BOCSKAI ISTVÁN erdélyi fejedelem
(Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.)
Magyar hősök - Bocskai István
Bocskai Istvánnak, Báthori Zsigmond fejedelem egyik fő bizalmasának komoly szerepe volt abban, hogy 1594-ben a fejedelem szakított a törökkel. 1595 őszén az erdélyi hadak az ő vezetésével verték meg Gyurgyevónál Szinán nagyvezér utóvédjét. A háború azonban Erdély számára egyre több nyomorúságot hozott, a török és tatár beütések mellett a szövetséges császári csapatok is rengeteg kárt okoztak. Amikor Bocskai felemelte szavát ez ellen, 1602-ben két évre Prágába internálták. 1604-ben hazatért. Felvette a kapcsolatot a törökkel és a bujdosókkal, de amikor visszakapta jószágait, visszavonult a közügyektől. Miután elterjedt a hír, hogy Bocskai továbbra is kapcsolatban áll a bujdosókkal, Belgiojoso kassai főkapitány magához hívatta Bocskait, mire az a fegyveres ellenállás mellett döntött. Az általa indított felkelés rövid időn belül óriási méreteket öltött. Bocskai megnyerte magának a hajdúkat, s 1604. október 15-én Álmosd és Diószeg között szétverte az ellene küldött katonaságot. A hónap végén elfoglalta Kassát, s csapatai a bányavárosokig portyáztak. Novemberben előbb Osgyánnál, majd Edelénynél szenvedett vereséget Basta tábornok csapataitól, de a tél beköszönte miatt a császáriak támadása elakadt. 1605 tavaszára az egész Felvidék, június közepére a Dunántúl nagyobb része csapatai kezébe került. Közben a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. Szeptember elején elfoglalta Erdélyt, amelynek február 21. óta választott fejedelme volt. Bocskai azonban nemcsak jó katona, de ügyes politikus is volt. Biztosítani akarta Magyarország és Erdély jogait, de nem akarta a két országrész erejét a török szolgálatába állítani. Ezért nem fogadta el a szultán által küldött koronát, mondván, hogy Magyarországnak már van királya, s ezért kötött 1606. június 23-án Bécsben békét I. Rudolffal.
