Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu-n https://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu mûkereskedelmi portálon hu <![CDATA[2021.10.01. - Mesék Attila királyról - Nimród király fiai, Hunor és Magyar]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php Mon, 27 Sep 2021 18:12:39 +0200 <![CDATA[2021.09.30. - Mesék Attila királyról - Keve vezér elfoglalja Pannóniát a Tárnokvölgyi csatában]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php Mon, 27 Sep 2021 18:09:57 +0200 <![CDATA[2021.09.28. - Mesék Attila királyról - Etele király temetése a Tiszába]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 18:01:21 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Csaba és Aladár vetélkedése Isten kardjáért]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:56:18 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Csaba és Aladár csatája]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:54:28 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele király álomlátása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:49:34 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Gyöngyvér és Ildikó]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:45:21 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele bosszút áll a kataláni csata után]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:42:21 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Kataláni ütközet a népek csatája]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:40:19 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Égi Hadúr végzése]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:30:56 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Hazát kereső hunok]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:29:01 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele király és Leó pápa]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:25:59 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Etele király Róma ellen indul]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:23:23 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Csaba királyfi a Hadak útján]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:19:48 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Buda király várost épít]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:17:23 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Buda és Etele a királyi testvérek]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php Mon, 27 Sep 2021 16:54:52 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila leleplezi az orgyilkost]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php Mon, 27 Sep 2021 16:51:59 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és szerelmes kezesei]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php Mon, 27 Sep 2021 16:50:25 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és szerelmes kezesei]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php Mon, 27 Sep 2021 16:42:41 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila királlyá választása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php Mon, 27 Sep 2021 16:35:24 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila hadjáratai és Aquiléja ostroma]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php Mon, 27 Sep 2021 16:29:16 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila lakomája és Priszkosz rétor]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php Mon, 27 Sep 2021 16:26:37 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila halála és temetése]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php Mon, 27 Sep 2021 16:22:54 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila király fiai]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php Mon, 27 Sep 2021 16:20:26 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Isten kardja]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php Mon, 27 Sep 2021 16:18:07 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és az özvegyasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php Mon, 27 Sep 2021 16:13:15 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila és a mutatványosok]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php Mon, 27 Sep 2021 16:10:35 +0200 <![CDATA[2021.09.27. - Mesék Attila királyról - Attila Páduában]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php Mon, 27 Sep 2021 16:03:29 +0200 <![CDATA[2021.08.31. - Mesék Attila királyról - Réka királyné sírja]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php
A hegyes-dombi várban lakott Réka királyné, aki Attilának három fiúgyermeket szült. A nagy király ide tért meg pihenni, ide hívta hűséges vitézeit is. Itt pihentek, vadásztak és mulattak a csaták után.

De egyszer a nagy vidámságot szomorúság váltotta fel: Réka királyné, aki beteg sem volt, hirtelen halállal meghalt.

A hunok meggyászolták a király feleségét, aztán tanakodni kezdtek, ugyan hová temessék el. Végül elhatározták, hogy a vár udvarából a nagy követ a hegy oldalán lehengerítik, és ahol a kő megállapodik, ott lesz a temetés helye.

Úgy is történt. A nagy követ lehengerítették, és a kő az út meg a völgyben folyó kis patak között állt meg. Azon a helyen sírt ástak a királynénak, keserves gyásszal meggyászolták, eltemették, és a sírra azt a nagy követ ráfordították. A követ azóta is Rika kövének, az erdőt pedig Rika erdejének nevezik.

Így szólt e mese vala dicső Attila királyunkról igaz táltosok regéibül]]>
Tue, 31 Aug 2021 22:37:40 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Becse P a turáni ló bejutott a 10. Nemzeti Vágta döntőjébe Bálványos képviseletében]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php
A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.

A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve. A Turáni ló most már 2019 óta hivatalosan elfogadott magyar lófajta.]]>
Mon, 30 Aug 2021 11:37:01 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Becse a turáni fajtájú ló bejutott a 12. Nemzeti Vágta döntőjébe Balatonföldvár színeiben]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_a_turani_fajtaju_lo_bejutott_a_12__nemzeti_vagta_dontojebe_balatonfoldvar_szineiben_4635.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_a_turani_fajtaju_lo_bejutott_a_12__nemzeti_vagta_dontojebe_balatonfoldvar_szineiben_4635.php
Az idei évben immár XII. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta / National Gallop Budapesten a Hősök terén.

A verseny különlegességét az adja városunknak, hogy ebben az évben első alkalommal Balatonföldvárt is lovas fogja képviselni a versenyen, méghozzá a Kereki Pelsonius Ménes jóvoltából. A futamokon Vörös Georgina lovas, MI-7 Becse P nevű Turáni fajtájú lovával indul és reméljük szép eredményt érnek majd el.
Szurkoljunk hát mindannyian október végén lovasunknak és lovának, aki teheti pedig látogasson ki a versenyre és élje át személyesen ezt a fantasztikus eseményt.
Köszönet Parti Imrének és a Pelsonius Ménes felajánlásának, hogy az általuk tenyésztett lóval Balatonföldvár Város képviseletét vállalták.

]]>
Mon, 30 Aug 2021 11:32:02 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Sikeres a magyar Turáni lófajta a lovas versenysportokban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php
Sikeres a Turáni ló a versenysportban is

A 2019-es év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.]]>
Mon, 30 Aug 2021 11:19:23 +0200
<![CDATA[2021.08.30. - Turáni ló most már hivatalosan elfogadott magyar lófajta]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php
A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve.

Turáni lovak sikerei a lovassportokban:

Mihók Orchidea rövid beszámolója a Somorjai távlolas versenyről

Az idei év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.

A turáni lovak tenyésztését Kereki Pelsonius Ménes]]>
Mon, 30 Aug 2021 10:45:28 +0200
<![CDATA[2021.08.26. - A Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona_4632.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_szent_korona_4632.php Thu, 26 Aug 2021 13:10:57 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - A magyar Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_szent_korona_4631.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/a_magyar_szent_korona_4631.php Thu, 26 Aug 2021 13:09:02 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Őfelsége a magyar Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_magyar_szent_korona_4630.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_magyar_szent_korona_4630.php Thu, 26 Aug 2021 13:06:39 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Őfelsége a Szent Korona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_szent_korona_4629.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/ofelsege_a_szent_korona_4629.php Thu, 26 Aug 2021 13:04:33 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi Attila király Leó pápánál tárgyal Rómában]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_leo_papanal_targyal_romaban_4623.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_leo_papanal_targyal_romaban_4623.php Thu, 26 Aug 2021 13:00:36 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Ménfői csata 1044-ben Aba Sámuel király a németek ellen küzd]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_menfoi_csata_1044-ben_aba_samuel_kiraly_a_nemetek_ellen_kuzd_4628.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_menfoi_csata_1044-ben_aba_samuel_kiraly_a_nemetek_ellen_kuzd_4628.php Thu, 26 Aug 2021 12:57:58 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi István király elfogatja az erdélyi Gyulát]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_elfogatja_az_erdelyi_gyulat_4627.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_elfogatja_az_erdelyi_gyulat_4627.php Thu, 26 Aug 2021 12:56:49 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi István király győzelme Keán bolgár vezér fölött]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_gyozelme_kean_bolgar_vezer_folott_4626.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_istvan_kiraly_gyozelme_kean_bolgar_vezer_folott_4626.php Thu, 26 Aug 2021 12:54:58 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - A turul-házi magyarok bejövetele Attila jogán]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_a_turul-hazi_magyarok_bejovetele_attila_jogan_4625.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_a_turul-hazi_magyarok_bejovetele_attila_jogan_4625.php Thu, 26 Aug 2021 12:53:19 +0200 <![CDATA[2021.08.26. - Képes Krónika - Turul-házi Attila király megostromolja Aquileia városát]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_megostromolja_aquileia_varosat_4624.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/kepes_kronika_-_turul-hazi_attila_kiraly_megostromolja_aquileia_varosat_4624.php Thu, 26 Aug 2021 12:51:47 +0200 <![CDATA[2021.08.10. - Lackfi András hős diadala a tatár Arany Horda felett 1345-ben]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/lackfi_andras_hos_diadala_a_tatar_arany_horda_felett_1345-ben_4622.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/lackfi_andras_hos_diadala_a_tatar_arany_horda_felett_1345-ben_4622.php
Lackfi András apja, Kerekegyházi Lack középbirtokos, birtokai Arad és Csanád vármegyében voltak. 1345–1352 között székely ispán, 1350–1352 között nápolyi helytartó, 1353–1354 között macsói bán, 1355–1356 között soproni ispán, 1356-tól 1359-ig erdélyi vajda volt.

A hazai történelemkönyvek a magyarok legkisebb vereségét is katasztrófának állítják be, ezzel szemben világraszóló győzelmeinket rendre eltitkolják. Az iskolai tankönyvekben nem olvasunk a 907-es pozsonyi csatáról vagy a székelyek 1345-ös győzelméről, amikor is Lackfi András vezetésével a magyar hadak először győzték le a félelmetes Arany Horda seregét.]]>
Tue, 10 Aug 2021 18:35:29 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - 896-os Honfoglalás]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:19:18 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Árpád fejedelem Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:18:39 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Magyarok bejövetele 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:15:36 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Árpád Honfoglalása 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:13:26 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Árpádok Honvisszafoglalása 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:10:40 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Magyar Honvisszafoglalás 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:08:15 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Magyar Honfoglalás 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:05:34 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honfoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:04:00 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Turul-nemzetség Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 11:01:21 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Turul-házi Árpádok Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:59:03 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglalás]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:54:15 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:45:48 +0200
<![CDATA[2021.07.21. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Árpád fejedelem]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:34:50 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Huba vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:22:41 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Töhötöm vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:18:26 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Tas vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 10:12:36 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Kond vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:59:28 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Ond vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:54:42 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Előd vezér]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:48:27 +0200
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Álmos nagyfejedelem]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php
A 896-os Árpádi bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:29:51 +0200
<![CDATA[2021.06.17. - Magyar Labdarúgás Szentháromsága]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php
Aranycsapat 1954 VB
Ezüstcsapat 1938 VB
Bronzcsapat 1964 EB

Aranycsapat emléknapja május 23.
Ezüstcsapat emléknapja június 19.
Bronzcsapat emléknapja június 20.]]>
Sat, 19 Jun 2021 12:28:26 +0200
<![CDATA[2021.06.17. - Gábriel arkangyal Magyarország őrangyala ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php Fri, 18 Jun 2021 18:26:57 +0200 <![CDATA[2021.06.17. - Magyarország őrangyala Gábriel arkangyal]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php Fri, 18 Jun 2021 18:25:29 +0200 <![CDATA[2021.06.18. - Magyar Aranycsapat 1954 VB]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php
A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]>
Fri, 18 Jun 2021 10:11:07 +0200
<![CDATA[2021.06.18. - Aranycsapat emléknapja május 23.]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php
A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]>
Fri, 18 Jun 2021 09:39:56 +0200
<![CDATA[2021.05.04. - Ősmagyar vallás - Hadúr]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php Tue, 04 May 2021 15:28:46 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas --- Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php Thu, 29 Apr 2021 15:42:06 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas --- Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php Thu, 29 Apr 2021 15:38:35 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas -- Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php Thu, 29 Apr 2021 15:32:55 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas - Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php Thu, 29 Apr 2021 15:30:23 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php Thu, 29 Apr 2021 15:27:12 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas -- Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php Thu, 29 Apr 2021 15:23:10 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas - Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php Thu, 29 Apr 2021 15:19:52 +0200 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php Thu, 29 Apr 2021 15:14:48 +0200 <![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Havas Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23
]]>
Tue, 27 Apr 2021 20:03:11 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Tűzszentelő Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:50:57 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Tűzszentelő Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:48:18 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Sarlósboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:42:11 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Sarlósboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:40:51 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Nagyboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:35:45 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Nagyboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:33:41 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Kisboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:25:48 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Kisboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:23:13 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Havas Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:15:41 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Gyümölcsoltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:12:32 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Gyümölcsoltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:07:35 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Földtiltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_foldtilto_boldogasszony_4575.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_foldtilto_boldogasszony_4575.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 19:00:59 +0200
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Földtiltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_foldtilto_boldogasszony_4574.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_foldtilto_boldogasszony_4574.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 18:49:45 +0200
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Enéh]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_eneh_4573.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_eneh_4573.php
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.

A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől... két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták."

Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.
A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.]]>
Fri, 26 Mar 2021 16:12:02 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Ankisza]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_ankisza_4572.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_ankisza_4572.php
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.

A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől... két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták."

Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.
A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.]]>
Fri, 26 Mar 2021 16:08:33 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Zsolnay Júlia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsolnay_julia_4571.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsolnay_julia_4571.php
Sikorski Tádéné Zsolnay Júlia a „legnagyobb magyar fazekasként” tisztelt, Zsolnay Vilmos kisebbik leánya. Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia ma is működő, egyik legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette ki a XIX. század utolsó harmadában.

Technikai találmányok sora fűződik Zsolnay Vilmos nevéhez. A korábban említett eozin máz és pirogránit mellett, az első találmánya az 1870-es évek során a porcelánfajansz. A kínai porcelán anyagának finomsága, mázainak színvilága elvarázsolta. Ezt 1400 Celsius fokon égetik, de ezen a hőmérsékleten a színező festékek nagy része elég. Számos kísérlet után, 1877 végére sikerült máz feletti díszítéssel, alacsonyabb hőfokon égő mázat létrehozni. Az 1250-1280 Celsius fokon égetett elefántcsontszínű Zsolnay-porcelán felületének dekorálására nem porcelánfestéket használt, hanem az alapmázba keverte a szintesteket és azt tollal felvíve a felületre, plasztikus és ragyogó színű mintákat tudott kivitelezni. Az általa kidolgozott technika azóta is egyedülálló a világon és a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ma is csodálatos darabokat készít belőlük.

A Zsolnay család termékei külföldi bemutatkozások alkalmával, a világkiállításokon – Bécs, 1873; Párizs, 1878; Sydney, 1879; Chicago, 1893; Brüsszel, 1897 – számos díjat nyertek el. A kor kerámiaművészetét meghatározó, nemzetközi stiláris és technikai irányvonalat követve, a formagazdagság mellett, a magas színvonal sem maradt el. Az 1870-es évek közepén, a gyár fejlődésében a Zsolnay család tagjainak is nagy része volt. A fiú, Miklós a megrendelőkkel való kapcsolat megteremtésében, ápolásában vette ki részét, a lányok pedig a díszítőtervezésben kísérleteztek. Júlia nevéhez döntően a perzsa, az indiai és a lótuszvirág motívum díszítő ornamentikái köthetők. Férje, a lengyel származású, híres bécsi építész, Sikorski Tádé, 1883-tól a gyár művészeti vezetője lett. Tervezőművészként jelentős szerepe volt az épületdíszítő burkolatok fejlesztésében, ő tervezte a Zsolnay-mauzóleumot. Júlia függetlenítve magát a gyártól, festőművész lett. Gyermekei születése után, sőt idős korában is alkotott.

Az államosítás után, mindenétől megfosztva, Miklós fia lakásában élt és 93 évesen halt meg. Festményeit magángyűjtemények őrzik.

Zsolnay Júlia alakja a talpazat közepén ül és egy Zsolnay porcelán tányért díszit. Ez napjainkban készült és a Zsolnay Főnix-madaras ebédlőkészlet része. Fejét kissé balra fordítva, baljában tartja tányérját, míg jobb kezében pennája látható. Dús haját a kor divatjának megfelelően feltűzve, leomló loknikban hordja. A kompozíció talapzata egy antik Zsolnay barokk névjegytartó tál formája alapján készült, felületén csak sejtetve az indákat. A barokk kagylómotívum légiesen áttört egyéni változata a hátoldalon jelenik meg. E csipkeszerű megoldás a historizáló stílusú Zsolnay dísztárgyakat idézi meg.

A kompozíció egy nyitott tengeri kagyló, közepén az igazgyönggyel, Júliával.

A kagylónak két jelentése van: szimbóluma a Zsolnay családnak és Júlia maga az igazgyöngy, de jelentheti a Zsolnay gyárat is, amelyből igazgyöngyökként termelődtek ki a magyarság hírnevét messze földön is képviselő, szebbnél-szebb, öttornyú emblémás alkotások.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:40:34 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Zsindelyné Tüdős Klára]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsindelyne_tudos_klara_4570.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsindelyne_tudos_klara_4570.php
Édesapja Tüdős Márton, a Debreceni Első Takarékpénztár jogtanácsosa, országgyűlési képviselő, édesanyja, Kálmánchey Irén neves debreceni ügyvéd lánya volt. Középiskolai tanulmányait hat éven át a debreceni Dóczy – Leányiskola első – felső osztályában folytatta. 1910 – 11 – ben megtanult franciául és angolul is. Hazatérve, 1915 –től, Budapesten az akkori Mintarajztanodában, a mai Iparművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait textil szakon. A Pázmány Péter Tudományegyetemen, néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Érdekes életrajzi adat az, hogy 1915-ben a Hadsegélyező Egylet által szervezett jótékonysági esten magyar szólótáncot járt Bihary, Csermák és Lavotta zenére. Blaha Lujza, a nemzet csalogánya tetszésének kifejezése jeléül fiatalkori magyar ruhájával ajándékozta meg. A később divattervezővé vált Klárára, ez valószínűleg rendkívüli hatással volt. Művészkarrier helyett, azonban családja 1919-ben férjhez kényszeríttette Szunyogh Rudolf debreceni huszárfőhadnagyhoz, akitől 2 év múltán született meg Judit nevű leánya. Férje korházba került, érsemjéni birtokukat pedig Trianon elcsatolta. Nyolc éves kislányát nagynénjére bízva, felköltözött Pestre.
1925-ben került az Operaházhoz, ahol a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte az 1926-os premierre Kodály Zoltán Háry János c. operájának jelmezeit. A 30-as évektől munkája mellett, jó néhány balettszüzsét és színházi darabot is írt, később fantáziáját a rendezés terén filmben és színdarabban is kamatoztatta. 1923 – ban ismerkedett meg Zsindely Ferenccel, akinek méltó társa lett. Második férje kultuszminisztériumi államtitkár, később kereskedelmi miniszter volt, aki nem engedte, hogy továbbra is az állami színházban dolgozzon. Kreativitását, újító nagyszerű gondolatait a 1930-as években, a Belvárosban, Pántlika néven nyitott divatszalonjában élhette ki, ahol tervezésében divatba hozta a sújtásokkal, paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített, mégis modern vonalú magyar ruhákat. 1938 –ban a kormányzóné díszmagyar ruháját is ő tervezte. Terveinek és ruháinak híre egészen a divatszakma fellegvárába, Párizsba is eljutott.
Sikerei csúcsán Ravasz László püspök kérésére, 1944-ben megszervezte az Országos Református Nőszövetséget, amelynek elnöke lett. A szövetség lapja, a Magyar Asszony is neki köszönhető. A svéd misszióval karöltve nem nézhette tétlenül a szenvedők sorsát, számos üldözöttnek adott menedéket. Több tucat embert bújtatott saját és Darányi miniszterelnök villájában. Mosott, főzött rájuk, tüzelőt, élelmet, sőt hamis papírokat szerzett nekik. 1978- ban, Zürichben megjelenő Csizma az asztalon című visszaemlékezéseiben a megszállás alatti időre így emlékszik: „Akkor nem tudtam, de ma már tudom, hogy nagy erős angyalok őrizték a kapukat.” 1952-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig, 12 évig, tartó kitelepítés alatt Balatonlellén egy nyaraló házmestereként tengették életüket. Küldetéstudata oly messzire ragadta, hogy leányát 69 éves korában látta viszont Ausztráliában. Művei mind a magyar társadalom épülésének szolgálatára születtek: Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat, A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában, Isten markában.
Klára asszony azok közé tartozott, aki elképzeléseit meg tudta valósítani. Nemcsak remek gyakorlati és üzleti érzékkel, hanem rendkívüli szociális érzékenységgel áldotta meg az Úr, aki 1980 ápr. 16 –án szólította magához. Végrendeletében Dizseri Esztert bízta meg szellemi hagyatékának gondozásával, aki a Magyarországi Református Egyház Kálvin János kiadója segítségével 1994 – ben adta ki a magyar divattervezés első nagyasszonyáról elnevezett kiváló monográfiát. A Göncz Árpádné írta előszóból idézünk: „Példaképül maradt a háború alatti embermentése, a kitelepítésben való helytállása. Életét ugyanazok a kegyetlenkedések nehezítették, mint bármelyikünkét. Erejét ugyanaz az istenhit adta, mint mindannyiunkét, akik ép lélekkel éltük túl az embertelenséget. És példakép lesz számunkra öregkora is: a betegségek elviselése és körülötte élők szolgálata, a mindvégig megőrzött bölcsessége. Boldog vagyok, hogy most dokumentáltan megismerhetjük mindannyian életét és munkáit.”]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:37:15 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Zrínyi Ilona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zrinyi_ilona_4569.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zrinyi_ilona_4569.php
Édesapja gr. Zrínyi Péter, Horvátország bánja az ősi horvát Subics nemzetségből származott. Édesanyja Frangepán Katalin Ilona volt. Ozalj várában és Csáktornyán nevelkedett, ahol horváton kívül magyarul, németül és latinul is megtanult. Báthory Zsófia fejedelemasszony már 1661-ben eljegyeztette fiával felsővadászi és rákóczi I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelemmel, de a bécsi udvar beleegyezése késett, így a házasságot csak 1666. márc. 1-én a zborói kastélyban tartották meg.
Az ifjú pár a sárospataki kastélyban rendezkedett be. Első fiuk György 1667 októberében született, de még az évben meghalt.
I. Rákóczi Ferenc apósával gr. Zrínyi Péterrel, anyósával Frangepán Katalinnal és annak testvérével, tersattói őrgróf Frangepán Ferenccel együtt résztvett a Wesselényi összeesküvésben. Ezért Zrínyi Ilona apját és sógorát Frangepán őrgrófot a magyar törvények áthágásával 1671. ápr. 30-án kilenc órakor lefejezték. Édesanyját pedig Grázban tartották tömlöcben, ahol 1673-ban meghalt. Férje csak úgy menekült meg, hogy Báthory Zsófia fejedelemasszony a jezsuiták közvetítésével hatalmas váltságdíjat fizetett érte.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:35:13 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Wass Ottilia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_wass_ottilia_4568.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_wass_ottilia_4568.php
Gróf czegei Wass Ottilia édesapja gróf Czegei Wass György, édesanyja Gyulay Franciska grófnő. Erdély egyik legrégibb családja a Wass család, származása a XII. századig vezethető vissza. Legismertebb tagja Wass Albert író. Édesanyja 37 évesen megözvegyült, családját öccse, Gyulay Lajos vette pártfogásába. Kolozsvár Főterén házuk a reformkorban szellemi centrum volt. Szalonjuk vendége többek között Kemény Zsigmond, Kazinczy Ferenc, Döbrentei Gábor. A 30 éves Kemény Zsigmond és a 14 éves Otti szerelemre lobbant.

A leánykérést az édesanyja szigorúan elutasította, szerelmük nem teljesülhetett be és az író elutazott Erdélyből.

Wass Ottilia klasszikus műveltséggel bírt, beszélt németül, franciául, olaszul és angolul. Cegei birtokán magyarul és németül írta verseit, amelyek korabeli lapokban jelentek meg. Liszt Ferenc Chopinről írt értekezését magyarra fordította. Nem ment férjhez, bár számos kérője akadt. Egy újabb szerelem, a nagy utazó Rosti Pál iránt, a férfi korai halála miatt, nem vezethetett boldogsághoz. A beteljesületlen szerelem okozta fájdalom költészetének legmeghatározóbb eleme. Erős önkritikával mondta verseiről, hogy „tűzbe velük, odavalók”, mert „Rossz a mécses, alig pislog,/ Még magamnak sem elég.” Az édesanyja elvesztésekor, 1865-ben, „A pacali sírkertben” címmel írt versének sorai írásakor, bizonyosan lángolt:

„Fagyban, dérben, Fáradt lábad meg ne álljon,

Sötét éjben Sebzett lelked meg ne szálljon,

Folytasd, folytasd útadat. Míg nem érted célodat.”

Egész életében támogatta a rászorulókat; az árvaházakat, segélyező egyesületeket, a református egyházat. Híres volt irodalom és művészetpártolásáról is.

1917-ben halt meg Kolozsváron. Végakarata szerint a pacali birtok a református egyházé, a könyvtára a szászvárosi Kún-kollégiumé lett. Fejedelmi adományt hagyott a tanulni vágyó, református leányokra, a Református Szeretetházon keresztül.

Műgyűjteményét, képeslapjait, levelezését, a Wass Család levél- és dokumentumtárát és kolozsvári házát az Erdélyi Múzeum Egyesületre hagyta. Ez az 1859-ben Gróf Mikó Imre alapította, tudományos központ a Magyar Tudományos Akadémia testvérszervezete. A magyar kultúrának és tudományos életnek nemes képviselői nevelődhettek így ki, ami a kisebbségbe szorult erdélyi magyarság számára rendkívül fontos. Vagyona felének adományozásával Wass Ottilia lehetővé tette az Egyesület továbbműködését akkor, amikor annak megélhetési forrásai elapadtak.

A kompozícióban alakja földi érő, domború hímzést idéző, egyszerű ruhában, kissé jobbra fordított fejjel, kezeiben bőségszarut tartva jelenik meg. A kolozsvári református leány-főgimnáziumban lévő fénykép alapján mintázott portréján szeretetteljes, melankolikus mosoly uralkodik. A bőségszaruból kibuggyanó gyümölcsök, virágok a jótékonyságnak és a gazdagságnak a szimbólumai. Ezen erények mindegyike jellemzi a közkincset gyarapító mecénás költőnőt. A sors megtagadta tőle a személyes boldogságot, de tetteivel egy népet boldogított. Házsongárdi sírján a virágok sohasem hervadnak el.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:32:05 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Vendl Mária]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_vendl_maria_4567.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_vendl_maria_4567.php
Erdélyben, Gyergyóditrón született. Példaképe négy évvel idősebb bátyja volt, aki a budapesti Tudományegyetemen geológiát tanult. Érettségi vizsgája után, 1908 - ban testvére nyomdokain haladva kezdte meg, egyetemi tanulmányait, mineralógussá képezve magát. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1913-ban diplomamunkáját egyetemi pályadíjjal jutalmazták. Azt követően a 1913-tól lőcsei, majd 1919 – től a szombathelyi gimnáziumban tanított.
Kutatómunkájának középpontjában az ásványok kristályszerkezetének vizsgálata állt, de foglalkozott kőzettani és meteoritkutatással is. Felfigyeltek tevékenységére és a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába ajánlottak állást neki. 1920-tól itt működött, így ő az első magyar kutatónő.
A múzeumi állattár beosztott helyettes tanára Dudich Endre, a későbbi jeles zoológus felesége lett.
Munkássága elsősorban a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult. Különösen kalcitvizsgálatai jelentősek. A külföldi szaklapokban is jelentek meg írásai. Szakirodalmi munkássága tehát számottevő. 1925 – ben az első nő szerző volt, akinek munkáit. bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia ülésein, s ennek kiadásában jelentek meg írásai. A természet talán leglátványosabb ásványáról, a kalcitról, a sok színben előforduló, változatos kristályszerkezettel rendelkező anyagról – ide tartozik a mészkő, a márvány, a kréta és a csepkő is – 1932 –ben jelentette meg forrásértékű művét az MTA Matematikai és Természettudományi Értesítőjében.
Mindössze 40 éves, 1930 –ban, amikor ugyancsak első nőként egyetemi magántanárrá nevezték ki Debrecenbe, ahol 1941 –től az egyetem rendes, kinevezett, főállású tanára lett, kristálytant tanított. Tehát ő az első nő hazánkban, aki tudományos fokozatot ért el. Családjában ő a 4-ik egyetemi tanár, Aladár bátyja, Miklós öccse és férje Dudich Endre után.
Koch Sándorral együtt írt „A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre „ című, könyvéért 1935 – ben Rauer - díjjat kapott. Fő művei: A vaskői aragonit kristályalakja (1926), Kristálytani vizsgálatok magyarországi kalcitokon (1927), Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez (1932), Magyarország meteorit gyűjteményei (1951).
1938-ban, 48 éves korában korkedvezményes nyugdíjazását kérte, hogy kutatói és pedagógiai tevékenységének szentelhesse életét.
Az első kutatónő és egyetemi tanár 1945-ben hunyt el, Sopronban.
Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben 3 évenként kiosztásra kerülő Vendl Mária - emlékdíjat létesített. E díjat a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:29:49 +0100
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Tóth Ilona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_toth_ilona_4566.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_toth_ilona_4566.php
Tóth Ilona Gizella Budapesten, Árpádföldön született 1932-ben. Édesapja műasztalos segéd, édesanyja tanítónő volt. A szülők 1934-ben elváltak, a kislányt anyja nevelte fel.
Az 1956-os forradalom kitörésekor csak 24 éves volt. 1951 – ben érettségizett, a gimnáziumában DISZ – titkár volt. Még ebben az évben felvették az orvostudományi egyetemre. A forradalom előtt a Péterfy Sándor utcai kórházban végezte belgyógyászati gyakorlatát.
Részt vett az október 23-i tüntetésen. Két nap múlva már az Önkéntes Mentőszolgálat tagjai között találjuk. Társaival a harcok alatt sebesülteket szállított, a fegyveres csapatokat kötszerrel, élelmiszerrel látta el. Állítólag az egyik alkalommal vöröskeresztes szalagját levéve az egyik házból kézigránáttal megcélzott egy szovjet tankot.
A Szent Domonkos utcai szükségkórház irányítását magára vállalta. Itt a fekvő betegek száma 20 – 30 között váltakozott, az ambulánsok száma ennél valamivel kevesebb volt. A gyógyszereket, nyers élelmiszereket a Péterfy utcából szállították ide, ahol a főzést a helyszínen kellett megoldani.
A forradalmárok közül jó néhányat Tóth Ilona felvett betegállományba, 50 főről 70 –re emelve annak számát. Kezelt egy sebesült szovjet katonát is, óvta biztonságát, majd Pestújhelyre, a szovjet kórházba szállítatta. A szükségkórház stencilgépén röpcédulákat sokszorosított, sőt lehetőséget adott Obersovszky Gyula és Gáli József íróknak Élünk című illegális lapjuk sokszorosítására. Mindezekért 1956 november. 20-án letartóztatták.
Eleinte röpcédula-készítéssel és – terjesztéssel, később viszont azzal vádolták meg, hogy valójában egy kétes személyazonosságú egyén szívébe halált okozó injekciót adott. A vádiratokban foglaltak megítélésével kapcsolatban a történészek véleménye eltérő. Egyes kutatók csupán a gyilkosság tényét, míg mások a kérdéses személy létezését is kétségbe vonják. Tény az, hogy a per a sajtó nyilvánossága előtt folyt, nyilvánvalóan koncepciós perről volt szó.. Elsőrendű vádlottként mindkét fokon halálra ítélték, és három társával együtt kivégezték.
1992-ben a Pofosz képviseletében Wittner Mária és Horváth Tamás kérte az Igazságügyi Minisztériumtól a Tóth Ilona - ügy felülvizsgálatát. Az 56-os szervezetek egyes tagjai létrehozták a Tóth Ilona Baráti Kört, amely céljául tűzte ki, hogy a közvéleményt megismertesse az igazsággal.
Egy 2000 – ben hozott törvény alapján, a forradalom utáni köztörvényes bűncselekmények miatt hozott ítéleteket megsemmisítették. Ennek alapján a Fővárosi bíróság 2001- ben semmissé nyilvánítatta az 1957-es ítéletet. A határozat Tóth Ilona nevét is tartalmazta.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:27:13 +0100