Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu-n http://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu műkereskedelmi portálon hu <![CDATA[2018.09.26. - Tetveikkel adóztak a legszegényebbek az Inka Birodalomban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2018__oktoberi_fesztival_esemenyek_4093.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2018__oktoberi_fesztival_esemenyek_4093.php
Modern értelemben vett pénz nem létezett az inkáknál, a drágaköveket és az aranyat elsősorban vallási szertartásokra használták, a napistennek szánt áldozatként. A javak, a munkaerő és a haszonállatok jelentették a mindennapi életben és az adózásban a legfőbb értékeket, és az adózás is többnyire ezekben folyt. Funkciója azonban nem kizárólag az állam bevételeinek növelése volt, hanem annak biztosítása is, hogy az adott terület lakói hűek maradnak az új vezetésükhöz. Emiatt a rendszer minden más eleménél fontosabb volt az, hogy az uralkodó minden alattvalója adózzon – bármennyire szegény is legyen.

Akik nincstelenek, öregek vagy betegek voltak, ugyanúgy kötelesek voltak négyhavonta beszolgáltatni adójukat, mint mások – azonban sem értékes javakkal, sem testük erejével, sem haszonállatokkal nem szolgálhattak helyzetüknél fogva. Az ilyen embereket az inka adószedők arra kötelezték, töltsenek meg egy üreges madártollat fejtetveikkel, és ezt adják át nekik mint adót. Ez természetesen szimbolikus cselekedet volt – a tetveknek nem vette semmiféle hasznát az állam –, azonban újra és újra megerősítette a társadalom legelesettebb tagjaiban is, hogy az adófizetés mindig kötelező.

A szokás elsőre komikusnak tűnhet, azonban a birodalom méretét tekintve meglátszik értelme. Az Inka Birodalom Dél-Amerika nyugati részén egy hosszú sávban terült el az Andok hegység mentén, és az utazás mind a terep- és útviszonyok, mind a távolságok miatt nehézkes volt. Egy ilyen államot nem lehetett csupán a nyers erőre hagyatkozva egyben tartani: szükség volt arra, hogy lakói másként is elismerjék kifelé, illetve tudatosítsák magukban, hogy elismerik az uralkodó és hivatalnokai tekintélyét. A nincstelenek és dolgozni képtelenek szimbolikus tetűadója ily módon tehát fontos stabilizáló szereppel bírt az inka állam szempontjából. Emellett ha az adott személy vagy család vagyoni vagy egészségügyi helyzete javult, nem érintette őket újdonságként, hogy beszolgáltatással tartoznak az állam felé, azaz kevesebb eséllyel ellenkeztek a későbbi adózással is. A „tetűadó” amellett, hogy jóval kíméletesebben bánt a szegényekkel, mint a világ legtöbb államának adórendszerei, még stabilabbá is tette az államot.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Oct 2018 11:03:37 +0200
<![CDATA[2018.09.12. - Véletlen baleset vezetett az „őskori Sixtus-kápolna” felfedezéséhez]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/veletlen_baleset_vezetett_az___8222_oskori_sixtus-kapolna__8221__felfedezesehez_4092.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/veletlen_baleset_vezetett_az___8222_oskori_sixtus-kapolna__8221__felfedezesehez_4092.php
A barlangot 1948-ban nyitották meg a nagyközönség előtt, 1963-ban azonban André Malraux akkori kulturális miniszter a barlang bezárása mellett döntött. A sok látogató miatt - 15 év alatt egymillióan keresték fel a különleges szépségű őskorszaki szentélyt - ugyanis megjelent a „zöld betegség”: a cipőtalpakon behurcolt mikroorganizmusok révén algák telepedtek meg a falakon. A problémán antibiotikumos permettel lehetett segíteni, de a látogatók által kilélegzett szén-dioxid kémiai reakcióba lépve kalcitként csapódott ki a falakon, amire nem találtak ellenszert.

Hogy a páratlan szépségű barlangrajzokat is megőrizhessék és az érdeklődők is megismerhessék a cro-magnoni emberek remekműveit, 1972-ben egy régi kőbányában, az eredeti barlangtól kétszáz méternyire megkezdődött a "másolat" építése. A munkálatok befejezése után szobrászok mintázták meg öt éven át, centiméterről centiméterre haladva a barlang falát az eredeti alapján, majd Monique Peytral festőművész festette ki azokat az eredetivel teljesen megegyező színekkel és technikával - öt milliméteres hibahatárral - a Bikák terme és a Központi mélyedés falait díszítő alkotásokat. A festő hat évig dolgozott az ábrákon. Az eredeti bezárása után húsz évvel nyílt meg a Lascaux II néven ismert új „barlang”.

A cro-magnoni ember, a homo sapiens egyik fajtája, a mai ember közvetlen jégkori elődje - nevét a Dordogne megyei Les-Eyzies-de-Tayac település Cro-Magnon-sziklafaláról kapta, amelynek tövében maradványait feltárták - nem volt barlanglakó, csak festeni járt oda, ezért feltételezik, hogy Lascaux egyfajta szentély lehetett számára.

A barlangban használati tárgyakat is találtak. A cro-magnoni ember számos technikát alkalmazott, szőrből és növényi anyagokból készült ecsetet is használt, a szájába vett festéket a falra köpte, dárdaheggyel készített véseteket. Zsírral töltött mécsest használt, és ismerte az állványkészítés technikáját, mert a falak felső, nem agyagos részeit és a mennyezetet díszítette rajzaival. A képek mellett ismétlődő, eddig még megfejtetlen jelek láthatók, amelyről feltételezik, hogy a cro-magnoni ember írása lehetett.

A Bikák termét, a Központi mélyedést, az Átjárót, a Hajót és az Apszist számtalan fekete bikát, lovat, vörös tehenet, kőszáli kecskét, szarvast ábrázoló festmény borítja. Alkotóik ismerték a perspektívát. A barlangban található egyetlen emberábrázolás, egy hanyatt fekvő, madárfejű, nagylábú férfi a hat méter mély Gödörben látható.

A barlangtól hét kilométerre lévő Thot parkban élőben megtekinthetők a barlangban ábrázolt állatok. Az is megtudható, hogy a festményeken szereplőkhöz megszólalásig hasonlító, valaha Franciaországban is honos, de kihalt őstulkokat a 20. században tenyésztették ki újra korzikai, magyar és skót házi szarvasmarhafajták keresztezésével.

Lascaux II nem kevésbé népszerű, mint annak idején az eredeti: az idegenvezető szerint évente 280 ezren látogatják.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Oct 2018 10:59:27 +0200
<![CDATA[2018.09.25. - Ősi település romjaira bukkantak Albániában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/_osi_telepules_romjaira_bukkantak_albaniaban_4091.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_osi_telepules_romjaira_bukkantak_albaniaban_4091.php
„Azt kutatjuk, hogy kik éltek itt az ókori Apollónia és Durres között, kik építették ezt a települést. Ez az első alkalom, hogy Divjaka térségében folytattunk ásatásokat” - mesélte Fidler. A régész szerint a maradványok jól szervezett városi településre utalnak, amelynek a főútjához 15 mellékút csatlakozott. Divjaka Albánia hegyvidéki területén fekszik, emiatt az ásatások még eltartanak néhány hónapig.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Oct 2018 10:56:16 +0200
<![CDATA[2018.09.03. - Kihalt lófajta csikójának 40 ezer éves múmiájára bukkantak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kihalt_lofajta_csikojanak_40_ezer_eves_mumiajara_bukkantak_4090.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kihalt_lofajta_csikojanak_40_ezer_eves_mumiajara_bukkantak_4090.php
Az örökké fagyos talaj különösen jól megőrizte a csikó tetemét. Az oroszországi Északkeleti Szövetségi Egyetem és a japán Kindai Egyetem kutatóiból álló csoport Jakutföldön, a kelet-szibériai – a pokol szájának is nevezett – Batagajka-kráter száz méteres mélyedésében talált rá a maradványokra. A csikó egy természetes csapdába esve pusztulhatott el. Egyébként a helyszínen korábban gyapjasmamut-fosszíliákat is felfedeztek már a szakértők.

Az őskori csikóról készült képek is megdöbbentőek: a farka, a bőre, a szőre, de még a patái is egészen kiváló állapotban maradtak fenn. A gyakorlatlan szemnek olyan, mintha egy néhány napja elhunyt állatról lenne szó. Még a belső szervei is „érintetlenül” maradtak. A béltartalmából vett minták már a laborban vannak, kielemzése után pontosan tudják majd, mit fogyasztott utoljára a fiatal állat.

A 98 centiméteres csikó genetikailag igen különbözik azon lófajtáktól, amelyek a régióban jelenleg élnek. A kutatók szerint az Equus lenensis nevű (Lena Horse vagy Lenskaja néven is ismert) őslóhoz tartozhatott egykoron, amelynek ma már nincsenek élő egyedei, a késő pleisztocén idején azonban nagy számban volt megtalálható a mai Szibéria vidékein.

Grigorjev elmondta, azonkívül, hogy egy különleges leletre bukkantak, a felfedezéssel számos „más potenciális előny” is származik, ugyanis a kitermelt talajrétegek további elemzése során képesek lesznek pontosan rekonstruálni az állat egykori környezetének hű képét.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Oct 2018 10:51:59 +0200
<![CDATA[2018.09.21. - Pisiből készült a római szájvíz]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/pisibol_keszult_a_romai_szajviz_4089.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/pisibol_keszult_a_romai_szajviz_4089.php
Már az 1. században élt római orvos, Aulus Cornelius Celsus is feljegyezte enciklopédiájában, hogy a fogakba ragadt ételmaradék fogszuvasodáshoz és fájdalomhoz vezet. A lakomáikról is híres római előkelők ezért pontosan tudták, hogy a rendszeres fogmosás milyen fontos. A vezúv kitörése után egy mentőexpedíció közben életét vesztő Idősebb Plinius tollából fenn is maradt egy korabeli fogkrémrecept, amelyben olyan gusztusos dolgok kaptak helyet, mint a hamu vagy az egéragy.

Más szövegekben azonban fennmaradt egy másik megoldás is, amelyet ma már nem szívesen használnánk. Birodalomszerte elterjedt volt ugyanis, hogy az emberek vizelettel öblögetve tisztították fogaikat. A római szájvíz pedig nem is volt, hatástalan, hisz a pisiben található ammónia valóban tisztító és fertőtlenítő hatású – így ténylegesen képes volt elpusztítani a szájban tanyázó baktériumokat és fehérré varázsolni a római polgárok mosolyát.

A napi szájvízhez szükséges vizeletmennyiséget valószínűleg mindenki meg is tudta termelni saját magának, azonban felismerve annak tisztítóhatását más területeken is hasznosítani kezdték, ami így már komoly piaci igényt teremtett a pisire. A vizeletet előszeretettel vásárolták meg a csezőműhelyek, a mosókonyhák, de a mezőgazdaságban is nagy keletje volt.

Valószínűleg ezt az igényt is kielégetendő terjedtek el mindenfelé a nyilvános vécék. Ezek tulajdonosai olyan jó üzletet csináltak a hozzájuk betérő emberek pisijének összegyűjtéséből és értékesítéséből, hogy Nero császár külön adót vetett ki rá.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Oct 2018 10:46:48 +0200
<![CDATA[2018.07.24. - Rejtélyes rovátkákat találtak egy 30 ezer éves mamutbordán]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_rovatkakat_talaltak_egy_30_ezer_eves_mamutbordan_4079.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_rovatkakat_talaltak_egy_30_ezer_eves_mamutbordan_4079.php
„Erősen gyanítjuk, hogy a bordacsont információhordozó volt. Valószínű, hogy megszámoltak rajta valamit, azt azonban nem tudjuk, mit – vadászzsákmányt, embert, holdciklust vagy valamit mást” – idézte az egyetem közleménye Conradot. Kézenfekvő lenne, hogy valamiféle naptárról van szó, de a rovátkák száma nem mutat semmilyen rendszert.

A mamutborda rejtvényének megfejtéséhez a Facebookon is gyűjtenek ötleteket a kutatók.
„A bordadarab segítségével új ismereteket szerezhetünk arról, hogy mire használta a csontokat az őskőkori ember. Eddig úgy tudtuk, a mamutcsont munkaeszköz vagy tüzelőanyag volt” – magyarázta Conrad. A Hohle Fels-barlangot – a jégkorszak művészeti tárgyainak más, a Sváb-Alb hegységben lévő lelőhelyeivel együtt – az UNESCO tavaly a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította.

Forrás: MTI]]>
Sun, 05 Aug 2018 12:58:39 +0200
<![CDATA[2018.07.31. - Európa legrégebbi kútja került elő Tiszakürt határában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/europa_legregebbi_kutja_kerult_elo_tiszakurt_hataraban_4078.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/europa_legregebbi_kutja_kerult_elo_tiszakurt_hataraban_4078.php
A kút belsejében tizenhárom láda leletanyagot találtak, amelynek kilencven százaléka kerámia, tört fülű vízhúzáshoz használt edény - számolt be. Kiemelte: az ilyen leletek nagyon ritkák ezen a területen, de a kutat igazán fontossá a kora teszi. A Kr.e. 5600-5400-ból származó kutat időben a Sajószentpéteren feltárt bödönkút, azt pedig egy németországi lelet követi.

A régész kitért arra is, hogy a kút faanyagát a lehetőségeik szerint kiemelték, jelenleg a Damjanich János Múzeum restaurátor műhelyében található, ahol konzerválás és a korát biztossá tevő természettudományos vizsgálatok következnek. Mali Péter beszélt arról is, hogy egy hét- és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak az M44-es út nyomvonalán Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum szakemberei.

Az eddig kiásott tizennégy, egyenként több mint százhatvan négyzetméter alapterületű házával az Alföld egyik legnagyobb középső újkőkori településére bukkantak a területen - mondta, hozzátéve: az ott élő népesség az úgynevezett alföldi vonaldíszes kerámiával jelzett kultúrához tartozott. A kor lakhelyei általában két-három házból álltak, az Alföldön ritkák voltak a nagyobb falvak - jegyezte meg.

A település eredetileg egy magas parton állt, az erózió húsz-harminc centiméter vastagságban elpusztította az eredeti felszínt. Egyedül a házak között talált műhelyben sikerült egy kemence maradványaira bukkanni - jegyezte meg.

Érdekességként említette, hogy az ott élők nem temetőben, hanem a házak között helyzték el a halottaikat, akik a talajpusztulás miatt ma húsz-harminc centiméterrel a felszín alatt nyugszanak. A régész elmondta, hogy a kilenc feltárt, érintetlen sírban az újkőkori szokásnak köszönhetően ritkán találnak sírmellékleteket. Ezzel szemben az egyik sír lakójának ruházatára utalnak a rajta talált, kőből készült gombok és néhány halott arcát eredetileg okkerrel vörösre festették, ami szintén kőkori szokás - tájékoztatott.

Mali Péter arról is beszámolt, hogy a települést erős védelmi rendszer övezte, amit négyszáz méter hosszan sikerült is feltárni. A falut körülvevő árok belső oldalán ásott cölöpökből álló palánk védte a település lakóit, ami szintén ritkának számít az Alföldön - jegyezte meg.

Forrás: MTI]]>
Sun, 05 Aug 2018 12:52:29 +0200
<![CDATA[2018.07.18. - Valóságos sminkkészletet rejtett a fiatal római nő szarkofágja]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/_valosagos_sminkkeszletet_rejtett_a_fiatal_romai_no_szarkofagja_4077.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_valosagos_sminkkeszletet_rejtett_a_fiatal_romai_no_szarkofagja_4077.php
A szarkofág a 3. századból származik és egy zülpichi ipari terület bővítésekor tárták fel. A területen egykor egy nagyon fontos római útvonal haladt át, amely Kölnt kötötte össze Trierrel. A tervek szerint egy csatornát akartak kialakítani, amely egy antik terület közelében halad el. Ezért vontak be a munkálatokba szakértőket, akik 2017 őszén bukkantak rá a szarkofágra.

Mivel további sírokat kellett feltárni, az eredményeket csak most közölték. A földi maradványok az első elemzések szerint egy 25-30 éves kora között elhunyt római nőhöz tartoznak. Utolsó útjára egy több tonnányi súlyú szarkofágba temették, vele együtt egy kézi tükröt, egy sminkpalettát, rajta sminkekkel, kenőcsöket és kis üvegcsében parfümöt találtak a sírban.

Az egyik különleges tárgy egy kis összecsukható kés, amelynek markolata a görög mitológia egyik hősét, Herkulest ábrázolja. A sírmellékletek és a csontváz 1700 éve feküdtek a sírban. Arról, hogy a különleges leleteket hol láthatja a majd a nagyközönség, egyelőre nem döntöttek.

Forrás: MTI]]>
Sun, 05 Aug 2018 12:46:15 +0200
<![CDATA[2018.07.09. - Maja barlangfestmények kerültek elő a Yucatán-félszigeten]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/maja_barlangfestmenyek_kerultek_elo_a_yucatan-felszigeten_4076.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/maja_barlangfestmenyek_kerultek_elo_a_yucatan-felszigeten_4076.php
A régészek a helyszínre hívták a nemzeti antropológiai és történelmi intézet szakembereit és más tudósokat, hogy segítsenek az elemek azonosításában. Grosjean hangoztatta, hogy nem hozzák nyilvánosságra a páratlan leletek pontos helyét, "mert a Yucatán-félszigeten mindenhol előttünk járnak a fosztogatók és a vandálok".

A Mexikó délkeleti részén húzódó Yucatán-félszigeten volt a maják civilizációs központja, olyan romvárosok találhatók a térségben, mint Tikal vagy Chichén Itzá. A dzsungelekkel, esőerdőkkel borított félsziget egyik jellegzetessége a karsztos kőzetből kialakult több ezer cenote, ezek édesvízzel teli 4-5 méter mélytől 50-60 méter mélységig beomlott kör alakú barlangok.

A maja civilizáció fejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres.

Forrás: MTI]]>
Sun, 05 Aug 2018 12:42:07 +0200
<![CDATA[2018.07.05. - Idegen vidékről származó embereket is eltemettek Stonehenge mellett]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/idegen_videkrol_szarmazo_embereket_is_eltemettek_stonehenge_mellett_4075.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/idegen_videkrol_szarmazo_embereket_is_eltemettek_stonehenge_mellett_4075.php
Az impozáns építmény körzetében olyan mélyedésekre bukkantak szakértők, amelyekben évtizedekkel korábban halottégetésből hátramaradt csontmaradványokat fedeztek fel. A kutatók megvizsgálták ezeket a töredékeket, amelyek időszámítás előtt 3180 és 2380 között meghalt emberektől származnak.

A Christophe Snoeck, az Oxford Egyetem szakértője által vezetett kutatócsoport úgynevezett stroncium-izotópos elemzéseket végzett. A stronciumot az emberi szervezet a táplálkozás révén veszi fel, a csontokban és a fogakban tárolja. Az izotópok egy elem azonos kémiai tulajdonságú, de enyhén eltérő tömegű atomjai. Az izotópok aránya a testben helyszínenként változó, így ezek egyértelműen utalhatnak a leletek származási helyére. A kutatók a minták eredményeit összehasonlították mai növényekből, fogakból és vízből származó mintákkal.

Eredményeik szerint 25-ből 15 ember származott Stonehenge környékéről. A maradék tíznek a tanulmány szerint nem volt sok kapcsolata a régióval. Életük utolsó legalább tíz évét Nagy-Britannia nyugati részén töltötték - állapították meg belga, francia és angol kutatók a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

Néhány elhunytat a feltételezések szerint Walesben égettek el és Stonehenge területén temették el. Erre a következtetésre a szakértők a famaradványok vizsgálatából jutottak. „Ezek az eredmények hangsúlyozzák a régiók közötti kapcsolatok fontosságát, amelyekbe az anyagok és emberek mozgása és vándorlása is beletartozik a Stonehenge építése és használata idején” - írták a kutatók.

A titokzatos Stonehenge ma is nagy népszerűségnek örvend. Főként a nyári és a téli napfordulón gyűlik össze több ezer ember, hogy az ősi kövek között táncoljon, énekeljen, doboljon. A Stonehenge látogatói között akadnak pogány kultuszok követői is. „Sokak számára a Stonehenge olyan, mint egy templom” - mondta az építmény egyik felügyelője.

A régészek szerint a Stonehenge fő, 30 méter átmérőjű körét vallási vagy politikai célból építették, esetleg szertartások helyszínéül. A szezonális mezőgazdasági ciklusok inspirálhatták arra a neolitikus kor emberét, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövesse a Nap mozgását.]]>
Sun, 05 Aug 2018 12:33:40 +0200
<![CDATA[2018.06.23. - Először sikerült régészetileg is igazolni a honfoglalók megtelepedését Dunaszerdahelyen]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2018__juliusi_fesztival_esemenyek_4069.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2018__juliusi_fesztival_esemenyek_4069.php Mihály elmondta: a sírok két nő maradványait rejtették, a sírhelyek keletkezésének idejét a tizedik század elejére becsülik. Az elsőként felfedezett sírhely egy nyugat-keleti tájolású, korábban valószínűleg már megbolygatott sír volt, abban a csontváz mellett két bronz hajkarikát találtak. A régész szerint ezt a sírt korábban - még jóval a mostani feltárás előtt - már kifosztották, erre a csontvázon talált jelek alapján következtettek. A második sírban több korabeli ezüst díszítőelemet találtak, ruhadíszeket, egy gyöngysor maradványait, valamint egy hajfonatot díszítő korongot is, mely utóbbi viszonylag ritka leletnek számít, s arra utal, hogy hordozója életében tehetős lehetett.

A sírhelyek feltárásával megbízott régész szerint jelenleg a leletek elemzése zajlik, amit több hónapig tartó antropológiai vizsgálat követ majd. A leletek további sorsáról ezt követően születik majd döntés, de feltételezhetően a helyi múzeumba kerülnek.

Az esetleges további feltárásokról Takács Mihály azt mondta: feltételezhető, hogy az egykori temetkezési hely túlnyúlik azon a területen, ahol a mostani infrastrukturális beruházás zajlik, és amit már sikerült feltérképezni. Hozzátette: szeretnék az egész területet feltérképezni, erre azonban csak azután kerülhetne sor, ha majd az esetlegesen érintett területekre is kiterjesztik az építkezés-engedélyeztetési eljárást, amiről viszont a beruházó dönt.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jul 2018 11:25:17 +0200
<![CDATA[2018.06.22. - Honfoglalás kori szablyás sírra bukkantak Jászfényszaru határában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalas_kori_szablyas_sirra_bukkantak_jaszfenyszaru_hataraban_4068.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalas_kori_szablyas_sirra_bukkantak_jaszfenyszaru_hataraban_4068.php
Emellett a jobb medencecsont mellett találtak egy rendkívül ritka tárgynak számító bronz tarsolyzárót is. Megjegyezte: a Kárpát-medencében ezen kívül eddig mindössze hat darab - három vas és három bronz - tarsolyzárót találtak. A fiú sírjában egy vaskést, egy pontkörös díszítésű bogozót, csiholót, csikózablát, valamint több nyílhegyet is találtak. Utóbbi arra utal, hogy a fiatal mellé a tegezét is elhelyezték, de ennek maradványai nem maradtak fenn - közölte.

Gulyás András Zoltán szerint jó esély van arra, hogy további honfoglalás kori leletek kerülnek elő az augusztus közepéig tartó feltárás során.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jul 2018 11:13:34 +0200
<![CDATA[2018.06.05. - A pápával is szembekerült Szent László Horvátország elfoglalása miatt]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_papaval_is_szembekerult_szent_laszlo_horvatorszag_elfoglalasa_miatt_4067.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_papaval_is_szembekerult_szent_laszlo_horvatorszag_elfoglalasa_miatt_4067.php
László életének első éveit lengyel földön töltötte, ahonnan 1048 körül tért haza, majd apjával együtt beleegyezett, hogy unokaöccsét, Salamont koronázzák királlyá. 1060-ban része volt apja, I. Béla trónra juttatásában, akinek halála után Géza bátyját támogatta Salamon király elleni küzdelmeiben, majd I. Géza halálát követően 1077 tavaszán őt választották az ország főurai a trónra. Négy év kellett ahhoz, hogy unokaöccsével, Salamonnal kiegyezzen. Miután visszakapta a koronát, Lászlót másodszor, immár a szent ereklyével emelték trónra.

Hadvezéri képességeit már akkor megmutatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, míg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, mire ő erős sereggel hazatért, és megsemmisítette a támadókat Megszerezte a tengeri kijárata miatt fontos Horvátországot, amely addig pápai hűbér volt, emiatt megromlott a kapcsolata az egyházi állammal. László ezért addigi ellenségével, a foglalást elismerő német-római császárral kötött szövetséget.

László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szentté avatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget, annak tanítóját, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét, Andrást és Benedeket. Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra (ma: Nagyvárad) költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát.

Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást: ha valaki baromfinál nagyobb értékű állatot lopott, felakasztották, ám ha a templomba menekült, akkor „megúszta” vakítással. Ha az eltulajdonítás értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor „csak” megcsonkították a tolvajt.

A törvények emellett szigorúan védték a keresztény egyházat. Kimondta az egyházi személyek sértetlenségét. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat. Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. László még hitt a boszorkányokban, és ha valakit boszorkányságon kaptak, máglyahalálra ítélték.

Jeruzsálembe kívánt zarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt. Előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. Utóda – az általa örökösének megtett – unokaöccse, I. (Könyves) Kálmán lett. 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté, ami nagyban hozzájárult a „lovagkirály” kultuszának elterjedéséhez.

A nagyváradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, a magyar királyok is rendszeresen felkeresték. Sírját a 17. században feldúlták, hermáját 1619-től a győri székesegyházban őrzik. Nagyváradon a mai napig tartanak Szent László-ünnepségeket. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Ünnepe Magyarországon június 27-én van. Ez a nap a magyarországi lengyelek napja is a király lengyel anyai felmenői miatt, valamint 2011 óta a polgárőrök napja.

Szent László nemcsak a polgárőrök, hanem a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye, illetve Erdély védőszentje is. 2016-ban civil szervezetek kezdeményezték, hogy a magyar kormány nyilvánítsa Szent László-emlékévvé 2017-et, amikor koronázásának 940. és szentté avatásának 825. évfordulóját ünnepeltük.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jul 2018 11:08:59 +0200
<![CDATA[2018.06.08. - Néhány év után szétesett az isteninek tartott lepantói győzelmet arató Szent Liga]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/nehany_ev_utan_szetesett_az_isteninek_tartott_lepantoi_gyozelmet_arato_szent_liga_4066.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/nehany_ev_utan_szetesett_az_isteninek_tartott_lepantoi_gyozelmet_arato_szent_liga_4066.php
A csata szélesebb kontextusa az oszmán-Habsburg, illetve oszmán-velencei háborúk sorozata volt. Habár legtöbbször a vallási elemét szokás kiemelni, az ütközet valódi okai elsősorban gazdasági és területi jellegűek voltak. Újítást jelentett a tengeri hadviselésben, hogy Lepanto volt az első tengeri csata, amely nem kizárólag a hagyományos, a hajók fedélzetén vívott kézitusában dőlt el.

1566-ban II. Szelim szultán lépett az Oszmán Birodalom trónjára. Birodalma terjeszkedését Ciprus elfoglalásával kívánta biztosítani – a sziget 1489 óta velencei kézen volt. II. Szelim leginkább azért kívánta felszámolni az európai jelenlétet Cipruson, mert biztonságos bázisként szolgált az oszmán hajózást támadó kalózok számára. A sziget elfoglalásával a szultán el szándékozta érni birodalma számára a biztonságos kereskedelem feltételeit a Földközi-tengeren.

A török erők 1570-ben szálltak partra Cipruson, és hamar irányításuk alá vonták a sziget nagy részét, a fővárossal, Nicosiával együtt. A velenceiek által birtokolt egyetlen város Famagusta maradt, azonban ez is elesett 1571 augusztusában, csaknem egy évi ostrom után. E súlyos keresztény vereséget követően mindkét oldal kereste a döntő tengeri ütközetet: oszmán részről győzelmük véglegesítése érdekében, keresztény részről a török előretörés megállítására.

A csatát megelőző időszakban V. Piusz pápa sikeresen a saját pápai államával való együttműködésre bírta Velencét, a Habsburg Spanyolországot annak térségbeli külbirtokaival (mint például Nápoly, Szicília és Szardínia királyságai) együtt, a Genoai Köztársaságot, Savoya és Urbino hercegségeit, a Toszkánai Nagyhercegséget, a Máltai Lovagrendet, a Szent Lázár Lovagrendet és a toszkánai Szent István Lovagrendet – 1571 májusában hivatalosan is ők alkották meg a Szent Szövetséget. A Szövetség flottájának vezetője Ausztriai János, V. Károly német-római császár (egy személyben I. Károly spanyol király) törvénytelen fia volt.

A keresztény flotta 206 gályából és hat darab, a gályánál hosszabb és szélesebb (ezáltal egy árboccal többel rendelkező és nagyobb teherbírású), úgynevezett galeaszból állt. A Müezzinzádé Ali pasa vezetése alatt álló török flotta 222 nagyméretű török gályából, 56 kisebb méretű gályából, és számos kisebb hajóból állt. A tengeri hadviselés szokásai szerint a két flotta sorba rendeződve egymáshoz közel hajóz, majd az ütközetet a hajók fedélzetén folytatott véres közelharc dönti el. Nagy jelentősége van annak, hogy a hajókon milyen képességű katonák állnak rendelkezésre.

A keresztény oldal hajóin kevesebb ember volt, azonban itt a spanyol arkebúzosok és egyéb tűzfegyverrel bíró lövészek voltak többségben, míg az oszmán flotta hiányt szenvedett a saját haderője krémjét jelentő janicsárokból, és a tűzfegyveres csapatokkal szemben így a – szintén széles körben félt és tisztelt – összetett íjjal harcoló török íjászok álltak. Újítás volt a keresztény flotta részéről, hogy a galeaszok elég nagyok voltak ahhoz, hogy jelentős mennyiségű tüzérséget is hordozzanak, ezáltal a Szent Liga hajói csaknem háromszor annyi ágyúval bírtak, mint a pasa flottája.

Az ütközet

Habár a két flotta a hajnali órákban pillantotta meg egymást a Peloponnészoszi-félsziget és Görögország többi része által bezárt Patraszi-öbölnél, a távolság miatt csupán dél körül értek egymás közelébe. Az ütközet elején a keresztény hajóhad hamar bemutatta tüzérsége képességeit, a megfelelő távolságba való kerülés után képes volt nagy károkat okozni a török hajókban, továbbá zavart kelteni azok alakzatában. Müezzinzádé arra kényszerült, hogy tűz alatt közelítsen, egyre rendezetlenebb alakzatban, és íjászai fedezete mellett igyekezzen katonáit minél több keresztény hajóra ráküldeni, hogy a hagyományos tengeri közelharcra kényszerítse az ellenséget.

A sorokban felálló hajók közül több fedélzetén ki is bontakozott az öldöklés, sok esetben azonban a keresztényeknek sikerült a török hajókat elfoglalni – ilyen esetekben az azokon evező keresztény gályarabokat felszabadították, felfegyverezték, és harcba bocsátották, amivel némileg sikerült pótolni létszámbéli hátrányukat.

Mindkét hajóhad esetében középen helyezkedett el annak zászlóshajója – Ausztriai János a Real nevű spanyol gályán, Müezzinzádé a Szultána nevű török gályán. A csata csúcspontján a Szultánának sikerült a bevett gályaharcmodornak megfelelően nekiütköznie a Realnak – szemből érkezve egészen a negyedik evezősorig hatolt a török zászlóshajó megerősített orra. Ezt követően azonban a jobb harcképességű, legnagyobb számban spanyolokból álló keresztény katonák kerekedtek felül, és megrohamozták a Szultána fedélzetét. Müezzinzádénak fejét vették, majd azt pikára tűzték.

Vezérük elesett, a II. Szelim által Müezzinzádéra bízott hatalmas méretű, zöld, úgynevezett „kalifák zászlaja” – melyen a Koránból vett különféle idézetek mellett 28 900-szor szerepelt Allah neve – pedig keresztény kézbe került. A Szultána árbocán a Szent Liga zászlajának látványa megtörte a törökök harci kedvét. Habár a meglévő janicsár egységek közül sokan sötétedésig tovább harcoltak, az oszmán flotta maradékának nagy része az összesen körülbelül kétórányi harc után elvonult. A Szent Liga 7500-10 000 embert veszíthetett, valamint 17 hajót, míg az Oszmán Birodalom 30-40 000-et, továbbá 200 hajót.

Habár a csata során az oszmán hajóhad nagy része megsemmisült, a Szent Ligának ezt végül nem sikerült kihasználnia. V. Piusz pápa 1572-es halálát követően a Liga hamar szétesett. Utolsó katonai akciója Tunisz 1574-es elfoglalása volt, ezt azonban a szövetség együttműködésre egyre képtelenebb tagjaitól hamar visszafoglalta az Oszmán Birodalom. A Földközi-tenger keleti medencéje – Ciprussal együtt – török kézen maradt.

Ciprus csupán 1878-ban, brit protektorátusként vált függetlenné, 1914-ben viszont az Egyesült Királyság magához csatolta. 1960-ban vált ismét függetlenné, jelentős török és görög etnikumú lakossága között állandó volt a feszültség. 1974-ben Görögország megkísérelte katonai puccsal magához csatolni, erre válaszul Törökország néhány nap múlva lerohanta a szigetet, amelynek kettéosztottsága napjainkban is fennáll.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jul 2018 11:01:26 +0200
<![CDATA[2018.06.14. - Több mint 400 embert vadászott le a tigris, mire sikerült lelőni]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mint_400_embert_vadaszott_le_a_tigris__mire_sikerult_leloni_4065.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mint_400_embert_vadaszott_le_a_tigris__mire_sikerult_leloni_4065.php
Napjainkban a bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris tigris) veszélyeztetett fajnak számít, alig két-három ezer példány él belőle Délkelet-Ázsiában, így a rájuk vadászókat általános megvetés (nem mellesleg óriási pénzbüntetés) várja. Ez száz évvel ezelőtt még teljesen másképp működött, amikor több tízezer tigris űzte zsákmányállatát a térségben, és nem egy falut tartottak rettegésben. Akkoriban egy tigrist leterítő vadásznak falubeliek százai mondhattak köszönetet életükért. A századfordulós Indiában az ír származású James Corbett ezredes volt a legismertebb „megmentő”, aki nagy nevet szerzett magának „emberevő szörnyetegek” levadászásával.

Amikor a kormányzat felkérte őt, hogy akadjon a hírhedt champawati tigris (egy észak-indiai, a nepáli határ közelében lévő faluról nevezték el) nyomára, két feltétellel vállalta a küldetést: a tigrisre kitűzött vérdíjat törlik, az almorai (a közeli nagyváros) rendőreit és a helyi vadászokat (shikaris) visszarendelik. „Az okok, amelyek miatt ezen feltételeket megszabom, nem szorulnak magyarázatra, biztos vagyok benne, hogy minden sportember osztja az ellenszenvemet bármiféle vadászati jutalmazással kapcsolatosan, továbbá szeretném elkerülni a vadászbaleseteket” – szólt az érvelés. A hatóságok villámgyorsan belementek a feltételekbe, és a hajsza 1907-ben kezdetét vette.

Véres nyomok

A nőstény tigrisek akár 2,8 méteresre is megnőhetnek, tömegük pedig a másfél mázsát is elérheti. Nincs szükségük az emberhúsra, nem természetes ellenségei az embernek, ám hogy mégis miért támadnak a „simabőrűekre”, arról számos teória látott már napvilágot. Corbett maga úgy vélte, a külső körülmények hatására változtatják meg egyes tigrisek étrendjüket, amelyen újabb, ám számukra meglehetősen idegennek számító ínyencségek tűnnek fel. Mint például az ember. Ilyen körülménynek nevezte tízből kilenc esetben a sérüléseket, a maradék egy esetben pedig az öregség számlájára írta az étlapbővítést.

A champawati tigris leölése után kiderült, hogy ez esetben igaza volt a vadásznak, ugyanis a ragadozónak el volt törve néhány foga, így nehezebbé tette a szokásos ebédjének megszerzését és elfogyasztását, így valószínűleg a lassabb és törékenyebb emberek felé fordult. A vadászok jól tudták, hogy a népi hiedelmekkel ellentétben a tigrisek nem csupán éjszaka cserkészik be a zsákmányállatot, és azt is kifigyelték már, hogy azt szeretik a legjobban, ha az ember egyedül van, valamint akkor támadnak, mikor a legsebezhetőbbek vagyunk, vagyis ha például lehajol vagy éppen ürít az ember.

Corbett a tigris nyomait Champawat faluig követte, ahol bezárt ajtókra és otthonaikban reszkető emberekre bukkant. Akkor már ötödik napja senki sem merte megkockáztatni, hogy kitegye a lábát a házából. A ragadozó az ír vadász érkezése előtt nem sokkal végzett egy 16 éves lánnyal, Premka Devivel a közeli Fungar faluban. Ő volt az utolsó zsákmánya, és ennek köszönhetően tudta Corbett megtalálni a friss nyomokat, amelyek elvezettek a „szörnyeteghez”. Becserkészéséhez háromszáz falubeli segédkezett.

Ahogy visszaemlékezett, „a nyomai tisztán láthatóak voltak, az egyik oldalán – ahol vélhetően a leány feje lógott – vérnyomok tarkították”. Az elejtett leány vére tehát elvezette őt a célhoz, és le tudta teríteni puskájával a veszedelmes állatot, amelyhez négy év leforgása alatt 436 emberi áldozatot kapcsoltak.

A champawati tigris a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a legtöbb ember halálát okozó tigris, azonban egyes beszámolók szerint volt egy kevéssé ismert fajtársa is, aki akár hétszáz embert is legyilkolhatott Közép-Indiában a 20. század elején. Corbett vadászkarrierje ekkor még nem ért véget, néhány évvel később leterítette a „powlgarhi agglegény” néven emlegetett példányt, aki a méreteivel került a rekordok közé. Az ír vadász később már azon fáradozott, hogy létrehozza India első nemzeti parkját, amelyet 1955-ös halála után róla neveztek el.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jul 2018 10:54:22 +0200
<![CDATA[2018.06.29. - Hadifogolyként kivégzett emberek maradványait találták őskori tömegsírokban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hadifogolykent_kivegzett_emberek_maradvanyait_talaltak_oskori_tomegsirokban_4064.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hadifogolykent_kivegzett_emberek_maradvanyait_talaltak_oskori_tomegsirokban_4064.php
Az ausztriai Aspern/Schletznél és különböző németországi lelőhelyeken lemészárolt férfiak, nők és gyerekek maradványait tartalmazó tömegsírokat találtak. Miközben a maradványok nagy része a megtámadott és elesett falusiakhoz tartozott, a németországi Szász-Anhalt tartományban lévő Halberstadtnál egy ásatáson a régészek foglyul ejtett támadók csontjaira is bukkantak.

2013-ban kilenc csontvázat tárt fel Halberstadtnál a Kurt Alt, a kremsi Duna Egyetem munkatársa vezette kutatócsoport. A csontvázakat egy csupán mintegy két méter átmérőjű halomban egymásra fektetve temették el. Az eltört végtagok nem voltak kiigazítva lefektetve, minden koponyán – ráadásul a tarkón – sérülések mutatkoztak. A sérülések tompa fegyverektől származtak, például kőbaltától, buzogánytól vagy hasonlótól – mondta Alt.

Mielőtt elföldelték volna őket, a testeket valószínűleg a földön fekve hagyták egy ideig, mivel néhány csonton állatoktól származó harapásnyomok láthatóak, egyes testrészek teljesen hiányoztak. A szakértők szerint ezeket valószínűleg dögevők vihették el.

A kilenc áldozat közül hét biztosan férfi, két másik esetében nem lehet bizonyossággal megállapítani a nemet. A legfiatalabb 16-20 év közötti, a legidősebb 30-40 év közötti, tehát mindannyian viszonylag fiatalok voltak. A friss sérüléseken kívül semmilyen testi problémájuk nem volt. Fogzománcuk és csontjaik izotópos vizsgálata alapján megállapították, hogy nem a helyi falu lakosságához tartoztak. Genetikailag azonban nem különböztek az akkoriban itt letelepedett csoporttól, tehát valószínűleg nem túl távolról érkeztek.

„Hétezer évvel ezelőtt tehát nyilvánvalóan célzottan megöltek egy csoport fiatal és nem helyi felnőttet” – közölték a kutatók. A kivégzést harc előzhette meg. Az áldozatoknak a koponyasérüléseik mellett kéz-, láb- és bordatöréseik is voltak, amelyek éles fegyverektől származtak. A nyomok arra utalnak, hogy csődöt mondott támadók lehettek, akiket tompa fegyverrel a tarkójukra mért célzott ütéssel sorban kivégeztek. Az egyik egyén, egy 25-35 éves, 162 centiméteres férfi koponyáját több halálos trauma is érte.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jul 2018 10:48:00 +0200
<![CDATA[2018.05.27. - A diktátor fogazata bizonyítja, hogy Hitler valóban meghalt 1945-ben]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2018__juniusi_fesztival_esemenyek_4058.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2018__juniusi_fesztival_esemenyek_4058.php
A tanulmány, amelyet négy másik kutatóval jegyez, pénteken jelent meg a European Journal of Internal Medicine című tudományos folyóiratban. A Hitler rossz fogazatából és protéziséből származó minták elemzése kimutatta, hogy a fehér lerakódások fogkövek, és nem találták nyomát húsfogyasztásnak. A diktátor vegetáriánus volt.

Az eredmények révén Philippe Charlier szerint véget lehet vetni az arról szóló összeesküvés-elméleteknek, hogy Hitler nem halt meg a második világháború végén. „Nem ment tengeralattjáróval Argentínába, sem egy eldugott bázisra az Antarktiszon, sem a Holdra” - ironizált a szakértő.

A tudósoknak 2017 márciusában és júliusában engedélyezte az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és az orosz állami levéltár a Hitlertől származó maradványok vizsgálatát, Philippe Charlier szerint 1946 óta először.

A francia szakértők megvizsgálhattak egy Hitlernek tulajdonított koponyadarabot, amelynek baloldalán egy valószínűleg golyó ütötte nyílás van, de mintát nem vehettek belőle. Alakja azonban teljes egyezést mutatott a diktátornak a halála előtt egy évvel készült egyik röntgenfelvételével.

Philippe Charlier szerint tanulmányuk alátámasztja a Hitler haláláról szóló és általánosan elfogadott változatot, miszerint a náci vezér 1945. április 30-án egy berlini bunkerben halt meg feleségével, Eva Braunnal, de új elemeket is feltárt a halál okáról. „Nem tudni pontosan, hogy cianidot használt, hogy megölje magát vagy golyót repített a fejébe. Valószínűleg mindkettő” - mondta a tudós.

A fogazat vizsgálata nem találta lőpor nyomát, ami kizárja, hogy pisztolyt dugott a szájába, és inkább arra utal, hogy a nyakához vagy a homlokához tartotta a fegyvert. A protézisen észlelt kékes lerakódások „valószínűleg” a cián és a protézis fémje közötti kémiai reakcióval állnak összefüggésben - fejtette ki Philippe Charlier.

Az orvosszakértői antropológiára szakosodott kutató korábban többek közt Oroszlánszívű Richárd szívének vizsgálatával hívta fel magára a figyelmet.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jun 2018 18:36:13 +0200
<![CDATA[2018.05.18. - Előkelő rómaiak érintetlen szarkofágjára bukkantak Szerbiában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/elokelo_romaiak_erintetlen_szarkofagjara_bukkantak_szerbiaban_4057.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/elokelo_romaiak_erintetlen_szarkofagjara_bukkantak_szerbiaban_4057.php
A leletekből az archeológusok arra következtettek, hogy a férfi és a nő a Római Birodalom felső osztályába tartozhatott. A régészek most azt vizsgálják, hogy egy jegyespárt temettek-e el együtt vagy apa és lánya feküdt a koporsóban. Miomir Korac, a szerb Régészeti Intézet igazgatója rámutatott: érdekességnek számít, hogy a férfi mellett semmilyen személyes tárgyat nem találtak, míg a nőt egyértelműen a saját ékszereivel együtt temették el.

A lelőhelyen eddig több tízezer leletre bukkantak, közöttük aranyozott, varázsláshoz használatos cserepekre, márványból és jádekőből készült szobrokra, freskókra és edényekre, valamint mintegy 14 ezer sírra.

Viminacium, amely a Belgrádtól mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Kostolachoz tartozik, a Római Birodalom egyik katonai táborhelye, az egykori Felső-Moesia központja volt. A rajta áthaladó út kötötte össze a birodalom nyugati részét Konstantinápollyal.

Az első emlékek a városról az 1. századból származnak, amikor már virágzó településnek számított. A történészek szerint az 5. században a hunok elpusztították, később azonban Justinianus császár - stratégiai jelentősége miatt - újjáépítette, ám Viminacium lassan elpusztult. Viminacium mára a régészek értékes lelőhelyévé vált, ám eddig a 450 hektáron fekvő ókori településnek csupán 4 százalékát tárták fel. A kutatás 1882 óta folyik.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jun 2018 18:33:27 +0200
<![CDATA[2018.05.19. - Elhunyt Párizs magyar származású felszabadítója, Yves de Daruvar]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/elhunyt_parizs_magyar_szarmazasu_felszabaditoja__yves_de_daruvar_4056.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/elhunyt_parizs_magyar_szarmazasu_felszabaditoja__yves_de_daruvar_4056.php
Yves de Daruvar a nagy múltú nemesi Kacskovics családból származott, 1921. március 31-én Isztambulban született. Apja daruvári Kacskovics Tibor egykori tüzértiszt, anyja osztrák származású francia volt. Az 1920-as évek végén anyjával és húgával emigrált Franciaországba.

Párizsban érettségizett, majd a második világháború kitöréséig a gyarmati tisztviselői iskolába járt. 1940-ben katonai szolgálatra jelentkezett a helyi csendőrségen, de a túl fiatalnak talált önkéntest elküldték, titokban elhagyta Franciaországot, s a lengyel Batory gőzösön lengyel katonákkal együtt Angliába hajózott, hogy Londonban csatlakozzon a Szabad Francia Erőkhöz.

1941 júniusában elhagyta Angliát és Csádba ment, ahol beosztották a Philippe Leclerc de Hauteclocque ezredes csádi gépesített csoportjához (G.M.T.) tartozó Csádbeli szenegáli lövészezred harcfelderítő századába. 1942. március elején Daruvar járőralegysége kísérte Leclerc ezredest az ismét északra tartó hadoszlopban és küzdöttek az olaszok ellen a sivatagi harcban, részt vett mindkét Fezzanért folyó hadjáratban, a továbbiakban Tunéziában harcolt az olaszok és a németek ellen.

Többször is megsérült, ezért Egyiptomban kórházi kezelésre szorult, de azért hogy részt vehessen Franciaország felszabadításában, 1944 elején, nem várva meg teljes felépülését, visszatért a közben átszervezett, Marokkóban állomásozó alakulatához, a Csádi Menetezredhez, majd – mint az ezredparancsnok segédtisztje – Leclerc tábornok 2. páncélos hadosztályával ő is Angliába hajózott.
1944. augusztus elején a hadosztály törzskarával szállt partra Normandiában, ahol saját kérésére egy szakasz élén ismét a frontvonalban harcolhatott, 1944. augusztus 24-én Leclerc tábornokkal együtt vonult be Párizsba.

A háború után 1944 novemberében Yves de Daruvar megkapta a francia állampolgárságot, s befejezte tanulmányait a Tengerentúli Franciaország Nemzeti Iskolájában. 1947 és 1950 között Madagaszkárban, majd Mauritániában (1952-1954), Elefántcsontparton (1955-1956) és Kamerunban (1957-1958) dolgozott a francia közigazgatásban. Ezt követően másfél évig volt Francia Nyugat-Afrika Utazási Irodájának megbízott vezetője a szenegáli Dakarban, 1959-től 1962-ig pedig Francia Szomália főjegyzői tisztét töltötte be. 1962 júliusától 1963 januárjáig a Comore-szigeteki Köztársaság főbiztosa (gyarmati kormányzója) volt. 1963-ban visszatért az anyaországba és az Atomenergia-bizottság főtisztviselőjeként dolgozott 1981-ig.

Számos kitüntetéssel rendelkezett, a Becsületrend nagykeresztje mellett 1992-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 1945-ben megírta visszaemlékezéseit Londontól Tunéziáig: a Szabad Franciaország útinalója címmel, származása révén pedig sokat foglalkozott a magyar történelemmel is, 1971-ben Párizsban jelent meg Le Destin dramatique de la Hongrie: Trianon ou la Hongrie écartelée (Magyarország tragikus sorsa: Trianon avagy a feldarabolt Magyarország) című kötete.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jun 2018 18:26:22 +0200
<![CDATA[2018.05.25. - A Római Birodalom idején már lezajlott egy „brexit”]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kincsekert__dicsosegert_vagy_vallasuk_vedelmeben_tamadtak_a_vikingek_europara__4055.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kincsekert__dicsosegert_vagy_vallasuk_vedelmeben_tamadtak_a_vikingek_europara__4055.php
Carausius
A független Britannia vezetőjének életéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Megbízhatatlan szöveges forrásokból, néhány propagandisztikus ábrázolásból, valamint pénzérméken és medálokon található rövid szövegekből tudunk róla bármit. Emiatt az események bármilyen rekonstruálásában rendkívül körültekintőnek kell lennünk.

Carausius úgy tűnik, a Gallia Belgica nevű terület (nagyjából a mai Belgium) part menti részéről származott, katonai parancsnokként őt bízta meg Maximianus császár egy flotta létrehozásával az északi-tengeri kalózkodás megfékezésére. A források szerint Carausius ezt követően kegyvesztett lett Maximianusnál, mivel a tengeri hadjárat zsákmányát inkább megtartotta ahelyett, hogy beszolgáltatta volna. A császár Carausius halálát rendelte el – vélhetően növekvő befolyása is szerepet játszhatott ebben.

A feljegyzések szerint a halál elkerülésére igen ambiciózus tervhez folyamodott – 286-ban császárrá kiáltotta ki magát Britanniában. A valóságban ez ennél hosszadalmasabb folyamat lehetett, a támogatás és befolyás lassú felépítése, amelyet vélhetően elősegített a provincia távoli elhelyezkedése a birodalom szélén, valamint lakosságának növekvő elégedetlensége Róma viszonyaival.

Carausius sokféle pénzérmét veretett propagandacélokra, olyan témákat kiemelve rajtuk – mint például a helyi mezőgazdasági és egyéb termelést – amelyek Britannia birodalmon kívüli túléléséhez nélkülözhetetlenek voltak. Pozíciója azonban bizonytalan lehetett, 293-ban meggyilkolta pénzügyminisztere, Allectus, aki ezután szintén a császár szerepében tetszelgett. Végül Róma visszahódítási kísérletei sikerrel jártak, és 296-ban vélhetően Allectust is megölték. A római propaganda tárgyai közé tartozik egy medál, amelyen az inváziós csapatok vezetője, Constantius Chlorus „redditor lucis aeternae”, azaz az örök fény visszahozója címmel szerepel.

A spórolás korszaka
Érdekes adalék, hogy a kutatók a 3. századból a megszokottnál sokkal több felhalmozott pénzérmét találnak a római Britannia területén. Ennek akár a pénzügyi válság is lehet az egyik oka, de a kérdést még vizsgálják. A rendkívül bonyolult római pénzügyi viszonyok között azonban mindenképpen gyanítható, hogy a központi devalválás és egyéb pénzügyi reformok okozhattak készpénzfelhalmozást a lakosság körében. Britannia lakóinak növekvő elégedetlensége pedig az opportunista Carausius kezére játszhatott, aki talán sikerrel szólította meg a társadalom alsóbb osztályait.

Mai szóhasználattal élve a 3. században Britannia provincia társadalma rendkívül egyenlőtlen volt, ekkoriban jelentek meg itt is a nagy földbirtokokra épült villák, illetve ezek birtokosainak nagy kiterjedésű városi lakhelyei. Ezekben a grandiózus épületekben a tartomány lakosságának igen kis része lakott, a többség pedig úgy érezhette, az aránytalanul nagy vagyonnal rendelkezők lenéznek rájuk nagy házaikból és az európai kontinens hatalmi központjaihoz fűződő kapcsolataik védelme mögül. A Britanniában állomásozó katonai egységek meggyőzése szintén fontos támogatói bázist adhatott Carausiusnak.

A rövid életű „brexit” azonban nem javított különösebben Britannia átlagemberének életkörülményein. Miután a tartomány visszakerült Róma fennhatósága alá, az egyenlőtlenség valószínűleg nőtt is, mivel ezután még több nagy, villás birtok került fel a térképekre. A tartomány lakosságának nagy része feltehetően igen keserves körülmények között élt a római uralom alatt, azonban az, hogy jobb lett volna nekik Carausius alatt, igencsak valószínűtlen és nem támasztható alá régészetileg. Önjelölt császárként nem érdekelhette túlzottan a lakosság többségének sora.

A tágabban vizsgált harmadik századi válság eredményezett ugyan változásokat a birodalom struktúrájában, mint például a provinciák méreteinek csökkentését és a bürokrácia növekedését, de ezek a változtatások végső soron sikertelennek bizonyultak. Nagy-Britannia területén 410-ben végleg megszűnt a római irányítás, ez után néhány évtizeddel (476) maga a Nyugatrómai Birodalom is megszűnt.

Nagy-Britanniában ezután egy „sötét kornak” nevezett időszak következett (valódi „sötétségének” mértékéről az elmúlt évtizedekben parázs viták zajlottak, és zajlanak továbbra is), amely mind gazdasági, mind kulturális téren hatalmas változásokat hozott, és amelynek során csökkent a kereskedelem és a mobilitás a különféle területek között.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jun 2018 18:19:02 +0200
<![CDATA[2018.05.07. - DNS-vizsgálat igazolta az inkák eredetmítoszait]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/amerika_oslakosai_egy_igen_kis_csoport_ostol_szarmaznak_4054.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/amerika_oslakosai_egy_igen_kis_csoport_ostol_szarmaznak_4054.php
A vizsgált legendák egyike szerint az inkák egy szerelmes pártól származnak a Titicaca-tó környékéről, míg a másik történet szerint az első inkák az Ayar testvérek voltak, akik a Pacaritambo barlangból jöttek elő. A kutatók több mint háromezer perui, bolíviai és ecuadori őslakostól vett DNS-mintát vetettek össze az inkák azon leszármazottainak genetikai adataival, akik még ma is Cuzcóban, valamint a Titicaca-tó környéki településeken élnek.

A leszármazottak családfájának rekonstruálását követően a kutatók végül 200 olyan embert azonosítottak Cuzco déli részéről, valamint Bolívia északi területeiről, akik genetikai azonosságokat mutatnak a hajdani inka nemességgel.

„Három éven át vizsgáltuk a leszármazottak genetikai adatait, és most már megerősíthetjük, hogy az inka civilizáció eredetét övező két legenda összekapcsolódik egymással" - mondta Fujita. Hozzátette: "arra a következtetésre jutottunk, hogy az inka birodalom nemessége két ágról, a Titicaca-tó és a Cuzco környékéről származik”.

A kutatók munkájának azonban még koránt sincs vége, ugyanis még messzebbre vissza akarnak tekinteni a múltba, hogy „a lehető legpontosabb képet alkothassák meg a legjelentősebb prehispán civilizáció eredetéről”.

Ehhez viszont már ősi leletekből, például múmiákból vett DNS-mintákra lenne szükségük. Ez azonban meglehetősen nagy kihívást jelent, ugyanis az 1532-ben érkezett spanyol hódítók elpusztították az inka múmiákat, amikor kereszténységre akarták áttéríteni a helyieket. A kutatók ezért most olyan területek után kutatnak, ahol az inkák közvetlen leszármazottai nyugszanak. A mostani tanulmány előzetes eredményeit a Molecular Genetics and Genomics című folyóiratban közölték.

A mai Argentína nyugati felétől egészen Kolumbia déli részéig terjedő Inka Birodalom közigazgatási, politikai és katonai központja Cuzco volt. Az inkák több mint kétszáz évig uralkodtak a területen a spanyol hódítók 16. századi megérkezése előtt. A birodalomhoz tartozott a mai Peru területén található Machu Picchu romváros is, amely a világörökség része.

Forrás: MTI]]>
Fri, 01 Jun 2018 18:12:15 +0200
<![CDATA[2018.03.02. - Visszanyerheti régi pompáját az Ördöglovas kastélya]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/visszanyerheti_regi_pompajat_az_ordoglovas_kastelya_4046.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/visszanyerheti_regi_pompajat_az_ordoglovas_kastelya_4046.php Mon, 02 Apr 2018 18:43:31 +0200 <![CDATA[2018.02.11. - Sötét bőrűek és kék szeműek lehetek a britek ősei]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/sotet_boruek_es_kek_szemuek_lehetek_a_britek_osei_4037.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/sotet_boruek_es_kek_szemuek_lehetek_a_britek_osei_4037.php
A legfejlettebb technológia segítségével elvégzett helyreállítás azt mutatja, hogy a 150 centiméter magas, húszéves kora táján elhunyt Cheddar-ember sötét bőrű, kék szemű és sötét, göndör hajú volt. Ez a megjelenés jellemző volt a kőkorszakbeli Európában. Az eredmény azt az elméletet erősíti, hogy a világos bőrű modern európai ember csak később jelent meg és vált uralkodóvá a térségben.

Az elemzés egyúttal értékes betekintést nyújt a legutóbbi jégkorszak után Nagy-Britannia területén letelepedett első emberekről. A Cheddar-ember genetikai elemzését hamarosan egy tudományos folyóiratban is publikálják, emellett a brit Channel 4 tévécsatorna dokumentumfilmet is készít The First Brit, Secrets Of The 10,000-year-old Man (Az első brit, a 10 ezer éves ember titkai) címmel.

A Cheddar-ember csontvázát Chris Stringer professszor, a londoni Természettudományi Múzeum vezető tudósa tanulmányozta az elmúlt 40 évben. A rekonstrukcióval kapcsolatban elmondta: néhány éve még el sem tudtak volna képzelni egy ilyen tudományosan megalapozott eredményt. Az ősember koponyáján talált törések arra utalnak, hogy erőszakos halált halhatott. Azt nem lehet tudni, hogyan került a barlangba, lehetséges, hogy törzsének más tagjai fektették oda.

A Cheddar-ember genomja arról árulkodik, hogy szoros rokonságban lehetett más mezolitikus egyedekkel, a nyugati vadászó-gyűjtögető emberekkel, akik maradványait Spanyolországban, Luxemburgban és Magyarországon találták meg. A 10 ezer éves brit fejét egy dán művészpár, Alfons és Adrie Kennis, a paleontológiai modellkészítés specialistái alkották meg a genetikai vizsgálat és a rendelkezésre álló koponya alapján.

A sápadt bőrszín mintegy 6 ezer éve érkezhetett meg Nagy-Britanniába a Közel-Keletről bevándorló emberekkel, akiknek világos volt a bőre és barna a szeme. A tudósok nem biztosak abban, hogy miért volt világos a bőre ezeknek a mezőgazdasággal foglalkozó embereknek. Köze lehetett hozzá, hogy gabonaalapú táplálkozásukban kevés volt a D-vitamin, ezért ezt a fontos tápanyagot a napfényből a bőrükön keresztül kellett felvenniük.

Lehet, hogy más tényezők is közrejátszottak a bőr alacsony pigmentációjának kialakulásában az elmúlt tízezer évben, de a legtöbb tudós efelé a magyarázat felé hajlik - mondta el Mark Thomas genetikus professzor, az UCL tudósa. A genetikai vizsgálat azt is kiderítette, hogy a Cheddar-ember felnőttként nem tudta megemészteni a tejet. Ez a képesség csak jóval később, a bronzkorban terjedt el.

A Cheddar-ember genetikai vizsgálatát már az 1990-es évek végén is megkísérelték, akkor Brian Sykes, az Oxfordi Egyetem néhai genetikusa vett mintát a maradvány zápfogaiból. Az ősi genetikai információt aztán összevetette a Cheddar faluban élő 20 ember DNS-ével és két egyezést is talált.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Mar 2018 11:45:59 +0100
<![CDATA[2018.02.11. - Sötét bőrűek és kék szeműek lehetek a britek ősei]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/sotet_boruek_es_kek_szemuek_lehetek_a_britek_osei_4036.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/sotet_boruek_es_kek_szemuek_lehetek_a_britek_osei_4036.php
A legfejlettebb technológia segítségével elvégzett helyreállítás azt mutatja, hogy a 150 centiméter magas, húszéves kora táján elhunyt Cheddar-ember sötét bőrű, kék szemű és sötét, göndör hajú volt. Ez a megjelenés jellemző volt a kőkorszakbeli Európában. Az eredmény azt az elméletet erősíti, hogy a világos bőrű modern európai ember csak később jelent meg és vált uralkodóvá a térségben.

Az elemzés egyúttal értékes betekintést nyújt a legutóbbi jégkorszak után Nagy-Britannia területén letelepedett első emberekről. A Cheddar-ember genetikai elemzését hamarosan egy tudományos folyóiratban is publikálják, emellett a brit Channel 4 tévécsatorna dokumentumfilmet is készít The First Brit, Secrets Of The 10,000-year-old Man (Az első brit, a 10 ezer éves ember titkai) címmel.

A Cheddar-ember csontvázát Chris Stringer professszor, a londoni Természettudományi Múzeum vezető tudósa tanulmányozta az elmúlt 40 évben. A rekonstrukcióval kapcsolatban elmondta: néhány éve még el sem tudtak volna képzelni egy ilyen tudományosan megalapozott eredményt. Az ősember koponyáján talált törések arra utalnak, hogy erőszakos halált halhatott. Azt nem lehet tudni, hogyan került a barlangba, lehetséges, hogy törzsének más tagjai fektették oda.

A Cheddar-ember genomja arról árulkodik, hogy szoros rokonságban lehetett más mezolitikus egyedekkel, a nyugati vadászó-gyűjtögető emberekkel, akik maradványait Spanyolországban, Luxemburgban és Magyarországon találták meg. A 10 ezer éves brit fejét egy dán művészpár, Alfons és Adrie Kennis, a paleontológiai modellkészítés specialistái alkották meg a genetikai vizsgálat és a rendelkezésre álló koponya alapján.

A sápadt bőrszín mintegy 6 ezer éve érkezhetett meg Nagy-Britanniába a Közel-Keletről bevándorló emberekkel, akiknek világos volt a bőre és barna a szeme. A tudósok nem biztosak abban, hogy miért volt világos a bőre ezeknek a mezőgazdasággal foglalkozó embereknek. Köze lehetett hozzá, hogy gabonaalapú táplálkozásukban kevés volt a D-vitamin, ezért ezt a fontos tápanyagot a napfényből a bőrükön keresztül kellett felvenniük.

Lehet, hogy más tényezők is közrejátszottak a bőr alacsony pigmentációjának kialakulásában az elmúlt tízezer évben, de a legtöbb tudós efelé a magyarázat felé hajlik - mondta el Mark Thomas genetikus professzor, az UCL tudósa. A genetikai vizsgálat azt is kiderítette, hogy a Cheddar-ember felnőttként nem tudta megemészteni a tejet. Ez a képesség csak jóval később, a bronzkorban terjedt el.

A Cheddar-ember genetikai vizsgálatát már az 1990-es évek végén is megkísérelték, akkor Brian Sykes, az Oxfordi Egyetem néhai genetikusa vett mintát a maradvány zápfogaiból. Az ősi genetikai információt aztán összevetette a Cheddar faluban élő 20 ember DNS-ével és két egyezést is talált.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Mar 2018 11:28:21 +0100
<![CDATA[2018.02.06. - Egész Európát átfogó genetikai vizsgálat az őskori kultúrákról]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egesz_europat_atfogo_genetikai_vizsgalat_az_oskori_kulturakrol_4035.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egesz_europat_atfogo_genetikai_vizsgalat_az_oskori_kulturakrol_4035.php
Az Kr. e. 2700–2400 közötti évszázadokban a Brit-szigetektől Észak-Afrikáig, Portugáliától Budapestig egységes kerámiaművességgel (az ún. harang alakú edényekkel), viselettel (csontgombokkal, csontból készült csüngőkkel) és fegyverekkel (réz tőrökkel, íjászattal kapcsolatba hozható nyílhegyekkel és csuklóvédő lemezekkel) jellemezhető jelenség mutatható ki. Ez az időszak tekinthető az európai réz- és bronzkor határának, melynek értelmezése régóta foglalkoztatja a régészettudományt. A legfontosabb kérdés, hogy egy ilyen nagymértékű egységes régészeti leletanyag mögött mi állhat: emberek/közösségek vándorlása, esetleg új kulturális hatások áramlása, vagy mindezek ötvözete. Erre a kérdésre kereste a választ a 144 tagú kutatócsoport 400 őskori ember genetikai adatainak elemezésével.

A harang alakú edények egyik keleti elterjedési határát Budapest térsége jelenti. Itt a Duna mentén figyelhetők meg a korszak települései és temetői, melyekben a keleti, nyugati és déli területekről érkező közösségek nyomait fedezhetjük fel. A Budakalászon, Békásmegyeren, Szigetszentmiklós határában feltárt bronzkori ésa Mezőcsátról vizsgált késő rézkori temetkezések elemzésével 13 magyar régész, antropológus és genetikus kutató, köztük Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás, az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének oktatói vettek részt a tanulmányban. Az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport széles hazai és nemzetközi együttműködésben dolgozott a projekten. A Budapest környékéről származó minták egy részének genetikai vizsgálatát az MTA BTK Régészeti Intézete Archeogenetikai Laboratóriumába Szécsényi-Nagy Anna vezetésével, más hazai leletanyagok elemzését pedig a Bécsi Egyetem Embertani Tanszékének és a Harvard Medical School Genetika Tanszékének archaeogenetikai laborjában végezték.

Hajdu Tamás szerint a tanulmány eredményei segíthetnek a kora bronzkori Közép-Európában – a történeti embertani kutatások során már több évtizede – kimutatott kisebb migrációs jelenségek pontosabb rekonstrukciójában. Ezek segítségével jobban megérthetjük, hogy a beérkező új közösségek helyi populációkkal történt keveredése és asszimilációja régiónként milyen mértékű volt, és hogyan zajlott le.

Kiss Viktória, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője kiemelte, hogy az i. e. 2500–2200 Budapest környékén megfigyelhető közösségek körében a Nyugat- és Közép-Európából érkező bevándorlók mellett a – genetikailag – újkőkori-rézkori gyökerekkel bíró helyi lakosok is megtalálhatóak, akik minden bizonnyal felvették az új szokásokat, ugyanis sírjaikat az ide érkezők hagyományait követve rendezték be.

„Az összeurópai genomikai eredmények alapján megállapítható, hogy a harang alakú edények az Ibériai-félszigetről Közép-Európába a közösségek jelentősebb vándorlása nélkül jutottak el” – mondta el Szécsényi-Nagy Anna. Mindemellett azonban érdekesség, hogy most fény derült a már korábban vizsgált kelet-európai sztyeppvidék felől Európát elérő gödörsíros kurgánok (Jamnaja-kultúra) közösségeinek Nyugat-Európa genetikai történetét befolyásoló hatására is. Ezen keleti, sztyeppei elemek nyomon követésével igazolható lett a harang alakú edényeket használó közösségek tömeges áttelepülése az európai kontinensről a Brit-szigetekre. Ez utóbbi térség őskori genetikai képe mindezidáig szinte ismeretlen volt. A mostani kutatási eredmények arra utalnak, hogy a lakosság cseréje igen jelentős, közel 90%-os mértékű volt a szigeteken és ez a bronzkor hajnalán újonnan érkező közösségek adhatták a mai brit populáció genetikai örökségének nagy részét.

A 107 – köztük számos hazai – intézmény részvételével készült kiterjedt tanulmány az archeogenetikusok, régészek és antropológusok világszintű összefogásának eddigi legjelentősebb eredménye, amely Európa egyik legnagyobb őskori rejtélyét fejtette meg. „Jelenlegi tudásunk szerint ez tekinthető a világ legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálatának” – mondta el Szécsényi-Nagy Anna.

A Kr. e. 3. évezredből származó emberi maradványokat régészekből, antropológusokból, genetikusból álló hazai kutatócsoport tagjai elemezték: az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékéről Hajdu Tamás, Szeniczey Tamás, az MTA BTK Régészeti Intézetből Bánffy Eszter, Kiss Viktória, Köhler Kitti, Kulcsár Gabriella, Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna, a Budapesti Történeti Múzeumból Endrődi Anna, a Pest megyei Ferenczy Múzeumból Patay Róbert, a Salisbury Kft-től. Czene András, a Magyar Természettudományi Múzeumból Bernert Zsolt, a debreceni Déri Múzeumból Dani János.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Mar 2018 11:17:57 +0100
<![CDATA[2018.02.16. - Az egyik legkorábbi írásos emlékre bukkanhattak Bulgáriában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_egyik_legkorabbi_irasos_emlekre_bukkanhattak_bulgariaban_4034.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/az_egyik_legkorabbi_irasos_emlekre_bukkanhattak_bulgariaban_4034.php
Tanya Kaneva archeológus szerint egyértelműen nem képírásról, hanem írásjelekről van szó, amelyek naptári és rituális eseményekről tájékoztatták a korabeli embert. Ez a legrégibb írásos emlék Bulgáriában, valószínűleg egész Európában és talán a legrégibb az egész világon - mondta.

A folyóparton, ahol a Kr.e. 6. évezredből származó cserépdarabot találták, egy ősi település létezhetett az újkőkorban. A régészeti lelőhelyen már 36 ősi emléket is találtak, köztük ékszereket, szövőszéket, halászhálót, kultikus szobrot és más cserépfigurákat. A különleges és értékes leletet a szliveni helytörténeti múzeumban helyezik el, amelynek honlapja ugyancsak beszámol a felfedezésről.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Mar 2018 11:04:22 +0100
<![CDATA[2018.02.23. - Több tucat szarkofágot rejtő nekropoliszra bukkantak Egyiptomban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_tucat_szarkofagot_rejto_nekropoliszra_bukkantak_egyiptomban_4033.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_tucat_szarkofagot_rejto_nekropoliszra_bukkantak_egyiptomban_4033.php
A nekropoliszban 40 kőszarkofágot és ezer kisebb szobrot találtak, és előkerült egy nyaklánc medálja is, amelynek hieroglifáiból a „Boldog újévet” olvasható ki.

Az egyiptomi régészeti tanács főtitkára, Musztafa Vaziri elárulta, hogy a medálra éppen a legutóbbi szilveszterkor bukkantak rá a régészek. Vaziri szerint ez „csodás véletlen”, amelyre úgy tekint, mint egy „túlvilágról küldött üzenetre”.

Hoszni Mubarak 2011-es eltávolítása a hatalomból és az ezt követő felkelés nyomán jelentősen visszaesett az egyiptomi idegenforgalom. 2010-ben csaknem 15 millió turista járt az országban, és a tavalyi évben ugyan 54 százalékkal nőtt az idegenforgalom, de még ezzel együtt is 8,3 millió látogatót regisztráltak.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Mar 2018 11:01:39 +0100
<![CDATA[2018.02.18. - A legősibb figurális tetoválásokat találták meg két egyiptomi múmián]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legosibb_figuralis_tetovalasokat_talaltak_meg_ket_egyiptomi_mumian_4032.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legosibb_figuralis_tetovalasokat_talaltak_meg_ket_egyiptomi_mumian_4032.php
A két múmia tetoválásairól a tudósok a Journal of Archeological Science című folyóiratban számoltak be. Daniel Antoine, a tanulmány egyik vezető szerzője, a British Múzeum fizikai antropológiai kurátora elmondta: ez a rendkívüli felfedezés megváltoztatja a korszakban élő emberekről szerzett tudásunkat.

A férfi múmiát száz évvel ezelőtt találták meg. Korábbi CT-vizsgálatok alapján 18-21 éves lehetett, amikor a hátát ért szúrt seb a halálát okozta. A karján látható sötét foltokkal jó ideig nem törődtek, csak akkor derült ki, hogy tetoválások, amikor infrás szűréssel tüzetesebben megvizsgálták. Az egyik tetoválásból egy vad bika képe rajzolódik ki, amelyet hosszú farokkal és kidolgozott szarvakkal ábrázolták, a másik pedig sörényes juhra hasonlít görbe szarvakkal és púpos vállal.

A női múmián a kutatók szerint olyan tetoválások vannak, amelyek státuszt, bátorságot és mágikus tudást jelölhetnek. A jobb vállán négy kis S-alakú motívum fut végig. Egy olyan ábrázolás is megjelenik rajta, amely a rituális tánchoz használt botokra hasonlít. A minták a bőr alatt vannak, valószínűleg korommal színezték őket.

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy ebben az ősi korszakban csak a nőknek volt tetoválása, ám a férfi múmián felfedezett minták azt jelzik, hogy mindkét nemnél használták. A múmiákat Felső-Egyiptom déli részén, a mai Luxortól 40 kilométerre délre tárták fel. A két testet különösebb előkészítés nélkül temették el, de a sivatagi hő, sótartalom és szárazság megőrizte a maradványokat.

A karbonos vizsgálat szerint a Kr. e. 3351 és 3017 közötti időszakból származnak, röviddel a térség egyesítése és az első fáraók (Kr. e. 3100) előtti korszakból. A legősibb tetoválásokat az Alpokban találták egy mumifikálódott testen: a világhírű gleccsermúmia, Ötzi, kinek maradványait 1991-ben a dél-tiroli Ötz-völgyben találták meg, több mint 5200 éve élt, ám az ő tetoválásai vízszintes és függőleges vonalakból álltak, nem voltak figuratívak.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Mar 2018 10:55:49 +0100
<![CDATA[2018.01.25. - Több mint 200 ókori barlangsírra bukkantak Kínában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mint_200_okori_barlangsirra_bukkantak_kinaban_4023.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_mint_200_okori_barlangsirra_bukkantak_kinaban_4023.php
A szakember szerint nagyjából ezer arany-, ezüst- és bronztárgyat találtak a sírokban, annak ellenére, hogy egy részüket a jelek szerint kifosztották.

„A sírcsoport felfedezése gazdag leletanyaggal szolgál a Han, a Vej és a Csin-dinasztiák régészeti tanulmányozásához” - tette hozzá Pan.]]>
Sun, 04 Feb 2018 16:46:19 +0100
<![CDATA[2018.01.20. - 200 éves időkapszulából tárul fel a Debrecent pusztító tűzvész története]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/200_eves_idokapszulabol_tarul_fel_a_debrecent_pusztito_tuzvesz_tortenete_4022.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/200_eves_idokapszulabol_tarul_fel_a_debrecent_pusztito_tuzvesz_tortenete_4022.php
A jól olvashatóan megmaradt dokumentum úgy kezdődik, hogy „emlékeztető láda: melyet április 16-ik napján 1806-ik Esztendőben a Nagy Templom tornyának napkeleti szegletében Nemzetes Szőke Ferenc háza felől tettek be egy üvegbe”. Az egykori krónikások azt írják: „ide tevődik emlékezetnek okáért ez az írás, oly véggel, hogy ha valamikor, sok századok múlva ez a templom vagy erőszak által elpusztíttatnék (amitől a Gondviselő Úristen ezt kegyelmében őrizze meg), vagy az idő és régiség által megemésztetnék: akkor ennek eredetét és az Eklézsiának mostani állapotát ebből tudhatja meg a Maradék”.

Az írás ezután részletesen leírja, hogyan pusztította el a tűzvész 1504-ben a városnak előbb a déli, majd az északi részét, milyen volt a korábbi leégett templom, hogyan lett hamuvá az új templom két tornya az 1802-es tűzben, ami miatt újra kellett önteni az „öregbik Rákóczi György erdélyi fejedelem” által 1638-ban adományozott 50 mázsás harangot, s hogyan fogott 1805-ben ismét templomépítésbe az eklézsia.

A dokumentum hírt ad arról is, hogy abban az időszakban „isten kegyelméből virágzó református eklézsia” volt Debrecenben mintegy „huszonhétezer lélekből”, a római katolikus eklézsia elérte a 900 lelket, a Református Kollégiumban lakó tanító diákok száma 500, az alsóbb rendű tanítóké 1550 volt.

Név szerint sorolja fel az írás a főbírót, a szenátorokat, a nótáriusokat, az esküdteket, a prédikátorokat, a professzorokat és a kántorokat, de részletes összehasonlítást tesz „Nemes Szabad Királyi Debrecen Városa” és Bethlen Gábor fejedelem címere között.

A páratlan debreceni dokumentum szerzői a főrésztől csillagokkal elválasztott utolsó mondatukban „hűségnek példájaként” említik a város ítélő bíráját.

A páratlan dokumentumot Kósa Lajos a Csokonai Nemzeti Színházban rendezett kultúra napi ünnepségen adta át, miután bejelentette, hogy 600 ezer forinttal támogat három fiatal, 35 év alatti művészt az irodalom, illetve a képzőművészet területén a Debrecen Kultúrájáért Alapítványon keresztül.

Kósa Lajos akkor elmondta: a dokumentum nem városi vagy egyházi vezetőktől származik, hanem „a közösség egyszerű tagjai” rögzítették az eklézsia állapotát, a város dolgait, mindazt, amit a környezetükről fontosnak tartottak eljuttatni az utókornak. Az üzenet állítólag másfél évtizede került elő, és - ahogy Kósa Lajos fogalmazott - kalandos úton jutott el hozzá.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Feb 2018 16:41:41 +0100
<![CDATA[2018.01.17. - Ősi áldozati szertartásról mesélhet a lefejezett középkorú nő koponyája]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/osi_aldozati_szertartasrol_meselhet_a_lefejezett_kozepkoru_no_koponyaja_4021.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/osi_aldozati_szertartasrol_meselhet_a_lefejezett_kozepkoru_no_koponyaja_4021.php
A nemrég megtalált koponya Kr. e. 380 és 190 között élt tulajdonosa a régészek szerint halálakor több mint 45 éves lehetett, és a bizonyítékok alapján mai mércével mérve igen nehéz életet élt. Súlyos fogínybetegségben szenvedett, néhány fogát elvesztette, és a többi sem volt tökéletes állapotban, az állkapocsnál pedig krónikus ízületi gyulladás nyomai is megfigyelhetők voltak. A felfedezésről, valamint a koponya megtalálása óta lefolytatott vizsgálatokról kiadott közleményben az áll, hogy a vágásnyomok alapján megállapítható, a nő fejét halálakor, vagy nem sokkal azt követően szakították el a testétől.

Nem ritka, hogy a kutatók levágott vaskori fejeket találnak, az azonban igen, hogy a maradványokra lápos területen, egy faszerkezet mellett bukkannak rá, ahová vélhetően szándékosan szállították a fejet. Ezen körülmények áldozati fejalánlásra utalhatnak – véli a közleményt kiadó South West Heritage Trust régésze, Richard Brunning. A szakértők a nő többi testrészét nem találták meg. Mint azonban Brunning hozzátette, a vaskorban a koponyák iránt jóval nagyobb érdeklődés mutatkozott, mint más testrészek iránt.

A kutató elmondta, számos levágott fejet találtak már vizes környezetben, ami arra utal, szakrális helyek lehettek. Közel tíz évvel ezelőtt Yorkban, hasonló környezetben például egy másik vaskori koponyát is találtak (épségben megmaradt agyszövetmaradványokkal egyetemben), amelyről szintén úgy gondolják, áldozati szertartás állhat a háttérben. Emberi maradványok tekintetében az egyik legjobb vizes közeg a láp, ahonnan különösen jó állapotban megőrződött múmiák kerülnek elő, mint például az ún. lindow-i férfi.

Nem kizárt, hogy a lefejezési szertartás a középkorú nő esetében kapcsolatba hozható a feltételezések szerint a vaskor idején fennállt kelta „fejkultusszal”, ekkoriban ugyanis sokan úgy vélték, a lélek a koponyában található. A Brit-szigeteken élő harcosok a legyőzött ellenséges katonák fejeit sok esetben trófeaként vitték haza a csatamezőről, és a levágott fejek a korabeli művészi ábrázolásokon is gyakran jelentek meg. A kelták szentélyeik bejáratánál is gyakran állítottak ki koponyákat, sőt, olykor még házuk ajtajára is kitűzték az ellenség levágott fejét (legalábbis Szicíliai Diodórosz szerint, akinek művei persze kellő kritikával kezelendők).

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Feb 2018 16:38:21 +0100
<![CDATA[2018.01.29. - Százezer évvel korábban rajzott ki a homo sapiens Afrikából mint eddig gondoltuk]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/szazezer_evvel_korabban_rajzott_ki_a_homo_sapiens_afrikabol_mint_eddig_gondoltuk_4020.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/szazezer_evvel_korabban_rajzott_ki_a_homo_sapiens_afrikabol_mint_eddig_gondoltuk_4020.php
Az állkapocscsontot 2002-ben a Kármel-hegy nyugati lankáján lévő, beomlott Miszlija-barlangban találták. A kutatók az elmúlt másfél évtizedet azzal töltötték, hogy további leleteket kerestek. Megállapításaik szerint a csontok egy ismeretlen nemű fiatal felnőtthöz tartoztak.

A korábban Afrikán kívül talált legrégebbi modern emberi fosszíliák ehhez képest fiatalabbak, 90-120 ezer évesek. Ezekre is izraeli barlangokban bukkantak, amelyek közül az egyik szintén a Kármel-hegy egyik ürege. A barlangban mintegy 60 ezer kovakőeszköz-töredéket találtak, többnyire pengéket és éles darabokat, néhányuk 250 ezer éves lehet - mondta Mina Vejnstejn-Evron kutató.

Iszrael Herskovic, a Tel-avivi Egyetem antropológusa szerint az állkapocs és az eszközök alapján az emberi faj 200 ezer éve, vagy még korábban hagyhatta el Afrikát. Ez azt sugallhatja, hogy már akár 500 ezer éve megjelenhetett az ember Afrikában - tette hozzá. Az emberi fajhoz köthető legrégebbi eddig ismert leletek mintegy 300 ezer évesek. Vejnstejn-Evron és Herskovic meggyőződése szerint a kőeszközöket csakis Homo sapiens készíthette.

Más, a kutatásban részt nem vevő szakértők szerint ellenben elképzelhető, hogy a szerszámokat neandervölgyi ember készítette. Herskovic szerint az új felfedezés alátámasztja azt az elméletet is, hogy az ember Afrikából egy északi útvonalon, a Nílus völgyén és a Földközi-tenger keleti partvidékén át vándorolt ki, nem pedig a déli útvonalon, a Báb el-Mandeb-szoroson, Szaúd-Arábia keleti partján, az indiai szubkontinensen és Kelet-Ázsián keresztül.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Feb 2018 16:33:43 +0100
<![CDATA[2018.01.29. - Indiában talált kőeszközök tolhatják korábbra a homo sapiens Afrikából való kivándorlását]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/indiaban_talalt_koeszkozok_tolhatjak_korabbra_a_homo_sapiens_afrikabol_valo_kivandorlasat_4019.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/indiaban_talalt_koeszkozok_tolhatjak_korabbra_a_homo_sapiens_afrikabol_valo_kivandorlasat_4019.php
A Nature című tudományos lapban megjelent új tanulmány 7200 kőeszköz vizsgálatán alapul, melyeket Tamil Nadu dél-indiai államban, a fővárostól, Csennaitól 60 kilométerre lévő Attirampakkam régészeti lelőhelyen találtak. Az eszközök 385-172 ezer éve készültek indiai és francia kutatók szerint. Ez alapján a középső paleolitikum korszaka - amelynek kezdetét eddig 125 ezer évvel ezelőttre tette a tudomány, korábban kezdődött Indiában.

A régészek megállapították, hogy a szerszámok a középső paleolitikumban használt úgynevezett levallois-i technikával készültek, amely a jóval primitívebb acheulean-technológiát váltotta mintegy 400 ezer éve. A Homo sapiens ősei, közös nevükön a homininák legalább 1,75 millió éve kezdtek kőszerszámokat készíteni. A levallois-i technikáról úgy vélik, hogy 300-400 ezer éve fejlesztette ki valószínűleg a modern ember Afrikában és Európában. A szakértők úgy hitték, hogy Indiába csak mintegy 125 ezer éve érkezett meg. Az új leletek arra engednek következtetni, hogy a teljesen kialakult középső paleolitikumi kultúra az Afrikából való kivándorlás idején létezett Indiában. Ebből sejthető, hogy a kivándorlás korábban megtörtént, mint azt eddig hitték.

A tanulmány szerzői azonban kiemelik, hogy lehetetlen megmondani, kik készítették a szerszámokat: Homo sapiens vagy más rokon fajok, mivel emberi kövületeket nem találtak a szerszámok közelében. Santi Pappu, a csennai Sharma Centre for Heritage Education munkatársa szerint nem tisztázott, hogy az eszközök fejlődése mennyire helyi jellegzetesség és mennyire befolyásolták Indián kívülről érkező populációk. Michael Petraglia, a jénai Max Planck Intézet régésze szerint a kőeszközök nem utalnak arra egyértelműen, hogy az emberi faj annyival korábban hagyta el Afrikát. Úgy véli, a Homo sapiens indiai evolúciós rokona önállóan, külső behatás nélkül fejlesztette ki az eszközkészítési technikát.

Forrás: MTI]]>
Sun, 04 Feb 2018 16:24:21 +0100
<![CDATA[2017.12.31. - Egy ágyban a rómaiakkal – szex és perverzió az ókori Rómában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_agyban_a_romaiakkal___8211__szex_es_perverzio_az_okori_romaban_4012.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_agyban_a_romaiakkal___8211__szex_es_perverzio_az_okori_romaban_4012.php
Lucretia és Verginia tragikus történeteit későbbi római történetírók rendszeresen a női erkölcsiség példázataiként mutatták be. A férfiaktól ugyanakkor korántsem vártak el hasonlóan szigorú tisztaságot a szexuális életet illetően. Míg a római nőktől feltétlen engedelmességet és egészséges, lehetőleg fiú gyermekek sorát várta el a társadalom, addig a férjek gond nélkül járhattak bordélyházakba és nyugodtan tarthattak szeretőt – amennyiben a kiválasztott nő még nem volt házas.

A házas férfiak továbbá ugyancsak anélkül létesíthettek szexuális kapcsolatot más férfiakkal, hogy emiatt szégyenkezniük kellett volna. Igaz, ez csak a behatolást végző férfira vonatkozott, hiszen a passzív, „befogadó” szerepkört alapvetően női szerepkörnek tartották. Az ilyen szerepet vállaló férfit férfiasság és erkölcs tekintetében alábbvalónak tekintették és megvetették.

Míg a férfiak közti szex így bizonyos megkötésekkel elfogadottnak számított, addig a nőket hasonló esetben kivétel nélkül utálatosnak tartották ezért. Két nő közti testi kapcsolat során ugyanis egyikőjük jellemzően behatolást végez valamilyen formában, tehát a római felfogás szerint férfi szerepkört vesz fel, ami pedig egy nő esetében súlyosan büntetendő volt.

A köztársaság utolsó éveiben hatalomra kerülő, majd a császári címet elsőként felvevő Augustus úgy gondolta, hogy a meglehetősen szabados szexuális életet élő rómaiak erkölcsei sürgős „javításra” szorulnak. Bár tőle sem volt idegen más feleségének az elragadása, rendszeresen szólt a házasságtörés ellen és szigorú törvényekkel igyekezett a rómaiakat az általa vélt helyes útra visszatéríteni. Törekvéseinek sikerét jól jellemzi, hogy lánya, Julia korának egyik legszabadabb erkölcsű asszonyaként volt ismert. Egyesek szerint előfordult, hogy éppen azon a szónoki emelvényen bujálkodott nyilvánosan, ahonnan Augustus az erkölcsiségről szokott szónokolni.

A másik nem ruháinak viselete és ezzel más nemi szerepben való szereplés ugyancsak erős ellenérzéseket váltott ki a korszakban. Julius Caesart például egész életében azzal vádolták, hogy fiatal korában női ruhában élt IV. Nikomédész bithüniai király udvarában, ahol „minden asszony férfija és minden férfi asszonya volt”. Az Augustust követő Tiberiusról ugyancsak az a hír járta, hogy Capri szigetén rendszeresen női ruhákat viselt és Vénusz módjára felöltözve jelent meg banketteken.

Az első római császárok közül azonban természetesen Nero nevéhez fűződnek a legnagyobb botrányok. Az utókor által Róma felgyújtásával is – valószínűleg egyébként tévesen – vádolt uralkodóról olyan történetek keringtek, minthogy halálra rugdosta terhes feleségét, vagy hogy vérfertőző kapcsolatban volt édesanyjával, Agrippinával. Mindezek mellett feljegyezték róla, hogy két felszabadított férfi rabszolgával is házasságot kötött. Egy Pythagoras nevű férfi így lett Nero „férje”, míg a Nero néhai feleségére állítólag nagyon hasonlító tizenéves Sporus – miután kiherélték – rendszeresen jelent meg császárnének öltözve az uralkodó oldalán.

Idősebb Plinius római történetíró nagy részletességgel örökítette meg Messalina, Claudius császár feleségének hírhedt orgiáit. A császárné esténként rendszeresen kilopakodott a palotából, hogy „Lycisca”, azaz Farkasszuka néven egy rossz hírű bordélyházban tevékenykedjen. Állítólag egy alkalommal 24 órás szexmaraton-párbajra hívta ki Róma egyik híres prostituáltját. A versenyt Plinius szerint végül a császárné nyerte, aki egy nap alatt összesen 25 férfival feküdt le ekkor.

A meglehetősen sok szenzációhajhász elemmel tarkított „Fenséges történetek” (Historia Augusta) című munkában olvashatunk Heliogabalus császár „kimondhatatlanul gusztustalan életéről”. A mindössze 15 éves korában hatalomra jutó, majd 18 éves korában merénylet áldozatává váló uralkodó már azzal hatalmas botrányt okozott, hogy egy keleti gyökerű napkultuszt igyekezett bevezetni a rómaiak vallási életébe és a Napisten tiszteletét Jupiteré elé helyezte.

A nyíltan homoszexuális ifjú császár perverziói csak tovább növelték népszerűtlenségét. Állítólag „testének minden nyílását örömszerzésre használta és embereket küldött ki azért, hogy minél nagyobb pénisszel rendelkező férfiakat kutassanak fel számára… Egy férfi nemiszervének mérete gyakran befolyásolta azt is, hogy milyen magas pozícióra számíthatott a császári udvarban.” Később Heliogabalus még tovább ment vágyai kielégítése érdekében. Hatalmas vagyont ajánlott fel bármely orvosnak, aki egy női nemi szervvel ajándékozza őt meg – vagy ahogy a római történetíró, Cassius Dio fogalmazott: „egy hüvelyt helyez a testébe egy bemetszés segítségével.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Jan 2018 11:26:58 +0100
<![CDATA[2017.12.23. - Mit érdemes tudni karácsony ünnepéről?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/mit_erdemes_tudni_karacsony_unneperol__4011.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/mit_erdemes_tudni_karacsony_unneperol__4011.php
Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.) Az abban a korban népszerű Mithrász-kultuszban ugyanezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmet, ami alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténységnek a pogány ünnep ellensúlyozására, egy új eszmeiséggel való felváltására.

Karácsony napját négyhetes adventi (Úrjövet) időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (az Ige) örök születését, a hajnali pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus szüleivel, Máriával és Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb a katolikusénál, templomaikat ekkor sem díszítik fel. A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Jan 2018 11:21:15 +0100
<![CDATA[2017.12.21. - Miért és mióta állítunk karácsonyfát?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/_miert_es_miota_allitunk_karacsonyfat__4010.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_miert_es_miota_allitunk_karacsonyfat__4010.php
Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is. A téli napforduló az északi féltekén december 21-22-ére esik, míg a déli június 21-22-ére. Ezért is volt, hogy míg a nyári napforduló alkalmával azért gyújtottak tüzeket, hogy elűzzék a közeledő sötétséget, addig a téli napforduló alkalmával a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünnepelték. Sokan úgy hitték, hogy a nap tulajdonképpen egy isten, a tél pedig akkor jön el, amikor a napisten beteg és gyenge lesz. Az örökzöldek így a növények és fák virágzására, a napisten megerősödésére és a nyárra emlékeztette őket.

Az ókori egyiptomiak egyik legjelentősebb istene Ré volt, a napisten, akit legtöbbször napkoronggal a fején ábrázoltak. A szkarabeusz, napkorong és kosfejű férfi ábrázolásának kombinációja a felkelő, déli és lenyugvó napot jelentette számukra. Az egyiptomiak a téli napforduló idején - azaz mikor Ré elkezdett felgyógyulni és megerősödni - pálmalevélből készült gyékényszőnyeggel díszítették fel otthonaikat, ami a halál felett diadalmaskodó életet szimbolizálta.

A római világban a napfordulókor ünnepelt Saturnalia (dec. 17.) - amely során Saturnusra, a földművelés istenére emlékeztek - a vidámság és az ajándékozás napja volt, a római újévkor (jan. 1.) a házakat és templomokat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. (Az ókori népek a téli napfordulót december 25-én ünnepelték, az első nikaiai zsinat döntése nyomán az egyház 325-ben erre napra helyezte Jézus születésének évfordulóját.) A druidák a házakra és az imahelyekre kiaggatott örökzöld növényekben az örökkévalóság szimbólumát látták. Az örökzöld növények a viking társadalom hitvilágában is fontos szerepet játszottak: a skandinávok úgy gondolták, hogy az örökzöldek a napisten, Balder különleges növényei.

A karácsonyfa-állítás hagyománya a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban, mikor a keresztények elkezdtek feldíszített fenyőfákat állítani otthonaikban. Valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát. A német reformátor éppen hazafelé tartott egy téli estén, mikor az egyik fenyőn egyszer csak ragyogó csillagfényekre lett figyelmes; Luthert annyira magával ragadta a látvány, hogy mikor hazaért, mindenáron be akart számolni családjának a jelenségről, s jobb ötlete nem lévén, elővett egy fát és gyertyákat helyezett rá.

A szokás Amerikában még a 19. században is furcsának hatott, a karácsonyfa-állításról fennmaradt első feljegyzés az 1830-as évekből származik és Pennsylvania német telepeseinek nevéhez fűződik, bár a hagyomány a német otthonokban jóval korábban meggyökeresedett. Pennsylvania német lakosai 1747-ben is felállították a maguk közösségi fáját, de jó száz évig a legtöbb amerikai azt pogány szokásnak tartotta.

A puritán örökséget az egyre befolyásosabb német és ír bevándorlók ásták alá. A karácsonyfa később komoly támogatókra talált Viktória brit királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg személyében: a királyi pár 1846-ban az Illustrated London News című lap egyik rajzán volt látható gyermekeik körében a feldíszített fenyőfa mellett. Viktória - ellentétben elődjeivel - rendkívül népszerű volt az alattvalók között, s ha valamit tett, abból kis túlzással divat lett; nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a tengerentúlon, a keleti parton is. A fa ezzel végleg megérkezett az USA-ba.

Az 1890-es években a karácsonyfa hihetetlen népszerűségre tett szert, Amerika pedig nagyra tört - legalábbis ami a karácsonyfák méretét illeti: ugyanis míg Európában ebben az időben maximum 1,2 méter magas fenyőket vágtak ki, addig az amerikaiak plafonig érő fákat állítottak. A 20. század elején az amerikaiak házilag gyártott díszeket aggattak a fenyőre, míg a németek továbbra is az almát, a mogyorót vagy éppen a marcipános sütit favorizálták. Hamarosan elterjedtek az égősorok is, így a karácsonyfák napokon át hirdethették az ünnep szentségét - s immáron egyre többször a városok főterein.

A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. A század közepén már a polgárcsaládok körében is megünnepelték ezt a napot; érdekesség, hogy mikor 1860 karácsonyán Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyőfát.

Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, ám elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. Az aradi Alföld című újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nőnevelő-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, amelynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Jan 2018 11:17:09 +0100
<![CDATA[2017.12.18. - Máig nem sikerült megfejteni Stradivari hangszereinek titkát]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/maig_nem_sikerult_megfejteni_stradivari_hangszereinek_titkat_4009.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/maig_nem_sikerult_megfejteni_stradivari_hangszereinek_titkat_4009.php
Az olasz mester jellegzetes hegedűinek, az úgynevezett Stradivariusoknak a hátlapja jávorfából, a tető lucfenyőből, a kávák és a tőke fűzfából készült. A teltebb hangzás érdekében laposabbra építette a hangszert, megnagyobbította a hegedűtestet, kisebb domborulatokat alkalmazott, és erősebb hajlásban metszette ki az f-lyukakat. A szemre is gyönyörű látványt nyújtó Stradivari-féle hegedűhöz az erőteljes hangzás mellé jellegzetes szín is társult, az aranysárga lakkra világos vörös színt vitt fel. Legjobb hegedűinek még nevük is van; a leghíresebbek: Betts, Chaconne, Alard és Messiah. Az 1697-ben készült, Cecilia névre “hallgató” Stradivariuson Kokas Katalin játszott 2011-től öt évig. A kortárs muzsikusok közül szintén Stradivariuson (egy 1703-ban készült Lady Harmsworth-ön) játszik Baráti Kristóf, Pauk György (Massart, 1714), André Rieu holland hegedűművész és Joshua Bell (az amerikai hegedűvirtuóz Tom Taylor Stradivariját cserélte fel az 1713-as Gibson Stradivarira, amely korábban a lengyel virtuóz Bronislaw Huberman tulajdona volt).

Stradivarin játszott a többi közt David Ojsztrah szovjet-orosz hegedűművész, Starker János gordonkaművész, valamint a tragikusan fiatalon elhunyt Jacqueline du Pré brit csellista is (1712-ben készült Davidov Stradivarius csellóját Yo-Yo Mára hagyta, 1673-ban készült Antonio Stradivariusát az amerikai Lynn Harrell vásárolta meg, aki előző birtokosa tiszteletére du Pré Stradivariusnak nevezte el a hangszert). Az Ex du Pré-Harrell Stradivarius néven számon tartott hangszerwen ma Várdai István játszik. Érdekesség, hogy ez volt az első cselló, amelyet Stradivari a tanulóévek után saját műhelyében, önállóan készített. A vagyont érő hangszereket előszeretettel hamisítják, ami nem csoda, mert egy Stradivari-hegedűért, az 1697-ben készült Molitorért (amelyen a szóbeszéd szerint Napóleon is játszott) 2010-ben 3,6 millió dollárt fizettek, 2011-ben a japán cunami áldozatainak javára rendezett árverésen az 1721-ben készült, Lady Blunt névre hallgató, egykor Lord Byron unokájának tulajdonában lévő hegedűért 15,8 millió dollárt adtak.

Stradivari titkát máig nem sikerült megfejteni, hiába próbálkoznak ezzel zenetudósok, vegyészek, sőt klímakutatók. Van, aki a Stradivari által használt különleges lakkban, illetve a hegedű alapanyagául szolgáló fa egyedi kezelésében, a fapácolásban, a juharfa gombátlanítására alkalmazott bórsavas kezelésben, illetve az színes gyümölcsmézga esetleges szerepében látja a megoldást. Mások a hegedű felépítésére (a hegedű hátoldala nem egyforma vastag), illetve a készítéshez kiválasztott fa minőségére esküsznek; ezen elmélet szerint Stradivari maga utazott távoli vidékekre, hogy a megfelelő fenyőfákat kiválassza. Utóbbi feltételezéshez csatlakozik a tudósok egy csoportja is, akik szerint a “kis jégkorszak”, a csökkent naptevékenység és a hideg lehet a megoldás kulcsa; a készítő által fölhasznált fák eszerint olyan időben nőttek csemetékből nagy fává, amikor évtizedeken át hosszú, hideg telek és hűvös nyarak váltották egymást.

2013-ban Cremonában megnyitották a Stradivari-hegedűk tiszteletére létrehozott múzeumot. Ugyanabban az évben az oxfordi Ashmolean Múzeum különleges kiállítás helyszíne volt, a legendás olasz hangszerkészítő 21 legkitűnőbb és legjobb állapotban lévő munkájának adott otthont, köztük volt a csaknem 300 éves Alard nevű hegedű, valamint a Viotti, a Batta-Piatigorsky, a Boissier-Sarasate és a Lady Blunt nevű vonóstársai, valamint a Messiah nevű hegedű, amely azóta nem hagyta el Oxfordot, hogy a város 1939-ben ajándékba kapta a hangszert. 2016-ban a Kaposfest keretében Magyarországon először láthatott a közönség Stradivari-kiállítást, Kaposvárott.

Forrás: MTI]]>
Mon, 01 Jan 2018 10:51:16 +0100
<![CDATA[2017.12.14. - Még nincs magyarázat a Németországban talált tízmillió éves fogak rejtélyére]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/meg_nincs_magyarazat_a_nemetorszagban_talalt_tizmillio_eves_fogak_rejtelyere_4004.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/meg_nincs_magyarazat_a_nemetorszagban_talalt_tizmillio_eves_fogak_rejtelyere_4004.php
A rajnai fogak nem hasonlítanak egyetlen Európában vagy Ázsiában talált lelethez sem, leginkább az Etiópiában fellelt Lucy (Australopithecus afarensis) és Ardi (Ardipithecus ramidus) fogaival mutatnak hasonlóságot.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Dec 2017 11:09:32 +0100
<![CDATA[2017.12.08. - Feltárulnak a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatai]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/feltarulnak_a_jegkori_vadaszok_es_az_elso_europai_foldmuvesek_kapcsolatai_4003.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/feltarulnak_a_jegkori_vadaszok_es_az_elso_europai_foldmuvesek_kapcsolatai_4003.php
Mint írják, az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Ezeknek a jégkori vadászoknak hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait.

Mark Lipson matematikus (Harvard Medical School, Boston) és Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus (MTA BTK) elsőszerzőségével közölt 130 új, genomszinten elemzett humán minta közül 90 Magyarország területéről származik. A hazai mintasort - amely jelenleg a legrészletesebb az egész világ őskori genetikai kutatását tekintve - úgy alakította ki a Régészeti Intézet munkacsoportja, hogy reprezentatív legyen szinte valamennyi újkőkori és rézkori régészeti kultúrára és időszakra, a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt. A magyarországi minták elsődleges feldolgozása (a DNS kinyerése és úgynevezett DNS-könyvtár készítése) az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában történt.

Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a vadászó-gyűjtögetők genetikai örökségének aránya Európa mindhárom vizsgált régiójában fokozatosan nőtt az újkőkor (és rézkor) három évezrede során. Folyamatos génáramlást figyeltek meg a kutatók a kevesebb vadászó-gyűjtögető elemmel bíró földműves populációk felé olyan közösségekből, melyek több vadászó-gyűjtögető örökséget hordoztak. Ez a génáramlás a Kárpát-medencében volt a legalacsonyabb mértékű, de itt is megkezdődött már az újkőkor legkorábbi időszakában.

Fontos megjegyezni, hogy az őslakos vadászók-gyűjtögetők is a Homo sapiens fajhoz tartoztak, mert ekkorra a Neander-völgyi ember már kihalt. A Kárpát-medencébe érkezett földművesekről elmondható, hogy bevándorlásuk után nem sokkal kapcsolatot létesítettek helyi vadászó-gyűjtögető közösségekkel. Az Alföldön élő földművesek gyorsabban keveredtek az őslakosokkal, mint a dunántúliak, ennek a kapcsolatnak a legtöbb genetikai nyoma Magyarország északkeleti területein jelentkezett. Az interakció a két népesség között kölcsönös volt.

A Kárpát-medence népességére felállított modell alapján egy kezdeti vadászó-gyűjtögető népességtől származó impulzust határoztak meg a kutatók, mely a földművesek génállományának csupán 2-5 százalékát érintette. Majd az ezt követő időszakokban folyamatos beáramlással a vadászó-gyűjtögető genetikai örökség a rézkori populációkban már elérte a 10-12 százalékos szintet. „Ez azt jelenti, hogy igen dinamikus volt a vizsgált közel 3000 éves időszak a népességek kapcsolatait tekintve, annak ellenére hogy komolyabb bevándorlást a rézkor vége előtt nem tapasztaltunk” - idézik a közleményben Szécsényi-Nagy Annát. A kutató hozzátette: „Ma a Kárpát-medencében Kr.e. 6000-3000 között élt emberek genetikai történetét ismerjük legpontosabban az őskorból”. A tanulmány példaként szolgálhat további, hasonlóan részletes adatsorok felállítására más területeken, hogy részleteiben is megismerhessük Európa őskori embereinek íratlan történetét - olvasható a közleményében.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Dec 2017 11:01:02 +0100
<![CDATA[2017.11.03. - Egy évezreddel korábban házasíthatták a kutyát, mint eddig gondoltuk]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_evezreddel_korabban_hazasithattak_a_kutyat__mint_eddig_gondoltuk_4002.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_evezreddel_korabban_hazasithattak_a_kutyat__mint_eddig_gondoltuk_4002.php
Ha a képek korának meghatározása megállja a helyét, ez a legkorábbi bizonyíték póráz használatára, amelyet régészeti leletek között találtak. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, ezek a sziklarajzok feltárják, hogy az emberiség az eddig véltnél ezer évvel korábban elsajátította a kutya háziasításának mesterségét.

A rajzokon látható, emberek által vezetett kutyák számos feladatot láttak el. Legalább 147 rajz vadászatot ábrázol különféle környezetben, ami arról árulkodik, hogy különböző évszakokban készíthették azokat. A kutyák a Kánaán-kutyára hasonlítanak, amely több ezer éve jelent meg a Közel-Keleten, már Kr. e. 2000-ből származó egyiptomi rajzokon láthatunk ilyen kutyákat.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Dec 2017 10:53:27 +0100
<![CDATA[2017.11.10. - Középkori téglaégető kemencékre bukkantak a tervezett Mindszentyneum területén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kozepkori_teglaegeto_kemencekre_bukkantak_a_tervezett_mindszentyneum_teruleten_4001.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kozepkori_teglaegeto_kemencekre_bukkantak_a_tervezett_mindszentyneum_teruleten_4001.php
Hozzáfűzte: két téglaégető kemence viszont nagyon jó állapotban maradt meg. A két fűtőcsatornával ellátott kemence szélét téglákkal rakták ki, a csatornákat téglából készített boltívekkel fedték be, amelyre agyagrostélyt építettek és ezeken égették ki a téglákat. A kemencét szép agyagfallal borították be. A másik kemencében a kiégett téglák is megtalálhatók.

A várárok betöltése alól előkerült három fűtőcsatornával ellátott kemence érdekessége, hogy ráástak egy hatszögletes, fából ácsolt szerkezetű kutat. A kútból előkerült leletanyag, valamint a rétegtan alapján a kút valószínűleg a 16. századi fából készült, tehát a vár erődítését megelőző időszakból származik. A kemencékből a 14. század végére, 15. század elejére keltezhető kerámiák kerültek elő - mondta el Simmer Lívia.

Kitért arra is, hogy a település a 14. században királyi birtok volt. A század végén a Kanizsai családhoz került, 1394-ben pedig átadták a veszprémi püspöknek. Nagy valószínűséggel ehhez az időszakhoz köthető a középkori plébániatemplom gótikus átépítése és a püspöki udvarház megépítése. A területek közelsége és a téglaméretek - a templom melletti temetőkápolna tégláinak mérete szinte megegyezik a kemencékből előkerült tégláéval - arra utalnak, hogy az égetőkben ezekhez az építményekhez készítették az építőanyagot.

A tervezett Mindszentyneum területén három hónapja zajlanak a régészeti munkák. A feltárás során rábukkantak a török kori vár 17. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazatára és megtalálták a 18-19. században leégett épületek maradványait is. Az ásatás végére 50 ládányi anyag gyűlt össze: nagy mennyiségű kerámia, fazék, tányértöredék, kályhacsempe töredék került elő. A legszebb leletek - 1670-es évszámmal ellátott kályhacsempék, az üveggyöngyből fűzött gyöngysor, szépen díszített habán kerámiák - a 17. századi épületből származnak.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője elmondta: lehetőséget kell keresni, hogy a téglaégető eredeti állapotában bemutatható legyen, de ehhez pluszforrásra van szükség.

Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere arról számolt be, hogy a Mindszenty-emlékközpont építése a közbeszerzés lefolytatása, a kivitelező kiválasztása után kezdődhet el. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Dec 2017 10:48:02 +0100
<![CDATA[2017.11.17. - Fáraókori ácsműhelyre bukkantak Egyiptomban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/faraokori_acsmuhelyre_bukkantak_egyiptomban_4000.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/faraokori_acsmuhelyre_bukkantak_egyiptomban_4000.php
„A műhelyben két fanyelű fejszét találtunk” - mondta Cornelius von Pilgrim, az óegyiptomi építészeti és régészeti örökséget kutató, kairói székhelyű svájci intézet igazgatója. A német-svájci missziót vezető professzor azt is megjegyezte, hogy „az egyik fejsze különös jelentőséggel bír, mert ez az első ókori szír stílusú balta, amelyet Egyiptomban találtak”, ez azt mutatja, hogy a két terület szoros kapcsolatban állt egymással az ókorban.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetője ugyancsak csütörtökön jelentette be, hogy egyiptomi szakemberek egy homokkőből készült építészeti leletre bukkantak a dél-egyiptomi Kóm-Ombó temploma közelében. Az előzetes vizsgálatok alapján a feltárt homokkőlelet III. Philipposz Arrhidaiosz makedón király uralkodása idejéből származik, aki féltestvére, Nagy Sándor (III. Alexandrosz/i.e.356-323) makedón király halála után uralkodott Egyiptomban. Vaziri közleménye szerint a felfedezés azt sugallja, hogy Kóm-Ombó temploma régebbről származhat, mint azt eddig gondolták. A leleten III. Philipposz Arrhidaioszhoz és a krokodilisten Szobekhez szóló imák és őket magasztaló feliratok vannak.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Dec 2017 10:45:06 +0100
<![CDATA[2017.11.28. - Szent László legendáját ábrázoló falfestményre bukkantak egy erdélyi templomban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/szent_laszlo_legendajat_abrazolo_falfestmenyre_bukkantak_egy_erdelyi_templomban_3999.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/szent_laszlo_legendajat_abrazolo_falfestmenyre_bukkantak_egy_erdelyi_templomban_3999.php
Kiss Loránd elmagyarázta: Somogyomban a teljes szentély falfestése megőrződött a mészréteg alatt, és a hajó északi falán négy egymás fölötti regiszterben láthatók figurális falképek. A legfelsőbb regiszter ábrázolja Szent László legendáját. Hozzátette, hogy egy regiszterben - a képregényekhez hasonlóan - egy legenda, történet főbb jeleneteit ábrázolták.

Kifejtette: a Szent László-legenda képsora általában a szent királynak a nagyváradi várból való kivonulását, a magyar lányt elraboló kun vitéz üldözését, a kun vitézzel vívott csata jelenetét, a legyőzött vitéz lefejezését és a pihenés jelenetét ábrázolja. Hozzátette: a legenda jelenetei szinte valamennyi ismert ábrázoláson ugyanazok, a falképek csak a részletekben és a festő stílusában térnek el egymástól. Ezért is gondolják, hogy lehetett egy korai ábrázolás, előkép, amit a későbbi festők utánozni próbáltak. Azt is megjegyezte, hogy a legtöbb Szent László-legendát ugyanabban az időszakban, 14. század második és a 15. század első felében festették.

Kiss Loránd elmondta: kevéssé ismert tény, hogy több szász evangélikus templomban is maradtak meg Szent Lászlót ábrázoló falképek. Somogyom húsz kilométeres körzetében Szászivánfalva (Ighisul Nou) és Ecel (Atel) evangélikus templomában találhatók hasonló falképek. A restaurátor megjegyezte: a szászivánfalvit három évvel ezelőtt sikerült teljesen feltárni, konzerválni, és részben a restaurálása is megtörtént. Az eceli Szent László-ábrázolás rendhagyó módon a középkori templom szentélyének az északi külső falát díszítette, és ma a templomhoz később hozzáépített sekrestye padlásterén látható.

A falkép-restaurátor szerint a szász templomokban őrzött képek azt igazolják, hogy Szent László kultusza nemcsak Székelyföldön volt hangsúlyos, hanem a történelmi magyar királyság más területein is. Megjegyezte: Erdélyben arra is van példa, hogy a magyar szenteket, középkori görög-keleti templomok belső falára is felfestették. Példaként a Hunyad megyei Kristyor (Criscior) és Ribice (Ribita) ortodox templomait említette.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Dec 2017 10:42:02 +0100
<![CDATA[2017.10.05. - Még nincs magyarázat a Németországban talált tízmillió éves fogak rejtélyére]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/meg_nincs_magyarazat_a_nemetorszagban_talalt_tizmillio_eves_fogak_rejtelyere_3974.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/meg_nincs_magyarazat_a_nemetorszagban_talalt_tizmillio_eves_fogak_rejtelyere_3974.php
A rajnai fogak nem hasonlítanak egyetlen Európában vagy Ázsiában talált lelethez sem, leginkább az Etiópiában fellelt Lucy (Australopithecus afarensis) és Ardi (Ardipithecus ramidus) fogaival mutatnak hasonlóságot.

Forrás: MTI]]>
Mon, 06 Nov 2017 08:18:31 +0100
<![CDATA[2017.10.06. - Több ezer éves, rejtélyes kőépítmények bukkantak elő Szaúd-Arábiában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_ezer_eves__rejtelyes_koepitmenyek_bukkantak_elo_szaud-arabiaban_3973.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tobb_ezer_eves__rejtelyes_koepitmenyek_bukkantak_elo_szaud-arabiaban_3973.php
A szakértő bár már negyven éve kutat a térségben, az egykori vulkáni terület lávamezőiről készült műholdas felvételek láttán ő is meglepődött. A kőfalakat kapuknak nevezte, mivel a levegőből a földön elterülő kapuknak tűnnek. Feltehetően a mai beduinok elődei építették őket. Kennedy és csapata évtizedek óta foglalkozik a Közel-Kelet régészeti lelőhelyeinek kutatásával. Az ausztrál szakemberek eredményeikről novemberben számolnak be az Arabian Archaeology and Epigraphy című szaklapban.

Forrás: MTI]]>
Mon, 06 Nov 2017 08:15:28 +0100
<![CDATA[2017.10.21. - A Szent Korona-tant is magában foglalta a nemesség bibliájaként szolgáló Tripartitum]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona-tant_is_magaban_foglalta_a_nemesseg_bibliajakent_szolgalo_tripartitum_3972.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona-tant_is_magaban_foglalta_a_nemesseg_bibliajakent_szolgalo_tripartitum_3972.php
A Hármaskönyv előszóra (Prologus) és három részre (partes) tagozódik, a részek címekre (titulus) vannak felosztva. Az első rész a nemesi magánjoggal, a második a nemesi perjoggal, a harmadik a városi és jobbágyi joggal foglalkozik, illetve itt találhatók az 1514-es paraszttörvények. Az első rész tartalmazza a nemesek négy fő szabadságáról (személyes szabadság, királyi bíróság alá tartozás, adómentesség és ellenállási jog) rendelkező passzust. Ez a könyv fejti ki a Szent Korona-tant is, azt, hogy a Szent Korona az államhatalom szimbóluma, amelynek tagjai a király, az ország nemesei és szabad városi polgárai (a jobbágyság viszont nem). A nemesek és az uralkodó között kölcsönösségi viszony van, mert a királyt a nemesek választják, a nemeseket pedig a király kreálja.

Werbőczy tízévi megfeszített munka után, 1514. október 18-án, a Dózsa-féle parasztháború leverését követően néhány hónappal összeülő pesti országgyűlésen mutatta be hatalmas munkáját. A latinul íródott, Opus Tripartitum juris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae, azaz A nemes Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve címet viselő jogtárat az országgyűlés az 1514:LXIII. törvénycikkben helyeselte, és november 19-én a király is megerősítette, de formálisan soha nem hirdették ki, így törvényerőre sem emelkedett. Ugyanakkor, miután Werbőczy 1517-ben saját költségén kinyomtatta (első magyar fordítása 1565-ben készült el), a három részre szakadt országban az egység szimbóluma lett. A Tripartitum a magyar jog elismert gyűjteménye lett, a corpus jurisban az első helyen szerepelt, 1848-ig használták, sőt egyes rendelkezései 1951-ig érvényben maradtak.

Forrás: MTI]]>
Mon, 06 Nov 2017 08:11:15 +0100
<![CDATA[2017.10.19. - Egyedülálló süvegdísz is szerepel a Jászberény mellett talált honfoglaláskori leletek között]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egyedulallo_suvegdisz_is_szerepel_a_jaszbereny_mellett_talalt_honfoglalaskori_leletek_kozott_3971.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egyedulallo_suvegdisz_is_szerepel_a_jaszbereny_mellett_talalt_honfoglalaskori_leletek_kozott_3971.php
A beszolgáltatott tárgyak nagy része vasból készült, azonban kiemelkedik közülük egy csaknem 11 centiméter magas, aranyozott ezüstlemezből készült, gömbdíszben végződő, kúpos tárgy, mely egykor viselője süvegének tetejét díszíthette - mondta a régész, hangsúlyozva, hogy ehhez hasonló süvegcsúcs eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.

Az 1890-ben Beregszászon talált, három darabban előkerült és később restaurált süvegcsúccsal ellentétben a jászberényi példány teljesen ép, és a hozzá köthető többi lelet is, így a honfoglalás korán belül is pontosan meg lehet határozni a tárgyak korát - mutatott rá Gulyás András. Mint mondta, Jászberényben előkerült egy vas kengyelpár, zabla, vascsatok, vaskarika és nyílcsúcsok is. Ezen kívül találtak ezüstből készült karikát, lemezt, két pénzérmét és egy aranyozott eszüstcsüngőt is.

Gulyás András megjegyezte, hogy valószínűleg egy honfoglalás kori, kis létszámú temetőre bukkantak, és úgy tervezik, folytatják a terület kutatását. Hozzátette: a leletegyüttesből a süvegcsúcsot állandó kiállításon fogják bemutatni a későbbiekben.

Forrás: MTI]]>
Mon, 06 Nov 2017 08:07:40 +0100
<![CDATA[2017.10.30. - Rejtélyes üregre bukkantak a gízai nagy piramis gyomrában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_uregre_bukkantak_a_gizai_nagy_piramis_gyomraban_3970.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_uregre_bukkantak_a_gizai_nagy_piramis_gyomraban_3970.php
„Állhat egy vagy több szerkezetből is. Talán lehet egy újabb nagy galéria. Lehet egy terem, lehet egy sor más dolog” - mondta Mehdi Tayoubi, a kutatásban résztvevő francia HIP Intézet alapító elnöke. A kutatásokat a Kairóhoz közeli gízai piramisokban müontomográfiával végezték, amelynek segítségével rejtett föld alatti üregeket képesek feltárni. A Scan Pyramids projekt során infravörös termográfos, müonelemzéses és háromdimenziós módszert alkalmaznak, amelyek mindegyike kíméletes eljárás.

A technológia képes azonosítani nagy nyitott tereket, de nem tudja megállapítani, mi van odabent, így nem lehet tudni, hogy az üres tér tartalmaz-e tárgyakat. „Amiben biztosak vagyunk, az az, hogy ez a nagy üreg ott van, lenyűgöző és, amennyire tudom, egyetlen elmélet alapján sem volt várható a jelenléte” - mondta Tayoubi.

Egyes kutatók, köztük Zahi Havvász volt egyiptomi régészeti miniszter és archeológus szerint ilyen üres terekről évek óta tudni lehet. „A nagy piramis tele van üregekkel. Óvatosan kell az eredményeinket a közönség elé tárni” - mondta, hozzátéve, szerinte problémát jelent, hogy a nemzetközi kutatócsoportnak nincsen egyiptológus tagja. Úgy véli, a kamra lehet egy üres tér, amelyet a piramis építői arra használtak, hogy az alatta lévő tereket kialakítsák.

Az óbirodalmi Hufu vagy Kheopsz fáraó (Kr. e. 2509-2483) piramisát a fáraó uralkodása idején építették. Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye (magassága 146,5 méter) a kínai nagyfal mellett. Kheopsz uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották. A 4500 éve emelt piramis építéséről alkotott elméletek terén megoszlik a kutatók véleménye.

Forrás: MTI]]>
Mon, 06 Nov 2017 08:03:13 +0100
<![CDATA[2017.09.18. - Artemisz istennő elveszett templomára bukkantak egy görög szigeten]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/artemisz_istenno_elveszett_templomara_bukkantak_egy_gorog_szigeten_3952.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/artemisz_istenno_elveszett_templomara_bukkantak_egy_gorog_szigeten_3952.php
Az elmúlt tíz évben svájci régészek Karl Rebernek, a Lausanne-i Egyetem professzorának vezetésével próbálták meghatározni a templom helyét. A feltárások során találtak egy vastag falat, amely a templom melletti oszlopcsarnok része volt, és az épület egy nagyobb részét is sikerült feltárni. Görög hírportálok szerint az idei ásatásokon bukkantak a régészek olyan bizonyítékra, amely véglegesen megerősítette, hogy az Artemiszion maradványait találták meg Évia szigetén.

Az épületeket a Kr. e. 6. és 2. század közötti időszakban emelték. Találtak egy szökőkutat, Artemisz-feliratokat, Artemisznek és ikertestvérének, Apollónnak és anyjuknak, Létónak szóló felajánlásokat. Ez az Artemisz-szentély volt az istennő fő kultuszhelye az Athénhoz közeli térségben.

Az ókori Hellászban Artemiszt, a Hold és a vadászat szűz istennőjét, a nők és gyermekek védelmezőjét sokfelé tisztelték, nagy ünnepségeket rendeztek számára. Amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották őket, mint szüzeket. Amikor férjhez mentek, egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, így a babákat, játékokat és hajfürtjüket.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 Oct 2017 18:48:45 +0200
<![CDATA[2017.09.22. - Rejtélyes perui kislány múmiája a kórházi röntgengépen]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_perui_kislany_mumiaja_a_korhazi_rontgengepen_3951.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/rejtelyes_perui_kislany_mumiaja_a_korhazi_rontgengepen_3951.php
Az emberi maradványok kiállításával kapcsolatos hozzáállás nagyot változott Texasban a 20. század második felében, így a gyermekmúmia az 1980-as években lekerült a polcról, és a raktárba helyezték. Jillian Becquet gyűjteményigazgató kollégáival a múlt évben nyomozásba kezdett a ritka lelet történetét illetően, azzal a céllal, hogy visszakerülhessen hazájába. A múzeumi archívumok, régi újságcikkek, valamint egyéb feljegyzések és albumok közti kutakodás során több hasznos információra is rábukkantak.



A kutatási folyamat részeként elszállították a Driscolli Gyermekkórházba is, hogy röntgenes vizsgálat alá vessék. „Nem éppen egy átlagos beteg” – mondta tréfásan Suzi Beckwith, a kórház radiológiai osztályának munkatársa. „A méretéből kifolyólag eleinte úgy véltük, egy csecsemőkorú kisgyermekről van szó, azonban a képalkotó eljárást követően tisztán látszódott, hogy lábait magzatpózba húzták, így azt kell mondanunk, egy fiatal kislány maradványait láthatjuk becsomagolva” – tette hozzá. A vizsgálat célja az volt, hogy olyan, szabad szemmel nem látható tényezőket keressenek a lányon, amelyek segíthetik az antropológusokat, hogy kiderítsék, Peru mely részéből, mely kulturális csoportjából származhat.

A temetési pozíció röntgenkép általi megerősítése volt az egyik legfontosabb darab a kirakósban, ugyanis a különböző kulturális és etnikai csoportok különféle módon bocsátották túlvilági útjaikra halottaikat. A képalkotó diagnosztikusok segítségével az elkövetkező hetekben történő analízis során az elhunyt legapróbb sérülése, hege sem marad titokban a kutatók előtt, akik remélek, a perui követség szakértőivel együttműködve hamarosan fény derülhet a kislány származására. Corpus Christi Természettudományi Múzeumában állítólag a gyermekmúmia az utolsó, akiről nincs pontos információjuk a szakembereknek.]]>
Mon, 02 Oct 2017 18:47:00 +0200
<![CDATA[2017.09.10. - Egy viking hajósírt találhattak a norvégiai Trondheim piactere alatt]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_viking_hajosirt_talalhattak_a_norvegiai_trondheim_piactere_alatt_3950.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_viking_hajosirt_talalhattak_a_norvegiai_trondheim_piactere_alatt_3950.php
A korai elemzések szerint maga a hajó legalább négy méter hosszúságú lehetett, és – mint a kutató fogalmazott – többé kevésbé észak-déli tájolású. Számos különös gödör és később ásott árok, cölöphely figyelhető meg körülötte.

A hajóban mindössze két darab csontot találtak meg, amelyek szintén észak-déli tájolásban feküdtek a földben. Biztosra nem lehet mondani, de egykoron valószínűleg a faszerkezet belsejében kaphattak helyet. A DNS-teszt eredményéig szintén csak találgatni tudnak a szakemberek, hogy emberi maradványokról van-e szó.

Több kisebb lelet mellett a régészek találtak egy bronz lemezt az egyik csont közvetlen közelében, ezért úgy vélik, sírmellékletről lehet szó. A hajó közepén lévő, valószínűleg egy cölöpnek ásott gödör mélyén egy kanál darabja és valamilyen pénzes ládika kulcsa hevert. E két lelet a 7-10. századból való, ám nem egyértelmű, hogy mennyiben kapcsolható magához a hajós temetkezéshez.

A mai kikötő és a fjordon belül elhelyezkedés alapján a régészek a hajósírt a késő vaskor vagy a korai viking kor idejére helyezik. A kutatók úgy vélik, a hajót, mint egy koporsót egyszerűen elásták a földbe, majd egy sírhalmot emeltek fölé. A korai viking kor hajóinak szakértője, Knut Paasche szerint a most fellelt szerkezet hasonló az Åfjordnél megtalált híres hajóhoz.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 Oct 2017 18:43:35 +0200
<![CDATA[2017.09.23. - Megtalálták a Monarchia egyik elveszettnek hitt tengeralattjáróját]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalaltak_a_monarchia_egyik_elveszettnek_hitt_tengeralattjarojat_3949.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalaltak_a_monarchia_egyik_elveszettnek_hitt_tengeralattjarojat_3949.php
Az U16-os tengeralattjáróra utal az, hogy közelében a tengerfenéken megtalálták a Nembo olasz torpedóromboló roncsait is. Az egykori összecsapás következtében mindkét hajó elsüllyedt. "Azt biztosan állíthatjuk, hogy két hajóroncs van az általunk felkeresett és átkutatott tengerfenéken" - mondta az egyik búvár újságíróknak.Az U16-os felkutatását hosszú tárgyalások előzték meg az albán hatóságokkal. Az albánok először elutasították a csehek kérését, de végül mégis megadták az engedélyt a kutatáshoz, és az albán haditengerészet a roncs feltételezett fekvésének a koordinátáit is rendelkezésükre bocsátotta.

A CTK szerint az 1915-ben épített U16-os merülőhajó feladata az Osztrák-Magyar Monarchia tengeri határainak a védelme volt. A monarchia haditengerészete 1915. október 6-án vette át a tengeralattjárót, amely a következő évben két esetben is visszaverte egy francia hadihajó támadását. 1916 októberében azonban nem élte túl az olasz hadihajókkal való összecsapást.

A hozzáférhető forrásokból az derül ki, hogy az osztrák-magyar tengeralattjáró egy nagyjavítás után a parancsnokság által kijelölt helyére tartott, amikor Albánia közelében a Jón-tengeren váratlanul szemben találta magát az olasz Nembo torpedórombolóval és a Bormida hadi tehergőzössel. Az U16-os két torpedót lőtt ki a Nembóra, amely vízimbombával válaszolt. Az összecsapásban mindkét hajó léket kapott. Míg a Nembo azonnal elsüllyedt, az U16-sal a Bormida végzett, amely speciális acélorrával nekiment a sérült tengeralattjárónak.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 Oct 2017 18:38:22 +0200
<![CDATA[2017.09.29. - A nap, amikor megszűnt az önálló Katalónia]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_nap__amikor_megszunt_az_onallo_katalonia_3948.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_nap__amikor_megszunt_az_onallo_katalonia_3948.php
Amerika felfedezése (1492) után a spanyol ambíciók az Újvilágot vették célba, így a Földközi-tenger partján fekvő Katalónia vesztett jelentőségéből. A madridi udvar központosítási törekvései 1640-ben, a harmincéves háború idején felkelést váltottak ki, és a francia támogatást is élvező katalán rendeknek az 1652-es békében sikerült jogaikat újfent elismertetniük. A konfliktus azonban nem oldódott meg véglegesen, a spanyol örökösödési háború kitörése után pedig már kenyértörésre került sor.

Az utolsó spanyol Habsburg, II. Károly 1700-ban gyermek nélkül halt meg, trónjára igényt tartottak az osztrák Habsburgok és a francia Bourbonok is. 1701-ben Madridban XIV. Lajos francia király unokáját, V. Fülöpöt koronázták meg, mire válaszul az osztrák-angol-holland „Nagy Szövetség” hadat üzent a Napkirálynak. A harcok egész Európára kiterjedtek, spanyol földön pedig polgárháború dúlt, amelybe külföldi erők is beavatkoztak. A katalánok kezdetben Fülöpöt támogatták, de miután a Nagy Szövetség által támogatott Károly Habsburg főherceg (I. Lipót osztrák uralkodó fia, aki később III. Károly néven magyar király is lett) csapatai 1705-ben bevették Barcelonát, őt ismerték el királyuknak.

1711-ben Károly megörökölte a bécsi trónt, és így egy kézbe került volna a spanyol és az osztrák örökség, ami Ausztria szövetségesei számára elfogadhatatlan volt. Az angolok és a hollandok 1713-ban békét kötöttek a franciákkal, elismerve V. Fülöpöt Spanyolország királyának, amibe a következő évben Ausztria is beleegyezett. A francia születésű új uralkodó kemény kézzel látott neki a centralizált királyi hatalom kiépítésének, az „áruló” tartományok megbüntetésének, ami Katalónia számára katasztrófával ért fel.

Miután 1713 nyarán a brit és császári seregek a béke előírásainak megfelelően távoztak Barcelonából, V. Fülöp megkezdte a város ostromát. A várost mintegy negyvenezer katona vette körül, a védősereg alig pár ezer, katonai képzettséggel alig rendelkező emberből állt. Az ostrom megfelelő ágyúk híján mégis több mint egy évig elhúzódott, a nyomasztó túlerőben lévő királyi katonaság csak 1714. szeptember 11-én tudta bevenni a katalán fővárost. A bevonulás után V. Fülöp azonnal életbe léptette már korábban kiadott rendeleteit, amelyek megszüntették a katalán autonómiát, eltörölték a több évszázados múltra visszatekintő katalán intézményeket, és még a katalán nyelv használatát is megtiltották.

A katalán nemzeti reneszánsz (renaixenca) a 19. század végén kezdődött, napjainkban is tart, sőt egyre erősödik. A saját nyelvvel, kultúrával, polgári jogrendszerrel, kollektív identitástudattal bíró katalánok ma állam nélküli nemzetnek érzik magukat. Minden év szeptember 11-én megemlékezést tartanak az 1713-14-es harcokban elesett védők temetője fölött létesült barcelonai téren, és függetlenségpárti tüntetések is zajlanak.

A központi madridi kormányzat és a szakadár törekvéseket felkaroló barcelonai kormány közötti feszültség egyre nagyobb, aminek gazdasági okai is vannak: az ország területének 6 százalékát kitevő Katalónia állítja elő a spanyol GDP 20 százalékát, Katalónia a spanyol költségvetés nettó befizetője, de nem jogosult az adók beszedésére, és abba sem szólhat bele, mennyit kap vissza a pénzből. A függetlenség eszméje mindinkább népszerű az itteni lakosság körében.

Forrás: MTI]]>
Mon, 02 Oct 2017 18:33:43 +0200
<![CDATA[2017.08.12. - Titokzatos járvány tartotta rettegésben VIII. Henriket]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/titokzatos_jarvany_tartotta_rettegesben_viii__henriket_3932.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/titokzatos_jarvany_tartotta_rettegesben_viii__henriket_3932.php
Nem lehet tudni, ki fertőződött meg elsőként az izzadásos kórral, ám néhány történész úgy véli, Henrik apja, a Tudor-dinasztiát megalapító VII. Henrik zsoldosai vihették be Angliába a betegséget. A zsoldosok behívása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Lancasterek nyerték a rózsák háborúját - olvasható a History.com cikkében.

Egy királyi tisztviselő, Richard Grafton leírása szerint „az újfajta betegség (...) annyira fájdalmas és éles volt, amilyenhez hasonlót senki sem tudott felidézni az emlékezetéből”. Ez persze nem igaz, Anglián a 14. század közepén az Európán végigsöprő pestisjárvány is hatalmas pusztítást végzett: Anglia lakosságának mintegy 60 százalékát a fekete halál vitte el. Az angol izzadásnak azonban nem volt köze a pestishez. Nem jelentek meg tünetek a bőrön, teljesen véletlenszerűen bukkant fel bizonyos területeken nagyobb esőzések és árvízek után, és általában vagy a nagyon gazdagokat vagy a nagyon szegényeket sújtotta.

A modern orvostudomány megjelenését megelőző évszázadokban az embereknek nem sok esélyük volt arra, hogy előrejelezzenek egy járványt vagy hogy megfejtsék, milyen okok húzódnak egy fertőző betegség szétterjedése mögött. Ez persze nem akadályozta meg az orvosokat abban, hogy próbálkozzanak. A betegségnek köszönhetően tett szert hírnévre például egy John Kays nevű orvos (aki, mivel jobban hangzott, Johannes Caiusnak nevezte el magát), aki komoly pénzkereseti lehetőséget látott a gazdag, VIII. Henrikhez hasonlóan a kórtól paranoiásan tartó nemesek között pusztító fertőző betegségben.

Caius kórról írt könyvét 1552-ben adták ki, és rendkívüli népszerűségre tett szert. A szerző megállapította, melyek voltak a betegség tünetei, milyen úton előzhető meg, és hogyan kúrálható a kór. Caius – a kor orvosi színvonalát tükrözően – azt tanácsolta, kerüljék a sűrű ködöt, valamint a rothadt gyümölcsöt, emellett pedig rendszeres testmozgást írt elő. A fertőzötteknek azt javasolta, fogyasszanak fyógynövényes főzeteket, izzadjanak annyit, amennyit csak tudnak, és ne menjenek otthonukon kívülre.

Tanácsai persze mit sem használtak a fertőzötteknek. Annak ellenére, hogy Caius betegeinek többsége meghalt, végül elég gazdaggá vált ahhoz, hogy egy nagyszerű felajánlást tegyen egykori cambridge-i kollégiumának” – fejtette ki Derek Gatherer orvosbiológiai kutató az orvosról, akinek ma is nevét viseli a szóban forgó kollégium (Gonville & Caius College).

Sem Caius, sem más orvosok nem tudták megmagyarázni a betegség okát, így arra sem lehettek képesek, hogy megállítsák azt. VIII. Henrik egész uralkodása alatt tartott a kórtól. Az udvarban többen is érintettek voltak ugyanis: Wolsey bíboros például többször is elkapta a betegséget, ám mindannyiszor felépült belőle. Henrik bátyjával, Artúrral a feltételezések szerint azonban az izzadásos kór végzett. Nem hiába írta a király a később általa kivégeztetett lorkancellárnak, Morus Tamásnak, hogy az ember nagyobb biztonságban van a csatatéren, mint a városban.

Az utolsó angolizzadás-járvány 1551-ben csapott le Angliára. 150 évvel később Franciaországban megjelent a pikárdiai izzadás náven ismert fertőző betegség, ám sem az angol, sem a pikárdiai változat nem bukkant fel később a történelem során, ami komolyan megnehezíti a kutatók dolgát. Így ugyanis a korabeli beszámolókra, valamint a szegényes közegészségügyi forrásokra kell támaszkodniuk, ha többet szeretnének tudni a kór okairól. Bár nyilvánvalóan több ezren haltak meg a fertőző betegség következtében, pontos számot a nyilvántartás hiányosságai, valamint az elveszett adatok miatt könnyelműség lenne mondani. Egyes tudósok úgy vélik, a fertőző betegség a hantavírus egy formája lehetett, mások influenzára, ételmérgezésre vagy visszatérő lázra gyanakszanak.

Shakespeare IV. Henrik című drámája második részének utóhangja szerint az egyik szereplő, Sir John Falstaff izzadásban hal meg. A kutatókat megosztja a kérdés: vajon egy szexuális úton terjedő betegségről vagy az angol izzadásról van szó? Bármi is legyen a válasz, már önmagában a régóta folyó vita ténye is jelzi a rejtélyes kórtól való tartós félelmet.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Sep 2017 15:35:01 +0200
<![CDATA[2017.08.03. - Árpád-kori muszlim települést tártak fel Orosháza mellett]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad-kori_muszlim_telepulest_tartak_fel_oroshaza_mellett_3931.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad-kori_muszlim_telepulest_tartak_fel_oroshaza_mellett_3931.php
Találtak számos palackmaradványt is, amelyek összefüggésben lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Emellett Orosházától északra egy 1400-as évekből származó oklevél említ egy Böszörményestelek nevű települést. A telek szó már nem lakott területre utal, a böszörmény szóban a muszurmán-muzulmán-muszlim szavak fedezhetők fel, amely nem etnikumot, hanem vallást jelöl - magyarázta Rózsa Zoltán. Így zárták ki, hogy nem zsidók lakták a területet, hanem valószínűleg a Volgai Bolgárországból érkezett, sókereskedelemmel és pénzváltással foglalkozó muszlim vallású kálizok - húzta alá.

Hogy mikor érkezhettek a mai dél-alföldi területre a kálizok, pontosan nem tudni, erről a vidékről ugyanis nem maradtak fenn a korból írásos emlékek, Orosháza neve először az 1400-as években fordul elő írott oklevelekben, onnan datálható ugyanis - a marhakereskedelem megjelenésével - a terület újbóli felvirágzása - fejtette ki a kutató.

A honfoglalás idején már bizonyítottan érkeztek muszlimok a Kárpát-medencébe; Anonymus pedig azt írta, hogy 970 körül bolgár földről, a Volga és a Káma összefolyásának vidékéről, a mai Kazany térségéből izmaeliták sokasága érkezett ide. "Az igazolható, hogy a kálizok a 11. században már itt éltek" - húzta alá az igazgató. 1150-1153 között egy arab utazó leírta, hogy tízezerszámra élnek muszlimok a Kárpát-medencében. A hvarezmiek kamarai és pénzügyletekkel foglalkoztak, a magrebiták pedig a katonai réteget alkották - fűzte hozzá Rózsa Zoltán.

A 12. század közepén kezdhettek az Orosháza környékén élő muszlimok piacot és pénzváltóhelyet üzemeltetni. Előbbit igazolja a szakember szerint, hogy a kálizoknak három nagy központjuk volt az akkori Magyarországon, mind fontos sókereskedelmi útvonalak mentén: Nyitrán (az északi kereskedelmi útvonal mellett), Przemsyl-ben és Orosházán (az Erdélybe és Délvidékre irányuló kereskedelmi út mentén).

A pénzváltásra is találtak bizonyítékot, a múzeum régészei civil fémkeresők segítségével mintegy negyven ólomsúlyra bukkantak, amelyek a kutatásaik alapján az úgynevezett budai márka egységeinek feleltethetők meg. Az ólomsúlyt nehéz keltezni, de közvetlen környezetükben bizánci és osztrák pénzek is voltak, amelyek főként a 12. század második fele és a 13. század első évtizedei között voltak használatosak - magyarázta a régész.

Írásos források szerint a budai márka 1271-ben jelent meg mint történelmi tömegegység, pénzverési alapsúly, amellyel már a pénz ezüsttartalmát is képesek voltak mérni, ami így egy pénzreformnak számított a folyamatos pénzrontás-pénzmegújítás korszakában. A budai mérték használatát Luxemburgi Zsigmond király tette kötelezővé 1405-ben.

Az, hogy már a 12. században ott volt a budai márka, azt valószínűsíti, hogy nem a skandináv országokból, majd onnan Anglián keresztül jutott át az európai földrészre, ahogyan eddig a történelemtudomány gondolta; vagy ha mégis onnan érkezett, akkor az eddig gondoltaknál jóval korábban - mondta Rózsa Zoltán.

A pontos pénzváltási, számítási ismeretek miatt válhattak a muszlimok a pénzügyek és a kamarai ügyletek lebonyolítóivá - vélekedik a régész. Orosháza környékéről a tatárjárást (1241-1242) követően tűntek el a muszlimok, ami azzal is magyarázható, hogy áthelyezték a sószállítási útvonalakat - tette hozzá.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Sep 2017 15:31:01 +0200
<![CDATA[2017.08.11. - Hatezer éve élt halász maradványaira bukkantak Lettországban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatezer_eve_elt_halasz_maradvanyaira_bukkantak_lettorszagban_3930.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatezer_eve_elt_halasz_maradvanyaira_bukkantak_lettorszagban_3930.php
A kutatásokat a Balti és Skandináv Régészeti Központ és a Lett Tudományegyetem végezte Harald Lübke német kutató vezetésével. A munkában a Kieli Egyetem hallgatói is részt vettek.

Rinnukalns, a Balti-térség egyik legkorábban felfedezett kőkorszaki lelőhelye fontos információkkal szolgál az időszámítás előtti 4000 körül élt őskori ember táplálkozásáról és életéről. Ekkoriban a földművelés és állattartás még fejletlen volt Európában. A korábbi vizsgálatok során kagylók és más tengeri élőlények maradványaira is bukkantak már a területen.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Sep 2017 15:25:55 +0200
<![CDATA[2017.08.23. - Mátyás király unokájának nyughelyéül is szolgált egykor a gyulai ferences templom]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/matyas_kiraly_unokajanak_nyughelyeul_is_szolgalt_egykor_a_gyulai_ferences_templom_3929.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/matyas_kiraly_unokajanak_nyughelyeul_is_szolgalt_egykor_a_gyulai_ferences_templom_3929.php
Kónya István kifejtette: az 1420 és 1566 között működött ferences templom a maga korában egyedinek és nagynak számított, egy 1535-ös feljegyzés szerint a templomhoz tartozó rendházban 23-an éltek. Történelmi források szerint háromszor is tartottak itt rendi gyűlést, 1491-ben, 1531-ben és 1533-ban. Kerecsényi László gyulai várkapitány az 1560-as években parancsot adott, hogy a templom építőköveiből erősítsék meg a várat. Emellett több gyulai templom is épülhetett részben a ferences rendház és szentély maradványaiból.

A rekonstrukció után szeretnék a romtemplomot bevonni a város turisztikai életébe - mondta Kónya István, aki hozzátette, a városvezetés kiemelten kezeli a műemlékek védelmét, ennek egyik jeles példája az Almásy-kastély rekonstrukciója. A régészeti feltárást végző Liska András, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. vezető muzeológusa elmondta, hogy a templomnak lényegében csak a szentély része maradt meg, az eredeti falak a jelenlegi talajszint alatt húzódtak, a most megerősíteni szánt falmaradványokat a hatvanas években végzett ásatás során emelték.

A templom építését Maróti János macsói bán, vagy a fia, László kezdeményezhette és finanszírozta. A területen az 1930-as években Implom József is végzett ásatást, akkor találták meg Corvin János lányának, Erzsébetnek (aki Hunyadi Mátyás király unokája volt) és feleségének, Frangepán Beatrixnak a sírhelyét.

Erről szólva Liska András elmondta, a sírokat valószínűleg a török korban kirabolták, a csontok akkor szétszóródtak. A második világháború alatt az Implom József által talált régészeti leletek eltűntek vagy megsemmisültek. Meglepetésükre a jelenlegi ásatás során találtak két emberi csontdarabot, amelyet antropológusok vizsgálnak meg a közeljövőben - mondta a szakember. Megtalálták továbbá a két sírhely eredeti, középkori alapjait. Liska András szerint a templomba temettek el egy harmadik személyt is, ám róla semmilyen feljegyzés nem került elő, és a sírhely jelenleg magánterületen van, így azt nem tudják vizsgálni. A kutató hozzátette, a régészeti munkák a jövő héten befejeződnek.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Sep 2017 15:22:17 +0200
<![CDATA[2017.08.29. - Lopott Kolumbusz-levelet kapott vissza a Vatikán]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/lopott_kolumbusz-levelet_kapott_vissza_a_vatikan_3928.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/lopott_kolumbusz-levelet_kapott_vissza_a_vatikan_3928.php
A Wall Street Journal szerint egy Robert Parsons nevű atlantai biztosítási szakértő vásárolta meg 2004-ben New Yorkban, nem tudva, hogy lopott holmi került a birtokába. Parsons 2014-ben halt meg, a nyomozók azonban csak idén jutottak a dokumentum nyomára a férfi gyűjteményében. Az özvegy beleegyezett abba, hogy a levél visszakerüljön a Vatikánba.

Forrás: MTI]]>
Sun, 03 Sep 2017 15:18:21 +0200
<![CDATA[2017.07.25. - DNS-vizsgálat igazolhatja, hogy Kolumbusz Kristóf valójában portugál lehetett]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2017__augusztusi_fesztival_esemenyek_3920.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/fesztival_ajanlo_-_2017__augusztusi_fesztival_esemenyek_3920.php
Az elmélet szerint - amelyet elismer a portugál történelmi akadémia is - Pedro Ataídének azért jött kapóra saját hamis halálhíre, mert családját üldözték Portugáliában, miután részt vettek a II. János portugál király meggyilkolására irányuló összeesküvésben.

A kutatócsoport elképzelése szerint az elméletet úgy lehet bizonyítani, ha összehasonlítják Kolumbusz fiának, Hernandónak a DNS-mintáját Pedro Ataíde egyik rokonának DNS-mintájával. Ezért kezdeményezték a portugál hajós unokatestvérének exhumálását az illetékes hatóságoknál, és abban bíznak, hogy a nyár végén megkaphatják az ehhez szükséges engedélyeket. Az azonban egyelőre kérdés, hogy a maradványok milyen állapotban vannak, és alkalmasak-e a mintavételre.

Az általánosan elfogadott teória szerint Kolumbusz Kristóf Genovában született 1451-ben, de a felfedezőt sokan szeretnék magukénak tudni, az elmúlt években számtalan elmélet látott napvilágot arról, hogy valójában honnan származik. 2009-ben például egy spanyol történész állt elő azzal, hogy Kolumbusz Pedro Scotto néven született, és felmenői skótok voltak. Próbálták már bizonyítani, hogy Katalóniában jött a világra, de népszerű galíciai eredetének elmélete is.

A rejtélyhez egyébként Hernando, Kolumbusz fia is hozzájárult, aki 1506-ban elhunyt apjáról írt életrajzában nem tüntette fel annak születési helyét.

]]>
Wed, 26 Jul 2017 18:38:24 +0200
<![CDATA[2017.07.18. - Ritka rézkori leletekre bukkantak Dusnok határában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egesz_even_at_birtak_az_andokbeli_viszonyokat_a_hetezer_evvel_ezelott_elt_emberek_3919.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egesz_even_at_birtak_az_andokbeli_viszonyokat_a_hetezer_evvel_ezelott_elt_emberek_3919.php
A gazdag leletanyag mellett fontos volt, hogy a szántás során lekoptatott halmon rabolatlan sírokat tárhattak fel. Munkájuk során az is kiderült, hogy a szarmata temető alatt egy kelta telep is található. Az egyik sír szintje alatt ugyanis különféle objektumok maradványai rajzolódtak ki és előkerült egy kelta grafitos kerámia is. A lelőhely értékét növelte, hogy három kultúra, népesség nyomait sikerült dokumentálni, melyek több mint ezer évre nyúlnak vissza. Az ásatáson szakmai munkatársként Andrási Réka, a bajai Türr István Múzeum régésze is részt vett - tette hozzá.

Lantos Andrea elmondta: az egyik sír kiemelt lelete egy ezüstözött, bronzból készült kör alakú tükör. A szarmatákra jellemző volt a gyöngyökkel gazdagon kivarrt öltözet, ezt támasztja alá a számos gyöngylelet is. A sírból előkerült még egy borostyán gyöngyökből álló nyaklánc és egy üveggyöngyökkel díszített karperec is. Az amulettfunkciót is betöltő dudoros gyűrűkről pedig úgy vélik, az övre felvarrva viselték.

A másik sírban ezüstlemezzel borított bronz fibulát találtak az elhunyt nő mellkasán és egy szintén bronzból készült kocka alakú díszt a nyakán, mely feltehetően a nyakláncára felfűzve viselt. Ruháját és az oldalán hordott kis szütyőt különféle anyagú gyöngyök díszítették. A kis táskából egy szokatlanul nagy üveggyöngy került elő, számos ép, óriási méretű kalcedon gyöngy, valamint érdekes szokásra utal, hogy ebben helyezték el fülbevalója párját is. Kisebb használati eszközöket - egy orsógombot, bronztűt, egy csontnyelű kést is - tettek a sírba. A leletek nagyjából 1800 éves, korai szarmata korból származóak.

A feltárási munkákat egy sikeres pályázatnak köszönhetően idén májusban folytatták. A szakemberek először két női és két férfi, szintén szarmata, a második századra keltezhető temetkezést tártak fel. A férfi sírok mellett késre, illetve ruhakapcsoló tűre leltek és feltehetően megtalálták a honfoglaló temetkezés helyét is, melyet a sírba helyezett lócsontok és a nyugat-keleti tájolású sírgödör is alátámaszt. Idén is feltártak rozettás lószerszámvereteket, ami egyértelműen női temetkezésre utal.

A munkák során a halom középső részéből egy késő bronzkori temetkezés nyomai kerültek elő: egy nagyon szép, a halomsíros kultúrához köthető hatalmas edény és egy díszes bronztűvel eltemetett felnőtt csontváz. Ezenkívül kelta objektumok, majd egy rézkori temetkezés nyomait tárták fel. Innen, az időszámítás előtti 4. évezredből származó emberi csontok, illetve nagyobb edénytöredékek is előkerültek. A régészek úgy vélik, hogy az egykori dombot a rézkori temetkezés fölé halmozott földdel alakították ki.

Lantos Andrea régész kiemelte: a lelet jelentőségét az adja, hogy a halom aljában magát a sírkamrát és annak faszerkezetét is sikerült megfigyelniük. Igaz, hogy a sírt korábban kirabolták, de az embercsontok és edénytöredékek mellett így is találtak négy, épségben maradt aranykorongot, amit feltehetően ruhadíszként használt viselője. Ezen a vidéken hasonló rézkori leletet - hiteles körülmények között feltárva - korábban még nem találtak, párhuzamait a bulgáriai Várnában fedezték fel - tette hozzá.

Forrás: MTI]]>
Wed, 26 Jul 2017 18:31:53 +0200
<![CDATA[2017.07.21. - Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincs másik hét darabját is]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_visszaszerezte_a_seuso-kincs_masik_het_darabjat_is_3918.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_visszaszerezte_a_seuso-kincs_masik_het_darabjat_is_3918.php
Baán László újságíróknak elmondta: az elmúlt években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát - fejtette ki, hozzátéve: a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.

Azt is hangsúlyozta: a kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válik. Ezt az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, gyakorlatilag raktárak mélyén rejtegették azt - fejtette ki, jelezve azt is: több alternatíva van a kincsek végeleges elhelyezésére, arról a kormány fog dönteni.

Magyarország olyan ókori kinccsel gyarapodott, amelyet területén, Pannóniában kapott egy előkelő személyiség és ásott el minden valószínűség szerint egy barbár betöréskor, majd az közel 2000 éven keresztül a földben maradt - ismertette a történetet. A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. A lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban a szakembereknek még nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy ott volt - mondta Baán László.

Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amphora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör. A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség, naponta 12 és 18 óra között, augusztus végéig. Ezt követően országjárásra indulnak, végül a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak.

Forrás: MTI]]>
Wed, 26 Jul 2017 18:30:14 +0200
<![CDATA[2017.07.16. - A kormánykerék forgása ihlette meg a revolvert feltaláló Samuler Coltot]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kormanykerek_forgasa_ihlette_meg_a_revolvert_feltalalo_samuler_coltot_3917.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kormanykerek_forgasa_ihlette_meg_a_revolvert_feltalalo_samuler_coltot_3917.php
A prototípust fából faragta ki, de mivel nem talált támogatókra, évekig Doctor Coult néven utazó műsorokban népszerűsítette az újonnan felfedezett fájdalomcsillapító szert, a kéjgázt. Az így keresett pénzből készítette el a revolver prototípusát, a működő változatot 1835-ben Angliában és Franciaországban, majd 1836-ban Amerikában is szabadalmaztatta. A gyártásra alapított vállalata rövid úton csődbe ment, mert alig száz darabot sikerült eladnia a rangereknek - a fegyver akkor még túl súlyos és bonyolult volt, könnyen meg is hibásodott, így összességében a nagyobb veszélyt használójára jelentette.

Colt a következő években a vízálló lőszer, a távolról felrobbantható tengeri akna feltalálásával és az első tenger alatti kábel lefektetésével tudott a felszínen maradni. Utolsó esélyét az 1846-ban kitört mexikói háború jelentette, amikor is a Floridában és Texasban az indiánok ellen már hatásosnak bizonyult fegyver legújabb változatából egy tételt rendelt a hadsereg. A baj csak az volt, hogy Coltnak már nem volt gyára, így a gyapotmagtalanító gépet feltaláló Eli Whitney fiával szövetkezve, annak egyik telepét alakították át.

A fegyver bevált, egyre újabb és újabb rendelések érkeztek, Colt 1851-ben első amerikai gyárosként nyitott kirendeltséget Angliában. 1855-ben szülővárosában, a Connecticut állambeli Hartfordban felépítette a világ akkor legnagyobb, a legmodernebb gépekkel felszerelt magánkézben lévő fegyvergyárát. Itt hamarosan napi 150 kiváló minőségű, szépen tervezett és remekül működő fegyvert állítottak elő, elsőként a Colt gyár készített felcserélhető, szabványos és sorozatban gyártható alkatrészeket is.

Colt hamarosan a világ leggazdagabb emberei közé számított és tiszteletbeli ezredesi rangot is kapott. Vállalata előszeretettel készített kiállítási és reprezentációs célú, de teljesen működőképes fegyvereket is: az arany berakásos, gravírozott revolverek ott virítottak I. Miklós és II. Sándor orosz cár, VII. Frigyes dán és XV. Károly svéd király vitrinjeiben, de az Amerikába látogatott Kossuth Lajosnak is készült nevével gravírozott colt. A termékeket ügynökök terjesztették, de voltak lerakatok New Yorkban és Londonban, emellett közvetlen rendeléseket is elfogadtak. Colt volt az első iparos, aki felismerte a reklám és a marketing fontosságát, részben ezzel magyarázható elsöprő sikere. Nemcsak gyárát és termékeit reklámozó újságcikkeket rendelt meg, hanem festményeket is, amelyeken az ő revolvereit használják indiánok, banditák és egzotikus vadállatok ellen.

Az amerikai polgárháború előtt Colt még adott el fegyvereket a déli államoknak is, így a háború idején az északi Unió és a déli Konföderáció seregében is szabványosított volt a colt. Samuel Colt 1862. január 10-én, 47 évesen halt meg, gyáraiban rövid élete során 400 ezer fegyver készült, ő pedig mai árfolyamon 350 millió dollárt hagyott örököseire.

Érdekes módon a legsikeresebb Colt-modellt, a Békecsinálóként ismert, minden westernfilmben feltűnő 45-ös kaliberű revolvert csak jóval halála után, 1873-ban tervezték; ez volt az a fegyver, amellyel „meghódították a Nyugatot”. Az 1900-as évektől kezdve már automata coltok is készültek, amelyek kakasát nem kellett minden lövés után felhúzni. Ezek közül a leghíresebb a John Moses Browning által tervezett M1911-es modell - ezt számos fegyveres testületben rendszeresítették, az amerikai hadseregben kisebb módosításokkal a nyolcvanas évek végéig szolgálati fegyver maradt, gyártása napjainkban is folyik.

A Colt által feltalált forgótáras, többnyire hatlövetű fegyver sokak szerint alapjában változtatta meg a történelem menetét. Ez talán túlzás, az azonban biztos, hogy Colt olyan hírnévre és vagyonra tett szert, mint előtte kevés feltaláló. Az amerikai polgárháborúban született mondás szerint „Abe Lincoln felszabadított minden embert, de Sam Colt egyenlővé is tette őket.”

Forrás: MTI]]>
Wed, 26 Jul 2017 18:28:43 +0200
<![CDATA[2017.07.10. - Megújul Sándor Móric, az "ördöglovas" bajnai kastélya]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megujul_sandor_moric__az__ordoglovas__bajnai_kastelya_3916.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megujul_sandor_moric__az__ordoglovas__bajnai_kastelya_3916.php
A turisztikai fejlesztés fő célja Sándor Móric, az "ördöglovas" kastélyának, valamint korának bemutatása interaktív módon, épített installációk és multimédiás eszközök segítségével - ismertette a részleteket a miniszteri biztos. A kiállítási tematikában szerepel a kastély építéstörténete és tervezője, Hild József bemutatása, a Sándor család történetének, érdekes személyiségeinek és rajtuk keresztül a kor főúri életmódjának, jellemző életútjainak megjelenítése.

A kastély egyik különlegessége lesz a belső falfestések és díszburkolatok rekonstrukciója, valamint az épület 19. századbeli fénykorának, életének megidézése. Az eredetileg 59 szobás épületegyüttes belső tereinek díszítésén közel tíz évig dolgoztak, a munkával 1842-re készültek el.

Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a kastély újjáélesztése után a környék turisztikai, illetve rendezvényközpontja lehet. Pallagi Tibor (független) polgármester emlékeztetett arra, hogy a Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt.

Sándor Móricz gróf, az ördöglovas 1834-ben vette feleségül Metternich Leontina hercegkisasszonyt, és ekkor alakítatta át a kastélyt Hild Józseffel. A második világháború után kórház, szükséglakás, gépállomás, tsz- és pártiroda működött falai között. Az épületet az ezredfordulóig emésztette az idő, majd a Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját forrásból, közel 800 millió forint ráfordítással először a tetőt újította fel, majd az eredetileg halvány sárga főhomlokzatot, a kőkerítés hiányzó darabjait pótolták.

Idén elbontották a kastély parkjában az 1970-es években épített pártházat, illetve felszámolták a hozzá kapcsolódó aszfalt burkolatú területet, valamint a kastélyegyüttes főépületében konzerváltak egy kritikus állapotban lévő falfestményt.

Forrás: MTI]]>
Wed, 26 Jul 2017 18:25:58 +0200
<![CDATA[2017.06.02. - Ritka, 1700 éves római luxus utazókocsi maradványait tárták fel Aquincumban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/ritka__1700_eves_romai_luxus_utazokocsi_maradvanyait_tartak_fel_aquincumban_3910.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/ritka__1700_eves_romai_luxus_utazokocsi_maradvanyait_tartak_fel_aquincumban_3910.php
Mráv Zsolt régész, a kocsis temetkezések szakértője hangsúlyozta: Pannónia észak-keleti területéről összesen 30 kocsisírt ismer a tudomány, Budapest területén pedig a mostani mindössze a második ilyen típusú feltárt temetkezés.

A kocsi és mellé leölt fogatos lovak maradványai között megtalálták a jármű hátoldalát díszítő tíz darab bronzszobrot, amelyek a követőinek túlvilági boldogságot ígérő Bacchus istenséget és kíséretét ábrázolják. Előkerült a kocsi ülése és felépítménye is, amelynek a karnisrudak és a réz függönykarikák alapján minden oldalát függönnyel lehetett eltakarni - fűzte hozzá a szakember, aki szerint az ilyen luxuskivitelű utazókocsik a római kori technikatörténet elfeledett csodái közé tartoztak, elkészítésük hatalmas szakértelmet igényelt. A jármű bonyolultságát jelzi, hogy a sírban összesen mintegy 400 vasalás és bronzdíszítés került elő.

Mráv Zsolt kiemelte: más feltárt sírokkal ellentétben a kocsit nem menetkészen állították a két méter mély gödörbe, hanem egyszerűen fejjel lefelé beborították a leölt fogatos lovak tetemével együtt. Mindez tovább nehezítette a bonyolult szerkezet részeinek azonosítását, viszont így szinte sértetlenül kerülhetett elő a kocsi hátsó részét díszítő gazdag dísztárgyanyag.

Itáliából teljes mértékben hiányoznak az ilyen típusú leletek, hiszen a kocsisírok idegen szokást jelentettek a klasszikus római temetkezési szokásokhoz képest. A kocsis temetkezés a birodalom kelta népek által lakott területeinek sajátja volt, a birodalom keleti részén az egykori Pannónia és Trákia (ma Bulgária) területén kerültek elő ilyen leletek - mutatott rá Mráv Zsolt. Kitért arra is: az utazókocsi teljes restaurálása egy-másfél évet vehet igénybe. Három restaurált bronzszobor viszont már szombaton, a múzeumok éjszakája keretében megtekinthető lesz az Aquincumi Múzeumban.

A régész kiemelte: a kocsi és a fogatos lovak a túlvilági utazás kellékeként kerültek a sírgödörbe, a helyi kelta őslakosság hitvilága szerint ugyanis a halott lelke hosszú utat bejárva jutott a túlvilágra. A helyi eraviszkusz törzs elitje által ápolt kocsis temetkezési szokásokra példák a 2002-es budaörsi és 2012-es sárisápi sírleletek, utóbbinál a lovak mellett négy darab vadászkutyát is leöltek a temetési szertartás során.

Vass Lóránt, az ásatás vezető régésze elmondta, hogy az örökségvédelmi előírások értelmében végeztek teljeskörű megelőző feltárást a strandfürdő fejlesztési beruházásra kijelölt területén. Korábban nem voltak régészeti feltárások a területen, amely a sorozatos építkezések alatt teljesen átalakult, csökkentve az esélyét a leletek előkerülésének.

A feltárás előrehaladtával először vaskori leletekre, majd egy, már az ókorban is megbolygatott római kori gyermeksírra bukkantak. Mivel ötszáz méteren belül fennmaradtak egy római kori villa maradványai, sejtették, hogy további leletek kerülhetnek elő a területen. Nem sokkal később a közelben meg is találták a kocsis temetkezést rejtő sírgödröt - idézte fel Vass Lóránt. A régészek szerint egyelőre nem bizonyított, de elképzelhető, hogy a kifosztott gyermeksír és a kocsis temetkezés közvetlen kapcsolatban állhat egymással.]]>
Sun, 02 Jul 2017 10:02:56 +0200
<![CDATA[2017.06.08. - Valójában két kelet-európai követte el a Hasfelmetsző-gyilkosságokat?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/valojaban_ket_kelet-europai_kovette_el_a_hasfelmetszo-gyilkossagokat__3909.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/valojaban_ket_kelet-europai_kovette_el_a_hasfelmetszo-gyilkossagokat__3909.php
A történetet szinte mindenki ismeri. 1888 és 1891 között tizenegy prostituáltat öltek meg brutális kegyetlenséggel a londoni Whitechapel negyedben. Legkevesebb öt esetet a Hasfelmetsző Jack néven ismertté vált sorozatgyilkosnak tulajdonítanak. Annak ellenére, hogy – főként a bulvársajtónak köszönhetően – rengeteg gyanúsított felmerült az ügyben, Hasfelmetsző Jack kiléte máig ismeretlen. Gyanúba keveredett többek között Viktória királynő háziorvosa, Sir William Gull, sebésze, Sir John Williams és unokája, Albert Viktor, valamint Sir Arthur Conan Doyle , Lewis Carroll és Walter Sickert posztimpresszionista festő is. Az egyik legutóbbi, sokak által elfogadott elmélet szerint a gyilkos egy lengyel bevándorló, Aaron Kosminski lehetett.

A Hasfelmetsző az idők során valóságos fogalommá vált, akinek olyan bűncselekményeket is a nyakába varrtak, amelyeket a whitechapeli gyilkos bizonyosan nem követhetett el, és akiről több könyvet írtak, mint bármely más gonosztevőről a történelem során. Gyles Brandreth maga is tisztában van vele, hogy állítása merész, de – mint arra könyve címében (Jack the Ripper: Case Closed, vagyis Hasfelmesző Jack: a lezárt ügy) is utal – úgy véli, megoldotta a Hasfelmegtsző-rejtélyt.

Szinte véletlenül bukkant rá a megoldásra, részben Oscar Wilde iránti rajongása, részben pedig annak köszönhetően, hogy tanulmányozta egyik rég elhunyt rokona, nagyanyja első unokatestvére, a viktoriánus kori újságíró, költő, drámaíró, George Robert Sims iratait. Brandreth korábban számos történelmi detektívtörténetet írt Oscar Wilde és Sir Arthur Conan Doyle barátságára alapozva. A furcsa párost 1889 nyarán egy amerikai kiadó mutatta be egymásnak, aki éppen Londonban járt, hogy olyan szerzőket keressen, akik a Hasfelmetsző Jack-őrület kezdetén hajladók lennének rejtélyes detektívtörténeteket írni. A találkozás eredményeképpen Doyle megírta második Holmes-sztoriját, A Négyek Jelét, Wilde pedig legismertebb munkáját, a magyarul nemrég új fordtásban, Dorian Gray képmása címmel megjelent regényt.

Ebben az időszakban Wilde feleségével és két kisfiával London Chelsea negyedében, a Tite Streeten élt, ahol az egyik közvetlen szomszédja a londoni rendőrség bűnügyi nyomozó osztályának élére frissen kinevezett Melville Macnaghten volt, akit 1894-ben azzal bíztak meg, hogy készítsen egy végleges jelentést a whitechapeli gyilkosságokról. Macnaghten arra jutott, hogy a tizenegyből öt gyilkosság köthető ugyanahhoz az elkövetőhöz, és a rendőrség fő gyanúsítottjai közül a 31 éves, Oxfordon végett Montague John Druitt bűnössége mellett foglalt állást.

Bár komoly bizonyíték nem támasztotta alá Druitt bűnösségét, ám mivel doktor volt, a gyilkos pedig több áldozatát is megcsonkította, a gyanú főképp rá, valamint a többi orvosra, borbélyra és hentesre terelődött. Emellett szólt az a körülmény is, hogy a Hasfelmetsző módszerével összeköthető gyilkosságoknak 1888 decembere, Druitt öngyilkossága után vége szakadt. Wilde azonban tudta – mivel egy egyetemre jártak –, hogy Druitt valójában nem orvosi, hanem jogi doktor, öngyilkosságához pedig vélhetően egy fiatal fiúval folytatott illegális kapcsolatának napvilágra kerülése vezetett.

Macnaghten jelentéséből egyértelmű, hogy bár a nyomozás kiterjedt volt, a legjobb esetben is esetlegesnek, kicsit keményebben fogalmazva pedig reménytelennek nevezhetjük. A whitechapeli gyilkosságokat még az ujjlenyomat megjelenése előtt követték el, és a helyszínelés is gyerekcipőben járt. Állítólagos tanúk százait kérdezték ki, de gyakorlatilag két egyező vallomással sem született, ami nem csoda, tekintve, hogy sötétben, ködlepte sikátorokban végrehajtott gyilkosságokról volt szó. A rendőrségnek tehát nem sok esélye volt elkapni a gyilkost.]]>
Sun, 02 Jul 2017 09:59:46 +0200
<![CDATA[2017.06.14. - Egy évszázad után sincs magyarázat Szibéria rejtélyére]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_evszazad_utan_sincs_magyarazat_sziberia_rejtelyere_3908.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_evszazad_utan_sincs_magyarazat_sziberia_rejtelyere_3908.php
A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, erejét tekintve 15 megatonna trotilnak, vagy 1500 olyan atombombának felelt meg, amely Hirosima pusztulását okozta – vélik a tudósok. A robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett, Londonban és Európa északi részén napokig világított az ég. Már a becsapódás után is egy hatalmas meteoritra gyanakodtak, ám a helyszínen egyetlen meteoritdarabot sem találtak.

Leonyid Alekszejevics Kulik (1883–1942) orosz geológus, akadémikus először 1921-ben kereste fel a területet, de akkor a meteorit helyett csak egy sziklát talált. Kuliknak hat évébe telt, mire sikerült elegendő pénzt gyűjtenie az első tudományos expedíció megindításához. A lovakkal és szánokkal érkező kutatócsapat a régióban élő szemtanúk kifaggatása és a terepszemle után megállapította, hogy semmi nyoma sincs felszíni becsapódásnak (kráternek), a fák és minden növényzet azonban teljes mértékben kipusztult 40–50 kilométeres körzetben.

Kulikot ez sem tántorította el attól, hogy folytassa a meteorit vagy a kráter feltételezett helye utáni kutatást. Utolsó expedícióját 1939-ben vezette, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó közti vidék ezt követően egészen az ötvenes évekig feledésbe merült. Ekkor légi felvételek segítségével sikerült azonosítani egy pillangó alakú, közel hetven kilométer átmérőjű területet, ahol 40 ezer kidőlt fa feküdt. A földminták elemzésekor nikkelt, rezet és germániumot tartalmazó globulákot (sűrű porcsomó) azonosítottak, amely elemek több millió celsius fokon fuzionáltak.

Bár az elmúlt évtizedekben számos elmélet látott napvilágot (a hidrogénbomba felrobbantása után például a neves szovjet sci-fi író, Alekszandr Kazancev azt állította, hogy a jelenséget egy nukleáris meghajtású űrhajó felrobbanása okozta), a legvalószínűbb magyarázat szerint a felrobbant objektum egy üstökös darabja volt.

Az üstökös elméletével a 2006-os moszkvai 5. nemzetközi aerokozmikus kongresszuson egy orosz tudós állt elő. Vlagyimir Alekszejev kijelentette, hogy a „Tunguzka” szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. A tudós a faanyag, valamint a talaj vegyelemzésével kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz. Alekszejev akkor elmondta, hogy a tudósok nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló folyamat (robbanás) zajlott le.]]>
Sun, 02 Jul 2017 09:53:17 +0200
<![CDATA[2017.06.30. - Egy Luxor közeli raktárban bukkantak rá egy egyiptomi fáraói templom maradványaira]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egesz_even_at_birtak_az_andokbeli_viszonyokat_a_hetezer_evvel_ezelott_elt_emberek_3907.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egesz_even_at_birtak_az_andokbeli_viszonyokat_a_hetezer_evvel_ezelott_elt_emberek_3907.php
A lengyel régész a közelben Hatsepszut fáraó templomán végzett kutatásokat, és a raktárként használt síremlékben a 18. dinasztia ötödik fáraója templomának maradványait kereste a raktárként használt síremlékben, ahol az 1970-es-ben a térségben végzett ásatások történelmi maradványait helyezték el egyiptomi tudósok. Ők Hatsepszut (Kr. e1479/1473-1458/57) uralmának idejében épült templom maradványaiként azonosították a feltárt kőtömböket.

"Kutatásaim váratlan eredményt hoztak. Kiderült, hogy a maradványok Thotmesz templomából származnak. A templom elhelyezkedése - közel III. Thotmesz templomának helyéhez - közismert már több mint fél évszázada, ám a kutatók rosszul azonosították azt" - magyarázta Iwaszczuk.

A fő bizonyítékot a templom írásos forrásokból ismert nevének felfedezése jelenti, amelyet megőriztek a raktárban lévő kőtömbök. A lengyel egyiptológus által végzett feliratelemzés további információkat tárt fel. A templomot ugyan I. Thotmesz építtette, de azt lánya rendelte meg. Kétféle követ, mészkövet és homokkövet használtak építéséhez. Ez szokatlan, mivel Hatsepszut idején főként mészkövet használtak. Deir al-Bahariban lévő temploma teljesen ebből az anyagból épült - magyarázta az egyiptológus.

Thotmesz templomának egyik érdekessége, hogy falain ábrázolták az egyik első harci szekerekkel vívott csatajelenetet az ókori Egyiptomban.

A maradványokból azt is kiderítették, hogy a templomot később renoválták. A halott uralkodót halála után meg több száz évszázadon át bálványozták a templomban egészen IX. Ramszesz (Kr.e 1103/1109-1070/1069) koráig, de még utána is létezhetett a templom. Eddig Iwaszczuk kutatócsoportja több mint ötezer kőtömböt vizsgált meg, és több ezer felvételt készítettek róluk. Ezek alapján most megpróbálják újraalkotni a templom teljes körvonalát - mondta az egyiptológus.]]>
Sun, 02 Jul 2017 09:45:30 +0200
<![CDATA[2017.05.03. - Már ötezer évvel korábban éltek emberek Japánban, mint eddig gondolták]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_otezer_evvel_korabban_eltek_emberek_japanban__mint_eddig_gondoltak_3901.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/mar_otezer_evvel_korabban_eltek_emberek_japanban__mint_eddig_gondoltak_3901.php
„Fontos felfedezés, amely új fejezetet nyithat Japán emberi történelmében” – értékelte a leletet Kindzso Kamenobu, az okinavai Archeológiai Központ vezetője. A múzeum közleménye szerint a holttestek elhelyezése egyúttal valamiféle temetkezési rituáléra utal, tehát a maradványok egyben a korai temetkezési szokásokról is árulkodnak.

A feltárás helyszínén legalább 19 ember maradványait találták meg, mintegy ezer csontdarabot. A régészek szerint abban a korszakban, amelyből a 27 ezer éves csontváz származik, még nem a földbe temették a holtakat, mivel a maradványokat a barlang talaján, arccal felfelé találták meg.

Forrás: MTI]]>
Wed, 31 May 2017 17:47:45 +0200
<![CDATA[2017.05.15. - Mégsem Afrikában, hanem Európában lehetett az „emberiség bölcsője”]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megsem_afrikaban__hanem_europaban_lehetett_az___8222_emberiseg_bolcsoje__8221__3900.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megsem_afrikaban__hanem_europaban_lehetett_az___8222_emberiseg_bolcsoje__8221__3900.php
Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei azonban felboríthatják az eddig ismert adatokból rajzolt képet az emberiség őstörténetéről. A vizsgálatok középpontjában két korábban felfedezett lelet – egy 1944-ben Görögországban talált állkapocscsont, illetve egy 2012-ben Bulgáriában előkerült előzápfog – állt, amelyek a Graecopithecus névre keresztelt faj képviselőihez tartoztak egykor.

A Graecopithecust korábban az emberfélék családjába sorolták, a kutatók a nemrég elvégzett számítógépes tomográfiai vizsgálatok, illetve a megkövesedett fog gyökerének 3D-s rekonstrukciója alapján a mai ember fogazatának jellegzetességeit vélték felfedezni a maradványokon. Amennyiben megállapításuk helyes, úgy a Graecopithecus valójában már a csimpánzoktól történt elválást követően kialakult emberi faj képviselője volt.

Mivel a két lelet „eredeti tulajdonosai” nagyjából 7,1–7,2 millió évvel ezelőtt élhettek a mai Balkán-félsziget területén, így az ember legrégebbi ismert nyomai az afrikai kontinensről Délkelet Európába „helyeződhetnek át” a felfedezés által. Mindez pedig azt is jelentené, hogy mostantól az első emberek megjelenését és így az emberiség bölcsőjét is Európában kell keresnünk. Mindez egyébként csak földrajzi szempontból jelentene komolyabb változást az eddigi modellel szemben, hiszen a 7 millió évvel ezelőtt a mediterrán térség éppen úgy nézett ki, mint a mai szavannák Afrikában.

A vizsgálatban résztvevő kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az általuk megfogalmazott elmélet igazolásához további leletek szükségesek. A rendelkezésre álló Graecopithecus maradványok ugyanis meglehetősen szegényesek és csak az egykor élt faj állkapcsáról nyújt számunkra információkat. A Torontói Egyetem kutatója, David Begun elmondta, hogy perdöntő bizonyítékot csak olyan leletek szolgáltatnának, amelyek azt bizonyítanák, hogy a Graecopithecus két lábon járt.

Forrás: MTI]]>
Wed, 31 May 2017 17:46:21 +0200
<![CDATA[2017.05.12. - Feltárták a nemrég felfedezett 3700 éves piramis sírkamráját]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/feltartak_a_nemreg_felfedezett_3700_eves_piramis_sirkamrajat_3899.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/feltartak_a_nemreg_felfedezett_3700_eves_piramis_sirkamrajat_3899.php
A ládán, amely egykor négy kanópuszt, vagyis az elhunyt belső szervei tárolására szolgáló edényt tartalmazott, valószínűleg egy 13. dinasztiabeli uralkodó, Emnikamaw lányának a neve szerepel. Az uralkodó piramisa 600 méterrel arrébb fekszik.

A minisztérium közleménye szerint a faládában megtalálták az elhunyt becsomagolt máját, gyomrát, beleit és tüdejét is. A régészek egy szarkofág maradványait is feltárták, ám az rendkívül rossz állapotban került elő. Az ásatási munkálatok folytatódnak.

A piramisra a 4. dinasztia (Kr.e. 2613-2494) első uralkodója, Sznofru fáraó tört falú piramisától északra bukkant rá egy egyiptomi régészcsoport. A szakemberek szerint a rendkívül jó állapotban fennmaradt temetkezési építmény a 13. dinasztia idejéből, több mint 3600 évvel ezelőttről származik.

Forrás: MTI]]>
Wed, 31 May 2017 17:43:59 +0200
<![CDATA[2017.05.18. - 17 múmiára bukkantak Egyiptomban egy ókori nekropolisz mélyén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/17_mumiara_bukkantak_egyiptomban_egy_okori_nekropolisz_melyen_3898.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/17_mumiara_bukkantak_egyiptomban_egy_okori_nekropolisz_melyen_3898.php
Feltártak hat szarkofágot, két agyagkoporsót, két démotikus írást tartalmazó papiruszt és több edényt is. A talaj alatt nyolc méterrel fekvő nekropolisz az ókori Egyiptom történetének Késői korára (Kr.e 1085-332), valamint a görög-római időszakra nyúlik vissza.

A miniszter szerint sokkal több lelet várhat még feltárásra, hiszen egyelőre a munkálatok elején tartanak.]]>
Wed, 31 May 2017 17:41:59 +0200
<![CDATA[2017.05.26. - Vikingek akár a szemükben rejlő polarizációs iránytűvel is navigálhattak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/vikingek_akar_a_szemukben_rejlo_polarizacios_iranytuvel_is_navigalhattak_3897.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/vikingek_akar_a_szemukben_rejlo_polarizacios_iranytuvel_is_navigalhattak_3897.php
Az ELTE Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai az elmúlt években számos tanulmányt közöltek, melyekben Thorkild Ramskou dán régész 1967 óta széles körben elterjedt navigációs hipotézisének négy lépését légköroptikai feltételeit és pontosságát vizsgálták laboratóriumi és planetáriumi pszichofizikai kísérletekben. A kutatást az „Égbolt-polarimetria a felhők felismerésére és a polarimetrikus viking-navigációnak kedvező meteorológiai viszonyok vizsgálatára” című OTKA-pályázat (K-105054) támogatta.

A viking kort máig számtalan legenda övezi, melyeket a különböző tudományterületek képviselői időről időre újabb hipotézisekkel és bizonyítékokkal kívántak magyarázni vagy cáfolni. A legtöbb vita Thorkild Ramskou dán régész 1967 óta széles körben elterjedt teóriája körül alakult ki, amely szerint a viking hajósok napkő-kristályokat használva tájékozódtak a nyílt vízen még akkor is, ha a teljes égboltot sűrű köd vagy vastag felhőzet takarta. A Környezetoptika Laboratórium munkatársai az elmúlt években e navigációs hipotézis négy lépésének légköroptikai feltételeit és pontosságát vizsgálták laboratóriumi és planetáriumi pszichofizikai kísérletekben.

Guy Ropars és munkatársai 2012-ben vetették fel, hogy a viking hajósok az emberi szemmel is érzékelhető igen halvány, egymásra merőleges tengelyű, 8-as alakú kék és sárga Haidinger-féle pamacsok alapján is tájékozódhattak a nyílt vízen. Ez a máltai kereszthez hasonlító, kék-sárga alakzat akkor válik láthatóvá, ha az égbolt egy elegendően poláros, tetszőleges pontját fejünket jobbra-balra billegetve folyamatosan nézzük. Az így kialakuló vizuális illúzióért az emberi szem éleslátást biztosító foveáját ingerlő poláros fény tehető felelőssé.

E navigációs hipotézis alapját az adja, hogy a sárga nyolcas alakzat hossztengelye mindig a Nap felé mutat. Ráadásul e megállapítás a polarizációs iránymintázat Nap körüli érintő irányú jellegéből, vagyis a polarizációirány szórási síkra merőleges voltából adódóan a Rayleigh-féle egyszeres fényszórás következtében az égbolt bármelyik, elegendően poláros pontjára igaz.

E tény pedig lehetőséget teremthet arra is, hogy a sárga Haidinger-pamacsot figyelve akkor is kikövetkeztessük a Nap égi helyét, mikor azt felhő, köd vagy horizont takarja előlünk, miközben az égbolt más pontjai kellően tiszták és polárosak.
Különleges viking navigátorok

Ez az elképzelés tehát tulajdonképpen megegyezik a Ramskou-hipotézissel, csupán a napkövet ebben az esetben a Haidinger-pamacsok illúziója helyettesíti. E hipotetikus módszer szerint tehát a viking navigátor tulajdonképpen szemeiben hordta a tájékozódásához szükséges poláros iránytűjét, így nem is kellett felkutatnia a kifogástalan minőségű napköveket. Az emberi szem anatómiai sajátosságai azonban személyenként eltérőek lehetnek, ami pedig erősen befolyásolja a Haidinger-pamacsok észlelésének valószínűségét, így pedig a navigáció pontosságát és sikerét is.

A Környezetoptika Laboratórium munkatársai a Ropars-féle navigációs hipotézis légköroptikai feltételeit Shelby Temple és munkatársai azon korábbi eredménye alapján vizsgálták, hogy a legérzékenyebb szemű emberek d*min = 23% minimális polarizációfok esetén is észlelik a Haidinger-pamacsot, az átlagos érzékenységűek küszöbértéke d*átlag = 56%, a legkevésbé érzékenyeké pedig d*max = 87%. A navigációra használt égboltfény polarizációfokának az ELTE kutatói által vizsgált 1296 meteorológiai helyzetben e d* küszöbérték fölé kell esnie az égboltfény polarizációfokának a kiválasztott égi mérőpontokban, különben a viking módszerrel navigáló hajósok eltévednek.

Az ELTE-s eredmények szerint borult és teljesen ködös ég esetén egyáltalán nincs olyan égboltpont, ahol az égboltfény d polarizációfoka nagyobb lenne, mint a legérzékenyebb szeműekre vonatkozó d*min = 23% érzékelési küszöb, azaz ilyenkor még ők sem képesek észlelni a sárga Haidinger-pamacsot. Tiszta ég mellett azonban e légköroptikai feltétel akár az égbolt 78%-án is teljesülhet, sőt ilyenkor még az átlagemberekre vonatkozó d*átlag = 56% küszöbérték feletti égbolthányad is 35%. Derült égbolton azonban látható a Nap, tehát ilyenkor pusztán a napiránytű használatával is jól boldogulhattak a viking hajósok. Az éles szemű viking navigátoroknak akkor azonban valóban segítségükre lehettek a Haidinger-pamacsok, mikor az égbolt teljesen tiszta volt, ugyanakkor a Nap még a horizont alatt járt: a sárga Haidinger-pamacs észlelésének feltétele ugyanis –5° és 0° közötti napmagasság mellett az égbolt 76%-án teljesül.

Az eredményekből az is kitűnik, hogy a legkevésbé polarizációérzékeny szeműek csak igen kevés meteorológiai helyzetben képesek észlelni a Haidinger-pamacsokat, így a viking navigátorok biztosan nem közülük kerülhettek ki.
]]>
Wed, 31 May 2017 17:38:06 +0200
<![CDATA[2017.04.06. - Mégsem nyílvessző okozhatta Ötzi halálát]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/eddig_ismeretlen_michelangelo-rajz_kerult_el_3885.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/eddig_ismeretlen_michelangelo-rajz_kerult_el_3885.php
Az Ötzi testén végzett legújabb röntgen- és CT-vizsgálatok alapján a kutatók vitatják az eddigi elképzelést, amely szerint a jégember egy, a vállába fúródott kő nyílhegy okozta sérülésbe halt bele. A bőrbe meglepően kis felületen behatoló lövedék ugyan átszakított egy véreret, komolyabb szövetkárosodást Rühli szerint nem okozott. A belső vérzés „mindössze” 100 milliliternyi vérveszteséggel járt – vonta le Rühli kollégáival a végső következtetést. Ez elég ahhoz, hogy sok kellemetlenséget okozzon, de nem halálos – tette hozzá a kutató.
A szakember úgy véli, a gleccsermúmia fején található számos mélyedés és törés sem bizonyulhatott halálosnak. Vannak kutatók, akik Ötzi fejsérülései miatt úgy gondolják, hogy a jégembert leütötték, amibe belehalt. Rühli és csapata viszont úgy gondolja, a koponya sérülései inkább arra utalnak, hogy Ötzi véletlenül elesett és beverte a fejét, miközben a nehezen járható terepen sétált. A kora rézkori vadász halálakor egy medveszőr fejfedőt viselt, amely esésekor feltehetően megvédte a fejét a komolyabb sérüléstől, véli Rühli.
]]>
Tue, 02 May 2017 18:05:50 +0200
<![CDATA[2017.04.24. - Miért ábrázolták a nyulakat a középkorban szadista vadállatokként?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/miert_abrazoltak_a_nyulakat_a_kozepkorban_szadista_vadallatokkent__3884.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/miert_abrazoltak_a_nyulakat_a_kozepkorban_szadista_vadallatokkent__3884.php
Természetesen meg kell jegyezni, hogy a nyulakra gyakran kártékony rágcsálókként tekintett a természethez jóval közelebb álló ókor és középkor embere. Idősebb Plinius (Kr. u. 23-79) jegyezte le, hogy a Baleár-szigeteken (Ibiza, Mallorca) elszaporodó nyulak elleni harchoz a helyiek Augusztus császártól felfegyverzett csapatokat kértek.

A középkori kéziratok miniatúráin igen sok furcsaságra bukkanhatunk, kezdve az emberi és állati testrészekből összetákolt hibrid élőlényektől kezdve a csigákkal harcoló lovagokon át egyéb groteszk szörnyekig bezárólag. Az ábrákon sokszor – középkori mércével mérve – komikus jelentek is helyet kaptak, mint például egy falábú borbély vagy egy saját maga alatti faágat fűrészelő férfi.

A nyulak már azokban az évszázadokban is legfőképpen a gyávaság szimbólumai voltak, amely azonban igen hasznos tulajdonság volt akkor is. Tulajdonságuk ellenére meglepően gyakran kerültek az ebédlőasztalra. Mindemellett ők testesítették meg a tehetetlenséget és az ártatlanságot, továbbá néhány ábrázoláson a passzív, ám „beleegyező” szexualitást is: több, szexuális fűtöttségű miniatúrán farkasok ugrálnak a nyulakon. Egyes középkorászok szerint pontosan ebből a gondolkodásmódból eredhetett a (főként a 13-15. századi) miniatúrákon is fellehető, általában humornak szánt nyúlbosszú, amelynek eredményeként az öntudatukra ébredt fülesek élvezettel nyilazzák le a kutyát vagy akasztják fel a rájuk vadászó embert. A középkori ábrázolásokon lévő nyulak bosszúja olykor egy-egy konkrét személy gyávaságát, esetleges rossz tulajdonságait jelenítik meg és állítják pellengérre, máskor az értelmetlen emberi brutalitásra utalnak.]]>
Tue, 02 May 2017 18:02:42 +0200
<![CDATA[2017.04.09. - Háromszáz év után egy digitális rekonstrukción csodálhatjuk meg a kanizsai várat]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/haromszaz_ev_utan_egy_digitalis_rekonstrukcion_csodalhatjuk_meg_a_kanizsai_varat_3883.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/haromszaz_ev_utan_egy_digitalis_rekonstrukcion_csodalhatjuk_meg_a_kanizsai_varat_3883.php
Balogh András, a Pazirik Kft. ügyvezetője elmondta: cégük mintegy 70 történelmi épület - köztük 20 vár - grafikai megjelenítését valósította meg eddig. Kiemelte: a rendelkezésre álló dokumentumok, képek alapján a 900 négyzetméter alapterületű várkastély 1380-as és 1440-es állapotát, valamint a később köré épült, nagyjából 900-szor 600 méteres területet elfoglaló vár 1600-as képét adja vissza a munkájuk. A hozzávetőlegesen 1500 munkaórát igénylő grafikai ábrázolásokat hosszú évtizedek régészeti, kutatói, történelmi munkáira alapozták.

Kelenik József, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese, a kanizsai várral 1988 óta foglalkozó szakértő rámutatott: a ma már nem létező kanizsai erődről mintegy 200 oldalnyi írásos dokumentum maradt fent, de a korábbi régészeti kutatásokat és a korabeli ábrázolásokat is felhasználták, hogy a lehető legpontosabban tudják megmutatni, milyen is lehetett egykor az építmény.

Egyedül a várkastély épült kőből és téglából, az öt bástyájú várfal építéséhez azonban csak földet és fát használtak, ezért is tűnhetett el viszonylag gyorsan a nyoma. A kisebb épületeket, a térképeken, rajzokon jelölt kutat vagy a vár bejáratát sok esetben csak úgy tudták megjeleníteni, hogy a máig fennmaradt hasonló építmények részleteit vették alapul - említette a kutató.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa országgyűlési képviselője nagyszabású tervek első lépéseként beszélt a most elkészült digitális rekonstrukcióról, hozzátéve, hogy a várost vonzó idegenforgalmi célponttá tehetné, ha újjáépülne a várkastély. Felidézte, hogy régi terve ez a városnak, "kézzel foghatóvá tenni" a történelmet, Kanizsa várát és mítoszát, amelyhez olyan személyiségek kapcsolódnak, mint Kanizsai Dorottya, a mohácsi vész egyik hőse vagy Thury György, Kanizsa egykori várkapitánya.

A város napjára időzített bemutató kapcsán Dénes Sándor polgármester arról beszélt, hogy 1245-ben, IV. Béla adománylevelében tűnt fel először Kanizsa neve, ezt ünneplik ezekben a napokban a városban. Az egykori várat ugyan az 1700-as évek elején elpusztították, de Nagykanizsán jó néhány olyan épület áll még ma is, amelynek kövei az egykori várból származnak.

Horváth Balázs elmondta: a digitális rekonstrukciót várhatóan a jövő héten tárják a nagyközönség elő a www.kanizsavar.hu oldalon. A tervek szerint háromdimenziós nyomtatással makett is készül, illetve a továbbiakban animációra, valamint virtuális várlátogatásra is szeretnék alkalmassá tenni a grafikai munkát.]]>
Tue, 02 May 2017 17:57:44 +0200
<![CDATA[2017.04.17. - Megújult a legendás magyar versenyló, Kincsem egykori gödi otthona]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megujult_a_legendas_magyar_versenylo__kincsem_egykori_godi_otthona_3882.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megujult_a_legendas_magyar_versenylo__kincsem_egykori_godi_otthona_3882.php
A nagyszabású beruházásnak köszönhetően egy kulturális és közösségi funkciókat nyújtó komplexum jött létre, amelyben a Kincsem pályafutását bemutató emlékhely mellett kialakítanak egy kulturális ismereteket közvetítő állandó és időszaki kiállításokat befogadó teret, de helyet kap benne a hagyományos helyi mesterségeket bemutató terem, valamint a kerékpáros turizmust kiszolgáló "bringapont" és egy kávézó is.

Az ingatlan felújítása során rekonstruálták az eredeti homlokzatot és kialakítottak egy előadásokra, vetítésekre, zenei és táncprogramokra alkalmas, többfunkciós termet is. A látogatókat akadálymentes vizesblokkok szolgálják, a térburkolattal ellátott nagy, négyszögletes udvar pedig szabadtéri színpadként is funkcionálhat.]]>
Tue, 02 May 2017 17:54:31 +0200
<![CDATA[2017.03.14. - 400 ezer éves koponyatöredékre bukkantak Portugáliában]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/400_ezer_eves_koponyatoredekre_bukkantak_portugaliaban_3811.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/400_ezer_eves_koponyatoredekre_bukkantak_portugaliaban_3811.php
“Ez a Portugáliában talált eddigi legrégebbi, európai szinten pedig az egyik legrégebbi emberi fosszília” – mondta a kutató, hangsúlyozva, hogy Európa ennyire nyugati részén soha nem találtak még a nagyjából 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és 11 500 évvel ezelőtt véget ért pleisztocén korból származó megkövesedett emberi maradványokat.

A koponya számos olyan vonást hordoz, amelyekkel együttesen még nem találkoztak a kutatók emberi fosszíliákon. Bizonyos jegyek a neandervölgyiekre, mások egyéb, ugyancsak kihalt primitív emberfélékre utalnak. A kutatók szerint az, hogy ilyen pontosan sikerült meghatározni a korát ennek a különböző jellegzetességet ötvöző leletnek, segíthet más emberi maradványok korának a megállapításában és talán a neandervölgyiek ősének megtalálásában is. A kutatók folytatják a munkálatokat a barlangban, remélve, hogy rábukkannak a koponya gazdájának többi maradványára is.

Forrás: MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:49:41 +0200
<![CDATA[2017.03.11. - Tanulhattak egymástól a hunok és a pannóniai telepesek]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tanulhattak_egymastol_a_hunok_es_a_pannoniai_telepesek_3810.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tanulhattak_egymastol_a_hunok_es_a_pannoniai_telepesek_3810.php
A Cambridge-i Egyetem munkatársaként dolgozó Susanne Hakenbeck és kollégái az egykori római provincia, Pannonia területére összpontosították a kutatásukat, és a modern kori Magyarország területén található 5. századi temetőkből származó emberi maradványokat elemeztek. A kutatók megvizsgálták az izotópokat az öt helyszínről begyűjtött csont-, dentin- és fogzománcmintákban. A stroncium- és oxigénizotópok magas aránya a nomád életmódra, míg a nitrogén- és szénizotópok magas előfordulási aránya a pásztorokra és földművesekre jellemző étrendre utal.

A PLoS One című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy az egyes népek és az egyének szintjén is rendkívül változatosak voltak az étkezési szokások. Mindez pedig azt sugallja, hogy az embercsoportok egy sor különböző létfenntartási stratégiákat alkalmaztak, és sok egyénnek jelentősen megváltoztak az étkezési szokásai az élete során. A nomádok talán áttértek a kisebb nyájak kezelésére, és többet foglalkoztak földműveléssel, míg a telepesek belekóstolhattak a pásztorkodásba.

Mindebből az következik, hogy a Római Birodalom alkonyán a határvidékek lakóira nem csupán az erőszak volt jellemző, hanem képesek voltak az együttműködésre és az együttélésre is. "Az írott források erőszakról, árulásról és azonnal megszegett megállapodásokról szólnak, de ez nem a teljes igazság" - húzta alá Hakenbeck. Hozzátette: "a kutatásunk bepillantást enged a késő Római Birodalom határvidékein élő átlagemberek életébe, ahol a nomád állattartók földművesekké, a földművesek pedig állattartókká válhattak".

Forrás: MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:48:20 +0200
<![CDATA[2017.03.06. - Germán harcos sírjára bukkantak Hódmezővásárhely közelében]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/german_harcos_sirjara_bukkantak_hodmezovasarhely_kozeleben_3809.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/german_harcos_sirjara_bukkantak_hodmezovasarhely_kozeleben_3809.php
Varga Sándor közölte, noha a sírt korabeli rablók megbolygatták - több értékes, különleges tárgy is előkerült: egy ezüstből készül érme, ezüst övcsat, szíjvég, illetve egy szíjelosztó karika. Ez utóbbi ötvösmunka ebből a korszakból egyedülálló a Kárpát-medencében, hasonló tárgyak csak jóval északabbról a mai Lengyelország, Németország, illetve a Baltikum területéről kerültek elő. A sír tudományos fontosságát növeli az eredeti helyzetben megmaradt, közel 40 centiméter hosszú vaslándzsa, és a harcos pajzsának vasból készült maradványa is.

A régész elmondta, elsősorban a harcossal együtt eltemetett tárgyak alapján következtetnek a férfi származására, de az embertani jellemzők is erre utalnak. A férfi csontozata rendkívül vaskos, és termete is kiemelkedik a szarmaták közül. Bár pontos becslés csak az alaposabb embertani vizsgálatok alapján adható, a férfi testmagassága elérhette a két métert - közölte az ásatásvezető.

Forrás:MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:46:46 +0200
<![CDATA[2017.03.17. - Érintetlen római kori szarkofágra bukkantak Környén]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/erintetlen_romai_kori_szarkofagra_bukkantak_kornyen_3807.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/erintetlen_romai_kori_szarkofagra_bukkantak_kornyen_3807.php
Környénél a rómaiak száz évvel a birodalom bukása előtt, a 360-as években négy méter vastag falú erődöt emeltek, melynek első falait és bástyáit az 1930-as években találták meg, amikor a halastavat leengedték. A falak zavarták a halgazdaságot, ezért fel akarták robbantani a maradványokat. A lelet értékét felismerve a község akkori főjegyzője értesítette a Magyar Történeti (ma Nemzeti) Múzeumot, melynek munkatársai megakadályozták a további pusztítást.

A Pannóniában épült tíz, úgynevezett belső-erőd közül a környei a legnagyobb, a falak több mint 90 ezer négyzetméternyi teret fogtak közre. Az erődön átfolyt az Által-ér, a létesítményben sok állatot tartottak. Nagy kiterjedése ellenére a belső-erődök közül ásatásra a legkedvezőtlenebb, mert a falu teljesen ráépült a római romokra, így egybefüggő feltárás nem végezhető.

A római falak az 907-es bánhidai csata idején még álltak, erről számolt be Kézai Simon a Gesta Hungarorum-ban. “Ezt a Szvatoplukot azután a magyarok… váratlan rajtaütéssel a Rákos folyónál, Bánhida mellett egy bizonyos városban, melynek még most is állnak romjai, egész hadseregével együtt megsemmisítették… E város romjai még ma is láthatók”.

Forrás: MTI]]>
Mon, 03 Apr 2017 19:43:46 +0200
<![CDATA[2017.02.15. - Egy olasz kutató megfejtette da Vinci igazi kódját?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_olasz_kutato_megfejtette_da_vinci_igazi_kodjat__3793.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/egy_olasz_kutato_megfejtette_da_vinci_igazi_kodjat__3793.php
“Igen valószínű, hogy Leonardo személyes értelmet adott a freskóra festett drágaköveknek, a viselőjüket jellemző erényeket asszociálva mindegyikhez” – magyarázta Sangalli. A Jézus ruháján látható smaragd Sangalli magyarázata szerint a béke hozója és az újjászületés szimbóluma, Szent János öltözékét gyémánt díszíti, ami “világos utalás a szeretett apostol fénylő spiritualitására és tiszta szívére”. András ruhájának kék drágaköve leginkább arra a középkori hagyományra utal, mely az apostolhoz a zafírt kapcsolta, a Jelenések könyvének 21. fejezetében leírt, az eljövendő “új Jeruzsálem” kőfalának alapjait ékesítő egyik drágakövet.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:54:09 +0100
<![CDATA[2017.02.20. - Pusztító szalmonellajárvány okozhatta az aztékok vesztét]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/pusztito_szalmonellajarvany_okozhatta_az_aztekok_vesztet_3792.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/pusztito_szalmonellajarvany_okozhatta_az_aztekok_vesztet_3792.php
1519-ben, amikor a Hernán Cortés vezette spanyol hódítók megérkeztek Mexikóba, az őslakosok száma mintegy 25 milliót tett ki. Egy évszázaddal később számuk már csak mintegy egymillió körül mozgott. A legnagyobb járványokat az aztékok által használt navatl nyelven dögvészt jelentő cocoliztli néven emlegették. Két – egy 1545-ben és egy 1576-ban kitört – cocoliztli mintegy 7-18 millió embert ölt meg a mexikói felföld lakosai közül. A városokban nagy árkokat ástak, és a papok reggeltől napnyugtáig gyakorlatilag semmi mással nem foglalkoztak a testek gödrökbe történő bedobálásán kívül – állapított meg egy ferences szerzetes, aki szemtanúja volt az 1576-os járványnak.

Sokáig nem volt konszenzus abban a tekintetben, hogy mi okozhatta a cocoliztlit, de a kanyarót, a tífuszt, valamint a himlőt is lehetséges okokként emlegették. 2002-ben, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a szárazsággal súlyosbított haemorrhagiás láz állhatott a demográfiai katasztrófa mögött. Az 1545-ös járvány nagyságrendjét a tudósok a 14. századi Európán végigpusztító fekete halálhoz hasonlították.

Johannes Krause, a jenai Max Planck Embertudományi Intézet evolúciósgenetika-szakértője 29, a dél-mexikói Oaxaca állam területén eltemetett ember fogmaradványainak vonta ki és szekvenálta a DNS-t. A kutatók szerint öt halott kivételével mindegyikük kapcsolatba hozható volt a vélhetően 1545 és 1550 között pusztító cocoliztlival. A több emberi maradványból kinyert bakteriális DNS – a 2700 modern baktérium genonját tartalmazó adatbázissal történő összevetés alapján – a szalmonella pusztítására utal. A maradványokból kinyert rövid, sérült DNS-ek további szekvenálása révén a kutatócsoport a Salmonella enterica egyik törzse, a Paratyphi C két genomját is rekonstruálni tudta. Manapság ez a baktérium – elsősorban a fejlődő országokban – hastífuszt és egyéb tífuszszerű betegségeket okoz. A betegek mintegy 10-15 százaléka hal bele a fertőzésbe.

Schroeder szerint könnyen elképzelhető, hogy a baktérium okozta a járványt, María Ávila-Arcost, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem evolúciósgenetika-szakértőjét azonban nem győzték meg az eredmények. Vannak ugyanis, akik szerint nem baktérium, hanem vírus okozta a cocoliztlit, ezt azonban nem lehet kimutatni a most nyilvánosságra hozott kutatás során használt módszerrel. Krause és kollégáinak eredményeit támasztja alá azonban azok a bioRxiv oldalon nemrég közzé tett tanulmány, amely felvetette annak a lehetőségét, hogy a Salmonella Paratyphi C Európából érkezett Mexikóba.

Egy, a Warwicki Egyetem mikrobiológusa, Mark Achtman által vezetett csoport összegyűjtötte és szekvenálta a baktériumtörzs egy 1200 körül meghalt, a norvégiai Trondheimben eltemetett fiatal nő maradványaiból kinyert genomját. Ez a legkorábbi, a szalmonellatörzs létezésére utaló bizonyíték, amely a tanulmány szerint arra utal, hogy a baktériumtörzs jelen volt Európában. Bár Schroeder szerint ez még önmagában nem bizonyítja azt, hogy az európaiak vitték magukkal a baktériumot az Újvilágba, a hipotézis semmiképpen sem elvetendő. A Salmonella Paratyphi C-vel fertőzött emberek egy kis hányada nem betegszik meg, így akár egészséges spanyolok is megfertőzhették a természetes ellenálló-képesség híján lévő mexikói őslakosokat. Krause és csapata szerint, mivel a Paratyphi C bélsáron keresztül terjed, a spanyol hódítás alatt a társadalmi rend felbomlásának következtében előállt kedvezőtlen higiéniás viszonyok kiváló táptalajt biztosíthattak a szalmonella terjedésének.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:51:45 +0100
<![CDATA[2017.02.16. - 3000 éves gyereklábnyomokra bukkantak egy egyiptomi palota maradványainál]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/3000_eves_gyereklabnyomokra_bukkantak_egy_egyiptomi_palota_maradvanyainal_3791.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/3000_eves_gyereklabnyomokra_bukkantak_egy_egyiptomi_palota_maradvanyainal_3791.php
A gyermekek lábnyomai 15-17 centiméteresek, ami modern gyermekek esetében 3-5 évesekre utal – fejtette ki a feltárás vezetője, Henning Franzmeier. A régészek a lábnyomok alapján nem jelenthetik ki, hogy egynél több gyermek járt a gödörben, mivel a nyomok nem maradtak fenn elég jó állapotban, a köztük lévő különbségek pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy magabiztos kijelentést fogalmazzanak meg a habarcsot összetapicskoló gyerekek számáról.

A Nílus legkeletibb ágán, Kairótól mintegy 105 kilométerre, északkeletre felépített Per-Ramszesz II. Ramszesz 66 éves uralkodása alatt (Kr. e. 1279-1213), valamint az ezt követő évszázadban virágzó város volt. A város mintegy 25 négyzetkilométeres kiterjedésével a késői bronzkor egyik legnagyobb települése volt a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten – mondta Franzmeier.

A város műemlékeit és templomait azonban kifosztották, az építkezésekhez felhasznált köveket Taniszban, valamint más városokban hasznosították újra. Per-Ramszesz elhagyott és elfelejtett városával több ezer évig senki sem foglalkozott. Mára a felszínen semmi nyoma nem maradt a város ragyogó múltjának, mágneses eszközök segítségével azonban sikerült azonosítani a helyi maradványokat.

A módszer segítségével meghatározták az egykori falak elhelyezkedését. 1996 és 2012 között Helmut Becker, a Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal geofizikusa, valamint munkatársai végeztek vizsgálatokat a helyszínen, egy mintegy 2,6 négyzetkilométeres területen, amely így az egyik legnagyszabásúbb felmérés volt a régészet történetében.

A szakértők azonosították többek között a Franzmeier csapata által feltárt épületegyüttest is. A mintegy kétszázötvenszer százötven méteres komplexum hasonló méretű, mint a Ramesszeum néven ismert thébai halotti templom, és Franzmeier szerint a központi rész egyértelműen egy temploméra emlékeztet.

A gyermeki jelenlét oka rejtély. Bár a gyerekmunkára az ókori Egyiptomban nem vonatkoztak a modern kori nyugati világban bevezetetthez hasonlóan szigorú szabályok, ám a lábnyomok olyan kicsik, hogy nem feltételezhető, hogy „tulajdonosaikat” (vagy tulajdonosukat), 3-5 éves gyerek(ek)et is dolgoztatták.

A következő ásatási szezonban folytatni fogják az egyelőre csak részlegesen megtisztított gödörnél folyó munkálatokat. A kutató specialisták munkálatokba történő bevonását tervezi annak érdekében, hogy a lábnyomokról többet tudjanak meg. A gödörben festett – fekete sárga, piros és a kék több árnyalatában pompázó – vakolatdarabokat is találtak, amelyek többsége azonban túl kicsi volt ahhoz, hogy bármilyen motívumot azonosítsanak. A kutatók egyelőre nem tudták azonosítani a törmelék eredetét, ám feltételezhetően a hatalmas épületegyütteshez tartoztak.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:48:44 +0100
<![CDATA[2017.02.14. - Nem sikerült még megfejteni a 7000 éves szobrocska rejtélyét]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/nem_sikerult_meg_megfejteni_a_7000_eves_szobrocska_rejtelyet_3790.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/nem_sikerult_meg_megfejteni_a_7000_eves_szobrocska_rejtelyet_3790.php
Az újkőkori szoboralakok többségét ugyan puha kőzetből faragták, ez az alkotás azonban kemény kőzetből készült, annak ellenére, hogy a készítőjének nem álltak rendelkezésére a szükséges fémeszközök. A szobrocska magasabb a neolitikus alkotások többségénél, amelyek ritkán nagyobbak 35 centiméternél. "Készítésének módját és méretét tekintve, ez a szobor egyike az új kőkorszakbeli Görögország ritka és egyedi alkotásainak" - összegezte a kurátor.

A szakember szerint további fejtörést jelent számukra az alak nemének meghatározása, illetve annak eldöntése, hogy a készítő a megfelelő eszközök hiányában mondott le az apró részletek kifaragásáról vagy szándékosan aszexuális figurát készített. A régészek úgy vélik, mivel a szobor felülete csiszolt, ezért az alkotás befejezett, ugyanakkor fenntartják azt, hogy ha a készítőnek lettek volna megfelelő eszközei, akkor még finomabb munkát végzett volna.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:43:11 +0100
<![CDATA[2017.02.24. - Atomrobbanást hajtottak végre a németek 1944 őszén?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/atomrobbanast_hajtottak_vegre_a_nemetek_1944_oszen__3789.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/atomrobbanast_hajtottak_vegre_a_nemetek_1944_oszen__3789.php
A Washingtoni nemzeti Levéltárban most titkosítás alól feloldott, APO 696 jelű elemző dokumentumok arra engednek következtetni, a náci Németország közel állt ahhoz, hogy még a háború vége előtt sikeresen tesztelhessen egy atombombát. A Bild által megszerzett akta 1944 és 1947 között készült, és számos tudós keze nyomát viselte, akik a német atombomba-kutatás lehetőségeit, fejlesztéseit, esetleges előállítását és még esetlegesebb gyakorlati alkalmazását vették górcső alá. A jelentés előkészítéséhez számos brit és amerikai hírszerző tevékenységére volt szükség. A beszámolók többsége megerősítette, hogy a németeknek nem volt annyi idejük, hogy végső áttörést érjenek el a kutatások során, ám 1944 végére már a kezükben volt egy kezdetleges robbanófej.

Állítólag egy német tesztpilótától, bizonyos Hans Zinssertől kaptak először információt, amely szerint Lübeck mellett, Ludwigslust (Mecklenburg-Elő-Pomeránia) közelében az égen egy gombafelhő emelkedett a magasba 1944 októberében. „A gomba alakú felhő mintegy 7 ezer méter magasan állt anélkül, hogy bármilyen látható kapcsolata lett volna a robbanás helyével. Az erős elektromos zavarok lehetetlenné tették a rádiókommunikációt” – szólt a közlés.

Becslése szerint közel tíz kilométer széles lehetett a gombafelhő, amelynek a közelében erős lökéshullámok nehezítették a repülést. Egy órával később egy másik pilóta hasonló jelenségről számolt be szintén Ludwigslust közelében. A szakértők szerint talán ugyanarról (vagy időben közeli) eseményről lehet szó, amelyről a majd később említendő (Mussolini által a német csodafegyver tesztelésének megtekintésére küldött) Luigi Romersa olasz tudósító is nyilatkozott. A dokumentumokban szereplő kutatók jelentése végül abban állapodott meg, hogy a nukleáris robbanást kiváltó láncreakció hiányzott a német kísérletből, ám egyikük sem tudott magyarázatot adni, hogy pontosan mi történt Ludwigslust mellett 1944 őszén.

Formálódó tudósgárda

1939 áprilisában a német birodalmi hadügyminisztériumba levél érkezett a hamburgi egyetemtől, amelynek előadói jelezték egy olyan robbanóanyag előállításának lehetőségét, amelynek pusztító ereje sokszorosa a hagyományos robbanóanyagénak. Ennek nyomán az ügy kezelésére létrejött a német „Urán Társaság” („Uranverein”), míg a koordinációs tudományos központ az akadémiai szerepet betöltő berlini Vilmos Császár Fizikai Intézet (Kaiser-Wilhelm-Institut für Physik) lett. Az intézet vezetését a 30-as években Werner Heisenberg, a kvantummechanika megalapítója, a háborús Németország nukleárisenergia-programjának vezetője vette át, aki megkapta a hamburgi, a lipcsei és a heidelbergi egyetem legjobb atomfizikusait.

A tudósgárda és az ipari háttér megvolt, kellett még tíz tonna fémes urán és öt tonna nehézvíz, mint láncreakció-moderátor. Az uránt a megszállt Csehszlovákiából és Belgiumból szerezték be, ám nehézvizet akkoriban csak Norvégiában állítottak elő, ahová a Wehrmacht 1940 áprilisában tört be. A nehézvíz előállítója Oslótól mintegy 180 kilométerre nyugatra a Norsk-Hydro társaság vemorki (Rjukan mellett) üzemegysége volt. (A nehézvíz deutériumoxid, atomreaktorokban neutronfékező anyagként használják. A vízbontó-üzemekben 5-7 ezer liter közönséges vízből nyerhető egy liter nehézvíz.) 1942 derekától a hitleri vezetés már az atomfegyver megalkotásának konkrét határidőiben gondolkodott. Werner Heisenberg (aki egyes vélemények szerint szándékosan késleltette a munkálatokat) két-öt év alatt tartotta reálisnak a német atomarzenál megteremtését.

Igen közel járhattak hozzá

A szövetségesek gondosan tanulmányozták a fejleményeket, beleértve a Franciaországhoz, Csehszlovákiához és Norvégiához vezető szálakat, és arra jutottak, hogy ki kell iktatni a norvégiai „nehézvíz-forrást”. Több brit titkosszolgálati akció kudarca után az angolok hozzájárultak ahhoz, hogy a norvég ellenállási mozgalom hat kommandósa hajtsa végre a Norsk-Hydro meredek hegyoldalba épített objektumának felszámolását. Nekik 1943. február 27-én sikerült felrobbantaniuk a nehézvíztárolót, majd szerencsésen átjutottak Svédországba. A Gunnerside névre keresztelt akció sikere után elnyúlt az üzem helyreállítása és olyan őrizetet kapott, hogy újabb felszámolási akció már reménytelennek látszott. A norvég ellenállási mozgalom azonban minden nehézvizet szállító német tartályhajó indulásáról tájékoztatta az angolokat és a Királyi Légierő megtette a magáét. Ráadásul 140 B-17-es 1944 novemberében szőnyegbombázással teljesen letarolta a helyreállított norvégiai üzemet.

Nem látszott kizártnak, hogy a német atomfizikusok még találnak módot jelentősebb mennyiségű plutónium előállítására, például urán-grafit reaktor segítségével. A második világháború már-már végéhez közeledett, amikor német tudósok az SS felügyelete alatt, utolsó eszközeikkel megkíséreltek atombombát építeni. Bevetésének kellett volna az előrelátható vereséget elhárítani, és a nemzetiszocialista vezetésben egyszerűen csak csodafegyverként emlegették. Ennek megfelelően 1944. októberben Rügenen és 1945 márciusában Türingiában atomfegyver-kísérleteket végeztek.

Luigi Romersa, az olasz Corriere della Sera egykori haditudósítójának beszámolója szerint a Hitlernél tett 1944. októberi látogatása után egy balti-tengeri szigetre repülhetett, ott pedig szemtanúja volt egy különleges erejű robbantásnak, villámfényt látott, különleges védőöltözékben tevékenykedő embereket, akik „hasadóbombáról” beszéltek. 1945 márciusában pedig egy szovjet forrás szerint (amelyet maga Sztálin is kézhez kapott) Türingiában két nagy erejű robbantást hajtottak végre, és „a magasba emelkedő bombák feltehetően 235-ös uránnal voltak töltve, erős radioaktív hatásuk volt”.

Érdekesség, hogy az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák kifejlesztésén mintegy 125 ezer ember, köztük hat későbbi Nobel-díjas dolgozott. Végül is a „Manhattan-terv” megvalósítási költsége mai áron elérné a 30-40 milliárd dollárt. „A náci Németország maroknyi fizikussal és ennek az összegnek töredékével majdnem ugyanilyen eredményt ért el” – állapította meg Rainer Karlsch német történész még 2005-ben, hozzátéve, hogy a három kísérlet hétszáz halálos áldozatot is követelt.

Forrás: MTI]]>
Mon, 27 Feb 2017 16:34:00 +0100
<![CDATA[2017.01.16. - A középkori zarándokoknak is komoly szerepe lehetett az európai leprajárványokban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kozepkori_zarandokoknak_is_komoly_szerepe_lehetett_az_europai_leprajarvanyokban_3771.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_kozepkori_zarandokoknak_is_komoly_szerepe_lehetett_az_europai_leprajarvanyokban_3771.php
Simon Roffey, a Winchesteri Egyetem kutatója elmondta, hogy a csontvázon végzett vizsgálatok rávilágítanak egy lehetséges útra, amelyen a lepra elérhette Angliát. "A 11. századtól a 14. századig Nyugat-Európában példátlanul sok leprakórházat hoztak létre. Vajon a lepra, amely már évszázadok óta jelen volt, miért sújtotta hirtelen ilyen nagy mértékben a nyugat-európai társadalmat?" - tette fel a kérdést a tudós, aki szerint a csontváz adhat választ erre a kérdésre.

A kutatók a vizsgálat során azért jutottak arra a megállapításra, hogy a feltárt csontváz egy zarándok maradványa lehet, mert a csontok mellett megtalálták egy fésűkagyló héját, amely a Santiago de Compostelában járt zarándokok közismert szimbólumának számított. Az azonban továbbra is rejtély, hogy a zarándok hogyan találkozott az ázsiai leprabaktériummal.

"A középkori Nyugat-Európában hagyományosan a keresztes lovagokat okolták a lepra elterjesztésével. Ugyanakkor a kórházakban már évtizedekkel a keresztesek előtt is megjelentek leprás esetek" - mutatott rá Roffey. Hozzáfűzte: a winchesteri kutatás eredménye arra utal, hogy a zarándoklat is közrejátszhatott a lepra nyugat-európai elterjedésében.

A leprát a Mycobacterium leprae baktérium okozza. A betegség sokáig lappanghat, lassan hatalmasodik el, és a bőr pusztulásával, a szövetek elhalásával és a test deformálódásával jár. Az évezredeken át az emberiséget sújtó betegség megjelenését először az ősi Kínában, Egyiptomban és Indiában jegyezték fel. A világ egyes részein ma is előfordulnak leprás esetek, de a betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:14:08 +0100
<![CDATA[2017.01.09. - Hatalmas bukást vártak, elsöprő sikert hozott az első dobozos sör]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatalmas_bukast_vartak__elsopro_sikert_hozott_az_elso_dobozos_sor_3770.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatalmas_bukast_vartak__elsopro_sikert_hozott_az_elso_dobozos_sor_3770.php
Az American Can Company 1933-ban fejlesztette ki az első olyan fémdobozt, amely egy műanyag bevonat segítségével megfelelő szigetelést biztosított ahhoz, hogy a sör ne veszítse el jellegzetes ízét. Az újfajta sörtárolókra a Gottfried Krueger Sörfőzde csapott le, amely még abban az évben 2000 doboz „Krueger Különleges Söre” nevű készítményt osztott szét hűséges fogyasztói között, amelyhez egy, az új termék minőségével kapcsolatos kérdőívet is mellékeltek. Mivel a kóstolók több mint 90 %-a pozitív visszajelzést küldött, a cég nem sokkal később úgy döntött, eljött a piaci megmérettetés ideje.

Az üvegesnél könnyebben tárolható, gyorsabban lehűlő és tartósabb sörösdobozok kinyitásához egy külön eszközt fejlesztettek ki. Az első napokban még sok vásárló vitte vissza az üres dobozt – gondolva, hogy a sörösüveghez hasonlóan ezt is újrahasznosítják –, ezért rá kellett írni a termékre, hogy „nem utántölthető”.

A hatalmas sikernek köszönhetően 1935 folyamán több nagy sörgyártó is elkészítette a maga dobozos sörét, és év végén már Nagy-Britanniában is megjelent az új csomagolású ital. A hitleri Németországnak azonban nem tetszett az ötlet, és egészen 1951-ig kellett várni, mire a németeknek is megadatott a lehetőség, hogy dobozból igyák a sört.]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:11:22 +0100
<![CDATA[2017.01.14. - A legenda szerint jövendőmondással is segítette apját Szent Margit]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legenda_szerint_jovendomondassal_is_segitette_apjat_szent_margit_3769.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_legenda_szerint_jovendomondassal_is_segitette_apjat_szent_margit_3769.php
A királyi pár megtartotta ígéretét: Margitot hároméves korában átadták a veszprémi Domonkos-rendi nővéreknek. Béla új kolostort építtetett lánya számára a Buda közelében fekvő Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten), itt tette le Margit 12 éves korában a fogadalmat. A mélyen vallásos, jámbor, alázatos és szerény lány teljes lényét az Úrnak szentelte: szülei - politikai okokból - több alkalommal is férjhez akarták adni, ám ő nem volt hajlandó elhagyni a zárdát.

Apja ki tudta volni eszközölni, hogy lányát Róma felmentse a fogadalma alól, Margit azonban az első férjjelöltet, a lengyel uralkodót látni sem óhajtotta, Ottokár cseh királlyal azonban hajlandó volt találkozni. A látogatás rosszul végződött, mert Margit szépsége az apácaöltözék ellenére is elbűvölte Ottokárt, aki hangot is adott elragadtatásának. Margit erre felháborodott, indulatosan kijelentette, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem még egyszer kitegye magát ilyesminek, apjával pedig határozottan közölte: egyszer s mindenkorra Krisztus jegyese marad.

Margit betartotta a rend szigorú szabályait, leszoktatta nővértársait arról, hogy királylányként kezeljék. Keményen sanyargatta magát, a legalantasabb munkákat is örömmel végezte, önfeláldozóan ápolta a betegeket. Vezekelt az apja és testvére, a későbbi V. István közti viszály megszűnéséért is, nem hiába: ők ketten éppen a Nyulak szigetén kötöttek békét. Életének alapszabályai a következők voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás tudományának is, amivel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjainak közepette. Saját halálának óráját is megjósolta: 1271. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban.

Boldoggá avatására már 1276-ban sor került, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben engedélyezték hivatalosan, s 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa, ünnepe január 18-án van. Életének történetét először az 1300-as években vetették latinul papírra, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Nevét több templom viseli, alakja számos irodalmi műben feltűnik, ezek közül talán a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:08:07 +0100
<![CDATA[2017.01.19. - Római kori ˝hűtőszekrényt˝ próbálnak ki kutatók]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/romai_kori__hutoszekrenyt__probalnak_ki_kutatok_3768.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/romai_kori__hutoszekrenyt__probalnak_ki_kutatok_3768.php
A hús, az osztriga és a sajt, valamint az ókorban igen kedvelt jéghideg bor tárolására a melegebb időszakokban szükség volt valamilyen hűvös helyre. Erre nyújthatott megoldást a száraz falú, négy méter mély verem, amelyet a téli hónapokban hóval és jéggel töltöttek meg és szalmával fedtek be.

Annak ellenőrzésére, hogy a hó és a jég valóban megmaradt-e a nyár folyamán, Schwarz és csapata a Bázel közelében lévő Kaiseraugsthoz tartozó Augusta Raurica római romváros egyik aknáját próbálja ki. Az első, tavaly végzett kísérlet nem sikerült. "Az időjárás túl enyhe volt, egy adagban hordtuk be az összes havat, így az nem tudott összetömörödni, ami tartósabbá tette volna" - fejtette ki a kutató.

Ezúttal több alkalommal, bizonyos idő elteltével rétegeznék a havat a veremben. Schwarz kiemelte: a klímaváltozás miatt manapság Augusta Raurica környékén lényegesen kevesebb hó hullik, mint az 1. században vagy a 2. század elején, amikor a verem a hó- és jégtartalékok tárolását szolgálta. Az azóta eltelt időben más változás is történt: a Rajna már nem szállít jeget. Amióta az 1920-as években megépültek az első nagy erőművek, már nem sodor a víz nagy jégtáblákat Kaiseraugst mellett. A régészek szerint a rómaiak ezeket is a jégverembe rakták. Ennek pótlására a kutatók tömbjeget használnak.

Az év során a tudósok folyamatosan mérik a verem hőmérsékletét és a levegő nedvességtartalmát az üreg talajánál, a felső részein és a vermen kívül. Zöldségekkel gyakorlati tesztet is terveznek. Hogy valóban használták-e hűtőként a vermet, a kísérlet nem tudja bizonyítani. "De meg akarjuk mutatni, hogy elméletileg lehetséges" - fogalmazott Schwarz.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:05:44 +0100
<![CDATA[2017.01.30. - Teljesen érintetlen, 1700 éves hajóroncsot találtak Spanyolországban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/teljesen_erintetlen__1700_eves_hajoroncsot_talaltak_spanyolorszagban_3767.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/teljesen_erintetlen__1700_eves_hajoroncsot_talaltak_spanyolorszagban_3767.php
Odalent mintegy kétezer amforát és kisebb agyagedényt találtak, előbbiek valószínűleg Észak-Afrikában készültek, utóbbiak pedig Portugália déli részéről származhatnak. Élelmiszert szállítottak bennük. A feltételezések szerint a hajó Afrikából tartott a kontinensre, Spanyolországba vagy Franciaországba, és a rossz idő okozhatta vesztét.

Forrás: MTI]]>
Tue, 31 Jan 2017 17:00:17 +0100
<![CDATA[2016.12.30. - Tényleg csak alkoholt ittak az emberek a középkorban?]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tenyleg_csak_alkoholt_ittak_az_emberek_a_kozepkorban__3760.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tenyleg_csak_alkoholt_ittak_az_emberek_a_kozepkorban__3760.php
Bár a középkori emberek ritkán írtak a víz szeretetéről, ebből nem következik az, hogy ne is ittak volna. Számos forrástípus által nyerhetünk betekintést a középkori vízfogyasztás rejtelmeibe. A középkor századai során orvosi szövegek és egészségügyi kézikönyvek sokaságában jegyezték fel a tiszta forrásból származó ivóvíz jótékony hatásait. Paulosz Aiginitész 7. századi bizánci orvos például arról értekezett, hogy „az összes dolog közül a vizet használják a legtöbbet mindenféle étrendben. Szükséges tudni, hogy a legjobb víz íz- és szagmentes, a legnagyobb élvezetet nyújtja ivás közben és ránézésre is tiszta.”

Számos feljegyzés található arra nézve, amikor valakinek vízivást javasoltak, vagy azt, hogy a vizet öntse hozzá egy másik italhoz. A 12-13. században írt Regimen sanitatis Salernitanum amellett érvel, hogy a hűsítő forrásból történő ivás remekül oltja a szomjat, de az esővíz még ennél is jobban. Ebéd mellé a kézikönyv azonban bor fogyasztását javasolta, mivel a vízről úgy tartották, lehűti a gyomrot. Eközben egy 15. századi olasz szerző az anyáknak azt javasolta, hogy tartózkodjanak a hideg víz megivásától, mivel az nem tesz jót a magzatnak, így jobban teszik, ha folyadékbevitel gyanánt bort fogyasztanak.

Középkori városokhoz kapcsolódó forrásokban szintén felhívták a figyelmet a vízivás, valamint a helyi vezetők azon erőfeszítéseinek fontosságára, amelyek révén biztosították a nép vízhez való hozzáférését. Leon Battista Alberti, a neves reneszánsz építész, a De re aedificatoria című munkájában megindokolta, miért fontos, hogy a városok ivóvízellátása biztosítva legyen: úgy vélte, a városiaknak nemcsak az ivás, mosás, és kertművelés, a tímárok, valamint a ványolók munkájának megkönnyítése érdekében van szükségük nagy vízmennyiségre, hanem azért is, mert egy váratlan tűzeset esetén az ivási célra félretett jobb minőségű víz mellett a maradékot oltási célokra lehet felhasználni. ]]>
Sun, 01 Jan 2017 14:11:47 +0100
<![CDATA[2016.12.28. - Rómától a majákig – több száz világvégét élt már túl az emberiség]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/romatol_a_majakig___8211__tobb_szaz_vilagveget_elt_mar_tul_az_emberiseg_3759.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/romatol_a_majakig___8211__tobb_szaz_vilagveget_elt_mar_tul_az_emberiseg_3759.php
Az i. sz. 4. században élt püspök, Tours-i Szent Márton 375 körül egyik írásában kifejtette, véleménye szerint a világ véget fog érni, még mielőtt a 400. év beköszöntene. Franciaország i. sz. 397-ben elhunyt védőszentje szerint „nem kétséges, hogy az Antikrisztus már megszületett.” A középkor hajnalán hárman is megjósolták, hogy Jézus Krisztus második eljövetelére 500-ban számíthat az emberiség. Az i. sz. 160 és 240 között élt Sextus Julius Africanus szerint a világnak a teremtés utáni 6000. évben lesz vége. Feltételezése szerint Ádám megszületése és Krisztus feltámadása között 5531 év telt el, így a második eljövetelre legkésőbb az 5. század legvégén sor fog kerülni, s ezt a kalkulációt az egyik legfontosabb harmadik századi római teológus, Hippolytus és Irenaeus, Lugdunum püspöke is megerősítette.

A következő évszázadokban több jövendölés „pontosította” a közelgő világvégét, azonban a középkoriak zöme abban egyetértett, hogy az első millennium idején biztosan eljön az apokalipszis, amit a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápán kívül több teológus is megjósolt. Már az ezt megelőző évben is zavargások törtek ki az apokaliptikus paranoiában szenvedő Európában, s sokan a vallási megújulás kezdetét is ehhez az időszakhoz kötik; sokan eladományozták vagyonukat, böjtölésbe kezdtek, szegényeket istápoltak, zarándoklatra mentek, a börtönöket pedig kiürítették. Bár az 1000. év végén semmi nem történt, a felfokozott vallásos hangulat nem hagyott alább, miután a teológusok egyszerűen áthelyezték a dátumot: 1033-ra, Jézus halálának és feltámadásának ezredik évfordulójára és második eljövetelére.

Az egyik első csillagászati világvége-jóslás 1186. szeptember 15-re tette az armageddont, mondván, mind a hét akkor ismert égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) abban az időben fog 10 fokon belül együtt állni. Toledói János szerint ekkor az emberiség nagy része elpusztul, s csupán néhányan fogják túlélni a baljóslatú napot. A vallási ellentétek is nyomot hagytak a jóslatokban: az 1216-ban elhunyt III. Ince pápa a világvégét 1284-re jövendölte, az iszlám felemelkedésének igen szimbolikus 666. évfordulójára. S mikor 1347-ben kitört a kontinensen a nagy pestisjárvány, a néhány éven belül a lakosainak 40 százalékát elvesztő Európa joggal hihette, hogy hamarosan meglátja az apokalipszis négy lovasának égi vágtáját.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jan 2017 14:08:35 +0100
<![CDATA[2016.12.17. - Tízezer évvel ezelőtt élt őseink is ehettek zabkását]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/tizezer_evvel_ezelott_elt_oseink_is_ehettek_zabkasat_3758.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/tizezer_evvel_ezelott_elt_oseink_is_ehettek_zabkasat_3758.php
Richard Evershed, a tanulmány egyik készítője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a Szahara térségében hajdanán teljesen másképpen használták a korai edényeket, mint a világ más részein. Az edényeket később állati eredetű termékek feldolgozására használták. "Ez a legkorábbi ismert közvetlen bizonyíték a növényfeldolgozás gyakorlatára a világon. Az eredmények szerint a korai észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek nagyon sokféle növényt fogyasztottak, köztük gabonaféléket és magokat, leveles, valamint vízinövényeket" - fogalmazott Julie Dunne, az egyetem munkatársa.

A Szahara hajdan zöld szavanna volt, tele tavakkal és folyókkal. Nagytestű állatok, többek között vízilovak és elefántok lakták. Dunne szerint a hőálló edények feltalálása jelentősen kiszélesítette az evésre alkalmas növények palettáját, hiszen olyanok is elérhetővé váltak, amelyek korábban ehetetlenek, vagy épp mérgezőek voltak.

Az edénytöredékek mellett talált köveket valószínűleg őrlésre használták, ami azt sugallja, hogy a gabonafélékből lisztet készíthettek. A kutatók szerint az is lehet, hogy hosszú ideig forralták a gabonaféléket egyfajta zabkását készítve, amellyel átvészelhették a húsmentes időszakokat. Az edényeket kétszer találták fel az emberi történelem során: egyszer 16 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában, majd mintegy 12 ezer évvel ezelőtt Észak-Afrikában.

A korai emberek először gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozhattak, amelyek puhák és könnyen emészthetőek voltak. A növények fás részeit később megperzselhették a tűzön, hogy ehetőbbé tegyék őket. Az edények megjelenésével és a növények megfőzésével aztán sokkal ehetőbb, vagy épp kevésbé mérgező táplálékot tudtak nyerni. A megfőzött növényeket megőrizhették későbbi felhasználásra, valamint a csecsemők etetésére is alkalmasak lehettek, aminek következtében a babák már nem függtek annyira az anyjuktól, így a nők több gyereket tudtak szülni.

Forrás: MTI]]>
Sun, 01 Jan 2017 14:05:01 +0100
<![CDATA[2016.11.11. - Megtalálhatták az első puritán bevándorlók települését]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_az_elso_puritan_bevandorlok_telepuleset_3752.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/megtalalhattak_az_elso_puritan_bevandorlok_telepuleset_3752.php
Az archeológuscsoport borjúcsontokat, puskagolyókat, kerámiatárgyakat és egy faoszlop maradványaira utaló barnás talajt talált. David Landon, az egyetem professzora szerint a leletek meggyőző bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a sejtések szerint egykor a Burial Hill környékén álló első település egy részét fedezték fel.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 21:16:58 +0100
<![CDATA[2016.11.21. - Különleges avar kori temetőket tártak fel]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/kulonleges_avar_kori_temetoket_tartak_fel_3751.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/kulonleges_avar_kori_temetoket_tartak_fel_3751.php
Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel. A temetők korát ásatással határozták meg, mind a hat temetőből 2-3 sírt, összesen tizenötöt tártak fel és dokumentáltak 3D-s eszközök segítségével. A feltárások nem várt eredményt hoztak: mind a hat temető avar korinak bizonyult, de a temetők korának egyezését még különösebbé teszi azok földrajzi koncentrációja, ugyanis egy körülbelül 800 méter sugarú körön belül, egymáshoz viszonylag közel fekszenek.

Mivel viszonylag kevés sírt tártak fel, a temetők belső időrendjére a leletek alapján csak korlátozottan lehet következtetni. A sírok mellékletanyaga jól példázza az elszegényedő avarság helyzetét: bronz fülbevalók, edények, állatcsontok, csatok, kések, néhány sírból övveretek kerültek ki. A legkorábbi temetkezés a 7. század végére, a legkésőbbi a 8-9. század fordulójára keltezhető.

A szakember szerint az avar kori temetők sűrűsödése Várong határában számos kérdést vet fel. A helyszínen végzett korábbi régészeti kutatások, terepbejárások során nem került elő egyetlen avar kori település nyoma sem. A terület részleges beépítettsége és erdők miatt egyelőre csak óvatosan lehet kijelenteni, hogy a temetők népessége feltehetően nem sűrűn megtelepült falvakban lakott. A légi felvételeken ugyanakkor számos lineáris nyom rajzolódik ki a temetőket behatárolva, illetve körülöttük, amelyek egy része méretük és jellegük alapján talán - árokkal körülvett, földből emelt - állattartó karám lehetett.

Ódor János Gábor hozzátette: a magyar honfoglalás előtti évszázadokban itt élt emberek életmódja, természeti környezete, tájhasználata és esetleges további régészeti hagyatékuk meghatározása további vizsgálatok tárgya lehet, amelyhez a régészek nem ásatással, hanem például talajradaros kutatással juthatnak közelebb.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:54:04 +0100
<![CDATA[2016.11.29. - Csodatévő szent viking király egykori sírjára bukkantak]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/csodatevo_szent_viking_kiraly_egykori_sirjara_bukkantak_3750.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/csodatevo_szent_viking_kiraly_egykori_sirjara_bukkantak_3750.php
A legenda szerint éppen Gibraltár környékén hajózott, amikor egy ragyogó alak jelent meg előtte, és visszaküldte Norvégiába. A hazafelé a kereszténységet is felvevő Olaf már papokkal együtt lépett ki hajójából otthonában 1015-ben. Az ország királyát és kiskirályait legyőző uralkodó regnálása – Nagy Kanut dán uralkodó ténykedésének köszönhetően – nem tartott sokáig: a kereszténység elterjedéséért sokat küzdő Olaf 1028-ban menekülni kényszerült a Kijevi Ruszba, később pedig svéd területekre, majd 1030-ban a stiklestadi csatában hősi halált halt.

Miután elesett az ütközetben, a közép-norvégiai Trondheimben temették el. A helyiek körében keringő, Olaf csodatetteivel kapcsolatos történetek villámgyorsan elterjedtek Norvégiában, így néhány hónappal földbe helyezését követően, sírját megnyitották, és – az egyház tanítása szerint – teste romlatlan állapotban került elő. A Grimkell püspök által azonnal szentnek nevezett király csontjait végül a Szent Klement templomban helyezték „örök” nyugalomra, írta a Live Science.

A Norvég Kulturális Örökség Kutató Intézet munkatársai úgy vélik, hogy az előbb említett templom maradványaira bukkantak ásatásaik során. A kőből készült alapok, valamint egy kis kút mellett az épület keleti végénél egy téglalap alapú, szintén kőből készült tárgyról úgy vélik a szakértők, hogy a templom főoltárára bukkantak, amely alatt lehetett a szent második sírja.

„A norvég történelem szempontjából ez egy egészen egyedülálló helyszín” – mondta Anna Petersén, a régészeti feltárás vezetője. Hozzátette: „a norvég nemzeti identitás alapjai Szent Olaf tiszteletéből kialakuló kultusz köré épültek fel, és gyakorlatilag most azon a helyen vagyunk, ahol minden elkezdődött”. A király népszerűsége gyorsan terjedt, és nem állt meg Norvégia határainál, neki szentelt templomok sora épült Skandináviában, de még Angliában és Itáliában is. Olaf helyi kanonizációját III. Sándor pápa 1164-ben erősítette meg, és avatta szentté. A mai történészek egyébként úgy vélik, a romantikus nacionalizmus időszakában igencsak elnézőek voltak az erőszakot és a brutalitást sem megvető középkori viking királlyal, aki a nemzeti függetlenség és büszkeség jelképévé vált.

A viking mondák szerint számos csodát tévő szent földi maradványait később Trodheimbe költöztették, sírja fölé pedig a Nidarosi katedrálist húzták. Az 1070 és 1300 között épült templom még ma is áll, habár a számos tűzeset, újjáépítés és felújítás miatt már rá sem lehet ismerni.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:50:39 +0100
<![CDATA[2016.11.17. - Hátborzongató szertartásokról mesélnek a 9500 éves dél-amerikai sírok]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatborzongato_szertartasokrol_meselnek_a_9500_eves_del-amerikai_sirok_3749.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/hatborzongato_szertartasokrol_meselnek_a_9500_eves_del-amerikai_sirok_3749.php
Strauss és kollégái 26 emberi temetkezést vizsgáltak meg. Megdöbbenve konstatálták a maradványok sokszínűségét és komplexitását egy olyan dél-amerikai régióban, ahol a vadászó-gyűjtögető közösségekről a kutatók úgy gondolták, rendkívüli egyszerűséget és homogenitást mutattak. A szakemberek a csontokon vágás és darabolás jeleit és tűz nyomait is felfedezték. Egy fejet amputált kezekkel együtt temettek el, és voltak olyan koponyák, amelyekből a fogakat szándékosan eltávolították.

A koponyát egy esetben egyfajta temetési tárolóeszközként használták fel. A feldarabolt és égetett csontokat ugyanazon ember koponyájában helyezték el. A kutatók arról is beszámoltak, hogy egyes feldarabolt és a rajta lévő hústól megfosztott csontokon rágás jeleit és égő lágy szövetek nyomait is megtalálták, ami a rituális kannibalizmus egy változatára utal. A maradványok elemzéséből kiderült, hogy a csonkítás gyakorlata, amelyet a csontok szigorú szabályok szerint történő eltemetése követett, a holtakkal való bánásmód központi eleme volt.

8200-8600 évvel ezelőtt aztán egy újabb változás figyelhető meg: az ebből az időszakból származó sírokban már a testcsonkítás nyomait magukon nem viselő csontvázak töltötték meg. Strauss szerint a leletek azt mutatják, hogy a kulturális sokszínűség már 10 ezer évvel ezelőtt is számottevő mértékben jelen volt Dél-Amerikában.

Forrás: MTI]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:45:50 +0100
<![CDATA[2016.11.21. - Gepida sírok mellett egy 8000 éves lelet is előkerült egy geszti ásatáson]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/gepida_sirok_mellett_egy_8000_eves_lelet_is_elokerult_egy_geszti_asatason_3748.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/gepida_sirok_mellett_egy_8000_eves_lelet_is_elokerult_egy_geszti_asatason_3748.php
A leendő tornaterem és iskola helyszínén találtak nagyjából nyolcezer éves, a kora újkőkorból származó edényeket, amelyek vélhetően egy olyan balkáni néptől származhatnak, amely délről vándorolt be a Kárpát-medencébe, és hozta magával a növénytermesztés, az állattartás és az edénykészítés ismeretét. A nyolcvanas évek óta nem nagyon találtak ezen a vidéken ebből a korból származó leleteket - emelte ki a régész.

Szintén rengeteg díszített edény bukkant elő a zömében agyagnyerő gödrökből is, amelyek ötezer évesek lehetnek, ebből a korszakból, a késő rézkorból még egy kemencét is találtak. Egy nagyjából 2500 éves, szkíta időkből származó kút is látható vált a szakemberek számára, de azt az omlásveszély és a talajvíz miatt most nem tudták teljes egészében feltárni. Hét, 5-6. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Bácsmegi Gábor szerint egy kivételével mindegyiket kirabolták már nem sokkal a temetést követően, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták. A sírokban így is maradtak értékek: találtak edényeket, egy jó minőségű lándzsahegyet, egy nyakláncot és egy agancsból faragott fésűt.

A régész elmondta: ez a leletanyag lepte meg őket leginkább, mert nem gondolták, hogy a területen gepida temető lehet, ráadásul gepida leleteket nagyon keveset találtak Békés megyében, csak néhány temetőt sikerült feltárni, 2011 óta nem bukkantak semmire. "Jász-Nagykun-Szolnok megyében számos gepida települést is feltártak, ami alapján biztosak voltunk benne, hogy Békésben is kell, hogy nyomuk legyen" - fogalmazott.

A gepidák vélhetően a hunok előtt, az 5. században érkeztek a Kárpát-medencébe, Attila seregében számos gepida harcos is szolgált. A hun vezér halála után a Kárpát-medence keleti felében ők ragadták magukhoz a hatalmat, míg 567-ben leverték őket a langobárdokkal szövetkező avarok. A legfiatalabb leletek 16. századiak, abból a korszakból több gabonás vermet találtak, ami arra utalhat, hogy a geszti főutca már évszázadokkal ezelőtt is létezhetett - folytatta Bácsmegi Gábor.

A szakember kifejtette: a terepi munkát befejezték, most kezdődnek a rekonstrukciós munkák. Elárulta: megtalálták egy óriás, legalább 2 méteres, széles alsó állkapcsú gepida harcos koponyáját, amelyen szeretnék elvégezni az arcrekonstrukciót. "Nagyon félelmetes harcos lehetett" - fogalmazott. Ezen túl az ásatást is lehetne folytatni, mert valószínűleg csak a gepida temető szélét tárták fel - tette hozzá.]]>
Wed, 30 Nov 2016 19:43:23 +0100
<![CDATA[2016.10.03. - A részeg szex mellett több pózt is kerülendőnek tartottak a viktoriánus korban]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_reszeg_szex_mellett_tobb_pozt_is_kerulendonek_tartottak_a_viktorianus_korban_3712.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/a_reszeg_szex_mellett_tobb_pozt_is_kerulendonek_tartottak_a_viktorianus_korban_3712.php
A viktoriánus korban még azt is tisztátalannak minősítették a magazinok, ha egy nő megtisztította az intim testrészeit. Bár az embernek sokszor más a benyomása, és nosztalgiával tekint a korra, valójában rendkívül egészségtelen viszonyok között kellett élniük az embereknek: a szemét elöntötte az utcákat, és még az orvosok sem sokat adtak a higiéniára (ez a század végén persze megváltozott) – magyarázza Therese Oneill. A dezodorok csak a századforduló környékén jelentek meg, ezért a nők ehelyett illatosított szerekkel locsolták magukat – gyakorlatilag mindenhol. Illatosított hajolajok, illatosított hintőpor, és minden, amit a nők magukra kentek, sűrű virágillatú volt, hogy így próbálják meg elfedni az egyébként meglehetősen erős testszagokat. Ráadásul manapság már ezeket az illatosított szereket és parfümöket is nehezen viselné el az orrunk. A viktoriánus korban például az ámbráscetek belsőségeiből kinyert ámbra meglehetősen népszerűnek számított.

Az orvosok ennek ellenére nem ajánlották a gyakori fürdést, mivel úgy tartották, a test annak hatására túlságosan sebezhetővé válna, és jóval fogékonyabb lenne a fertőzésekre. Az ajánlott módszer a hideg szivaccsal végzett mosakodás volt. Ami a hajmosást illeti, a nőknek azt tanácsolták, a tiszta ammóniát hígítsák meleg vízzel, és az egy nyert szert masszírozzák a fejbőrbe. Mivel a vízzel reakcióba lépő ammónia erősen maró hatású vegyületet eredményez, a nők a hajukban található piszok mellett olykor a fejbőrük egy részétől is megszabadultak. Samponként emellett hagymaitalt is javasoltak, amely feltehetően nem segített abban, hogy kevésbé megterhelő legyen az emberek orra számára az egyébként is szagokkal telített környezet.

Bár a viktoriánus korban már ismerték a sminket, a felhasznált alapanyagok a legkevésbé sem voltak bőrbarátnak nevezhetők, sőt, olykor egyenesen mérgezőnek bizonyultak. A szemceruza gyakran ugyanabból az anyagból készült, mint a tinta, az „érzéki hatás” érdekében a szembe csepegtetett nadragulyakivonattól kitágult a pupilla, az alapozó korai őséhez pedig jelentős fehérólom-mennyiséget is felhasználtak. Fiatalos arcbőrük a nők aludhattak úgy, hogy lefekvés előtt nyers állati zsiradékkal kenték be az arcukat, a marhahús pedig a ráncok eltüntetésére szolgált.

A nők persze arra is odafigyeltek, hogy leadják a felesleges kilókat, amihez szintén „csodaszerek” tárháza állt rendelkezésükre. Egyes fogyasztószerek valódi mérgeket is tartalmaztak (például arzént vagy sztrichnint), és volt olyan módszer is, amelynek részeként le kellett nyelni egy galandférget, amelynek megöléséhez később még több gyógyszer kellett.

Forrás: MTI]]>
Thu, 03 Nov 2016 08:54:12 +0100
<![CDATA[2016.10.08. - Megosztja a németeket Hitler bunkerjének másolata]]> http://www.antikregiseg.hu/hirek/_megosztja_a_nemeteket_hitler_bunkerjenek_masolata_3711.php http://www.antikregiseg.hu/hirek/_megosztja_a_nemeteket_hitler_bunkerjenek_masolata_3711.php
Giebel a dpa német hírügynökséggel közölte: a másolatot csak idegenvezetővel lehet megtekinteni, egy olyan bunkerben, amelyet eredetileg 3500 emberre terveztek, és a háború végén 12 ezren laktak benne, szemben a Führer tágas bunkerével. A közelben található, a nácik bűntetteit dokumentáló berlini Terror Háza, azaz a Topographie des Terrors múzeum hatásvadászatnak nevezte a másolatot.

Forrás: MTI]]>
Thu, 03 Nov 2016 08:50:56 +0100