https://www.antikregiseg.hu/piacter/index.php Legfrissebben feltöltött mozgóképes hírek az Antikregiseg.hu mûkereskedelmi portálon hu https://www.antikregiseg.hu/hirek/baranta_a_hagyomanyos_magyar_harcműveszet__4180.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/baranta_a_hagyomanyos_magyar_harcműveszet__4180.php
Míg a keleti stílusokban a mesterek generációi századokra visszavezethetők, a baranta esetében csak kulturális folyamatosságról tudunk. A professzionális harctudással rendelkező korai katonai csoportok felkészítési, személyiségformálási rendszereire mintegy 1300 év távlatából vannak információk.

A régi magyaroknál nem teljesen különültek el az egyes foglalkozások, ezért a közösségek tagjainak harci „előkészítése” társadalmi alapfeladatként jelent meg. Az úgynevezett baranta-képességeket mintegy 500 éve folyamatosan korlátozták törvényi rendeletekkel és helyi szabályozással.

Először 1928–41 között kezdték meg a (magyar) harci mozgások gyűjtését, amit az 1990-es évek elején az akkori szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán Vukics Ferenc folytatott tovább. Ekkorra tehető e stílus kialakulása is.

Bár a kilencvenes években kezdték rendszerbe foglalni, a baranta legkorábbi változatának a 9. század előtti időkben még létező alakulatot tekintik, ez az úgynevezett baranta had. E csoport a magyar törzsek szövetségének egy kivételes képességű, törvényeket és szokásokat védő harci alakulata volt.

Rekonstruálni a képességek jelentős részét megőrző, a hagyományokhoz ragaszkodó magyar pásztorkultúra alapján próbálják. A legtöbb mozgásos elemet a harci és eszközös táncok (pl. botolók) őrizték meg. A néprajzi kutatások kimutatták, hogy ezek mintegy „iskolagyakorlatai” voltak a valódi harci képességeknek. A mozdulatok elsősorban a harci törvényszerűségeket, és nem a zene alapritmusát követik. Mivel a harci tartalommal rendelkező táncok, az ősi küzdelmi vetélkedések, játékok áthagyományozása, a fegyveres gyakorlatokra történő felkészítés folyamatosnak tekinthető, a baranta nagyon korai tartalmakkal is rendelkezik.

A stílus mai formája a két újraalapító személyéhez köthető. Vukics Ferenc a gyalogos, Könczey Bence a lovas képességek rekonstruálását irányítja.

Ma 105 helyszínen közel 3000 fő foglalkozik barantával Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szerbiában. Jelentős baranta-központok alakultak a Székelyföldön és a Felvidéken. 2005 óta a Magyarországi Harci-művészetek Össz-szövetségének tagjai.]]> Fri, 24 Feb 2023 19:17:46 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_nimrod_kiraly_fiai__hunor_es_magyar_4665.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Nimród királyról és néki fiairól: Hunorról és Magyarról.]]> Mon, 27 Sep 2021 18:12:39 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_keve_vezer_elfoglalja_pannoniat_a_tarnokvolgyi_csataban_4664.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki apjáról Bendegúz királyról.]]> Mon, 27 Sep 2021 18:09:57 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_temetese_a_tiszaba_4663.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 18:01:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_vetelkedese_isten_kardjaert_4662.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:56:18 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_es_aladar_csataja_4661.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:54:28 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_alomlatasa_4660.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:49:34 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_gyongyver_es_ildiko_4659.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:45:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_bosszut_all_a_katalani_csata_utan_4658.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:42:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_katalani_utkozet_a_nepek_csataja_4657.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:40:19 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_egi_hadur_vegzese_4656.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:30:56 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_hazat_kereso_hunok_4655.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:29:01 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_es_leo_papa_4654.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:25:59 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_etele_kiraly_roma_ellen_indul_4653.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:23:23 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_csaba_kiralyfi_a_hadak_utjan_4652.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:19:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_kiraly_varost_epit_4651.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turuln emzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak
hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 17:17:23 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_buda_es_etele_a_kiralyi_testverek_4650.php
Régi táltosok ezen meséje, szól most dicső turul nemzetségből való Attila királyról, kit réges régen szittya magyarok, Etele királynak hívtak.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:54:52 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_leleplezi_az_orgyilkost_4649.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és az ő elleni merényletről.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:51:59 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4648.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és szerelmes kezeseiről.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:50:25 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_szerelmes_kezesei_4647.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és szerelmes kezeseiről.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:42:41 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kirallya_valasztasa_4646.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki királlyá választásáról.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:35:24 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_hadjaratai_es_aquileja_ostroma_4645.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és Aquiléja ostromáról.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:29:16 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_lakomaja_es_priszkosz_retor_4644.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki lakomájáról Priszkosz rétor leírásában.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:26:37 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_halala_es_temetese_4643.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról ésnéki haláláról és temetéséről]]> Mon, 27 Sep 2021 16:22:54 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_kiraly_fiai_4642.php
éges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és néki fiairól.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:20:26 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_isten_kardja_4641.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turul nemzetségből való Attila királyról és a Isten kardjáról.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:18:07 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_az_ozvegyasszony_4640.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turulnemzetségből való Attila királyról és és az özvegyasszonyról.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:13:15 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_es_a_mutatvanyosok_4639.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turulnemzetségből való Attila királyról és a fránya mutatványosokról.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:10:35 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_attila_paduaban_4638.php
Réges régi táltosok még emiggyen énekelték, ama dicső turulnemzetségből való Attila királyról és a Páduaikról.]]> Mon, 27 Sep 2021 16:03:29 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/mesek_attila_kiralyrol_-_reka_kiralyne_sirja_4637.php
Székelyudvarhely közelében, rengeteg erdők sűrűjében emelkedik egy magas domb, olyan magas, hogy máshol hegynek is beillenék. Ezen a híres Hegyes-dombon állott Attila király egyik legszebb vára.

A hegyes-dombi várban lakott Réka királyné, aki Attilának három fiúgyermeket szült. A nagy király ide tért meg pihenni, ide hívta hűséges vitézeit is. Itt pihentek, vadásztak és mulattak a csaták után.

De egyszer a nagy vidámságot szomorúság váltotta fel: Réka királyné, aki beteg sem volt, hirtelen halállal meghalt.

A hunok meggyászolták a király feleségét, aztán tanakodni kezdtek, ugyan hová temessék el. Végül elhatározták, hogy a vár udvarából a nagy követ a hegy oldalán lehengerítik, és ahol a kő megállapodik, ott lesz a temetés helye.

Úgy is történt. A nagy követ lehengerítették, és a kő az út meg a völgyben folyó kis patak között állt meg. Azon a helyen sírt ástak a királynénak, keserves gyásszal meggyászolták, eltemették, és a sírra azt a nagy követ ráfordították. A követ azóta is Rika kövének, az erdőt pedig Rika erdejének nevezik.

Így szólt e mese vala dicső Attila királyunkról igaz táltosok regéibül]]> Tue, 31 Aug 2021 22:37:40 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/becse_p_a_turani_lo_bejutott_a_10__nemzeti_vagta_dontojebe_balvanyos_kepviseleteben_4636.php
Becse P a turáni ló bejutott a 10. Nemzeti Vágta döntőjébe Bálványos képviseletében

A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.

A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve. A Turáni ló most már 2019 óta hivatalosan elfogadott magyar lófajta.]]> Mon, 30 Aug 2021 11:37:01 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/sikeres_a_magyar_turani_lofajta_a_lovas_versenysportokban_4634.php
A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve. A Turáni ló most már 2019 óta hivatalosan elfogadott magyar lófajta.

Sikeres a Turáni ló a versenysportban is

A 2019-es év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.]]> Mon, 30 Aug 2021 11:19:23 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turani_lo_most_mar_hivatalosan_elfogadott_magyar_lofajta_4633.php
Parti Imre lótenyésztőt, aki most azon dolgozik, hogy a shagya-arab fajtával keresztezze az akhal-tekét, és egy új lófajtát tenyésszen ki, aminek a turáni ló nevet adta. A Turáni ló tenyésztés 2010 óta folyik Kerekiben Parti Imre Pelsonius ménesében.

A Turáni ló tenyésztés célja a történelmünk során Magyarországra bekerült turáni eredetű lótípus rekonstruálása, ezek egyedinek felhasználásával egy, a valamikori tulajdonságokat magában hordozó, nemes, elegáns, kitartó keleti lófajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése szigorúan a mindenkori elfogadott fajtastandard alapján, valamint a fajta tenyésztési szabályzatait figyelembe véve.

Turáni lovak sikerei a lovassportokban:

Mihók Orchidea rövid beszámolója a Somorjai távlolas versenyről

Az idei év számomra Somorján kezdődött, ami az egyik kedvenc versenyhelyszínem.
A Turáni fajtájú Hunor P-vel a 120 km-es távnak vágtunk neki. Korábbi nyilatkozatokban már említettem és most megerősítem, hogy a Turáni ló most már hivatalosan elfogadott lófajta, ami egyedülálló a történelemben.
A tőlem megszokott versenyzéssel ellentétben most egy teljesen biztos 16-17 km/h közötti tempót választottam Hunornak. Remek társaságom volt egy horvát és egy litvániai lány személyében. Hunor az egész verseny során friss és fitt volt.
Az utolsó 20 km-es körön úgy döntöttünk, hogy a lovainkat nem tartjuk tovább vissza, hanem amit szívből és jó kedvből mennek tempót, azt megengedjük. 21 km/h volt az utolsó kör átlaga, amire azért vagyok külön büszke, mert ez volt Hunor P első 120 km-es megmérettetése azaz az eddigi leghosszabb versenye. Hunor az első Turáni ló, aki teljesítette ezt a távot így még nagyobb az öröm, hisz az első Magyar Bajnoki cím után tovább írta a történelmet.
Meglepődve tapasztaltam, hogy az egész 120-as mezőny visszafogott tempót választott. 17 km/h átlaggal már nyerni lehetett, ami ezen a pályán nem számít kiemelkedő sebességnek.
Hunor P-t nem viselte meg a verseny, nagyon jó kedvvel búcsúztunk a helyszíntől és bízom benne, hogy a most megspórolt energiát a következő megmérettetésen kamatoztatni tudjuk, mivel egy sokkal nagyobb feladat vár ránk.

A turáni lovak tenyésztését Kereki Pelsonius Ménes]]> Mon, 30 Aug 2021 10:45:28 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/magyar_labdarugas_szentharomsaga_4601.php
Magyar Labdarúgás Szentháromsága:

Aranycsapat 1954 VB
Ezüstcsapat 1938 VB
Bronzcsapat 1964 EB

Aranycsapat emléknapja május 23.
Ezüstcsapat emléknapja június 19.
Bronzcsapat emléknapja június 20.]]> Sat, 19 Jun 2021 12:28:26 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/jozsef_attila___nem_nem_soha__4512.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/jozsef_attila___nem_nem_soha__4512.php
József Attila: Nem nem soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
]]> Tue, 16 Mar 2021 10:15:24 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_imre_herceg__4182.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_imre_herceg__4182.php
Turul-házi Szent Imre herceg

Született: i. sz. 1000., Székesfehérvár
Meghalt: 1031. szeptember 2., Szalárd

Szent Imre magyar királyi herceg a Turul-házi Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse. 1031-ben vadászat közben halt meg. A legenda szerint apja Imre halála miatt ajánlotta föl koronáját és országát Szűz Máriának 1038. augusztus 14-én. Így lettünk Mária országa Regnum Marianum.]]> Wed, 03 Mar 2021 19:42:46 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_istvan_kiraly__4184.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_istvan_kiraly__4184.php
Turul-házi Szent István király jelentősége

A Turul-nemzetség első keresztény királya, akit 1000-ben koronáztak meg a Szent Koronával. Apja Géza fejedelem munkásságát folytatva egyesítette a Kárpát-medencét és államvallása tette a kereszténységet, de nem lett hűbérese a római pápának és megtartotta az egyházi személyek kinevezésének jogát az invesztitura jogot. Egyetlen csatát sem vesztett megfutamította a Német-római császár seregeit is amikor azok Magyarországra támadtak. Halálakor 1038-ban felajánlotta a Szent koronát és Országunkat a Szűz Máriának így lettünk Mária országa Regnum Marianum. Egy erős mindenkitől független keresztény királyságot hagyott utódaira a Turul-házi királyokra akik még 300 évig uralkodtak.]]> Wed, 03 Mar 2021 18:35:24 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_laszlo_kiraly__4185.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_laszlo_kiraly__4185.php
Turul-házi Szent László király élete

Született: 1046. június 27., Krakkó, Lengyelország
Meghalt: 1095. július 29., Nyitra

A Turul nemzetség egyik legnagyobb lovagkirálya hatalmas kultusszal. I. László vagy Szent László 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása és az első magyar szentek avatása.]]> Wed, 03 Mar 2021 18:29:45 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_salamon_kiraly_4187.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_salamon_kiraly_4187.php
Turul-házi Szent Salamon király

Hevenesi Gábor a 17. század végén így ír róla:

Salamon, I. András magyar király fia még nem volt négy esztendős, amikor eljegyezték III. Henrik római császár leányával, Zsófiával. Öt éves korában magyar királlyá koronázták. Miután fölserkent, változó szerencsével uralkodott. Győztes háborúkat vezetett a besenyők és a bolgárok ellen, Dalmáciában és Horvátországban Zolomírt (Zvonimír) visszaültette királyi trónjára. Kevésbé volt sikeres a rokonaival, Gézával és Szent Lászlóval folytatott harca. László fogságába esett, és a visegrádi várban raboskodott, ahonnan csodával szabadult meg: Szent István sírjának fedőlapját -- amikor László ki akarta emelni a holttestet -- mindaddig nem tudták megmozdítani, míg Salamon vissza nem nyerte szabadságát. Később ismét háborút kezdett, de László újra legyőzte, s akkor a Szentlélek megvilágosítására fölismervén a mulandó dolgok hiúságát, titokban elhagyta a csatateret, letette a koronát és a sisakot, és magányba vonult.]]> Wed, 03 Mar 2021 18:26:03 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/https://www.antikregiseg.hu/kublaj/fogalom_feltoltes.php.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/https://www.antikregiseg.hu/kublaj/fogalom_feltoltes.php.php
Turul-házi Szent Margit élete és csodái
(1242 – 1270)

Édesapja a Turul nemzetségből származó IV. Béla magyar király (1235 - 1270), édesanyja Laszkarisz Mária királyné, a niceai császár leánya.
Kilencedik gyermeknek született, a tatárjárás idején, amikor a királyi pár a templomosok klisszai várában talált menedéket. Szülei az újszülöttet Isten szolgálatára ajánlották fel, és csodálatos módon a tatárok teljesen váratlanul 1242. márciusában kitakarodtak az országból.
A királyi szülők, fogadalmukat teljesítve, Margitot a veszprémi domonkos apácák kolostorába adták, ahol nevelője Olimpiades asszony lett ott, ahol Krisztus urunk stigmáit viselő Boldog Ilona magyar apáca is nevelkedett. A felnövekvő kis Margit, megértve annak jelentőségét, önként vállalta a tőle várt áldozatot.
A budai várat építő IV. Béla budai várához közelebb, a Nyulak szigetén 1252-ben a domonkos apácáknak új kolostort kezdett emelni, amely 1254-ben készült el. Ekkor ideköltözött a kis Margit, aki 12 éves korában letette a szerzetesi fogadalmat az 1254-ben Budán tartott domonkos általános káptalanon jelenlevő Humbertus de Romanis kezébe.
Szent Margit ezután tudatosan vállalt életáldozatát következetesen véghezvitte és nem volt hajlandó változtatni fogadalmán, amikor a király előbb lengyel kérőjének, majd 1261. nyarán II. Ottokár cseh királynak akarta adni a kezét.
1266-ban Margit közvetítésével és neki köszönhetően az évek óta harcban álló IV. Béla és fia V. István ifjú király végre kibékült.
Margit Marcell nevű gyóntatója vezetésével igen szigorú aszkézisben élt, s főként Krisztus szenvedéseiről elmélkedett és 1270. január 18-án halt meg.
A középkori európai művészet igen gyakran, még Fra Angelico is, Árpádházi Szent Margitot stigmatizáltként ábrázolja. A halála után rövidesen megindult szenttéavatási eljárás első, 1272 - 1274-ig tartott tanúkihallgatások jegyzőkönyvei azonban elvesztek. A szenttéavatási per második, 1276-ban tartott eljárásában 110 tanút hallgattak meg, de azokban nincs szó a stigmákról, amelyeket különben minden valószínűség szerint Szent Margit mások elől elrejtett.
Szent Margit szentté avatási eljárása hamarosan elakadt, ennek egyik fő oka az lehetett, hogy az eljárást a Szentszék részéről megindító V. Ince pápa rövid négy hónapi uralkodás után meghalt. Zsigmond király idejében, 1409-ben, majd Mátyás király 1462 - 64-ben hiába szorgalmazták a Szentszéknél az eljárás folytatását és befejezését.
Szerencsére a török elől a pozsonyi klarisszákhoz menekülő apácák az 1276. évi kihallgatás jegyzőkönyvét Boldog Margit testéhez, a koporsójába rejtették. VI. Pius pápa a befejezetlen boldoggá avatási eljárás ellenére 1789-ben engedélyezte tiszteletét. Hivatalosan azonban csak XII. Pius pápa avatta szentté 1943. július 13-án.
Ráskay Lea, domonkosrendi kódexmásoló apáca tollából idézzük a Szent Margit legendából: „Sosem tört ki hangos nevetésben, mert meg volt áldva a szemérem erényével; semmiképp nem hagyta, hogy dicsérjék: a dicsekvő és hiú szavakat mindenestől megvetette. Az isteni szeretet tüzében égett, és szinte szünet nélkül imádkozott lángra gyúlva; A nap első órájától a közös ebédig nem szakította meg imáit. (…) Együtt dolgozott a kolostorban élő szolgákkal. Erején és méltóságán felül osztotta meg velük a munkát: amennyivel felülmúlt mindenkit nemességével, annyival inkább igyekezett a legalázatosabbnak mutatkozni.”
]]> Fri, 29 Jan 2021 10:15:05 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_kinga__4186.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_kinga__4186.php
Turul-házi Szent Kinga élete és csodái
(1224 – 1292)

Édesapja a Turul nemzetségből származó IV. Béla magyar király (1235 - 1270), édesanyja Laszkarisz Mária királyné, a niceai császár leánya, akiknek tíz gyermeke közül kettőt szentté avatott az egyház, kettőt pedig boldogként tisztel.
1239-ben jegyezték el Kingát Boleszló krakkói és szandomiri herceggel. Lengyelországba elkísérte húga, az 1235. táján született Jolán, akit Kinga 1256-ban férjhez adott Boleszló kaliszi és gneziói herceghez.
Hamarosan a tatárok Lengyelországot is pusztítani kezdték és ekkor a hercegi pár Magyarország határán, a magyar Nedeccel szembeni meredek Csorsztin várába menekült.
A legenda szerint, amint az érdes sziklákon felkapaszkodott, azok felsértették végtagjait, s könnyeiből fehér, véréből piros szegfű virágok nyíltak.
A tatárjárás után Kinga hazalátogatott Magyarországra és IV. Béla királytól bányászokat kért, hogy megnyissák a bochniai sóbányát. A legenda szerint ott találták meg egy sókristályban a hercegnő máramarosi aknaszlatinai bányába vetett gyűrűjét.
Jól megtanult lengyelül és így népét könnyen tudta vigasztalni, orvosolni és szolgálni. Szinte teljes hozományát - az akkor hatalmas összeget, 40 000 aranymárkát - a szegények és rászorulók között osztotta szét, sőt szegényházakat is alapított.
Férjével együtt elérte, hogy 1253-ban, az 1079-ben vértanúhalált halt Szaniszló krakkói érseket IV. Ince pápa szentté avatta.
Kinga házasságában is meg kívánta őrizni szüzességi fogadalmát. Férje eleinte ezt nehezményezte, de végül sikerült megnyernie, ezért nevezik őt a lengyelek Szemérmes Boleszlónak, aki egyébként hasonló lelkületű lévén belépett a ferences harmadrendbe.
Férjével 40 évig élt házasságban testvérként, amikor Szemérmes Boleszló hosszasabb betegség végén 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már ferences apácaruhában vett részt és a félévvel korábban megözvegyült Jolánta húgával az ószandeci kolostorba lépett be, melyet korábban javadalmakkal támogatott. 1284-ben perjelnőjükké választották. Az 1287. évi újabb tatár betörés miatt apácatársaival ismét Csorsztin várába menekült, a várat ostromló tatárokat magyar vitézek kergették el. Az elpusztult ószandeci kolostor újjáépítésébe fogtak, 1281-től azonban Kingát betegségek gyötörték és 1292. július 24-én meghalt.
1591-ben testének maradványai Stary Sazba kerültek, ahol zarándokok kérték közbenjárását.
A wielickai sóbányában kápolnát avattak tiszteletére.
1690-ben avatták boldoggá, 1695-ben XII. Ince Lengyelország egyik védnökévé nyilvánította, és 1999. június 16-án II. János Pál pápa Ószandecben szentté avatta.]]> Fri, 29 Jan 2021 10:07:19 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_piroska__4183.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_piroska__4183.php
Turul-házi Szent Piroska élete és csodái

Szent Piroska
(1088 - 1134)

A Turul nemzetségbeli Szent László király volt édesatyja és Rheinfeldi Adelheid az édesanyja. 1095-ben árván maradt, ekkor I. Komnénosz Elek császár (1081 - 1118) követei megkérték Könyves Kálmántól a bizánci trónörökös, Kaloioannész (~1087– 1143) számára Szent László leányának, Piroskának kezét. 1104-ben a bizánci tábornok, Eumathiosz Philokalész vezette a követséget, amely Piroskát a Nisen és Szofián átvezető régi hadiúton Konstantinápolyba vitte. Az így létrejött szövetség tette lehetővé Könyves Kálmán számára, hogy a következő évben Dalmáciát elfoglalja. Piroska Bizáncban Iréné nevet kapott és 1104-ben, 15-16 éves korában elvette a bizánci trónörökös, akit atyja halálát követően, Chalandon szerint, 1118. aug. 15-én koronáztak császárrá. Iréné-Piroskának négy fia született: Alexiosz, Andronikosz, Izsák és Mánuel, valamint négy leánya Mária, Anna, Theodóra és Eudókia. Az 1118. nov. 28-án született Mánuel a legkisebb fiú, a középkori Bizáncnak talán a legnagyobb császára lett, Izsák fiának Mária leányát IV. István magyar király (1164 - 1165) vette feleségül.
A Hagia Szófia déli karzatán Piroskának és férjének, II. János császárnak (1118 - 1143) az Istenszülőt közrefogó, 1118-ra datált portréját Thomas Whittemore professzor tárta fel az 1935 - 1938 években. Mellettük találták meg Piroska legidősebb fiának, Alexiosz despota mozaik ábrázolását is. Piroska ruházatának hímzése az úgynevezett Attila-kard díszítésére emlékeztet. Izsák fiának mozaik ábrázolását a konstantinápolyi Chóra templomban (Karie dzsámi) fedezték fel. Negyedik fiának Mánuelnek a miniatúráját a Vatikáni Könyvtár őrzi.
Piroska idejében látogatott Bizáncba Álmos herceg 1109-ben, akinek elmesélték egy görög érsek látomását, amely szerint Szent Imre lelkét az égbe emelték, tehát nyilvánvaló, hogy Piroska udvarában figyelemmel kisérték a magyar egyház életét. Álmosnak anyja Areté Synadéné görög hercegnő volt, így Álmos a keresztségben Constantin nevet kapott. Miután Könyves Kálmán megvakítatta, 1116-ban Álmos a bizánci birodalomba menekül, ahol tíz évig élt Piroska kortársaként, sőt Constantinia néven várost alapított Macedóniában.
Életrajza szerint Piroska mindig Dávid király 30 (29) zsoltárát énekelte: „Mi haszon származik véremből, hogyha sírba szállnék” s inkább „támogatta a rászorulókat, segítő kezet nyújtott az árváknak és özvegyeknek, adományaival segítette a kolostorok lakóit.”
Bizánc negyedik dombján, a Szent Apostolok templomától keletre alapította a Pantokrator kolostort, az épületegyüttes építészének, Niképhorosznak nevét megőrizték a fennmaradó dokumentumok. A kolostorból három egymásba épített templom maradt fenn. A legdélibbet szenteltette Piroska a Pantokratornak, vagyis a Mindenhatónak. Ebből, azóta elvitték a hatalmas vörösmárvány oszlopokat és az ablakok üvegfestményei, valamint az alapítólevélben leírt pompás mozaikok is elpusztultak, de a nagyszerű opus sectile padlózat fennmaradt. Ettől a templomtól északra van a Szent Mihály kápolna, ahová Piroskát, férjét, a későbbi Komnénosz császárokat, sőt egyes Palaiologosz uralkodókat is temették. A legészakibb templomot a Könyörületes Szűzanyának szentelték, ezt látogathatták az asszonyok és leányok.
Moravcsik Gyula professzor feltételezte, hogy a Szent István alapította bizánci zarándokház is a Pantokrator monostor helyén vagy közelében állhatott. A Pantokrator kolostorban nyolcvan szerzetes lakott, 50 közülük résztvett az énekkarban és 30 a szolgálatokat végezte.
A kolostorhoz 50 ágyas kórház és 24 ágyas öregotthon tartozott, valamint egy leprakórház is a monostortól félreeső helyen.
Élete végén Piroska-Iréné szerzetesrendbe lépett Xené (vagyis „Idegen”) néven és 1134. aug. 13-án halt meg Bythiniában, ahonnan császári gályák hozták vissza temetésre a Pantokrator kolostorba. Sírversét Theodorosz Prodromosz költötte, költemény maradt fenn az általa alapított és építtetett Pantokrator templom megnyitásáról is.]]> Fri, 29 Jan 2021 09:58:44 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_erzsebet_4181.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/turul-hazi_szent_erzsebet_4181.php
Turul-házi Szent Erzsébet
(~1207 – 1231)

Édesatyja a Turul nemzetségből származó II. András magyar király (1205 - 1235), édesanyja Meráni Gertrúd. Négy éves korában eljegyezték Hermann thüringiai tartományi gróf Hermann nevű fiával, ezért Erzsébetet Warburgba vitték és ott is nevelkedett. Az ifjú Hermann hirtelen meghalt 1216-ban, ekkor Erzsébetet el akarták távolítani az udvarból. A tartománygróf másodszülött fiával, Lajossal jegyezte el újra, ez a vőlegény azonban a lovagköltők verseinél valójában jobban szerette a lovaglást.
A fényes menyegzőt 1221-ben tartották, egyesek szerint a pesti plébánián, a mai belvárosi templom akkori épületében.
Lajos megértéssel fogadta Erzsébet élénk temperamentumát, bőkezű adakozását a szegényeknek, éhezőknek és rászorultaknak, böjtjeit, hosszú imádságait és önmegtagadásait is. Jóindulatának és adományozó készségének bizonyítéka, hogy Szent Erzsébet Gothában a Szent Lázár Lovagrendnek leprakórházat alapított.
Három gyermekük született: Hermann 1223-ban, Zsófia 1224-ben és Gertrúd 1225-ben, ő később premontrei kanonoknő lett.
1227-ben Erzsébet férje Lajos, II. Frigyes szentföldi keresztes háborújába indult, de Otrantóban, még az év szeptember 11-én meghalt pestisjárványban.
Férje halála után a wartburgi várban férje rokonai meglehetős ellenszenvvel bántak Erzsébettel, ekkor történhetett a rózsacsoda is, amely szerint a szegényeknek elrejtett kenyér a köpenyében rózsákká változott. Gyermekeivel el kellett menekülnie Warburgból Eisenachba, ahol azonban csak istállóban húzhatta meg magát. Utóbb a kitzingeni apácakolostorba fogadták be, mígnem Egbert bambergi püspök a pottensteini várban biztosított neki szállást, sőt II. Frigyes meg akarta kérni a kezét.
Férjének a Szentföldről visszatért lovagtársai ezután elérték, hogy Erzsébet visszatérhetett Wartburgba. Gyóntatója Marburgi Konrád lett, s úgy látszik, hogy az ő unszolására költözött végül is Marburgba, ahol Marburgi Konrád, Németország inquisitora kegyetlen aszkézisre és ostorozásra kényszerítette. Ez az aszkézis aláásta egészségét és megbetegedve 1231. november 17-én elhunyt.
Marburgi sírjánál rövid időn belül 58 csodát jegyeztek fel, ezért IX. Gergely pápa hamarosan megindította a szentté avatási eljárást és már 1235. május 26-án kibocsátott Glorius in majestate kezdetű bullájával, még édesapja, II. András király életében szentté is avatta Erzsébetet.
Sírja fölé 1236. május elsejére Konrád thüringiai tartományi gróf gótikus templomot építtetett, ekkor mintegy száz püspök és érsek jelenlétében Szent Erzsébetet új díszes sírhelyre helyezték és II. Frigyes császár koronáját a sírjára helyezte mondván:
„Nem koronázhattam meg mint császárnét, most megkoronázom őt, mint Isten országának halhatatlan királynőjét.”]]> Fri, 29 Jan 2021 09:46:43 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/szenzacios_ősmagyar_regeszeti_leletek_kerultek_elő_a_kaukazus-előtereben_4116.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/szenzacios_ősmagyar_regeszeti_leletek_kerultek_elő_a_kaukazus-előtereben_4116.php
A raktárak mélyéről előkerült leletegyüttesek olyan palmettadíszes szablyákból, övdíszekből, aranyozott ezüst hajfonatkorongból és veretes tarsolyból állnak, amelyek a 9. század végén a honfoglaló magyarok vezető rétegének viseleti tárgyaival azonosak, velük egy műhelykörben készülhettek, és legközelebbi párhuzamai is kizárólag történelmi hazánk területéről ismertek – olvasható M. Lezsák Gabriella régésznek, az októberben lezajlott kutatóút vezetőjének közleményében.

Mint a beszámolóban áll, a leletek egy kéthetes tudományos-régészeti expedíció során kerültek elő, amely a Kubán-vidék és az Orosz Föderáció észak-kaukázusi múzeumait, régészeti gyűjteményeit járta végig, 9-10. századi leletanyagokat tanulmányozva.

Az expedíció célja az volt, hogy a Kárpát-medence honfoglalás-kori magyar jellegű régészeti leleteinek párhuzamait a térségben gyűjtse, dokumentálja, és kiépítse a kapcsolatot a helyi régészekkel.

Az október 15. és 30. között lezajlott kutatóutat M. Lezsák Gabriella régész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportjának (MŐT) munkatársa vezette. Az expedíció tagja volt még Gáll Erwin, régész, történész, a Román Tudományos Akadémia Vasile Parvan Régészeti Intézetének munkatársa, Somfai Kara Dávid, orientalista, az MTA BTK Néprajzi Intézetének munkatársa és Avar Ákos orientalista, az ELTE Belső-Ázsia Tanszékének munkatársa.

A kutatóút érintette a Kubán-vidéket, a Sztavropoli-hátságot, Kabar-Balkárföldet, Észak-Oszétiát és Csecsenföldet. A gyűjtőmunka 9 város múzeumában zajlott, a helyi múzeumi vezetők, régészek és történészek segítségével. Az expedíció tagjai ellátogattak a mai Bugyonnovszk melletti (Sztavropoli járás) egykori Magyar nevű város területére is. A kutatók tervezik a talált leletek első hazai tudományos publikálását.
A beszámoló kitér arra, hogy a Kubán vidék és a Kaukázus északi előtere a hazai és a külföldi krónikák szerint a magyar honfoglalás óta kiemelt szerepet játszott a magyar elit közgondolkodásban és politikai kapcsolatrendszerében. Egy bizánci forrás arról számol be, hogy a honfoglalást megelőzően a magyarság kettévált: egyik rész nyugatra, a Kárpát-medencébe, a másik rész a Kaukázuson túli területre költözött, ám a két népegység kapcsolattartása a X. század közepén is folyamatos volt.

A keleten maradt magyarokat a 13. század első felében Domonkos-rendi szerzetesek indultak el felkeresni IV. Béla király támogatásával, majd évszázadokkal később több magyar utazó is eljutott a térségbe és hírt hozott az egykor ott élt magyarok nyomairól.
A 19. század végén gróf Zichy Jenő vezetett több tudományos expedíciót a Kaukázus térségébe. Mintegy 40 évvel ezelőtt Erdélyi István régész látogatott el az Észak-Kaukázus néhány nagyobb múzeumába, és közölt olyan leleteket, amelyek a honfoglaló magyarság leleteivel mutattak rokonságot. Azóta azonban a térség múzeumügye tovább fejlődött, és számos új tárggyal gazdagodtak a kinti gyűjtemények is, bár az illegális műkincs-kereskedelem továbbra is nehezíti a kutatók munkáját. A most megtalált legérdekesebb leletegyüttesek egy része is az illegális műkincspiacról került hatósági lefoglalás után múzeumba.

Mint írják, mindezek ellenére napjainkban a magyar őstörténettel foglakozó régészek többsége mégsem fordít figyelmet a térségre, holott egyes írott források ezeken a területeken egyaránt magyar jelenlétről számolnak be, már jóval a honfoglalást megelőző évszázadokból is. Az expedíció tagjai ezért tartották fontosnak, hogy felvegyék a kapcsolatot a helyi múzeumok régészeivel, és szisztematikusan átnézzék az érintett múzeumok régészeti gyűjteményeit.

Már az első “ismerkedő” expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázusészaki előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet – áll a beszámolóban.
Az expedíció tagjai úgy vélik, hogy napjaink magyar őstörténeti kutatásának legsürgetőbb feladata a precíz anyaggyűjtés, és annak teljes körű feldolgozása, a történeti értékelést csak ezután lehet elvégezni.
A beszámolóban kiemelik: a magyar őstörténet kutatása többé már nem képzelhető el a Kaukázustérségében folytatott több tudományág – régészet, embertan, archeogenetika, néprajz, történettudomány, nyelvészet, etnomuzikológia – művelőinek szisztematikus feltáró munkája nélkül. Ezért az expedíció tagjai a jövő évben is folytatni szeretnék a helyszíni régészeti kutatásokat, kiegészítve az említett tudományterületek vizsgálataival.

Forrás: MTI]]> Mon, 26 Nov 2018 13:13:32 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/sorkert__ocskapiacok_es_lebujok_helyen_epult_fel_a_vigszinhaz_3608.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/sorkert__ocskapiacok_es_lebujok_helyen_epult_fel_a_vigszinhaz_3608.php
A kiegyezés után világvárossá vált, rohamosan fejlődő Budapesten az 1890-es évek elején három magyar nyelvű színház működött: az Astoriánál álló régi Nemzeti Színház, az Erzsébet körúti Népszínház (a későbbi, felrobbantott Nemzeti) és az Operaház. A polgárság saját igényeinek és ízlésének megfelelő színházat akart, ehhez a döntő lökést az adta, hogy a Gyapjú (ma Báthory) utcai utolsó német színház 1889 végén leégett, és a teátrum új, ingyen telket kért a fővárostól.

Ezen felháborodva Fekete József, a Magyar Salon szerkesztője és Silberstein-Ötvös Adolf színikritikus mozgalmat indított a német színjátszás kiszorítására, új kőszínház felépítésére. Először a mai Royal Szálló helyét foglalták le, de a később megalakult Vígszínház Egylet végül a kiépülő Nagykörúton, a Lipót (ma Szent István) körút északi oldalán, a Margit híd és a Nyugati pályaudvar között vásárolt telket. Itt sörkert állt, amelyet gőzmalmok, fatelepek, ócskapiacok és lebujok vettek körül, a telek mögötti mocsaras területen bűnözők is bujkáltak. A lapok szerint két héttel a színháznyitás előtt olyan volt a környék, "mint egy amerikai gyarmatváros keletkezése első napjaiban".

A színházépítés két mentora Keglevich István gróf, a Nemzeti Színház és az Opera korábbi intendánsa és Faludi Gábor színházi jegybizományos lett, akik az ötletadókat félreállítva kerültek a társaság élére. Az egylet politikai okokból évi húsz német előadást vállalt, emiatt viszont az Országgyűlés nem szavazta meg a várt kölcsönt. Ekkor Keglevich az arisztokráciát, Faludi a pénzvilág képviselőit nyerte meg az ügynek: három bank összesen 400 ezer, Faludi és Szécsi Ferenc 100-100 ezer forintot adott, további 600 ezret részvények kibocsátásával teremtettek elő.

A főváros első jelentős magánszínháza a színházépítésben már hatalmas jártasságot szerzett osztrák Fellner és Helmer cég neobarokk tervei szerint épült a Lipót (ma Szent István) körúton. A munkálatok 1895. április 3-án kezdődtek, az épület szeptember 24-re már tető alá is került. Közép-Európa egyik legszebb színházi épülete ma 1102 néző befogadására alkalmas, homlokzata hármas tagolású, barokkosan díszített. Az épület belsejében a díszes földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre. A nézőtér hármas páholysorral készült, az oszlopokat kariatidák helyettesítik.

Az olvasópróbákat 1896. április 2-án kezdték, a főpróbát április 30-án előkelő közönség előtt rendezték. A másnapi nyitóelőadás nem sikerült fényesen: Jókai műve megbukott, a május 6-i előadást megtisztelő I. Ferenc József is elszunyókált rajta, majd a szünetben távozott. Egy ideig úgy látszott, hogy a színház is erre a sorsra jut, az első két évet veszteséggel zárták, de Bisson Az államtitkár úr és Potter Trilby című darabja már kasszasiker volt.

A Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór Kolozsvárról jött Pestre, s a vidéki társulatok vezető színészeiből és fiatal tehetségekből az ország egyik legjobb társulatát kovácsolta össze. A társulatnak később tagja volt többek között Varsányi Irén, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Frida, majd Jávor Pál, Darvas Lili, Muráti Lili, Somlay Artúr, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Ráday Imre, Ajtay Andor ás Páger Antal. 1921-ben a színház részvénytöbbsége amerikai kézbe került, az igazgató Jób Dániel lett.

A teátrum a magyar színjátszás fontos műhelye lett, itt játszottak először hétköznapi ruhában, természetes hangon és életszerű helyzetekben, de itt született meg a modern magyar polgári dráma is. A Vígből indult a világhír felé Molnár Ferenc, itt aratta sikereit darabjaival Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő, Lengyel Menyhért, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor. A Vígszínház játszott először Csehov-sorozatot és sok fontos külföldi szerzőt: Hauptmannt, Shaw-t, Pirandellót, Maugham-ot, Wilde-ot. Budapest ostroma alatt, 1944-ben az épület megsérült, csak 1951-re építették újjá, és a Magyar Néphadsereg Színházaként nyílt meg újra. Többszöri átszervezés után 1960-ban kapta vissza a Vígszínház nevet, kamaraszínháza, a Pesti Színház 1967-ben nyílt meg a Váci utcában, 1995-től működik Házi Színpad elnevezésű stúdiója.

Az 1974 óta műemléki védettséget élvező Vígszínházat 1993-ban teljesen felújították, a társulat - amely egy évig a Nyugati pályaudvar mellett felállított színházsátorban játszott - 1994. augusztus 22-én tért vissza az épületbe. A kétmilliárdos felújítás során az épület külsőleg és belsőleg is megújult, a színpadba a legmodernebb technikát építették be, s ismét felfüggesztettek egy hatalmas csillárt a nézőtéren. Az épület két új emelettel és egy 80-100 néző befogadására alkalmas stúdiószínpaddal, illetve teremmel is bővült. A 120 éves Vígszínházat május 1-jén fővárosi, vidéki és határon túli színházak, külföldi és hazai művészek köszöntik. A társulat egész nap programokkal várja a közönséget, az ünnepi eseménysorozat különleges esttel zárul színészek, rendezők, írók, képzőművészek, zenészek, színházi szakemberek részvételével.

Forrás: MTI]]> Mon, 02 May 2016 11:06:55 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/fantasztikus_video_keszult_a_gorog_amphipoliszi_sirrol_3363.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/fantasztikus_video_keszult_a_gorog_amphipoliszi_sirrol_3363.php
A videót az AncientAthens3d nevű görög stúdió készítette, amely a Görög Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetésével folyó régészeti munkálatok eddigi eredményeit vette alapul. A Kasta-hegy teljes, minden részletre kiterjedő digitális rekonstrukcióján jól láthatók az augusztus óta intenzíven folyó feltárások során feltárt régészeti emlékek: a sír bejárata, a két kariatida, a két szfinx, valamint Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló.

]]> Mon, 05 Jan 2015 08:35:25 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_meg_sosem_latta_a_nandorfehervari_diadalt_3218.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_meg_sosem_latta_a_nandorfehervari_diadalt_3218.php
A Történelmi Animációs Egyesület újabb történelmi animációs filmet mutat be a nyár közepén. Az egyesület híres videójuk, a mohácsi csata (amely a szakma szerint egyébként nem volt szégyenletes vereség) bemutatása óta eltelt időben több korszakát és eseményét feldolgozta magyar történelemnek (például a muhi csatát).

]]> Fri, 10 Oct 2014 08:34:16 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_szol_da_vinci_hegedűzongoraja_3067.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/igy_szol_da_vinci_hegedűzongoraja_3067.php
A viola organista látszólag zongoraszerű eszköz, de a klaviatúra léte és a formavilág megtévesztő: a bonyolult belső felépítés hegedűhöz vagy csellóhoz hasonló hangzást eredményez. A bemutatóról készült videót hallgatva az embernek olyan érzése van, mintha nem is egy hangszert hallana, hanem minimum egy vonós együttest.]]> Sun, 01 Dec 2013 17:50:10 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/art_market_budapest_2103_programajanlo__2013_11_28_-_12_01_3033.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/art_market_budapest_2103_programajanlo__2013_11_28_-_12_01_3033.php
A főmomentum a művészeti vásár, ahol galériák, művészeti projektek mutatják be a kortárs képzőművészek sokféle műfajt képviselő műtárgyait, ám mindezt színesítendő a látogatók izgalmas előadásokon, beszélgetéseken és fesztivál programokon vehetnek részt. Az idei Art Market Budapest művészeti programjainak kiemelt témája a kortárs képzőművészet és a zsidó identitás és hagyományok kapcsolata, valamint az óriási művészeti sikernek elkönyvelt Kolozsvári Iskola. Mindkét téma köré önálló kiállítás szerveződik.

A művészeti és műértő közönséget az Inside Art szakmai program beszélgetései, a jövő művészetértő közönségét pedig az iskolai csoportoknak szervezett múzeumpedagógiai és gyermekfoglalkozások várják. Az Art Market Budapest idején a Millenáris épületei között egy szoborpark fokozza a látványt és a hangulatot.

Az Art Market Budapet 2013 teljes program kínálata:

]]> Thu, 21 Nov 2013 17:55:47 +0100 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_02___pieninek_-_a_maguran_tul__a_goralok_foldjen_2890.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_02___pieninek_-_a_maguran_tul__a_goralok_foldjen_2890.php
Hazajáró 02.: Pieninek - A Magurán túl, a gorálok földjén
]]> Tue, 17 Sep 2013 11:52:42 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_01___magas-tatra_-_a_magyar_turistasag_bolcsője_2889.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_01___magas-tatra_-_a_magyar_turistasag_bolcsője_2889.php
Hazajáró Turisztikai magazinműsor epizodók


Hazajáró 01.: Magas-Tátra - a magyar turistaság bölcsője
Hazajáró 02.: Pieninek - A Magurán túl, a gorálok földjén
Hazajáró 03.: Torockói-hegység - Az ötödik szék titkai
Hazajáró 04.: Káposztafalvi-karszt - A Szepesség paradicsoma
Hazajáró 05.: Retyezát-hegység, a Kárpátok esszenciája
Hazajáró 06.: Hagymás-hegység - A csíki Alpok
Hazajáró 07.: Fagyalos-hegység - A Tisza szülőföldje
Hazajáró 08.: Kelemen-havasok I. - Wass Albert hagyatéka
Hazajáró 09.: Kelemen-havasok II. - Fent a gerincen
Hazajáró 10.: Csornahora-hegység - Ezüstföld kincse
Hazajáró 11.: Gyimes - A csángók patakországa
Hazajáró 12.: Hargita - A székelyek szent hegye
Hazajáró 13.: Számvetés - Pillanatképek a Hazajáró 2011-es vándorútjáról
Hazajáró 14.: Kócs-Havas - Árva és Liptó határhegysége
Hazajáró 15.: Kis-Fátra - A harmadik halom
Hazajáró 16.: Kalota-havas - Felszeg vigyázója
Hazajáró 17.: Téli Páring kóstoló - A Zsil ölelésében
Hazajáró 18.: Selmeci-hegység - Az aranygyík földje
Hazajáró 19.: Verseci-hegység - és a Delibláti-homokpuszták népe
Hazajáró 20.: Alacsony-Tátra - A gyömbér csoport téli gyönyörei
Hazajáró 21.: Tarcal-hegység - A déli végek ékszere
Hazajáró 22.: Körmöci-hegység - A magyar sísport aranybányája
Hazajáró 23.: Kojsói-havasok - Kassa igézetében
Hazajáró 24.: Kászonszék - Őrzők a keleti gyepűn
Hazajáró 25.: Királykő - A Kárpátok fejedelme
Hazajáró 26.: Fertőtáj - Tavasz a tónál
Hazajáró 27.: Muravidék - Hetéstől Őrségig
Hazajáró 28.: Kis-Kárpátok - A nyugati gyepű őre
Hazajáró 29.: Gömör-tornai-karszt I. - Alsó-hegytől Felső-hegyig
Hazajáró 30.: Gömör-tornai-karszt II. - A Bódva-völgytől Szádelőig
Hazajáró 31.: Görgény-fennsík I. - A székely tanyavilág zsindelyországa
Hazajáró 32.: Görgény-fennsík II. - Uz Bence nyomában
Hazajáró 33.: Sóvidék - A székely föld sója
Hazajáró 34.: Sóvidéki - dombság Hegyre szúrt falvak között
Hazajáró 35.: Csíki-havasok - Búcsú Csíksomlyón
Hazajáró 36.: Számvetés II. - Pillanatképek a Hazajáró tavaszi vándorútjáról
Hazajáró 37.: Magas Tátra II - A haza legmagasabb oltára
Hazajáró 38.: Rozsnyói-hegyek - Pásztortüzek Gömörben
Hazajáró 39.: Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei
Hazajáró 40.: Alsó-Garam-mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között
Hazajáró 41.: Bucsecs-hegység - Emléktúra az ezeréves határon
Hazajáró 42.: Középső-Ipoly-völgy - Balassagyarmattól Ipolyságig
Hazajáró 43.: Középső-Ipoly-völgy Hídverések Balogtól Ságig
Hazajáró 44.: Keresztény-Havas - Corona ékköve
Hazajáró 45.: Nagykő-havas - A hétfalusi csángók bércein
Hazajáró 46.: Zoboralja - A csitári hegyek alatt
Hazajáró 47.: Fogarasi-Havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén
Hazajáró 48.: Nagy-Fátra - Csöndes ősi Fátra
Hazatérő 49.: Pádis - Karsztvidéki kirándulások Czárán Gyula nyomdokán
Hazajáró 50.: Erdővidék 1. - Fehér karácsony Bardócszéken
Hazajáró 51.: Számvetés 3. - Erdők, hegyek, tanok és emberek...
Hazajáró 52.: Erdővidék 2. - Miklósvárszék
Hazajáró 53.: Gyergyói havasok - Téltemetés Székelyföld árkádiáján
Hazajáró 54.: Rozsály - Bérci tető - Bányavidék fölött
Hazajáró 55.: Gutin - hegység - A kárpáti vulkán taréja
Hazajáró 56.: Kőhát - A máramarosi só birodalma
Hazajáró 57.: Kelet Szlavónia - Feltámadás a romokból
Hazajáró 58.: Liptói havasok - A Rohács csoport őszi tüneményei
Hazajáró 59.: Háromszéki - havasok Határkerülés a kézdiszéki Szentföldön
Hazajáró 60.: Keleti - Beszkidek - Verecke híres útján
Hazajáró 61.: Radnai Havasok - A Kárpáti várfal keleti őrbástyája
Hazajáró 62.: Szabadkai homokhát - Betyárvilág Bácskában
Hazajáró 63.: Fogarasi-havasok 2. - Téli túra a Moldovánra
Hazajáró 64.: Muravidék 2. Őrségtől - Hetésig
Hazajáró 65.: Kőszegi - hegység Kék túra a "Pannon Alpokban"
Hazajáró 66.: Belényesi medence - Határtalan túra a Fekete Körös völgyében
Hazajáró 67.: Dél Hargita - Zarándoktúra Alcsíkban
Hazajáró 68.: Számvetés IV - A Mi Kárpátokunk]]> Tue, 17 Sep 2013 11:14:13 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_11___gyimes_-_a_csangok_patakorszaga_2900.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_11___gyimes_-_a_csangok_patakorszaga_2900.php
Hazajárók 11.: Gyimes - A csángók patakországa]]> Tue, 17 Sep 2013 09:11:01 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_05___retyezat-hegyseg__a_karpatok_esszenciaja_2893.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_05___retyezat-hegyseg__a_karpatok_esszenciaja_2893.php
Hazajáró 05.: Retyezát-hegység, a Kárpátok esszenciája]]> Tue, 17 Sep 2013 09:08:08 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_40___also-garam-mente_-_kenutura_a_kurtaszoknyas_falvak_kozott_2957.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_40___also-garam-mente_-_kenutura_a_kurtaszoknyas_falvak_kozott_2957.php
Hazajáró 40.: Alsó-Garam-mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között]]> Mon, 16 Sep 2013 20:03:29 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_68___szamvetes_iv_-_a_mi_karpatokunk_2956.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_68___szamvetes_iv_-_a_mi_karpatokunk_2956.php
Hazajáró 68.: Számvetés IV - A Mi Kárpátokunk]]> Mon, 16 Sep 2013 19:53:59 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_67___del_hargita_-_zarandoktura_alcsikban_2955.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_67___del_hargita_-_zarandoktura_alcsikban_2955.php
Hazajáró 67.: Dél Hargita - Zarándoktúra Alcsíkban]]> Mon, 16 Sep 2013 19:52:37 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_66___belenyesi_medence_-_hatartalan_tura_a_fekete_koros_volgyeben_2954.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_66___belenyesi_medence_-_hatartalan_tura_a_fekete_koros_volgyeben_2954.php
Hazajáró 66.: Belényesi medence - Határtalan túra a Fekete Körös völgyében]]> Mon, 16 Sep 2013 19:50:37 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_65___kőszegi_-_hegyseg_kek_tura_a__pannon_alpokban__2953.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_65___kőszegi_-_hegyseg_kek_tura_a__pannon_alpokban__2953.php
Hazajáró 65.: Kőszegi - hegység Kék túra a "Pannon Alpokban"]]> Mon, 16 Sep 2013 19:48:43 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_64___muravidek_2__Őrsegtől_-_hetesig_2952.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_64___muravidek_2__Őrsegtől_-_hetesig_2952.php
Hazajáró 64.: Muravidék 2. Őrségtől - Hetésig]]> Mon, 16 Sep 2013 19:46:49 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_63___fogarasi-havasok_2__-_teli_tura_a_moldovanra_2951.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_63___fogarasi-havasok_2__-_teli_tura_a_moldovanra_2951.php
Hazajáró 63.: Fogarasi-havasok 2. - Téli túra a Moldovánra]]> Mon, 16 Sep 2013 19:45:32 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_62___szabadkai_homokhat_-_betyarvilag_bacskaban_2950.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_62___szabadkai_homokhat_-_betyarvilag_bacskaban_2950.php
Hazajáró 62.: Szabadkai homokhát - Betyárvilág Bácskában]]> Mon, 16 Sep 2013 19:44:07 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_61___radnai_havasok_-_a_karpati_varfal_keleti_őrbastyaja_2949.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_61___radnai_havasok_-_a_karpati_varfal_keleti_őrbastyaja_2949.php
Hazajáró 61.: Radnai Havasok - A Kárpáti várfal keleti őrbástyája]]> Mon, 16 Sep 2013 19:42:45 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_60___keleti_-_beszkidek_-_verecke_hires_utjan_2948.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_60___keleti_-_beszkidek_-_verecke_hires_utjan_2948.php
Hazajáró 60.: Keleti - Beszkidek - Verecke híres útján]]> Mon, 16 Sep 2013 19:41:10 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_59___haromszeki_-_havasok_hatarkerules_a_kezdiszeki_szentfoldon_2947.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_59___haromszeki_-_havasok_hatarkerules_a_kezdiszeki_szentfoldon_2947.php
Hazajáró 59.: Háromszéki - havasok Határkerülés a kézdiszéki Szentföldön]]> Mon, 16 Sep 2013 19:39:02 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_58___liptoi_havasok_-_a_rohacs_csoport_őszi_tunemenyei_2946.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_58___liptoi_havasok_-_a_rohacs_csoport_őszi_tunemenyei_2946.php
Hazajáró 58.: Liptói havasok - A Rohács csoport őszi tüneményei]]> Mon, 16 Sep 2013 19:37:24 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_57___kelet_szlavonia_-_feltamadas_a_romokbol_2945.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_57___kelet_szlavonia_-_feltamadas_a_romokbol_2945.php
Hazajáró 57.: Kelet Szlavónia - Feltámadás a romokból]]> Mon, 16 Sep 2013 19:35:09 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_56___kőhat_-_a_maramarosi_so_birodalma_2944.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_56___kőhat_-_a_maramarosi_so_birodalma_2944.php
Hazajáró 56.: Kőhát - A máramarosi só birodalma]]> Mon, 16 Sep 2013 19:33:05 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_55___gutin_-_hegyseg_-_a_karpati_vulkan_tareja_2943.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_55___gutin_-_hegyseg_-_a_karpati_vulkan_tareja_2943.php
Hazajáró 55.: Gutin - hegység - A kárpáti vulkán taréja]]> Mon, 16 Sep 2013 19:30:20 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_54___rozsaly_-_berci_tető_-_banyavidek_folott_2942.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_54___rozsaly_-_berci_tető_-_banyavidek_folott_2942.php
Hazajáró 54.: Rozsály - Bérci tető - Bányavidék fölött]]> Mon, 16 Sep 2013 19:28:27 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_52___erdővidek_2__-_miklosvarszek_2941.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_52___erdővidek_2__-_miklosvarszek_2941.php
Hazajáró 52.: Erdővidék 2. - Miklósvárszék]]> Mon, 16 Sep 2013 19:26:41 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_51___szamvetes_3__-_erdők__hegyek__tanok_es_emberek____2940.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_51___szamvetes_3__-_erdők__hegyek__tanok_es_emberek____2940.php
Hazajáró 51.: Számvetés 3. - Erdők, hegyek, tanok és emberek...]]> Mon, 16 Sep 2013 19:25:10 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_53___gyergyoi_havasok_-_teltemetes_szekelyfold_arkadiajan_2939.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_53___gyergyoi_havasok_-_teltemetes_szekelyfold_arkadiajan_2939.php
Hazajáró 53.: Gyergyói havasok - Téltemetés Székelyföld árkádiáján]]> Mon, 16 Sep 2013 19:23:17 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_50___erdővidek_1__-_feher_karacsony_bardocszeken_2938.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_50___erdővidek_1__-_feher_karacsony_bardocszeken_2938.php
Hazajáró 50.: Erdővidék 1. - Fehér karácsony Bardócszéken]]> Mon, 16 Sep 2013 19:15:05 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazaterő_49___padis_-_karsztvideki_kirandulasok_czaran_gyula_nyomdokan_2937.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazaterő_49___padis_-_karsztvideki_kirandulasok_czaran_gyula_nyomdokan_2937.php
Hazatérő 49.: Pádis - Karsztvidéki kirándulások Czárán Gyula nyomdokán]]> Mon, 16 Sep 2013 19:13:18 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_43___kozepső-ipoly-volgy_hidveresek_balogtol_sagig_2931.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_43___kozepső-ipoly-volgy_hidveresek_balogtol_sagig_2931.php
Hazajáró 43.: Középső-Ipoly-völgy Hídverések Balogtól Ságig]]> Sun, 15 Sep 2013 10:02:58 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_42___kozepső-ipoly-volgy_-_balassagyarmattol_ipolysagig_2930.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_42___kozepső-ipoly-volgy_-_balassagyarmattol_ipolysagig_2930.php
Hazajáró 42.: Középső-Ipoly-völgy - Balassagyarmattól Ipolyságig]]> Sun, 15 Sep 2013 10:02:21 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_41___bucsecs-hegyseg_-_emlektura_az_ezereves_hataron_2929.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_41___bucsecs-hegyseg_-_emlektura_az_ezereves_hataron_2929.php
Hazajáró 41.: Bucsecs-hegység - Emléktúra az ezeréves határon]]> Sun, 15 Sep 2013 10:00:44 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_44___kereszteny-havas_-_corona_ekkove_2932.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_44___kereszteny-havas_-_corona_ekkove_2932.php
Hazajáró 44.: Keresztény-Havas - Corona ékköve]]> Sun, 15 Sep 2013 09:59:27 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_48___nagy-fatra_-_csondes_ősi_fatra_2936.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_48___nagy-fatra_-_csondes_ősi_fatra_2936.php
Hazajáró 48.: Nagy-Fátra - Csöndes ősi Fátra]]> Sun, 15 Sep 2013 09:51:41 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_47___fogarasi-havasok_-_a_fellegszerű_hegyek_nyugati_gerincen_2935.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_47___fogarasi-havasok_-_a_fellegszerű_hegyek_nyugati_gerincen_2935.php
Hazajáró 47.: Fogarasi-Havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén]]> Sun, 15 Sep 2013 09:50:10 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_46___zoboralja_-_a_csitari_hegyek_alatt_2934.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_46___zoboralja_-_a_csitari_hegyek_alatt_2934.php
Hazajáró 46.: Zoboralja - A csitári hegyek alatt]]> Sun, 15 Sep 2013 09:48:36 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_45___nagykő-havas_-_a_hetfalusi_csangok_bercein_2933.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_45___nagykő-havas_-_a_hetfalusi_csangok_bercein_2933.php
Hazajáró 45.: Nagykő-havas - A hétfalusi csángók bércein]]> Sun, 15 Sep 2013 09:47:05 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_39___nemere-hegyseg_es_az_uz-volgye_hősei_2928.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_39___nemere-hegyseg_es_az_uz-volgye_hősei_2928.php
Hazajáró 39.: Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei]]> Sun, 15 Sep 2013 09:36:09 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_38___rozsnyoi-hegyek_-_pasztortuzek_gomorben_2927.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_38___rozsnyoi-hegyek_-_pasztortuzek_gomorben_2927.php
Hazajáró 38.: Rozsnyói-hegyek - Pásztortüzek Gömörben]]> Sun, 15 Sep 2013 09:34:26 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_37___magas_tatra_ii_-_a_haza_legmagasabb_oltara_2926.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_37___magas_tatra_ii_-_a_haza_legmagasabb_oltara_2926.php
Hazajáró 37.: Magas Tátra II - A haza legmagasabb oltára]]> Sun, 15 Sep 2013 09:32:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_36___szamvetes_ii__-_pillanatkepek_a_hazajaro_tavaszi_vandorutjarol_2925.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_36___szamvetes_ii__-_pillanatkepek_a_hazajaro_tavaszi_vandorutjarol_2925.php
Hazajáró 36.: Számvetés II. - Pillanatképek a Hazajáró tavaszi vándorútjáról]]> Sun, 15 Sep 2013 09:30:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_35___csiki-havasok_-_bucsu_csiksomlyon_2924.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_35___csiki-havasok_-_bucsu_csiksomlyon_2924.php
Hazajáró 35.: Csíki-havasok - Búcsú Csíksomlyón]]> Sat, 14 Sep 2013 18:15:52 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_34___sovideki_-_dombsag_hegyre_szurt_falvak_kozott_2923.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_34___sovideki_-_dombsag_hegyre_szurt_falvak_kozott_2923.php
Hazajáró 34:: Sóvidéki - dombság Hegyre szúrt falvak között]]> Sat, 14 Sep 2013 18:14:37 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_33___sovidek_-_a_szekely_fold_soja_2922.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_33___sovidek_-_a_szekely_fold_soja_2922.php
Hazajáró 33.. Sóvidék - A székely föld sója]]> Sat, 14 Sep 2013 18:13:15 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_32___gorgeny-fennsik_ii__-_uz_bence_nyomaban_2921.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_32___gorgeny-fennsik_ii__-_uz_bence_nyomaban_2921.php
Hazajáró 32.: Görgény-fennsík II. - Uz Bence nyomában]]> Sat, 14 Sep 2013 18:11:50 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_30___gomor-tornai-karszt_ii__-_a_bodva-volgytől_szadelőig_2920.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_30___gomor-tornai-karszt_ii__-_a_bodva-volgytől_szadelőig_2920.php
Hazajáró 30.: Gömör-tornai-karszt II. - A Bódva-völgytől Szádelőig]]> Sat, 14 Sep 2013 18:09:48 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_31___gorgeny-fennsik_i__-_a_szekely_tanyavilag_zsindelyorszaga_2919.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_31___gorgeny-fennsik_i__-_a_szekely_tanyavilag_zsindelyorszaga_2919.php
Hazajáró 31.: Görgény-fennsík I. - A székely tanyavilág zsindelyországa]]> Sat, 14 Sep 2013 18:07:55 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_29___gomor-tornai-karszt_i__-_also-hegytől_felső-hegyig_2918.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_29___gomor-tornai-karszt_i__-_also-hegytől_felső-hegyig_2918.php
Hazajáró 29.: Gömör-tornai-karszt I. - Alsó-hegytől Felső-hegyig]]> Sat, 14 Sep 2013 18:06:12 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_28___kis-karpatok_-_a_nyugati_gyepű_őre_2917.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_28___kis-karpatok_-_a_nyugati_gyepű_őre_2917.php
Hazajáró 28.: Kis-Kárpátok - A nyugati gyepű őre]]> Sat, 14 Sep 2013 18:04:43 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_27___muravidek_-_hetestől_Őrsegig_2916.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_27___muravidek_-_hetestől_Őrsegig_2916.php
Hazajáró 27.: Muravidék - Hetéstől Őrségig]]> Sat, 14 Sep 2013 18:03:09 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_26___fertőtaj_-_tavasz_a_tonal_2915.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_26___fertőtaj_-_tavasz_a_tonal_2915.php
Hazajáró 26.: Fertőtáj - Tavasz a tónál]]> Sat, 14 Sep 2013 18:01:16 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_25___kiralykő_-_a_karpatok_fejedelme_2914.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_25___kiralykő_-_a_karpatok_fejedelme_2914.php
Hazajáró 25.: Királykő - A Kárpátok fejedelme]]> Sat, 14 Sep 2013 17:59:19 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_24___kaszonszek_-_Őrzők_a_keleti_gyepűn_2913.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_24___kaszonszek_-_Őrzők_a_keleti_gyepűn_2913.php
Hazajáró 24.: Kászonszék - Őrzők a keleti gyepűn]]> Sat, 14 Sep 2013 17:57:18 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_23___kojsoi-havasok_-_kassa_igezeteben_2912.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_23___kojsoi-havasok_-_kassa_igezeteben_2912.php
Hazajáró 23.: Kojsói-havasok - Kassa igézetében]]> Sat, 14 Sep 2013 17:55:01 +0200 https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_22___kormoci-hegyseg_-_a_magyar_sisport_aranybanyaja_2911.php https://www.antikregiseg.hu/hirek/hazajaro_22___kormoci-hegyseg_-_a_magyar_sisport_aranybanyaja_2911.php
Hazajáró 22.: Körmöci-hegység - A magyar sísport aranybányája]]> Sat, 14 Sep 2013 17:49:18 +0200