GYULAFFY LÁSZLÓ veszprémi kapitány
(1525 körül – Udvarhely, 1579. május 13.)
Magyar hősök - Gyulaffy László
A dunántúli, Veszprém megyei Gyulaffy család a XIII. századra vezetheti vissza családfáját, ám első kiemelkedő alakja a XVI. század végvári harcainak hőse, László volt. 1549-ben Telekessy Imre alatt száz lovas hadnagyaként sikeresen harcolt a székesfehérvári török őrség ellen. Ekkor Szigetvárott, 1551-től Pápán, 1557-től Győrben szolgált. 1551-ben Lippa ostrománál Nádasdy Ferenc nádor vezérlete alatt vitézkedett. 1562-ben Hegyesd ostrománál tüntette ki magát. A következő évben I. Miksa koronázásakor ezért aranysarkantyús vitézzé avatták. 1566-ban Tihany alkapitányaként kétszáz lovasával Győr környékén egy ezer főnyi török csapatot vert szét, s Thury Györggyel együtt részt vett Veszprém, Tata és Gesztes viszszafoglalásában. Érdemeiért kapta a veszprémi kapitányi tisztet. Gyulaffy életeleme volt a harc. Dunántúli szolgálata idején öt magasrangú törököt ölt meg párviadalban. Sikeres kopjatöréseinek se szeri, se száma. Mint tihanyi alkapitány párviadalait rendszeresen a Balaton jegén vívta. A legenda szerint a végén már csupán álruhában törhetett kopját, mert egyetlen török vitéz sem mert kiállni ellene. 1568-ban a korban nem szokatlan hatalmaskodásaiért Bécsbe idézték, mire János Zsigmondhoz, majd utódához, Báthori István fejedelemhez csatlakozott, s 1575-ben Békés Gáspár ellen harcolt. Döntő szerepet játszott a kerelőszentpáli, Báthori uralmát megszilárdító ütközet megnyerésében. Báthoritól szolgálataiért Szilágycseh várát és 63 falu birtokát kapta adományul. Fia, ifjabb Gyulaffy László, Bocskai István fejedelem távollétében Erdély kormányzója volt.
