A csodaszarvas az ősmagyarok mitikus totemállata akárcsak elődeinknek a hunoknak és a szkítáknak is.
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban.
Csodaszarvas
A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe.
Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum, (A hunok és a magyarok cselekedetei) című művében maradt fenn az a monda, mely szerint Ménrót / Nimród király és felesége Enéh/Ankisza fiai Hunor és Magor nevű testvérpárt -akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak- új, letelepedésre alkalmas területre vezette vadászatuk közben egy szarvas. A csodaszarvas mondája a Képes krónikában is megtalálható.
László Gyula szerint: "(...)mind az onogur-avar-magyar népnél, mind pedig Árpád magyarjainál kimutatható a szkíta hagyományréteg. Nekünk is szarvas volt az ősi istenasszonyunk, vezető állatunk, akárcsak a szkítáknak." A mi csodaszarvasmondánkban egyfelől vezérlő állat, másfelől pedig termékenységszimbólum, hiszen az ő révén találja meg Hunor és Magor a királylányokat és népes kíséretüket, akiktől aztán a hunok és magyarok népes sokasága ered.
