Korának legkedveltebb karikaturistája, az előző századfordulón alkotó Faragó József rajzaiból és metszeteiből nyílt kiállítás Így éltek ti címmel 2012.október 11-én a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).
„Különleges nap ez: Így éltek ti címmel ma az újraegyesített Szépművészeti Múzeumban és Nemzeti Galériában is ikerkiállítás nyílik” – hívta fel a figyelmet az MNG tárlatának sajtóbemutatóján az integrált múzeum főigazgatója.
Baán László felidézte: amikor a Szépművészetiben felmerült a jelentős 19. századi francia karikaturista, Honoré Daumier grafikáiból rendezendő kiállítás ötlete, a Nemzeti Galériának is javasolta, hogy azzal egy időben egy Magyarországon hasonlóan fontos karikaturista munkásságából rendezzenek tárlatot.
A Faragó József „izgalmas, de sajnálatosan rövid” életművét és a műfaj legnagyobbjai közt számon tartott Daumier munkáit párhuzamba állító tárlatok magas színvonalon mutatják be a két tagintézmény együttműködésének egyik lehetséges útját – vélte a főigazgató.
Földi Eszter és Hessky Orsolya kurátorok Faragó Józsefről szólva elmondták: az 1866-ban született művész eredetileg festő szeretett volna lenni; Münchenben együtt tanult többek között Ferenczy Károllyal, Csók Istvánnal és Iványi Grünwald Bélával.
Velük ellentétben azonban Faragó József olajfestményei nem arattak sikert, így az addig elsősorban pályatársairól karikatúrákat alkotó művész hivatásos élcrajzoló lett, 1894 és 1903 között jelentősen megújítva a magyar politikai karikatúra műfaját.
Faragó József a Borsszem Jankó és a Kakas Márton című lapokban szakított az addig jobbára sematizált alakokkal dolgozó, inkább anekdotikus jellegű magyar karikatúra hagyományaival: a kor közéleti személyiségeit, a napi politikai élet csatározásait maró gúnnyal, de művészi igényességgel, pontosan megrajzolt figurákkal parodizálta.
Politikai munkák mellett Faragó művészeti karikatúrákat is készített, ezeken az évente kétszer megrendezett műcsarnokbeli tárlatokon kiállított festményeket, szobrokat figurázta ki. A rajzok egy része ma is ismert, népszerű műalkotásokat karikírozott, melyek közül a kiállítás néhányat – például Ferenczy Károly Madárdalát vagy Szinyei Merse Pál Majálisát – a karikatúrákkal együtt mutat be.
Földi Eszter és Hessky Orsolya elmondása szerint rajzolóként elért sikerei ellenére Faragó József a magasabbra értékelt műfajokban is elismerésre vágyott, ezért az 1906-os öngyilkossága előtti éveiben a művészi igényű grafika és a rézmetszet felé fordult.
Az MNG 2013. március 3-ig látogatható kiállításán felvonultatott mintegy hatvan alkotás között így helyet kaptak utolsó éveinek munkái: többek között berlini művészportréi és legjelentősebb lapja, Richard Strauss zeneszerző arcképe is.
