlia alakja a talpazat közepén ül és egy Zsolnay porcelán tányért díszit. Ez napjainkban készült és a Zsolnay Főnix-madaras ebédlőkészlet része. Fejét kissé balra fordítva, baljában tartja tányérját, míg jobb kezében pennája látható. Dús haját a kor divatjának megfelelően feltűzve, leomló loknikban hordja. A kompozíció talapzata egy antik Zsolnay barokk névjegytartó tál formája alapján készült, felületén csak sejtetve az indákat. A barokk kagylómotívum légiesen áttört egyéni változata a hátoldalon jelenik meg. E csipkeszerű megoldás a historizáló stílusú Zsolnay dísztárgyakat idézi meg.

A kompozíció egy nyitott tengeri kagyló, közepén az igazgyönggyel, Júliával.

A kagylónak két jelentése van: szimbóluma a Zsolnay családnak és Júlia maga az igazgyöngy, de jelentheti a Zsolnay gyárat is, amelyből igazgyöngyökként termelődtek ki a magyarság hírnevét messze földön is képviselő, szebbnél-szebb, öttornyú emblémás alkotások.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:40:34 +0100