Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu-n https://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött Történelmi hírek az Antikregiseg.hu műkereskedelmi portálon hu <![CDATA[2021.07.24. - 896-os Honfoglalás]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/896-os_honfoglalas_4615.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:19:18 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Árpád fejedelem Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_fejedelem_honvisszafoglalasa_4612.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:18:39 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Magyarok bejövetele 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarok_bejovetele_896-ban_4621.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:15:36 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Árpád Honfoglalása 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpad_honfoglalasa_896-ban_4620.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:13:26 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Árpádok Honvisszafoglalása 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/arpadok_honvisszafoglalasa_896-ban_4619.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:10:40 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Magyar Honvisszafoglalás 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honvisszafoglalas_896-ban_4618.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:08:15 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Magyar Honfoglalás 896-ban]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_honfoglalas_896-ban_4617.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:05:34 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honfoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honfoglalasa_4616.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:04:00 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Turul-nemzetség Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-nemzetseg_honvisszafoglalasa_4614.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 09:01:21 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Turul-házi Árpádok Honvisszafoglalása]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_arpadok_honvisszafoglalasa_4613.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 08:59:03 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglalás]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalas_4611.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 08:54:15 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_4610.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 08:45:48 +0000
<![CDATA[2021.07.21. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Árpád fejedelem]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_arpad_fejedelem_4609.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 08:34:50 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Huba vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_huba_vezer__4608.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 08:22:41 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Töhötöm vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tohotom_vezer__4607.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét - akik Attila királytól származtatták magukat - krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 08:18:26 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Tas vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_tas_vezer__4606.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelét krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 08:12:36 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Kond vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_kond_vezer__4605.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövetelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudósítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 07:59:28 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Ond vezér ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_ond_vezer__4604.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 07:54:42 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Előd vezér]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_elod_vezer_4603.php
A 896-os Turul-házi Árpádok bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 07:48:27 +0000
<![CDATA[2021.07.24. - Honvisszafoglaló Hét Vezér - Álmos nagyfejedelem]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/honvisszafoglalo_het_vezer_-_almos_nagyfejedelem_4602.php
A 896-os Árpádi bejövetelt krónikáink a "secundus ingressus" második bejövelelként írják míg a "primus ingressus" első bejövetelt a hunokhoz kötik tehát hun-magyar kettős bejövetelről tudosítanak. A honvisszafoglaló hét vezér: Árpád vagy Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm A hét honvisszafoglaló magyar törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján ,Jenő, Kér, Keszi]]>
Wed, 21 Jul 2021 07:29:51 +0000
<![CDATA[2021.06.17. - Magyar Labdarúgás Szentháromsága]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php
Aranycsapat 1954 VB
Ezüstcsapat 1938 VB
Bronzcsapat 1964 EB

Aranycsapat emléknapja május 23.
Ezüstcsapat emléknapja június 19.
Bronzcsapat emléknapja június 20.]]>
Sat, 19 Jun 2021 10:28:26 +0000
<![CDATA[2021.06.17. - Gábriel arkangyal Magyarország őrangyala ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/gabriel_arkangyal_magyarorszag_orangyala__4600.php Fri, 18 Jun 2021 16:26:57 +0000 <![CDATA[2021.06.17. - Magyarország őrangyala Gábriel arkangyal]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyarorszag_orangyala_gabriel_arkangyal_4599.php Fri, 18 Jun 2021 16:25:29 +0000 <![CDATA[2021.06.18. - Magyar Aranycsapat 1954 VB]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_aranycsapat_1954_vb_4598.php
A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]>
Fri, 18 Jun 2021 08:11:07 +0000
<![CDATA[2021.06.18. - Aranycsapat emléknapja május 23.]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/aranycsapat_emleknapja_majus_23__4597.php
A küszöbön álló, az Aranycsapat eredményeihez és tagjainak pályafutásához kapcsolódó évfordulós ünnepi események szervezésére testület kezdi meg működését, az emlékév a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion 2019-ben esedékes átadásáig tart. A testület elnöke idősebb Lomnici Zoltán, tagjai Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ifj. Buzánszky Jenő az Ovi-Foci sport mozgalom szervezője, Szöllősi György író, újságíró, a magyar futballhagyomány és a Puskás ügyek nagykövete, Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó, Nyilasi Tibor európai ezüstcipős, 70-szeres válogatott labdarúgó, az MLSZ elnökségének tagja, a testület titkára Tóth Balázs volt válogatott labdarúgó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nemzetközi igazgatója.

Az eseménysorozat fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

A kezdeményezés 2014. július 14.-re nyúlik vissza, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke ekkor tett ígéretet a sajtó nyilvánossága előtt Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat tagjának a Magyarországnak óriási dicsőséget hozó legendás válogatott emlékének méltó ápolására, a világ magyarságát összekapcsoló futballsikerek örökségének továbbadására az új nemzedékeknek, amelyek hitet, erőt, büszkeséget meríthetnek a világraszóló magyar futballdiadalokból.]]>
Fri, 18 Jun 2021 07:39:56 +0000
<![CDATA[2021.05.04. - Ősmagyar vallás - Hadúr]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/osmagyar_vallas_-_hadur_4596.php Tue, 04 May 2021 13:28:46 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas --- Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_---_csodafiu_szarvas_4595.php Thu, 29 Apr 2021 13:42:06 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas --- Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_---_csodaszarvas_4594.php Thu, 29 Apr 2021 13:38:35 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas -- Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_--_csodaszarvas_4593.php Thu, 29 Apr 2021 13:32:55 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas - Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_-_csodaszarvas_4592.php Thu, 29 Apr 2021 13:30:23 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodafiu_szarvas_4591.php Thu, 29 Apr 2021 13:27:12 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas -- Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_--_csodafiu_szarvas_4590.php Thu, 29 Apr 2021 13:23:10 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas - Csodafiú szarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_-_csodafiu_szarvas_4589.php Thu, 29 Apr 2021 13:19:52 +0000 <![CDATA[2021.04.29. - Csodaszarvas]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/csodaszarvas_4588.php Thu, 29 Apr 2021 13:14:48 +0000 <![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Havas Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_havas_boldogasszony_4587.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23
]]>
Tue, 27 Apr 2021 18:03:11 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Tűzszentelő Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_tuzszentelo_boldogasszony_4586.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:50:57 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Tűzszentelő Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_tuzszentelo_boldogasszony_4585.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:48:18 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Sarlósboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_sarlosboldogasszony_4584.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:42:11 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Sarlósboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_sarlosboldogasszony_4583.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:40:51 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Nagyboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_nagyboldogasszony_4582.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:35:45 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Nagyboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_nagyboldogasszony_4581.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:33:41 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Kisboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_kisboldogasszony_4580.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:25:48 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Kisboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_kisboldogasszony_4579.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:23:13 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Havas Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_havas_boldogasszony_4578.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:15:41 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Gyümölcsoltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4577.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:12:32 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Gyümölcsoltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_gyumolcsolto_boldogasszony_4576.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:07:35 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Hétboldogasszony - Földtiltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_foldtilto_boldogasszony_4575.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hetboldogasszony_-_foldtilto_boldogasszony_4575.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 17:00:59 +0000
<![CDATA[2021.04.27. - Boldogasszony Anyánk - Földtiltó Boldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_foldtilto_boldogasszony_4574.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/boldogasszony_anyank_-_foldtilto_boldogasszony_4574.php
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő / Tűzszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23

]]>
Tue, 27 Apr 2021 16:49:45 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Enéh]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_eneh_4573.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_eneh_4573.php
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.

A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől... két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták."

Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.
A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:12:02 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Ankisza]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_ankisza_4572.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_ankisza_4572.php
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.

A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől... két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták."

Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.
A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.]]>
Fri, 26 Mar 2021 15:08:33 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Zsolnay Júlia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsolnay_julia_4571.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsolnay_julia_4571.php
Sikorski Tádéné Zsolnay Júlia a „legnagyobb magyar fazekasként” tisztelt, Zsolnay Vilmos kisebbik leánya. Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia ma is működő, egyik legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette ki a XIX. század utolsó harmadában.

Technikai találmányok sora fűződik Zsolnay Vilmos nevéhez. A korábban említett eozin máz és pirogránit mellett, az első találmánya az 1870-es évek során a porcelánfajansz. A kínai porcelán anyagának finomsága, mázainak színvilága elvarázsolta. Ezt 1400 Celsius fokon égetik, de ezen a hőmérsékleten a színező festékek nagy része elég. Számos kísérlet után, 1877 végére sikerült máz feletti díszítéssel, alacsonyabb hőfokon égő mázat létrehozni. Az 1250-1280 Celsius fokon égetett elefántcsontszínű Zsolnay-porcelán felületének dekorálására nem porcelánfestéket használt, hanem az alapmázba keverte a szintesteket és azt tollal felvíve a felületre, plasztikus és ragyogó színű mintákat tudott kivitelezni. Az általa kidolgozott technika azóta is egyedülálló a világon és a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ma is csodálatos darabokat készít belőlük.

A Zsolnay család termékei külföldi bemutatkozások alkalmával, a világkiállításokon – Bécs, 1873; Párizs, 1878; Sydney, 1879; Chicago, 1893; Brüsszel, 1897 – számos díjat nyertek el. A kor kerámiaművészetét meghatározó, nemzetközi stiláris és technikai irányvonalat követve, a formagazdagság mellett, a magas színvonal sem maradt el. Az 1870-es évek közepén, a gyár fejlődésében a Zsolnay család tagjainak is nagy része volt. A fiú, Miklós a megrendelőkkel való kapcsolat megteremtésében, ápolásában vette ki részét, a lányok pedig a díszítőtervezésben kísérleteztek. Júlia nevéhez döntően a perzsa, az indiai és a lótuszvirág motívum díszítő ornamentikái köthetők. Férje, a lengyel származású, híres bécsi építész, Sikorski Tádé, 1883-tól a gyár művészeti vezetője lett. Tervezőművészként jelentős szerepe volt az épületdíszítő burkolatok fejlesztésében, ő tervezte a Zsolnay-mauzóleumot. Júlia függetlenítve magát a gyártól, festőművész lett. Gyermekei születése után, sőt idős korában is alkotott.

Az államosítás után, mindenétől megfosztva, Miklós fia lakásában élt és 93 évesen halt meg. Festményeit magángyűjtemények őrzik.

Zsolnay Júlia alakja a talpazat közepén ül és egy Zsolnay porcelán tányért díszit. Ez napjainkban készült és a Zsolnay Főnix-madaras ebédlőkészlet része. Fejét kissé balra fordítva, baljában tartja tányérját, míg jobb kezében pennája látható. Dús haját a kor divatjának megfelelően feltűzve, leomló loknikban hordja. A kompozíció talapzata egy antik Zsolnay barokk névjegytartó tál formája alapján készült, felületén csak sejtetve az indákat. A barokk kagylómotívum légiesen áttört egyéni változata a hátoldalon jelenik meg. E csipkeszerű megoldás a historizáló stílusú Zsolnay dísztárgyakat idézi meg.

A kompozíció egy nyitott tengeri kagyló, közepén az igazgyönggyel, Júliával.

A kagylónak két jelentése van: szimbóluma a Zsolnay családnak és Júlia maga az igazgyöngy, de jelentheti a Zsolnay gyárat is, amelyből igazgyöngyökként termelődtek ki a magyarság hírnevét messze földön is képviselő, szebbnél-szebb, öttornyú emblémás alkotások.]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:40:34 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Zsindelyné Tüdős Klára]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsindelyne_tudos_klara_4570.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zsindelyne_tudos_klara_4570.php
Édesapja Tüdős Márton, a Debreceni Első Takarékpénztár jogtanácsosa, országgyűlési képviselő, édesanyja, Kálmánchey Irén neves debreceni ügyvéd lánya volt. Középiskolai tanulmányait hat éven át a debreceni Dóczy – Leányiskola első – felső osztályában folytatta. 1910 – 11 – ben megtanult franciául és angolul is. Hazatérve, 1915 –től, Budapesten az akkori Mintarajztanodában, a mai Iparművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait textil szakon. A Pázmány Péter Tudományegyetemen, néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Érdekes életrajzi adat az, hogy 1915-ben a Hadsegélyező Egylet által szervezett jótékonysági esten magyar szólótáncot járt Bihary, Csermák és Lavotta zenére. Blaha Lujza, a nemzet csalogánya tetszésének kifejezése jeléül fiatalkori magyar ruhájával ajándékozta meg. A később divattervezővé vált Klárára, ez valószínűleg rendkívüli hatással volt. Művészkarrier helyett, azonban családja 1919-ben férjhez kényszeríttette Szunyogh Rudolf debreceni huszárfőhadnagyhoz, akitől 2 év múltán született meg Judit nevű leánya. Férje korházba került, érsemjéni birtokukat pedig Trianon elcsatolta. Nyolc éves kislányát nagynénjére bízva, felköltözött Pestre.
1925-ben került az Operaházhoz, ahol a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte az 1926-os premierre Kodály Zoltán Háry János c. operájának jelmezeit. A 30-as évektől munkája mellett, jó néhány balettszüzsét és színházi darabot is írt, később fantáziáját a rendezés terén filmben és színdarabban is kamatoztatta. 1923 – ban ismerkedett meg Zsindely Ferenccel, akinek méltó társa lett. Második férje kultuszminisztériumi államtitkár, később kereskedelmi miniszter volt, aki nem engedte, hogy továbbra is az állami színházban dolgozzon. Kreativitását, újító nagyszerű gondolatait a 1930-as években, a Belvárosban, Pántlika néven nyitott divatszalonjában élhette ki, ahol tervezésében divatba hozta a sújtásokkal, paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített, mégis modern vonalú magyar ruhákat. 1938 –ban a kormányzóné díszmagyar ruháját is ő tervezte. Terveinek és ruháinak híre egészen a divatszakma fellegvárába, Párizsba is eljutott.
Sikerei csúcsán Ravasz László püspök kérésére, 1944-ben megszervezte az Országos Református Nőszövetséget, amelynek elnöke lett. A szövetség lapja, a Magyar Asszony is neki köszönhető. A svéd misszióval karöltve nem nézhette tétlenül a szenvedők sorsát, számos üldözöttnek adott menedéket. Több tucat embert bújtatott saját és Darányi miniszterelnök villájában. Mosott, főzött rájuk, tüzelőt, élelmet, sőt hamis papírokat szerzett nekik. 1978- ban, Zürichben megjelenő Csizma az asztalon című visszaemlékezéseiben a megszállás alatti időre így emlékszik: „Akkor nem tudtam, de ma már tudom, hogy nagy erős angyalok őrizték a kapukat.” 1952-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig, 12 évig, tartó kitelepítés alatt Balatonlellén egy nyaraló házmestereként tengették életüket. Küldetéstudata oly messzire ragadta, hogy leányát 69 éves korában látta viszont Ausztráliában. Művei mind a magyar társadalom épülésének szolgálatára születtek: Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat, A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában, Isten markában.
Klára asszony azok közé tartozott, aki elképzeléseit meg tudta valósítani. Nemcsak remek gyakorlati és üzleti érzékkel, hanem rendkívüli szociális érzékenységgel áldotta meg az Úr, aki 1980 ápr. 16 –án szólította magához. Végrendeletében Dizseri Esztert bízta meg szellemi hagyatékának gondozásával, aki a Magyarországi Református Egyház Kálvin János kiadója segítségével 1994 – ben adta ki a magyar divattervezés első nagyasszonyáról elnevezett kiváló monográfiát. A Göncz Árpádné írta előszóból idézünk: „Példaképül maradt a háború alatti embermentése, a kitelepítésben való helytállása. Életét ugyanazok a kegyetlenkedések nehezítették, mint bármelyikünkét. Erejét ugyanaz az istenhit adta, mint mindannyiunkét, akik ép lélekkel éltük túl az embertelenséget. És példakép lesz számunkra öregkora is: a betegségek elviselése és körülötte élők szolgálata, a mindvégig megőrzött bölcsessége. Boldog vagyok, hogy most dokumentáltan megismerhetjük mindannyian életét és munkáit.”]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:37:15 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Zrínyi Ilona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zrinyi_ilona_4569.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_zrinyi_ilona_4569.php
Édesapja gr. Zrínyi Péter, Horvátország bánja az ősi horvát Subics nemzetségből származott. Édesanyja Frangepán Katalin Ilona volt. Ozalj várában és Csáktornyán nevelkedett, ahol horváton kívül magyarul, németül és latinul is megtanult. Báthory Zsófia fejedelemasszony már 1661-ben eljegyeztette fiával felsővadászi és rákóczi I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelemmel, de a bécsi udvar beleegyezése késett, így a házasságot csak 1666. márc. 1-én a zborói kastélyban tartották meg.
Az ifjú pár a sárospataki kastélyban rendezkedett be. Első fiuk György 1667 októberében született, de még az évben meghalt.
I. Rákóczi Ferenc apósával gr. Zrínyi Péterrel, anyósával Frangepán Katalinnal és annak testvérével, tersattói őrgróf Frangepán Ferenccel együtt résztvett a Wesselényi összeesküvésben. Ezért Zrínyi Ilona apját és sógorát Frangepán őrgrófot a magyar törvények áthágásával 1671. ápr. 30-án kilenc órakor lefejezték. Édesanyját pedig Grázban tartották tömlöcben, ahol 1673-ban meghalt. Férje csak úgy menekült meg, hogy Báthory Zsófia fejedelemasszony a jezsuiták közvetítésével hatalmas váltságdíjat fizetett érte.]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:35:13 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Wass Ottilia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_wass_ottilia_4568.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_wass_ottilia_4568.php
Gróf czegei Wass Ottilia édesapja gróf Czegei Wass György, édesanyja Gyulay Franciska grófnő. Erdély egyik legrégibb családja a Wass család, származása a XII. századig vezethető vissza. Legismertebb tagja Wass Albert író. Édesanyja 37 évesen megözvegyült, családját öccse, Gyulay Lajos vette pártfogásába. Kolozsvár Főterén házuk a reformkorban szellemi centrum volt. Szalonjuk vendége többek között Kemény Zsigmond, Kazinczy Ferenc, Döbrentei Gábor. A 30 éves Kemény Zsigmond és a 14 éves Otti szerelemre lobbant.

A leánykérést az édesanyja szigorúan elutasította, szerelmük nem teljesülhetett be és az író elutazott Erdélyből.

Wass Ottilia klasszikus műveltséggel bírt, beszélt németül, franciául, olaszul és angolul. Cegei birtokán magyarul és németül írta verseit, amelyek korabeli lapokban jelentek meg. Liszt Ferenc Chopinről írt értekezését magyarra fordította. Nem ment férjhez, bár számos kérője akadt. Egy újabb szerelem, a nagy utazó Rosti Pál iránt, a férfi korai halála miatt, nem vezethetett boldogsághoz. A beteljesületlen szerelem okozta fájdalom költészetének legmeghatározóbb eleme. Erős önkritikával mondta verseiről, hogy „tűzbe velük, odavalók”, mert „Rossz a mécses, alig pislog,/ Még magamnak sem elég.” Az édesanyja elvesztésekor, 1865-ben, „A pacali sírkertben” címmel írt versének sorai írásakor, bizonyosan lángolt:

„Fagyban, dérben, Fáradt lábad meg ne álljon,

Sötét éjben Sebzett lelked meg ne szálljon,

Folytasd, folytasd útadat. Míg nem érted célodat.”

Egész életében támogatta a rászorulókat; az árvaházakat, segélyező egyesületeket, a református egyházat. Híres volt irodalom és művészetpártolásáról is.

1917-ben halt meg Kolozsváron. Végakarata szerint a pacali birtok a református egyházé, a könyvtára a szászvárosi Kún-kollégiumé lett. Fejedelmi adományt hagyott a tanulni vágyó, református leányokra, a Református Szeretetházon keresztül.

Műgyűjteményét, képeslapjait, levelezését, a Wass Család levél- és dokumentumtárát és kolozsvári házát az Erdélyi Múzeum Egyesületre hagyta. Ez az 1859-ben Gróf Mikó Imre alapította, tudományos központ a Magyar Tudományos Akadémia testvérszervezete. A magyar kultúrának és tudományos életnek nemes képviselői nevelődhettek így ki, ami a kisebbségbe szorult erdélyi magyarság számára rendkívül fontos. Vagyona felének adományozásával Wass Ottilia lehetővé tette az Egyesület továbbműködését akkor, amikor annak megélhetési forrásai elapadtak.

A kompozícióban alakja földi érő, domború hímzést idéző, egyszerű ruhában, kissé jobbra fordított fejjel, kezeiben bőségszarut tartva jelenik meg. A kolozsvári református leány-főgimnáziumban lévő fénykép alapján mintázott portréján szeretetteljes, melankolikus mosoly uralkodik. A bőségszaruból kibuggyanó gyümölcsök, virágok a jótékonyságnak és a gazdagságnak a szimbólumai. Ezen erények mindegyike jellemzi a közkincset gyarapító mecénás költőnőt. A sors megtagadta tőle a személyes boldogságot, de tetteivel egy népet boldogított. Házsongárdi sírján a virágok sohasem hervadnak el.]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:32:05 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Vendl Mária]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_vendl_maria_4567.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_vendl_maria_4567.php
Erdélyben, Gyergyóditrón született. Példaképe négy évvel idősebb bátyja volt, aki a budapesti Tudományegyetemen geológiát tanult. Érettségi vizsgája után, 1908 - ban testvére nyomdokain haladva kezdte meg, egyetemi tanulmányait, mineralógussá képezve magát. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1913-ban diplomamunkáját egyetemi pályadíjjal jutalmazták. Azt követően a 1913-tól lőcsei, majd 1919 – től a szombathelyi gimnáziumban tanított.
Kutatómunkájának középpontjában az ásványok kristályszerkezetének vizsgálata állt, de foglalkozott kőzettani és meteoritkutatással is. Felfigyeltek tevékenységére és a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába ajánlottak állást neki. 1920-tól itt működött, így ő az első magyar kutatónő.
A múzeumi állattár beosztott helyettes tanára Dudich Endre, a későbbi jeles zoológus felesége lett.
Munkássága elsősorban a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult. Különösen kalcitvizsgálatai jelentősek. A külföldi szaklapokban is jelentek meg írásai. Szakirodalmi munkássága tehát számottevő. 1925 – ben az első nő szerző volt, akinek munkáit. bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia ülésein, s ennek kiadásában jelentek meg írásai. A természet talán leglátványosabb ásványáról, a kalcitról, a sok színben előforduló, változatos kristályszerkezettel rendelkező anyagról – ide tartozik a mészkő, a márvány, a kréta és a csepkő is – 1932 –ben jelentette meg forrásértékű művét az MTA Matematikai és Természettudományi Értesítőjében.
Mindössze 40 éves, 1930 –ban, amikor ugyancsak első nőként egyetemi magántanárrá nevezték ki Debrecenbe, ahol 1941 –től az egyetem rendes, kinevezett, főállású tanára lett, kristálytant tanított. Tehát ő az első nő hazánkban, aki tudományos fokozatot ért el. Családjában ő a 4-ik egyetemi tanár, Aladár bátyja, Miklós öccse és férje Dudich Endre után.
Koch Sándorral együtt írt „A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre „ című, könyvéért 1935 – ben Rauer - díjjat kapott. Fő művei: A vaskői aragonit kristályalakja (1926), Kristálytani vizsgálatok magyarországi kalcitokon (1927), Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez (1932), Magyarország meteorit gyűjteményei (1951).
1938-ban, 48 éves korában korkedvezményes nyugdíjazását kérte, hogy kutatói és pedagógiai tevékenységének szentelhesse életét.
Az első kutatónő és egyetemi tanár 1945-ben hunyt el, Sopronban.
Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben 3 évenként kiosztásra kerülő Vendl Mária - emlékdíjat létesített. E díjat a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda.]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:29:49 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Tóth Ilona]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_toth_ilona_4566.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_toth_ilona_4566.php
Tóth Ilona Gizella Budapesten, Árpádföldön született 1932-ben. Édesapja műasztalos segéd, édesanyja tanítónő volt. A szülők 1934-ben elváltak, a kislányt anyja nevelte fel.
Az 1956-os forradalom kitörésekor csak 24 éves volt. 1951 – ben érettségizett, a gimnáziumában DISZ – titkár volt. Még ebben az évben felvették az orvostudományi egyetemre. A forradalom előtt a Péterfy Sándor utcai kórházban végezte belgyógyászati gyakorlatát.
Részt vett az október 23-i tüntetésen. Két nap múlva már az Önkéntes Mentőszolgálat tagjai között találjuk. Társaival a harcok alatt sebesülteket szállított, a fegyveres csapatokat kötszerrel, élelmiszerrel látta el. Állítólag az egyik alkalommal vöröskeresztes szalagját levéve az egyik házból kézigránáttal megcélzott egy szovjet tankot.
A Szent Domonkos utcai szükségkórház irányítását magára vállalta. Itt a fekvő betegek száma 20 – 30 között váltakozott, az ambulánsok száma ennél valamivel kevesebb volt. A gyógyszereket, nyers élelmiszereket a Péterfy utcából szállították ide, ahol a főzést a helyszínen kellett megoldani.
A forradalmárok közül jó néhányat Tóth Ilona felvett betegállományba, 50 főről 70 –re emelve annak számát. Kezelt egy sebesült szovjet katonát is, óvta biztonságát, majd Pestújhelyre, a szovjet kórházba szállítatta. A szükségkórház stencilgépén röpcédulákat sokszorosított, sőt lehetőséget adott Obersovszky Gyula és Gáli József íróknak Élünk című illegális lapjuk sokszorosítására. Mindezekért 1956 november. 20-án letartóztatták.
Eleinte röpcédula-készítéssel és – terjesztéssel, később viszont azzal vádolták meg, hogy valójában egy kétes személyazonosságú egyén szívébe halált okozó injekciót adott. A vádiratokban foglaltak megítélésével kapcsolatban a történészek véleménye eltérő. Egyes kutatók csupán a gyilkosság tényét, míg mások a kérdéses személy létezését is kétségbe vonják. Tény az, hogy a per a sajtó nyilvánossága előtt folyt, nyilvánvalóan koncepciós perről volt szó.. Elsőrendű vádlottként mindkét fokon halálra ítélték, és három társával együtt kivégezték.
1992-ben a Pofosz képviseletében Wittner Mária és Horváth Tamás kérte az Igazságügyi Minisztériumtól a Tóth Ilona - ügy felülvizsgálatát. Az 56-os szervezetek egyes tagjai létrehozták a Tóth Ilona Baráti Kört, amely céljául tűzte ki, hogy a közvéleményt megismertesse az igazsággal.
Egy 2000 – ben hozott törvény alapján, a forradalom utáni köztörvényes bűncselekmények miatt hozott ítéleteket megsemmisítették. Ennek alapján a Fővárosi bíróság 2001- ben semmissé nyilvánítatta az 1957-es ítéletet. A határozat Tóth Ilona nevét is tartalmazta.]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:27:13 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Tormay Cécile]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_tormay_cecile_4565.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_tormay_cecile_4565.php
Nádudvari Tormay Cécile - Teréz a századforduló legnagyobb magyar írónője, műfordító és közéleti személyiség. 1876-ban született jeles elődökkel büszkélkedő, középnemesi családban. Arisztokrata és kozmopolita környezetben nevelkedett. Édesapja, Tormay Béla, mezőgazdasági szaktekintély, államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Édesanyja Barkassy Hermin, régi magyar nemzettség leszármazottja. Már négyévesen ír és olvas, 14 évesen, magántanulóként tette le az állami képesítő vizsgát. Német, olasz, francia, angol és latin nyelven, eredetiben tanulmányozta a világirodalmat.

A magyar irodalmat sok remekművel ajándékozta meg. Legtöbbjük a világháború után született és több nyelvre lefordítva, nemzetközi elismerést hoztak: 1899-ben az Apródszerelem, 1905-ben az Emberek a kövek közt és 1914-ben a Régi ház című családregényével elnyerte a MTA Pétzely-díját. Középkori legendáinkat Magyar Legendárium címmel latinról magyarra fordította. Utolsó műve Az ősi küldött történelmi regény befejezetlenül maradt.

1900 – 1914 között olasz, német és francia arisztokrata körök elismert tagja. Gabriele D’ Annunzio és Anatole France írófejedelmek barátja.

Az első világháború idején, a múzsák hallgattak, de az írónő nem ült tétlenül, önkéntesként a vöröskeresztnél szolgált. A háború, a Trianon utáni országcsonkítás és az azt követő összeomlás krónikája a Bujdosó könyv. Kétkötetes, naplószerű regény és az 1918 – 1919 közti időszakról szól. Megrázó írás azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket a magyar nemzetnek át kellett átélnie. Több nyelven megjelent, sikert aratva.

E könyvéért nacionalizmussal vádolták és a kommunizmus alatt, betiltották, halálra ítélték, bujdokolnia kellett. Szomorú, hogy 1990-ig a nevét sem írták le, elhallgatták.

1919-ben megalakította a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, mert felismerte, hogy hazájáért és népéért így többet tehet. Később ő akadályozta meg, hogy a Szövetség politikai párttá váljon. 1923-ban alapította meg és szerkesztette is a Napkelet folyóiratot. Közéleti és kulturális tevékenységéért 1930-ban Horthy Miklós kormányzó Corvin-koszorút adományozott neki. 1935-ben Marie Curie halálával megüresedő székbe a Népszövetség és a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága Genfben őt választotta meg. Itt folytatta küzdelmét Trianon revíziójáért. 1936-ban irodalmi Nobel-díjra jelölték, amelyet 1937-ben bekövetkező halála miatt nem kaphatott meg.

Az írónő a kompozícióban art deco stílusú hármas halmot idéző padon ül. A pad hátsó oldalának kőfala első írására és szilárd családi alapjaira utal. A félköríves pad körülöleli őt, hátfalán áttört babérlevelek formázzák méltán megérdemelt babérkoszorúját. Korhű viseletben, elegáns kalappal jelenik meg. Ruhájának nyakát a Corvin-koszorú kitűzője fogja össze. Egyenes derékkal, bal kezével ölében tartja naplóját, míg jobb karja, ujjaiban írótollával, a pad hátlapján nyugszik. A hazaszeretet, nemes pátosz, jóság és erő megtestesítője. Az első és egyetlen Nobel-díjra jelölt magyar írónő büszkén vallotta: „Az áldozat, nemes energia, soha nem veszhet el.”

Tormay Cécile áldozata valóban nemes és soha nem vész el!]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:25:04 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Torma Zsófia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_torma_zsofia_4564.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_torma_zsofia_4564.php
Csicsókeresztúri Torma Zsófia 1831-ben született Csicsókeresztúron. Édesapja, Torma József és bátyja, Károly is régész volt. Édesapjától sajátította el az ősrégészet tudományát. Szülei halála után nővéréhez költözött, Szászvárosba, itt Hunyad vármegye csigatelepeit kutatta.

1875-ben, Vén András református tanítónak hála, érdeklődése a marosmenti Tordos őstelepére irányult. A ma Vinca-kultúraként ismert, a Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek, az ún. Tordosi leleteknek felfedezője. Ezek olyan cserépkorongok és töredékek, amelyek székely rovásírásos jeleit tanulmányozva sumér-akkád rokonságra lelt.

A magyarság legalább 8-9000 éves kárpát-medencei jelenlétének, folytonosságának bizonyítékát, különösen hazájában, meg nem értés fogadta. A külföldi tudósok többnyire nem ismerték a magyarok ősi írását, a rovásírást. Nem hitték el, hogy leletei nem a római, hanem az őskorból származnak. Szakirodalmi tájékozottsága, nyelvismerete rendkívül széles: magyar, német, francia, angol, görög, latin szerzők műveit ismeri. Elsőként hasznosítja a társtudományokat, leletei tanulmányozására egy-egy szakma tudósát kéri fel. Levelezőtársai: John Lubbock angol tudós, Archibald Sayce angol nyelvész, sumerologus; Francis Lenormant francia régész és sumerologus, Heinrich Schliemann, sőt az időskorában az ősrégészet iránt érdeklődő Kossuth Lajos is.

1879-ben megjelenik első régészeti munkája, a Hunyad vármegye Neolith (Kőkorszakbeli) telepei címmel. 1880-ban kiadják a nándori barlangcsoport feltárásának eredményeit. Ő az, aki elsőként foglalkozik barlangkutatásokkal, bizonyítva, hogy Magyarország területén a jégkorszakot megelőző korban is élt ember!

Kétszer is részt vesz a Német Antropológusok Nagygyűlésén, ahol elismeréssel fogadják. Tanulmányozza Európa őskori gyűjteményeit. 1894-ben magyarországi érdeklődés hiányában, Jénában, németül jelenik meg az Ethnographische Analogien, azaz Néprajzi összehasonlítások című műve. Több tudományos és jótékonysági egyletnek is tagja. Birtokán, saját költségén népiskolát működtetett. 10 387 darabból álló régészeti gyűjteményét az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára őrzi.

Sokan szereztek tudományos hírnevet Torma Zsófia régészeti anyagából úgy, hogy még csak nevét sem említették. Egész életét a szakma támadása, mellőzöttsége, elhallgatása, gúnykacaja kísérte. Nem csoda, hogy 1899-ben, halála előtt fél évvel, amikor királyi engedéllyel, a Kolozsvári Egyetem kinevezte tiszteletbeli bölcsészdoktorrá, ezt írja: „Holt lóra patkó.”

A kisplasztikában Torma Zsófia korabeli erdélyi díszmagyar viseletben, kezeiben tordosi cserépkorongot vizsgál. Kötényének és mellényének domború virágai új technikai kísérletem eredményei. A talapzaton lent, szeretett ősleletei sorakoznak, a magas edény oldalába, az általa megfejtett rovásjelek véseteivel. Haja gyöngyös kontyba fonva koszorúzza nemes portréját. Magas homlokú, okos tekintetű asszony, elhivatott szellemiség hatja át. A magyar köztudatban Torma Zsófia neve nem terjedt el. A világ első és magyar régésznője azért kapott helyet nagyasszonyaink sorában, hogy megadhassuk neki a méltó tiszteletet!]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:22:06 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Teleki Blanka]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_teleki_blanka_4563.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_teleki_blanka_4563.php
Hosszúfalván született, gróf Teleki Imre kastélyában, édesanyja Brunszvik Lotti. Őt és testvéreit, Emmát és Miksát német nevelőnő tanította. Ügyesen rajzolt, ezért Barabás Miklós festőművészhez küldték Kolozsvárra, innen Pest – Budára került. Művészi pályára készült, Münchenben és Párizsban is tanult festészetet. Hazatérve Ferenczy István tanította szobrászatra.
Művészi karrierjét nagynénje, Brunszvik Teréz, a magyar kisdedóvók megalapítója, hatására hagyta félbe és a nőnevelést választotta életcéljául. Egy szegény grófi nevelőbe volt szerelmes, aki nem kérhette feleségül, ezért akárcsak a nagynénje ő sem ment férjhez. Leánynevelő intézeteket akart létesíteni, de másképpen, mint Teréz, aki az arisztokrata körökben ismert házi nevelést akarta úgy megoldani, hogy magyarul tudó, művelt nevelőnőket képez. Blanka erélyesebb és gyorsabb utat választott: az arisztokrata leányokat intézetben akarta magyarrá nevelni. Egyébként a tantervet illetően szeretett nagynénje pedagógiai nézeteit vallotta.
A nőnevelés ügyével, a nők művelődési egyenjogúságának kérdésével foglalkozó cikkei 1845-ben, a Pesti Hírlapban „Szózat a magyar főrendű nők nevelése ügyében” jelent meg, egy évvel később 1846-ban a Honderű című lap „Teleki Blanka Nyilatkozata” pedig már a megvalósításról adott hírt. Nemzeti szellemű leánynevelési terveinek megvalósítására tehát 1846-ban magyar tannyelvű leánynevelő intézetet állított fel Pesten. Ez volt az első középfokú leányiskola Magyarországon, amelyben az oktatás szaktanári rendszerrel indult meg jól képzett, haladó módszereket követő pedagógusokkal. Magyar nyelvet és történelmet Vasvári Pál, természettudományokat Hanák János tanították, a nevelőnő Leövey Klára, Karacs Teréz és mások voltak. 1846-ban mindössze egy bátor növendéke volt az intézetnek báró Puteáni Róza, Deák Ferenc keresztlánya, akinek a révén elterjedt a hír, hogy remek iskoláról van szó, így 1847 őszén már 14 növendék ült a padokban. 1848 végén, a szabadságharc idején kénytelenek voltak az intézetet feloszlatni.
Barátnőjével, Leövey Klárával Debrecenbe, Nagyváradra, majd Szegedre menekült, s pénzzel és élelemmel segítette a sebesült honvédeket. A szabadságharc után menekülteket rejtegetett kastélyában, külföldi forradalmi körökkel tartott kapcsolatot. Sajnos levelezését a bécsi rendőrség elfogta, a haditörvényszék 10 évi börtönre ítélte, amelyből ötöt a hírhedt brünni „népek börtönében”, Olmützben és Kufsteinban kitöltött. A vádirat szerint: „Teleki Blanka grófnő, aki sokat utazott Németországban, Lombardiában és Franciaországban, ritka szellemi tulajdonságokkal, tudományos műveltséggel, rendkívüli bátorsággal, erős akarattal és fáradhatatlan kitartással rendelkezik, de ezen tulajdonságok hiúvá és elbizakodottá tették, fölöttébb ravasz, akaratos és különlegesen becsvágyó. Politikai tevékenysége egész nagyságánál fogva annál is inkább tekinthető korunk egyik legveszedelmesebb lázadójának…” A vádak közt szerepelt az is, hogy a lányokat forradalmi elvek szerint nevelték, hogy mint anyák hasonló elveket terjesszenek.
Leövey Klárával együtt a tiroli Kufsteinban a birodalom legszigorúbb börtönének „iszonyú tömörségű” tornyába zárták. Ebben a toronyban kevés volt a fény, hideg volt, sok fogolytársuk meghalt. Börtönévei alatt is segített rabtársain, ahogy tudott és lehetősége volt rokonai révén néha meleg ruhát és élelmet hozatott és szétosztotta azt. Barátnőjével, aki hamarabb szabadult, egymásban tartották a lelket, de a kegyetlen fogság aláásta egészségi állapotát. 1857-ben Rudolf trónörökös születése alkalmából kapott amnesztiát és 5 évi fogság után, betegen – Ausztriába, Németországba -, végül Párizsba ment nővéréhez, ahol a magyar menekültek ügyét karolta fel és a nőnevelésről szóló irodalmi tevékenységgel foglalkozott, amelyek a korabeli lapokban jelentek meg.
Szabadulása után még öt évet élt. A börtönben szerzett szembaja kiújult, nem írhatott, és nem olvashatott, barátnéja, Leövey Kára olvasott fel és segített neki, vele maradt Párizsban bekövetkező haláláig, 1862-ig.]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:20:04 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Szilágyi Erzsébet]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_szilagyi_erzsebet_4562.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_szilagyi_erzsebet_4562.php
A Garázda nemzetségből származó horogszegi Szilágyi László, Bács vármegye főispánja és Belléni Katalin legidősebb leányaként, Horogszegen nevelkedett Temes vármegyében.
A Zsigmond király seregében harcoló Hunyadi Jánoshoz ment feleségül. Legidősebb fia László 1433-ban született a hunyadi várban. Hunyadi János azonban keveset lehetett otthon, mert a husziták és a törökök ellen kellett harcolnia. Férje 1438-ban lett szörényi bánná, 1440-ben nándorfehérvári kapitány és erdélyi vajda lett. Második fia Mátyás 1443. febr. 24-én született Kolozsvárott. A gyermekek nevelésével I. Ulászló király gyóntatóját Sanocki Gergelyt bízták meg, aki 1449 - 451 években taníthatta a Hunyadi gyermekeket, valamint a humanista Vitéz Jánost, aki 1445- 1465-ig váradi püspök volt, s ez feltehetőleg azt jelenti, hogy a Hunyadi fiúk Váradon is tanulhattak.
1446 - 1452-ig Hunyadi János Magyarország kormányzója volt. Férjének hadviselése és országos gondjai miatt hatalmas vagyonát majdnem állandó távolléte miatt Szilágyi Erzsébetnek kellett igazgatni, amelyet nagy gonddal és sikerrel végzett, az országban nagy politikai befolyásra téve szert. 1452-ben kapta meg a Hunyadi család a besztercei grófságot.
A nándorfehérvári diadalt követően Hunyadi János pestisben halt meg Kapisztrán Szent János karjaiban 1456. aug. 11-én. A cselszövő Cillei Ulrik Hunyadi fiaitól meg akarta kaparintani a nándorfehérvári várat és ezért a Hunyadiak hívei, ott megölték. Nem sokkal ezután V. László király megesküdött Szilágyi Erzsébetnek hogy a fiainak bántódása nem esik. Esküjét megszegve Hunyadi Lászlót 1457. márc. 16-án Budán lefejeztette, Mátyást pedig magával vitte fogságban Prágába, ahol a király 1457. nov. 23-án meghalt.
Szilágyi Erzsébet hatalmas befolyását és vagyonát kihasználva elérte, hogy fiát, Mátyást 1458. jan. 24-én a Duna jegén magyar királlyá válasszák és ezután azt is, hogy fia Prágából kiszabaduljon. Elébe utazott Strassnitzhoz a morva határra, ahol saját pecsétjével is megerősítette, hogy Mátyás kötelezte magát Podjebrád Katalin feleségül vételére. Ez a frigy megszabadította őt a Garay Annától való házasságtól. Szilágyi Erzsébet támogatta 15 éves fiát abban is, hogy bátyja, Szilágyi Mihály politikai befolyását közömbösítse.
Mátyás uralomra jutása után Szilágyi Erzsébet hatalmas vagyonát igazgatta és székhelyét Vajdahunyadon kívül főként az óbudai királynéi várban tartotta. A vajdahunyadi várat a renaissance építészet szellemében nagymértékben tovább fejlesztette, ezt fennmaradt címerei bizonyítják. Vajdahunyadon a Szűzanya tiszteletére observáns ferences templomot és kolostort alapított és épített 1463 - 1465 között, amelyet II. Pál pápa 1465. máj. 19-én erősített meg. II. Pál 1465. máj. 26-án „aranyba erősített bárányt” is küldött Szilágyi Erzsébetnek.
II. Pál pápa 1470. aug. 2-án írott tanúsága szerint Szilágyi Erzsébet Balmazújvárosban Szent Mátyás apostol tiszteletére épített templomot. 1472. máj. 22-én Óbuda határában Gergely budaszentlőrinci pálos főperjel Szilágyi Erzsébetet felvette a pálosok confraternitásába.
1475-ben Beatrix királyné elé utazott a magyar határhoz közeli Petauba.
A nyéki királyi nyaraló szomszédságában Szilágyi Erzsébet udvarházat bérelt az esztergomi Szent István lovagoktól élete végéig. Egyetlen unokáját, Corvin János liptói és oppelni herceget, főként Szilágyi Erzsébet nevelte és ráhagyta hatalmas vagyonát is 1484-ben történt halálakor.
A magyar irodalom legnagyobb költőjét, Arany Jánost Szilágyi Erzsébet erős jelleme megihlette, a Mátyás anyja című verséből idézünk:

„Szilágyi
Örzsébet
Levelét megírta:
Szerelmes
Könnyével azt is telesírta.”]]>
Fri, 26 Mar 2021 14:17:49 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Szeleczky Zita]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_szent_hedvig_4561.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_szent_hedvig_4561.php
Szeleczi és bonczonádi Szeleczky Zita művésznő 1913-ban született Budapesten. Édesapja Szeleczky Manó mérnök, vállalkozó, édesanyja Négyessy Amália volt. 1937-ben, 24 évesen szerezte meg a Színiakadémián a diplomáját. 1936-tól már a Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd rendes tagja volt 1941 végéig, amikor átszerződött a Madách Színházhoz. 1944-ben a Fővárosi Operettszínház művésze lett. Ismertebb szerepei közül a legkiemelkedőbbek: Titánia a Szentivánéji álomban, Lebstück Mária a Mária főhadnagyban, Júlia a Rómeó és Júliából.
1936 óta, egy évvel korábban a Színiakadémia befejezése előtt kezdett el filmezni. Az 1930-as évek végére és az 1940-es évek elejére Magyarország egyik legünnepeltebb filmcsillagává vált. Sikert aratott, mint az érzelmes Rózsafabot vak szereplője, a Sok hűhó Emmyért kiszámíthatatlan vígjátéki hősnője és mint az egzotikus Sziámi macska főszereplője, sőt néhány Jókai – hőst is életre keltett. Főbb filmjei közül néhány: A méltóságos kisasszony (1936), Fekete gyémántok, Szegény gazdagok (1938), Áll a bál, (1939), Gül baba, Egy éjszaka Erdélyben, (1941), Gyávaság (1942), Nászinduló, (1943), Az első (1944).
A II. világháború alatt a magyar hadikórházakban, sőt a fronton harcoló katonáknak a magyar költészet és népdal előadásaival nyújtott vigaszt. Az oroszok megszállta országrészekben halálra keresték és ezért el kellett menekülnie Magyarországról.
Gobbi Hilda halála előtt így vall egy rádió riportban:„…nemcsak most emeltem szót Szeleczky Zita mellett, hanem amikor ez még veszélyt jelentett, 1948-ban, mikor „in contumatian” ítéltek állítólagos népellenes cselekményei ügyében. Röhej, hogy mi volt a fő vád ellene. Szavalta Petőfi versét: „Jön a muszka, jön a muszka, itt is van már valóban” Zita színész volt, aki játszotta a ráosztott szerepet. És Zita a ráosztott szerepet mindig nagyon jól játszotta, mert szuper tehetségű színésznő volt. Hihette Szeleczky Zita, aki minden este, amikor kilépett a színpadra, tombolva ünnepelt a közönség, hogy valami rosszat tesz?…”
Szeleczky Zita végül is 1944-ben nyugatra szökött családjával együtt és rövid itáliai kitérő után 1948-ban Buenos Airesbe települt le. 1951. okt. 16-án megalakította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, amelynek az volt a célja, hogy a magyar színházművészet örök értékeit mutassák be. Ez év nov. 10-i bemutatón Bókay János Ragaszkodom a szerelemhez című vígjátékát adták elő, aztán Az ember tragédiáját, amelyben Éva, majd a Bánk bán Melinda szerepét játszotta. 1962 –ig élt Argentínában, majd Los Angelesbe költözött. Rendkívül fontos, hogy az emigrációra kényszertett színésznő sokat szerepelt az Argentin rádióban is, kitartóan ápolta a magyar kultúrát. A hozzá hasonló sorsra jutott magyar honfitársai honvágyát enyhítette a szép magyar nyelven felcsendülő dalokkal, versekkel a nagysikerű „Balassától napjainkig” című szavalóestjein. Ráébredve valódi missziójára – a XX. századi Déryné - szerepre – vendégszereplésre indult az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába.
1956-os forradalom és szabadságharc leverése idején kiáltvánnyal fordult a világ nőihez a magyar anyáért, a gyerekekért, a kivégzett férfiakért. Magyarország drámai helyzetét személyesen ismertette az argentin elnöknek. Az 1963-as amnesztia után is vállalta a magyar irodalom zarándokának misszióját. Az emigrációban 9 lemeze, hangkazettája jelent meg – három ezek közül elnyerte a Clevland-i Árpád Akadémia aranydíját. Mécs László verseiből és Wass Albert verseiből, prózájából készített hangfelvételeket. Wass Alberthez fűződő barátságáról megmaradt levelei tanuskodnak.
Több mint fél évszázadnyi emigráció után 1996. november 16-án, a Kálvin téri református templomban a magyar költészet legszebb verseivel újra meghódíthatta a hazai közönséget.
1993-ban az Antall - kormánytól átvehette méltó kitüntetését a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. A Legfelsőbb Bíróság a kommunisták ellene hozott koholt vádjai alól felmentette, az ellene hozott ítéletet megsemmisítette, s ezzel teljes rehabilitálásban részesítette.
Életének utolsó éveit 1999-ben bekövetkezett haláláig érdi otthonában töltötte. A nekézsenyi (Borsod megye) temetőben található családi sírboltban szeretteihez közel helyezték örök nyugalomra.
Teljes művészi hagyatékát keresztfia, vitéz Jávor Zoltán ny. főiskolai tanár gondozza.
Szeleczky Zitát, az emigrációs magyarság legnagyobb művésznőjét, ahogy magát nevezte, a „bujdosó igricét”, a magyar művészet örök vándorszínészét, Zászlós Zsóka György író-történész találóan e szavakkal jellemezte: „Szépséget a békében, - hitet a háborúban, / - vigaszt az összeomlásban, - reményt a hontalanságban./ Adhat – e valaki ennél többet Nemzetének?”]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:43:23 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Széchy Mária]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_szechy_maria_4560.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_szechy_maria_4560.php
Édesapja, a Balogh - Semjén nembeli rimaszécs és alsólendvai Széchy György, 1620-ban szerezte meg a Zólyom vármegyei Lipcse várát, 1621-ben pedig Murányt. Saját szolgái ölték meg 1625-ben és Murányban temették el. Feleségétől homonnai Drugeth Máriától kilenc gyermeke született, de öten ifjan elhaltak és csak négy lánya ért felnőttkort, köztük Széchy Mária.
Széchy Máriát először iktári Bethlen Istvánhoz, a fejedelem unokaöccséhez adták feleségül 1627-ben, ekkor kapta nászajándékba a fejedelemtől Déva várát. Iktári Bethlen István Ecsed és Vajdahunyad várának ura, váradi kapitány volt és az ifjú pár Váradon élt, de két gyermekük még egy-két éves korban meghalt és maga Bethlen István is elköltözött az élők sorából 24 éves korában, 1632-ben. Ekkor az özvegy saját birtokára Dévára vonult vissza.
1634-ben Széchy Mária beleszeretett rozsályi Kún Istvánba, de már 1636-ban megszökött urától és dévai udvarházába tért meg. Itt 1637. februárjában Kún István 250 emberével rátört, de Széchy Mária kiugrott egy hátsó ablakon és az udvarház fölötti magas Déva várába vette magát. A várat ostromolni kezdő Kún Istvánt a vár ágyúival lövetni kezdte, így annak megszégyenülve el kellett vonulnia. Széchy Mária válópert adott be erőszakos férje ellen 1637-ben, amelyet meg is nyert.
Két volt férje erdélyi rokonsága viszont pert indított Széchy Mária ellen birtokainak megszerzésére, s előlük Széchy Mária hazaszökött Murány várába, ahol két lánytestvére élt férjeikkel, akik nem nagyon örültek sógornőjük érkezésének. Murány várával csatlakoztak az 1644-ben felsőmagyarországi hadjáratot vezető I Rákóczi Györgyhöz, ezért a szomszédos Fülek várának kapitánya Wesselényi Ferenc (1605 - 1667) megostromolta Murány várát, hogy III. Ferdinánd hűségére térítse. A támadás előtt Wesselényi üzenetet küldött Széchy Máriának, hogy egyedüli birtokosa lehet Murány várának, ha kezére adja a várat. Széchy Mária leitatta az őrséget és kötélhágcsón a várba juttatta a füleki kapitányt harcosaival, három nap múlva pedig feleségül ment a kapitányhoz. A vár hódoltatásáért Wesselényi Ferenc gróf lett és felsőmagyarországi főkapitány, 1655-ben pedig nádorispán.
A palatinus feleségeként Széchy Máriának nyilvánvalóan nagy udvartartást kellett vezetnie.
Wesselényi nádor azonban résztvett a törökök elleni sikeres hadjáratban, amelyet a bécsi udvar vereséggel felérő vasvári békével zárt le. Ezért Wesselényi összeesküvést szervezett a bécsi udvar ellen, de időközben Lipcsében 1667. március 23-án meghalt.
Széchy Máriát utóbb az összeesküvésben való részvételért öt évig fogságra vetették, majd Kőszegre internálták, ahol szerény körülmények között élt 1679-ben bekövetkezett haláláig.
A murányi kaland évszázadokon keresztül izgatta a közvéleményt, így számos irodalmi mű alapja lett. A történet első irodalmi feldolgozása még Széchy Mária életében megszületett Gyöngyösi István (1629 – 1704) költő tollából a Marssal társalkodó Murányi Vénusz címmel.
A kalandos asszony története különösen a romantika korában vált kedvelté, ekkor többek között Arany János, Petőfi Sándor és Tompa Mihály, később pedig Móricz Zsigmond is feldolgozta a témát egy – egy művében.
Petőfi Széchy Mária című versének első szakasza a Magyar Nagyasszonyok 800 – 1800. című kiállítás mottója is:

„Zordon, de ragyogó lovagkor! Kiégett
Piros éjszaki fény! Újra meggyújtalak,
Képzetem fáklyája újra meggyújt téged,
S lángodnál látszik a tündérkert újólag,
Melynek oly szép fája volt s oly szép virága:
Vitézség cserfája, szerelem Rózsája!”]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:39:05 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Steinschneider Lilly]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_steinschneider_lilly_4559.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_steinschneider_lilly_4559.php
Gróf ronspergheimi Coudenhove-Kalergi Jánosné Steinschneider-Wenckheim Helene Lilly 1891-ben Budapesten született, jómódú osztrák-magyar polgári családban. Ilka néven anyakönyvezték, de Lillyként ismerjük. Édesapja híres bútor- és ágynemű gyártulajdonos, édesanyja, Wohl Irma, cseh származású volt.

1910-ben, a Budapesten tartott nemzetközi repülőverseny hatása alá kerülve lett pilóta. 1912-ben már neves pilóták utasaként távolsági és magassági rekordkísérletekben vett részt. Az első éjszakai repülést végrehajtó pilótával, Joseph Sablatnig-gal, 168 km-es távolsági versenyt nyert.

1912-ben, 21 évesen, Bécsújhelyen végezte el a pilótatanfolyamot az Etrich Taube típusú gép tervezőjénél, Karl Illnernél. 1912. augusztus 15-én vizsgázott, 4. számú pilótaigazolványát a budapesti Közlekedési Múzeum őrzi.

Öt nappal később, augusztus 20-án, a Magyar Aviatikai Szövetség Pesten, a rákosi repülőtéren versenyt szervezett, amelyen azért nem tudott indulni, mert az édesapjától kapott, Etrcih típusú gépe nem érkezett meg, így a várva várt, első női pilóta bemutatkozása elmaradt. Első nyilvános felszállására végül október 6-án, Nagyváradon, nagy ünneplés mellett került sor.

Az 1913. évi Szent István-napi versenyen már a gyorsasági versenyt megnyerte, az egyhuzamban repülésben és a levegőben töltött idők versenyében második lett. 1914-ben, a Monarchia legnagyobb aviatikai eseményén, Aspern-ben, a II. Nemzetközi Repülő Héten, francia, német, osztrák és magyar résztvevők közt két nő indult: Lilly osztrák és Madame Palliers francia színekben.

A Balatont elsőként átrepülő Lányi Antallal számos bemutatón szerepelt. Kezdődő románcuknak a világháború kezdete vetett véget. Ekkor Lilly pilótaként szeretett volna szolgálni, de a hadügyminisztérium eltanácsolta, így ápolónő lett.

1914-ben gróf Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim feleségeként, Csehországba költözött. Az első világháború kitörése után beszüntették a polgári repülést, így többé sohasem szállhatott fel. 1927-ben, Prágában született meg Pixie-nek becézett leánya. Lilly anyósa japán szamuráj család sarja volt és a kislány arcvonásaiban rá hasonlított. Nem csoda, hogy 1939-ben, lányával, a zsidóüldözések elől Olaszországba menekült, ahol nélkülözve élt. Szeretett férje 1943-as különélési nyilatkozata később hivatalos válásukhoz vezetett 1960-ban. A világháború felfele ívelő pályafutását és családi életét is tönkretette. Dél-Franciaországban élt és 1975-ben, Genfben halt meg, más forrás szerint pedig 1977-ben halt meg Nizzában. Bécsújhelyen, ahol pilótavizsgáját letette, utcát neveztek el róla.

A kompozíció törékeny alkatú Lillyje, korhű csizmában, pilótaruhában, zsebre dugott kézzel az eget kémleli. Bőr sisakjának szíjai mozgalmasan lebegnek. Portréját fotója szerint mintáztam, úgy, hogy a repülés szerelmesének vágyódása és izgalma egyaránt tükröződjön arcán. Steinschneider Lillyről kevesen tudják, hogy ő volt a Monarchia, így Magyarország első női pilótája is. Igaz, hogy karrierje röpke három évet ölel fel, de mégis nevét örökre beírta a magyar történelembe.]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:36:47 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Sövényházy Márta]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_sovenyhazy_marta_4558.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_sovenyhazy_marta_4558.php (XVI. század első fele)

Történelmünk során az első beazonosítható miniatúrafestő domonkosrendi apáca valószínűleg abból a nemzetségből való, amelyből az 1505-ös rákosi országgyűlésen jelen lévő Sövényházy István, Csongrád vármegye követe származott. Az ő felesége Telegdy Kata volt, Dorottya nevű leánya pedig Révay Istvánné lett 1528-ban és fiát, Ferencet még 1549-ben is említik.
Nem ismerjük azonban, hogy Sövényházy Márta pontosan hogyan kapcsolódik ehhez a családhoz, amelynek birtoka és névadó helysége Csongrád vármegyében Pusztaszerrel határos.
Sövényházy Mártáról biztosan állíthatjuk, hogy ő másolta a Tewrewk – kódexet és az Érsekújvári – kódex háromnegyed részét, több mint 200 lapot és ő készítette abban, azokat a festett miniatúraképeket is, amelyek Krisztus szenvedését ábrázolják.
Az ő kézírásában maradt fenn Alexandriai Szent Katalin többszázsoros magyarul írott verses legendája is, amelyet egyébként sokáig Temesvári Pelbártnak tulajdonítottak.
Az oly kevés információ kiegészítéseképpen megállapíthatjuk, hogy a latin nyelvet csodálatos szép stílusban fordító Sövényházy Márta bizonyosan nem egyedül művelte ezt a gyönyörű mesterséget, hiszen a fent említett két kódex vallásos elmélkedéseket, prédikációkat, legendákat tartalmazó szövegeiben még két más, sajnos anonim, apácatársának a stílusát vélik felfedezni a kutatók.
Az addig ismert utolsó információ Sövényházi Márta sorsáról az az, hogy apácatársaival
1529 - 1531 között a török veszély miatt a Nyulak szigetéről Nagyváradra költözött.

Alexandriai Szent Katalin legendájának verses fordításából idézünk:

„Jézus monda szíz anyjának.
Ki igen jó lén Katherinának:
˝Azért jó asszonyom édes anyám,
Örülvén teszem,
Hogy őt jegyesemmé veszem,
És ennek jelenségére,
És őneki tisztességére
Ím gyűrűmet neki adom,
És ím ma őt jegyesemmé fogadom.˝
És ezt megmondván, gyűrüjét / kivevé,
És az szíz ujjában tevé,
És neki ily beszédet mondván,
És ily szerrel megnyilatkozván:
˝Én szerető szép jegyesem
Katerina, és én választott jó kegyesem,
Ím látod dicsőségemet,
Ismerjed meg már jegyesödet!˝
És annak utána ezt tevé
Hogy magát imígy megjelenté.”]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:29:12 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Slachta Margit]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_slachta_margit_4557.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_slachta_margit_4557.php
Zadjeli és nádasi Slachta Margit szerzetes, az első magyar országgyülési képviselőnő Kassán született, 1884-ben. Lengyel nemesi származású ősei felvidéki gazdag földbirtokosok voltak. Édesapja, Slachta Kálmán pénzügyi szakember, három gyermekével kivándorolt Amerikába. Margit itthon maradt és német-francia szakos polgári iskolai tanári diplomát szerzett. Győrben és Budapesten is tanított, de már 1908-ban elsők között belépett a Szociális Missziótársulatba.

A keresztény nővédelem és a szociális munka élharcosaként, országszerte előadásokat tartott, társadalmi környezettanulmányokat készített, adományokat gyűjtött. 1915-ben szociális iskolát nyitott. Szerkesztette a Keresztény Nő katolikus lapot. A Keresztényszocialista Párt, majd a Keresztényszocális Néppárt tagja. 1918 októberétől az általa szervezett Keresztény Női Tábort vezeti. 1920-ban ő lesz az első magyar országgyűlési képviselőnő. 1922-ig parlamenti felszólalásaiban a nők jogai, az általános választójog, a nincstelenek földhöz juttatásának problémájáért küzd. Budapesten elindította az iskolanővéri intézményt. Megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, 1923-ban, amelynek 1963-ig főnöknője volt. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget. 1934-ben A Lélek Szava címmel lapot indított, amelyben a náci ideológiát bírálta. 1937-ben megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol szociálismunkásokat tanítottak. Elhatárolódott a zsidótörvényektől; petíciókat írt a hatóságoknak, a munkaszolgálatosok érdekében is beadvánnyal élt. Tiltakozott a deportálások ellen. A testvérekkel, a Thököly úti rendházban több mint 1000 ember életét mentette meg; később a nyilasok körülményein is próbált enyhíteni. Mindenkiben a segítségre szoruló embert látta.

Az 1945-ben ismét bekerült a parlamentbe. A jogelviség, a jogbiztonság és a jogrend kérdései, a határon túli magyarság védelme foglalkoztatta; ellenezte az egyházi iskolák államosítását. A hitoktatás szabadságáért mondott beszéde miatt, róla mondták: „Egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben!”

Antikommunista, szovjetellenes nézeteket vallott, így a kommunista diktatúra elől, 1949-ben, az Egyesült Államokba emigrált. Nemes Margitként szerepelt a Szabad Európa Rádióban. Memorandumot intézett Truman elnökhöz és az USA püspökeihez, hogy felhívja figyelmüket a kommunista országokban élők nehéz helyzetére. Mindszenty József érsek bebörtönzése ellen tiltakozásokat gyűjtött. Az 1956-os menekülteken is igyekezett segíteni. Buffalo-ban, a Szociális Testvérek rendházában hunyt el. 1985-ben nyerte el a Világ Igaza címet, emlékére fát ültettek az izraeli Yad Vashem Intézet kertjében és a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelében is részesült.

A kompozíció törékeny, pici, jóságos tekintető nagyasszonya a Szociális Testvérek apátnőjeként, a rájuk jellemző viseletben, szerényen mosolyog ránk. Teljes alakját szinte magába öleli az a pad, amelynek hátlapja magyar tulipán motívumokból font, keresztet formázó életfa. Rendkívül fontos ez a szimbólum, hiszen egész életét meghatározta a három sarkalatos erény: a hit, a remény és a szeretet. Valóban a szeretet, az igazságosság, a béke eszköze, a remény hordozója, a szegények és az elnyomottak szolgálója volt.]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:26:56 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Skóciai Szent Margit]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_skociai_szent_margit_4556.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_skociai_szent_margit_4556.php
A Turul nemzetségből származó Szent István királyunk unokája, Magyarországon, Mecseknádasd mellett, Réka várában született, mint azt a II. András 1235-re datált birtokadományozó oklevelében a „terra Britanorum de Nadasth” megnevezés bizonyítja. 1016-ban Vasbordájú Edmund angolszász király és Ealdgyth svéd hercegnő ikerfiai, Edward és Edmund a dán trónbitorló elől a svéd, majd 1018-ban, a magyar királyi udvarba menekültek. Edmund Magyarországon fiatalon meghalt. Az első szülött fiúhoz, Edwardhoz, Szent István feleségül adta leányát, Ágotát.

A trónörököst 1057-ben hazahívták, így magával vitte feleségét, Ágotát és gyermekeit is: Margitot, Krisztinát és Edgárt. Édesapjuk rövid ideig uralkodott, hamarosan meghalt. Halála után fia, Edgár került a trónra, de családjával, Hódító Vilmos hadai elől, 1066-ban elmenekült. Magyarországra akartak visszatérni, de hajójuk a skót partoknál viharba került. III. Malcolm skót király fogadta be őket. Befolyását növelendő az özvegy, két felnőtt gyermekkel rendelkező skót király 1070-ben feleségül vette a 25 éves Margitot. Gyóntatója, Dumferline-i Turgot Theoderich szerzetes jegyezte fel Margit életrajzát, itt olvashatjuk: „Malcolm király a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki még nemesebb volt bölcsességében és jámborságában. …hatására a király elhagyta vad szokásait... Egész környezete megváltozott Margit körül.” Hat fiúk és két lányuk született.]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:24:46 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Sass Flóra]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_sass_flora_4555.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_sass_flora_4555.php
Kecskeméten őshonos családja nemesi kiváltságlevelet 1703-ban szerzett. Sass Flóra felmenői Erdélybe kerültek és ő itt, Sepsiszentgyörgyön látta meg a napvilágot. Szülei és fivére a szabadságharc idején, 1848 őszén a magyar kormányzattal szembefordult erdélyi románok vérengzéseinek estek áldozatul. Román dajkája a hat éves kislányt magáénak vallotta, ezért túlélte családját. Mindkettőjüket egy örmény család fogadta be, így időnként használta nevelőapja után a Finnián nevet is. Nevelőapja harcolt a szabadságharcban, ezért annak leverése után a Török Birodalom területére menekítette családját. A magyar menekültek Vidin városába gyülekeztek, ahol a zűrzavarban a Finnián család elveszítette Flórát, akiről 10 évig nincs hír. 1859-ben azonban egy angol főúr Samuel White Baker az Al – Duna vidékén tartott vadászkirándulása közben a vidini rabszolgapiacra tévedve egy gyönyörű szőke leányra figyelt fel, és 5 fontért megvásárolta. A leányvásárnak rövidesen házasság lett a vége. Samuel White Baker előkelő angol származása miatt, attól tartott, hogy az angol társasági élet nem fogadná el házasságát. Úgy döntött, hogy afrikai vadászkirándulásra indulnak. Tudomására jutott, hogy honfitársai a Nílus eredetének felkutatására szerveznek expedíciót, ezért elhatározta, hogy feleségével Alexandriából kiindulva a Níluson folyamatosan felfelé haladva ők is megkísérlik a rejtélyt megoldani.
1858 - 59-ben Francis Richard Burton és John Hanning Speke, első európaiakként a Tanganyika-tóhoz jutottak el. Burton e tóban vélte felfedezni a keresett forrást, de Speke a bennszülöttektől hallott egy másik tóról is. Megtalálta és Viktória- tónak keresztelte, de bizonytalan volt. 1861-ben újabb expedícióján megkerülte a Viktória – tavat, majd az általa felfedezett Viktória – Nílus folyását követve észak felé haladt. Míg Speke délről akarta elérni a Nílus forrását, addig Baker Sass Flórával északról déli irányban haladtak felfelé a Níluson. 1861 - ben 96 főnyi személyzettel indultak el Kairóból, előbb Karthoumba jutottak, átkeltek a fehér – Nílus mocsarain és 1863 - ban Gondokoróba értek. Itt találkoztak Speke - kel, aki megosztotta velük eddigi felfedezéseit, s ebből kiderült, hogy a rejtély nem oldódott meg. A Baker házaspár 1864 elején továbbindult Gondokoróból és felfedezte a Nílus másik forrás ágát, az Albert tavat. A Nílus forrásának rejtélyét megoldottnak tekintették. Jóval később, 1934-es belga expedíció a Kagera bejárásával jött rá, hogy ennek forrása tekinthető a Nílus fő forrásvidékének. A Baker házaspár felfedezésének értékét mindez nem csökkenti.
Férje szerint Sass Flóra birtokában volt annak a „hidegvérnek, amit az afrikai utazók oly csodásan adaptáltak …és nem volt visítozós”, „sikeremet és életemet neki köszönhetem” mondja Baker. Valóban kivette részét az expedíció során felmerülő problémák megoldásában. Nemcsak kényelmet biztosított férjének, hanem Gondokoróba érkezésük után az elefántcsont és rabszolgakereskedők miatt csaknem kirobbanó lázadást segített elfojtani. Végül a kereskedők ellenségességét is legyőzte, mert engedte, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Flóra túlélt egy napszúrást, egy heveny lázat, de eljutott az Albert – tóhoz. Hazatérésük után Bakert ünnepelték, Sass Flóráról azonban az udvari körök nem voltak hajlandók tudomást venni, annak ellenére, hogy a tudományos világ hivatalosan elismerte érdemeit a szenzációs földrajzi felfedezésekben. 1869-ben még visszatértek Afrikába, ahol Baker a brit gyarmati érdekeket képviselte. 1869 – 1873 - ig tartó útjára felesége is elkísérte és az útról naplót írt. Nevelt leánya, Anne Baker 1916- ban, anyja halála után megtalálta a Stanford – Orleightben lévő otthonuk padlásán.
1903 – ban a Brit Afrika Társaság elnöke, Harry Johston Sass Flóráról így emlékezett: A rendkívül szép és bátor magyar nő nélkül Baker expedíciója nem ért volna célba. Baker asszony kétszer mentette meg férjének az életét és az expedíciót. A bennszülöttekkel való bánásmódja annyira megnyerő volt, hogy a Nílus menti törzsek ma is Myladynak emlegetik.” Egyes törzsek pedig Myadue –nak, vagyis hajnalcsillagnak nevezték a magyar felfedezőnőt]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:21:05 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Sarolt fejedelemasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_sarolt_fejedelemasszony_4554.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_sarolt_fejedelemasszony_4554.php (~949-957 - 997 után)

Sarolt a Gyula nemzetségből származott. Az óbolgár királylistából kitűnik, hogy Etele király és családja ugyancsak a Gyula nemzetségből származott, sőt Hóman Bálint és Györffy György szerint az Árpádok is ennek a nemzetségnek az egyik ágát alkották.
Sarolt édesatyja, az erdélyi gyula Bíborbanszületett Konstantin császár meghívására Bizáncba ment - Györffy szerint 953-ban. Ott a császár vendégbarátja lett, így a tudós császár a magyarok történetét és szokásait feljegyeztethette. Az erdélyi vezér már azután jutott a kelet-római birodalom fővárosába, hogy az Edesszai Mandylion Konstantinápolyba érkezett. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy keresztény hitre tért, sőt a császár maga emelte ki a Hagia Szófia keresztelő medencéjéből. A keresztségben az István nevet nyerte és családját a bizánci patrícius méltóságára emelték. Hazatérve a szentéletű Hierotheosz - 2000-ben Budapesten szentté avatott - püspököt hozta magával Erdélybe, aki ott sokakat a keresztény hitre térített. Nyilvánvaló, hogy Saroltot, azaz Saroltát is megkeresztelte.
Anonymus szerint Saroltnak Karolt nevű leány testvére is volt, amely a Gyulák nemzetségében használatos török nyelvben fekete hölgymenyétet jelent; a Sarolt pedig, mint a magyar sárarany kifejezés mutatja sárga menyétet. Ezért ábrázolhatja a Képes Krónika Saroltot szőkének.
A magyar uralkodó Géza, akit többek között maga I. Ottó császár is királynak nevezett 972-ben, arra törekedett, hogy a hét magyar törzset erős és egységes állammá szervezze.
E törekvése megvalósítására feleségül vette az erdélyi István gyula Sarolt nevű leányát.

Saroltról a krónikák azt is feljegyezték, hogy „Sarolt szépségét a környező fejedelmek sokáig emlegették.”

Marburgi Thietmar szerint „a szép úrnő szerfölött ivott, és a lovat vitézek módjára ülte meg, egy embert pedig haragjában felhevülve meg is ölt, jobban tenné, ha orsót fogna, és dühét türelemmel fékezné.”
Querfurti Bruno szerint „férjét és ami a férjéé volt maga kormányozta. Az ő irányítása alatt vezették be a kereszténységet, de pogánysággal vegyült…” Az utóbbi megjegyzés Györffy szerint valójában a görög egyház hatását becsmérli. Mindenesetre Sarolta miatt került a fejedelemasszony székhelyére, Veszprémbe a görög apáca monostor, amelyet általában Szent István alapításának tartanak, de László Gyula szerint viszont valószínűbb az, hogy Sarolt fejedelemasszony hitestársa, Géza nagyfejedelem alapította.
Sarolt látomást látott álmában: „A boldogságos levita István első vértanú tűnt fel előtte szerpapi öltözékének jelvényeivel felékesítve s ilyenformán szólította meg őt:
„Asszony, bízzál az Úrban! Bizonyos lehetsz benne, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nép fiai között elsőként adatik majd meg a korona és a királyság. Add neki az én nevemet”
István ugyanis görögül koronát jelent. Szent István születésének időpontját Kézai Simon 967-re, a Képes Krónika 969-re, a lengyel évkönyvek pedig 975-re teszik.
Saroltának még öt leánya is született, közülük Judit (a Piaszt) I. Boleszló lengyel uralkodóhoz, a másik leánya Sámuel bolgár cár Gábriel Radomir nevű trónörököséhez, harmadik leánya Orseolo Ottó velencei dogéhoz, negyedik leánya a később királlyá lett Aba Sámuelhez ment feleségül.
A fejedelem halála után 997-ben Sarolt nem volt hajlandó a sógorához, Koppányhoz férjhez menni, hanem férje kívánsága szerint, István fiát kívánta királlyá tenni, ezért került sor a veszprémi csatára, amelyben István győzedelmeskedett.
Az ezt követő időkben a krónikák már nem említik többet Sarolt nagyfejedelemasszonyt.

Hervadhatatlan, örök érdeme nem csak az, hogy életet adott első szent királyunknak, Szent István királynak, hanem az is, hogy őseink közt a keresztény hit világosságát terjesztette s az első templomok alapfalaival országunk szilárd alapját is lerakta.
Sarolt fejedelemasszony porai ismeretlen helyen nyugszanak.]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:18:24 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Rozgonyi Cecilia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_rozgonyi_cecilia_4553.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_rozgonyi_cecilia_4553.php
A Szentgyörgyi és bazini Szent-Györgyi család a Hont-Pázmány nemzetségből származott és II. András királytól kapták többek között Szakolcát és Bazint.
III. Szentgyörgyi Péternek gyermekei II. Kozma, II. László és Cecilia. Ő II. Rozgonyi Istvánhoz ment feleségül, aki 1410-től Temes vármegyei főispán volt, éppen ezért is kivette részét Zsigmond király 1428. évi galambóci hadjáratában is.
A hadjáratot megelőzően, 1427-ben Galambócot az áruló szerb kapitány 12 000 aranyért a török kezére játszotta, ezért 1428. áprilisában Zsigmond király 25 000 főnyi sereggel ostromolta meg a várat. A fővezérré kinevezett Rozgonyi István seregében a felesége Szentgyörgyi Cecilia egy gályát vezetett, amelyről ágyúval lövette a törököket a várban és sikeresen harcolt a török hadihajókkal. Murád szultán nagy felmentő sereggel érkezett, s ekkor Zsigmond fegyverszünetet kötött a törökkel, de a törökök a szerződést megszegve rátámadtak a Dunán átkelő magyar seregre, s csak ágyúik védelme, valamint a hátvéd lengyelek önfeláldozása mentette meg a magyar sereget, gályájával pedig Szentgyörgyi Cecilia nemcsak férjének, hanem magának a királynak az életét is megmentette.
Rozgonyi István érdemeiért országbíró lett, s megkapta a fejér - valamint győri főispánságot is.
Zsigmond király 1434-ben kiállított egy okmányt, amely himnusza a galambóci hőstettnek:
„Rozgonyi István neje Bazini Szentgyörgyi Cecilia grófnő velünk együtt jelen lévén a galambóci vár vívásánál, midőn Szent Lászlóvárnál, Galambóc átellenében volnánk, egyik hadi gályánkra ült és félretéve a női félénkséget, a Dunán fel és alá evezett s a dulakodó seregekkel, a törökök ellen harcolt. Bombárdákból, faltörő kosokból kénköves záport hajigált, a nyilvesszőket sürün bocsátgatta, a mi szemünk láttára vitézül és vezérhez illő módon viselte magát és a galambóczi várban levő törökökre ostromló szereket szórni nem rettegett.”
A magyar történelem sok hőslelkű asszony vitézségét örökítette meg, de Rozgonyi Cecilián kívül egyről se szól királyi okirat. Az is igaz, hogy többé sohsem esett meg, hogy asszony mentse meg a csata fergetegében férjének, valamint Magyarország királyának életét.
]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:08:23 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Rhédey Claudia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_rhedey_claudia_4552.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_rhedey_claudia_4552.php
Rhédey Claudia édesapja a Rhédey család erdélyi erdőszentgyörgyi ágából származó gróf Rhédey László Inczédi Ágnes bárónőt vette feleségül. Házasságukból két fiú és két lány gyermek született, sajnos hárman kisgyermekkorban meghaltak, csak Claudia cseperedett fel.
1830 telén a család I. Ferenc (1792 – 1835) császár és magyar király meghívására Bécsbe utazott, hogy a báli szezont ott töltse. A 18 éves Claudia grófkisasszonyt, Erdély egyik legszebb és legbájosabb főrangú hölgyét elkápráztatta a bécsi Burgban zajló élet. A báli eseményekre Alexander vagyis Sándor würtembergi herceget is meghívták, abban a reményben, hogy valamelyik Habsburg főhercegnő megtetszik neki. A herceg azonban a kis erdélyi grófkisasszonyba szeretett bele első látásra. A két fiatal szerelme óriási feltűnést keltett. A nagy rangbeli különbség miatt a bécsi főrangúak felháborodtak, a herceg családja sem lelkesedett túlságosan, hiszen a lány az ő szemükben csak egy szegény és alig- alig ismert erdélyi gróf leánya volt, míg a fiatalember a würtembergi királyság örökösének számított. A szerelmes herceg, a báli szezon után, mit sem törődve mások véleményével, Erdélybe utazott és megkérte Claudia kezét. Az édesapa beleegyezett a házasságba, azzal a feltétellel, ha a herceg rokonai is feltétel nélkül hozzájárulnak a frigyhez.
A herceg családja halogatta a beleegyezést, abban a reményben, hogy a két fiatal szerelmét felőrli a távolság és a várakozás, és esetleg időközben Alexander rangjához méltóbb lányt talál. Alexander viszont annyira ragaszkodott szerelméhez, hogy az akkori európai dinasztiák szokásjoga szerint, mivel trónörökösként nem egy másik uralkodóházból nősült, lemondott gyermekeinek trónutódlási jogáról is.
Rhédey László, az édesapa látva a huzavonát, önérzetében sértve érezte magát és megtagadta a hozzájárulását a házassághoz. Úgy gondolta, hogy ő a családfáját a honfoglalásig vissza tudja vezetni, felmenői között, ha rövid időre is, de egy erdélyi fejedelem is akadt, így hát van ő olyan magyar úr, hogy a sok száz német herceg egyike minden teketória nélkül feleségül vehesse leányát. Végül is a halálos ágyán megenyhült és beleegyezését adta a frigyre.
A fiatalok így mintegy 5 esztendőt vártak arra, hogy egybekelhessenek végre 1835-ben.
V. Ferdinánd, az új Habsburg uralkodó meghatódva a pár történetén, az esküvő után egy hónappal az ifjú asszonynak adományozta az előkelő Hohenstein grófnéja címet.
A házasságukból három gyermek született. Az egyetlen fiú, Ferenc mivel 1837-ben megkapta a Teck hercege címet, lehetősége nyílt arra, hogy királyi családból válassza feleségét, Viktória Mária cambridge–i hercegnőt, Viktória angol királynő unokanővérét. Gyermekeik közül az egyik lány, Teck Mária a királynő unokájához, Albert walesi herceghez ment feleségül, annak halála után pedig sógorához György yorki herceghez adták, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra.
Tehát Rhédey Claudia unokája királyné lett, dédunokái Edward és György hercegek pedig angol királyok voltak. Ez utóbbi idősebbik leánya 1952-től II. Erzsébet néven lett angol királynő, aki a származás szerint anyai ágon Rhédey Claudia ükunokája.
Rhédey Claudiát végül is a német főurak elfogadták, de sajnos az életvidám, szeretetreméltó asszony csak rövid ideig, 6 évig élhetett boldog házasságban. Még 30 éves sem volt, amikor váratlanul meghalt. A halálának körülményeiről két történet ismeretes. Az első miszerint az Erdőszetgyörgyről Grazba tartó asszony Alvincen megpihenve túl sok időt töltött itt el, ezért a gyorsan hajtott hintója árokba borult, lóra szállt és 8 órányi lovaglás után a valószínűleg súlyos belső sérülések miatt rövidesen meghalt. A másik történet alapján a férjével együtt egy katonai díszszemle lovasparádéján felvonulóként vett részt és a váratlanul megbokrosodott lóról lezuhanva zúzta halálra magát.
Férje később újra megnősült, 44 esztendővel élte túl feleségét, de nem tudta őt elfelejteni.
A nagyasszonyt végakarata szerint az erdőszentgyörgyi református templom Rhédeyek sírkamrájába temették el, bebalzsamozott szívét viszont - jóval később - helyezték nyugalomra a férje koporsójában.]]>
Fri, 26 Mar 2021 13:06:21 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Ráskay Lea]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_raskay_lea_4551.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_raskay_lea_4551.php (XV. – XVI. század)

A Gút-Keled nemből származó Ráskay család törzsbirtokai Zemplén vármegyében feküdtek. Ráskay Balázs Mátyás király korában budai várnagy, II. Ulászló korában tárnokmester, majd varsói követ lett. Fia Ráskay Gáspár II. Lajos korában főkamarási, majd tárnokmesteri és temesi főispáni méltóságot érte el. Eddigi ismereteink alapján Ráskay Lea, az első név szerit azonosítható női kódexmásolónk, ennek a főrangú családnak volt a tagja, de helyét a családfán sajnos nem tudják megállapítani. Mindenesetre Ráskay Balázs állandó szereplője azoknak a főúri konföderációknak, amelyek a királyi hatalom korlátozásával akarták egyre inkább kisajátítani az ország ügyeinek intézését. Az Országos Levéltár őriz egy 1511-ből származó pecsétes oklevelet, amelyből kiderül, hogy a fent említett konföderáció tagjai közül Buzlai Mózes főtárnokmesterrel, Bánffy Jánossal és gersei Pethő Jánossal, a királyi gyermekek főudvarmesterével tartott rokonságot. Ez azért érdekes a számunkra, mert ennek az érdekszövetségnek egyik vezető egyénisége Perényi Imre nádor volt, akinek halálát Ráskay Lea megemlíti.
A Nyulak szigeti domonkos apácakolostor a magyar nyelvű irodalom egyik legfontosabb központja volt, hiszen ott keletkezett a legrégibb magyarnyelvű kódexek java része. Ebben a kolostorban szorgoskodott a tehetséges apáca Ráskay Lea, aki az 1514 - 19-ben másolt úgynevezett Cornides - kódex 169. oldalának hátlapján ezt írja:
„Vegeztem penteken zent peter martyr napyan. vr zvletety vtan. ezer. evt zaz. tyzenkylenc eztendevben. Ezen eztendev ben hala meg pereny jmreh. magyer orzagbely nadrifpan.” Ugyancsak ebben a kódexben találjuk meg, a 184. oldalon a következő fontos bejegyzést: „Ezeknek teftek mykoron hat napyg az ebeknek vetuen marattak volna. Annak vtanna roma ban vitetenek. Maftan kedeg mykeppen mondatyk nyvgoznak placenciaban. Kenzatanak kedeg ez nemes zentek es martirok october hauanak hatod nap yan. Vr zvletety vtan keet zaz. nyolc vanheet eztendevben. dyoclecianufnak alatta. Vegeztetik zent iuftina azzonnak elete. vrnak eztendeyben. Ezer. Evt. zaz tyzenheet eztendevben.: - rafkay lea.”
Ez a bejegyzés először azonosít a magyar történelem során női kódexmásolót, valamint ebből ismerjük a XV. századi latin szentbeszédeket tartalmazó magyarnyelvű fordítás kézíratának hiteles datálását is.
Ráskay Lea kézírását még négy más magyar nyelvű kódexen is felismerték, mégpedig az 1510-ben másolt Szent Margit életén, az ugyancsak 1510-ben keletkezett Példák könyvében, az 1517- re datált Szent Domonkos - kódexen, valamint az úgynevezett Horváth - kódex lapjain 1522-ből.
A latinról magyarra fordított szövegben Ráskay Lea szép nyelvezetét és stílusát, a Szent Margit élete című kódexből kiragadott idézettel ismerhetjük meg:
„…az az zent
istuan kyralnak eletyt ky vala
mageroknak elsev kyralya es apos
tola kynek hityt es kerezyen hyt
nek predicacyoyat kyvel az ev
nemzetet az pogan magerokat
meg fordehta az baluanyoknak
jmadasatvl mykeppen anya zent
egyhaz hirdety jelenty Es meg
gondolya vala zent jmreh (er) herceg
nek es ev eletyt es ev zentseges
(.) zvzesseget kynek mykoron volna
nemesseges jegese gevrek chazar
nak leyanya …”]]>
Fri, 26 Mar 2021 12:35:05 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Portugáliai Szent Erzsébet]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_portugaliai_szent_erzsebet_4550.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_portugaliai_szent_erzsebet_4550.php
(1271 - 1336)

Portugália és Magyarország közti dinasztiai kapcsolat legkiemelkedőbb személyisége, III. Péter aragóniai király és Konstanza, szicíliai hercegnő leánya, II. András királyunk dédunokája. Árpádházi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga, nevét szentté avatott nagynénjéről kapta. Háborúzó nagyapja és édesapja születésének örömére békélt meg egymással. A kor szokása szerint, 12 évesen a portugál trón várományosához, Déneshez adták feleségül. Házasságukból két gyermek született: Alfonz és Konstanza. Házassága nem volt felhőtlen, mert Dénes király kicsapongó életet élt, tucatnyi házasságon kívüli gyermeke született. Erzsébet önfeláldozása szinte felfoghatatlan; alázatos szívvel imádkozott Istenhez a király bűnbocsánatáért. Férje törvénytelen gyermekeit is, akárcsak sajátjait, anyai szeretettel nevelte. Mikor utódlásra került a sor, Alfonz föllázadt, mert atyja egyik törvénytelen fiát helyezte előtérbe vele szemben. Az anyai szív békét szeretett volna apa és fia közt, a férje azonban megvádolta, hogy Alfonz pártjára állt és ezért egy faluba száműzte. Később belátta tévedését és visszahívta őt.

Halálos ágyán maga ápolta férjét, aki súlyos bűneit megbánta. Olyannyira megváltoztatta a királyt, hogy az a néptől a Földművelő mellett az Igazságos jelzőt kapta és 1325-ben megtérve, szentként halt meg.

Özvegységében Erzsébet a karitatív életnek szentelte magát. Szétosztotta vagyonát a szegények és a templomok közt; árvaházakat, kolostorokat létesített, betegeket és szegényeket gondozott. Belépett a ferences harmadrendiek közé és gyalog zarándokolt el Szent Jakab sírjához, Santiago de Compostellába. Az általa alapított klarissza kolostorba, Coimbrába vonult vissza. Szentségi fogadalmat csak a halálos ágyán tett, hogy a szegénységi fogadalom a jótékonyságban ne akadályozhassa. Békeszerző Izabella, ahogy hazájában nevezik, közvetített Portugália, Kasztília, Aragónia, Nápoly és Szicília között is. Fia, IV. Alfonz és veje, kasztíliai Ferdinánd békítése során az út és a testvérháború okozta fájdalom felőrölte erejét, Estremozba érve láza lett és néhány nap múlva meghalt. Coimbrában temették el. Ereklyéi körül csodás gyógyulások történtek, sírja zarándokhellyé vált. Szentté avatását 1576-ban indították el és 1612-ben, amikor felnyitották sírját, testét épségben találták. VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté.

Legismertebb legendája a rózsa-csoda, amely teljesen megegyezik Árpádházi Szent Erzsébet legendájával. Portugáliában leginkább e csoda témájában születtek az őt ábrázoló műalkotások. Árpádházi Szent Erzsébet szobromat ihlette a rózsa-csoda, így Portugáliai Szent Erzsébet kompozíciójában e csoda másképpen jelenik meg. A karcsú női alaknak portugál címeres, korhű ruhája, királynéhoz illő koronája, a magyar nőkre jellemző két ágba font, hosszú haja van. Előre lépő testtartását finoman követő hosszú ruharedők, hajfonatainak szép íve és kinyújtott karjain leomló drapériák hangsúlyozzák. Arcán a lelki béke és szeretet fénye ragyog, miközben szemtanúi vagyunk a kezeiben rózsákká változó kenyér csodájának.

Minden év július 4-én a portugálok tisztelettel ünneplik őt. Valahányszor rá gondolnak, ünneplőbe öltözik a magyarok szíve is.]]>
Fri, 26 Mar 2021 12:31:35 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Petrőczy Kata Szidonia]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_petroczy_kata_szidonia_4549.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_petroczy_kata_szidonia_4549.php
Édesanyja, késmárki Thököly Erzsébet révén első fokú unkatestvére volt Thököly Imre felsőmagyarországi fejedelemnek, így sógorságban állt gr. Zrínyi Ilonával is.
1670-ben nagyanyjánál, Thurzó Katalinnál talált menedéket Árva várában, amikor a német zsoldosok még gyermekként tömlöcbe vetették. Néhány hónap múlva kiszabadulva Erdélybe menekült. Ott húsz éves korában férjhez adták Pekry Lőrinchez, aki Apaffy Mihály erdélyi fejedelem seregében volt katonatiszt, nem sokkal később udvarhelyszéki kapitány is lett. Apaffy azonban féltékeny lett az Erdélybe menekült Thököly Imrére, s annak szökését követően 1686-ban Pekry Lőrincet, mint Thököly rokonát lecsukatta, vagyonát elkobozta. 1689-ben szabadulva Magyarországra telepedett és katolizált, I. Lipót törököt kiűző háborúiban résztvéve gróf lett, sőt 1695-ben Alsó - Fehér vármegye főispánjává nevezték ki és visszakapta erdélyi birtokait is.
Petrőczy Katának hat fia gyermekkorban meghalt s csak lányai nőttek fel. Polixéna lánya Dániel Istvánhoz, Teréz lánya br. Radák Istvánhoz, Zsófia lánya előbb Kemény Lászlóhoz, utóbb Zeyk Mózeshez ment feleségül.
1703-ban Pekry Lőrinc II. Rákóczi Ferenc híve lett, sőt az ő indítványára választották meg az erdélyiek erdélyi fejedelemnek is. Ezért Rabutin Petrőczy Katát Nagyszeben várában nyolc hónapig fogva tartotta gyermekeivel, mígnem Rákóczi egy osztrák tábornokért kicserélte. 1705-ben Rabutin elpusztította Pekry kutyfalvi birtokát, s ez év. novemberében Petrőczy Katának előbb Moldvába kellett menekülnie, majd Rákóczi Huszt várában helyezte el, ahol két évig maradt. Innen adta férjhez leányát gyerőmonostori br. Kemény Lászlóhoz, a fejedelem unokájához. Utóbb a hadihelyzet miatt II. Rákóczi Ferenc a költőnőt a Bereg vármegyei Szentmiklós várába helyezte el és ott is halt meg 1708. október 21-én, férje pedig nem sokkal ez után, Homonnán 1709-ben.]]>
Fri, 26 Mar 2021 12:21:24 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Patrona Hungariae]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_patrona_hungariae_4548.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_patrona_hungariae_4548.php
Patrona Hungariae latinul a Magyarok Patrónája, nem más mint a Magyarok Nagyasszonya, a Boldogságos Szűz Mária. Ez a megnevezés az országalapító első királyunk, Szent István országfelajánlása jogán született. Halála előtt, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, országát és koronáját Szűz Máriának adta örökségbe, s ezzel oltalmába ajánlotta. Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. 1687-ben I. Lipót császár a pozsonyi országgyűlés alkalmából ünnepélyesen megismételte az országfelajánlást. 1693-ban, a török uralom alóli felszabadulásért, a bécsi Stefanskirchében újra hálát adott az Úrnak és Máriának a közbenjárásáért.

Az országfelajánlást 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás, 1998-ban pedig Paskai László bíboros úr is megismételte.

Jézus Krisztus édesanyját, Máriát az Istenhez legközelebb álló földi embert, az égi és földi szféra közti legfőbb közvetítőként tiszteljük. Mária patrónusi szerepére Clairvaux-i Szent Bernát: De diligendo deo című művének sorai mutatnak rá: „Az Úr akarata, hogy semmink se legyen, ami Mária kezén ne ment volna keresztül. S ugyanígy: ez az Ő akarata, hogy egészen Márián keresztül legyünk az Övéi.” A hívek védelmezője, imáik közvetítője az úgynevezett Köpönyeges-Mária ikonográfiai képtípusban jelenik meg.

A magyar ősvallásból az ősi Boldogasszony-képzet szerencsésen olvadt egybe a kereszténység felvételével, a Mária tisztelettel.

A Patrona Hungariae szobrom alkotásakor a Köpönyeges-Mária, az ősvallás Napba öltözött Boldogasszonya és a Magyarok Nagyasszonya ikonográfiájának képei lebegtek lelki szemem előtt. Ennek megfelelően a kompozícióban a Szűz Anya – a szentekhez illően – mezítelen lábával tapossa el a holdsarló alatt a kígyót, a gonoszt. Díszmagyar ruhában, fenséges királynői testtartásban, fején a Szent koronával, glóriával ül égi trónusán. Szép magyar nő, hosszú haját varkocsba fonva, visszatűzve viseli. Kedves és tiszta mosolyával megnyugvást, biztonságot és derűt sugároz. Bal karjában tartja gyermekét. A kis Jézus egyszerű ruhácskában, áldó kéztartásban glóriát visel. A Szűz Anya jobb kezében tulipános jogart tart, e motívum a magyar népművészetben az anyának és az anyaföldnek a szimbóluma. A magyar koronázási palást sátorszerűen borul Patrónánk vállára. Számomra fontos volt az üzenetértékű palást. Technikai szempontból ennek megoldása jelentette a kihívást. Gipsz felületre rajzoltam a palást motívumait, feliratát, majd ezt tűvel mélyítettem be. A lágy agyagot e felületbe nyomtam bele, így a motívumok hímzésszerűen kidomborodnak. Elképzelhetjük, hogy egy nagy, vékony és lágy agyaglappal nagyon nehéz bánni. Itt különösen, hiszen a lágy, domború motívumos külső felülethez nem lehetett hozzáérni, mert a domborítás megsérül. Végül a Szűz Anya puha vállára kellett borítani úgy, hogy az elbírja, valamint hozzá mintázni úgy, hogy ne szakadjon le, ami szinte fizikai képtelenség, mert a lágy agyag kinyúlik és a gravitáció miatt leszakad. Istennek hála nem adtam fel egykönnyen és a palást valóban sátorszerű lett. Szimbolikusan úgy érezhetjük, hogy e palást alatt védelmet találva elfér az összmagyarság!

Régi magyar Himnusz: Boldogasszony Anyánk

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, (Boldogasszony, Anyánk, Regina Patronánk)
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.]]>
Fri, 26 Mar 2021 12:14:02 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Nyáry Krisztina]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_nyary_krisztina_4547.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_nyary_krisztina_4547.php
Atyja 1596-ban Eger várának a kapitánya volt, 1603-ban szabadult a török fogságból, majd váradi kapitány lett, ekkor a bécsiek vetik az év végéig fogságba. 1605-ben csatlakozott Bocskay István felkeléséhez és református hitre tért. Résztvett az 1616. nov. 11-én kötött zsitvatoroki - béke tárgyalásain. Ebben az időben már Várday Kata volt a felesége, mert enyingi Török Zsuzsanna, öt gyermekének anyja, már korábban meghalt. Várday Katalinnak és Nyáry Pálnak egyetlen gyermeke született, Krisztina 1604. okt. 31-én.
Nyáry Krisztina kezét először bethlenfalvi Thurzó György nádor kérte meg Imre fiának.
A Thurzó család Felsőmagyarország, a Fuggerekkel is rokonságban álló, alighanem leggazdagabb családja evangelikus hiten élt. Thurzó Imrét tervezett és kiváló nevelésben részesítették, aki tanulmányai során a wittembergi egyetemen is kiváló eredményeket ért el 1615-ben. 1616-ban megindultak a tárgyalások a Thurzó és a Nyáry család között a házasságról. 1616. dec. 24-én azonban Thurzó Imre meghalt, és így a házassági megállapodást özvegye Czobor Erzsébet és a már szintén özvegy Várday Katalin érte el. Thurzó Imre 1617. szept. 24-én látogatta meg aráját, Nyáry Krisztinát Kisvárdán, amikor a vőlegény 17, a menyasszony 14 éves volt. A menyegző a Nyáry birtokon Királyhelmecen kezdődött 1617. nov. 17-én. Az esketés evangélikus szertartás szerint történt, de az eskető a kálvinista Alvinczy Péter tiszteletes, Bocskay egykori bizalmasa volt. Onnan a nászmenet 63 kocsival, 300-350 résztvevővel előbb a szintén Nyáry birtokban levő Tokajra, majd Nagy-Bittsére vonult, ahol Thurzó György már 1605-ben lakodalmas-házat épített Imre fiának.
A lakodalom másfél hónapig tartott, melynek során többek közt 17 ökröt, 60 bárányt, 241 juhot, 300 tyúkot, 75 ludat, 169 pontyot, 100 pisztrángot és 1000 tojást fogyasztottak el.
Ez a másfél hónap volt alighanem a leghosszabb idő, amelyet az új pár egyhuzamban együtt töltött életük folyamán, mert Thurzó Imre csatlakozott Bethlen Gábor fejedelmet aktívan támogatók közé, sőt ő volt, aki Bethlen Gábor magyar királlyá választását az országgyűlésben kezdeményezte. Első gyermekük Thurzó Erzsébet 1621. febr. 20-án született. A 23 éves Thurzó Imre betegeskedni kezdett és hiába gyógyították Nagyszombatban is, a Magyarhradistyei tárgyalások során 1621. okt. 19-én elhunyt. 1622. jan. 19-én temették el Árvavárában. 1622. ápr. 25-én született meg második leánya Thurzó Krisztina. Férje halála után közelebbről meg nem állapítható időpontban Nyáry Krisztina visszatért anyjához Kisvárdára, anyósánál kényszerült hagyni két gyermekét.
1624-ben, az 1619. márc. 15 óta özvegy gr. Esterházy Miklós, akkor országbíró, levélben kereste meg Nyáry Krisztinát Kisvárdán arcképét küldvén hozzá. Nyáry Krisztina válaszul keszkenőt küldött és 1624. júl. 21-én Szucsényban megtartották az esküvőt, melyen Pázmány Péter eskette őket. 1625. okt. 25-én gr Esterházy Miklóst nádorrá választották. Ezt követően a nádor végzésére Czobor Erzsébetnek ki kellett adni kislányait Nyáry Krisztinának, sőt a Thurzó birtokok java részét is, beleértve Nagy-Bittsét.
Esterházy Miklós a Bethlen Gábor által megszállt Munkács vára helyébe Fraknó és Kismarton várát kapta már korábban, így élete legnagyobb részét Nyáry Krisztina ebben a két Esterházy várban töltötte. Esterházy Miklóssal töltött házasságuk tizenhét éve alatt kilenc gyermekük született, de közülük három meghalt és Thurzó Krisztinát is elvesztették. Thurzó Erzsébet utóbb Esterházy Pál Dersffy Orsolyától született István fiához ment feleségül.
1641. jan. 17-én Esterházy Miklósnénak ismét fiúgyermeke született volna Semptén, de gyermekágyi betegségben a szentségekkel megerősítve febr. 1-én meghalt. Április 21-én a nagyszombati jezsuita templomban temették el.
Személye három nagy főúri családot - a Nyári, a Thurzó és az Eszterházy családokat - kötött össze. Saját akaratán kívül került a politikába, fontos szereplőjévé válva, tanúja volt sorsformáló elhatározásoknak, országos döntéseknek. Olyan egyéniség volt, akit a XVII. század egyik legtöbbet emlegetett magyar asszonyai közé sorolhatunk.]]>
Fri, 26 Mar 2021 12:05:27 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Nagyboldogasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_nagyboldogasszony_4546.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_nagyboldogasszony_4546.php
A magyar ősvallás istenasszonya.
A Boldogasszony elnevezés az egykori ősmagyar vallásból táplálkozhatott. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve a kereszténység előtti időkből származik.
A mai napig fennmaradt ez az ősi istenanya-hit, a magyarok Boldogasszony-tiszteletében és maradt a magyarok ismertető jegye a katolikus keresztény világban. A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek vannak, pl. Andocs. Ennek oka az lehet, hogy a kereszténység terjedésével párhuzamosan a korábbi pogány kultuszokat és szokásokat Európa-szerte fenntartották és azoknak keresztény értelmet adott a keresztény egyház. A magyar néphit szerint sem azonos Boldogasszony Szűz Máriával. Csak a keresztény egyház törekedett a Boldogasszony és Szűz Mária személyének egyesítésére. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára aztán a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak. Szent Gellért legendája szerint
„És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák”.

Ennek észrevétele Kálmány Lajostól származik először, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya lehetett. Egyik erős érve a Boldogasszony ágya kifejezés volt, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak.Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is


A múlt század második felében járta a szeged–környéki tanyavilágot Kálmány Lajos katolikus plébános. Észrevette volt, hogy hívei a szentek tiszteletéhez nem keresztény elemeket vegyítenek és feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai. Kálmány adatgyűjtésének eredménye mitológiairodalmunk egyik legértékesebb tanulmánya: „Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya”. Ebben elmondja Kálmány, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tartja a Nagyboldogasszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszonyok (szülő, fájdalmas, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, havi), akik közül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A néphit a Kisasszonyt azonosítja a kereszténység legnagyobb szentjével, Máriával, míg a Nagyboldogasszonynak Szent Annát tudják. Jóllehet a keresztény hittan erről nem szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony napjának. Meddő asszonyok kilenc keddet böjtölnek, hogy a Nagyasszony segítsen rajtuk. A Nagyboldogasszony égiteste a hold színe az ezüst napja a kedd.


„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, „ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928–ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét lánya szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jótevők.

A magyar hagyomány Nagyboldogasszonyának legifjabb és szűz lánya a Kisasszony vagy Kisboldogasszony akinek azonban nem születik gyermeke ellenben Szűz Máriával. Maga a Nagyboldogasszony azonban nem a szüzesség, hanem a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban ismert népi játékunkból. Leányai körültáncolják a földi anya megszemélyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó Boldogasszonnyal.

– Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját?
– Azt kerülöm, azt fordulom, lányod kéretem, lányodat kéretem!
– Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
– Ó ne tagadd, ne tagadd el!... – mondja a Boldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyenként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgálatára.



Archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban, ünnepnevekben gyakori Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony kifejezés használata. A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, ének volt.
A nevet tartalmazzák többek között a következő Mária-ünnepek:
Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)
Sarlós Boldogasszony (Magyarországon július 2.)
Angyalos Boldogasszony[forrás?] (augusztus 2.)
Havas Boldogasszony (augusztus 5.)
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Kisboldogasszony (szeptember 8.)

A népi kalendáriumban január hónap Boldogasszony hava néven ismert. Ez két ünnepnek köszönhető, melyek az összetett tartalmú (ma Mária Isten anyja néven ismert) január 1. és Szűz Mária eljegyzésének ünnepe, január 23]]>
Fri, 26 Mar 2021 12:02:42 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Moór Anna színésznő]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_moor_anna_szineszno_4545.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_moor_anna_szineszno_4545.php
Alsó-őri Moór Anna az első magyar színésznő. Kelemen László, az első hivatásos színtársulat szervezője, színésze és igazgatója alapítja meg az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaságot, 1790. szeptember 21-én, Kazinczy Ferenc és Gróf Ráday Pál támogatásával. Tagjai: Soós Márton, Horváth János, Baranyai Balázs, Ráth Pál, Ungvári István, Moór Anna, Termetzky Franciska, Nagy Erzsébet és Nagy Mária. Az első magyar hivatásos előadás 1790. október 25.-én, nem a Kazinczy lefordította Hamlet, hanem a Brühl Der Bürgermeister-ből, Simai Kristóf fordította Igazházi, egy kegyes jó atya című polgári dráma. Az előadás színhelye a budai Várszínház. A darabban Julis szerepét alakította Moór Anna.

1790-ben, 16 évesen, miután a középnemes fehérmegyei családból származó lányt édesapja kitagadta, csatlakozott a színtársulathoz és 1796-ig, a feloszlásig volt tagja. Legelső szerepével ő aratta a legnagyobb sikert. Saját kézzel varrta fellépő ruháit, a közönség szerette, szépségével, tehetségével hódított. A színtársulat vezető színésznője lett. Kazinczy így nyilatkozott róla: „A szép Moór Náninak nem kellé mester, őtet a természet szülte azzá. ... Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is, csudálást érdemle.”

Tragédiák hősnőit, szenvedő asszonyokat, leányokat játszott, szerepelt énekes játékokban és táncprodukciókban is. Főbb szerepei: Eulália az „Embergyűlölés és megbánás” c.; Angyelika „A filozófus” c. darabban; Júlia a „Rómeó és Júlia”-ban; Cora „A nap szüze” c. darabban; Etelka „A megszomorított ártatlanság”-ban. Dugonics András Bátori Mária című és két másik művét dramatizálta.

1793-ban ment férjhez Rehák József ügyvédhez, aki a magyar színházügy pártfogója volt. 1794-ben a legszorgalmasabb színésznő díját, 100 forintot ő nyerte el. Sehi Ferencz kedvesének, Liptay Máriának akarta ezt megszerezni, ezért meghamísítva Rehákné aláírását, botrányba keverte. A közönség Annát előadás közben kipisszegte és ő kilépett a társaságból. Az alávaló Sehit leleplezték, bocsánatot kért, de a társaság jó hírnevét aláásta. Rehákné visszatért, alkalmanként még színpadra lépett, de még negyven éves sem volt, amikor visszavonult. 1796-ban, a Martinovics-mozgalom vérbefojtása után a társulat feloszlott. A magánéletben erényes, jó háziasszony, a pesti jótevő asszonyi egyesület tagja. 1828-ban férjével pilisvörösvári birtokukra költöztek, ahol 1842-ben, 68 éves korában halt meg.

Rehák Richárd őrnagy birtokában volt az 1815-ben készült, Donát János festette portré, amely szerint megmintázhattam a színésznőt. Ruháján a remény virágaival, kedves mosollyal, gráciával hajlik meg a közönség előtt, karjai szabadon, kecsesen nyúlnak ki. Sokszor mondta: „a kar szép formáját semmi sem fejlesztheti ki annyira, mozdulatainak semmi sem adhat annyi bájt, mint a fonás.” Valóban, rokkáján sokat font, szép karja volt még élemedett korában is.

Akkoriban a dráma és a színjátszás első célja az anyanyelv védelme, ápolása és fejlesztése. A magyar társadalomban kevesen tudják, hogy Moór Anna az első drámai színésznőnk.

Nemzeti öntudatunk ébresztője, a magyar nyelv őrzőangyala volt.]]>
Fri, 26 Mar 2021 11:54:35 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Magyar anyák ]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_magyar_anyak _4544.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_magyar_anyak _4544.php
Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.


Szederkényi Anna írónő (akinek nevét nem annyira saját könyvei, mint inkább a Courths-Mahler-regényfordításai őrizték meg az irodalmi emlékezet számára) 1925-ben azt javasolta, hogy amerikai példa nyomán, de a honi Mária-tisztelet májusi hagyományaihoz kapcsolódva Magyarországon is rendezzenek anyák napi ünnepségeket. Javaslatát még ugyanebben az évben meg is valósították. Egy szegedi napilap ezzel párhuzamosan felvetette, hogy jó lenne ennek az ünnepnek valamilyen sajátosan magyaros, nemzeti színt is adni. Például azzal, hogy nálunk nem egyszerűen csak köszöntenék az anyákat, hanem a sokgyerekeseket meg is ajándékoznák ezen a napon. Ami annál is természetesebbnek hatna, hogy májusban, pünkösdkor (a pünkösdölés és pünkösdi királynéjárás idején) az adománygyűjtés, adományozás szokása általánosan ismert, s ez segítené az új ünnep meghonosodását. Az illetékesek ezt a javaslatot is elfogadták, és a követ-kezőképpen valósították meg. Az eredeti, az amerikai mintára született (de nem május első, hanem második vasárnapján megtartott) anyák napja 1928-tól kezdve egy miniszteri rendelet értelmében az iskolai ünnepélyek sorába került, a sokgyerekes anyák ünnepe pedig új időpontot kapott, ami azt eredményezte, hogy ettől kezdve az anyákról Magyarországon egy évben kétszer is megemlékeztek.

Ilyen látványos, reprezentatív, világi rituálénak szánta a sokgyerekes anyák nyilvános megajándékozásának ünnepét is, amit 1928-tól kezdve 1942-ig - Magyar Anyák Nemzeti Ünnepeként - minden augusztus 20- án megrendezett. Annak ellenére tette ezt, hogy az adománygyűjtés, illetve az adományozás szokása Szent István napján ismeretlen volt a magyar néphagyományban.]]>
Fri, 26 Mar 2021 11:49:49 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Lorántffy Zsuzsanna]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_lorantffy_zsuzsanna_4543.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_lorantffy_zsuzsanna_4543.php
A Képes Krónika szerint a Rátót nemzetség Könyves Kálmán idejében az apuliai Casertából jött Magyarországra. A Rátót nemzetségből származott az a Loránd, aki Serke várának volt az ura 1324-ben, s akinek Loránd nevű unokájáról vette a nevét a Lorántffy család. Serkei Lorántffy Mihály 1608-ban jutott Sárospatak birtokába. Első neje zeleméri Kamarás Borbála volt, tőle született Lorántffy Zsuzsanna, akinek édesanyja már 1610 előtt elhalálozott. Atyja másodszor csíkszentkirályi Andrássy Katalint vette el, de ő is meghalt már 1614-ben. Lorántffy Zsuzsanna menyegzőjét 1615-ben tartotta Rákóczi Zsigmond fejedelem fiával, Rákóczi György akkori onódi kapitánnyal és borsodi főispánnal. Házasságukból hat gyermek született, de csak az 1621 jan. 30-án született II. Rákóczi György és az 1623-ban született Zsigmond érték meg a felnőtt kort. Ferenc nevű fiúk 5 éves korában hunyt el, azután már, hogy az erdélyi rendek I. Rákóczi Györgyöt Segesvárott 1630. nov. 26-án erdélyi fejedelemmé választották és dec. 22-én be is iktatták.
Férje gyakori, főként háborús távollétei miatt Lorántffy Zsuzsannára hárult a hatalmas birtokok igazgatása, vezetésükben igencsak kitűnt. Férje felsőmagyarországi hadjárata idején György fia vitte a tulajdonképpeni kormányzást, míg Lorántffy Zsuzsanna különös szervező képességének adta tanúbizonyságát. Ő fogadta fel a csapatokat, azokat férje után küldte, gondoskodott a várak felügyeletéről, az Erdélybe küldött foglyok ellátásáról és a hadak pontos fizetéséről is.
Idősebb fia György Báthory Zsófiát vette feleségül 1643. febr. 2-án, akit a fejedelmi család a református vallás fölvételére kényszerített a menyegző után. 1648. okt. 11-én I. Rákóczi György meghalt, ekkor Lorántffy Zsuzsanna atyai birtokára, Sárospatakra vonult vissza és onnan igazgatta hatalmas birtokait, melyek jövedelméből bőségesen támogatta a református egyházat, különösen annak iskoláit. Így a gyulafehérvári főiskolán kívül támogatta a váradi, debreceni és sárospataki református kollégiumot, valamint Apáczai Csere János kolozsvári Farkas utcai iskoláját is, sőt 1657-ben román nyelvű iskolát alapított Fogarason.
A fejedelemasszony az egyetemi hallgatóknak stipendiumokat juttatott, hogy a külföldi egyetemeken képezzék magukat. Ő hívta meg 1650-ben Comenius János cseh tudóst a Sárospataki kollégiumba tanítani, ahol ő alapvető pedagógiai műveket is írt.
Szoros kapcsolatot ápolt a református hittudósokkal, sőt maga is írt református hittudományi munkákat. Zoványi szerint a Szent Lélek származásáról írott kézirata elveszett, de a Mózes és a próféták című könyvét 1641-ben kiadta. Ez a mű a református vallás 45 ágazatát bizonyítja szentírási helyekből. Lorántffy Zsuzsanna valójában elsősorban a református vallás úgynevezett puritán ágazatát támogatta szemben fiának gyulafehérvári udvarával, amely menedéket adott a puritánok elől elmenekült episcopális Isaak Basire anglikán hittudósnak a gyulafehérvári főiskolán 1654 - 1661-ig. Vallási meggyőződését és diplomáciai kapcsolatait tükrözi az is, hogy kisebb Zsigmond fia Bethlen Gábor egykori szövetségesének, Frigyes kálvinista cseh királynak árván maradt leányát, I. Jakab angol király unokáját, Henriettát vette el Sárospatakon 1651-ben, de a menyasszony már 3 hónap múlva meghalt és a vőlegény is követte őt a halálba 1652. febr. 4-én.
Lorántffy Zsuzsanna dicsőségét hirdetik azok a pompás úri hímzések is, melyeket a fejedelemasszony maga hímzett, s melyekből úrasztalra adományozott terítőket.
Sárospatakon 1660. április 18-án halt meg.
A magyar irodalom kiemelkedő költője Tompa Mihály Lorántffy Zsuzsanna emlékezete című verse jellemzi a nagyasszony életét:

„Fejedelmi nő, az volt bizonnyal,
Világ szerint, lélek szerint!
Több díszt nem nyert bársony- s bíborral,
De ő hintett ezekre fényt!
Korát előzte, mint az égen
A tündérhajnal a napot,
Hogy akkor is ragyogjon, éljen,
Midőn a nap lenyugodott.”
]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:53:25 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Lesznai Anna]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_lesznai_anna_4542.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_lesznai_anna_4542.php
Zempléni Moskovitz Amália képző- és iparművész, költő, író és tanár. 1885-ben, a felvidéki Körtvélyesen született földbirtokos családban, falusi környezetben, nagypolgári életvitelben nevelkedett.

A birtokhoz közeli falu, Leszna nevét vette fel, az Annát csak művészként használta, barátai Málinak szólították. Szalonjában megfordult többek között Ady Endre, Kaffka Margit, Lukács György, Rippl-Rónai József. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól 8 évesen tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Ferenczy Károly, Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. 1913-tól 1918-ig Jászi Oszkár felesége; két fiuk született, házasságuk megszakadt ugyan, de barátságuk megmaradt.

1915-től a Vasárnapi Kör egyik alapítója, résztvevője. 1919-ben már Gergely Tibor grafikus, festő felesége, akivel egy évtizedig Bécsben, emigrációban élt. 1930-ban hazatértek Budapestre és két év múlva önálló kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. 1939-ben New York-ba emigráltak, ahol művészeti kurzust vezetett a magyar művészetről és a tervezés művészetéről. Nem sokkal halála előtt, Budapesten megjelent, Kezdetben volt a kert című önéletrajzi regénye emlékezés és korkép is egyben.

1966-ban halt meg, hamvait hazahozták.

Életműve legértékesebb részének és a magyar szecesszió kiemelkedő alkotásainak is az 1908. után, főleg az 1910-1920-as években készült - síkszerű, stilizált formákkal, az ábrázolt tárgy ornamenssé formálásával jellemezhető - meseillusztrációit, hímzés- és borítóterveit tekintjük. 1911-ben mutatkozott be először, a Nyolcak második kiállításának vendégművészeként, népies hímzett textíliáival. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. A legjobb magyar költőnők között tartjuk számon. Verses köteteit (Eltévedt litániák 1912, Édenkert 1918) akárcsak mesekönyveit (Mese a bútorokról és a kisfiúról) maga illusztrálta. Írófejedelmünk, Ady Endre Magunk szerelme és Ki látott engem? című köteteinek címlapját is ő tervezi.

Művészeti törekvése a „formába kerekedett világ” fölötti harmónia-teremtés.

Képző- és iparművészeti, valamint irodalmi életművének alapja a hosszú időn át alakított, mágikus-szimbolikus rendszerré formálódott világszemlélete. „Ősrégi, egy közös lélekben és lényegben hívő világból származik a mese.” – vallotta. A mezőkövesdi matyó asszonyoktól tanulta meg a népi szimbólumok eredetét, ősi tartalmakat, követhető, újraálmodható formákat fedezve fel bennük.

A kompozícióban – minden szép emberi törekvésnek szimbólumává vált – körtvélyesi kertben, kősziklára telepedve a híres Ady-párnát hímezi. Oldalánál attribútumai jelennek meg: babérkoszorú, magyar címeres, mezőkövesdi mintás drapéria, könyvek és festőpaletta. „Máli tűzijátékát rendezte a szeretetnek” nyilatkozta barátja, Balázs Béla. Arcán ez az örökké tartó szeretet ragyog. Lesznai Anna ma is érvényes szavait idézem:

„A hitünk ma még magunkat sem mozgatja meg – hát még hegyeket!

De hit ma: tudni, hogy van, és kell lennie hitnek, mely hegyeket mozgat.”]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:51:12 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Leövey Klára]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_leovey_klara_4541.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_leovey_klara_4541.php (1821 – 1897)

A magyar nőnevelés úttörője a reformkor szabad légkörében, elszegényedett kisnemesi családban született Máramarosszigeten. Iskoláit is ott végezte. 1836-tól a máramarosszigeti jótékony egyesület műkedvelő színjátszótársulatában Vörösmarty Mihály „Vérnász” c. művének Dóra szerepét tehetségesen játszotta. Korának költői a nőkben a hazaszeretet tüzét akarták feléleszteni, s ez együtt járt a haladásért vívott harccal. Szavukra többen a gyermeknevelést tűzték ki életcélul. Leövey Klára is ezt választotta. Elhatározásában megerősödve csatlakozott a még Erdélyben megismert Teleki Blankához, akivel barátságuk egy életen át tartott. 1843 – 44-ben, Pozsonyban tartózkodott. Ekkor kezdett kibontakozni irodalmi tehetsége: színházi, irodalmi és politikai jellegű írásaival hívta fel magára a figyelmet. Udvarlója helyette egy gazdag lány választott, elkeseredésében kapóra jött barátnője, az ugyancsak pedagógus Karacs Teréz állás ajánlata, akinek tanácsára Teleki Blanka meghívta intézetébe. 1846-tól 1849-ig, az iskola kényszerű megszűnéséig itt a pesti nőnevelő intézetében tanítónő, ahol munkatársa volt Vasvári Pálnak és Hanák Jánosnak. Nem a tehetségéhez méltó feladatokkal bízták meg, hiszen a rendre és tisztaságra kellett vigyáznia, valamint a növendékeket sétáltatta. Közben nyelveket tanult, szorgalmasan képezte magát, mígnem nevelővé, igazi tanítóvá fejlődött.
1849 elején Teleki Blankával együtt Debrecenbe ment, ott sebesült honvédeket ápolt, üldözött honfitársait támogatta, bujdosókat segítette; a forradalom és függetlenség gondolatának ébren tartásán munkálkodott. Az1848-as szabadságharc bukása után Telekiék erdélyi birtokán nevelőnő volt. Hazafias cselekedeteiért, azaz a honvédek menekítéséért, 1851-ben Pálfalván elfogták, 1853-ban 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával együtt a kufsteini várbörtönbe zárták.
A vádakra így felelt: „Egy cél érdekében működtünk és tanítottunk, hogy a ránk bízott személyekből, növendékekből igaz és érdemes honleányokat, azaz jó magyarokat neveljünk, amint ez más nemzeteknél is népi sajátosságaiknak megőrzése céljából történik.”
Három évet töltött rabságban, a toronyban. Kiszabadulása után folytatta munkáját és 1856-ban, Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított. Rövid idő után az intézet megszűnt, ezért a Várady családnál nevelősködött. Teleki Blanka szabadulásával 1857-től elkísérte őt a külföldi utjain. 1859-ben Máramarosszigeten folytatta leánynevelő munkáját. 1861-ben itt nyitott 30 növendékkel iskolát. Kiépítette a szaktanári rendszert. A hatóságok 1862-ben bezáratták az intézetét.
Ezt követően még 1862-ben a beteg Teleki Blankával Párizsba utazott és annak októberben bekövetkező haláláig vele maradt.
Hazatérte után 26 esztendőn át a Teleki Miksa családjánál nevelőnőként dolgozott.
E tevékenysége mellett 1865-ben megalapította és szerkesztette a Máramaros c. lapot. Személyében tehát az első magyar női újságírót tisztelhetjük.
Írásai gazdasági, politikai, irodalmi, főleg színházi vonatkozásúak voltak. A fővárosi lapokban is gyakran megjelentek a szabadságharcra visszaemlékező tárcái, versei, melyeket a tisztánlátás, a szociális érzékenység, az egyéni eleven stílus jellemzett. Teleki Blanka és köre címmel kiadta visszaemlékezéseit is. Tevékenységének hatását több életrajzi mű feldolgozta.
Az első magyar újságírónő, a magyarországi nőnevelés egyik úttörője volt, ennek előmozdításán fáradozott 76 éves koráig, amikor figyelmetlenül a budapesti lóvasút sínjére lépett és az, halálra gázolta.

Egész életében a hazaszeretet vezette, híven tükrözik ezt szavai:

„Azon hazafias szellem, mely nemzedékről nemzedékre szállott, s mely 1849- ben leghatalmasabban megnyilvánult, még most is létezik e hazában, s csak egy szikra kell, hogy felébredjen szendergéséből és újra éljen!”
]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:43:06 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Lebstück Mária]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_lebstuck_maria_4540.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_lebstuck_maria_4540.php
A jómódú kereskedő édesapa a leszegényedett, előkelő famíliából származó báró Simunich Boldizsár császári brigadéros húgát vette feleségül. A Zágrábban születő kislány 13 évesen árván maradt, ezért 1843-ban nagybátyja, Simunich Boldizsár bécsi házába került. Részben polgári származása ellenére, jelentős örökölt vagyonával a legelőkelőbb bécsi körökbe találta magát. 1848 márc. 13-án a 18 esztendős Mária kalapvásárlásra indult, amikor magával ragadta az utca forradalmi hevülete. Egy ismerős cipészmester segítségével férfiruhába bújt és csatlakozott a forradalmárokhoz. Lebstück Károly álnéven a nemzeti gárdába jelentkezett. Az 1848. márciusi és októberi bécsi forradalomban, a jogászcsapatban küzdött, elég súlyosan meg is sebesült a fején.
A bécsi forradalom leverése után felgyógyulva női ruhában, Magyarországra menekült, ahol újra katonának öltözött és beállt a Győrben állomásozó, magyar szabadságharc mellé állt német légióba. Ez a légió Görgey Artúr honvéd tábornok visszavonuló seregéhez csatlakozott. Pest – Budán a tiroli vadászok csapatába kérte felvételét és ennek az egységnek a tagjaként harcolta végig az un. téli hadjáratot. 1849 januárban a tiroli vadászegység vezetője Guyon Richard, volt császári és királyi főhadnagy lett. Feladatuk az Északi – Kárpátok déli előterében lévő, az Igló és Eperjes városok közötti átjárást biztosító Branyiszló- hágó megtisztítása az ellenségtől. A sikerrel végződő csatában 1849. február 5 - én Lebstück Mária is részt vett. Továbbá a szabadságharc egyik legnagyobb és legvéresebb ütköztében, 1849. február 26. és 28. között derekasan harcolt. A Duna – Tisza közén előrenyomuló osztrák főerőket legyőző, Dembinszky Henrik tábornok vezette kápolnai csatában férfiakat megszégyenítő módon harcolt. Három osztrák lovas üldözte, amikor egy fűzfa törzse mögül sikerült kettőt lelőnie, a harmadikat pedig megfutamítania. A vezérkar látcsövön keresztül tanúja volt e tettnek, ezért Dembinszky tábornok hősiességéért hadnaggyá léptette elő. Nem sokkal ez után egy kisebb sérülés kapcsán kiderült, hogy nő és 1849 márciusában a tiroli vadászoktól átkérte magát a gyöngyösi Miklós huszárezredhez, ahol továbbra is álnéven kényszerült harcolni.
A tavaszi hadjárat minden csatájában részt vett. 1849 áprilisában egy 23 kocsiból álló lőszerszállítmányt sikeresen eljuttatott Szolnokról Komáromba. A hosszú út során többször is sikertelenül támadták meg. Merész vállalkozásának elismeréseként Görgey javaslatára Mészáros Lázár, korábbi honvédelmi miniszter – ekkor az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja – főhadnaggyá léptette elő. 1849 májusában, Buda visszafoglalásakor Mária főhadnagy az ostromlétrán felmászva, az elsők között vívott közelharcot az osztrákokkal. Az ugyancsak ott harcoló Jónák József tüzér századosba első látásra beleszeretett. Ezért az egyik budai bálon mindenki megrökönyödésére, női ruhában jelent meg. Görgey osztrák kémnek hitte és azonnal letartóztatta. Kossuth Lajos közbenjárására végül szabadon engedték.
1849. júliusában visszavonulás közben, Dorozsmán férjhez ment szerelméhez, majd csapatával Lugosra vonult. Öt nappal a világosi fegyverletétel után, mindkettőjüket elfogták. Hat hónapig az aradi várban raboskodott, gyermekét is a börtönben szülte meg. Férjének egész idő alatt csak egyszer engedték meg, hogy feleségét és gyermekét láthassa. Horvátországi internálása alatt férje meghalt, ő pedig megszökött és nővéréhez menekült, Győrbe. Özvegyen maradva, fiával együtt nagy nyomorban élt, ezért újból férjhez ment a győri Pasch Gyula festőhöz. A kiegyezést követően visszavonultságban élt 62 éves koráig, özvegységben és szegénységben bekövetkező haláláig. Bár horvát szülőföldjén jómód és becsülés lett volna sora, a magyar földön kívánt élni és meghalni.
Halála előtt tollba mondta visszaemlékezéseit, amelyeket Kiss Géza tett közé 1935-ben, a Hadtörténeti Közlönyben Lebstück Mária emlékiratai címmel. Újpesti házának falára 1935 márc. 15- én helyeztek emléktáblát. Kalandos élete és hősiessége többeket megihletett. Jókai Mórt több romantikus regényébe is beleszőtte életrajzi motívumait, sőt a Pesti Hírlapban maga írta nekrológját is. Népszerű operettjét Huszka Jenő zeneszerző 1942-ben komponálta Mária főhadnagy címmel, amely legendás hősnőnket közismertté tette.]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:40:41 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Kronberger Lili]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kronberger_lili_4539.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kronberger_lili_4539.php
A dualizmus (1867 – 1918) kori Magyarországon a magyar nők társadalmi helyzete és az életmódjuk is kezdett alapvetően átalakulni. A korabeli források tanúsága szerint az akkori nők egyik legkedveltebb elfoglaltsága az utazás, a kirándulás és a séta. Ez a tevékenység keltette fel egyre inkább a nők érdeklődését a sportolás iránt is, amely ebben az időszakban a férfiak kiváltsága volt. A férfiak többsége kezdetben mind fizikailag, mind jellemvonásaik tekintetében alkalmatlannak tekintették a nőket a rendszeres sporttevékenységre, így a nőknek ezen a területen is meg kellett vívniuk a maguk emancipációs harcát. E nők közül emelkedik ki Kronberger Lili alakja.
A magyar sporttörténelem első hivatalos világbajnoknője 1890-ben született. 14 évesen már rendszeresen elindult a hazai versenyeken. Ezeken még olyan kevés volt a női versenyző, hogy nem írtak ki a nők számára külön versenyt, így a férfiakkal együtt kellett megmérettetnie magát. 1908-ban, 18 évesen, egyetlen női indulóként, a férfiakat megszégyenítő teljesítményével országos magyar műkorcsolya bajnoknő, és ezt a címet 1910-ig továbbra is birtokolta. Két évvel korábban 1906-ban, a svájci Davosban megrendezték az első nők számára kiírt műkorcsolya- világbajnokságot. Itt 16 évesen bronzérmet szerzett, egy évvel később 1907-ben, pedig a bécsi világbajnokságon ezt az eredményt megismételte. 1908-ban a németországi Tropauban rendezett világbajnokságon már a dobogó legfelső fokára lépett.
Kronberger Lili megszerezte minden idők első magyar női aranyérmét a világbajnokságok történetében.
1909-ben a budapesti, 1910-ben a berlini és 1911-ben a bécsi műkorcsolya világbajnokságon négyszer egymás után lett világbajnok. 1910-ben, a berlini világbajnokság győztesének versenyéről Dr. Liedmann Frigyes, a Budapesti Korcsolyázó Egylet titkára számol be:
„… a zenekar a Waldteufel keringőbe kezd, melynek lágy dallamos zenéje mellett Kronberger kisasszony indul, hogy másodszor védje meg a hölgy – bajnoki czímet… amikor bajnoknőnk keresztbefont karokkal egy csodálatos spirálissal, mely plaszticitás dolgában minden képzelhetőt felülmúlt, befejezte programját, akkor az egész közönség olyan tombolóan fejezte ki tetszését, melyhez hasonlót soha életemben nem hallottam. A kritikák csak úgy hemzsegtek: „Harmonie, „Grazie”, és így tovább.”
A fenti beszámoló nyomán lelki szemeinkkel szinte láttuk az eseményt, de valójában a kevés női sportoló között is a fő vetélytársnőt Madge Syerst hajszálon múlva tudta legyőzni, ezért késztetést érzett valami új és különleges, felül nem múlható teljesítmény megvalósítására. Még ebben az évben, 1910-ben, Kronberger Lili a magyar korcsolyasport egyik vezetőjéhez Szentgyörgyi Imréhez ment feleségül. Férje hatására, valamint Kodály Zoltán segítségével a műkorcsolya sport egyik nagy újítását találta ki, a komponált zenére történő művészi orientációjú műkorcsolya gyakorlatok bemutatását, amely valóban felülmúlhatatlan volt.
Az 1911-es bécsi műkorcsolya – világbajnokságon elsőként – és egyedüliként – mutatta be gyakorlatát zenére, ezzel olyan sikert aratva, amely egy új korszak kezdetét jelentette a műkorcsolyázás történetében, hiszen a vetélytársak is átvették újítását, és ma már minden ilyen verseny zenére történik. 1911 után Kronberger Lili a sportteljesítményének csúcsán visszavonult, többé nem vett részt versenyeken.
Helyét a bécsi bajnokságon utána a második helyen álló szintén magyar hölgy, az aradi születésű Méray – Horváth Opika (1889 – 1977) vette át. 1912-ben a davosi világbajnokságon ő nyerte az aranyérmet, majd 1913-ban mind a stockholmi, 1914-ben mind a St. Moritzban megtartott világbajnokságon elvitte a pálmát. Az ő sikersorozatának az első világháborút követő világégés miatt elmaradó versenyek vetettek véget. Mint láthatjuk a tehetség, az elszántság, a kitartás mellett Fortuna Istenasszony áldó kezeire is szükség volt, ahhoz hogy jó időben, jó helyen, remek intuícióval, a változtatástól és az újítástól nem rettegő, sőt az azt elkövető rendkívüli sportoló, Kronberger Lili megszülethessen.]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:37:22 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Kovács Margit keramikus]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kovacs_margit_keramikus_4538.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kovacs_margit_keramikus_4538.php
A XX. századi magyar kerámiaművészet egyik legkiemelkedőbb mestere Győrött született. Tanár édesapja korai halála után, fiú internátust vezető édesanyjával, testvérével korán megismerkedett az anyagi gondokkal. Középiskoláit Győrött végezte el. A tehetséges rajz és formakészségű lány, gyermekévei utcájában lakó kályhásmesternek köszönhetően kerül az agyag közelébe. 1922 - 1926-ig Budapesten Jaschik Álmos iskolájában grafikusnak készült. Az ő tanítási elveiben a szecesszióra jellemzően, a művészeti műfajok szintetizálásának szellemét szívta magába. Végül úgy döntött, hogy keramikus lesz, ezért 1926-ban beiratkozott a Budapesti Iparművészeti Iskolába. Tanulmányait Európa legjobb iskoláiban folytathatta.
A keramikusmesterség alapjait Bécsben a Wiener Werkstätten egykori tagjánál, Hertha Buchernél ismerte meg 1926-ban. A zárkózott, csak a munkáiban megnyíló keramikusnő nemcsak jó keramikus, hanem jó pedagógus is volt, aki formakincsben és technikában is a legújabbat, a legkorszerűbbet adta át tanítványának. Figuráit korongon készítette, friss expresszív mintázással, különféle mázakkal. Kisplasztikái, embernagyságú alkotásai, kandallói évtizedeken át hatásuk alatt tartották Kovács Margitot. Két évet töltött Bécsben, majd 1928–29-ben Münchenben a Staatsschule für Angewandte Kunstban Karl Killernél szobrászatot, Adalbert Niemayernél kerámiát tanult. Münchenben Killer hatására főleg vallásos kompozíciókat mintázott és elsajátította a felvillanó ötletek apró agyaghurkákkal való felvázolását a kompozíció jelzésére, amely egész munkásságát végigkísérte. 1929-ben hazatért.
Tanulmányai idején korai munkáival 1928-ban, a Tamás Galériában mutatkozott be. Ettől kezdve minden nagyobb hazai és külföldi kiállításon részt vett. Küzdelmes munka során kiváló képességeivel hamarosan Gádor István és Gorka Géza mellé emelkedett, több évtizeden át főleg ők hárman képviselték Magyarországot az európai kerámiaművészetben. Rövid tanulmányutat tett Koppenhágában 1932-ben, ahol Wilkersen volt a mestere. Később Párizsban, a sèvres-i gyárban is dolgozott. Hazatérte után 1935-ben a Tamás Galériában önálló kiállítása nyílt.
Munkássága a 30-as években bontakozott ki. Művészetében kitágította a hagyományos kerámiamesterség tematikáját. A magyar népművészet ősi forma és díszítővilágával, a népballadák alakjaival, groteszk népi zsánerfiguráival, keresztény és pogány mitológia jeleneteivel mindig az embert mintázta meg. Műveinek legnagyobb csoportját a fényes mázas kerámiák, reliefek képviselték. Ebben a korszakában készített művek stílusa expresszív. A harmincas évek végén több figurális épületkerámiát készített, köztük az Iparművészeti Társulat 1938-as kiállításán aranyéremmel kitüntetett díszkályhát, mely egyik főműve. Alkotásain az agyagba való vésés, az agyag- és ólommázak használatát ötvözte. Művészete 1936–1940 között a francia gótika és a bizánci ikonok hatására a dekoratív megoldások felé fordult. Technikai virtuozitása a nagyméretű korongolt figurákban tetőzött. Az 50-es évek végén samott technikával dogozott. A hatvanas években figurái, darabos formaadásúakká váltak, tematikája az elmúlás gondolata körében mozgott. Színei elhalványultak, elmaradtak. Nagyméretű korongolt figurái megnyúltak. A geometrizáló törekvéseket utolsó faliképein fedezhetjük fel.
Szülővárosa Győr, 1971-ben és Szentendre 1974 - ben díszpolgárává választotta. 1973 – ban Szentendrén Kovács Margit Múzeumot rendeztek be, ahol legfontosabb alkotásait helyezték el. A Múzeumot 1979-ben kibővítették. A modern magyar kerámia egyik alapítója és európai rangú vezéregyéniségének kiállításai a magyar művészeti élet eseményei közé tartoztak.
1977-ben Kovács Margit szobrász, keramikus, Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész 75 éves korában hunyt el. Monográfusa, P. Brestyánszky Ilona szavaival: „Életműve befejezett, csodálatos egész; zaklatott, idegtépett korban törékeny tökéletesség.”]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:34:03 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Kossuth Zsuzsanna]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kossuth_zsuzsanna_4537.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kossuth_zsuzsanna_4537.php
Kossuth László ügyvéd és Wéber Karolina ötödik gyermekeként született, a Sátoraljaújhely melletti Barátszerén. Születésekor édesanyja elmúlt 40 éves, édesapja közel járt a hatvanhoz. A szülők, akárcsak testvérbátyja Kossuth Lajos is inkább fiút szerettek volna, ezért elhatározták, hogy úgy fogják nevelni, tanítani, mintha fiú lenne. Kitűnő nyelvérzéke volt, de barátnőivel magyarul levelezett. Kossuth a húgát történelem mellett jogra és alkotmánytanra is tanította. Amikor Pestre költöztek a Törvényhatósági tudósításokat másolta, a szerkesztőségbe érkező levelekből kivonatokat készített, hogy segítse bátyja munkáját. 1841-ben nőül ment Meszlényi Rudolfhoz, akinek a húgát, Terézt Kossuth Lajos vette el.
Az 1844-ben megalakult, az ország ipari fejlődését előmozdítani kívánó, Országos Védegylet munkájából derekasan kivette részét. Az ő védnöksége alatt rendezték meg az első védegyleti bált Székesfehérvárott, ahol a nők a külföldi drága selymek helyett egyszerű hazai „pöttyös” kartonruhában jelentek meg. 1845-ben már 138 vidéki fiókegyesület küldöttei egyike volt.
1848. januárjában özvegyen maradt, két kislánya után, kisfia néhány héttel férje halála után született, sajnos másfél évesen meghalt. Pesten élt édesanyjával, így lehetősége nyílt, hogy a kitörő forradalom és szabadságharc megszervezésében részt vállalhasson. A pákozdi csata nyilvánvalóvá tette, hogy az utánpótlás lehetősége, a korházak felszereltsége és az egészségügyi ellátás katasztrofális helyzetű. Kormányzóvá választása után 1849. áprilisában, bátyja kinevezte őt a honvédcsapatok országos főápolónőjévé. Az 1831- es kolerajárvány idején Kossuth készítette a jelentést, mint a megyei kolerabizottság jegyzője. A 14 éves Zsuzsannával együtt sorba látogatta a betegeket, orvosságot, élelmet vitt a rászorulóknak. Zsuzsannától tehát nem idegen e terület, szervezőmunkába lendült. Egy év múlva már 77 korház kezdte meg működését. Felhívást intézett a magyar nőkhöz, hogy ápolják a sebesülteket. Egyesületet hozott létre sógornője segítségével, az adományokból sebkötöző pólyákat, ruhaneműt biztosít, átszervezte a tábori kórházakat.
Világos után három nővérével és édesanyjával Nagyváradon orosz fogságba estek. Átadták őket az osztrákoknak, akik télen nyitott szekéren szállították Pestre a súlyos beteget, sőt kitört ablakú börtönbe zárták. Hét hónapon keresztül próbálták bizonyítani, hogy hazaáruló. Ügyvéd híján, önmagát védte és bebizonyította, hogy humanitárius tevékenységet folytatott, emberi kötelessége volt segítséget nyújtani. Néhány osztrák tiszt, akiket az ő felügyelete alatt álló kórházban ápoltak, kiálltak mellette. Bizonyítékok hiányában felmentették; de a hatóságok állandóan zaklatták. Nehéz anyagi körülmények között élt. Kiszabadulása után 1850-ben, Pesten magániskolát nyitott, de a hatóságok szinte azonnal betiltották. Bekapcsolódott a Makk - féle szövetkezésbe. 1851. dec. 2-án ismét letartóztatták, de újból nem bizonyult rá semmi. Szabadlábra helyezték azzal a feltétellel, hogy elhagyja az országot.
Bátyja Londonban tartózkodott, ezért a család úgy döntött, hogy követik őt az emigrációba. Brüsszelben meghalt az édesanyjuk. Az útiköltség és megélhetés megteremtésére nővéreivel csipkeverő műhelyt nyitott. 1853-ban folytathatják útjukat ezúttal, már az Amerikai Egyesült Államokba. New York akkori polgárai, egyszerű amerikaiak lehetőségük szerint segítették, támogatták a három asszonyt és a kilenc gyermeket. Zsuzsanna minden anyagi segítséget visszautasított. Csak azt kérte, hogy dolgozhasson. Felajánlották neki, hogy nyisson nevelőintézetet, de a rossz emlékek hatására, inkább újabb csipkeverő műhelyt alapított. Ezt üzemmé akarta fejleszteni, hogy segíthessen nővérein is, akik nem boldogultak. Tüdőbaja eddigre már elhatalmasodott szervezetén és a független Magyarország első főápolónője 37 évesen, a szabad világba érkezése után rövidesen 1854. jún. 19-én elhunyt.
Életcélját egyik levelében fogalmazta meg:
„Minket, nőket Isten azért teremtett, hogy letöröljük a verejték cseppjeit azoknak homlokáról, kik elfáradtak az élet útjain.”]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:31:24 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Kéthly Anna]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kethly_anna_4536.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kethly_anna_4536.php
Országgyűlésünk második női képviselője szerény körülmények közt élő családba született. Apja – az akkoriban ritkának számító – elektrotechnikusi munkája miatt, családjával az egész nagy monarchiát beutazta. Világszemléletének alakulásában ez meghatározó volt és az is, hogy néhány évig a bécsi Sacré-Coeur intézetben tanulhatott, mint tandíjmentes „szegénynövendék”. Műveltségének alapjait, német és angol nyelvtudását itt szerezte meg.

1919-ben bekerült az Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) Központi Nőszervező Bizottságába. 1922-től 1948 tavaszáig a pártvezetőség tagja, akkoriban az egyetlen női országgyűlési képviselő. 1945-től - 1948-ig a Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés alelnöke lett. Elvei miatt, 1944-től, a német megszállás idején, életét mentve bujkált. 1943-ban a Független Kisgazdapárt és az MSZDP szövetséget kötött, hogy a háború után, az ország a többpárti demokrácia felé irányulhasson. Ellenezte az Magyar Kommunista Párttal való egyesülést, ezért 1948-ban kizárták. A két párt egyesült és az 1949-es választások véget vetnek a többpárti demokrácia lehetőségének. Kétévi megfigyelés után, koholt vádak alapján, 1950-ben letartóztatták. 4 évi börtön után, 1954 januárjában, államellenes tevékenység vádjával, életfogytiglani börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Novemberben, Nagy Imre kormányzása alatt, nemzetközi tiltakozás hatására, kegyelemben részesítették, de házi őrizetben tartották.

1956-ban, a forradalom kitörése után, pártja újjászervezésébe kezd; október 31-én már a párt elnöke. A Nagy Imre-kormány államminisztereként, a magyar események miatt összehívott rendkívüli Internacionálé-ülésre Bécsbe utazott, de már nem jöhetett haza, emigrációba kényszerült. 1957-ben a strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. Számos nemzetközi fórumon, többek között az ENSZ-nél is, küzdött az újra leigázott Magyarországért.

A társadalmi problémák hangoztatója, a zsidótörvények éles bírálója volt. Publikált, több újságot szerkesztett: Tolnai világlapja, Nőmunkás, Világosság, Népszava.

1942 telén, három képviselőtársával együtt leleplezte az újvidéki és bácskai vérengzéseket. 1945-46-ban élesen ellenezte a magyarországi németek „kollektív bűnösségre” alapozott kitelepítését csakúgy, mint a magyaroknak Szlovákiából való kitoloncolását is. 1963 júniusában nemzetközi sajtóértekezletet tartott Genfben az erdélyi magyarság súlyos helyzetéről. Húsz évig tartó számkivetés után 1976-ban, Belgiumban halt meg. Hamvait 1990-ben hozták haza és a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben temették el. Teljes rehabilitálása 1994-ben történt meg.

A kompozícióban dobogón álló politikusnő, mintegy örök felkiáltójel, mementóként jelenik meg. Oldalról jól látható, hogy a súlypontját teljesen előre helyezve „billentettem ki” egyensúlyából. A nagy olasz ikonográfus, Cesare Ripa, 1563-ban, Iconologia című művében azt írja, hogy a szónoknak illik felmutatnia ujját. Ennek megfelelően Anna valóban ujját felmutatva, jegyzetével a kezében szónokol. Olyan szociális problémák mellett érvelt, amelyek a mai napig érvényesek. A szociáldemokrácia nagyasszonyának humanizmusa és bátorsága örök példa az utókor számára.]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:28:35 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_karolyi_zsuzsanna_fejedelemasszony_4535.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_karolyi_zsuzsanna_fejedelemasszony_4535.php
Édesatyja a Kaplony nembeli nagykárolyi Károlyi László, édesanyja (S)Zinyi Klára volt.
Édesszülei korán meghaltak, így az árvaságra jutott Károlyi Zsuzsannát Károlyi Mihály és Perényi Erzsébet nevelte fel Nagykárolyban. Ott ismerte meg iktári Bethlen Gábor, Bocskay István fejedelem főtanácsosa. A menyegzőt Szatmáron tartották 1605 májusában. Előbb vajdahunyadon laktak, majd más birtokokon is.
Férje segítette Báthory Gábort a trónra, de utóbb előle török területre kellett menekülnie 1612-ben. 1613. október 23-án azonban az erdélyi rendek Kolozsvárott fejedelemmé választották férjét, s ekkor Zsuzsanna a gyulafehérvári fejedelmi palotába költözött és mintaképe lett a házias magyar asszonyoknak és a takarékos gazdasszonyoknak.
Maga felügyelt a fejedelmi konyhára s még a táborba is küldött a férjének magasütötte friss, ropogós kenyeret.
A fejedelem a feleségét magán és közoklevelekben magasztalta és birtokadományokkal jutalmazta kedves kiváló szolgálatait és érdemeit.
Felsőmagyarországi hadjáratai idején férjurát követte s a közeli városokban tartózkodott, így többnyire Kassán, de olykor Váradon, Körmöcbányán-Besztercebányán, Pozsonyban és Rimaszombatban. Károlyi Zsuzsanna testőrsége hadnagyból, zászlótartóból, dobosból, kilenc tizedesből és 88 közlegényből állt. A táborozás alatt állandó levelezést folytatott a fejedelemmel, aki őt, mint „édes szerelmes szívét” a hadi és politikai viszonyokról is tudósította.
1620. augusztus 25-én, Besztercebányán Bethlen Gábort magyar királlyá választották és ezért Károlyi Zsuzsanna is viselte a „választott királyné” címet.
1621. áprilisától, azonban Károlyi Zsuzsanna mindinkább betegeskedett és 1622. május 13-án Kolozsvárt halt meg, miután végrendeletét a következő szavakkal kezdte:


„Én Károlyi Zsuzsanna Isten kegyelméből Magyarország választott királyné asszonya, Erdélyország fejedelemasszonya…”

Gyulafehérvárott 1622. július 1-én temették el a székesegyházban.]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:24:56 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Kanizsai Dorottya]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kanizsai_dorottya_4534.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_kanizsai_dorottya_4534.php

A Kanisay család az Osl nemzetségből származott. Ebben a családban született többek között Kanisay János egri püspök (1385 - 1387), majd esztergomi érsek (1387 - 1418), aki az egyházszakadást megszüntető konstanci zsinaton a magyar egyház képviseletét vezette. Kanizsay Dorottya biztosan ebből a családból származott, amelyet többek között II. Lajos királynak Budán, 1519. június 25-én személyére kiállított címerlevele bizonyít, azonban a kutatók, nem tudják biztosan elhelyezni őt a családfán. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy először a dúsgazdag vingárti Geréb Péter nádor vette feleségül, aki úgy tűnik, hogy egy okos, jóságos, vallásos, idősödő főúr volt, természete teljesen megegyezhetett az ifjú feleség lágy, szeretetteljes egyéniségének. A boldog házasságuk, azonban csak rövid ideig tartott, Geréb Péter nádor meghalt. Az akkori viszonyok nem kedveztek egy magányosan élő özvegyasszony számára, ez magyarázza meg a viszonylag gyorsan bekövetkező második házasságát.
Férje utódjához perényi Perényi Imre nádorhoz ment feleségül, aki 1515-től fogva siklósi herceg lett. Perényi Imre súlyos köszvény betegségben szenvedett, 11 évig ápolta odaadó feleségként, mígnem 1519. február 5-én meghalt. Második férjének korábbi házasságából két fia volt, akiket Kanizsay Dorottya, nem lévén gyermeke, sajátjaként próbált nevelni, azonban apjuk halála után nevelőanyjuk ellen fordultak és az örökség miatt perlekednek az özveggyel, számos keserű órát okozva számára.]]>
Fri, 26 Mar 2021 10:15:05 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Jászai Mari színésznő]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_jaszai_mari_szineszno_4533.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_jaszai_mari_szineszno_4533.php
A Komárom megyei Ászáron született, eredeti nevén Krippel Mari gyermekkora nyomorúságos volt. A falusi ácsmester ötödik gyermeke égészen kicsi korában elveszítette édesanyját. Részeges és kegyetlen apa újranősült és a mostoha sem volt különb nála. Győrben végezte el a négy elemit, de 10 éves korában apja pesztonkának adta egy bűvésznek. Hat év múltán véletlenül megsértette a ház asszonyát, ezért megverték és vendégszereplés közben, a porosz – osztrák háború közepén, Königgrätznál kidobták. A kiszolgáltatott gyermeklányra egy markotányos, hadtáp, őrmester csapott le, aki kihasználta, durván bánt vele, megverte és sorozatosan megerőszakolta őt. Ennek ellenére a harcok golyózáporában, bátran és elszántan hordta a vizet a katonáknak, utolsó garasain élelmet vett nekik, szoknyáját csíkokra tépve kötözte be a sebesülteket. A századparancsnok hősiességéért dicsérő oklevélben és 300 forint jutalomban részesítette. Így nyílt lehetősége, arra, hogy ruhát vásároljon magának és a Győri színház igazgatója elé állva, kijelentse, hogy színésznő szeretne lenni.
Színháztörténeti érdekesség, hogy, Szapphó szerepe volt az első, amelyet eljátszhatott. Székesfehérvárott, mint statiszta lépett fel Hubai Gusztáv társulatánál. 1867-ben alig múlt 17 éves, amikor Bényei Istvánnal lépett fel, majd Molnár György népszínházánál játszott Budán. 1869-ben a kolozsvári színházhoz szerződött. Ugyanez évben feleségül ment Kassai Vidor komikushoz, akiről kiderült, hogy szívtelen és kegyetlen. Mari gyakran éhezett, férje pedig kávéházakba járt. Végül 1879-ben elváltak.
1872-ben Laborfalvi Róza utódaként a Nemzeti Színház tagja lett, s egyévi megszakítással (1900–01), melyet Keglevich István intendánssal való összezördülése miatt a Vígszínházban töltött, haláláig ott működött. 1901-ben a színház örökös tagja, 1909-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1916-ban neki ítélték a Kisfaludy Társaság Greguss - díjának első színészeti jutalmát, 1922. márc. 12-én ünnepelték nemzeti színházi tagságának ötvenéves jubileumát; ebből az alkalomból tiszteleti taggá választották.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:58:25 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Izabella királyné]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_izabella_kiralyne_4532.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_izabella_kiralyne_4532.php (1519 - 1559)

Atyja Jagelló Zsigmond, az „öreg” lengyel király, anyja Bona Sforza milánói hercegnő.
Húsz éves korában, Krakkóban jegyezték el János király követei, akik Székesfehérvárra kisérték, ahol 1539. március 2-án házasságkötése alkalmával megkoronázták.
Fia János Zsigmond 1540. július 7-én született, de férje már július 22-én meghalt, fia gyámjául a pálos Frater György váradi püspököt és rokonát Petrovics Pétert jelölvén ki kormányzói hatalommal. Az erdélyi három nemzet hűséget esküdött a királynénak és a magyar rendek Rákos mezején királyukká választották a csecsemő János Zsigmondot.
Ferdinánd ellenkirály 1540. őszén és 1541. tavaszán ostromolta Buda várát, azonban a csecsemőkirály segítségéül felmentésre érkezett Nagy Szulejmán augusztus 29-én Óbudára hívta a csecsemőt és a királynét, miközben katonái megszállták és e csellel elfoglalták a budai királyi várat.
Reinhold Lubenau 1587-ben, a Budai várban járván még látta a királyné erényekkel festett szobájában a falon a híres feliratot: Isabella regina Sic fata volunt. Erdélyben azonban az a legenda terjed, hogy e feliratot- Sic fata volunt.- Erdély elhagyásakor véste volna a királyné egy fa oldalába. Izabella előbb Lippára majd Dévára költözött és végül 1542. elején székhelyét Gyulafehérvárra helyezte.
Ferdinánd biztosai Oppeln és Ratibor hercegségét és 100 000 arany forintot ajánlottak Izabellának, ha átadja Erdélyt, de erre a királyné nem volt hajlandó. Fráter György azonban megostromolta Gyulafehérvárott és legyőzte a segítségére siető oláh vajdákat, sőt a budai basát is.
1551. július 19-én kötött szerződés értelmében a királyné kénytelen volt Nagyenyeden átadni a Szent Koronát és előbb Kassára ment, amelyet zálogul kapott, amíg Ferdinánd lefizette a megállapodott összeget. 1552. március 12-én vonult be Oppeln városába, de ott semmit sem talált az ígéretekből. Ezért hazament Lengyelországba és ott előbb Varsóban, majd Piotrkowban, végül a magyar határ mentén a wisznici várban élt fiával.
Az ármányos Fráter Györgyöt I. Ferdinánd emberei meggyilkolták még 1551. december 17-én, így az ezt következő zűrzavar miatt az erdélyi rendek visszahívták Izabellát.
1556. október 22-én vonult be ünnepélyesen Kolozsvárra és erős kézzel kormányozta Erdélyt.
Az ellene Konstantinápolyban cselszövéseket fonó Bebek Ferencet, Kendi Antalt és Ferencet Gyulafehérvárott kivégeztette.
Izabellát 1559. október 8-án temették a gyulafehérvári székesegyházba, ahol márványszarkofágja máig is áll. A szarkofág fedőlapjára a királyné fekvő alakját faragták: fején és egyik kezében is korona, vánkosán országalma, a lábainál pedig két címerpajzs látható. Fia János Zsigmond - aki először II. János néven választott magyar király volt 1552-ig, majd hivatalosan 1570-től Erdély első fejedelme - 1571-ben követte őt a sírba, és az édesanyjáéhoz hasonlóan díszes szarkofágban mellette nyugszik.
A hagyomány szerint Izabella királynéé volt az a gyönyörű opál násfa, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum őriz.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:55:01 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Hugonnai Vilma]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_hugonnai_vilma_4531.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_hugonnai_vilma_4531.php
A pest megyei Nagytétényben született grófi családban. A Pröbstl - féle pesti leánynevelő intézetben tanult. Itt ismerte meg Máriássy Fruzsinát, az ő nagyszüleinél 13 éves korában találkozott, barátnője nagybátyjával. Szilassy György földbirtokos halálosan beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb lányba, és néhány év múlva feleségül is vette. Nem illettek egymáshoz, férje dorbézoló életmódot fojtatott, Vilma pedig szeretett volna tovább tanulni. Kétévi szívós küzdelem után –megromlott házasságukra való tekintettel - férje nem gördített akadályt tanulmányainak folytatása elé. Hat éves kisfiát szüleire bízva megtette az első lépést, hogy álmait megvalósítsa.
Már korábban a tudomására jutott, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt, ezért Zürichbe utazott és beiratkozott az orvosi karra. Az első évfolyamot jeles eredménnyel végezte el. Tanárai is felfigyeltek hihetetlen munkabírására és tehetségére. Ludimar Hermann, az izmok elektromos ingerlésének kutatója állást ajánlott az egyetem fiziológiai intézetébe, ahol kiválóan helyt állt. A harmadik évtől a klinikai munkába is bevonták. Edmund Rose, a torokgyíkos gyerekek megmentője mellé került és kidolgozta a Rose – féle eljárás alkalmazásának tízéves tapasztalatairól szóló jelentést. 1879. február 3-án Hugonnai Vilmát orvosdoktorrá avatták.
Frissen szerzett diplomájával visszatért hazájába. A Hugonnaiak nagytétényi kastélya és férje pándi birtoka már idegen kezekbe került, családját neki kell fenntartania. Hiába végzett a Zürichi egyetemen kitűnő eredménnyel, itthon nő létére nem tevékenykedhetett, mint orvos. Trefort Ágoston kultuszminiszter tanácsára és nehéz anyagi helyzete miatt, kénytelen elvégezni egy bábaképző tanfolyamot, hogy egyáltalán bábaként is működhessen. Kollégái szemet hunytak a körülményekre és valójában orvosként dolgozott.
A hazai feltételeknek eleget téve 1881-ben megszerezte az érettségi vizsgát, beiratkozott a budapesti egyetemre, ahol rendkívüli hallgatóként látogathatta azokat az órákat, amelyeket ő maga is tarthatott volna. Vizsgára nem mehetett, mert a kor politikusainak véleménye szerint, ha a nők is egyetemet végeznének az állam alapjait veszélyeztetnék. Csalódottan tért vissza Zürichbe és a kórház sebészeti osztályán dolgozott.
1890-ben tért haza és elfogadta Veres Pálné, a magyar nőnevelés élharcosának felkérését és az Országos Nőképző Egyesület iskolájában 6 évig egészségtant adott elő, valamint a Szabad Líceumban tartott előadásokat. 1907-ben átdolgozta Fischer-Dückelmann Anna A nő mint háziorvos c. művét és számos cikket írt hírlapokba a szülésről és a bábaképzésről. A magyar nőmozgalom egyik úttörője lett, közben folytatta harcát egyetemi diplomája honosításáért.
Magánéletében a fordulópontra 1884 - ben került sor, amikor a fia már leérettségizett és külföldön folytatta tanulmányait. Férje szeretőjének tett ígérete szerint elvált férjétől. Második férjét, éppen a diplomahonosítása kapcsán ismerte meg. Vilma túl volt a 42-ik életévén, amikor a nála csak 3 évvel idősebb, Wartha Vince, műegyetemi tanárhoz, a Magyar Tudományos Akadémia tagjához kötötte életét. Szerelmüknek bizonyítéka, hogy vállalkozott második gyermekének világra hozására.
Ferenc József uralkodó 1896-ban felesége, Erzsébetnek névnapján, november 18-án aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti egyetemi karokra nők is beiratkozhattak. Vilma elsőként jelentkezett, 1896-ban tette le az első, 1897–ben az utolsó vizsgáját.
A kétszeresen is első magyar orvosnő elszántságának és hivatástudatának köszönhetően 1897. május 14-én, ötvenévesen, 18 évvel az után, hogy Zürichben egyszer már orvossá avatták, végre átvehette itthon szerzett diplomáját.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:51:43 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Géczy Julianna író]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_geczy_julianna_iro_4530.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_geczy_julianna_iro_4530.php
A magyar irodalom kiemelkedő íróját, Jókai Mórt A lőcsei fehér asszony című regényének írásakor Géczy Julianna élettörénete ihlette, de természetesen a mű fikció.
A valóságban Géczy Julianna a család birtokán született Osgyánban - Málnási Ödön szerint - 1688-ban. Atyja garamszegi Géczy Zsigmond karabélyos testőrezredes volt. Géczy Julianna a nála körülbelül 18 évvel idősebb labanc Korponay Jánoshoz ment feleségül, aki az ugyancsak labanc Koháry Istvánnal volt Munkácson, mint Thököly foglya, majd Koháry csábrági várának kapitányává tette. Ezt a várat megostromolta garamszegi Géczy Zsigmond, Julianna apja. A várat végül is Korponay feladta és a kurucokhoz állt.
Lőcsét a császári csapatok Heister és Löffelholtz vezetésével 1709. nov. 19-től 1710. febr. 13-ig ostromolták. Az áruló francia du Pres alezredes jan. 23-án este 8 órakor felrobbantotta a puskaporos tornyot, de a lőcseiek a császáriak következő ostromának visszaverését még jan. 24-én is megünnepelték. II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban azt írta, hogy „Löfferholz e kudarc után sem vonul el Lőcse alól, Neje magyar asszony volt, hajdan Absolon (Dániel)-nak Thököly cancellárának hitvese. E nőnek sikerült cselszövényeivel megnyerni Andrássy tábornok kedvesét, hogy beszélje rá a tábornokot: alkudnék meg titokban Löffelholz-zal És e nő, hízelgései révén célt is ért…”
Gr. Bercsényi Miklós már 1710. febr. 24-én azzal vádolta br. Andrássy Istvánt, hogy „Lőcsét nem az ellenség ereje, hanem az ő istentelen hitetlensége vesztette el.” Minden valószínűség szerint Géczy Julianna magvaszakadt rokonának Dolhay Györgynek a birtokát szerette volna a királytól megszerezni magának és Gábris fiának örökségül, sőt vissza kívánta szerezni férje elkobzott birtokait is. Ez, és kedvese Andrássy gróf rábeszélése vihette rá, hogy gyertyájával jelt adjon az ellenségnek.
Később fordult a kocka, 1712. márc. 25-én, egy lengyelországi zarándoknak, Ebeczkynek, Rákóczi bujdosó titkárának levelét adták, melyet Géczy Julianna de Viard Péter császári vezérőrnagynak továbbított. Pünkösd hétfőjén a magát Pelárgus Jánosnak mondó személy gr. Esterházy Dánielnek, Ráday Pálnak, szendrei Török Andrásnak, telekesi Török Istvánnak, Náraynak, Semsey Miklósnak, Czelder Orbánnak, Winkler Vilmosnak, Rivier francia hadmérnök ezredesnek és Stéter tüzérparancsnoknak szóló, kurucoktól küldött levelet adott át Géczy Juliannának. E levelek általában arról szóltak, hogy atyja osgyáni birtokán kellene gyülekezniük a felkelést megbeszélendő. A Rádaynak és Riviernek írottak sifrírozottak (kódoltak) voltak. Ezeket a leveleket azonban Julianna át akarta adni a királynak. 1712 - ben Pozsonyban is járt, amikor jún. 9-én azt írta férjének, hogy az Esterházy Pál nádor az újlaki pusztát egyetlen szavára megadta és III. Károly is fogadta. Mielőtt a leveleket átadta volna a királynak híre ment, hogy Rákóczi és Bercsényi hazatértek. Erre Géczy Julianna a francia királynak a levelét és a Rádaynak szólót lemásolta, de az eredetieket elégette. Apjának szerepét igyekezett elkendőzni. Géczy Juliannát felségsértés és hűtlenség címén perbe fogták. A király kínvallatást rendelt el, de a bíróság tagjai otthagyták a bíróságot, mert a magyar jog szerint magyar nemest nem volt szabad kínvallatni. Más tagokkal egészítették ki a bíróságot és 1714. szept. 22-én a magyar történelemben először megcsigáztak egy nemesasszonyt. Julianna ekkor sem mondott többet: apjára semmiképp nem vallott; a terhelő bizonyítékul szolgáló leveleket nem adta elő. Ebből a bírái azt következtették, hogy a felkelés tervét a levelekkel együtt a vádlott koholta. A halálra Kopcsinay Ferenc a győri székeskáptalan magyar káplánja készítette elő. 1714. szept. 25 - én a győri piacon lefejezték és a káptalandombi temetőben temették el, de harminc évvel később a temetőt megszüntették és sírjának nyoma veszett.
A történelmi helyzet úgy hozta, hogy Géczy Julianna személyes és családja boldogulása érdekében fáradozva belebonyolódott az országos politika útvesztőibe. Lőcse városának elárulása miatt árulóvá, személyes csalódásai miatt a kurucok mellé állva hőssé tudott válni.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:47:06 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Erzsébet magyar királyné Sissi]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_erzsebet_magyar_kiralyne_sissi_4529.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_erzsebet_magyar_kiralyne_sissi_4529.php
Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sissi, a Wittelsbach Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika második gyermeke volt. A kor nagypolitikai megfontolásainak megfelelve anyja nagynénje Zsófia főhercegné, Ferenc József édesanyja a Wittelsbachokat a Habsburgok szintjére akarta emelni. Így a nagyobbik lányt, Helént szánták Ferenc József jövendőbelijének, de ő a 15 éves Erzsébettel esett szerelembe.
1854. ápr. 24-én I. Ferenc József feleségül vette és Ausztria császárnéja lett. A bajor Alpok lábánál töltött szabad gyermekéveket felváltotta a Burg udvari etikettje. A fesztelen, közvetlen, őszinte, az udvari élet intrikájának, és a konzervatív anyós szigorúságának kitett fiatal császárné, hamarosan aranyozott kalitkában érezte magát. Házassága második évében született Zsófia korán meghalt, 1856 - ban Gizella és 1858-ban született a trónörökös, Rudolf herceg. A kisfiút anyósa elvetette tőle és katonai nevelőkre bízták. Elkeseredésében a tiltakozás később szokványossá vált formáját, a menekülést választotta. Két évre Madeira szigetére költözött, visszatérte után kivette Rudolfot szadista nevelői kezéből. 1868-ban Budán született Mária Valéria, akit végre saját felfogása szerint nevelhetett.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:42:57 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Emese fejedelemasszony]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_emese_fejedelemasszony_4528.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_emese_fejedelemasszony_4528.php
Anonymus krónikájának 3. fejezetében a következőket olvashatjuk:

„Az Úr megtestesülésének 819 esztendejében Ügyek, mint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szittyaországnak, feleségül vette Dentü-Mogyerben Őnedbelia vezérnek Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki Álmos nevet kapta.
Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert áldott állapotban levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben föltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi mint szent -, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.”

A fent említett égberagadási jelenet mintegy térbe kivetült látomás megjelenik a kompozícióban a jurtasátor formáját idéző hátlapon a csodaszép alvó Emese alakja mögött. Ennek felületébe karcolva az álom lenyomata figyelhető meg.
A hitelességre törekedve a László Gyula professzor által rekonstruált, Czibakházán talált sírban fekvő fejedelemasszony viselete figyelhető meg Emese alakján.
Fejedelemasszonyi rangját a homlokát övező négy szív alakú palmetta formájú fejdísz mutatja, amelyeken egyébként éppen szembenéző párban, turulmadarak tűnnek fel.
Az Árpádok totem állata éppen a turul volt, így méltán viseli homlokán e fejedelemasszonyi koronát az a nő, akitől a legenda szerint származik az Turul-házi királyok folyama akik majd 500 évig vezették a magyarságot és alapítottak immár 1000 éve fennálló keresztény magyar államot a Kárpát-medencében szkíta-hun őseik nyomán.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:38:14 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Egri várvédő nők]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_egri_varvedo_nok_4527.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_egri_varvedo_nok_4527.php

Az egri vár 1552-es ostroma a magyar történelem egyik legismertebb eseménye. Ez az ismertség éppúgy köszönhető Gárdonyi Géza regényének, mint Székely Bertalan festményének. A hatalmas túlerő ellen küzdő hős egri védők között különösen fontos szerepet játszottak a nők, ahogyan azt Tinódi Lantos Sebestyén egykorú krónikájában is olvashatjuk: „ Ott asszonnépek vitézködnek vala.”

Az egri várvédő nők kultusza elevenen élt az évszázadokkal későbbi egri nők körében. A téma megfestésének közvetlen ötlete Remellay Gusztávtól származik, aki 1860-ban a Nefelejts című lapban tette közzé felhívását: „… oly szép lenne, ha Eger jelenleg élő leányai ősnőik hőstettét a muzeum számára lefestetvén, ezáltal világra szólólag tanítanák bátor ősanyáik iránti kegyeletöket.” Az 1847-ben alakult Eger és Vidéke Olvasó és Jótékony Nőegylet az 1860-as évek elején Madarász Viktort akarta fölkérni, hogy elődeik hőstettét megfesse, de Székely akkor már évek óta dolgozott a témán.

Székely az 1867 novemberében befejezett festményt 1868 márciusában már Egerben állította ki, s a Nőegylet Nánási Csernyus Amália vezetésével egyből gyűjtést indított a kép megszerzésére. A festmény ára két hónap alatt összejött, s a kép hátán ma is ott a címke: „Az egri nők ajándékozták 1868. május 5-én.” Az egri nők ily módon nemcsak a várvédő asszonyok hőstettére emlékeztet, hanem az 1860-as évek egri asszonyainak áldozatkészségére is, akik a festményt a Magyar Nemzeti Múzeum számára megvásárolták.

A most árverezendő mű szinte pontosan megegyezik a 1868 óta múzeumban őrzött nagy Egri nők kompozíciójával. Ez a kép a nagy festmény kicsinyített változata.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:29:15 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Czinka Panna]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_czinka_panna_4526.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_czinka_panna_4526.php
A magyar cigányzenész családok közül kiemelkedik a Czinka család, amely négy generáción keresztül adta a magyar zenekultúra egyéniségeit. A család hírnevét Rákóczi Ferenc fejedelem udvari muzsikusa, cigányprímása és annak unokája, az első ismert női prímás, Panna alapozta meg. Nagyapja keresztneve ismeretlen, de fiaival, Sándorral és Ferenccel együtt szerzett művei annál ismertebbek: a Rákóczi siralma, kesergője és búcsúja, valamint a méltán elhíresült Bercsényi-nóták. Száműzetésében követték Rákóczit, az idős Czinkát Rodostóban temették el.
Fiai hazatértek, az idősebbik Sajógömörön telepedett le. Az ő lánya volt Panna, aki 1711 végén, vagy a következő év elején láthatta meg a napvilágot. Tanítója és mestere természetesen az édesapja volt. 9 éves korára már igazi virtuóza volt hangszerének.
A csodagyerek tanítatására anyagi segítséget több gömöri földbirtokos is felajánlott, de zeneszerető földesura, Lányi János gróf maga kívánt gondoskodni a gyermekről. Pártfogója Rozsnyóra küldte, a városi karmesterhez. Három év alatt sokat fejlődött, híre külföldre is eljutott. 12 évesen minden fellépésén bámulatot váltott ki hallgatóságából.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:07:39 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Brunszvik Teréz]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_brunszvik_terez_4525.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_brunszvik_terez_4525.php
Brunswick Antal és Seeberg Anna bárónő, Mária Terézia udvarhölgyének lánya Pozsonyban született, keresztanyja maga a királyné volt. Gyermekéveit a család martonvásári kastélyában töltötte, csak a téli időszakra költöztek fel Budára, ahol a gyerekek igen magasszintű nevelésben részesültek. A Brunswick család szoros barátságban állt Beethovennel, aki martonvásári kastélyukban többször vendégeskedett. Sokáig Brunswick Terézt tartották Beethoven „halhatatlan kedves”-hez írott levelei címzettjének, de az újabb kutatások szerint Teréz férjezett, Josefine nevű nővérének szóltak e vallomások. Ha szerelem nem is, vitathatatlan, hogy igaz barátság alakult ki közöttük, hiszen Beethoven zongorázni tanította őt.
3 éves korától tanult zongorázni, később gyönyörűen énekelt, szavalt és szépen rajzolt. Rövid ideig egy bécsi intézetben volt, de úgy döntött, hogy önmagát fogja képezni, természetesen tudott németül, megtanult magyarul, angolul, franciául, olaszul. Sosem ment férjhez, pedig kérői akadtak, kezdetben nővére gyermekeinek nevelésében lelte örömét.
BrunszvikTeréz - később magyarosan írta nevét - 1808-ban a svájci Yverdonban megismerkedett a modern pedagógia úttörőjével, Johann Heinrich Pestalozzival, aki nagy hatással volt későbbi nevelési törekvéseire, ugyanakkor Wilderspin nézeteit is átvette. Tapasztalatait a világi jellegű kisdedóvok megszervezésében kívánta kamatoztatni. 1828. jún. 1-én Budán, édesanyja Mikó utcai házában, Angyalkert néven megalapította az első magyarországi óvodát. Kezdeményezésére alakult meg a pesti és budai nőegylet, amely a nők egyenjogúsága és a gyereknevelés területét kívánta szervezetten kialakítani. 1828. okt. 15-én kísérletképpen felállította az óvodából kikerülő hét éven felüli leányok számára a kézmű – oskolát. 1836-ban a köznemesi ellenzék haladó gondolkodású vezetőivel - Kossuth Lajos, Bezerédj István, Szentkirályi Móric - megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. A nők egyenjogúsításának élérése érdekében a 40-es években nemzeti nőnevelőképző intézet létrehozásán fáradozott. A kisdedóvók sora mellett cselédiskolákat állított fel, hogy az alsó néprétegek szellemi, erkölcsi színvonalát emelje. Őt kérték fel, hogy Bécsben megszervezze az első óvodát, a reinnwegi mintaintézetet, 1933-ban pedig Augsburgban és Münchenben alapított óvodát. Bejárta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, ahol természetesen tapasztalatokat és kapcsolatokat gyűjtött.
1828 – 1861 között 116 óvodával gyarapodott az ország, ebből 14 saját kezdeményezésével és pénzével hozott létre, pedig nem volt túlságosan gazdag. Üröm az örömben, hogy a császárhű főnemesek elhitették József nádorral, hogy az óvodákban „kis karbonárikat” nevelnek, így mialatt Brunszvik Teréz Pozsonyban fáradozott az óvodák létrehozásán, itthon a kisdedóvó egyesületet feloszlatták. A már működő három budai óvoda felügyeletével pedig a Nőegylet neveléshez nem sokat értő tagjait bízták meg. A nagyasszony azonban nem adta fel, lelkesedése magával ragadta unokahúgát Teleki Blanka grófnőt is, aki méltó követője lett a nőnevelés területén.
Pedagógiai művei: Felszólítás egy tanintézet felállítása iránt, Rajza azon véghetetlen haszonnak, melyeket a kis gyermekek oskolái nyújtanak, Rendszabási a nemzeti egyesületnek. Mein halbes Jahrhundert című németül megjelentetett emlékiratait, 1926-ban fordították magyarra. Meglepően korszerű nevelési elve szerint a nevelés tudomány és művészet is, 1809-ből idézzük: „Az emberben az érzelmek hamarabb fejlődnek, mint az értelem, tehát előbb szeretünk, mint gondolkodunk. Amilyenek azok az emberek, akiket szeretek és becsülök, az leszek én, azt fogom hinni.”
A sors kegyéből életének munkásságát láthatta kivirágozni, hiszen a magyarországi óvodaügy úttörője, a nőnevelés jelentőségének hirdetője 86 éves korában Martonvásáron, 1861. szept. 17-én halt meg.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:04:46 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Bornemissza Anna]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_bornemissza_anna_4524.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_bornemissza_anna_4524.php
Születési évét 1626-ra tette Kulini Nagy Benő és Sárváry Elek. Balás Ilona azonban rámutatott, hogy az nem valószínű, hogy Bornemissza Anna csak 28 éves korában ment volna férjhez, mégpedig ez esetben nála 5 évvel fiatalabb Apaffy Mihályhoz, mert azt a korabeli források feljegyezték volna. Édesapja Borosjenői Bornemissza Pál Bihar vármegyei régi nemes családból származott. I. Rákóczi György udvari főkapitánnyá nevezte ki és leánya Anna tulajdonképpen Lorántffy Zsuzsanna udvarában nevelkedett, s vallásos felfogásában őt követte. Ugyanott az erdélyi fejedelmi udvarban ismerte meg borosjenői Bornemissza Annát a Becse - Gergely nemből származó apanagyfalvi Apaffy Mihály, aki 1653. jún. 10-én feleségül vette. Apaffy résztvett II. Rákóczi György győzelmes moldvai és havasalföldi hadjáratában, majd pedig lengyelországi hadviselésében is, és 1657-ben a tatárok fogságába esett. Onnan váltotta ki négyévi Krimben töltött raboskodás után Bornemissza Anna 12 000 tallérért. Alighogy hazatért Erdélybe, ahol már három fejedelem is követte egymást a trónon egy éven belül, végül az erdélyi rendek a Marosvásárhely menti táborban Ali pasa kívánságára Apaffy Mihályt hívták meg ebesfalvi kastélyából. Az ingatag Apaffyra nagy hatással volt az okos, erélyes, higgadt és tapintatos felesége, aki ugyan azt írta Teleki Mihálynak 1773. jan. 8 - án Radnótról, hogy „de megmondtam Kegd nélkül már bizony nem cselekszünk, ő kegyelme is úgy akarja” mégis többször is ellenkezésbe került Apaffy fondorkodó kormányférfiával, Teleki Mihállyal. Telekinek ugyanis sikerült az italos Apaffyval fejedelemmel sógorának, br. Bánffy Dénesnek a kivégzését aláíratni 1674. decemberében. Erre Bornemissza Anna visszavonatta a fejedelemmel a halálos ítéletet, de mire futára odaért, húga férjét már Bethlenben kivégezték. Ezután Bornemissza Anna meghagyta Cserei fogarasi kapitánynak, hogy csak akkor hajtsa végre a halálos ítéleteket, ha a fejedelemasszony gyűrűs címerét rányomta a parancsra. Így menekült meg Béldi Pál 1676-ben, akinek a kivégeztetését Telekinek azonos eljárással sikerült aláíratni.
Bornemissza Annának kilenc gyermeke született, beleértve három leányt, de közülük egyedül az 1676. okt. 13-án született II. Apaffy Mihály nőtt fel, aki érthetően Bornemissza Anna szeme fénye lett. 1681. jún. 13-án elérte, hogy az öt éves gyermeket megválasszák erdélyi fejedelemmé, de a török atnamét csak 1684. aug. 7-én kapták meg.
A fejedelemasszonynak általában nemcsak az ország kormányzásában sikerült befolyását érvényesíteni, hanem a fejedelmi udvartartás gazdasági vezetését is kezében tartotta, sőt gazdasági tevékenységéről igen részletes naplót vezetett, amely Erdély gazdasági, sőt társadalmi életének is kincsesbányája. Szédeczky Béla adta ki 1911-ben, „Bornemissza Anna gazdasági naplói 1667-1690” címmel.
Keszei János a magyarországi születésű Rumpolt 1604-ben kiadott „Ein new Kochbuch”-ját németből lefordította és ezt a kéziratos kötetet Bornemissza Annának ajánlotta 1680-ban, amely az ő menye, Bethlen Kata révén a bethleni Bethlen családban öröklődött tovább és maradt fenn.
1684-et követően Bécs háromévi alkudozás után katonailag megszállta Erdélyt és így Apaffy Mihály fejedelemnek egyre hátrányosabb egyezményeket kellett elfogadnia. Az 1688. máj. 9-én aláírt fogarasi nyilatkozatot követően Apaffynét ez a gyászos fordulat, urának és családjának megalázása, reményeiben való keserű csalódása megtörte, ágyba döntötte.
Az erős jellemű nagyasszony 62 évesen 1688-ban, azzal a fájdalmas tudattal hunyta le szemét, hogy hiába élt, küzdött, szenvedett és hasztalan törekedett az ország régi fényének és hatalmának visszaállítására, mert a porta bukása nem az ő álmainak megvalósulását, hanem az ország függetlenségének lassú haldoklását vonta maga után. Igazságos, jólelkű asszony volt, higgadt, bölcs és jól irányította a józanon eszes, tudós, költői lelkű, de mámoros perceiben öntudatlanul zsarnokká vált fejedelem életét. Az Apaffyak által a XIV. században épített almakereki evangélikus templom Apaffy sírboltjában temették el. 1909-ben férjével, fiával és menyével együtt mind a négyüket a kolozsvári Farkas utcai református templomban temették el újra.]]>
Fri, 26 Mar 2021 08:02:32 +0000
<![CDATA[2021.03.26. - Magyar Nagyasszonyok - Boldog Salkaházi Sára]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_boldog_salkahazi_sara_4523.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_boldog_salkahazi_sara_4523.php
Édesapja ifj. Schalkház Lipót a Kassai Schalkház. – Szálló tulajdonosa korai halála miatt, édesanyja, mint igazgatósági tag dolgozott tovább a részvénytársasággá alakított szállóban. E jövedelméből tartotta el három gyermekét. Sára Kassán született, iskoláit tanítónői diplomája megszerzéséig itt végezte. Egy esztendőt tanított, majd könyvkötészetet tanult, 1919-től pedig különböző felvidéki magyar lapokba írogatott, még újságírói igazolványát is megszerezte. 1929 – ben elhívatást érzett és a tanítói és szerkesztői pályát feladta, belépett a Szociális Testvérek Társaságába.
A Szlovákiai Katolikus Leányifjúsági Mozgalom országos vezetőjévé vált. Brazíliai missziós küldetése a második világháború következtében elmaradt. 1942-ben, amikor a németbarátság következtében sokan visszavették eredeti német nevűket, ő a saját nevét Salkaházira magyarosítatta.

1942–44 között Budapestre helyezték, ahol a Katolikus Dolgozó Lányok és Nők Országos Szervezetének központi vezetője volt. A mozgalom lapjának szerkesztője, három év alatt 5 otthont alapított. Elkezdte a magyar Munkásnő Főiskola építését. A Szociális Misszió munkásnő-otthonaiban s a Balaton melletti üdülőben a német megszállás után az üldözötteket rejtegette. A Sára testvér vezetése alatt álló budapesti Bokréta utcai otthonban rejtőzőket 1944 dec. 27-én feljelentették. A nyilasok zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, köztük Bernovits Vilma hitoktatónőt őrizetbe vették. Sára testvér éppen hazaérkezett, kikerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg, mindenkiért felelősséget vállalt. Mint az otthon felelős vezetőjét elhurcolták, s egy szemtanú szerint még aznap este mindanyiukat – mezítelenre vetkőztetve- a Dunába lőtték. A kivégzés előtti percekben Sára testvér gyilkosaira nézett, majd letérdelt és égre emelt tekintettel széles, nagy keresztet vetett magára.

Halála előtt egy évvel különleges dolgot kért feljebbvalóitól. Égett benne a vágy, hogy felajálhassa életét „azon esetre, ha Egyházüldözés, a Társaság és a Testvérek üldöztetése következne be.” Nagy nehezen az engedélyt megkapta és az életfelajánlás – teljes titoktartással – a központi és a kerületi elöljáró jelenlétében 1943 szeptember végén vagy október elején megtörtént, a budapesti anyaház Szentlélek kápolnájában. Felajánlásával az Isten ismeretlen szándékaira mondott határozott igent, abban a biztos hitben, hogy a szenvedés és az áldozat hozzátartozik ahhoz az élethez, amelyet az Isten maga is megosztott az emberrel. Sára testvér tette nem a bátorság, hanem a hit megnyilatkozása. A missziós lelkület, az egységteremtés, a jóság és a szociális szeretet megtestesítője volt.]]>
Fri, 26 Mar 2021 07:59:30 +0000
<![CDATA[2021.03.22. - Magyar Nagyasszonyok - Bezerédj Amália]]> https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_bezeredj_amalia_4521.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_nagyasszonyok_-_bezeredj_amalia_4521.php

A meseirodalom nagyasszonya Bezerédj Amália 1804. április 15-én született a Vas megyei Szentivánfán. Édesapja Bezerédj György, híres jogász, országgyűlési követ, később az ország alnádora, Édesanyja Szegedy Antónia volt. A családban szerették és becsülték a tudományt, a költészetet. Amália megtanulta a német, francia és angol nyelveket. A kor nevelési szokása szerint zongora leckéken csiszolódott.
]]>
Mon, 22 Mar 2021 11:08:51 +0000