Régiség kategóriák: | | Antik bútor (6332) | | Bélyeg (3209) | | Egyéb régiség (4075) | | Ékszer (428) | | Ezüst, fémtárgy (888) | | Festmény (3332) | | Grafika, rézkarc (535) | | Hangszer (694) | | Képeslap (1439) | | Lámpa, csillár (1049) | | Militária, fegyver (815) | | Műszaki tárgyak (1959) | | Néprajzi tárgy (458) | | Óra (884) | | Papírrégiség (1315) | | Pénz, érme (1708) | | Porcelán, kerámia (4293) | | Szobor (853) | | Textil, szőnyeg (1235) | | Üveg, kristály (1061) | | Vallási tárgyak (252) |
Könyv kategóriák: | | Antik könyv (1873) | | Életmód, egészség (236) | | Gasztronómia (179) | | Gazdaság, üzlet (59) | | Gyerekkönyv (485) | | Idegen nyelvű (359) | | Irodalom, regény (1710) | | Lemez, CD, DVD (1264) | | Műszaki könyv (334) | | Művészeti könyv (796) | | Nyelvkönyv, szótár (182) | | Régi diafilm (155) | | Régi újság, folyóirat (1763) | | Sport (168) | | Tankönyv (531) | | Történelem (504) | | Tudományos könyv (464) | | Útikönyv, földrajz (263) | | Vallási könyv (588) |
Galéria: online tárlatok | | Festmény kiállítás | | Fotográfia kiállítás | | Iparművészet | | Kerámia kiállítás | | Szobor kiállítás | | Textil kiállítás | | Történelmi kiállítás |
| Segítség: |
 |
 |
| Kövessen minket! |
 |
|
| Hirdetések |  |
|
|
|
1956 hősei - Csizmadi Ferenc |
|
2021.02.26. | Történelmi hírek |
Továbbítás e-mailben | Nyomtatás |
Csizmadi Ferenc 1956-os forradalmár
(1932-1958)
|
Csizmadi Ferenc 1932-ben munkáscsaládban született, Budapesten. Az elemi után két polgári osztályt végzett, majd segédmunkásnak állt. A forradalom kitörésekor az Újpesti Vegyipari és Festék Vállalatnál dolgozott szállítómunkásként. Fiatalon bokszolt, ifjúsági Budapest-bajnok ökölvívó volt. Sorkatonai ideje letelte után továbbszolgálatot vállalt. Nős volt, három gyermek édesapja.
1956 hősei - Csizmadi Ferenc
A forradalom első napjainak eseményeiben nem vett részt, először október 28-án aktivizálódott, amikor jelen volt vállalata munkástanácsának megválasztásánál. A november 4-i szovjet támadás azonban gyökeres fordulatot hozott számára is. Az angyalföldi forradalmárok ezen a napon kezükbe vették az irányítást, és kerületszerte felvették a harcot a szovjet intervenciós csapatokkal. „November 4-én arra ébredtem, hogy erős lövöldözést hallottam. Azonnal bekapcsoltam a rádiót, és akkor hallottam Nagy Imre felhívását, hogy minden becsületes magyar ember fogjon fegyvert, mert a szovjet csapatok megtámadták Budapestet. Ekkor elhatároztam, hogy én is jelentkezem a XIII. kerületi rendőrkapitányságon (...) mert mint magyar embernek és katonaviselt személynek, kötelességemnek tartottam, hogy harcoljak. (...) Az kifejezetten nem élt bennem, hogy a szovjet csapatok ellen fogok fegyvert. A miniszterelnök felhívására én bármely Magyarországra törő idegen csapat ellen fegyvert fogtam volna.” Határozott személyisége és katonai tapasztalata miatt hamarosan Angyalföld egyik legerősebb fegyveres csoportjának a parancsnoka lett. A Váci út és a Rákospatak kereszteződésénél alakítottak ki harci álláspontot, és már november 4-én délelőtt megtámadtak néhány, a Nyugati pályaudvar felé tartó szovjet harckocsit, de a tüzet nem viszonozták. Este részt vett a kerület fegyveres erőinek vezetői és a forradalmi szervezetek értekezletén, ahol a küzdelem végsőkig tartó folytatása mellett döntöttek. Még ugyanazon a napon, az éjjeli órákban Csizmadi fegyveresei kémkedés gyanújával elfogtak egy fiatalembert, és mivel a gyanút megalapozottnak tartották, lelőtték. A későbbi vizsgálatok szerint a férfi viselkedését mentális zavarai befolyásolták, ami megtévesztette az őt bekísérő járőröket. A fegyveresek november 5-én kemény, mindkét fél számára súlyos veszteségekkel járó csatát vívtak a szovjetekkel, de a túlerőnek nem tudtak ellenállni. Miután a bázisukat szétlőtték, a csoport tagjai szétszóródtak. Csizmadi ekkor Nagy Ferenc nemzetőregységéhez csatlakozott az újpesti Ládagyárban. Itt parancsnokhelyettesként az őrszolgálat megszervezéséért, valamint az élelmiszer és a fegyverellátás biztosításáért felelt november 8-ig, amikor az egység feladta a kilátástalan harcot.
1957. október 27-én tartóztatták le. Első fokon a Fővárosi Bíróság Zalai Miklós vezette tanácsa a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélte. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Mecsér József vezetésével 1958. november 10-én jogerőre emelte az ítéletet. November 12-én kivégezték. |
|
|
|
