Tisza István szellemi öröksége, hazaszeretete, szinte megfejthetetlen szolgálatkészsége példaként állítható a felnövekvő és feltörekvő nemzedékek előtt - mondta Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere Tisza István néhai miniszterelnök szobrának avatásán, több száz résztvevő előtt, vasárnap Budapesten.
A Thököly út és a Róna utca találkozásánál lévő téren, a volt kormányfő születésének 151. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a polgármester Tisza Istvánt a Bethlen István miniszterelnök előtti korszak legnagyobb formátumú politikusának nevezte, akit "mindenhonnan támadtak", és akit következetessége, küldetés- és felelősségtudata emelt ki a kor politikusai közül.
Papcsák Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy Tisza István az utolsó pillanatig ellenezte Magyarország hadba lépését az első világháború előtt, "mégis kénytelen volt a háborúba vezetni az országot". Nem tért ki a felelősség alól, ha kellett, a fronton szolgálta hazáját - fűzte hozzá.
A polgármester úgy fogalmazott: a néhai kormányfő "annak a számunkra követendő értékrendnek a megtestesítője, amely ellen a Károlyi Mihály szobráért aggódók küzdenek leginkább". Mint mondta, a Károlyi-féle ámokfutás eltüntette a jogrend és a parlamentáris rendszer minden maradványát Magyarországon, és "egyoldalú fegyverletétellel kiszolgáltatta az országot és a népet a rátámadó területrabló szomszédoknak".
Szólt arról, hogy a zuglói képviselő-testület e heti ülésén úgy döntött, kérelmezi a fővárosi önkormányzattól a szobornak helyet adó tér Tisza Istvánról való elnevezését. Az egykori miniszterelnököt idézve Papcsák Ferenc kiemelte: "az egyént csak az emelheti fel, ha magasabb céloknak rendeli alá magát". A sors különös fintorának mondta, hogy a mélyen hívő református kormányfőt éppen a reformáció világnapján, október 31-én lőtték le merénylők 1918-ban. Emlékeztetett arra, hogy Tisza István ellen korábban a Parlamentben is követtek el sikertelen merényletet.
Maruzsa Zoltán történész, a Tisza István Baráti Társaság elnöke beszédében rámutatott: Tisza István első miniszterelnöksége (1903-1905) alatt határoztak II. Rákóczi Ferenc egykori fejedelem Törökországból való hazahozataláról és a házszabály módosításáról. Az általa 1910-ben alapított és vezetett Nemzeti Munkapárt a liberalizmus és a modern etikai konzervativizmus alapján állt - állapította meg.
Elmondta, hogy Tisza István 1912-ben az Országgyűlés elnöke, majd 1913-ban másodszor is miniszterelnök lett, utóbbi posztot 1917-ig töltötte be, amelynek során legfontosabb feladatának az államhatalom megszilárdítását és a nemzetiségekkel való megegyezést tekintette. Második miniszterelnöksége alatt hozták meg az új sajtótörvényt és alapítottak egyetemet Debrecenben és Pozsonyban - fűzte hozzá. A történész rávilágított arra is: Tisza István nem akart háborút, többször kiállt a békéért, ezért igaztalanul vádolták a háború kitöréséért.
Az ünnepség végén Harmath István bajai szobrászművész három méter magas bronz alkotását Boros Péter volt miniszterelnök, Papcsák Ferenc, Maruzsa Zoltán és Tőkéczki László történész, az ELTE tanszékvezetője, a szoborállító bizottság elnöke leplezte le. A szobrot megáldotta Kovács Mihály nyugalmazott református esperes és Bárány Béla plébános.
A rendezvényen - amelyen fellépett mások mellett Keresztes Ildikó énekes és a Szent Efrém férfikar - a résztvevők a megemlékezés virágait helyezték el a szobor talapzatánál. A szobrot a zuglói önkormányzat, a Tisza István Baráti Kör, a nagykovácsi gróf Tisza István Nemzeti Kör és a Tisza család geszti emlékköre állíttatta.
