Nagyitáshoz kattinson a képre! Több mint valószínű, hogy rábukkantak a szakemberek Rákóczi egykori vetési táborának helyére: a fejedelem itt adta ki a jobbágyfelszabadításra vonatkozó híres „vetési pátenst”.
Rákóczi nyughelye a kassai dómban (forrás: euroastra.info)
A „vetési pátens” emlékének az ápolását Török József, a Vetési Albert Kultúrkör elnöke szorgalmazta: a költő-zenész postai kézbesítő köztudottan elhivatottságot érez a régészeti kutatások iránt, és az ő fejében született meg az ötlet Rákóczi egykori táborhelyének a felkutatására. Saját keresései után nemrég a nyíregyházai és szatmárnémeti múzeumok szakembereit is segítségül hívta: a légifelvételek eredménye még nem ismert, de majdnem biztosra vehető, hogy rábukkantak a helyre, ahonnan II. Rákóczi Ferenc 306 évvel ezelőtt a szatmári vár elleni ostromot irányította. – Rátaláltunk egy kétszáztíz méter átmérőjű körre, és valószínűleg a régészeti anyag másfél méternél mélyebben található, amit a Szamos gyakori áradásával lehet magyarázni.
Az adatok alapján Rákóczi mintegy egy hónapot tartózkodott vetési táborában – mondja Török József, aki szerint a dokumentumok alapján már a kuruc szabadságharc korai szakaszában Thököly titkos tábort tartott fenn Vetés határában. A kultúrkör tagjai különben idén is megemlékeztek a híres rendelet évfordulójáról: a Szamos-parton kuruc nótákat énekeltek, szalonnát sütöttek, tábortüzet raktak. Amennyiben Török meglátása beválik, és megkerül az egykori táborhely, jövőre nagyszabású ünnepség keretében emlékoszlopot fognak állítani itt.
A Vetési Albert Kultúrkör másik nagy terve a település legnagyobb szülötte, Vetési Albert születése 600. évfordulójának megünneplése – az egykori veszprémi püspök 1410 körül látta meg a napvilágot Vetésen. – A két évvel ezelőtt alakult kultúrkör célja Vetési Albert emlékének az ápolása, hiszen miközben Veszprémben gimnáziumot neveztek el róla, szülőfalujában szinte senki sem ismeri.
Török József a Szerdahelyi-család történetét is kutatja – a család utolsó sarjáról, Szerdahelyi Ágostonról az a legenda él, hogy élve temették el. A kúriát Német Elemér nevű tiszttartója örökölte, akit később fiával együtt deportáltak – későbbi sorsáról semmit nem tudni.
